1
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék
A bűnözés aktuális kérdései
SZAKDOLGOZAT
Készítette: Konzulens:
Horbász Patrik Csemáné Dr. Váradi Erika
F7O5TB egyetemi docens
Miskolc
2018
2
University of Miskolc
Faculty of Law
Department of Criminal Law and Criminology
The actual questions of criminality
THESIS
Author: Consultant:
Horbász Patrik Dr. Erika Váradi Csemáné
F7O5TB associate professor a docens
3
Miskolc
2018.
„Az emberiséget a szeretet törvénye uralja.
Ha az erőszak, azaz a gyűlölet uralkodna, már rég kihaltunk volna.
És mégis, a tragédiája a dolognak, hogy az úgynevezett
civilizált emberek, és nemzetek úgy viselkednek, mintha a társadalom
alapja az erőszak lenne.”
(Mahatma Gandhi)
4
Tartalomjegyzék
1. Bevezető gondolatok ........................................................................ 6
2. A bűnözés kriminológiai vizsgálata ................................................. 8
2.1 Kriminológiai áttekintés .................................................................................................. 8
2.2 A bűnözés fogalma a kriminológiában ............................................................................ 8
2.3 A bűnözés magyarázata, és bűnözéskontroll ................................................................. 10
3. A bűnözés, ember, társadalom ....................................................... 12
3.1 A bűnözés, mint társadalmi produktum ......................................................................... 12
4. A társadalmi normáktól eltérő magatartásforma .......................... 14
4.1 A deviancia meghatározása ........................................................................................... 14
4.2 Deviancia elméletek ...................................................................................................... 15
4.3 A deviánssá válást elősegítő tényezők........................................................................... 15
4.3.1 A család ...................................................................................................................... 15
4.3.2 Az iskola ..................................................................................................................... 16
4.3.3 Serdülőkor, és a kortárscsoport .................................................................................. 16
4.3.4 Média és internet ........................................................................................................ 17
4.4 A szándékosság ............................................................................................................. 18
4.5 A gondatlanság .............................................................................................................. 18
5. Aktuális bűnözési formák napjainkban ......................................... 20
5.1 A fiatalkorú bűnözés kialakulásának okai, és jellemzői ................................................ 20
5.2 A bűnelkövetővé válás folyamata.................................................................................. 22
5.3 Regisztrált bűnelkövetők ............................................................................................... 28
5.4 Fiatalkorú bűnelkövetők ................................................................................................ 29
5.5 Gyerekkorú elkövetők ................................................................................................... 31
5.6 Tudatmódosító szerek szerepe a fiatalkorú bűnözők esetében ...................................... 33
5.6.1 A kábítószerek ............................................................................................................ 33
5.6.2 Az alkohol szerepe az elkövetés során ....................................................................... 34
5
5.7 A fiatalkori bűnözés megelőzése ................................................................................... 35
5.8 Prevenció ....................................................................................................................... 38
5.9 Gyermekbántalmazás............................................................................................... 41
5.9.1 A családon belüli bántalmazás, elhanyagolás háttere, okai, körülményei.................. 42
5.9.2 Az erőszak lehetőségét növelő rizikófaktorok........................................................... 43
5.9.3 A gyermekbántalmazás módjai .................................................................................. 45
5.9.4 A gyermekbántalmazás megelőzése, segítségnyújtás lehetőségei ............................. 48
5.10 A szervezett bűnözés ................................................................................................... 50
5.10.1 A szervezett bűnözés fogalma: ................................................................................. 51
5.10.2 A szervezett bűnözés kriminológiai ismérvei: ....................................................... 52
5.10.3 A szervezett bűnözővé válás..................................................................................... 53
5.10.4 A hazai szervezett bűnözés kialakulása, és a szervezett bűnözés elleni küzdelem .. 54
5.10.5 A szervezett bűnözés elleni küzdelem: ..................................................................... 55
6. A büntető igazságszolgáltatás szervezete, szereplői ....................... 57
6.1 Igazságszolgáltatás és állami büntetőhatalom: .............................................................. 57
6.2 A jogi szabályozás rendszere:........................................................................................ 57
6.3 A büntetőeljárásban érintett hatóságok.......................................................................... 58
6.4 A büntetőeljárásban résztvevő személyek ..................................................................... 59
7. Záró gondolatok ............................................................................. 61
Irodalomjegyzék ...................................................................................... 63
Internetes források ................................................................................... 64
Felhasznált jogszabályok jegyzéke ........................................................... 65
6
1. Bevezető gondolatok
Minden kultúrában és kisebb csoportban megvannak azok az értékek és normák, amik szerint
az emberek élik az életüket. Ezekre szükségünk is van, hiszen nélkülük káosz lenne, nem
létezne a jó, és a rossz fogalma. Így viszont minden társadalomban megvan az, hogy mi a
követendő példa, mi az, ami fontos. Továbbá az íratlan szabályok eligazítanak minket
mindennapjaink morális kérdéseiben, egyértelművé téve bizonyos lépéseinket. Míg
számunkra ezek tényleg egyértelműek, számos ember – akarva vagy akaratlanul – megszegi
ezeket a normákat, és ezzel kivívják mások megdöbbenését, megbotránkozását, ellenérzését.
Ők ezáltal valamennyire a társadalom perifériájára kerülnek, izolálják magukat a többségtől.
A normaszegő magatartásformák rendkívül sokfélék lehetnek, és a „megbélyegzés” nagyban
függ az adott kultúrától, az illető nemétől, korától társadalmi helyzetétől. Tulajdonképpen a
társadalom elutasító reakciója nem elég ahhoz, hogy valakit „rossz személyiségnek”
minősítsünk, ehhez hozzájárul a fent említett anti – szociális vonás, illetve annak a
normaszegésnek a társadalomra veszélyes mivolta. Valamennyire tartunk az ilyen
emberektől, hiszen szétrombolják a normális emberről alkotott képünket, ezért is vagyunk
hajlamosak úgy tekinteni rájuk, mint akik nem a mi biztonságos világunkhoz tartoznak.
Valamilyen szinten önvédelmi reakció a rossz ellen, amit nem kívánunk magunknak. Ők
ugyanúgy a társadalmunk részei, még ha mi ragaszkodunk is a megszokott, stabil
kiszámítható kis világunkhoz.
Ha megnézzük, hogy kik tartoznak abba a közegbe, akik a társadalmi normáktól eltérnek,
nem a megfelelő értékrenddel rendelkeznek, ide sorolhatjuk az alkoholistákat, a
drogfüggőket, vagy a bűnözőket. A bűnözés hatalmas változásokon ment keresztül, és megy
keresztül az ipari forradalom hatására megindult az intenzív városiasodás, és már ott él az
emberek többsége. Mondhatjuk, hogy itt nagyobb a bűnözési arány, hiszen a városok sokkal
személytelenebbek, hiányzik az összetartozás.
Régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon miért követnek el azemberek bűnöket?
7
Ismerünk biológiai és pszichológiai magyarázatokat egyaránt. A biológia oldaláról érkeztek
az első elméletek, Paul Broca francia antropológus, és Cesare Lobroso olasz kriminológus
is úgy vélte, hogy a bűnöző személyiségeket, koponyájuk alakjáról, az alacsony homlokról,
és az agy súlyáról lehet felismerni, és a bűnözői hajlam az emberrel együtt születik. Ezt
természetesen hamar elvetették. A kutatók Freud gondolatai nyomán úgy vélték, hogy
vannak olyan emberek, akikben pszichopata személyiség alakul ki, ennek okai a
gyermekkorra vezethetők vissza. A pszichopata személyek általában zárkózottak, és élvezik,
ha valakit bánthatnak.
Edwin Sutherland arra a következtetésre jutott, hogy a bűnözés és a differenciális érintkezés
összefügg egymással, vagyis az ember bűnözővé válását befolyásolja, hogy milyen
környezet veszi körül.
Bűnözéssel, bűncselekmények elkövetésével nap, mint nap találkozunk, hiszen halljuk,
olvassuk a médiából, az egyre durvább, megbotránkoztató cselekedeteket, melyeknek
áldozatai és elkövetői nem csak felnőttek, hanem gyermekek és fiatalkorúak is egyaránt.
Büntetőjogi tanulmányaim és a „Fiatalkori bűnözés aktuális kérdései” c. szabadon
választható tárgy keretében sok ismeretet, erre vonatkozó jogszabályokat tanulhattam meg.
Szakdolgozatom témájaként a bűnözés aktuális kérdéseit választottam, ebben a bűnözés
általános jellemzőit, a mai aktuális bűnözési formákat, bűncselekményeket ezek
kialakulását, okait, és megelőzési lehetőségeit igyekeztem összefoglalni. Dolgozatom első
részében igyekszem bemutatni a bűnözés kriminológiai jellemzőit, annak változásait a
társadalmi, gazdasági fejlődés függvényében, valamint a deviáns magatartások kérdéskörét.
A napjainkban egyre többször hallott, aktuális bűnözési formák, mint például a fiatalkorúak
bűnözése, a gyermekbántalmazás, a szervezett bűnözés témaköre is részletes kifejtésre
került. A bűnözéssel szembeni fellépésben a büntető-igazságszolgáltatás kiemelkedő
szerepet játszik, így működésének, jellemzőinek, áttekintése a dolgozat szerves részét
képezi.
8
2. A bűnözés kriminológiai vizsgálata
2.1 Kriminológiai áttekintés
A kriminológia történet egyik látványos fejleménye a kriminológia kutatási tárgyának
kibővülése és differenciálódása. A kriminológia ma is alapvetően a ,,bűnözéssel"
foglalkozik, ez az egyszerű tárgymeghatározás mára több ponton pontosításra, bővítésre
szorul. A kortárs kriminológia jellegzetes kérdésfeltevései közé tartozik, többek között:
- milyen formákat ölt a bűnözés;
- hogyan, és miért különböznek a bűnözés mintázatai, térben és időben
- kik és miért követnek el gyakrabban bűncselekményt, mint mások;
- kik és miért vállnak gyakrabban áldozattá, mint mások;
- hogyan reagál a környezet, a társadalom és az állam a bűnözésre;
Mit lehet tenni, a bűnözés megelőzése és a bűnözéssel összefüggő problémák kezelése
érdekében. Ezek a szerteágazó témakörök valójában a kriminológia két nagy vizsgálati
területére irányulnak: egyrészt a bűnözésre, annak fogalmára és valóságára, másrészt a
bűnözésre adott reakciókra.
2.2 A bűnözés fogalma a kriminológiában
A bűnözés társadalmi jelenség, ha úgy tetszik társadalmi tömegjelenség, történelmileg
meghatározott mely egy adott területen és időpontban elkövetett bűncselekmények és
bűnelkövetők összegsége, amelyet a jog is szabályozási körébe von, szankcionálja azt,
ezáltal válik jogi jelenséggé.
Gönczöl Katalin szerint a ,,bűnözés olyan történetileg is változó társadalmi jelenségként is
felfogható, amely negatív módon jelzi, hogy egy mindenkori társadalom milyen mértékben
képes biztosítani zavartalan működését, milyen módon képes átörökíteni fennmaradását és
tovább fejlődését biztosító normákat"1
1 Gönczöl K – Kerezsi K: A deviancia 235o.
9
A büntető törvénykönyvek meghatározzák a bűncselekmény fogalmát, a bűntetendő
magatartások körét és a bűnelkövetővé minősítés kritériumait, és az ezeknek megfelelő
magatartások összegsége minősül bűnözésnek.
Paul Tappan (1947) szerint a bűnözés vizsgálata kizárólag a büntetőjogi normákat sértő
ténylegesen szankcionált cselekményekre és elkövetőkre terjedhet ki.2 A bűnözés, ahogy a
világ is folyamatosan változik, fejlődik, specializálódik, a XXI. századra például az
információs forradalommal, a globalizáció folyamataival és a technológiai fejlődéssel a
bűnözés korábbi kategóriái jelentősen átalakultak.
A bűnözés, mint a kriminológia tárgya tehát nem állandó és homogén, hanem képlékeny és
változó. Így egyes törekvések arra irányulnak, hogy meghatározzák a bűnözésnek azt a
cselekményi magját, amely legalábbis a modern társadalmakban, térben és időben
viszonylagos állandóságot mutat. Bizonyos, a társadalom alapértékeit súlyosan sértő
cselekmények például az emberölés, a rablás, a testisértés, a szexuális erőszak, a lopás, a
kábítószerrel összefüggő cselekmények, a modern társadalmakban tértől és időtől
függetlenül büntetőjogi tilalom alatt állnak.3
A bűnözés ,,relativitásának" egy másik, a kriminológiában a XX. század közepétől
problematizált vetülete arra a kérdésre vonatkozik, hogy minek tekintjük a bűnözést
formálisan definiáló büntetőjogot: a közös társadalmi erkölcsiség és értékek kifejeződésének
és védelmezőjének, vagy egy uralkodó (domináns) értékrendszer kikényszerítési
lehetőségének. Kétféle koncepció alakult ki: a bűnözés konszenzuális modelje szerint a
társadalom valamennyi csoportja alapvetően ugyanazon értékek, és erkölcsi normák
védelmében érdekelt, és ez a széleskörű egyetértés eredményezi a (büntető) jogi normákat,
amelyek mindenki érdekét védik.
2 Borbíró A – Gönczöl K – Kerezsi K – Lévai M Kriminológia: Budapest, 2016 39o. 3 Borbíró A – Gönczöl K – Kerezsi K – Lévai M Kriminológia: Budapest, 2016 40o.
10
Ezzel szemben a konfliktusos bűnözésfelfogás szerint az uralkodó normatív rend hatalmi
versengések során alakul ki, így nem is tükrözi valamennyi társadalmi csoport érdek - érték
- erkölcs készletét.
2.3 A bűnözés magyarázata, és bűnözéskontroll
A bűnözés megértése, a bűnözést és a bűnelkövetést alakító tényezők feltárása a
kriminológia legrégebbi születésétől fogva jelenlévő törekvése, a tudomány egészének a
gerince. Felmerülnek azon a kérdések, hogy van-e összefüggés a szegénység és a bűnözés
között, milyen szerepe van a bűnelkövetővé válásban a szocializációnak vagy bizonyos
egyéni biológiai és pszichológiai adottságoknak, mi bátorítja vagy tartja vissza az egyént a
konkrét bűncselekmény elkövetésétől vagy, hogy hogyan alakul ki a motiváció a
normaszegésre.
A bűnözésmagyarázatok hagyományos kerete a pozitívizmus ún. etiológiai (oksági)
szemlélete, amely közvetlen kauzális kapcsolatok azonosításával törekszik a bűnözés
miértjeinek megválaszolására. A bűnözésmagyarázatok olyan empirikusan alátámasztott
elméleti modellek, amelyek a bűnözés, mint társadalmi jelenség vagy a bűnelkövetés, mint
egyéni cselekvés összetett folyamataira vonatkozóan fogalmaznak meg állításokat.
A kriminológiát sokszor éri az a kritika, hogy története 200 éve alatt sem tudott egyértelmű
választ adni arra a kérdésre, hogy, miért van bűnözés", mint ahogy nem találta meg a bűnözés
elleni küzdelem mindenhol és mindenki esetében érvényes,,csodafegyverét". A bűnözés
univerzális magyarázata azért is lehetetlennek tűnő vállalkozás, mert a bűnözés egyszerre
társadalmi jelenség és egyéni cselekvés, sokféle magatartási formát ölel fel, amelyek oksági
folyamatai jelentősen eltérhetnek egymástól. A kriminológiában megkülönböztetünk makro-
, mezo- és mikroszintű elméleteket.
