2009. november 13. MSZT konferencia
Összehasonlítva felfedezett válságokA PISA vizsgálat fogadtatása
Belgium francia közösségében és Magyarországon
Berényi Eszter – Neumann EszterELTE - TÁTK
2009. november 13. MSZT konferencia
A KNOW&POL KUTATÁS
• Az ELTE-TÁTK és az MTA Szociológiai Kutatóintézete
• a magyar oktatásügyi kutatócsoport vezetője: Bajomi Iván
kutatók: Berényi Eszter,
Neumann Eszter
és Vida Júlia
• Kutatási jelentések: www.knowandpol.eu
2009. november 13. MSZT konferencia
AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
• A „puha” kormányzás eszköztára
• A PISA hatása a nemzeti oktatáspolitikákra: – Belgium francia közösségében– Magyarországon
• Záró gondolatok: a politika tudományosodása
2009. november 13. MSZT konferencia
GLOBÁLIS OKTATÁSPOLITIKAI MEZŐ
(Martens-Wolf 2005; Lingard-Rawolle-Taylor 2005)
• Kormányzás a távolból (Ball, 1998)
– „puha”, tudásalapú oktatásirányítási formák (Grek et al., 2009 )
– Számokon keresztüli kormányzása (governing by numbers)
• Performativitás (Grek-Ozga 2008, Ball 1998)
• Megváltozó oktatásügyi világtérkép • Összehasonlítás - versengés • Válság-diskurzus
2009. november 13. MSZT konferencia
Magyarország
2009. november 13. MSZT konferencia
A PISA FORDÍTÁSA: a PISÁ-val legitimált közpolitikai problémák és közpolitikák
Nemzetközi összehasonlítás
Hazai közpolitikák
A problémák és a hozzájuk kapcsolt megoldások
Belgium
(Vallónia)
Magyarország
A PISA diagnózisa A közbeszédben megjelenő problémák
A PISÁ-ra hivatkozva bevezetett közpolitikai megoldások
Alacsony színvonal
(low quality)
Egyenlőtlen esélyek
(low equity)
PISA2000
PISA2006
PISA2003
homogén osztályok, szelektivitás, korai iskolaválasztás
Évismétlések,Iskolai autonómiák szűkülése
külső értékelések, állami irányítás hiánya, sokféle pedagógiai gyakorlat és értékelési eljárás
Társadalmi és etnikai szegregáció
Túl sok lexikális tananyag, hiányos kompetencia-fejlesztés
2001-2002.Tanártovább-képzési reform
2006- indikátor-fejlesztés
2006- Külső értékelési rendszer
2005- Iskolai intézkedési tervek (stratégiák)
2007 – tanfelügyeleti reform
2003- kompetenciaalapú NAT 2004- kompetencia-alapú program-csomagok2005- kétszintű érettségi2008- nem szakrendszerű
oktatás 2001- Országos kompetenciamérés2003- tananyag-csökkentés az ált. iskolákban 2003- oktatási
integráció/deszegregáció 2005. felvételi eltörlése a kisgimnáziumokban2007- körzethatár-szabályozás; esélytervek2008- HHH bérpótlék, kora gyerekkori fejlesztés
2009. november 13. MSZT konferencia
BELGIUM FRANCIA KÖZÖSSÉGE
„a frankofón pásztor válasza az OECD-s pásztornak”
• 2002– kormányzási-értékelési rendelet, pilotage-bizottság: adatgyűjtés és javaslattétel
• 2006. rendelet a külső értékelésről
• 7, 11, 14, 16-17 évesek: kompetenciafelmérése évente– olvasás és fogalmazás; matematika;
természettudomány; élő nyelvek• az iskolára lebontott eredmények nem
nyilvánosak, rangsorolásra nem használhatóak
2009. november 13.
A MAGYAR PISA-KLÓN?
„Egy PISA klónnal mért eddig a magyar közoktatás…” (szakpolitikus)
„A PISA felmérés inspirálta igen erősen a kompetenciamérés indítását” (szakértő)
„a kompetenciamérés, az egy az egyben egy PISA hozadék.” (szakértő)
2009. november 13. MSZT konferencia
VARIÁCIÓK KORMÁNYZÁSRA
• 90-es évek: az intézményi autonómia megkérdőjelezhetetlensége; NAT
• Ezredforduló: az autonóm intézményekben zajló folyamatok szabályozása: Comenius
• 2001-től: tudásszerzés, PISA-tükrözés: Kompetenciamérés
2009. november 13.
