1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. augusztus 29.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Szijjártó Péter: az MVM képviseletet nyit majd Isztambulban 2 Hárommilliárd köbméter a tárolókban 2-3 Befejeződött a paksi 4-es blokk karbantartása 3 Állami kitüntetések az atomerőmű szakembereinek 4 Harmincéves az ESZI: az atomerőmű szakember-utánpótlására hozták létre 5 Pályázat okos városi megoldásokra 6
A paksi bővítés hírei Kezdi felszívni a képzett alkalmazottakat a paksi projektcég 7 Pakson előkészítő munkákkal várják az atomerőmű bővítését 8
Szponzorálás Pakson is lehet sportágakat választani 8-9
Alternatív energia
Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát 9-10 Épülhet a legnagyobb szélpark 10-11 Ömlik a pénz az úszó szélerőművek fejlesztésébe 11-12 Hendikeppel indul Magyarország a szélenergiában 12-13
Hazai hírek Százmillió forintra bírságolta a Tigázt a MEKH 13-14 Otthon melege: sokaknak csak álom marad a felújítás 14-15
Külföldi energiaszektor Új lendületet vehet Kudankulam 15-16 Négyszázmillió eurót ér egy francia atomerőmű 16-17 Atomerőmű engedélyezését kéri a brit kormánytól az EDF 17-18 A kínaiak érdeklődnek a félbehagyott bolgár atomerőmű iránt 18 Orosz javaslat készül tóriumüzemű reaktorokra 18-19 Megépíti a Gazprom az Északi Áramlat 2 gázvezetéket - Új projektcég alakul 19-21 Jövőre is pluszadót vetnének ki orosz energiaipari cégekre 21
Hírek röviden 22
Szagos volt a gáz Gyöngyös térségében - Tartozás miatt leszerelte a Tigáz a szentendrei tűzoltólaktanya gázóráját - Budán zajosabbak a dízelbuszok, mint elektromos társai
2
Hírek az MVM Csoportról Szijjártó Péter: az MVM képviseletet nyit majd Isztambulban
2016. augusztus 23., 24.
(fotó: hirado.hu)
Európának és benne Magyarországnak minden kétséget kizáróan az az érdeke,
hogy Törökország stabil legyen - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az
MTI-nek Ankarában. Szijjártó Péter a török miniszterelnökkel is találkozott. A
távirati irodával közölte, hogy a gazdasági kapcsolatok további dinamizálása
érdekében a magyar Eximbank 208 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar-
török vállalatok közötti együttműködés finanszírozására. Magyarország 5
külpiaci irodát működtet, 4 külgazdasági diplomata dolgozik Törökországban, és
a jövőben az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. is képviseletet nyit majd
Isztambulban - ismertette a nyilatkozatot a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a
privatbankar.hu, a gazdasagportal.hu, a Magyar idők, a ProfitLine.
Hárommilliárd köbméter a tárolókban
2016. augusztus 25.
(logó: magyarfoldgaztartolo.hu)
Augusztus közepén hárommilliárd köbméter gáz volt a hazai tárolókban a
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint. Miként a
Világgazdaságban B. Horváth Lilla megjegyezte, ez körülbelül 700 millió
köbméterrel több az egy évvel korábbi mennyiségnél, de kicsit kevesebb a két
évvel ezelőttinél. Az adat nem tartalmazza az úgynevezett párnagázt, vagyis azt
a tételt, amely nem a kereskedők, hanem a tároló társaságok tulajdona (a
párnagáz feladata, hogy fenntartsa a létesítményben a kellő nyomást).
Valamennyivel a párnagáz mennyisége is csökkenthető anélkül, hogy
veszélybe kerülne a tároló működése vagy műszaki állapota. Az állami MVM
3
Csoporthoz tartozó Magyar Földgáztároló Zrt. éppen ilyen csökkentésre készül.
Pályázatot hirdetett „gázkölcsön igénybevételére vonatkozó jog alapítására”,
az aukciót augusztus 31-én tartja. Összesen legfeljebb 22 csomagban ajánl fel
olyan, párnagázból átminősített mobilgázt (tárolóból kivehető, felhasználható
gázt), amelyet 2016. szeptember 1. és 2017. április 15. között lehet felhasználni,
és legkésőbb április 30-ig vissza is kell adni. E gázzal a kiírás szerint kereskedni
nem szabad, azt csak felhasználni lehet. A cégnek 120 millió köbméter olyan
párnagáza van, amelynek kölcsönadására a MEKH feljogosította. A társaság
tárolóinak együttes töltöttsége jelenleg 24 százalékon áll. A betárolás
folyamatos, napi mennyisége egyre nő. Ennek háttereként Mosonmagyaróvárnál
(Ausztria felől) és Beregdarócnál (Ukrajna felől) is stabilan érkezik az importgáz,
bár az ukrajnai rendszerüzemeltető az elmúlt hetekben kétszer is szóvá tette,
hogy az orosz-ukrán határra a szerződésben megállapodott alsó értéknél kisebb
nyomáson érkezik a tranzitra szánt gáz.
A nyilvános uniós adatbázis már 48 százalékos magyarországi töltöttségről ír, ebbe az MFGT-é mellett beleértendő az MMBF Földgáztároló gázkészlete is. Az említett aránnyal az uniós átlagnál jóval gyengébben állunk, de csak azért, mert a magyarországi tárolókapacitások a legnagyobbak közé tartoznak Európában. Csehország például 93 százalékos töltöttség közelében áll, holott a betárolt gázkészlete kicsit még kevesebb is a magyarországinál. Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában többet tároltak már be, mint nálunk.
Befejeződött a paksi 4-es blokk karbantartása
2016. augusztus 27.
(logó: atomeromu.hu)
2016. augusztus 27-én, 8 óra 54 perckor befejeződött az atomerőmű 4.
blokkjának tervezett karbantartása. A blokk felterhelése folyamatban van -
közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpontja.
(atomeromu.hu)
4
Állami kitüntetések az atomerőmű szakembereinek
2016. augusztus 23.
(fotó: atomeromu.hu)
Pekárik Géza, a paksi atomerőmű műszaki igazgatója a nemzetközi és hazai
energetika, a nukleáris technika területén végzett magas színvonalú szakmai
és vezetői tevékenysége alapján a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést,
Katona Tamás János pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést
kapta augusztus 20-a alkalmából. Az atomerőmű honlapjának beszámolója
szerint Pekárik Géza az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. meghatározó műszaki vezetője.