A makroszintű elemzések egész társadalmat érintő globális struktúrákkal és folyamatokkal,
ezek kölcsönhatásaival foglalkoznak – ilyenek például azok az ún. anómia elméletek,
amelyek a társadalmi és a kulturális szerkezet feszültségeinek szempontjából elemzik a
bűnözést alakító hatásokat.
11
A mikroszintű megközelítés alapegysége ezzel szemben az individuum; a kriminalitás
vizsgálatának kereteit, az egyén biopszichológiai sajátosságai és közvetlen interakciói (pl.:
szülő-gyermek kapcsolat).
Mezo-, azaz középszinten a bűnözés magyarázatok jellemzően csoportszintű és csoportok
közötti viszonyokkal és folyamatokkal foglalkoznak.4
A bűnözéskontroll azokra a rejtett vagy manifeszt struktúrákra és társadalmi gyakorlatokra
utal, amelyek egy társadalomban a bűnözés kezelését, menedzselését, kontroll alatt tartását
szolgálják. A bűnözés, illetve annak szubjektív észlelése egyéni és társadalmi szinten is
számos, nem feltétlenül intézményesült vagy formális kontrollmechanizmust hív életre -
ilyen például egy helyi közösségben spontán létrejövő lakossági járőrszolgálat, vagy piaci
alapon megvásárolható magánbiztonság.
A bűnözéskontroll eszközeinek egy másik része intézményesített, azaz része az állam
bűnözés kezelésére irányuló formális apparátusnak.
A büntetések különösen a szabadságvesztés hatásainak vizsgálatával foglalkozik az ún.
pönológia amely, büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó empirikus tudomány, s olyan
kérdéseket tárgyal, mint a jutalmazás, fegyelmezés magatartásformáló szerepe, a büntetések
céljai a büntetések egyénre és társadalomra gyakorolt hatása, vagy a szankciók
eredményessége. Két tematika foglalkoztatja: a börtön működési mechanizmusai, és olyan
szociológiai, szociálpszichológiai, pszichológiai vonatkozásai, mint például a
börtönártalmak.
A másik kutatási irány a büntetéskiszabás és a büntetés-végrehajtás elkövetőkre gyakorolt
hatásával, azaz a büntetések és a bűnismétlés kapcsolatával foglalkozik, hogy a
meghatározott büntetési célok mennyiben érik el a várt hatást a bűnismétlést megelőzésében.
4 Borbíró A – Gönczöl K – Kerezsi K – Lévai M Kriminológia: Budapest, 2016 46o.
12
3. A bűnözés, ember, társadalom
3.1 A bűnözés, mint társadalmi produktum
A bűnözés társadalmisága abba is megmutatkozik, hogy értékadó viselkedési forma, amely
az ember társadalmiságából következő erkölcsi és társadalmi értékek ellen irányul amely
értékeket a társadalmi intézmények szabályai testesítik meg, illetve védelmezik. A
társadalmi gyakorlat identifikálja a bűnözést, mint jogsértő magatartásokat, illetve mint a
jogsértő magatartások konkrét mennyiségét. A bűnözést a társadalom produkálja abban az
értelemben is, hogy mit kell bűntettnek tekinteni abban is, hogy gyakorlatilag mit minősít
bűntettnek tehát mire reagál bűntettként. Elméletileg azt tekinthetjük bűntettnek és
bűnözésnek, amit a társadalom gyakorlatilag annak nyilvánít.5
Az emberiség történelmében különösen az állam és a jog megjelenésétől ezen belül az
államhatalom megszilárdulásától, valamint a büntetőjog, mint az egyik elsőként kifejlődő
jogág megjelenésétől állandó, folyamatosan létező jelenség a bűnözés. A gazdasági és
társadalmi fejlődés foka által meghatározottan e jelenség mennyisége, minősége, összetétele
változik. Napjainknak is az egyik mindenképpen figyelmet, energiát és össztársadalmi
szinten megfelelő hozzáállást igénylő realitása. Mégpedig olyan realitás amelynek a
létezésével a gazdasági és társadalmi berendezkedéstől függetlenül a föld valamennyi
országában számolni kell. Megállapíthatjuk, hogy a világ számos részén a bűnözés
intenzitásának növekedésével, szerkezetének negatív irányú megváltozásával egyre
veszélyesebb, és károsabb formáinak kialakulásával kell számolni.
A bűnözés, bár szükségszerűen létező jelenség, adott feltételek mellett és adott körülmények
konstellációja közepette nem csak megelőzendő, hanem ténylegesen megelőzhető. A
megelőzés alatt általában olyan hatások kifejtése érthető, amelyek a bűnözés okait
megszüntetik, érvényesülésüket korlátozzák, illetve újak kialakulását, létrejöttét
meggátolják, így a bűncselekmények elkövetését, a bűnözés terjedését lehetetlenné teszik.6
5 Dr. Szabó András: Bűnözés – Ember – Társadalom Közgazdasági és Jogi könyvkiadó Bp., 1980 118o. 6 Dr. Szabó András: Bűnözés – Ember – Társadalom Közgazdasági és Jogi könyvkiadó Bp., 1980 130o.
13
3.2 A bűnözés és a társadalmi-gazdasági változások kapcsolata
Az elmúlt évszázadban Magyarország életében több olyan társadalmi-gazdasági változás
következett be, amelyek hatásai rendkívül jelentősek voltak. Ezek a hatások kimutathatók a
bűnözés területén is. 1867 után megindult gazdasági fellendülés, és társadalmi változás az
országot az európai fejlődés élvonalába emelte. Ami a negatív jelenségeket, közöttük a
bűnözés alakulását illeti, az értelemszerűen igazodott a gazdasági állapotokhoz, társadalmi-
gazdasági fejlettség területi különbségeihez.
Az I. Világháború, és az azt követő ismert következményekkel járó békeszerződés merőben
új helyzetet teremtett. Az ország területét és népességszámát lényegesen csökkentő
békeszerződés a gazdasági életre is negatív hatást gyakorolt. Az I. Világháborútól a II.
Világháborúig tartó szakasz előbb egy önmaga helyét kereső ország, majd egy sodródó
ország képét mutatja. Ezt az időszakot a gazdasági válság osztotta két részre. Ezt megelőzően
a bűnözésre a válságot megelőzően a gazdasági fejlődés bizonytalanságaival járó
cselekmények voltak jellemzők. Legismertebb példája volt az ún. Frankhamisítási ügy.
Megállapítható tehát, hogy ebben az időszakban is a vagyon elleni bűnözés volt a bűnözés
domináns eleme.
A II. Világháború után az ország helyzetében alapvető változás következik be, ez a
jogalkotásban és a jogalkalmazásban is tükröződött. A büntető jog eszközeit igyekeztek
minél szélesebb körben felhasználni a gazdasági és politikai rendszer megszilárdítása
érdekében is. 1956-2000 közötti időszakban utalnunk kell az üzérkedés és a deviza
bűncselekmények sajátos megítélésére. A rendszerváltozást követően kialakult új helyzetre
a bűnözés azonnal reagált, ez első sorban a vagyon elleni, és gazdasági bűncselekmények
tekintetében volt kimutatható (szervezett gépkocsi lopás, olaj szőkítési ügyek).7
Az utóbbi évek bűncselekményei közül említést érdemel a kábítószerrel összefüggő
bűncselekmények számának emelkedése, lényegesen nőtt a fiatalkorú bűnelkövetők száma.
7 Varró I: A bűnözés és a társadalmi - gazdasági változások kapcsolata Bíbor kiadó, Miskolc, 2004. 341o.
14
4. A társadalmi normáktól eltérő magatartásforma
4.1 A deviancia meghatározása
Minden emberi társadalom kialakítja azokat a viselkedési formákat, normákat és értékeket,
amelyeket követendőnek tart. A társadalmi normákhoz, elfogadott értékekhez való kötődés
ezek betartása elvárás a társadalom részéről a tagjai felé. Azt az egyént, aki eltér ezektől a
szabályoktól, aki nem hajlandó a társadalmi státuszához kötődő szerepet eljátszani, azt
szűkebb vagy tágabb környezete könnyen elítéli, megbélyegzi, kirekeszti. Az emberi
magatartásokat is kutató társadalomtudományok, különösképpen a szociológia fejlődése
nyomán kezdtek el vizsgálódni a társadalomban elfogadott magatartások, és attól eltérő
viselkedések kérdéseivel. A XX. Század közepére kialakult megközelítés a társadalmi
normáktól eltérő magatartásokat, mint deviáns magatartásokat határozta meg.
A deviancia latin eredetű szó, a "deviare" az eltévelyedés, letérés a helyes útról jelentésű
szó származékaként alakult ki8
Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert többségük alkalmazkodik az adott
társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Azonban minden
társadalomban előfordul, hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. A normaszegést
devianciának nevezik, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek.9
A társadalmi normák társadalmanként, és korszakonként eltérőek lehetnek. Azt a
normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek, amely az egyénnek és
családoknak, és a társadalom működésében is károkat okoz. A köznapi gondolkodásban
minden deviancia kisebb vagy nagyobb mértékben károsnak, diszfunkcionálisnak látszik a
társadalomra nézve.
A deviáns ember rendetlen életvitelű, gátlástalan hajlamos az erőszakos cselekményekre,
bűnözésre.10
8 Bakos F: Idegen szavak és kifejezések szótára: Akadémia kiadó, Bp., 1984. 176o. 9 Miltényi K: A társadalmi beilleszkedési zavarok kulturális háttere, Kriminológiai közlemények 34sz., 1990 10 Tóthfalusi I: Magyar értelmező kéziszótár, Merényi könyvkiadó Kft. 99o.
15
4.2 Deviancia elméletek
A deviancia okaira vonatkozóan szociológiai, biológiai, pszichológiai elméletek születtek.
A szociológiai elméletek közös jellemzője, hogy a deviáns viselkedés társadalmi
gyakoriságának magyarázatát keresik, a társadalomban gyökerező okokat kívánják feltárni.
Az a szemlélet fontos következményekkel jár, ugyanis azt sugallja, hogy nem csak az egyént
kell megváltoztatni, hanem a társadalomban kell a túlzott devianciát csökkenteni.
A biológiai elméletek az egyén biológiai, antropológiai tényezőinek befolyásolását előtérbe
helyező álláspontok.
A pszichológiai elméletek akut feszültséghelyzetekre vagy az egész személyiség fejlődésre
helyezik a hangsúlyt. Ha az emberek életében a deviáns magatartás kialakulásához vezető
okokat keressük minden esetben, fel lehet fedezni akut feszültséghelyzetet.
4.3 A deviánssá válást elősegítő tényezők
A szociológia és pszichológiai tudomány képviselői a szocializáció zavaraiban látják a
deviáns viselkedés kialakulásának okát. A feszültségek elviseléséhez, megoldásához
egészségesen fejlődött személyiség szükséges, ehhez a szocializációhoz harmónikus családi
háttér, és a kortárscsoportokkal való jó kapcsolatok szükségesek. Ha ezek hiányoznak
szocializációs és személyiségfejlődési zavarok léphetnek fel. Ez értelem szerűen csak a
fiatalokra igaz. A szocializációt négy tényező befolyásolja jelentősen: a család, az iskola, a
kortárscsoport, és a média.11
4.3.1 A család
A család a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre. Alapvető érzelmi,
viselkedési modelleket vés a személyiségbe, amelyeket tovább visz az életbe. Előkészíti az
egyént arra, hogy a társadalom működésében teljes értékűen részt vegyen.
11 Sádi Eszter: Az iskola beteg, avagy az iskola beteg? Új pedagógiai szemle, 2001. június
16
A családi légkör zavarai befolyásolhatják a személyiség fejlődést, amelyek gyermekkorban
vagy később a felnőttkori alkalmazkodás töréseiben mutatkozhatnak meg.
Stabil biztonságot nyújtó légkörben a személyiség- az élet stresszhelyzeteivel, nehézségeivel
szemben- olyan védettséget szerezhet, amely normális életvezetésének biztosítéka lehet.12
A családi élet rejtett, vagy árnyalt zavarai indíthatják el a hibás irányú személyiség
változásokat, melyek vagy már gyermekkorban kifejlődő lelki zavarokban, vagy esetleg
felnőttkori alkalmazkodási, beilleszkedési zavarokban mutatkoznak meg. A szocializáció
kezdeti hibái, a biztonságérzet hiánya az elhanyagoló családi nevelés miatt nem tud
megfelelni, helytállni az iskolában és az emberek között.
4.3.2 Az iskola
A család után az iskola hat a legjobban a gyermek fejlődésére. Az iskola egyik legfontosabb
szereplője a pedagógus, meghatározó erejű az empátiája és tanítványaival kialakított
személyes kapcsolata. A diákok gondjai nem egyformák, egyénre szabott segítséget
igényelnek. Az iskolákban a verbális, és szociális agresszió a legelterjedtebb.
A diákok a kiabálás, káromkodás, megszégyenítés, kiközösítés révén nevezhetők
agresszívnak. Az iskolai devianciák közé tartozó indokolatlan hiányzás, az iskolába járás
szabotálása manapság nagy problémává vált, erre a kormány a törvény erejével igyekszik
rábírni az iskolába járásra a tanköteles tanulókat.13
4.3.3 Serdülőkor sajátosságai és a kortárscsoport hatása
Serdülőkorban a családi szocializáció kereteit szétfeszíti a külső vonzalmak, kapcsolatok, az
egykorú társakkal átélhető közös élmények csábítása, ez okozza a szülőktől való elfordulást,
az élmény világ önmagára irányulását, és a gyermek átmeneti bezárkózását. Elkezdődik a
felnőtti világban történő helykeresés, a szülőkapcsolat lazulása.
12 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiség zavar. Tankönyvkiadó, Bp. 1977 13 Török Balázs – Szekszárdi Júlia – Majer József: Az iskola belső világa
17
A család védelméből való kiszakadás az átmeneti magányt, a külső kapcsolatok
megerősítését segíti elő. Ekkor nagyobb a hajlam a különféle csoportokba való belépésre. A
serdülő itt kapja, meg amire vágyik, itt szabad azt, ami a családban tilos.14
Ha a család nem tölti be funkcióját, akkor a gyermek nem érzi fontosnak a családi köteléket,
mivel nem kötődik a családhoz, máshol keres emberi kapcsolatokat. Hasonló helyzetű
fiatalok csoportjához sodródik, ahol saját értékrendeket alakítanak ki. Hajlamosak drogok
valamint alkohol tartalmú italok fogyasztására.
4.3.4 Média és internet
A fiatalok szabadidejük nagy részét az internet világában töltik. Az itt tapasztaltak
meghatározzák életmódjukat, kommunikációjukat, befolyásolja értékrendjüket és
gondolkodásmódjukat. A horror és akció filmek külön kiemelést érdemelnek a fokozott
erőszak, és a káros pszichés hatások miatt.
A virtuális világban mindenki olyan személyiséget vehet fel, amelyet elképzelt magának,
amilyen lenni szeretne. Valóságos önmagához képest, nem csak személyiségben, hanem
életkorában, nemében, tulajdonságában, véleményében is eltérő online személyiséget hozhat
létre. A deviáns viselkedésnek virtuális térben csupán annyi következménye lehet, hogy a
másoknak nem tetszően viselkedőt a csoportból kizárják.15
Magyarországon öt magatartásformát sorol a szakirodalom a deviáns magatartások közé:
- öngyilkosságot
- mértéktelen alkohol fogyasztást
- kábítószer fogyasztást
- bizonyos mentális, de nem szervi eredetű betegségeket és a
- bűnözést
14 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiség zavar. Tankönyvkiadó, Bp. 1977 15 Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóság, avagy virtuális közösségek személyiségformáló ereje Infókommunikáció és jogi háttér 2007/2 57-64o.
