A közlekedési közszolgáltatás szabályozórendszerénekváltozása az EU-ban
(Az 1370/2007/EGK rendelet 2009. december 03-ihatályba lépesével kapcsolatos feladatok)
Dr. Kerékgyártó JánosFőosztályvezető-helyettes
KHEM ,Közlekedési Szolgáltatások FőosztályaSzeged, 2009. november 20.
• 1. A Rendelet megalkotásának előzményei
• 2. A Rendelet főbb tartalmi elemei
• 3. Feladatok és lehetőségek a rendelet hatályba lépését követően
Miért érdemes a rendeletről kiemelten beszélni?
A közösségi közlekedés szabályozási rendszerébe 2004 óta egy példa értékű evolutív változás zajlott le.
Meghatározza a közlekedési közszolgáltatások megrendelésével, finanszírozásával, fejlesztésével kapcsolatos jövőbeli trendeket
Sikertörténet, amelyben Magyarország az európai jogalkotási folyamatok tekintetében
(1) aktív és proaktív módon bekapcsolódott az európai folyamatokba,
(2) a nemzeti tárgyalási álláspont kialakítása során iparági konszenzust tudott kialakítania,
(3) sikerült stratégiai szövetségeseket találnia a jogalkotási folyamatban, így érvényesíteni tudta a szempontjait,
(4) ennek köszönhetően megfelelően fel tudott készülni, a végrehajtásra,
(5) és sikeresen tudta implementálni a közösségi jogot a jogrendszerbe és a gyakorlatba (közszolgáltatási szerződések).
A PSO rendelet megszületése
2000-2002.: a PSO rendelet „első és második” draftja 2003.: az Európai Közösségek Bíróságának C-280/00. sz., Altmark Trans
GmbH ügyben hozott ítélete 2006. a PSO rendelet „harmadik” draftja” 2007. december 3., a PSO rendelet elfogadása 2009. december 3., a PSO rendelet hatályba lépése, implementációs
határidő 2019. december 3., az átmeneti idő lejárta
A PSO implementációjának hazai előzményei
2004.: Az autóbusszal végzett menetrend szerinti belföldi személyszállításról szóló törvény (Abtv.) megalkotása2008.: a PSO „előimplementációja” az Abtv. módosításával2009. májusa: a PSO teljes implementációja
• 1. A Rendelet megalkotásának előzményei
• 2. A Rendelet főbb tartalmi elemei
• 3. Feladatok és lehetőségek a rendelet hatályba lépését követően
6
A közszolgáltatások jogi hátterét képező legfontosabb EU és hazai jogszabályok
EU-s jogforrások Hazai jogszabályok
EK szerződés
1191/1969/EGK rendelet (2009. december 2-áig)
1370/2007/EK rendelet (2009. december 3-ától)
A 17/2004/EK és 18/2004/EK irányelvek (közbeszerzési eljárásokról)
A Bíróság C-280 sz. az Altmark Trans GmbH ügyben hozott ítélete
A vasúti közlekedésről szóló törvény
Az autóbuszos közlekedésről szóló törvény
A koncessziós törvény (trolibusz)
A közbeszerzési törvény
Az árak megállapításáról szóló törvény
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény
Az utazási kedvezményekről szóló Korm. rendelet
Helyközi tarifarendelet
A normatív támogatás felosztásáról szóló KHEM-ÖM rendelet
Önkormányzati ár rendeletek
A bevételekkel nem fedezett indokolt költségek számításáról szóló KHEM tájékoztató
1. Meghatározza a közlekedési közszolgáltatások hatályát
2. Definiálja a közszolgáltatások fogalomrendszerét
3. Rendelkezik a közszolgáltatási jogok odaítélésével kapcsolatos eljárási szabályokról
4. Rögzíti a közszolgáltatások meghatározásának elveit, így a közszolgáltatási szerződések tartalmi elemeit
5. „Lex specialis”-ként kialakítatja a „belső szolgáltató” fogalmát
6. Rögzíti a de minimis és vis maior szabályokat
7. Átfogóan szabályozza a transzparencia követelményeit
8. Pontos átmeneti szabályokat definiál
Szabályozási keretek – mit tartalmaz a PSO rendelet?
