MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
A kutatás-fejlesztési szektor, illetve annak területi jellemvonásai Izraelben
Grünhut Zoltántudományos segédmunkatársMTA Regionális Kutatások Központja
A tudás szerepe a regionális fejlődésbenA Magyar Regionális Tudományi Társaság VIII. Vándorgyűlése
Debrecen, 2010. november 18–19.Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
2
K+F kiadások a GDP-hez viszonyítva (OECD)
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
3
K+F kiadások a GDP-hez viszonyítva 1999 és 2008 (OECD)
Forrás: OECD Factbook 2010
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
4
Főállású kutatók száma ezer munkavállalóra vetítve(OECD, 2003)
Forrás: OECD Factbook 2004; Israeli Central Bureau of Statistics 2004
17,7
13,9
12,2
11 10,6 10,4 10,2
9,1 9
7,7 7,7 7,4 7,4 7,3 7,1 6,9 6,8 6,7
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
Finnorsz
ágIzr
aelIzla
nd
Svédország Japán
Új-Zéland
USA
Norvégia
Dánia
Kanada
Franciao
rszág
Oroszorsz
ág
Belgium
OECD átlag
Egyesült K
ir.
Németország
Dél-Korea
Luxemburg
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
5
Egy évben közölt tudományos publikációk száma (db)millió lakosra vetítve (OECD, 2003)
Forrás: OECD Factbook 2008
791,24
604,35
636,59
289,17
981,63
287,28
810,83
997,89
516,22
342
830,61
701,76
1037,57
470,34
738,19
22,59
102,22
247,1
536,9
731,43
428,72
109,13
1153,54
1142,78
751,1
725,6
0
200
400
600
800
1000
1200Au
sztrá
liaAu
sztria
Belgi
umCs
ehor
szág
Dánia
Dél-K
orea
Egye
sült K
ir.Fin
norsz
ágFr
ancia
orsz
ágGö
rögro
szág
Holla
ndia
Izlan
dIzr
ael
Japá
nKa
nada
Kína
Luxe
mburg
Magy
arors
zág
Néme
torsz
ágNo
rvégia
Olas
zors
zág
Oros
zorsz
ágSv
ájcSv
édors
zág
Új-Zé
land
USA
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
6
K+F-ráfordítások Izraelben a finanszírozó és támogatott szférák szerint %-ban (2007)
Forrás:: Israeli Central Bureau Of Statistics Annual Report 2008
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
7
Kormányzati K+F-ráfordítások kutatási szektor szerint (%-ban)
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
8
A K+F szektor legfontosabb szereplői Izraelben
• A kormányzat szerepe pénzügyi és szervezési szempontból is releváns
• Felsőoktatási szféra
- Egyetemek (összesen 7 + 1 db)
- Főiskolák és tanárképző főiskolák (összesen 32 + 24 = 56 db)
• Kutatóintézetek – köztük a közszférához tartozók és független intézmények
• Egészségügyi intézmények kutatóközpontjai
• Non-profit kutatóintézetek
• Gazdasági vállalkozások és befektetőcsoportok – izraeliek és külföldiek egyaránt (a fő
finanszírozók)
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
9
A K+F szektor ösztönzését segítő programok, alapok
• Magneton – A kutatói és a gazdasági szféra közötti technológia- és tudástranszferről gondoskodik
• Magnet – A kutatói és a gazdasági szféra közötti konzorcium-ösztönzés érdekében
• Noffar – A nanotechnológiai típusú kutatások esetében hivatott ugyanezen együttműködések
kialakulásáról gondoskodni
• Tnufa – Technológiai innovációs és fejlesztési alap kezdeti stádiumban lévő projektek számára.
Igénybe vehetik gazdasági és közszférába tartozó szereplők is
• Heznek – Vállalkozásfejlesztési alap
• Beta-Site Stage – Az elméleti fejlesztések és szabadalmaztatások után, a második, gyakorlati
hasznosítási és alkalmazási fázis támogatása érdekében
• Matimop – Izraeli kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások külföldi K+F-jellegű projektben való
részvételét elősegítő alap
• Technológia inkubátorok – Fejlesztési központok szerte az országban a K+F-típusú projektek
eredményessége érdekében. Minden egyetem rendelkezik innovációs inkubátorházzal
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
10
Külföldi kutatási alapok
Szubnacionális kutatási alapok
• Európai uniós kutatási alapok
• Global Enterprise RD Cooperation Framework
Kétoldalú programok
• U.S. – Israel Bi-National Research and Development (BIRD)
• U. S. – Israel Science and Technology Commission
• Britain – Israel Technology Foundation (BRITECH)
• Canada – Israel Research and Development Foundation (CIIRDF)
• Korea – Israel Industrial Research and Development Foundation (KORIL – RDF)
• Singapore – Israel Industrial Research and Development Foundation (SIIRD)
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
11
Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai
Informatikai és kommunikációs technológiák (ICT)• Izraelben működik a világ második legnagyobb ICT kutatóhálózata
• A szféra éves szinten körülbelül 13,5 milliárd dollár tőkét vonz és 8 milliárdos exportot biztosít (az ország ipari kivitelének felét adja)
• Az ICT-ágazat több mint 70 000 embernek ad munkát, akiknek a 65%-a mérnők és technikus
• A legjelentősebb izraeli cégek: Alvarion, Amdocs, BATM, Cardguard, Checkpoint, Comverse, ECI, El Op, Elbit, Emblaze, Formula, Gilat, Indigo, Israel Aircraft, Magic, Mercury, Interactive, M-Systems, NDS, Nice, Nova, Optibase, RAD, Scitex, Tadiran, VCON, Vocaltec…
• Legjelentősebb külföldi cégek: Applied Materials, Flextronics, Hewlett Packard, KLA Tencor, IBM, Intel, Microsoft, Motorola, Qualcomm, TI…
Élettudományok, génkutatások, biotechnológia• Minden harmadik nem-katonai kutatás foglalkozik élettudományi kérdésekkel
• Széles kutatói bázissal rendelkező szféra (egyetemek, főiskolák, speciális intézetek, kórházak és biotechnológiai intézetek biztosítják a humánerőforrást) [900 oktató és a phd-fokozatot szerzők 1/3]
• Fő területei: agrártudomány, diagnóziselemzés, gyógyszerfejlesztés, egészségügyi alkalmazások és eszközök innovációja
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
12
Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai
Repülés- és űrkutatás• 60 000 embert foglalkoztató, 1 milliárd dollár éves exportot biztosító szféra
• Fő területei: repülőgépek regenerálása, UAV-fejlesztések, légi fegyverzet és rakéták, irányító- és szoftverrendszerek, felderítés, radarok, kommunikáció, stb.