18
A deviáns magatartások közül a legsúlyosabb és legveszélyesebb; a bűnözés, mely végig
kíséri az emberiség történetét.
A társadalom erkölcsi normáival, értékeivel való nyílt szembe helyezkedést jelent. Ezen
magatartás gyakorlója cselekedetével a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy
gazdasági rendjét az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
Magyarországon a bűntetőjogi bűncselekmény fogalmát a Büntető Törvénykönyv 2012. évi
C. Törvény 4.§ (1) bekezdés határozza meg: ,,Bűncselekmény, az a szándékosan vagy – ha
e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény,
amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli."
4.4 A szándékosság
7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja,
vagy e következményekbe belenyugszik.
Szándékosan elkövetett bűncselekménynek két alakzata ismert:
- egyenes szándék: Az elkövető kívánja cselekménye következményeit, és ennek
megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja.
- eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de előre
látja cselekménye következményeit, és belenyugszik abba, hogy megvalósuljanak.
4.5 A gondatlanság
8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges
következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges
következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést
elmulasztja.
19
A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények két alakzata:
- Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges
következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
- Hanyagság esetén az elkövető nem tanúsít tőle elvárható figyelmet vagy kellő
körültekintést, ezért nem látja előre cselekményének lehetséges következményeit.
A deviáns magatartásokra általánosan jellemző, hogy együttes előfordulásuk gyakori.16A
bűnöző életvitelhez gyakran kötődik az alkoholista, kábítószer-élvező életmód, ami sok
esetben párosul pszichés problémákkal, öngyilkossági kísérletekkel. A kapcsolódás oka az
a neurotikus személyiségállapot, amely a személyiségzavarok egy csoportja mellett,
egyformán gyökere lehet a bűnözésnek, a kábítószer és alkoholfogyasztásnak, sőt szexuális
jellegű devianciáknak is.
Az ismertté vált bűnelkövetők nemét tekintve több mint 80%-uk férfi. Azaz a bűnözési
intenzitás az életkor előrehaladtával változik. A 14. Életév szinte választó vonalként
működik.
16 Büntetés – végrehajtás jogi ismeretek és jegyzet Büntető Törvénykönyv ált. része 11o.
20
5. Aktuális bűnözési formák napjainkban
„Ha valamit tüzetesebben szemre akarunk vételezni, közelebb kell mennünk hozzá. Minél
többet szeretnénk tudni róla, annál közelebb. Azután van egy távolság ahonnan, olyan
dolgokat is meglátunk, amelyek távolról fel sem tűnnek. Ez olykor örömre ad okot.
Gyakrabban megütközést kelt... Az ifjúság felfedezése is azt követeli, hogy mind közelebb
menjünk vizsgált tárgyunkhoz: a harmadik évezred felé tartó fiatal generációhoz...”17
5.1 A fiatalkorú bűnözés kialakulásának okai, és jellemzői
A fiatalkorú fogalom megegyezik az 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvben (Btk.
105. § (1) bekezdésében) a fiatalkorút a következőképpen határozza meg, azaz:
„Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a
tizennyolcadikat nem.”
Az egyén a szocializáció folyamán sajátítja el azokat a szabályokat, mintákat, mértékeket,
melyek társadalmi lénnyé válását határozzák meg.
„A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén
megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a
lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.”18
Az eredményes szocializáció szempontjából a mindenkori környezet színteret ad a normák
gyakorlásához, másrészt közvetíti az elvárásokat, és visszajelez, hogy az egyén hol tart a
folyamatban. A társadalom által elvárt szerepekben való helyt nem állás, a meg nem felelés
(inkompetencia) fájdalmas kudarcélményekkel terheli meg a válságban lévő serdülőt.
Értéktelennek érzi magát, feladja becsvágyát, terveit, sikerekre, hatékonyságra való
törekvését.
Passzívvá, sodródóvá vagy ellenségessé támadóvá válik. Realitásérzéke ahelyett, hogy
fejlődne, csökken, s ezért mindenre másképpen reagál, mint a többi serdülő.
17 Strumpf István: Az ifjúság felfedezése Ezredforduló alapítvány Bp. 1995. 5o. 18 Dr. Kisdida Erzsébet: Diákok jogi kézikönyve Országos Bűnmegelőzési Kp. Bp. 2003. 66o.
21
Ezen fiataloknál elmarad a szocializáció folyamata, és ez az értékmentes neveléssel együtt
odavezet, hogy a bennük felgyülemlő agresszivitást nem tudják levezetni, valamint
problémáikat konfliktus mentesen megoldani. Életüket céltalanul, és értelmes időtöltés híján
élik. Márpedig az erőszakot, és az agresszivitást ugyanúgy tanulják meg, mint más
viselkedési módokat, azaz ahogy mások magatartását utánozzák. „Akitől megvonták az
érzelmi táplálékot, annak egyetlen segítsége az erőszak. A szeretetben megcsalt gyermeknek
felnőttkorra már csak a gyűlölet marad.” 19
Az egyének és a környezetük közötti kapcsolat úgy szemlélendő, mint egy egymást formáló,
egymásra ható rendszer. A család, a munkahely, iskola, baráti kör, szomszédság, szociális
helyzet… Számtalan rendszer mely hatással van a fiatalra eddigi tapasztalatai alapján maga
a fiatal is küld visszajelzéseket, alakítja e rendszereket, illetve kiírja az egyes rendszerekkel
fennálló kapcsolatát. Legfontosabb azonban a család, ennek a milyenségétől, tehetségétől
függ, hogyan jut be, illetve menedzselhető a különféle elemek hatása.
A családon belül igen kevés idő telik valódi beszélgetéssel, érdemi kommunikációval,
együttléttel. Szomorúan állapítható meg, hogy a társak támogatás, kulturálódási lehetőségek
nélküli gyerekeket, fiatal felnőtteket egy passzív, események és kapcsolatok nélküli sivár
életvitel jellemez.
Ennek kialakulásában a lakóhely fontos tényező a községekben, különösen az ötezer főnél
kisebbekben élő fiatalok különösen hátrányos helyzetben vannak. Emellett régiós
különbségek is megjelennek: az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiók fiataljai
felülreprezentáltak, ugyanakkor a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország fiataljai
annál kevésbé tűnnek fel e csoportban.
Ezzel összefüggésben említhető az anyagi helyzet: az ilyen életvitelű ifjak 60%-a olyan
családban él, amely nehezen, vagy nagyon nehezen jön ki a jövedelméből.20 Egy olyan
győztes-vesztes típusú társadalomban, mint amilyen a miénk, ezek a fiatalok - a többségüket
amúgy is jellemző igen alacsony önbecsülés mellett teljesen reménytelennek látják saját
jövőjüket.
19 Dr. Kisdida Erzsébet: Diákok jogi kézikönyve Országos Bűnmegelőzési Kp. Bp. 2003. 70o. 20 Honyadi Zs (2005) i.m. 16o.
22
Az iskolai végzettség hiánya, nem csak a fiatal jövőbeni esélyei miatt meghatározó, de még
a szabadidő eltöltésének módjára is befolyással van, így a sivár életvitelű ifjúság 70%-a
alacsony képzettségű. Ezek a megállapítások sok okra vezethetőek vissza, így például az
olvasási, szövegértési képességekre, ezek hiánya illetve alacsony szintje mindenképpen
befolyásolja az iskolai előremenetelt. A társadalmi problémák, az értékválság számtalan
változás mellett egyre elterjedtebbé teszi az élvezeti szerek fogyasztását, még a jobb
szociális helyzetben lévők körében is.21
5.2 A bűnelkövetővé válás folyamata
Ahogy Csemáné Dr. Váradi Erika több munkájában22 is bemutatja, a gyermek – és fiatalkorú
bűnelkövetővé válás folyamata a kiskorúak egy részénél négy tipikus életút valamelyikével
írható le.
Az első a teljes érzelmi elhanyagolás, azaz amikor a gyermeket a családjukban
elhanyagolják. Ezt okozhatja a szülők munkája, a pénztelenség, az alkoholizmus, pszichés
betegségek, alacsony iskolai végzettség.
A gyermek teljesen egyedül érzi magát, egyedül marad a kudarcélményeivel melynek
feldolgozásához nem kap külső segítséget. Reménykedve indul az iskolába, ahol azonban
újabb kudarcok érik. Egyrészt azért, mert olyan elvárásoknak kell eleget tennie, amit otthon
nem sajátított el, így hátránnyal indul. Másrészt megpróbálja pótolni szülei, családja hiányzó
figyelmét, sikerélményre, elismerésre vágyik. De a jó példa hiányában rossz formákat
választ. Az iskola azonban nem lehet alkalmas a szülői szeretet pótlására (tanít, büntet, de
nem dicsér, nem szeret). Csavarogni kezd, hasonló fiatalokhoz csapódik, ahol úgy érzi,
odafigyelnek rá.
21www. ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekbunozes-okai-varadi_erika pdf. 22 Így pl.: Csemáné Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori kriminalitás. In.: Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós (szerk): Kriminológia. Budapest, Wolters Kluver, 2016. 627-661o. vagy Csemáné Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira. In. Bragyova András (szerk): Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Miskolc, Gazdász Elasztik Kft, 2013. pp. 5-42o.
23
Így lassacskán kialakuló szubkultúra olyan pozitív élményeket ad számára, mint az
odafigyelés, valahová tartozás élménye… - amelyet még sosem élt meg, de amelyre mindig
is vágyott, amit semmiképpen sem akar elveszíteni.
Akkor is vállalja a csoport sajátos normáit, szabályait, ha egyébként eredetileg nem értett
velük egyet.
A második életút az agresszív erőszakos család, ahol mind a gyermekbántalmazás, mind a
partnerbántalmazás előfordul. Ebből a háttérből érkezik a gyermek az iskolába, egy olyan
helyre ahol nincs erőszak, mindennapi bántalmazás, állandó lelki terror. Az iskola mégsem
hoz békét számára, mert az otthon megéltek miatt tele van feszültséggel, és elfojtott
haraggal. Ez agresszívvá teszi nem csak társaival, de sokszor tanáraival szemben is.
Viselkedése erőszakosságának jellege az otthoni példától függ.
- ha otthon azt látja, hogy az erősebb bántja a gyengébbet, akkor iskolai zaklatásainak
célpontjai is főként a kisebbek, valamint védtelenebbek lesznek.
- ha azonban azt tapasztalja, hogy a bántalmazást kisebb vita, veszekedés előzi meg,
melynek eredményeként a bántalmazó mindig a bántalmazottat teszi felelőssé, akkor
a fiatal is ezt követi s egy-egy megjegyzést, mozdulatot rögtön támadásként él meg.
Ennek eredményeként kapcsolata a kortárscsoporttal kimondottan rosszá válik. Ennek
élménye gyenge iskolai teljesítménnyel, újabb negatív érzelmekkel párosulva állandósult
kudarcélménnyé válik. Elidegenedik az iskolától és csavarogni kezd. Olyan bandákba
keveredik, amelyek toleránsak az erőszakkal szemben, gyakran ez az alapja a bandán belüli
hierarchiának. Az erőszak központi elemmé, konfliktus-megoldási eszközzé emelése hamar
elvezet a bűnözéshez.
A harmadik a váltás a fiatal életében, amelyre az a jellemző, hogy a gyermek élete első
szakaszát egy túlkorlátozó, akár testi fenyítéseket is alkalmazó apa uralja, akitől a gyermek
retteg. Az apa hirtelen meghal, amely jelentős változást hoz a gyermek életében.
24
Az anya elveti az erőszakot, az eddig ehhez szokott gyermek előtt nem képes kellő tekintélyt
szerezni, megengedővé válik. Érzelmileg teljesen elhanyagolja a gyermekét, (fájdalom
elviselése, társelvesztése). Légüres térbe kerül a gyerek, hamar elkezd csavarogni, nem jár
iskolába, amiből egyenes út vezet a rossz társasághoz. Ez általában egy garázda, bűnelkövető
életmód kialakulását eredményezi.
A negyedik, de egyáltalán nem elhanyagolható életút a mélyszegénység, amely komoly
problémákat okoz a családon belül. A gyermek az iskolába kerülve erőszakos agresszív
magatartást tanúsít, amely mögött itt is a szülői minta áll. A gyermek kudarcélménye
állandósul, mivel nem figyelnek rá, nem segítenek neki, ő is elfordul az iskolától, a többi
pedig ugyanúgy alakul, mint a fentebbi életutak esetén.
Tévedés azt gondolni, hogy bűnelkövető fiatal csak a hátrányos helyzetű családokból
kerülhet ki. A társadalmi átalakulás folyamatával együtt járó értékválság minden rétegben
érezteti hatását. Társadalmunkban ma az egyetlen általánosan elfogadott érték az anyagi
jólét, a vagyon. A családok legnagyobb része minden energiáját ennek megszerzésére
mozgósítja, és közben elhanyagolja nevelési feladatát. Előfordul a szélsőséges bánásmód hol
kényeztető, hol brutális. Ilyen körülményeket átélt gyermek nem képes tartós kapcsolatokra,
nem tud beilleszkedni, bizalmatlan és követelőző, mások érdekeit semmibe veszi, az erkölcsi
normákat nem érti, vágyai nem elégülnek ki. Gyűlik a gyűlölet, és agresszió érzése, indulatai
kezelhetetlenek. Konfliktus és stressz kezelő módszereket nem ismeri.23
A gyermekek ezekben a családokban magányosan, érzelmileg elhanyagolva nőnek fel, így
könnyen sodródhatnak a különböző deviáns csoportok felé.
Tapasztalható a magányos destrukciókba (magányos fiatalkorú bűnözői létbe) vagy éppen
depresszióba egyéb mentális megbetegedésekbe, regresszióba esés, ami az öngyilkosság, és
kísérleteihez is elvezethet. Napjainkban a fiatalkorú bűnelkövetőkre jellemző a vagyon elleni
bűncselekmények azon belül is a lopások, rablások, ebben a haszonszerzés a domináns,
valamint a személy elleni bűncselekmények, testi sértések, szexuális indíttatású jogsértések.
23 www. ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekbunozes-okai-varadi_erika pdf.
25
A fiatalkorú bűnelkövetők a cselekményeiket leggyakrabban idegenek ellen követik el.
Jelentős azonban az iskolatársak elleni jogsértések száma, melyek aránya emelkedést jelez.