Mi a célja ezzel az európai jogalkotónak?
a szabályozás egyszerűsítése
több rugalmasság
több szubszidiaritás
Mit nem tartalmaz a PSO rendelet? közszolgáltatás minimális tartalmát, szükséges/elégséges mértékét,
színvonalát, előre meghatározott közlekedés-szervezési modellt, „mindent gyógyító receptet” a tagállamok számára a hatékony
közszolgáltatásra
Az újraszabályozás célja a tagállamok mozgásterét legnagyobb mértékben biztosító általános
szabályozási keretek megteremtése
A közszolgáltatások fenntartható működési kereteinek kialakítása érdekében az ellátásért felelős és a közszolgáltatás végzésével megbízott szolgáltató (operátor), azaz a megrendelő és szolgáltató feladatainak szétválasztása szükséges.
Az ellátásért felelős feladatai A szolgáltató feladatai
Közszolg-áltatási
szerződés
A szolgáltatás megrendelése
Utazási igények nyomon követése
Közszolgáltatási jogviszony kereteinek kialakítása
Árak és kedvezmények meghatározása
Megfelelő finanszírozás biztosítása (működés és fejlesztés)
Mennyiségi és minőségi monitoring
A közpénzek hatékony felhasználásának ellenőrzése
A közszolgáltatások színvonalas végzése
Utasigények kiszolgálása
Bevételbeszedés
Hatékony közpénzfelhasználás és működés
Utasigények nyomon követése
Adatszolgáltatás a megrendelő számára
Alapelvek
A megrendelő - szolgáltató kapcsolat erősítése Főszabályként szerződéses (magánjogi) kapcsolat, kivételként a közjogi
eszközök a felek között Az alul és túlkompenzálás tilalma Honosságra tekintet nélkül szabad hozzáférés elve (piactorzító hatások
kizárása) EK szinten egységes szabályok
Hatály
Belföldi és nemzetközi közszolgáltatások Vasúti és közúti, helyi és helyközi közszolgáltatások Komp- és révközlekedés, azonban egyéb vízi közlekedésre nem terjed ki A turisztikai és műemléki hálózatok kizárása
A pályáztatási eljárás átláthatóságának növelése (1 évvel a pályáztatást megelőzően EU szinten meg kell hirdetni)
Megerősíti a jogorvoslat lehetőségét a pályáztatási eljárásban.
Definiálja a szerződések odaítélésére vonatkozó egységes eljárásrendet Szolgáltatási koncesszió → közszolgáltatási pályáztatás Építési koncesszió, szolgáltatási szerződés → közbeszerzési eljárás
Szerződések odaítélésével kapcsolatos szabályok: a szabályozás ambiciózus javaslatot követő ésszerű kompromisszum.
Közúti közlekedés és helyi kötöttpályás közlekedés → pályáztatás, szabályozott verseny
Kivételek: –Vis maior, de minimis szabály, belső szolgáltató
Országos, térségi és elővárosi vasúti közlekedés → főszabály a pályáztatás, de általános kivétel a közvetlen megbízás
Szerződések érvényességi ideje:
Közúti közlekedés: legfeljebb 10 év
Kötöttpályás közlekedés: legfeljebb 15 év (10 év, ha közvetlenmegbízással jut a szerződéshez)
Vegyes szolgáltatások – a túlnyomó szolgáltatástól függően
Szerződés-hosszabbítás:amennyiben az eszközmegtérülés indokolttá teszi + 50% (+ Bizottsági engedéllyel további 50%)
Átmeneti időszak: A tagállamoknak fokozatos megfelelési kötelezettsége van 2019. december 3-
ig A „kifutó szerződések” meghatározott feltételek fennállása esetén érvényben
maradhatnak Az átmeneti időszak eredményeiről 2014. december 4-ig tagállami
jelentéstételi kötelezettség
A belső szolgáltató alkalmazása a versenyeztetés egyik alternatívája, amely – a jelenlegi közjogi rendszerben - kizárólag a helyi közszolgáltatások hatékony megszervezésére (saját operátor/Stadtwerk) vehető igénybe.