Majdnem három évtizede, kezdő mérnökként került az atomerőműhöz. Vezetésével
olyan kiemelkedő feladatokat sikerült megoldani, mint a teljesítmény növelése, az 1.
és 2. blokk üzemidejének meghosszabbítása. Jelenleg a 3. és 4. blokk üzemidő-
hosszabbításának, illetve a 12 hónapos üzemidőciklus 15 hónaposra történő
növelésének előkészítésén dolgozik.
(fotó: atomeromu.hu)
Szintén elismerésben részesült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos
tanácsadója, Katona Tamás János. Több évtizedes eredményes kutatói, oktatói
munkája elismeréséül a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át a Tolna
Megyei Mérnöki Kamara alapító tagja, a Magyar Tudományos Akadémia
doktora, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és
Smart Technológiák Intézet Gépészmérnöki Tanszékének egyetemi tanára - a
kitüntetésekről a paksihirnok.hu is beszámolt.
5
Harmincéves az ESZI: az atomerőmű szakember-utánpótlására hozták létre
2016. augusztus 26.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi Energetikai Szakközépiskola ismertsége és elismertsége évről évre
növekszik - mondta az intézmény fennállásának 30-dik évfordulóján tartott
ünnepségen Szabó Béla igazgató. Aki az ESZI-ben végez, annak a szakmai
bizonyítványa mögött valódi tudás van. „A nagy cégek sorban állnak a
diákjainkért” - fogalmazott, hozzátéve, az intézmény évek óta készül arra, hogy
az atomerőmű-bővítéshez kapcsolódó feladatoknak eleget tegyen - tudósított
a paksihirnok.hu portálon Kohl Gyöngyi. „Mi itt Pakson örülhetünk, hogy van egy
olyan szakközépiskolánk, amely biztosítja számunkra a szakember-utánpótlást”
- fogalmazott Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója.
Hozzátette: míg Magyarországon markánsan jelentkezik a szakemberhiány,
addig a paksi atomerőműben még éppen csak érezhető. A következő tíz évben
több ezer ember képzésére lesz szükség az 5-6. blokk megépítéséhez és
üzemeltetéséhez. Ez nemcsak az ESZI-re, hanem minden képző intézményre
nagy feladatot ró. Mittler István, az ESZI Intézményfenntartó és Működtető
Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy egy csaknem hétszáz
diákkal és százfős kollektívával működő intézményben mindig vannak feladatok,
folyamatos a karbantartás és a fejlesztés. Az iskolának nagy vágya, hogy új
kollégium épülhessen. Van is erre megfelelő terület, ám az elmúlt 7-8 évben nem
adódott a megvalósításához pályázati lehetőség. Újságírói kérdésre felidézte,
hogy az ESZI-t 1986-ban azért hozták létre, hogy a meglévő négy blokknak
legyen szakember-utánpótlása. A küszöbön álló bővítés kapcsán sok
szakemberre lesz szükség, közép- és felsőfokú végzettségűekre egyaránt.
Előbbiek képzésében az ESZI-nek biztosan komoly szerepe lesz, és elképzelhető,
hogy valamelyik egyetemmel együttműködve a felsőoktatásba is be fog
kapcsolódni. „Úgy tekintek az ESZI-re, mint az életem egyik fő művére” - mondta
Kováts Balázs, az iskola első igazgatója. Jelenleg is az ESZI kuratóriumában
dolgozik és megnyugvással figyeli, mi történik nap mint nap az iskolában. Az
ünnepségen hat munkatárs törzsgárda-oklevelet vehetett át.
6
Pályázat okos városi megoldásokra
2016. augusztus 24., 25.
(montázs: itextreme.hu)
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter pályázatot hirdetett Smart City Micro
Solutions 2016 néven. A részletekről azt írta a mediainfo.hu, az mmonline.hu, az
itextreme.hu portál, hogy az első díjas pályázó a tárgynyereményen felül
lehetőséget kap ötletének prezentálására a Smart Future Lab Zrt. képviselői és
a Befektetési Bizottság előtt. Ezt követheti egy maximum 50 millió forint összegű
befektetés és az ezzel járó inkubációs/akcelerációs szolgáltatások igénybevétele
közös vállalkozásban. A klaszter fontosnak tartja a hazai innováció támogatását,
ezért olyan ötleteket vár, amelyek újdonságukon kívül gyakorlati hasznot is
hoznak a felhasználóknak. A szervezők az okos mérés, okos hálózat, okos város,
elektromos közlekedés, ICT és IoT megoldások a környezetvédelem és a
fenntartható fejlődés szolgálatában témakörökben várják a pályamunkákat. A
pályázaton bármely kis- és középvállalkozás, egyéni vállalkozó,
főiskolai/egyetemi hallgató részt vehet, utóbbiak csoportosan is benyújthatják
elképzeléseiket. A pályázatokat 2016. augusztus 23-tól október 9-ig várja a zsűri
a következő címen: [email protected]
Az elbírálás szempontjai között szerepel az innovációs jelleg, az ötlethez
kapcsolódó hatásvizsgálat, a fenntarthatóság és gazdasági megvalósíthatóság,
felhasználói érték, illetve a kreativitás. Az értékelést szakmai zsűri végzi, melynek
tagjai az Okos Jövő Innovációs Klaszter vezetősége által delegált tagokból,
valamint a Smart Future Lab Zrt. képviselőiből állnak. Az értékelés határideje
2016. október 14. A legeredményesebb három munkát a zsűri 100-250 ezer
forint értékű tárgynyereménnyel jutalmazza meg. A díjakat október 21-én, az
Okos Jövő innovációs Klaszter által szervezett Smart Future Forum 2016
konferencián adják át.
Az MVM hozta létre a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) központot Smart Future Lab Zrt. néven: energetikai fejlesztésekkel foglalkozik, tehát piacra segít, mentorál és támogat olyan ötleteket, amelyek az új energiarendszer témakörével foglalkoznak.
7
A paksi bővítés hírei
Kezdi felszívni a képzett alkalmazottakat a paksi projektcég
2016. augusztus 25.
(látványterv: paksihirnok.hu/MVM Paks II.)