Szintén nő a barátok és egyéb ismerősök ellen elkövetett bűncselekmények száma is. A
fiatalok áldozatává válhatnak a távoli rokonok és gyakran követnek el bűncselekményeket a
testvérek ellen is
A serdülés napjainkban világszerte korábban következik be mint régebben, ebben szerepe
van az öröklődésben az éghajlatnak, a jobb gazdasági és szociális körülményeknek. A
serdülő már nem gyerek, de még nem is felnőtt. A serdülő fiatalok a legveszélyeztetettebbek
a bűnözés szempontjából, mivel önismeretük még nem alakult ki teljesen állandóan
lázadnak, a szülők az iskola fennálló társadalmi normák, erkölcsök ellen függetlenedni
akarnak. Levonható az a következtetés, hogy a serdülőkorban az új énkép, én ideál, új stabil
értékrendszer alakul ki a fiatalban, ha azonban a serdülőkori fejlődés folyamatában törés,
zavar lép fel a serdülő krízishelyzetbe kerül és a problémák elől a deviancia valamelyik
fajtájába menekülhet (alkoholizmus, drog, bűnözés…)
Tizenéves korban a társakkal való együttlét már szülői kontroll nélkül zajlik, ami növeli az
esélyét, hogy a gyermekek egészségre ártalmas tevékenységekben vegyenek részt. A
részvétel módját nagymértékben befolyásolja a baráti csoport véleménye, viselkedése. A
kortársak vannak a legnagyobb hatással az alkohol és drog fogyasztásra, valamint a
dohányzásra is, amellett, hogy azoknál, akik rendszeresen követnek el súlyos
bűncselekményeket, gyakran előfordulnak kapcsolódó egyéb devianciák.
A csoportos szórakozásban a csoporthatása olyan eredményei emelkednek ki, mint a
megnőtt bátorság, a csökkent felelősség tudat, a valahova tartozás igénye, a környezetből
való kiugrás, a feltűnés, a népszerűség vágya.
Összefoglalva: „csoportban könnyebb rossznak lenni, mint egyedül”.24
24 Vikár: 1980: 65o.
26
A fiatalkorú bűnözés pszichés összefüggéseire utal az olyan pubertáskori tulajdonságok
előtérbe kerülése, mint a kockázatkereső viselkedés, és a túlzott kalandvágy; lázadás a
korábbi generációk ellen, szerepkísérletezések, az identitáskeresés, melyek viszonylag
könnyen sodorják a fiatalt a törvényszegés szélére.
„A serdülő lázadása kétségbe esett kísérlet, hogy a szülőkhöz, otthonhoz fűződő túl erős
érzelmi köteléket széttépje”.25
Előfordulnak olyan esetek, akiknél az apa, nagyapa tehát már legalább két generáció
visszamenőleg bűnözői karrierrel rendelkezik, illetve a szociológiailag, pszichológiailag
sokszorosan hátrányos helyzetű veszélyeztetett fiatalok. Ilyen esetekben
- a fiatalok szocializációs folyamata hibás volt, nem tanulták meg, nem építették be
személyiségükbe a megfelelő társadalmi normákat, nem sajátították el a társadalmi
értékrendet.a fiatalkorral szükségszerűen együtt járó problémákat sem egyedül, sem
szűkebb környezetük segítségével nem tudták megoldani, így konfliktusaik, a
társadalmi normákkal való szembekerüléshez vezettek.
- a felnőtté válás folyamatával szükségszerűen együtt járó élményeket
(párkapcsolatok, munkahely keresés vagy munkanélküliség) nem tudták egyedül
feldolgozni vagy ezek súlyos törést jelentettek életükben.
- a kortárs kapcsolatok túlértékelt helyzete mások hatására követték el a
bűncselekményt; esetleg erős érzelmi motiváltság, kíváncsiság hatására.
A lakótelepek kulcsos gyerekei régóta foglalkoztatják a társadalom tudósokat, hiszen a rideg
családi körülmények, rossz anyagi helyzet, valamint az a tény hogy a gyerekek szinte
egésznap az utcán vannak, ráadásul mindenfajta értelmes időtöltés híján gyakran vezet
bűnöző életmód kialakulásához. Azok a fiatalok, akiket gyermekkorukban vagy fiatal
korukban szüleik vertek, vagy legalábbis rosszul kezeltek, jóval gyakrabban lesznek saját
maguk is erőszakosak, mint azok, akik kiegyensúlyozott harmonikus családban nőttek fel.
25 Vikár: 1980: 176o.
27
„A fiatalok körében az erőszakos viselkedés számos formája jelenik meg a mindennapokban.
Agresszivitást sugallnak a brutális szex és akciófilmek, a számítógépes játékok, de a verbális
durvaság is természetes része lett életüknek. Ezt a hétköznapi agresszivitást mindenki
elnézően szemléli. A probléma csak akkor kap figyelmet, ha a brutalitás személyi áldozatot
is követel. Az erőszakos viselkedés vizsgálatakor azonban nem szabad megfeledkezni arról,
hogy a serdülő természeténél fogva impulzívabb, mint az idősebbek, és arról sem, hogy a
korosztály jellemző agresszivitását erősítheti a médiából naponta rázúduló durvaság. Azt is
szem előtt kel tartani, hogy az erőszakos bűnelkövetőkről szóló adatok sokkal jobban
közelítenek a valósághoz, mint a vagyon elleni bűncselekményekről szóló statisztikák. Az
ifjúkori kriminalitás tehát mindig komolyabban veszélyezteti a tulajdont, mint a testi
épséget.”26
A fiatal keresi önmagát, kutatja az azonosulási mintákat, eszményekhez, ideológiákhoz köti
magát, nyitott a jövő felé mindeközben örökös változásban van. Az ifjak mozgalmai az
ártatlan csínytevésektől a kegyetlen tréfákon át, a bűnözésig és az utcai bandák egymással
folytatott háborúságáig terjed. A lázadás több formában jelentkezik, öltözködésben,
hajviseletben, kihívó magatartásban, kései hazajövetelben, tanulás, és egyéb kötelezettségek
elhanyagolásában, a szülői vélemények semmissé tételében. Olyan kiélezett
magatartásokban is megnyilvánulhat, melyek már a társadalom előírt elvárásaiban, tételes
szabályaiban, akár törvényeibe is beleütköznek. Ilyen a hazudozás, csavargás, iskolakerülés,
lopás, garázdálkodás, prostitúció és egyéb szexuális devianciák, huliganizmus, mértéktelen
alkoholfogyasztás, valamint drogfogyasztás.
26 Dr. Varró István: A gyermek és fiatalkori bűnözés. Börtönügyi Szemle Bp. 1998/3. 51o.
28
5.3 Regisztrált bűnelkövetők
A bűnözés általános visszaszorítására irányuló törekvések egyik legfontosabb eleme a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésének csökkentése. Ezt– álláspontunk szerint –
jelentősen elősegíti a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésének folyamatos vizsgálata, a
változások elemzése, mivel így az elkövetésre vezető okokat megismerve a bűnelkövetés
megelőzését szolgáló intézkedések kidolgozására szélesebb információs alap áll
rendelkezésre. Öt éves időszakot áttekintve a fiatalkorú bűnelkövetők száma 10 000–12 000
között mozgott, aránya az összes regisztrált bűnelkövetőhöz képest 8,9%–10% között
változott (2012. év 10,03%). 2012-ben a fiatalkorú elkövetők száma viszonylag alacsony (10
056), ugyanakkor a regisztrált bűnelkövetőkhöz mért aránya magas volt (10,03%). A még
nem büntethető gyermekkorú elkövetők száma 2604 volt, a legalacsonyabb az elmúlt 5
évben.
1. Táblázat Regisztrált bűnelkövetők27
27Magyarország Ügyészsége: Tájékoztatás a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013. www.ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/statisztikai-adatok/tajekozteto-a-gyermekkoruak-és a fiatalkoruak bunozesevel-osszefuggo-egyes kerdesekrol/
ÉV
Regisztrált bűnelkövetők
száma 2008 = 100% 100 000 lakosra jutó
bűnelkövetők száma
2008 116 584 98,68 1 160,57
2009 112 830 95,50 1 124,82
2010 122 529 103,71 1 223,54
2011 112 895 95,56 1 130,56
2012 100 239 84,84 106,64
29
5.4 Fiatalkorú bűnelkövetők
A fiatalkorú bűnelkövetők száma 2012-ben 10 056 volt, 8,9%-kal kevesebb a 2011. évi 11
034-nél. A fiatalkorú bűnelkövetők lakóhelyszerinti megoszlását vizsgálva megállapítható,
hogy 2012-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (12,87%) volt a legmagasabb az arányuk,
emellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (9,64%) és a fővárosban (8,34%) volt
magasabb az arányuk az átlagosnál.
Az elmúlt 5 éves időszakban a fiatalkorú bűnelkövetők a legnagyobb arányban vagyon elleni
bűncselekményeket követtek el, de ez az arány egyenletesen csökkenőtendenciát mutat
(2008. év: 60,68%, 2012. év: 51,12%). A vagyon elleni bűncselekményeket elkövető
fiatalkorúak száma is csökkent (2008. év: 6941, 2012. év: 5141).
A vagyon elleni bűncselekmények mellett a közrend elleni bűncselekményeket elkövetők
képeztek nagyobb arányt, 30,65%. E bűncselekmény csoport elkövetőinek aránya
egyértelműen növekvő tendenciát mutat, 2008-ban 23,67% volt az arányuk.
A bűncselekményekben résztvevőknél– a gyermekkorúakhoz hasonlóan – a csoportos
elkövetés a jellemző, hullámzó tendencia mellett. A fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti
megoszlása az elmúlt években lényegében egyenletes, a fiúk aránya lényegesen nagyobb,
2012-ben 82,41% volt. A bűnelkövetők életkorát tekintve a 17 évesek száma a legmagasabb,
2012-ben a fiatalkorú bűnelkövetők 31,21%-át teszik ki.
0
50 000
100 000
150 000
2008 2009 2010 2011 2012
Regisztrált bűnelkövetők száma
Regisztrált bűnelkövetők száma
Regisztrált bűnelkövetők 2008 = 100%
Regisztrált bűnelkövetők 100 000 lakosra jutó bűnelkövetők száma
30
A családi környezetre– a gyermekkorú elkövetőkhöz hasonlóan – legjellemzőbb, hogy
mindkét szülő együtt neveli a fiatalkorút, 2012-ben 62,29%. A bűnelkövetésben közrejátszó
oksági tényezők között– a korábbi évekhez hasonlóan – a leggyakoribb, hogy alkohol
(5,94%), illetve kábítószer hatása alatt (3,31%) követik el a bűncselekményt. A sértettek és
az elkövetők viszonyát elemezve az állapítható meg, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők
legnagyobb arányban idegenek sérelmére (2012. év: 39,6%) követik el a bűncselekményt.
2012-ben a fiatalkorú gyanúsítottak közül 304-en kerültek előzetes letartóztatásba.
Az őrizetbe vételek száma 525 volt A fiatalkorú gyanúsítottak ellen folytatott nyomozások
45,38%-a fejeződött be vádemeléssel (5899). A nyomozás megszüntetések aránya az elmúlt
5 évben egyenletesen emelkedett, 2012-ben 41,38% (5380) volt. Ezeknek jelentős részében
megrovást alkalmaztak. A fiatalkorú bűnelkövetők előélet szerintimegoszlásánál a büntetlen
előéletűek aránya a 2008. évihez képest 84,8%-ról 91,3%-ra nőtt, ugyanakkor a büntetett
előéletűeké 15,2-ról 8,2%-ra csökkent.
2. Táblázat: Fiatalkorú bűnelkövetők28
ÉV
Fiatalkorú bűnelkövetők
száma aránya 2008 = 100% 100 000 fiatalkorú
lakosra jut
2008 11 468 9,81 109,21 2 346,31
2009 10 036 8,89 95,83 2 113,09
2010 11 248 9,18 107,40 2 440,67
2011 11 034 9,77 105,36 2 476,59
2012 10 056 10,03 96,02 343,77
28 Magyarország Ügyészsége: Tájékoztatás a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013. www.ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/statisztikai-adatok/tajekozteto-a-gyermekkoruak-és a fiatalkoruak bunozesevel-osszefuggo-egyes kerdesekrol/
31
5.5 Gyerekkorú elkövetők
A büntetőjogilag felelősségre nem vonható gyermekkorú elkövetők száma az elmúlt 5 évet
figyelembe véve csökkenőtendenciát mutat (2008-ban 3433, 2012-ben 2604). A
gyermekkorú elkövetők száma 2012-ben lakóhely szerinti megoszlásalapján Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében 482 (18,51%) a legmagasabb, ezt követi sorrendben Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye 333 (12,79%), valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye 217 (8,33%).
A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények közül a vagyon elleni bűncselekmények
voltak a leginkább jellemzőbbek. E bűncselekmények elkövetőinek aránya az elmúlt öt
évben 59,6%–71,42% között mozgott, de csökkenőtendenciát mutatott, legalacsonyabb
2012-ben volt. Hasonló változást mutat a vagyon elleni bűncselekményeket elkövető
gyermekkorúak száma is (2008-ban 2452, 2012-ben 1552).
A gyermekkorú elkövetők esetében a vagyon elleni bűncselekmények mellett 2012-ben
nagyobb arányt a közrendelleni bűncselekmények (21,39%), illetve a személy elleni
bűncselekmények képeztek (13,67%).
0
5 000
10 000
15 000
2008 2009 2010 2011 2012
Fiatalkorú bűnelkövetők
Fiatalkorú bűnelkövetők száma
Fiatalkorú bűnelkövetők aránya
Fiatalkorú bűnelkövetők 2008 = 100%
Fiatalkorú bűnelkövetők 100 000 fiatalkorú lakosra jut
32
0
1000
2000
3000
4000
1 2 3 4 5
Gyerekkorú elkövettők
ÉV
Gyerekkorú elkövetők száma
Gyerekkorú elkövetők 2008=100%
Az elkövetők számában mindkét bűncselekmény csoportnál egyenletes növekedés
figyelhető meg. A bűncselekmény elkövetésének módját tekintve a csoportos jelleg volt a
gyakoribb. A gyermekkorú elkövetőknél a nemek szerinti összetétel szempontjából – az
utóbbi 5 évet figyelembe véve – a lányok aránya lényegesen kisebb a fiú elkövetők számánál,
a megoszlás 2012-ben 82,95–17,05% volt. Életkoruk szerint a 13 évesek alkották a
gyermekkorú elkövetők 40,55%-át, hasonlóan a korábbi évekhez. A családi környezetet
illetően a gyermekkorú elkövetők háromnegyed részét – 2012-ben 75,35%-át – a szülők
közösen nevelték.
3. Táblázat: Gyerekkorú elkövetők29
29 Magyarország Ügyészsége: Tájékoztatás a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013. www.ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/statisztikai-adatok/tajekozteto-a-gyermekkoruak-és a fiatalkoruak bunozesevel-osszefuggo-egyes kerdesekrol/
ÉV
Gyerekkorú elkövetők
száma 2008=100%
2008 3 433 96,62
2009 2 573 72,42
2010 2 607 73,37
2011 2 714 76,39
2012 2 604 73,29
33
5.6 A tudatmódosító szerek szerepe a fiatalkorú bűnözők esetében
Az utóbbi időkben egyre nagyobb társadalmi problémaként jelennek meg az alkohol és
kábítószer hatása alatt történő jogsértések.
5.6.1 A kábítószerek
Kábítószer fogalma: Pszichoaktív szerek, azok a természetes vagy mesterséges anyagok,
amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak
működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.
Egyre nagyobb mennyiségben, és egyre nagyobb választékban jelennek meg itthon a
különböző drogfajták. Abban az esetben, ha egy fiatal kipróbál valamit, és azt egy megfelelő
módon reprezentálja kortársai felé, egészen biztos, hogy követőire akad.
Pontosan ez figyelhető meg a kábítószer bűnözés megvalósításában. Legáltalánosabb
formája ennek a szórakozóhelyeken való kipróbálás, illetve kipróbáltatás. A fiatalkori,
nagyobb mértékben fogyasztott kábítószerek a jövőre való tekintettel komolyabb szervi
elváltozásokat, fogyatékosságot eredményezhetnek.