• Az egyetemek és egyéb kutatóintézetek mellett 200-at meghaladó számban érdekeltek különböző nagyságú vállalkozások az ágazat részfolyamataiban
• Izraeli cégek: Israel Aircraft Industries (IAI), Elbit Systems Ltd. Rafael, Cyclone Aviation, Bet-Shemesh Engines, Silver arrow, Radom Aviation
Nanotechnológia• Főként az egyetemi szférában folytatnak nanotechnológiai kutatásokat – hat egyetemen működik ilyen
típusú kutatóközpont, illetve azoknak egy egyesített központi szerve
• Az egyetemi kutatói programok a kormány által elfogadott keretirányelv szerint működnek
• Két periódusos projekt időszak; Gyakorlati alkalmazás fontossága
• A legjelentősebb izraeli cégek: Nanosize Ltd; Cerel Ceramic Technologies Ltd; PCB Laser Ltd; Nanopowders Industries Israel Ltd; Nanolayers Ltd; Nanonics Imaging Ltd; Solubest Ltd; B.G.Polymers Ltd; Nano-Or Technologies Ltd; Applied Nanomaterials Ltd; Nanomotion Ltd; Sol-Gel Technologies Ltd; Advanced Nanoparticles Ltd; Newgal Ltd.
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
13
Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai
Energiahatékonyság• Az ország földrajzi, hidrológiai, klimatológiai adottságai miatt kézenfekvően prioritást élveznek az e
szegmenshez tartozó kutatások
• Főbb területek:
- napenergia és felhasználása
- tengervíz sótalanítás
- szennyvíz újrahasznosítás
- geotermikus energiák
• Több mint 200 különböző nagyságú vállalkozás érdekelt e szférában – komoly nemzetközi elismerést kapnak
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
14
Következtetések
Általánosan az izraeli K+F szektorral kapcsolatban• A nyolcvanas évek elején kapott prioritást, ma Izrael legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazata• Stabil alapokon áll – kedvező távlati lehetőségeket biztosít• A jelenlegi válság kezelésében kulcsfontosságú tényezőnek bizonyult
A K+F területi aspektusai tekintetében• A kormányzat igyekszik a szektorban mutatkozó területi egyenlőtlenségeket különböző módon (alapok,
programok, infrastrukturális fejlesztések, beruházási kedvezmények, stb.) csökkenteni• A gazdasági szféra kevésbé érdekelt ebben• A centrum körzetek (Tel-Aviv, Jeruzsálem, Haifa és vonzáskörzetük) és a lemaradó térségek (Észak- és
Dél-Izrael) közötti különbségek növekednek• Speciális státuszú térségek problematikája (Golán, Szamária, Júdea)• Arab lakossági többségű települések és területek leszakadása
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
16
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
17
Kormányzati és független kutatóintézetek Izraelben
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
18
Technológiai inkubátorok Izraelben
• A kilencvenes évek elején hozták létre az elsőt
• Jelenleg 20 helyszínen 24 fejlesztőközpont működik
• Ezek közül 15 leszakadó térségben
• A projektek 2-3 éves időszakra szólnak (a nanotechnológiai kutatásoknál van második szakasz is)
• Inkubátorházanként kb. 10-12 projekt - egy periódusban országszerte legalább 200 db.
• A projektek szakterület igen differenciáltak
• A projektköltségvetések 80%-át biztosítják a megvalósító szerv számára
• Egyre növekvő arányban a gazdasági szféra, habár a kormányzati támogatások mértéke is
folyamatosan emelkedik
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
19
Technológiai inkubátorházak területi elhelyezkedése
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
20
A technológiai inkubátorházakban megvalósított projektek a kutatási szektorok szerint (%-ban)
8%2%
6%
10%
12%
18%
41%
1%1%
KörnyezetvédelmiAgrártudományiElektrotechnikaiKommunikációsSzoftverfejlesztésBiotechnológiaOrvostudományi-gyógyszerészetiNanotechnológiaEgyéb
MTA
Reg
ioná
lis K
utat
ások
K
özpo
ntja
21
A technológiai inkubátorházakban folytatott projektek pénzügyi forrásainak megoszlása