Év végére már 420-an dolgozhatnak a paksi atomerőmű kapacitása
fenntartásának előkészítésén. A Magyar idők c. lapban Somogyi Orsolya azt írta:
jelenleg mintegy 280 alkalmazottat tart nyilván az MVM Paks II. Atomerőmű
Fejlesztő Zrt. A szakemberek az új létesítmény engedélyezésével és más,
előkészítéssel kapcsolatos teendőkkel foglalkoznak, a társaságnak a
továbbiakban is hasonló képzettségű munkaerőre van szüksége. A cég honlapján
nagyjából hetven állást hirdetnek, tehát továbbiak kiírására lehet számítani év
végéig. A nukleáris mérnök végzettségű szakemberek mellett informatikusokat,
vegyészeket, villamosmérnököket, építészeti szakembereket, geotechnikusokat
is keres a társaság. A friss diplomások, illetve a 2017-ben végzők számára
részmunkaidős felhívásokat is közzétett a projektcég. A cikk utalt rá, hogy
jelenleg csak az előkészítő és az engedélyezési folyamatokkal foglalkozhat a Paks
II. Zrt. Más, a megvalósítás irányába mutató tevékenységet mindaddig nem
végezhet, amíg Brüsszelben nem hagyják jóvá a projektet. Ahogyan azt Lázár
János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón
elmondta, a szükséges tárgyalások lezárultak, jelenleg az Európai Bizottság
térfelén van a labda. A megvalósítás szakaszába lépve jócskán nő majd a
munkaerőigény. Az építkezés csúcsidőszakában mintegy 7000 ember dolgozhat
a beruházás megvalósításán. Addig a jelenleg rendelkezésre álló tapasztalt
szakemberek mellé elvileg kiképeznek egy új generációt is. Rájuk mindenképpen
szükség lesz a két új atomerőművi blokk megvalósításához, a tervek szerint 2018-
tól. Az utánpótlást a Magyarországon működő egyetemi műszaki képzések
mellett egy felnőttképzési program is biztosítja majd. Az Emberi Erőforrások
Minisztériumának közreműködésével elsősorban a régióra épülő, az
iskolarendszerű és a felnőttképzés minden releváns ágát érintő oktatási program
célja, hogy a vállalkozók is felkészülhessenek a feladatra. Enélkül a magyar
beszállítói részarány elmaradna a szerződésben rögzített 40 százalékos céltól.
8
Pakson előkészítő munkákkal várják az atomerőmű bővítését
2016. augusztus 21., 22.
(fotó: paksihirnok.hu)
Közös vállalkozás az atomerőmű bővítése, mert nemcsak a „kerítésen belül”
folyik majd a munka, hanem a városban is, sőt, szűkebb régiónkban is jelentős
hatása lesz - mondta Süli János, Paks polgármestere augusztus 20-i beszédében.
Az ünnepségről a Paks-Press Hírügynökség és a paksihirnok.hu tudósított.
„Kerítésen belül” a beruházó, a kivitelező felel az eredményért, a
környezetünkben azonban nekünk kell megszervezni az oktatást, az
egészségügyet, a közlekedést, a közszolgáltatásokat, olyan életminőséget
biztosítani, amelyben nyugodt, szakszerű és minőségi munka folyhat az
építkezésen és majdan az üzemeltetésben - jelezte a városvezető. Amíg azonban
a beruházás nem kap zöld lámpát Brüsszelben, addig csak olyan előkészítő
munkákat végezhetünk, amelyek nem járnak jelentős költséggel, és Paks II.-től
függetlenül is hasznosak és szükségesek - hangsúlyozta. Az előkészítő munka
egyébként már több éve megkezdődött: felmérések, tanulmányok vannak a
várható feladatokról, aktualizálják a helyi építési szabályzatot. A közlekedés
fejlesztéséről és a vízszolgáltatásról koncepcióterve van a városnak.
Szponzorálás
Pakson is lehet sportágakat választani
2016. augusztus 25.
(tavalyi fotó: paksihirnok.hu)
Idén is Paks a Nagy Sportágválasztó egyik nyitó helyszíne: az ürgemezei
strandon szeptember 2-án az általános iskolások harmincféle sportágat
próbálhatnak ki. Bedecs Ferenc főszervezőtől a Paksi Hírnök megtudta: a helyi
általános iskolák mellett öt kistérségi intézmény is jelezte részvételét.
9
Rekordszámú sportágat mutatnak be, újdonság lesz a capoeira és a falmászás. A
legtöbb sportágat kipróbálók között ajándékokat sorsolnak ki. Az érdeklődők
most is aktív és visszavonult élsportolókkal találkozhatnak, köztük olimpiai, világ-
és Európa-bajnokokkal, NB I-es játékosokkal. Faller Gábor cikkében azt is jelezte:
ugyanezen a napon 13 órától a strand és az ASE-csarnok melletti területen
rendezik a paksi atomerőmű családi sport- és egészségnapját. Fitneszórák, foci-
, lábtenisz- és streetball-bajnokság egészíti ki a Nagy Sportágválasztót, lesznek
táncbemutatók is. Táplálkozási tanácsadás, egészségügyi szűrés, légvár és
kalandpark várja a látogatókat, koncertet ad a Bojtorján együttes. Az országos
átlaghoz képest a paksi gyermekek egészségesebbek kortársaiknál - erről Kovács
Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója, az Atomerőmű
SE elnöke beszélt. A barcelonai olimpia dzsúdóbajnoka hozzátette: fontos, hogy
a fiatalokból teljesíteni képes felnőttek legyenek. Szeptember 3-án pedig
ATOmfutás lesz Pakson!
Alternatív energia
Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát
2016. augusztus 22.