- Direkt kábítószer bűnözés - a kábítószer törvény megsértése
- Indirekt kábítószer bűnözés
- beszerző, azaz annak megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmény. Az elkövető
célja az anyag megszerzés, egyben a bűncselekmény célzata is.
- jövedelemszerző, amelynek következtében nem csak anyagi juttatáshoz jut, hanem
természetbenihez is, például leszállítja a kívánt árut, és ennek következtében juttatást
is kap.
A Büntető Törvénykönyv kimondja, a 2012. évi C. törvény 178.§ (1) bekezdésében, Aki
kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az
ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
34
A Magyarországi droghasználat elterjedését a fiatalkorúak között elsősorban a
középiskolákban elvégzett felmérések mutatják.
A megkérdezett 16 évesek 31%-a próbált már valamilyen tiltott szert az élete során. A lányok
között a tiltott szert kipróbálók aránya megközelíti a fiúkon belüli arányt. A tiltott szer
fogyasztás kipróbálása legmagasabb arányú a fővárosban.
A kábítószereket többek között ún. hangulatoldó hatásuk miatt alkalmazzák a fiatalok. A
kábítószerek csökkentik a szokatlan élethelyzetek okozta feszültségeket, szorongást, oldják
a gátlásokat, elterelik a figyelmüket a stressz keltő tényezőkről. Szórakozóhelyeken
tömegesen tapasztalható a fiatalok körében.
A drogos „rosszá”, „gonosszá”, „ördögivé” válik. A drogossal szemben támasztott szerep
elvárások sokszor a beteg, - illetve a bűnözőszerepek közé rendeződnek. A drogozás miatt
kialakuló személyiségdefektusok, a drogfogyasztó magatartással gyakran együtt járó
életvitel, a drogok megszerzéséhez használt nem legális eszközök, egészségügyi kezelések,
és börtönbüntetések kedveznek a beteg és bűnöző szerep kialakulásának. A drog
megszerzése számos bűncselekményhez vezethet, például lopáshoz, rabláshoz, testi
sértéshez vagy emberöléshez.
A fiatalkorúak ma már gyakran nem csak a kábítószert megszerző fogyasztók, hanem
terjesztői is a drognak, sőt arra is található példa, hogy a büntetőeljárás során megállapításra
került, hogy a fiatal azért követett el vagyon elleni bűncselekményt, hogy abból fedezze a
kábítószer szükségletét. Tehát a fiatalok életének egyre gyakrabban része az aktív vagy
passzív kábítószerrel kapcsolatos magatartás.
5.6.2 Az alkohol szerepe az elkövetés során
Elsősorban a lopások kapcsán fordul elő, hogy az elkövetők éjszaka, alkoholos vagy más
szertől befolyásolt állapotban követnek el bűncselekményt. Az éjszakai szórakozás a fiatalok
körében egyre elterjedtebb, sok még gyermekkorú vagy a fiatalkor alsó küszöbén álló
személy tölti estéit otthonuktól távol egy szórakozóhelyen. Az alkohol-fogyasztás mára már
az esti bulizások „bandázások” kihagyhatatlan része. Ettől várja a fiatal generáció, hogy a
szórakozás igazi, és felejthetetlen élményt nyújtson nekik.
35
A szórakozóhelyen vagy onnan hazafelé tartva számos lopás, garázdaság vagy testi sértés
valósulhat meg, mert az alkohol hatása miatt a fiatalok nem érzékelik tettük súlyát. Emiatt
előfordulhat az is hogy nem csak egy tényállást valósítanak meg, hanem egymás után többet
is, például feltörnek egy gépkocsit, betörnek egy üzletbe és kipakolják azt. A kamaszok
életkori sajátosságaikból adódóan mindig többet akarnak mutatni, túl szárnyalni mind
egymást, mind az idősebb generációt.
5.6.3 „Szerezd meg!”- vágyak kielégítése bármi áron
„Jobb veled a világ!”, „Szerezd meg!”, „Próbáld ki!”- mindenki számára ismert szlogenek.
De pénz nélkül igen nehéz törvényes úton kielégíteni vágyaikat, így ha nem futja a családi
költségvetésből, akkor marad a lopás. Sajnos nem minden család engedheti meg magának,
hogy a reklámokban szereplő ruhát, mobiltelefont egyéb tárgyat megvásárolják.
A társadalom szegényebb rétegeinek nem adatik meg az lehetőség, hogy „menő” dolgokat
birtokoljanak. Ilyen rétegekből származó fiatalok meggondolatlan tetteket hajtanak végre
annak érdekében, hogy ők is ugyanolyanok legyenek, mint azok a társaik, akik esetleg
módosabb családból származnak. Az említett dolgok jogtalan elsajátítása mellett meg kell
említeni a pénzt is, ami igen „kedvelt” elkövetési tárgynak számít, hogy abból fedezzék az
áhított dolgot. A pénz szórakozásra, vásárlásra, vagy élvezeti szerek megszerzésére költik.
A bűncselekmények között szerepel a testi épség ellen elkövetett tettek, amelyeket egyre
brutálisabb, erőszakosabb módon hajtanak végre. A késelés, a késszúrás, a hatalmas fizikai
erővel kifejtett verés, rugdosás gyakran alkalmazott elkövetési mód.
5.7 A fiatalkori bűnözés megelőzése
„Fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés, vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a
fiatalkorú helyes irányba terelődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.”
A fiatalkori bűnözés ellen a társadalom minden tagjának küzdeni kell a fiatalok közvetlen
környezetének, a családtagoknak, a pedagógusoknak, a baráti körnek hatalmas a felelőssége,
és szerepe abban, hogy egy fiatal tartózkodik-e a deviáns magatartástól vagy nem riad vissza
akár egy súlyosabb bűncselekménytől sem.
36
De mit ér az otthoni nevelés, vagy az iskolai oktatás, ha a nap bármely időpontjában, akarva-
akaratlan beleütköznek az erőszakba, az agresszivitásba a médián, az interneten keresztül?
A fiatal korosztály kiforratlan, még nem kialakult a személyisége, könnyen befolyásolható,
és sokszor a valóságtól elszakadva a televízióban interneten látott, onnan másolt
módszerekkel kívánnak érvényesülni. A gyermek- és a fiatalkori bűnözéssel foglalkozni
kell, az állam és a társadalom kiemelkedő fontosságú feladata e probléma kezelése. Mindez
pedig – a bűncselekmények jellegének átalakulásával az erőszak egyre jelentősebb
térnyerésével, mind sürgősebbé válik.
A kriminológiai vizsgálatok szerint a fiatalkorúak döntő többsége elkövet legalább egy olyan
igen enyhe súlyú cselekményt, amely nem kerül napvilágra, de az is igaz, hogy még a
rendőrséggel kapcsolatban kerülő fiatalok többsége is felnőttkorára kinő ebből a
bűnelkövetés szempontjából, rizikós életkorból. Ez azonban csak akkor igaz, ha megfelelő
módon, és megfelelő mértékkel reagál az igazságszolgáltatás. Ez természetesen nem a
büntetőjogi szankció elhagyását jelenti, hanem a szociális segítséget, és a büntetőjog
érvényesítését együttesen.
Egy 2004-es kutatás eredményei azt mutatják, hogy a deviáns életmód kialakulása bizonyos
„megmentő tényezők” hatására elmaradhat. Ezek a következők:
- kapcsolat (szerelmi, baráti)30
Ebben az esetben a fiatal kapcsolatba kerül egy olyan személlyel, akinek az értékítélete
megfelel a társadalmi érték elvárásoknak. Ha ehhez a személyhez érzelmi szálak kötik, akkor
interiorizálja az általa képviselt értékeket.
30 B.M.K. füzetek közölt 2004. kutatás Bp. Solt Ágnes 269o.
37
- a veszélyeztető tényező megszűnése31
A fiatal elszakadása attól a közegtől, amely veszélyeztetően hatott rá, ebbe a kategóriába
sorolható például, ha a gyermek kilép az őt bántalmazó családból és önálló életet kezd,
vagy rendeződnek a családon belüli helyzetek.
- örömet okozó tevékenység (sport, hobbi)32
A sportolás közben megtapasztalt sikerélmények nagyon fontosak, egyrészt a kitartás, az
önbecsülés kialakulása szempontjából, másrészt azért mert visszatartja a fiatalt a
cigarettázástól és a drogfogyasztástól. Önmagukban azonban ezek a szabadidős
tevékenységek csak akkor jelentenek mentőövet, ha a fiatal élethivatásává válnak.
- a tartás33
A tartás olyan érzékenység, amelynek köszönhetően az ember képes értelmezni, és
alkalmazni, a tágabb környezetben látott mintákat, viselkedésformákat. Tehát
tulajdonképpen az alkalmazkodás, a beilleszkedés értékként való megjelenéséről van szó.
A legtöbb esetben azonban – sajnálatos módon – elmaradnak ezek a „megmentő tényezők”,
így szükséges a beavatkozás.
Kerezsi Klára kriminológus a fiatalkori bűnmegelőzés két kiemelt fontosságú területének
tartja a család – és az oktatás politikát. Az előbbit azzal indokolja, hogy a vizsgálatok
egyértelműen mutatják: a gyermekkori magatartási problémák a későbbi deviáns magatartás
első jelei. A vizsgálatok azt is jelzik, hogy a család struktúrája és működése alapvetően
meghatározza a fiatal viselkedését.
31 B.M.K. füzetek közölt 2004. kutatás Bp. Solt Ágnes 271-272o. 32 Részlet egy bűnelkövető fiatallal készített interjúról PÖRGE (szerk: i.m. 80-81o.) 33 Részlet egy bűnelkövető fiatallal készített interjúról PÖRGE (szerk: i.m. 80-81o.)
38
Az oktatási rendszernek elsődlegesen megtartó funkciója van, méghozzá annak a
kisközösségi kontrollnak köszönhetően, mely a nevelő szerepen, az iskolai erőszak, a
csavargás, az iskolai mulasztás kezelőrendszerének kialakításán keresztül érvényesül.
5.8 Prevenció
A prevenciónak több szintje létezik:
- az elsődleges prevenció34
Eszközeit a különböző korrekciós módszerek adják, melyek mérséklik az iskola, illetőleg
más nevelő funkciót ellátó intézmények szegregáló hatását, továbbá terjesztik a konfliktusok
feloldásának erőszakmentes technikáit a fiatalok körében. Ide sorolhatók: az iskola kerülés,
a csavargás, a szökés megfékezésének eszközei. Ezen belül kiemelkedőek az ún. integrációs
kezdeményezések, mint az adott településre újonnan érkezők befogadási programja.
Az elsődleges prevenció körében szükséges a felvilágosítás, a hiteles információk
szolgáltatása, vagyis a közösségek tagjainak tájékoztatása az áldozattá és bűnelkövetővé
válás esélyeiről, következményeiről, illetőleg az igénybe vehető intézményes
segítségnyújtási formákról. Az elsődleges megelőzés célja tehát a bűnözés reprodukciójának
fékezése, a társadalmi kirekesztődés folyamataiban.
- másodlagos megelőzés35
E körbe azok az intézményes reakciók tartoznak, melyek a már veszélyzónában élőkre,
illetve az enyhébb devianciát tanúsítókra irányulnak. A címzettek tehát konkrét
veszélyeztetett csoportok például (kábítószerfüggők, vagy nem családban nevelkedő
gyerekek). Nyílván való, hogy a kockázat, e szinten már konkrétabb, mint az elsődleges
megelőzés szintjén, de az e körben alkalmazott intézkedések sem lehetnek még
büntetőkényszer intézkedések.
34 Gönczöl K – Kerezsi K – Korinek L – Lévay M: Kriminológia Complex kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Bp. 318-319o. 35 Gönczöl K – Kerezsi K – Korinek L – Lévay M: Kriminológia Complex kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Bp. 319-320o.
39
Esetenként azonban kényszerítő jelleget ölthetnek például (az állami gondoskodás
elrendelése).
- harmadlagos prevenció36
A harmadlagos megelőzés a már elkövetett bűncselekményekre való intézményes reakciót
foglalja magába, így az elkövetőkre, illetőleg a sértettekre, és az áldozatokra irányul. Az e
szinthez tartozó eszközök, intézkedések célja az ismételt bűnelkövetés, és áldozattá válás
elkerülése. Így ez a szint értelemszerűen összekapcsolódik a büntetőpolitikával. A
harmadlagos prevenció eszköze, a pártfogó felügyelet.
Magyarországon az újjászületett pártfogó felügyelői rendszer 2003-ban kezdte meg
működését. Az ismétlődés veszélye csökkenthető, amennyiben a szolgálat gyakorlati
tapasztalatait a bűnmegelőzés más intézményei állami és civilszervezetei hasznosítják.
A megelőzésben különböző intézményrendszerek is részt vesznek, mint a védőnői hálózat,
orvos, gyermekjólléti szolgálat, családsegítő központ, rendőrség, oktató –
nevelőintézmények, civilszervezetek.
A bűnözés visszaszorítása érdekében ismertek olyan programok is, amelyek nagyban
elősegítik a gyermek és fiatalkorúak bűnmegelőzését, többek között, az alábbi területeken.
- hátrányos helyzetű fiatalok integrációjának elősegítése (pl.: Útravaló
Ösztöndíjprogram)
- egészségfejlesztés, drogprevenció (pl.: D.A.D.A. program)
- környezeti értékek, kulturális örökség tisztelete (pl.: erdei iskola)
- erőszakmentes konfliktuskezelés (pl.: gyermekvédelmi előadások)
- sport és szabadidős tevékenység szervezése
- emberi jog, és demokratikus értékek megismertetése (pl.: Diákönkormányzatok)
36 Gönczöl K – Kerezsi K – Korinek L – Lévay M: i.m. 320-321o.
40
- „biztonságos szórakozóhely” program (pl.: „Érj haza!” kampány)
- az áldozattá válás megelőzése (pl.: ön, és vagyonvédelemre nevelés)
A sikeres bűnmegelőzést minél korábban el kell kezdeni a gyerekeknél, akár már óvodás
kortól kezdve. A fent említett programok eltérnek egymástól, hiszen más feladat jut a
pedagógusokra, más az iskolának, az önkormányzatoknak, a rendőrségnek vagy a civil
szervezeteknek.37 Ha nem eredményes a megelőzés, akkor a jogsértő magatartás elkövetésre
kerül. Ekkor többféle állami reagálás lehetséges (pl.: vádemelés elhalasztása, elterelés),
melyek közül sajátos jellemzői okán kiemelendő a javító intézeti nevelés.
Magyarországon a javítóintézetek kettős szerepet töltenek be, ugyanis egyrészt a kisebb
súlyú bűncselekmények miatt elítélt fiatalok számára jelent szabadságelvonással járó
szankciót, másrészt célja a bekerült kedvezőtlen szociodemográfiai hátterű fiatalok
kompenzáló és korrekciós nevelése, hogy ennek eredményes befejezéseként, a
bűncselekményt elkövető fiatal később a társadalom hasznos, és jogkövető tagjává tudjon
válni. A javítóintézeti nevelés fő funkciója a fiatalkorú megbüntetése mellett, a nevelés és
az oktatás.
A javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése,
pszichés állapota rendezése, iskolázottsága, szakmai képzettsége fejlesztése, az alapvető
erkölcsi normák elfogadtatása. Az intézetben olyan nevelést kell a fiatalkorú számára
biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására,
és a fiatalkorú bűn elkövetésének hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A nevelés fontos
eszköze a jutalmazás, és a büntetés. Gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson
megfelelő terápiához, és személyiség fejlődésének korrekciójához.