Jogi értelemben analógia a közbeszerzés inhouse service szolgáltatás fogalmával.
Belső szolgáltatóval szemben támasztott követelményekAz önkormányzat belső szervezeti egysége vagy az ellenőrzése alatt álló szervezet (többségi vagy meghatározó befolyás)A tevékenység túlnyomó részét (min. 51%) maga végziTevékenységét kizárólag az adott önkormányzat területén végziAmennyiben túlterjeszkedik, a kívül eső szolgáltatásokat 1 éven belül megszünteti .
• Belső szolgáltató – lehetőség az helyi közszolgáltatások hatékony megszervezésére:
A közszolgáltatási kötelezettségek ellentételezését a közszolgáltatások finanszírozásának általános eszközévé teszi, megszűnik a szolgáltatás visszaajánlásának intézménye.
Az ellentételezés során a nettó pénzügyi hatás vehető figyelembe (net financial effect), amely magában foglalja
a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek + az alágazatban szokásos mértékű ésszerű nyereség megtérítését
Az Abtv. módosítása a vonali szintű nyilvántartást teszi alapegységgé Számviteli elkülönítés, tevékenységfinanszírozás Objektív, előre meghatározott, mérhető kritériumok Ösztönzi a közszolgáltatások hatékony ellátását, pályáztatás hiányában
továbbra is érvényesül az Altmark ítélet 4. kritériuma
Finanszírozás
• 1. A Rendelet megalkotásának előzményei
• 2. A Rendelet főbb tartalmi elemei
• 3. Feladatok és lehetőségek a rendelet hatályba lépését követően
Ami előttünk áll:
Kiszámítható finanszírozási pálya biztosítása a közszolgáltató társaságok számára
Hosszútávú vasúti közszolgáltatási szerződések megkötése
Alvállalkozók bevonásával kapcsolatos kérdések kezelése
Szolgáltatási szintek meghatározása
A közszolgáltatási szerződések teljesítésének kontrolling és monitoring rendszere
A jármű pótlás finanszírozási kérdéseinek kezelése
A PSO rendelet végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati feladatok :
Amin már túl vagyunk:
A hazai jogba történő beültetés (hatálybalépés: 2009. dec. 3.)
Közszolgáltatási szerződések összhangjának kialakítása
EU konform finanszírozási rendszer kialakítása
• Szabályozott verseny, liberalizáció vagy protekcionizmus: a társadalmi viszonyoknak legmegfelelőbb piaci modell megkeresése
• Regionalizáció vagy országos szervezés: centralizáció vagy szubszidiaritás közjogi modellének kialakítása
• Közlekedési szövetségek kialakítása: az európai ‘best practice’ meghonosítása
• A regionális közjogi szint kialakítását követően a belső szolgáltató
fogalmának újraértékelése
Lehetőségek, jövőkép:
A jogalkotó és a jogalkalmazó nézőpontjának eltérése: a EU által biztosított keretek között a nemzeti stratégia és a nemzeti szabályozás kereteinek
meghatározása
• hosszú távú stratégiai célok meghatározása és következetes érvényesítése szükséges,
• folyamatos változások mellett is a kiszámítható szervezeti, működési és személyi keretek fenntartása,
• a közjogi/társadalmi/politikai döntést igénylő stratégiaikérdések és szakmai feladatok elválasztása,
• a szakmai feladatokban az aktuális érdekeken túlnyúló iparági szakmai konszenzus mentén kell megvalósítani.
A megfelelő alapok és előkészítés nélküli azonnali intézkedések csak rövidtávú „tűzoltásra”, ad hoc jellegű beavatkozásra alkalmasak, strukturális
korszerűsítés megvalósítására nem.
Konklúziók, a közösségi közlekedés – ide értve a szabályozási és a finanszírozási háttér kialakítását is – korszerűsítésének feltételei:
Köszönöm a figyelmet!