(fotó: energiainfo.hu)
Norvégia hegyi tavai és folyói tárolhatják az európai nap- és szélerőművek
termelését és adhatják vissza. Legalábbis több uniós döntéshozó és szakértő
arra számít, hogy az egyébként hagyományosan szénhidrogén-termelő
skandináv államnak ez lehet a jövőbeni szerepe az európai piacon. Ez részben
ellentételezheti az olajárak zuhanása miatt leállított, nagy költségű tengeri
kőolajtermelés leállításának gazdasági hatásait. Az európai energiapiaci modell
felülvizsgálata már zajlik, és alapvető módosításokra lesz szükség, hogy a
megújulók rohamos terjedésével is összefüggő változásokat kezelni tudják. Az
Európai Bizottság javaslatai várhatóan év végére készülnek el. Norvégiában
mindenesetre abban gondolkodnak, hogy amikor nem süt a nap és nem fúj a szél,
energiát adhatnak a kontinens országainak. Erről nemrég a norvég energiaügyi
10
miniszter is beszélt. Az üzlet az EU energiaügyi biztosát is élénken foglalkoztatja
- jegyezte meg a Politico, melyre itthon az Energiainfó hivatkozott. A biztos
emlékeztetett, hogy a szénhidrogénben rendkívül gazdag ország igazán
figyelemreméltó fejlesztéseket hajt végre a megújuló termelésben és az
energiatárolásban. Norvégia ma a világ egyik legnagyobb vízenergia-termelő
országa, szinte teljes saját fogyasztását képes ebből fedezni, ami lehetővé teszi,
hogy olaj- és földgáztermelését exportálja. Norvégia több lépést is tett már azért,
hogy a zöldenergiát saját ellátásán kívül más európai országokban is értékesítse.
Szállítanak vízenergiát Hollandiába, folyik zöldenergia-átváltás Svédországgal,
Finnországgal, de előkészületben van Németországgal, valamint Nagy-
Britanniával is hasonló együttműködés. Norvégiának több mint 900 vízerőműve
üzemel jelenleg, ami a hazai fogyasztás csaknem 95 százalékát fedezi. Az európai
piaccal történő szorosabb együttműködés azonban drága tengeralatti
összeköttetéseket feltételez. A tervek szerint 2020-ra 1,5-2 milliárd eurós
befektetéssel megteremtődik a német-norvég kapcsolat, 2021-re pedig 2
milliárd euróból az angol-norvég összeköttetés is.
Épülhet a legnagyobb szélpark
2016. augusztus 23.
(fotó: vg.hu/AFP)
Brit vizeken épülhet meg a világ legnagyobb tengeri szélerőműve: a 300
turbinából álló létesítmény körülbelül 6 milliárd fontba kerülhet, teljesítménye
1800 megawatt lesz, építésekor kétezer, üzemeltetésekor pedig 580 dolgozóra
lesz szükség. A Világgazdaság - amely már foglalkozott korábban a hírrel -
felidézte: a Hornsea Project Two tulajdonosa a dániai Dong Energy társaság. A
szélpark ötször nagyobb területet foglal majd el a Financial Times szerint, mint a
Hull város közeli partoknál most épülő szélerőmű. Utóbbinak rosszkor jött a
Brexit: egyik meghatározó beszállítója, a 160 millió fontos helyi üzem
létesítésére készülő németországi Siemens júniusban jelezte, hogy addig nem
hoz új beruházási döntést, amíg nem dől el, miként hat a Brexit Nagy-Britannia
és Európa kapcsolatára. Mindazonáltal a Hull-projekt előkészületei folynak. A
11
Hornsea Project Two a napokban kapta meg a zöld jelzést a brit kormánytól. A
szélerőmű annyi áramot termelhet majd, amennyivel 1,8 millió brit háztartás
látható el, és energiája segíthet a tarifák lejjebb nyomásában is. Átadása után
Nagy-Britanniának nagyjából kétszer annyi tengeri szélturbinája lesz, mint most.
Az ország áramtermelésén belül a szélenergia jelenleg 7 százalékot képvisel, ez
2020-ra elérheti a 10 százalékot. Az Európai Unióban tavaly 12,8 gigawattnyi
szélenergia-kapacitást helyeztek üzembe, így 6,3 százalékkal nőtt a
szélerőművek együttes áramtermelő képessége az Európai Szélenergia
Szövetség (EWEA) adatai szerint. A létesítmények döntő része - 131 gigawattnyi
- a tengeren működik. Az EU-ban 2015-ben átadott erőművi kapacitások 44,2
százaléka a szél energiáját hasznosítja. Az év végén már létezett összes
szélparkban 315 terawattóra villamos energia állítható elő, ennyivel egy átlagos
széljárású évben az unió egész lakossági áramigényének 11,4 százalékát lehet
fedezni.
Ömlik a pénz az úszó szélerőművek fejlesztésébe
2016. augusztus 25.
(fotó: energiainfo.hu)
Japán szándéka, hogy az úszó szélerőművek piacán vezető szerepet töltsön be,
komoly ellenállásba ütközik az európai, különösen a francia konkurensek
részéről. Az Energiainfó cikke szerint Japán erőfeszítéseinek középpontjában a
fukusimai partok közelében működő tesztüzem áll. Ez a legnagyobb úszó
szélenergia-kísérleti projekt, amelyben 2,5 és 7 MW-s turbinákat, valamint a
hozzájuk kapcsolódó eszközöket, berendezéseket tesztelik az ázsiai ország
szakemberei. A programot az ország fejlesztési minisztériuma kezdeményezte,
de több mint tíz résztvevője van még, egyebek közt a Mitsubishi és a Hitachi. Bár
Európa a japánok előtt jár, egy ottani szakértő szerint a szigetországnak minden
adottsága és lehetősége megvan arra, hogy utolérje versenytársait. Japán relatív
hátránya az európai versenytársak tengeri olaj- és földgáz-kitermelési
tapasztalatával magyarázható. A japánok a technológiai fejlesztések mellett a
költségek drasztikus csökkentésén dolgoznak. Az úszó szélerőművek piacát ma
12
hozzávetőlegesen 500 millió dollárosra becsülik. Összehasonlításként: a
hagyományos tengeri szélenergia-ipar éves mérete meghaladja a 113 milliárd
dollárt.
Hendikeppel indul Magyarország a szélenergiában
2016. augusztus 26., 25.
(fotó: nrgreport.com)
A hazai szélerőművek az áramtermelés néhány százalékát adják, de emögött
földrajzi okok is állnak. Gerse Pált, a MET Power üzletfejlesztési szakértőjét
kérdezte a Millásreggeli c. gazdasági rádióműsor - az interjú szerkesztett
változatát az NRGreport ismertette. A szélenergia magyarországi lehetőségeiről
elmondta, hogy a tengerparti területek jóval szerencsésebbek, hiszen a széljárás
nagyobb és iránya is nagyjából állandó a szárazföldhöz képest. A kihasználtság
szempontjából a tengerparti erőművek körülbelül a dupláját tudják, mint a
szárazföld belsejében lévők. Emiatt van az, hogy Magyarországon nem túl nagy
a szélerőművek beépített kapacitása, ami összesen 328-330 megawattot tesz ki.