A gyermek és a fiatalkori bűnözés utolsó állomása a börtön. A szabadságelvonás, mint az
alkalmazható legsúlyosabb szankció azonban csak végső eszköz lehet. Abban, hogy ez így
legyen, a bűnmegelőzés játszik fontos szerepet.
37 Csemáné Dr. Váradi Erika i.m. 8o.
41
Az ún. Pekingi Szabályok 19. szakasza szerint „A fiatalkorú zárt intézményben való
elhelyezése mindig csak utolsó intézkedés legyen, és csak a legrövidebb időtartamra
történjen.” Ennek indoka az, hogy számos káros hatás éri a fiatalkorút zárt intézetbe történő
elhelyezés esetén, amin még az emberséges bánásmód sem tud segíteni. A legnegatívabb
hatások ugyanis a fiatalkorúakat a büntetés végrehajtása során érik, méghozzá a zárkatársak
részéről.
„Falak és rácsok mögé tenni az embereket, és keveset vagy semmit nem tenni a
megváltoztatásuk érdekében olyan, mint megnyerni egy csatát, de elveszteni a háborút.
Rossz, drága. Értelmetlen.”38
5.9 Gyermekbántalmazás
Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról
6.§ (1) „A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges
felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással-
fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal – az elhanyagolással és az információs ártalommal
szembeni védelemhez.
A gyermek nem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó, testi fenyítésnek, büntetésnek,
vagy bánásmódnak.”A gyermekek helyzete a történelem során sokat változott,
bántalmazásukat sokáig természetesnek, a nevelés eszközeinek tekintették (pl.: Spártai
gyermeknevelés) A gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának kérdése az utóbbi
évtizedekben került előtérbe. A média révén számos megdöbbentő eset válik ismertté.
A kedvezőtlen társadalmi folyamatok, a családok stabilitásának csökkenése, a fiatalok
szocializációjában észlelhető zavarok, a többgenerációs családok hiánya mind nagyobb
felelősséget rónak a gyermekekkel foglalkozó szakemberekre.
38 Warren Burger, A Legfelsőbb Bíróság elnöke (USA, 1984.)
42
5.9.1 A családon belüli bántalmazás, elhanyagolás háttere, okai, körülményei
Az áldozattá válás esélyében nincs különbség fiúk és lányok között. Vannak olyan
megfigyelések melyek szerint, nagyobb valószínűséggel érintettek az elsőszülött
gyermekek.
Többgyermekes családban gyakran előfordul, hogy az erőszak csak az egyik gyermekre
irányul. Fiatal szülők esetében a kisebb gyermekek esélye nagyobb az áldozattá válásra,
hiszen kiszolgáltatottabbak és kevésbé képesek segítség kérésre. A csecsemők
veszélyeztetettségét különösen fokozza az a tény, hogy nem tudnak beszélni, jelezni.
Leggyakrabban a 2 évesnél fiatalabbak esnek fizikai erőszak áldozatául, de 1 éves kor után
már ritkább az erőszakból származó haláleset.
A nemzetközi adatok és kutatások szerint a fogyatékkal élő gyermekek fokozottabban
vannak kitéve az abúzus veszélyének. A halmozott fogyatékosság további rizikót jelent,
mivel az irántuk tanúsított türelem, és az elfogadásuk is zavart szenvedhet, emellett kevésbé
képesek visszautasítani, vagy elkerülni a bántalmazást.
A gyermeket családon belül többnyire a szülő, vagy a szülőnek a gyermekkel (is) együtt élő,
vele azonban vérségi kapcsolatban nem lévő élettársa bántalmazza. A testvérek közötti
bántalmazás általában nem ölt patalógiás jelleget, bár erre is találhatók példák. A fiatalabb
szülők gyakrabban bántalmazzák gyermeküket, mint az idősebbek.
A férfiak gyakrabban követnek el nemi, illetve fizikai erőszakot, testi fenyítést, a nők pedig
mérgezést, fojtogatást. A bántalmazó szülők esetében sokuknál mutatható ki személyiség
zavar így pl.: fokozott agresszivitás, szokásostól eltérő szexuális viselkedés.
A magasabb társadalmi helyzetben lévő családok esetében nem feltétlenül kevesebb a
bántalmazás, a visszaélés, felfedésük és a gyermek védelme azonban nehezebb. Ezek a
családok tájékozottabbak, jobb érdek érvényesítők. A szakemberek kevésbé gyanakodnak
rájuk, esetleg a szülők társadalmi helyzete miatt jobban félnek eleget tenni jelentési
kötelezettségüknek.
43
A gyermek családon belüli bántalmazásának esélye sokszorosára növekszik, ha valamely
szülője gyermekkorában maga is erőszak áldozata volt. Az anya, aki gyermek korában
áldozattá vált, a tanult viselkedésminták, a zavart kötődés miatt, hajlamosabb saját gyermeke
bántalmazására.
Nagyon kedvezőtlen körülmények között is élnek gyermekek harmonikus, szerető
védelmező légkörben. Ugyanakkor előfordul, hogy optimálisnak látszó, és kiegyensúlyozott
családban is megtörténhet a gyermekbántalmazás.
5.9.2 Az erőszak lehetőségét növelő rizikófaktorok
A gyermekbántalmazás minden társadalmi rétegben előfordul, de vannak fokozott
figyelemre okot adó családi és egyéni rizikófaktorok.39
Családi körülmények:
- szociális depriváció, (szegénység, munkanélküliség)
- erőszak a családtörténetben (a szülő bántalmazott, vagy elhagyatott volt)
- egyedülálló, különélő szülők
- mostohaszülő, élettárs
- szüléskor az anya 18 évnél fiatalabb
- megromlott házassági kapcsolat
A szülő személyiségével összefüggő problémák:
- a szülő közömbös, vagy éppen túl aggódó, intoleráns a gyermekkel
- mentális betegség, alkohol-, vagy drogfüggőség,
- szülő is bántalmazott gyermek volt
- deviáns magatartású, antiszociális, vagy erőszakos magatartású szülő
39 Dr. Herczeg Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna: Gyermek bántalmazás, és elhanyagolás, megelőzés, felismerés és kezelés. 1 sz. módszertani levél. Budapest 2004. 27o.
44
A gyermekkel kapcsolatos tényezők:
- koraszülött
- az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyától
- két gyerek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el
- testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg,
- nehezen kezelhető
A szexuális bántalmazás rizikó faktorai:
Elsősorban lánygyermekek esetében növeli a szexuális bántalmazás kockázatát, ha
- nevelőapja van
- anyjához nem áll közel érzelmileg
- az anya iskolai végzettsége alacsony
- a család rossz anyagi körülmények között él
- a gyermek szociálisan izolált, kettő ill. kevesebb barátja van
Az erőszakos családban a gyermekeket gyakran mind érzelmileg, és fizikailag
elhanyagolják. Ennek két oka is lehet, egyrészt azért mert a szülők maguk is krízisben
vannak, másrészt mert a gyerekek viselkedésükkel, puszta jelenlétükkel zavarják a kialakult
erőviszonyokat. Az ilyen családban gyakran kevés, és szegényes a kommunikáció, hideg a
légkör, a konfliktusokat erőszakkal vagy hárítással próbálják megoldani, mivel a család
egyes tagjai uralom alatt állnak.
A gyermekek szinte teljes mértékben elsajátítják szüleik erőszakos viselkedés mintáit. Az
erőszakos férfiak 80%-át bántalmazták gyerekkorában, vagy tanúi voltak mások
bántalmazásának. Ilyen családban felnövő fiúk számára a kínzó szorongás kiváltója, hogy
maguk is durván viselkednek.
45
Az erőszakos családban nevelkedő gyermekek gyakran bántalmazzák barátaikat,
testvérüket, megtanulják, hogy hogyan kell az erőszakot mások feletti uralomra használni,
alkoholt vagy kábítószert fogyasztanak. Könnyen bűnügyekbe vagy bajba keverednek.40
Az elhanyagolás minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek
egészségének, vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális, és érzelmi fejlődését.
5.9.3 A gyermekbántalmazás módjai
A gyermekek életkoruk társadalmi szerepük lévén kiszolgáltatottak a felnőtteknek, akiknek
a család és közösség szintjén is kötelességük garantálni biztonságukat, az egészséges felnőtté
válásuk lehetőségét. A bántalmazás bármely formáját elszenvedett gyermek legyen az
fizikai, érzelmi, szexuális vagy elhanyagolás. Olyan tapasztalattal válnak felnőtté, amely
meghatározó egész életük során.41
Érzelmi elhanyagolás:
Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretet kapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi
kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétébe történő erőszakos, durva
támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben.
Fizikai elhanyagolás:
Az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek
védelmének elmulasztása, olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az
orvosi ellátás késleltetése, be nem tartása, a védőoltások beadatásának elmulasztása,
késleltetése.
40 Hegedűs – Pintyi: A gyermek bántalmazásról i.m. 6o. 41 Dr. Herczeg Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna: Gyermek bántalmazás, és elhanyagolás, megelőzés, felismerés és kezelés. 1 sz. módszertani levél. Budapest 2004. 10-16o.
46
Oktatási-nevelési elhanyagolás:
Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló, és javasolt
speciális képzési és fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.
Érzelmi bántalmazás:
Egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos
és tartósan káros hatást gyakorol. Ide tartozik a gyermekekben az értéktelenség, a
szeretetlenség, a nem kívántság, és a hasznavehetetlenség érzésének keltése, amely alacsony
önértékeléshez, kötődési nehézségekhez vezethet. Továbbá a gyermekekben az állandó
félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, érzelmi zsarolás, a gyermek
kihasználása.
Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem-és
fültanúja másnak, igen gyakran édesanyja bántalmazásának.
Fizikai bántalmazás:
Jelenthet ütést, rúgást, rázást, el – vagy ledobást, gondtalan leejtést, mérgezést, megégetést,
fojtogatást és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását. A csecsemők és
kisgyermekek esetében a leggyakoribb bántalmazási forma a megrázás, mert a szülő nem
bírja elviselni a gyermek sírását. A fizikai erőszak áldozatainak sérüléseit elemző
tanulmányok arról számolnak be, hogy a bántalmazott gyermekek valamivel több, mint a
fele 3 évesnél fiatalabb volt, és a lehetséges csonttörések mindegyikét elszenvedték.42
Az égési sérülések okozását a forrázást, a gyermekbántalmazás legsúlyosabb formái közé
soroljuk, az erőszakos cselekményeknek abba a kategóriájába tartozik, ahová a
szexualitáshoz kapcsolódó szadizmus, vagy a büntetéssel megfélemlítés igénye is szerepet
játszik.
42 Tanoss: A családban történő gyermekbántalmazás i.m.
47
A szexuális abúzus (szexuális visszaélés)
0-18 év közötti gyermek, vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítését, vagy
csábítását jelenti, függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában van-e azzal, mit történik vele.
E körbe tartozik a fizikai kapcsolat, molesztáló simogató csábító tevékenység,
megerőszakolás. Lehet testi kapcsolaton kívüli tevékenység is a gyermek bevonása
pornográf anyagok megtekintésében, vagy készítésébe, valamint a szülő vagy a gondozó
szexuális tevékenységének figyelésébe.
Továbbá a gyermek ösztönzése helyteleníthető szexuális viselkedési módokra ilyen a
gyermek biológiai nemének nem megfelelő szexuális énkép és szerep kialakítása. Különösen
súlyos, a gyermekkereskedelem, a kereskedelmi célú szexuális kihasználás, kizsákmányolás.
Az ezekben résztvevő gyermekeket, mindig abúzus áldozataként kell kezelni.
A gyermekbántalmazás különleges esetei
Méhmagzatot károsító magatartás: Ha a várandós – az erről való felvilágosítás ellenére –
életmódjával magzat egészségét veszélyezteti. Ez elsősorban a terhesség alatti drog és
alkoholfogyasztást, a mértéktelen dohányzást, a prostitúciót jelenti. A várandós
bántalmazása, a nem gondozott, titkolt terhesség is árthat a méhmagzatnak.
Alkohol és drog abúzus: Szülők vagy gondviselők alkohol és drogfogyasztásának olyan
következményei lehetnek, amelyek a gyermekre veszélyt jelentenek. Ilyenkor vizsgálni és
mérlegelni kell, hogy az alkohollal, droggal való visszaélés ellenére a szülő képes-e
megfelelő módon gondozási, nevelési feladatának ellátására, vagy a függőség ezt
lehetetlenné teszi. Az alkohol-, vagy drogfüggő szülő gyermekének nagyobb az esélye arra,
hogy már kora gyermekkortól fogyasszon alkoholt, vagy drogot, esetleg függőnek szülessen.
Gyermek bántalmaz gyermeket: Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek,
vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl, ismételten, fizikailag,
illetve lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál.
48
A felnőtt elkövetők vizsgálata azt mutatja, hogy sokan gyermek vagy serdülő korukban
bántalmazók, vagy maguk is abúzus áldozatai voltak.43
Herman (2003) a gyermekbántalmazást, mint traumát közelíti meg, és rokonságba állítja a
felnőttkorban elszenvedett traumatikus élményekkel és hatásaikkal, miközben hangsúlyozza
a kettő közötti eltéréseket.
A felnőttkori és gyermekkori ismétlődő trauma hatása közötti fő különbséget abban jelöli
meg, hogy előbb egy már meglévő személyiségstruktúrát rombol, míg utóbbi magának a
személyiség alakulásának folyamatában fejti ki torzító hatását.44
A családtagjai által bántalmazott gyermek olyan környezetbe él, amely fenyegető és
veszélyes számára, amely rettegést okoz neki.
Paradox módon ezt a fenyegető környezetet a számára legfontosabb személyek alkotják,
éppen azok, akiknek a gyermek védelméről kellene gondoskodniuk. A gyermekből ez a
helyzet ambivalens érzéseket vált ki: harag, félelem, csalódottság, de ugyanakkor
ragaszkodás és szeretet keverednek benne. Ragaszkodik a szüleihez és függ tőlük,
ugyanakkor érzi, hogy valami rossz történik vele.
5.9.4 A gyermekbántalmazás megelőzése, a segítségnyújtás lehetőségei
A gyermekbántalmazás megelőzése össztársadalmi feladat. Ha a bántalmazás tényére fény
derül, elsődleges feladat a további bántalmazás megelőzése. Ez a gyermekvédelmi szervek
feladata megszervezni, esetleg az iskola, valamint a család rokonainak bevonásával. Ebben
a szakaszban nagyfokú óvatosság és gondos mérlegelés szükséges, mert a bántalmazás
napvilágra kerülése a legtöbb családban krízis helyzetet okoz, ami esetleg tovább rontja a
gyermek és a család helyzetét. Emiatt, ha nincs közvetlen veszélyben a gyermek az azonnali
beavatkozás nem jó stratégia.
43 Barity Mária: Gyermekbántalmazás – Felismerés, megelőzés, kezelés oktatási segédanyag 2005. 35o. 44 Barity Mária: Gyermekbántalmazás – Felismerés, megelőzés, kezelés oktatási segédanyag 2005. 37o.
