11.sz. melléklet
Dabasi Tagintézmény
pedagógiai programja
2019.
Hatályba lép: 2019. szeptember 1.
Kácsándiné Kottász Katalin
intézményvezető
1. Utazó gyógypedagógusi hálózat .......................................................................................................... 3
1.1. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége ................................................................... 3
1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja és feladata ......................................................... 3
1.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők ............................................ 3
2. Ellátottak köre ..................................................................................................................................... 4
2.1. Tanulásban akadályozott tanulók ellátása .................................................................................... 4
2.2. Látássérült tanulók ellátása .......................................................................................................... 4
2.3. Hallássérült tanulók ellátása ......................................................................................................... 5
2.4. Beszédfogyatékos tanulók ellátása ............................................................................................... 6
2.5. Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók ellátása .................................................. 7
2.6. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók ellátása .................................................................... 7
2.7. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ellátása ................................................................... 8
3. Az ellátás feltételei ............................................................................................................................ 10
3.1. Az utazótanári hálózat személyi feltételei .................................................................................. 10
3.2. Tárgyi feltételek ......................................................................................................................... 10
3.3. Az ellátás formája ....................................................................................................................... 10
3.4. Az ellátás helyszíne .................................................................................................................... 10
3.5. Az ellátás időkerete .................................................................................................................... 10
3.5. Az ellátás tervezése .................................................................................................................... 10
4. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógus feladatai ............. 11
4.1. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos feladatok ................... 11
4.2. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok .......... 11
4.3. Szakmai felkészültség ................................................................................................................ 11
4.4. Szülőkkel való kapcsolattartás ................................................................................................... 11
4.5. Az integráló intézmény pedagógusaival történő kapcsolattartás ................................................ 12
5. Esélyegyenlőség ................................................................................................................................ 12
1. Utazó gyógypedagógusi hálózat
Az utazó gyógypedagógusi hálózat feladata a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai
ellátása. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő
gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés
fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd (
(2011.évi CXC. törvény 4§, 25.).
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében
foglaltak szerint kell biztosítani. (2011.évi CXC. törvény 47. § (1)
1.1. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége
Az utazó gyógypedagógiai hálózat fő tevékenysége az integráltan oktatott sajátos nevelési
igényű tanulók komplex habilitációs, rehabilitációs ellátása; továbbá a sajátos nevelési igényű
tanulókat befogadó iskolákban az integrált nevelést, oktatást segítő környezeti feltételek
kialakításának segítése.
1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja és feladata
a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy
sérült funkciók korrekciója;
a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében;
a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása;
a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása;
az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakítása és fejlesztése;
az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni
tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
1.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
a fogyatékosság típusa, súlyossága;
a fogyatékosság kialakulásának ideje;
a sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs
műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei;
a szociális környezet hatásai;
valamint igény a társadalmi integrációra.
2. Ellátottak köre
A Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola,
Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés - Oktatást Végző Iskola Dabasi
Tagintézménye utazó gyógypedagógusi hálózata a Monori Tankerület Dabasi járásának
általános iskoláiban nevelt, oktatott, érvényes szakértői véleménnyel rendelkező sajátos
nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátását biztosítja.
2.1. Tanulásban akadályozott tanulók ellátása
Tanulásban akadályozott gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra
visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán
tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.
(32/2012. EMMI rendelet, 5.1)
A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén
értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja.
A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók
korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási
technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és
a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. (32/2012. EMMI rendelet, 5.6)
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:
- kommunikáció (beszédészlelés, beszédértés, aktív és passzív szókincs, verbális kifejező
készség);
- vizuális differenciálás, észlelés, figyelem, emlékezet;
- auditív, verbális differenciálás, észlelés, figyelem, emlékezet;
- gondolkodási funkciók (ezen belül matematikai gondolkodás);
- motorikus képességek;
- orientációs képesség;
- szociális kompetencia;
- nyelvi készségek; képességek és olvasás, szövegértés.
Ezeket a kompetenciákat a különböző pedagógiai eljárások összehangolásával fejlesztjük.