Ez elenyésző a tengeri országokéhoz képest. Ez a mennyiség lakossági szinten is
csekély, ha pedig a háztartási naperőművekhez viszonyítjuk, akkor gyakorlatilag
elhanyagolható - tette hozzá a szakértő. Ebből a 300 megawattból a hazai
villamosenergia-termelés néhány százaléka fedezhető. Gerse Pál kiemelte: ez az
arány uniós szinten sem magas, néhány évvel ezelőtt 7-8 százalék körül volt. A
trend ugyanakkor érdekes. Az EU azt szeretné, ha jelentősen növekedne a
megújulók szerepe a villamosenergia-termelésben. Emiatt néhány ország már
most komoly előnyre tett szert, elsősorban Nagy-Britannia, Dánia vagy
Németország. Utóbbi országban előfordult már olyan, hogy megújulókból látták
el a teljes fogyasztói igényt. Ugyanakkor ezek az erőművek rendszerszempontból
jelentenek kockázatokat, az időjárásnak való kiszolgáltatottság miatt. Ezért
nehezen lehet előre jelezni a várható termelést. Vannak kutatások, amelyek
szerint a szélerőművi kapacitások 90 százalékát tartalékként kellene biztosítani.
Akár a rendszerben meglévő forgótartalékként, amely szükség esetén azonnal
igénybe vehető, de magának a kapacitásnak is rendelkezésre kell állnia, ha jön
13
egy hosszabb szélcsendes időszak, hogy akkor is pótolható legyen a kieső
kapacitás - mondta Gerse Pál.
Magyarországon szigorodnak a szélerőmű-építési szabályok, a gazdálkodók és a természet védelmében - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
A hazai energiaszektor hírei
Százmillió forintra bírságolta a Tigázt a MEKH 2016. augusztus 26.
(fotó: mekh.hu)
Százmillió forintra bírságolta a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-t a
késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt a Magyar Energetikai
és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte a szervezet. Miként a Napi, az mno.hu,
a hvg.hu, az inforadio.hu, az Origó, a Tőzsdefórum/MTI ismertette: emellett a
hivatal kötelezte a céget, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetve
a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket törölje, mivel a hatóság által
júniusban indított vizsgálat feltárta, hogy a társaság 31 ezer ügyféltől jogtalanul
követelt mintegy 2 milliárd forintot behajtási költségátalány címén. Kolozsi
Sándor, a MEKH főosztályvezetője a hivatal sajtótájékoztatóján elmondta: a
felhasználók 1,1 milliárd forintot fizettek be eddig, a határozat értelmében a
szolgáltatónak 30 napja van ennek visszafizetésére mindazon ügyfelek részére,
akiket 2016. március 24. után szólított fel a költségátalány megfizetésére. A
felhasználóknak nem kell panaszt tenniük, automatikusan jogosultak az
összegre. A Tigáz köteles 15 napon belül honlapján közleményben tájékoztatni
a fogyasztókat, hogy a követeléseket visszafizeti és törli a nem teljesített
követeléseket - ismertette a főosztályvezető. Kolozsi Sándor emlékeztetett,
hogy a március 24-től hatályos törvény lehetőséget ad a szolgáltatóknak
behajtási költségátalány alkalmazására, de azt nem teszi kötelezővé. Mindezt
ugyanakkor csak akkor tehetik meg a szolgáltatók, ha a szankciót
üzletszabályzatukba foglalják és azt a MEKH jóváhagyja. A Tigáz nem jelezte sem
14
a hivatalnak, sem felhasználóinak, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem
kezdeményezte üzletszabályzatának módosítását sem - tette hozzá. A vizsgálat
megállapította azt is, hogy a szolgáltató nem minden esetben biztosította a
számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári napot, amely elengedhetetlen
ahhoz, hogy a felhasználók idejében intézkedhessenek a számlák
befizetéséről. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a határozattal a hivatal
nem a késedelmes számlafizetők védelmére kel, hanem azt mondja: a Tigáz nem
volt jogosult behajtási költségátalány alkalmazására, az üzletszabályzat ugyanis
tartalmaz más szankciókat a késedelmes számlafizetés ellen, a felhasználótól
viszont elvárható a határidőn belüli számlarendezés. A Tigáz azonnal
bejelentette, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz
fellebbez a MEKH határozata ellen, mert álláspontja szerint törvényi
előírásoknak megfelelően járt el. Azt is kérvényezi, hogy a bírósági határozat
meghozataláig függessze fel a MEKH határozatban foglalt összes kötelezettség
teljesítését. Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője a sajtóértekezleten elismerte, hogy
a bíróság dönthet a visszafizetések végrehajtásának felfüggesztéséről, amíg
döntést nem hoz az ügyben.
Otthon melege: sokaknak csak álom marad a felújítás
2016. augusztus 22.
Nagyjából 2 millió magyarországi lakóház igényelne sürgős energetikai
felújítást, de mindössze töredéküknek jutott pénz az Otthon melege program
idei kiírásában - írta a Magyar Nemzetben Illés József. Hozzátette: a programnak
nincs gazdasági jelentősége, csupán politikai propagandaértéke, a pályázatot
ugyanis rendkívül alacsony, mindössze ötmilliárd forintos keretösszeggel írták ki.
A túljelentkezés miatt már az indulás napján fel kellett függeszteni úgy, hogy a
fejlesztési tárca csak mintegy 3500 támogatási kérelmet fogadott be - nyilatkozta
az Energiaklub társelnöke. Bart István elmondta: a kormányzatnak tudnia kellett,
hogy ez a támogatási keret semmire sem elég. Nálunk kb. 2,5 millió családi ház
van, amelyből csaknem kétmillió korszerűsítésre szorul - jegyezte meg a
szakértő. Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft.
programigazgatója szintén úgy véli, szükség van a vissza nem térítendő
támogatásokra, ám a jelenleginél nagyobb keretösszeggel kellene a pályázatot
15
meghirdetni. A támogatási programokat egységesíteni kellene, mert a most futó
pályázatok inkább gyengítik egymást. Arra is módot kellene találni, hogy a
projektek ne utó-, hanem előfinanszírozásúak legyenek, mert a támogatásra
szorulók többsége nem képes előre kifizetni a lakáskorszerűsítések akár több
millió forintot is kitevő teljes árát annak reményében, hogy később majd kap
némi állami segítséget - hangsúlyozta a programigazgató. Hozzátette: az őszre
beígért kedvezményes lakásfelújítási hitelt is vissza nem térítendő pénzügyi
segítséggel kellene kombinálni, mert ha ez nem történik meg, sokan
visszariadnak a nagy valószínűséggel jelzálogalapú kölcsön igénybevételétől.