49
A következő időszak feladata: egyrészt a család segítése, támogatása másrészt a gyermek
kezelése. Mindkét feladat szempontjából a sikeresség egyik záloga a bizalom teli kapcsolat
kialakítása a családdal és a gyermekkel, ami nagyfokú tapintatot és beleérző képességet
igényel. Ezeket a feladatokat az arra felkészült képzett szakemberek végzik, akik a
pedagógust is meghatározott együttműködésre is kérhetik. A bántalmazó szülővel, illetve a
bántalmazott gyermekkel való kapcsolat során nagyon fontos, hogy ne kommunikáljunk
feléjük ítéletet, rosszallást, mert ez a felajánlott segítség elutasítását vonhatja maga után. A
pedagógus az elsők között lehet, aki észlelheti a bántalmazásra utaló jeleket a gyermek
testén, vagy viselkedésében és jelezheti gyanúját a gyermekvédelmi szervek felé. Képes
lehet érzelmi támaszt nyújtani a bántalmazott gyermeknek, tudatosíthatja benne önnön
pozitív személyiségvonásait, erősítheti önbizalmát, alternatív szülőmodellt nyújthat a
gyermek számára, mert a kisgyermek erősen kötődik a pedagógus személyéhez.45
„ Tanítsd, melengesd te is drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad!
S ti mind élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok,
Vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk hatalmas világ.46
/Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért/
45 1 sz. Módszertani levél Dr. Herczeg Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna – Gyermekbántalmazás és elhanyagolás, megelőzés, felismerés és kezelés Bp. 2004. 46 Szabó Lőrincz: Lóci óriás lesz Bp. 1978. 34o.
50
5.10 A szervezett bűnözés
A szervezett bűnözés egyre inkább fenyegeti a társadalmat. A bűnözői magatartás már nem
csak magánszemélyek, hanem szervezetek jellemvonása is, amely behatol a polgári
társadalom egyes szerveződéseibe, mi több, a társadalom egészébe is. A bűnözés egyre
inkább szervezkedik az országhatárokon túl, kihasználva az áruk, a tőke, a szolgáltatások, és
a magánszemélyek szabad mozgását is. Az olyan újítások, mint az Internet, és az
elektronikus bankügyintézés, a bűnelkövetés, vagy abból keletkező profit látszólag
törvényes tevékenységekbe történő átvitelének különösen kényelmes eszközévé válik.47
A szervezett bűnözés kialakulásánál belső és külső társadalmi okok játszanak közre. A belső
társadalmi okok közé sorolhatók, többek között az alábbi tényezők:
Kiélezetten rossz társadalmi, gazdasági helyzetben lévő társadalmi rétegek kitörési
lehetőséget keresnek, például elszegényedettségben, elnyomásban, szegregációban élők, a
társadalom által nem fogadott migráns rétegek.
Kedveznek továbbá a szervezett bűnözés kialakulásának a gyors, nagy társadalmi
átalakulások, ahol bizonyos rétegek elszegényednek. Ilyen változásként jelentkezett a XX.
század végén a Szovjetunió összeomlása és a volt szocialista országokban lejátszódott
változás.
A külső okok közül a közelmúltban és napjainkban az alábbiakat említhetjük:
Külső destabilizációs tényezők, így például polgárháborúk, nemzeti, etnikai feszültségek,
háborús, polgárháborús szomszédság, regionális vagy átfogó gazdasági válság, természeti
katasztrófa. A globalizáció, és ennek regionális vetülete Európában az egységesülés: a
határokon az ellenőrzés lebontása, egységes feltételekkel, nagy felvevő piaccá váló térség –
és az ebből adódó, a szervezett bűnözés mozgását, fejlődését segítő faktorok.
47 Európai Tanács: a szervezet bűnözés elleni küzdelemről szóló cselekvési terv (1997. április 28.)
51
A bűncselekményből származó haszon más országban realizálása, tisztára mosása,
befektetése, vagy a felelősség alól kibújás más országba való áttelepüléssel. De éppen így
kihasználható az országok közötti helyszínváltás a szervezés, irányítás, megvalósítás, más
helyszínekre telepítésével. Mindezekhez hozzájárul a technológia, a közlekedés rendkívül
gyors fejlődése, amely a megvalósítás soha nem látott lehetőségeit hozza, és új dimenziókat
nyit.48
5.10.1 A szervezett bűnözés fogalma
A szervezett bűnözés fogalmára nincs átfogó, minden szervezett bűnözői csoport
törvényellenes tevékenységére érvényes megfogalmazás. Általánosságban azonban
leszögezhetjük, hogy a szervezett bűnözés lényegében a társadalom összbűnözésének sajátos
alapstruktúrája, amelyet azoknak a hivatásos bűnözőknek a bűncselekményei képeznek, akik
valamely társulás tagjaként (vezetőjeként) tervszerűen tagolt munkamegosztás, és magas
fokú konspiráció mellett valósíthatják meg a bűncselekményeket.
A konfliktusos szervezett bűnözés jellemzője: hogy a véghezviteli magatartások a legális piac
kikerülésével, a legális szükségletek tagadásával és a jogszerűen szerzett vagyonok
fosztogatásával valósulnak meg. E bűncselekményeknek mindig van közvetlen sértettje
pl.:(szervezett gépjárműlopás).
Konszenzusos szervezett bűnözés jellemzője: hogy a legális piac felhasználására, a legális
szükségletek elismerésére, a legális vagyonok gyarapítására törekednek. Az ilyen módon
megszervezett deliktumoknak rendszerint közvetlen sértetjük nincs, a bűnüldözés által,
nehezen kontrollálhatók, és a prevenció hagyományos eszközeivel nem megelőzhetők,
például; illegális kábítószer kereskedelem.49
48 Berta Krisztina 2006: 423. 430-431o. 49 Finszter G – Irk F: i.m. 42-43o.
52
A szervezett bűnözés legfontosabb tevékenységi területei a következők:50
- illegális kábítószer – kereskedelem, fegyverkereskedelem, szerencsejáték
- védelmi pénz szedése
- pénzhamisítás
- illegális veszélyes hulladék elhelyezése
- emberkereskedelem
- emberrablás
- prostitúció
5.10.2 A szervezett bűnözés kriminológiai ismérvei
- jogellenes igények, szükségletek kielégítésére irányul
- a lehető legkisebb kockázat vállalással a lehető legnagyobb haszonra törekvés.
- a szervezett bűnözői csoportok szolidaritási érdekközösséget alkotnak, nagy
jelentőségű a közösség kohéziós ereje, a csoport klasszikus struktúrája, hierarchikus.
- a struktúra szigorú feladat – és munkamegosztással párosul.
- a szervezett bűnözés maga legális, és illegális üzleti tevékenységben
manifesztálódik, ezeket vagy vállalkozásként működtetve, vagy legális
vállalkozások legális felhasználásával végzik.
- nemzetközi jellegű, mind a helyszín, mind az együttműködő kapcsolatok, mind a
felvevő piac átlép az országhatárokon, nemzetközi dominanciájú.
A szervezett bűnözés legfőbb jellemzője, hogy több egymással szoros és rendszeres
kapcsolatban álló bűnözői csoport végzi, amelyek célja, hogy törvénytelen tevékenységüket,
lehetőleg törvényesnek feltüntetve – minél nagyobb nyereségre tegyenek szert.
50 Themmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor 2009. 424.
53
5.10.3 A szervezett bűnözővé válás
A bűnelkövető „bűnözőkarrierje” kezdetén szinte tipikusan apróbb vagyon elleni
cselekményeket követ el: lopások, gépjárműfeltörések, járművek önkényes elvétele.
Amennyiben jó fizikai adottságokkal rendelkezik, akkor testi sértésekkel, garázdaságokkal
is találkozhatunk priuszának kezdeti bejegyzései között. A későbbiek során azután nagyobb
tárgyi súlyú kárértékű bűncselekményeket követ el, ahol már a tervezés a menekülés, és a
megszerzett vagyontárgyak értékesítése is egyre dominánsabb szerepet kap. Ezen fejlődési
fokozaton is átlépve, már egyre ritkábban követ el „saját kezűleg” bűncselekményeket,
többnyire már csak utasításokat ad, ellenőrzi azok végrehajtását. Végül már „tisztes
úriemberré” válik, aki már tudni sem akar a bűnözőkről és bűncselekményeikről.
A bűnszervezetek kialakulása is hasonlóan fokozatos, több fejlődési szakaszon megy át.
Tapasztalatok szerint a szervezet csúcsán elhelyezkedő vezetőszemélyiségek akár több
évtizedes ismeretségben esetleg gyerekkori barátságban vannak egymással így feltétel
nélkül megbíznak egymásban. Általában a vezetők egyéniségétől, műveltségi szintjétől
függ, hogy az általa irányított szervezet melyik bűncselekmény – csoportnál állapodik meg,
és tevékenységükben az erőszakos elem dominál-e, vagy az intellektuális elemek válnak
jellemzővé.
2012. évi C. törvény 321. § (1) „Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére
felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés
elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a
bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) „Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az a
hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit
feltárja.”
54
A piramisszerű bűnszervezet csúcsán a vezetők állnak, ők irányítanak, köréjük
csoportosulnak a kiemelt bizalmasok, akik informálják, közvetítik a különféle szakterületen
pl.: (gazdasági, pénzügyi) szerzett speciális jártasságukat. A bűnszervezetek 80-90 százaléka
ilyen felépítésű. A bűnelkövető szervezetek vezetői jelentős erőket alkalmaznak saját
személyük, és érdekeik fizikai védelmére, ami jelzi, hogy a gazdasági bűncselekményeket
elkövetők és az ún. köztörvényes, erőszakos cselekmények tettesei szoros egységben,
valóban szervezetten vesznek részt az adott törvénysértés megvalósításában.
A szervezett bűnözés olyan sejtszerűen kiépített, egymással gyakorlatilag összefonódva élő
bűnszervezetek hálózatára épülő cselekvési forma, amelynek fő célja a folyamatosan
növekvő profit kitermelése. Törekszik a minél jelentősebb anyagi, erőforrások
megszerzésére, a gazdasági társadalmi, politikai kulcspozíciókba történő beépülésre.51
5.10.4 A hazai szervezett bűnözés kialakulása, és a szervezett bűnözés elleni küzdelem
A szervezett bűnözés csírái már az 1970-es években megjelentek Magyarországon, de
ténylegesen csak az 1980-as évektől beszélhetünk munkamegosztáson alapuló
bűnszervezetek működéséről. A tervutasításos szocialista rendszer gazdasági szabályai
fokozatosan megenyhültek, mai kifejezéssel élve gazdasági liberalizáció indult meg, mind
ez lehetővé tette vállalkozások működését.
A szocializmusban a hiánygazdálkodás miatt alapvető probléma volt egyfelől, hogy a
kriminális úton szerzett pénzeket nehéz volt a bűnözők által kedvelt luxus – javakra
elkölteni, másfelől a piszkos pénz legalizálásának nem voltak meg a csatornái. A gazdasági
lehetőség szabadabbá válása, felkeltette a szervezett bűnözés figyelmét, hiszen a vendéglátó
– ipar egységek eszpresszók üzemeltetése megoldást jelentett a bűnös pénzek legalizálására.
Ekkor terjedtek el hazánkban az illegális játék – pénznyelő automaták.
A rendszerváltozás évei (1990-1995) jelentették az igazi nagy felfutást a szervezett bűnözés
számára, hiszen privatizációs ügyletek, az ásványolaj kereskedelem és a szervezett gépjármű
lopások52 milliárdos bevételeket hoztak a szervezett bűnözés konyhájára.
51 Katona G: Szervezet Bűnözés Magyarországon Dm. Kiadó, Bp. 2000. 8o. 52 Katona G: i.m. 22-25o.
55
A szervezett bűnözés térhódítását számtalan háttértényező segítette: a polgári peres és
végrehajtási eljárások elhúzódása (pénzbehajtások), az ingatlan–nyilvántartás túlterheltsége
(lakás-maffia ügyek)53 cégbírósági bejegyzések elhúzódása (fantomcégek).
5.10.5 A szervezett bűnözés elleni küzdelem:
Az organizált kriminalitás elleni küzdelem helyzetét találóan jellemzi úgy Kertész Imre,
hogy: szervezett bűnözés, szervezetlen bűnüldözés.54 A szervezett bűnözéssel szembeni
fellépés során többféle eszköztárból válogathatunk.
A büntetőjogi és büntető eljárásjogi eszközök közül említést érdemel a tanú védelem illetve
a vád alku.55 A szervezett bűnözőkkel szemben folyó büntetőeljárásokban azért szükséges a
tanúkat védeni, mert joggal tarthatnak a bűnözői bosszútól.
A vádalku lényege a szervezett bűnözői csoportról érdemi információval rendelkező
bűnelkövetővel szemben, az általa elkövetett enyhébb súlyú bűncselekmények (pl.: lopás)
miatt nem emel vádat az ügyészség, ha hajlandó tanúskodni, vagy információt adni súlyos,
a szervezett bűnöző csoport tagjai által megvalósított bűncselekményekről (pl.: emberölés).
A bűnüldözési eszközök közül gyakran koronázza siker a fedett illetve titkos nyomozó és a
nemzetközi bűnügyi együttműködés alkalmazását.
A fedett nyomozó nem más, mint egy beépített ügynök, akiről a környezete azt feltételezi,
hogy bűnelkövető. A fedett nyomozó bizonyos kiemelten súlyos bűncselekményeket
leszámítva (pl.: emberölés) a bűnüldözési érdek céljából lényegében büntetlenül követhet el
bűncselekményeket.
53 Nagy L.T: A lakásmaffia a bűncselekmény empirikus vizsgálata In: Kriminológiai tanulmányok 41. Bp. 2004. 169-170o. 54 Kertész Imre: A bűnözés európai útjai Belügyi szemle 1999/9. 54o. 55 Korinek L: i.m. 58o.
56
A nemzetközi bűnügyi rendőri együttműködésnek két formája érdemel említést: az Europol
és az Interpol. Az Europol56 kormányközi alapon működő rendőri hivatal, amely elemzi a
tágállamoktól kapott bűnügyi információkat57 míg az Interpol nyomozati jogkörrel
rendelkező nemzetközi bűnüldöző szerv.
A jogalkotás sokat tesz az organizált kriminalitással szembeni eredményes fellépés
érdekében. Az anyagi büntetőjog azonban, önmagában nem képes ezen bűnözés bármely
hétköznapi bűncselekmény visszaszorításával kapcsolatosan.58 Tehát ennek érdekében a
magyar jogalkotó a „Bűnszervezetben részvétel” [Btk. 263.C.§] elnevezéssel, önálló
bűncselekményt alkotott, azonban büntetőperbeli bizonyítási nehézségei miatt ritka
kivételnek számít, hogy ilyen cselekmény elkövetésének a vádja miatt valakit el tudna ítélni
a bítróság.59
Összefoglalva megállapítható, hogy szervezett bűnözői csoport ellen csak szervezett
bűnüldözési eszközökkel lehet felvenni a harcot.
56 i.n. Hadas L.: A szervezett bűnözés gazdasági veszélyei. Fejlesztés és finanszírozás 2004/2. 71o. 57 Salgó L: Az Europol a szervezett bűnözés és terrorizmus ellen Belügyi szemle 2000/3. 101o. 58 Varga Z: A szervezett bűnözésről JOGOK 2006. április 21o. 59 György K: A szervezett bűnözés és pénzmosás elleni fellépés jogi lehetősége a Magyar Köztársaságban Közjegyző Közlönye; 2000/1 4o.