2.2. Látássérült tanulók ellátása
A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult
állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét,
személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek
látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan
(szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. Látássérült az a tanuló is, akinek a
látótere - tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében
legfeljebb 20°. (32/2012. EMMI rendelet, 3.1)
A látássérülés súlyosság szerinti csoportosítása:
vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);
aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők,
ujjolvasók, nagytárgy-látók (vízus: fényérzés -0,1);
gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a
csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33).
A vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulókat elsősorban a
tapintó-halló életmód; a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulókat és a gyengénlátó
tanulókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. (32/2012. EMMI rendelet, 3.1)
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:
az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése (pl. hallás);
a meglévő látás megőrzése, fejlesztése (látásnevelés), optikai segédeszközök
használata;
beszédhiba-javítás; a nyelvi, kommunikációs készségek fejlesztése;
speciális IKT ismeretek átadása (pl. gépírás, nagyító-, beszélő szoftverek, laptop
használat);
intenzív mozgásfejlesztés;
életviteli technikák
- a közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő
elsajátítása, alkalmazása (tájékozódás-, és közlekedéstanár segítségével a fehér
bot technikájának elsajátítása); környezetkialakítás,
- mindennapi tevékenységek (önkiszolgálás, háztartás stb.),
- a speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatása;
a tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek,
eszközök, módszerek biztosítása.
2.3. Hallássérült tanulók ellátása
A hallássérült tanulónál, a hallás hiánya vagy csökkenése miatt, a szokásostól eltérhet a nyelvi
kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és
használata, hangzó beszéd) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a
teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív
fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával,
melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. (32/2012. EMMI rendelet, 4.1)
A hallássérülés súlyosság szerinti csoportosítása:
A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség áll fenn (a beszédhangok
frekvenciatartományában mért hallásveszteség 90 dB-nél nagyobb). Ennek
következménye a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának
súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános
akadályozottsága.
A nagyothalló tanulónál a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség
30-45 dB közötti (közepes nagyothallás: a beszédhangok frekvenciatartományában mért
hallásveszteség 46-65 dB közötti; súlyos nagyothallásnál a beszédhangok
frekvenciatartományában mért hallásveszteség 66-90 dB közötti). A nagyothalló
tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában
és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat
megközelítésének szintjéig terjedhet.
A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlearis implantált) hallássérült
tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai
értelemben közel ép beszédhallás mérhető. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a
beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A beszédértés, a hangzó beszéd
fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos
színtere az ép hallásúak környezetében van, szurdopedagógus jelenlétével, de az
integrációjukra csak alapos pedagógiai diagnózis után kerülhet sor.
A hallássérültek „diszfázia típusú” társuló tanulási zavara a halmozott fogyatékosság egy
speciális változata. Összetett tüneti képe súlyosabb fokú nyelvi- és beszédfejlődési
akadályozottságban, diszpraxiás és szenzomotoros integrációs zavarra utaló pszichomotoros
jellemzőkben nyilvánul meg. A specifikus nyelvi zavar, valamint a kísérő pszichomotoros
tünetek változatos formában, sajátos összetételben jelennek meg a hallási fogyatékosság
enyhébb vagy súlyosabb mértéke mellett. (32/2012. EMMI rendelet, 4.1)
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:
a többségi pedagógiai és társadalmi környezetbe való integrálás elősegítése;
kommunikációra képes nyelvi szint elsajátítása;
hallásmaradványok aktivizálása;
hallási figyelem és differenciálási készség fejlesztése;
akusztikus differenciáló készség fejlesztése;
beszédhallás fejlesztése;
hangos beszéd elemeinek megértése és az érthető kiejtés kialakítása, az artikuláció
fejlesztése.
2.4. Beszédfogyatékos tanulók ellátása
Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer
szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai
képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus
fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. (32/2012.