Számítások szerint évente százezer lakás felújítására volna szükség ahhoz, hogy
a hazai 4,3 milliós ingatlanállomány belátható időn belül megújuljon. Megfelelő
kormányzati támogatás híján azonban évről évre csak 15-20 ezer lakás
tatarozása lehetséges.
Külföldi energiaszektor
Új lendületet vehet Kudankulam
2016. augusztus 23.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az indiai atomfelügyelet kiadta az engedélyt, hogy a kudankulami atomerőmű
orosz közreműködéssel megépített 2-es blokkja hálózatra kapcsolódjon. A
reaktor július 10-én érte el a minimális ellenőrzött teljesítményszintet, és
augusztus utolsó napjaiban várható, hogy csatlakoztatják az indiai
villamosenergia-hálózathoz - írta az atomenergiainfo.hu portál. Így újabb
fejezethez érkezik az orosz-indiai együttműködés. Ezt az elmúlt napokban -
miután nemrég a kudankulami egyes reaktort teljes egészében indiai kezelésbe
adták át - több szakember is méltatta az ázsiai országban. Ramayahi Shanmugam
Sundar, az atomerőmű telephelyének igazgatója például arról beszélt, hogy az
orosz technológiájú blokkok megbízható és hatékony működése is segít az
atomenergetika társadalmi elfogadottságának javításában. 2011 óta több mint
százezer ember látogatta meg a kudankulami atomerőművet. Emellett pedig
16
iskolákban, egyetemeken és más fórumokon 350-nél is több előadást tartottak a
témáról. Az előadásokon összesen félmillió ember vett részt. Azóta, hogy 2013
júliusában rákapcsolták a hálózatra, a kudankulami első blokk 10,9 milliárd
kilowattóra áramot termelt. Mani Shankar Aiyar volt olajipari miniszter azt
hangoztatta: India az atomenergetikával olyan magasságokat érhet el,
amilyeneket Szaúd-Arábia ért el az olajnak köszönhetően. Kiállt az indiai-orosz
nukleáris együttműködés mellett is, amely a kudankulami létesítmény második
lépcsőjével, vagyis két újabb reaktor építésével folytatódik. A Business Standard
indiai lapnak Ramayahi Shanmugam Sundar azt nyilatkozta, hogy a földmunkák
már zajlanak, az építkezés jövő áprilisban indulhat. A beruházás költségét
hatmilliárd dollárra becsülik. A fő atomerőműi részegységekre, amelyeket
Oroszországban gyártanak, már leadták a megrendeléseket, de a munkák
mintegy harmadát várhatóan indiai cégek végezhetik el. A két új reaktort 2022-
ben és 2023-ban adnák át. A kudankulami második ütemről 2014 tavaszán írtak
alá keretszerződést. A közeljövőben várható a harmadik szakaszról (az 5. és a 6.
blokkról) szóló szerződés szentesítése is. A két ország nukleáris „útiterve” szerint
összesen akár 25 energiablokk is épülhet orosz részvétellel Indiában.
Négyszázmillió eurót ér egy francia atomerőmű
2016. augusztus 25.
(fotó: google.hu/dailymail.co.uk)
A francia kormány által eredetileg tervezettnél négyszer többet, legalább
mintegy 400 millió eurós kárpótlást kap az Electricite de France SA a
Franciaország déli részén, Fessenheimben működő atomerőmű leállításáért. Ez
a legidősebb francia nukleáris erőmű - emlékeztetett az energiainfo.hu portál. Az
EDF és a kormány előzetes megállapodásáról két, az üzlethez közelálló forrásból
szerzett értesülések alapján számolt be a Bloomberg. Az összeget a következő
évtizedekben több, az áramárak alakulásától is függő részletekben kapja meg a
társaság. Az egyezség részleteit azután hozzák nyilvánosságra, hogy szeptember
14-én az EDF munkavállalói érdekképviseleteivel ismertetik. Segolene Royal
környezetvédelmi és energiaügyi miniszter még júniusban tett ajánlatot az állami
17
tulajdonban álló társaságnak az erőmű bezárásáért, akkor 100 millió eurós
nagyságrendről volt szó. A legrégebbi francia atomerőmű bezárását Francois
Holland 2012-es megválasztásakor helyezte kilátásba. Franciaország a jelenlegi
75 százalékról 2025-ra 50 százalékra csökkentené a nukleáris energiatermelés
részesedését. A Bloomberg emlékeztetett: Royal tavaly keresztülvitt egy
törvényt, amely a jelenlegi 63,2 gigawattos szinten maximálta az atomenergia-
termelés volumenét.
Atomerőmű engedélyezését kéri a brit kormánytól az EDF
2016. augusztus 28., 26. A kínai partnerével végzett atomerőmű-beruházás engedélyezésére szólította
fel a brit kormányt a kivitelező, az EDF Energy vezérigazgatója, Vincent de Rivaz
a Sunday Telegraph brit lapban megjelent cikkben. Theresa May brit
miniszterelnök az elmúlt hónapban állította le az engedélyezést, közvetlenül azt
követően, hogy az EDF igazgatótanácsa zöld utat adott a 18 milliárd fontos
Hinkley Point C projektnek. A brit kormány kora őszre ígérte a végleges döntést
a délkelet-angliai atomerőmű beruházásról, melynek tervezett két blokkja Nagy-
Britannia áramfelhasználásának hét százalékát fedezi majd. A brit kormány az
EDF Energy együttműködő partnere, a kínai állami atomenergetikai konszern, a
China General Nuclear Power Corp (CGN) beruházásban való részvétele miatt
adott hangot nemzetbiztonsági fenntartásainak. Vincent de Rivaz szerint a
beruházást 6 milliárd fonttal finanszírozó kínai CGN megbízható partner, az EDF
már két reaktorblokkot is épített a vállalattal együttműködve Kínában. "A
(Hinkley Point) projekt az EDF és a CGN a világ legnagyobb polgári
atomenergetikai programját folytató országában, Kínában atomerőmű
kivitelezésekben szerzett harminc éves együttműködési tapasztalatát testesíti
meg" - fogalmazott az EDF vezérigazgatója a brit lapban megjelent cikkben. "Jól
ismerjük kínai partnerünket és megbízunk benne" - tette hozzá. A beruházást az
EDF és partnerei finanszírozzák. Nagy-Britannia ennek fejében 35 éven keresztül
egy előre megállapodott árat fizet majd a termelt áramért. A projekt bírálói
szerint az ár, amely mintegy duplája a jelenleginek, túl magas. Az EDF
vezérigazgatója szerint azonban a Hinkley Point C "minden jövőbeni
energiaforrás-opcióval összevetve versenyképes". (Napi/MTI)
18
A Hinkley Point C atomerőműre „nincs szükség" Nagy-Britannia energetikai- és klímavédelmi céljainak eléréséhez - ezt állapította meg az Energia- és Klímakutatási Szervezet (ECIU), jelezve azt is: más, „megalapozott” energetikai megoldások alkalmazása évi 1 milliárd angol font megtakarítást jelentene az fogyasztóknak - idézte a tanulmányt a figyelo.hu portálon Csepi Lajos. Az erőmű felépítésével megbízott francia EDF, amely támogatásáról biztosította a Hinkley projektet, leszögezte: az elemzés nem ajánlott hiteles alternatívát.
