Gránitlap a falon
A múzeum kiállítási épületének
falán egy csiszolt gránitlap látható,
amely a Baranya megyei Bátaapáti
mellől származik. Az alsó-karbon
korú (340 millió éves) gránitot –
szebb és nagyobb tömbökben
fejthető társaitól eltérően – nem
bányásszák díszítőkőként, hanem
más, fontos felhasználása van: a
Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló
(NRHT) befogadó kőzete. Ezt az
egyedi kőlapot a Mecsekérc Zrt.
készíttette és ajándékozta a Föld
Éve programsorozat kapcsán 2008-
ban a Magyar Természettudományi
Múzeumnak.
A gránit „építőkövei”Kőzetalkotó ásványok: A kőzeteket felépítő ásványokat kőzetalkotó ásványoknak
nevezzük. A gránitot felépítő fő kőzetalkotó ásványok: földpát (káliföldpát és
plagioklász) 30%-50%, biotit 15%-30%, kvarc 30%-50%
káliföldpát (KAlSi3O8)
triklin és monoklin,
tektoszilikát
plagioklász
(NaAlSi3O8) triklin,
tektoszilikát
biotit (K(Mg,Fe)3
(AlSi3)O10(OH)2)
monoklin, rétegszilikát
A kis képeken látható, jól fejlett
kristályoktól eltérően a kőzetet alkotó
ásványok többnyire nem sajátalakúak.
kvarc (SiO2)
trigonális, oxid
Kicsik, de fontosakJárulékos ásványok: Nem kőzetmeghatározó jelentőségűek. Általában kis
mennyiségben, de sokféle kőzetben megjelennek.
allanit
((Ce,La,Ca,Y)(Al,Fe)3
(SiO4)3OH )
monoklin,
csoportszilikát
cirkon (Zr(SiO4))
tetragonális,
szigetszilikát
apatit
(Ca5(PO4)3(F,Cl,OH))
hexagonális,
foszfát
titanit
(Ca(TiSiO4)O)
monoklin,
szigetszilikát
Gránit szövetéről elektronmikroszkóppal
készített visszaszórt elektronkép
A bátaapáti gránit jelentőségeA paksi atomerőmű kis és közepes radioaktivitású hulladékának
végleges elhelyezésére szolgáló Nemzeti Radioaktívhulladék-
tárolót (NRHT) Bátaapáti-Üveghuta térségében a Mórágyi Gránit
Formáció kőzeteiben építik ki. 2005-ben kezdődött meg az
egyenként 1723 és 1775 m hosszú, 10%-os lejtésű, egymástól
25 m-re párhuzamosan haladó lejtősakna mélyítése. Az első
tárolókamrát 2012 végén adták át.
A keleti lejtősakna részleteA Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló vázlata:
piros: lejtősaknák, szürke: tárolókamrák
A gránit kísérői a tárolót befogadó
földtani képződménybenA Mórágyi Gránit Formációt
mélységi magmás kőzetek
alkotják. E kőzetek négy fő
csoportba oszthatók: gránitos
kőzetek; keverék- (hibrid)
kőzetek; a bezáró kőzettől
eltérő összetételű és eredetű,
mafikus (sötét, magnéziumban
és vasban gazdag) zárványok,
valamint leukokrata (világos)
telérek. A nagyobb sötét zárványok és a bezáró gránitos kőzetek
közti övben folyamatos átmenetet képeznek a kétféle olvadék
keveredéséből kialakult – úgynevezett hibrid (kevert) – kőzetek.
Amiért nekem kedves
Egyetemista korom óta
foglalkozom gránitokkal. Már a
BSc-szakdolgozatom is e
kőzeteket tárgyalta. MSc-
hallgatóként a Mórágyi-rög
gránitos kőzeteit vizsgáltam,
melyek közé a bátaapáti
előfordulás is tartozik. Jelenleg
(2013-ban) PhD-hallgatóként,
már nemcsak hazai, hanem
osztrák gránitok vizsgálatával
is foglalkozom.
Gránit kőzetszövetét bemutató vázlat.
A kőzetalkotó ásványokban
cirkonzárványok vannak (saját
készítésű rajz a szakdolgozatomból).
Források
A gránitról készült visszaszórt elektronkép és a gránit szövetét ábrázoló rajz
saját készítésű, a gránitlapról készült fotó Papp Gábor felvétele, az
ásványokról készült képek a Wikimedia (www.wikimedia.org) szabad
felhasználású (Public Domain) fotói.
A radioaktívhulladék-tárolót ábrázoló képek az alábbi linkeken érhetőek el:
http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/nrht-fa-keleti-lejtosakna.jpg
http://www.rhk.hu/images/letesitmenyeink/nrht-fa-1-kamramezo.jpg
A szövegek egy része Dályay Virág, Hámos Gábor és Sámson Margit
(Mecsekérc Zrt.) leírása alapján készült.