EMMI rendelet, 7.1)
A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei nyelvi fejlődési zavar esetén:
mozgások (beszédmozgások és finommotorika);
grammatikai rendszer rendezése, fejlesztése, verbális munkamemória;
a beszédre irányuló figyelem és emlékezet;
aktív és passzív szókincs;
verbális és nonverbális kifejezőkészség;
gondolkodási stratégiák;
beszédészlelés és -megértés;
olvasás/írás/helyesírás.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei olvasás/írás/helyesírás tanulási zavara,
verbális tanulási zavar esetén:
mozgáskoordináció és ritmusérzék;
iránydifferenciálás, téri észlelés;
beszédészlelés;
fonológiai tudatosság;
tévesztett betűk differenciálása, folyamatos olvasás automatizálása;
beszédemlékezet és figyelem;
szövegértés;
grafomotoros, valamint írás- és helyesíráskészség.
(32/2012. EMMI rendelet, 7.2.6.2)
2.5. Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók ellátása
Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy
szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott,
melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.
(32/2012. EMMI rendelet, 2.1)
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:
a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar,
figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros
tempó lassúsága stb.) megszüntetése, csökkentése, kompenzálása;
a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar
dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő;
a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe
iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés tornateremben és szabadtéren, uszodában,
fizikoterápiás helységben;
a mozgásszervi diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli kommunikáció,
speciális gépírás (gépi írás), infokommunikációs eszközök használatának megtanítása,
amely akkor indokolt, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni;
speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre, az önrendelkező
életformára.
2.6. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók ellátása
Az autizmus spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos
gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben
nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget
igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos
hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas
viselkedés-szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen
képességprofil. (32/2012. EMMI rendelet, 8.1.1)
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:
elemi szociális-kommunikációs készségek;
viselkedésproblémák (dührohamok; auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések);
figyelem;
gondolkodási készségek,
énkép, önismeret;
érzékelés; érzékszervek és testhasználat;
nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása;
elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók;
önkiszolgálás, önellátás;
saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata;
lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása;
szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása;
viselkedési szabályok elsajátítása.
(32/2012. EMMI rendelet, 8.3)
2.7. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ellátása
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az
iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális
képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni
sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,
gyógypedagógiai segítséget igényelnek. (32/2012. EMMI rendelet, 9.1)
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókra jellemző specifikus tanulási és viselkedési
zavarok:
diszlexia (az olvasási képesség zavara),
diszortográfia (a helyesírási képesség zavara),
diszkalkulia (a számolási képesség specifikus zavara)
diszgráfia (az írás grafomotoros jellemzőinek zavara) és diszpraxia,
kevert specifikus tanulási zavarok;
hiperaktivitás és figyelemzavar;
szocio-adaptív folyamatok zavarai.
(32/2012. EMMI rendelet, 9.1)
A, Diszlexia terápia feladatai:
- a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,
- a rövid távú emlékezet,
- az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,
- a testséma biztonságának kialakítása,
- az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,
hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-
szintetizáló módszerrel,
- az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,
- a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
- az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,
gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,
- speciális olvasástanítási program alkalmazása,
- az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.
(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.1)
B, Diszortográfia terápia feladatai:
- a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,
- a rövidtávú emlékezet fejlesztése,
- a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,
- a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.
(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.2)
C, Diszgráfia terápia feladatai:
- a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,
- a testséma biztonságának kialakítása,
- a vizuomotoros koordináció fejlesztése,
- az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás,
másolás, önálló írás kivitelezés),
- a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,
sikertudat kialakítása.
(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.3)
D, Diszkalkulia - a számolási képesség specifikus zavara- terápia feladatai:
- a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,
- matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,
- a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,
- a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,
- a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,
- a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,
- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
- a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe
helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök
használata, a képi, vizuális megerősítés,
- a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított,
megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,
- a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,
- az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.
(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.4)
E, Hiperaktivitás és figyelemzavarok- terápia feladatai:
- team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,
- speciális figyelem-tréning,
- a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,
- fokozott egyéni bánásmód,
- az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,
- feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése,
- motiválás, sikerélmény biztosítása.