A kínaiak érdeklődnek a félbehagyott bolgár atomerőmű iránt
2016. augusztus 25.
Bulgária a belenei projekthez olyan stratégiai befektetőt keres, aki/amely nem
igényel hosszú távú energiavásárlási garanciát. A bolgár energetikai miniszter,
Temenuzhka Petkova találkozott a kínai állami nukleáris cég (CGN) képviselőivel
- írta a figyelo.hu portálon Csepi Lajos. A megbeszélést a CGN kérésére tartották.
Temenuzhka Petkova tájékoztatást adott a kormány elképzeléseiről.
Kijelentette, hogy Bulgária olyan stratégiai befektetőt keres, aki nem igényel
hosszú távú energiavásárlási garanciát a bolgár kormánytól. A CGN számos
kérdést tett fel a Belene projekt jellemző mutatóival kapcsolatban és arról is
érdeklődött, hogy a Genfi Választott Bíróság döntése után hogyan folytatódhat
az erőmű építése.
Orosz javaslat készül tóriumüzemű reaktorokra
2016. augusztus 24.
(fotó: kcsni.nrcki.ru)
Oroszországban új lendületet kapnak a tóriumüzemű atomreaktorokkal
kapcsolatos kutatások: a tórium fűtőanyagként való felhasználásáról 2017.
március 1-jére kell javaslatot készítenie a Roszatomnak és a nukleáris
kutatásokra létrejött Kurcsatov Intézetnek az orosz elnök kérése szerint. A
tórium kevésbé radioaktív, mint az uránium, viszont bőségesen áll rendelkezésre
19
Oroszországban, Kínában, Indiában, Norvégiában, Kanadában, az USA-ban és
Izraelben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több mint 4,5 millió tonnára
teszi a globális tartalékokat. Az amerikai US Rare Earths társaság szerint az USA-
ban annyi nagy koncentrációjú tórium található, amennyiből - ha azzal
atomerőműveket táplálnának - évszázadokig fedezni lehetne az ország
energiaigényét. A tóriumnak műszaki előnyei is vannak az urániummal szemben,
például az atomerőművi használatakor kevesebb plutónium és aktinoida
(mesterséges radioaktív elem) termelődik - írta a Világgazdaság -, és
atomfegyverekben kevésbé használható. Más forrás szerint a tóriumalapú
erőművek azonos mennyiségű anyagból hússzor több energiát szolgáltatnak,
mint az uránalapúak, mert míg az urán körülbelül 5 százaléka hasznosul, addig a
tóriumnak majdnem az egésze. Vannak hátrányok is: a tóriumizotóp felezési
ideje nagyon rövid, így újrahasznosításakor nagyobb radioaktivitással és
hőmérséklettel kell számolni. Igaz, még ki sem dolgozták a fűtőelemek
újrahasznosításának módját, és általában is kevesebb az üzemeltetésnél
összegyűlt tapasztalat. A tóriumos fűtőelemeket már több éve kipróbálták, csak
nem terjedt el a használatuk. Néhány éve a figyelem újra a technológiára irányul
- erre példákat is sorolt a lap: 2011-ben India bejelentette, hogy egy tóriumalapú
nehézvizes reaktor tesztjére készül, két évre rá pedig Norvégiában adtak át egy
tóriumos kísérleti erőművet. Készülődik Kína is: 2014-ben a kormány az addigi
25-ről 15 évre (tehát 2029-re) módosította azt a határidőt, amikorra meg kell
építeni az ország tóriumos reaktorát. Az előkészületekre a Kínai Tudományos
Akadémia kutatóközpontot hozott létre Sanghajban - olvasható B. Horváth Lilla
cikkében.
Megépíti a Gazprom az Északi Áramlat 2 gázvezetéket - Új projektcég alakul
2016. augusztus 23., 24.
(fotó: magyaridok.hu)
Az orosz állami gazipari cég közölte: még mindig a tervei között szerepel az
Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése Lengyelország tiltakozása ellenére is -
20
írta a Magyar idők c. lapban Mártonffy Attila. „A döntést meghoztuk, nem
várhatunk tovább. Azt, hogy a külföldi érdekeltek miként vesznek részt a
projektben, majd ők eldöntik. A tervek szerint haladunk előre, s partnereink
osztják elképzeléseinket” - jelentette ki Alekszandr Medvegyev, a Gazprom
vezérigazgató-helyettese. A nyilatkozat azután hangzott el, hogy a lengyel
monopóliumellenes hivatal, az UOKiK még júliusban megtagadta hozzájárulását
egy vegyes vállalat Lengyelországban történő bejegyzéséhez, mondván: az Északi
Áramlat 2 korlátozni fogja a versenyt a gázellátásban. A vezeték ugyan nem
haladna át lengyel területeken, a döntés arra késztetett öt, a gázprojektben részt
vevő uniós céget, hogy - tartva a lengyel büntetéstől - más formában keressék az
együttműködést. Ezt az osztrák OMV, a francia Engie (korábban GDF Suez), a
német Uniper és Wintershall, valamint a brit-holland Shell augusztus 12-ei
nyilatkozatában tette közzé. Marek Niechcial, az UOKiK elnöke szerint a hivatal
szabályozása végleges, amely véget vet az Északi Áramlat 2 üzletének. A lengyel
döntés elvben azt jelenti, hogy a Gazpromnak egyedül kell finanszíroznia az új
vezeték nyolcmilliárd euróra rúgó költségeit. Ez pedig nem lesz könnyű, mert az
európai és amerikai szankciók miatt az orosz bankok csak korlátozottan
férhetnek hozzá a nemzetközi pénzpiacokhoz. Ráadásul a Gazprom sem tűnik
vonzó hitelfelvevőnek: piaci értéke a 2008-as 350 milliárd dollárról mára 50
milliárdra zuhant, egyebek között az alacsony energiaárak miatt. A szintén
kettősre tervezett Északi Áramlat 2 vezeték 1225 kilométeren keresztül húzódna
a Szentpétervár melletti Uszty-Luga kikötőtől a németországi végpontig, amely
nem messze esik az Északi Áramlat 1 becsatlakozásától Gfreifswaldnál.