57
6. A büntető igazságszolgáltatás szervezete, szereplői
6.1 Igazságszolgáltatás és állami büntetőhatalom:
A legáltalánosabb értelemben, büntető igazságszolgáltatás alatt az állami büntetőhatalom
megnyilvánulását értjük. A büntetőhatalom gyakorlása ugyanis állami monopólium, azaz
büntetőjogszabályokat megállapítani, valamint azokat alkalmazni az elkövetőkkel szemben
csak az államnak van joga, amit erre a célra létrehozott szervezeti rendszerén keresztül
gyakorol. A büntetőhatalom gyakorlása az állam közhatalmi jogosítványa, amely alapján
meghatározza, hogy melyek az állam által üldözendő magatartások, melyek azok az
intézmények és milyen eljárásban juttatnak érvényt az állam büntetőhatalmának, valamint,
hogy milyen szabályok alapján lehet valakivel szemben büntetőjogi felelősséget
megállapítani.
Az igazságszolgáltatói hatalom tehát az állam kezében van. A bíráskodásnak el kell válnia a
jogalkotástól, és a végrehajtói hatalomtól, azaz a kormányzati tevékenységtől.
6.2 A jogi szabályozás rendszere:
Természetesen minden szabálynak az „atyja” az Alkotmány. Ez azt jelenti, hogy az élet
bármely területét is szabályozza a jogszabály, annak összhangban kell lennie az
Alkotmánnyal.
A szabályozás első szintje az alkotmányos szint: a magyar Alkotmány rögzíti a bíróságok
igazságszolgáltatási monopóliumát, amikor kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az
igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei
bíróságok, valamint a helyi és munkaügyi bíróságok gyakorolják.
Második szint a törvényi szint: A büntető igazságszolgáltatás rendszerét, és szereplőinek
jogállását jellemzően a törvények szabályozzák.
Harmadik szint a kormányrendeleti szint: számtalan kormányrendeletet tartalmaz, ezek
közül egyet emelnék ki, például: 210/2005. (X.5.) Korm. rendeletet, mely az igazságügyi
szakértői névjegyzék vezetésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
58
Negyedik szint a miniszteri rendeleti szint: mely miniszternek van jelentősége a témában:
igazságügyi- és rendészeti miniszter, honvédelmi miniszter.60
6.3 A büntetőeljárásban érintett hatóságok
Az 1998. évi XIX. tv. (új Be) szerint a nyomozást a nyomozóhatóság vagy önállóan, vagy
az ügyész rendelkezése alapján végzi jellemzően a nyomozóhatóság akkor végez önálló
nyomozást, ha a feljelentést nála tették, vagy a bűncselekmény elkövetéséről maga szerzett
tudomást, vagy azt észlelte. Különbség van azonban általános hatáskörű és különös
hatáskörű hatóságok között, mert vannak olyan bűncselekmények, melyek speciális
elkövetési jegyekkel rendelkeznek, melyek felderítése különös ismeretet igényel (pl.: adó és
társadalombiztosítási csalás).
A rendőrség területi elven rendeződik, a Magyar Köztársaságban legalacsonyabb szinten
vannak a városi rendőrkapitányságok, valamint a budapesti kerületi rendőrkapitányságok.
Felettük állnak megyei, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A rendőrség munkája nagyon
összetett ebbe illeszkedik bele a nyomozás ellátása, az őrizet, kitiltás, kiutasítás figyelemmel
kísérése és bűnmegelőzési munkát is végez.
Az ügyészség a Legfőbb ügyésznek alárendelten működő, a bíróságok szerveződési
szintjéhez igazodó szervezet, mely feladatokat nem csak büntetőügyekben lát el, hanem
például polgári, munkaügyi területen. Az ügyészi szervezet egy hierarchikus szervezet,
melyet az Alkotmány értelmében a Legfőbb ügyész vezet, aki az Országgyűlésnek tartozik
felelősséggel. Az ügyész a büntetőeljárásban a közvádló, akinek a teljes eljárás során
kötelessége az enyhítő és súlyosító körülményeket figyelembe venni, hiszen az államot
képviseli. A törvény meghatározza tételesen azt a bűncselekményi kört, amelyek
vonatkozásában az ügyész nyomozhat.61
60 Csemáné Váradi Erika: Bevezetés a bűnügyi tudományokba Bíbor kiadó, Miskolc, 2007. 61 Tájékoztató a bűnözésről 2000. évi Kiadja Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztály Statisztikai osztály, valamint Legfőbb Ügyészség.
59
A büntetőeljárás központi szereplője a bíróság. Az a bírói hatalom az állami hatalomnak az
a megnyilvánulása, amely az erre rendelt szervezet útján a vitássá tett vagy megsértett jogról
a törvényben meghatározott eljárási rendnek megfelelően kötelező erővel, véglegesen dönt.
Ezzel összefüggésben azonban a bíróságok nem működhetnek önkényesen, velük szemben
is megfogalmazódik a társadalmi ellenőrzés igénye. A büntetőeljárás során szerteágazó a
hatásköre. Dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről és a törvényeknek megfelelően szabja
ki a büntetést, vagy ezek kiszabását mellőzi, dönt az óvadék megállapításáról, mértékéről.
A szervezet élén a Legfelsőbb Bíróság áll. Alatta helyezkednek el az ítélőtáblák, alattuk a
megyei bíróságok, ezekkel egy szinten a Fővárosi Bíróság.
6.4 A büntetőeljárásban résztvevő személyek
A terhelt az a személy, aki ellen a büntetőeljárás folyik. Egyben gyűjtőkategória is, hiszen
ahogyan halad előre az eljárás, úgy változik a terhelt személy megnevezése. A terheltet
ugyanis a nyomozati szakaszban főként a rendőrségi nyomozás során gyanúsítottnak kell
nevezni, és miután a nyomozó hatóság közölte vele, hogy fennáll a bűncselekmény
elkövetésének alapos gyanúja vele szemben. A vádemelést követően a bíróság előtt folyó
eljárásban már vádlottnak nevezik a terheltet. Amennyiben a bíróság megállapítja a
bűnösséget, és büntetést szab ki, és a határozat jogerőre emelkedik akkor a terhelt
megnevezése: elítélt. A terheltnek joga van megismerni, hogy milyen bűncselekmény
elkövetésével gyanúsítják. Joga van a védelemhez, az eljárás teljes menetében, de legfőbb
jogosítványa: az ártatlanság vélelme, mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság
jogerősen meg nem állapította bűnösségét. A terheltet a büntetőeljárás valamennyi fázisában
megilleti a védelemhez való jog. Azt, hogy ki lehet védő, a büntetőeljárási törvény
szabályozza.
Védő meghatalmazás, vagy kirendelés alapján ügyvéd, vagy európai közösségi jogász lehet.
A Magyar Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében is kimondja, hogy: „A
büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.
A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.” A
törvény azt is szabályozza, hogy melyek azok az eljárások, ahol védő részvétele kötelező.
Ha a terhelt nem hatalmaz meg ügyvédet, akkor hivatalból kell kirendelni egyet.
60
Ma már az élet fejlődésével megjelentek olyan kezdeményezések, hogy olyan személyek
képviselete is biztosított legyen a büntetőeljárásban, akik nem tudnak megfizetni ügyvédet,
így a büntetőeljárásban ismert a költségmentesség intézménye, amennyiben a vádlott
formanyomtatványon vagyoni-jövedelmi megfelelően igazolni tudja, és a hatóság védőt
rendel ki mellé.
A sértett az a személy, akinek a jogát vagy jogos érdekét sértette vagy veszélyeztette a
bűncselekmény. A sértett négyféleképpen vehet részt a büntetőeljárásban: mint a klasszikus
értelemben vett sértett, akit a bíróság, mint tanút hallgat meg. Másrészt megjelenhet, mint
magánfél.
A magánfél az a sértett, aki büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít, a
bűncselekmény elkövetése révén ért kár megtérítését kéri. De megjelenhet magánvádlóként,
és pótmagánvádlóként. A pótmagánvádló annyiban különbözik a magánvádlótól, hogy
belépésére az eljárásban már csak akkor kerülhet sor, ha az ügyész, vagy nyomozóhatóság
már érdemben hozott olyan határozatot, amely tartalma szerint befejezetté tenné a
büntetőeljárást (pl.: ha az ügyész a vádat elejtette, vagy a vádemelést mellőzte).
A büntetőeljárási törvény egyéb személyeknek tekinti az egyéb érdekelteket, a képviselőket
valamint a segítőket. Egyéb érdekelt az, akinek a jogára, vagy jogos érdekére a
büntetőügyben hozott határozat közvetlen kihatással van. Képviselő, az a jogi képviselő, aki
bizonyos esetekben meghatalmazás útján gyakorolja az eljárásban sértettként,
magánvádlóként, vagy egyéb érdekeltként résztvevő személyek eljárási jogait. Képviselő
lehet azonban meghatalmazás alapján, a nagykorú hozzátartozó is, vagy külön törvényben
erre feljogosított személy. A segítők a terhelt, de jellemzően a tanú érdekében fejtenek ki
tevékenységet a büntetőeljárásban. Ilyen például az az ügyvéd, aki elkíséri a tanút a
rendőrségi kihallgatásra annak érdekében, hogy kontrollálható legyen, hogy a hatóság
vallomástétel akadályainak szabályait betartja e, a tanúval szemben.62
62 Csemáné Váradi Erika: Bevezetés a bűnügyi tudományokba Bíbor kiadó, Miskolc, 2007.
61
7. Záró gondolatok
A bűnözés története egyidős az emberi társadalom kialakulásával. A bűncselekmények
elkövetése soha nem kívánatos, ám de kivédhetetlen sajátja, velejárója volt az emberi
társadalomnak. Az elkövetett cselekményeket sok szempontból elhatárolhatjuk egymástól,
de mégis talán a legfontosabb ismérvük, hogy milyen mértékben veszélyesek a társadalmi
rendre nézve.
Az ember társas lény, egyedül nem létezhet, ennek igényének kielégítésére a legalkalmasabb
mikrocsoport a család. Tagjai között domináns és tipikus érzelmi viszonyok alakulnak ki.
Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhető, hogy a család működőképes, nem csak egy
közömbös és érzéketlen hozzátartozási viszony, hanem erős érzelmi szálak által kötött
kapcsolatok rendszere.
A gyermek, majd a későbbi felnőtt ember nevelésének első színtere a család. A szülők döntő
hatással vannak a gyermekük személyiségfejlődésére, már a legkorábbi életszakaszokban is.
Így előfordulhat, hogy a helytelen neveléssel már a születés után közvetlenül akkora hatást
gyakorolnak a még ki nem alakult személyiségre, amelynek következtében gyermekük
később akár súlyos bűncselekményeket is elkövethet.
Társadalmunk számára hatalmas feladat és nagy felelősség, hogy a gyermekeket a testi -
lelki erőszaktól mentesen neveljük fel. Mind a családban, mind a tágabb nevelésben is fontos
alapelv: hogy a fiatalok személyiségének kialakulása a lehető legideálisabb legyen, hogy
elkerüljük a későbbi „elkövetővé” válást. A média népszerűségének titka, hogy közvetlenül
házhoz szállítja a mindennapi világot, ezáltal világképünk, ízlésünk alakításában, igen nagy
szerepet játszik. Különösen igaz ez, a gyermekekre és a fiatalkorúakra, akiknek a világ
megismerésére információéhségük óriási. Életkoruknál fogva nem tudnak kellő különbséget
tenni a mese, és a valóság között. Ez a korosztály a legveszélyeztetettebb, mivel a
megismerési vágyuk, kíváncsiságuk hatalmas, megvan a lehetőségük arra, hogy a világról,
környezetükről az internetes csatornákon akár negatív hatású ismereteteket szerezzenek.
Gyakran olyan tartalmú anyagokat találnak, amelyek rossz irányba befolyásolják
világnézetüket, gondolataikat akár bűncselekményekre is kényszeríthetik őket.
62
Mindenek előtt elengedhetetlen, hogy a gyermek teljes, megfelelő értékrendű családban
nevelkedjék, ahol az ő személyisége pozitív irányba fejlődik, ahol a szülei magatartása,
viselkedése példamutató és példaértékű lehet, hiszen ezáltal válik a társadalom hasznos,
értékes tagjává.
„A család formálja a legjobban a gyermeket.
Ha egy család jó állapotba van, akkor egyensúlyként tud megjelenni a környezeti
hatásokkal szemben„63
/Vekerdi Tamás/
63Citatum, Családdal kapcsolatos idézetek (online) https://www.citatum.hu/kategoria/Család?r=6
63
Irodalomjegyzék
1.) Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós: Kriminológia.
Budapest, 2016 Kriminológiaelmélet: bűnözésmagyarázatok, A kortárs kriminológia tárgya
és vizsgálati területei
2.) Jármy Tibor: Közösség, bűnözés, megelőzés Sátoraljaújhely – Budapest, 2003
3.) Diczig István: A bűnözés megelőzésének stratégiája és taktikája. BM Könyvkiadó, 1988
4.) Szabó András: Bűnözés – ember – társadalom. Közgazdasági és jogi könyvkiadó,
Budapest, 1980
5.) Bartkó Róbert – Csemáné Váradi Erika – Jacsó Judit – Korinek László – Kőhalmi László
– Kulcsár Gabriella: Bevezetés a bűnügyi tudományokba. Bíbor kiadó, Miskolc 2007.
6.) Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. L’Harmattan Kiadó,
2014
7.) Horváth Iván – Karay Lajos – Karczag Judit – Koós Anna – Nemény Erika: Bűnöző
fiatalok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1977
8.) Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiség zavar. Tankönyvkiadó, Budapest
1977
9.) Herczeg Mária – Kovács Zsuzsanna: Gyermek bántalmazás, és elhanyagolás, megelőzés,
felismerés és kezelés. 1 sz. módszertani levél. Budapest 2004
10.) Szabó Lőrincz: Lóci óriás lesz Budapest 1978. 34o.
64
Internetes források
1. Kőszegi Szilvia: Fiatalkorú bűnözők re-integrációs esélyei
http://epa.oszk.hu/02000/02065/00007/pdf/-Innovatív-modellek (2018.02.18)
2. Arsboni, Amit nem lehet elég korán elkezdeni – a bűnmegelőzés fontossága
http://arsboni.hu/amit-nem-lehet-eleg-koran-elkezdeni-bunmegelozes-fontossaga/
(2018.02.18)
3. A gyermek és fiatalkori bűnözés – Csemáné Váradi Erika
http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekbűnözés-okai-varadi_erika.pdf
(2018.02.27.)
4. Bakos Eszter, A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései
http://jesz.ajk.elte.hu/bakos42.html (2018.02.27.)
5. NKE NBI TH Tanszék, Szervezett bűnözés napjainkban http://archiv.nbi.uni-
nke.hu/uploads/media_items/jasenszky-nandor-szervezett-bunozes.original.pdf
(2018.03.04)
6. Jámbor Gellért Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék,
Témavezető: Finszter Géza Egyetemi tanár: A szervezett bűnözés és a kábítószer –
kereskedelem kapcsolata:
http://epa.oszk.hu/02300/02363/00025/pdf/EPA02363_themis_2016_jun_063-
091.pdf (2018.03.04.)
7. http://szotam.blogspot.hu/2010/09/szakdolgozat.html (2018.03.06)
8. Magyarország Ügyészsége: Tájékoztatás a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről (online) 2013.
www.ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/statisztikai-adatok/tajekozteto-a-
gyermekkoruak-és a fiatalkoruak bunozesevel-osszefuggo-egyes kerdesekrol/
(2018.03.06)