(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.5)
F, Szocio-adaptív folyamatok zavarai- terápia feladatai:
- a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése,
- a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított
idői keretek rendszeres alkalmazása,
- önértékelési képesség fejlesztése,
- sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása,
- együttműködés a családdal és más szakemberekkel,
- A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.5)
3. Az ellátás feltételei
3.1. Az utazótanári hálózat személyi feltételei
A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus.
3.2. Tárgyi feltételek
fejlesztő szoba, melyet az intézmények biztosítanak,
fejlesztő eszközök, melyek egy részét a többségi intézmények biztosítják a 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendeletnek megfelelően,
fejlesztő eszközök, melyek egy részét a Tagintézmény biztosítja.
3.3. Az ellátás formája
egyéni foglalkozás;
kiscsoportos foglalkozás.
3.4. Az ellátás helyszíne A Dabasi Járásban tartozó általános iskolák.
3.5. Az ellátás időkerete Heti rendszerességgel a törvény (2011. évi CXC. törvény, 6. számú melléklet) által előírt
óraszám. Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a
tanulók egyéni sajátosságait, képességeit, valamint a többségi intézmények helyi sajátosságait.
3.5. Az ellátás tervezése Az utazó gyógypedagógusi hálózat szakmai protokollja alapján.
4. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó
gyógypedagógus feladatai
4.1. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos
feladatok
szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal;
hospitálás az osztályban a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése
érdekében;
a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló diagnosztikai mérésének elkészítése;
a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése;
a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése, segítségnyújtás a
többségi tanulók érzékenyítésében.
4.2. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs
feladatok
Egyéni fejlesztési terv készítése (T-052/2013);
Elektronikus napló (KRÉTA) vezetése a foglalkozások anyagáról, a tanulói hiányzásokról;
A tanulói hiányzások jelentése az integráló intézmények felé;
A tanulók iratanyagának kezelése (szakértői vélemények; diagnosztikus mérések; egyéni
fejlesztési tervek; szülői konzultációs űrlapok; pedagógiai vélemények; hivatalos iratok,
feljegyzések).
4.3. Szakmai felkészültség
Folyamatos önképzés, tanfolyamokon és szakmai konferenciákon való részvétel; aktuális
szakirodalom követése és felhasználása; kapcsolattartás szakmai bizottságokkal.
4.4. Szülőkkel való kapcsolattartás
tanácsadás fogadóóra keretében, előzetes egyeztetés alapján;
segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében;
tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről;
rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan;
javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására;
segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában, tájékoztatás a speciális eszközök
beszerzési lehetőségeiről;
igény szerint többségi intézmények által szervezett szülői értekezleteken, fogadóórákon
való részvétel.
4.5. Az integráló intézmény pedagógusaival történő kapcsolattartás
beszélgetések
esetmegbeszélések
team-megbeszélések
konzultációs lehetőségek biztosítása.
5. Esélyegyenlőség
A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat a gyermekek, tanulók egyéni szükségleteinek
megfelelően, sérülésspecifikus ellátásuk biztosítása érdekében egyéni vagy homogén
kiscsoportos foglalkozások formájában valósulnak meg.
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
bevezette a köztársasági esélyegyenlőségi programot. A program célja, hogy az élet valamennyi
területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok
tagjainak esélyegyenlőségét.
Az integráló intézményekben a rehabilitációs foglalkozások során a feladatok kiemelt
jellemzője a problémaközpontúság, a kíváncsiság felkeltése, a megértés élményének elérése. A
fejlesztő feladatok tanulói tevékenységre épülnek, a feladatokhoz cselekvéssor, tanulói
magatartás-, illetve tevékenységrendszer társul. A gyógypedagógusnak a rehabilitációs
tevékenységek vezetése során figyelembe kell vennie az alábbi esélyegyenlőségre vonatkozó
alapelveket:
differenciált óratervezés/vezetés
megfelelő módszerek és stratégiák kialakítása és alkalmazása
egyéni bánásmód alkalmazása
a folyamatos motiváció biztosítása
tehetség felismerése, kibontakoztatásának elősegítése
szükség esetén a pedagógusok és csoporttársak szociális érzékenyítése.