Kapacitását évi 55 milliárd köbméterre tervezik, mintegy megkettőzve az első
vezetékpár teljesítményét, és 2019-re készülne el. Moszkva azt tervezi, hogy
csaknem a teljes, uniós gázexportját az északi vezetékrendszerre irányítja át,
amivel viszont sérti több kelet-európai állam érdekeit, Ukrajnát pedig
kiküszöbölné tranzitútvonalként. A programot még jóvá kell hagynia Dániának,
Finnországnak és Svédországnak is, mert a csőhálózat felségvizeik alatt húzódna.
Az Európai Bizottság is jelezte, hogy a terveket össze akarja vetni az európai
energetikai törvénnyel. Ennek sarokköve, hogy egy cég sem lehet egyszerre
többségi tulajdonosa a szolgáltatói és a disztribútori rendszernek. A Gazpromnak
emiatt kellett néhány éve felhagynia a Déli Áramlat vezeték építésével - idézte
fel a lap.
21
(fotó: gazprom.ru) A Gazprom honlapján közölte: Alekszej Miller, a cég vezetője az osztrák OMV vezetőjével, Rajner Zelevel találkozott Moszkvában. Meggyőződésük, hogy az Északi Áramlat 2 fontos az európai energetikai rendszernek. Miller hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósítása a tervek szerint halad. A Világgazdaság arról írt, hogy a Gazprom és partnerei év végéig kidolgozzák azt
az új finanszírozási modellt, amelyre alapozva megépíthetik az Északi Áramlat
2 gázvezetéket. Erről az orosz gázóriás igazgatósági elnöke, Alekszej Miller
nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökségnek. A lap jelezte: az eredeti tervet
azért kellett elvetni, mert a lengyel versenyhatóság szerint a beruházásra
létrehozandó konzorciumon keresztül a Gazpromnak túl nagy piaci súlya lenne a
helyi gázszállításban. Erre reagálva a társulás leendő tagjai (Engie, OMV, Shell,
Uniper és Wintershall) visszaléptek, így a vállalkozásban a Gazprom magára
maradt. Alekszej Miller kiemelte, hogy az előbbi vállalatok mindegyike nyitott a
folytatásra, így nem változik a beruházás ütemezése sem, a megkezdett
előkészületek pedig folytatódnak. Az új finanszírozási modellről egyelőre nem
tudott konkrétumot mondani, de közölte: az érintett cégek a New European
Pipeline AG néven létrehozandó vegyes vállalatban állnak majd össze. A lap arra
is emlékeztetett: az orosz társaság 2020-tól új európai szállítási útvonalon
juttatná el a gázt Európába, jórészt éppen az Északi Áramlat 2 vezetéken, de
szakmai körök szerint fenn fogja tartani ukrajnai tranzitját is.
Jövőre is pluszadót vetnének ki orosz energiaipari cégekre
2016. augusztus 25. Az orosz állam jövőre is pluszadót vet ki az energiaipari cégekre, mert az
alacsony olajár miatt jelentős bevételektől esik el a költségvetés. A
Vedomosztyi napilap kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: az ágazatra 320
milliárd rubel (1 rubel 4,23 forint) pluszadót rónak ki. Ebből 170 milliárdot a
Gazpromnak kell befizetnie. A lap által idézett források szerint a kormánydöntés
megszületett, azt már csak meg kell jelentetni a hivatalos közlönyben.
(magyaridok.hu, 24.hu/MTI)
22
Hírek röviden
2016. augusztus 24. A nagynyomású földgázszállító rendszert üzemeltető FGSZ Zrt. technológiai műveleteket végzett Gyöngyös térségében, amelynek következtében rövid ideig vélhetően több szagosító anyag került a földgázszállító rendszerbe, a hibát vizsgálják. A túlszagosítás önmagában nem okoz veszélyhelyzetet, de a fogyasztási pontokon a megszokottnál intenzívebb szaghatással járt. (Napi, magyarhirlap.hu/MTI)
2016. augusztus 27. 36 ezer forintos tartozás miatt leszerelte a Tigáz a szentendrei tűzoltólaktanya gázóráját. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elismerte, hogy adminisztrációs hibából hónapokon át nem utalt a szolgáltatónak, a szentendrei állomáson ezért egy napig nem tudták használni a gáztűzhelyt és villanybojlerrel melegítették a vizet. Az OKF azt nem közölte, hogy másik tűzoltóság került-e ilyen helyzetbe. A katasztrófavédelemnek egyre nagyobb az adóssága, a közelmúltban a kábeltévével és a tankolással is akadtak pénzügyi gondok a tűzoltóállomásokon. (hirtv.hu)
2016. augusztus 22. Jóval nagyobb zajt okoznak a Budai Várnegyedben a dízelbuszok, mint az elektromosok - állapították meg a Levegő Munkacsoport mérései. A járművek mellett és az utastérben is mérték két hasonló méretű midibusz, a Karsan ATAK dízel- és a Modulo Medio Electric villanybusz zajkibocsátását. Azoktól öt méterre a dízelbusz zaja átlagosan mintegy 10 dB-lel, a legnagyobb eltéréskor pedig csaknem 15 dB-lel volt magasabb, mint az elektromos buszé. Az utastérben mért különbség átlagosan 3 dB volt, ez pedig kétszeres zajerősséget jelent. (alternativenergia.hu) Összeállította: László Judit