CÉLOK I: INFORMÁCIÓ ÉS TARTALOMSZABÁLYOZÁS
"...nem volt mérésértékelési rendszer az országban még. [...] gyakorlatilag a ködben lovagoltunk előre [...], mert az, hogy mi kell, ezt nem tudtuk megmondani, tudtuk, hogy azért nem tudjuk, mert tehát mindent tudtunk, ugyanolyan okosak voltunk, mit ma, de bizonyos intézmények meg tudástermelés nem volt még jelen. Ma mindent tudunk az iskolákról, akkor még nem tudtunk, csak sejtettünk.” (tanácsadó)
„az, hogy hogy mérek valamit, az befolyásolja azt, amit mérek. […] a tartalmi modernizációt nem tudtuk kikényszeríteni tantervi eszközökkel, nem vagyunk képesek kikényszeríteni a taneszközök révén […]. Az egyetlen dolog, amire befolyásunk van, hogy egy hatékony mérésértékelési rendszert működtetünk.” (döntéshozó)
2009. november 13. MSZT konferencia
CÉLOK II: KORMÁNYOZHATÓSÁG ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG
„ezek a mérési adatok elemezve legyenek, értékelve legyenek, megfelelőképpen a megfelelő szereplőkhöz visszacsatolva legyenek, hogy a fenntartóknál, az intézményekben, az igazgatónál, a tanároknál, a szülőknél egy megfelelő mérési, értékelési kultúra alakuljon ki, hogy ez az életünk része. Hogy kialakuljon egy önreflexív magatartás.” (szakértő)
„Ha valamilyen szankciók kapcsolódnak hozzá, vagy valamilyen komolyabb következményei vannak a teszteknek, vagy ami most történt, hogy tanulói azonosítóhoz kötött, és követő mérést lehet végezni, onnantól kezdve be kell kérni minden tanuló füzetét, mert minél pontosabb eredményt kell adnunk.” (szakértő)
2009. november 13. MSZT konferencia
PROBLÉMÁK, CÉLOK ÉS “BARKÁCSOLÓK”
PROBLÉMÁK CÉLOK AKTOROK
TANTERV-
KUDARC
ISKOLAI AUTONÓMIA
DECENTRALIZÁCIÓ
PISA-DIAGNOZIS
TARTALMI
SZABÁLYOZÁS MÉRÉS-SZAKÉRTŐI
ISKOLA1
MÉRÉS-SZAKÉRTŐI
ISKOLA2
OKTATÁSGAZDÁ-SZOK
INFORMÁCIÓ A
POLITIKA SZÁMÁRA
ELSZÁMOLTAT-HATÓSÁG
KÉSZSÉG-
FEJLESZTÉS
ADATBÁZIS ÉPITÉS
2009. november 13. MSZT konferencia
A KOMPETENCIAMÉRÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN
ÉVÉVFOLYAM KÖZPONTILAG JAVITOTT
MINTA
2001 5 , 9
20 diák iskolánként2003 6,10
2004 6, 8, 10
2006
(4), 6, 8, 10
6.: 200 iskola; 8.: Teljeskörű,
10. 30-30 iskolatípusonként (4. Teljeskörű)
2007
6.: 200 iskola; 8.: Teljeskörű,
10.: 30-30 iskolatípusonként;(4.: 200 iskola)
2008 6., 8., 10: teljeskörű (4.: 200 iskola)2009
2009. november 13. MSZT konferencia
PISA, POLITIKA, TUDOMÁNY
• Politika tudományosodása (Habermas, Offe); oktatáspolitika kapcsán: Schriewer (1990); PISA kapcsán: Steiner-Khamsi (2003)
• Számok kormányzása (N. Rose, 1999)• PISA mint „fekete doboz” (N. Rose után
Lingard et Grek, 2008)• A mindenre kiterjedő közgazdasági narratíva
2009. november 13. MSZT konferencia
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
ELTE TÁTK Berényi Eszter Neumann Eszter
[email protected] [email protected]
www.knowandpol.eu