482

kell szervezni és 3 . a kitermelt i'a szállítását szabályozó törvényt módo­sítani kell.

Witting: Hozzászólás az erdélyi szárnyas vadak történetéhez. (Con-tribufii la istoria vánatului cu pene in Transilvania.) 214—228. old.

A z utolsó 50 év alatt Erdélylban nagyon megfogyatkozot t a szár­nyas vad. A fogoly , fürj, vadkacsa, szalonka, siketfajd valamint a sasok létszáma jelentékeny visszaesést mutat; a nyirl'ajd, túzok és szakállas-keselyű pedig már úgyszólván ki is pusztult. A szerző ismerteti a régi magyar törvények és a mostani román vadászati törvénynek a szárnyas vad lelőhetésére vonatkozó intézkedéseit.

K Ü L Ö N F É L É K H A L Á L O Z Á S O K .

Egly József ny. m. kir. főerdőtanácsos július hó 29-én életének 60. évében Budapesten elhunyt.

; • A Megboldogul t 1905-ben kezdte meg szolgálatát a besztercei m. kir. ordőigazgiafóságnál, ahonnan Trianon űzte el a csonkaország szúk hatá­rai közé. 1920-tól kezdve Zalaegerszegen, Miskolcon ós Szekszárdon vívta a ómagyar erdőmérnök reménytelennek látszó nehéz karcát, amely lassan­ként egészségét is aláásta. Mikor a budapesti m. kir. erdőfelügyelőségről 1939 végéin nyugalomba vonult , örömmel kívánt részitvállalní a feltáma­dásunkkal járó munkatöbbletből , de a kegyetlen halál nem engedte.

Szakunk együk s í r ig hű katonáját vesztette el benne; a meleg­szívű embert és önzetlen jó-barátot mindnyájan őszinte szívvel gyászoljuk.

Jeszenszky Kálmán ny. m. kir. főerdőtanácsos — amint utólag érte­sültünk — június h ó 15-én 68 éves korában Nagykőrösön elhunyt.

Nyugodjanak békében!

SZEMÉLYI HÍREK. A Kormányzó Úr Őfőméltósága a m. kir. vallás- és közoktatásügyi-

miniszter előterjesztésére a kir. közalapí tványi fogalmazási szak egyesí­tett létszámában: Schenkengel László kir. közálapítv. igazgatói címmel és az V. fizetési osztály jellegével felruházott közálapítv. főerdőtanáesosi miniszteri tanácsossá, Szporni Károly kir . közálapítv. főerdőtanáesosi címmel és jel leggel felruházott kir. közálapítv. erdőtanácsost kir. Köz­álapítv. főerdőtaniácsossá a VI . fizeté i osztályba kinevezte, és Leicht Ottó

: W T . közalapí ív . erdőtanácsosnak a kir. közálapítv. főerdőtanáesosi címet és jel leget adományozta.

* A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kir. közalapítványi

fogalmazási tisztviselők egyesített létszámába Tóth János kir. közá lap í tv erdőtanáesosi címmel és jel leggel felruházott kii-, közálapítv. főerdőmér­nököt kir, közálapítv. erdőtanácsossá a VTI. fizetési osztályba, Choma Ödön kir.. közálapítv. erdőmérnököt kir. közálapítv. főerdőmérnökké a VIII . fizetési osztályba, Szabolcs József kir. közálapítv. segéderdőmérnö-köt kir. közálapí tv. erdlőmérnökké a I X . fizetési osztályba kinevezte.

* A. m. kir, földmívelésügyi miniszter a. szolgálat érdekében Rohosy

Soma. m. kir. erdőtanáesost Léváról a m. kir. erdőigazgatósághoz Mis­kolcra, Stefaits István m. kir. erdőmérnököt pedig Balassagyarmatról Lévára áthelyezte és utóbbnevezettet a m. kir. erdőfelügyelőség vezetésével megbízta.

483

A m. kir. fö ldmíve lé sügy i miniszter a szolgálat érdekében Szilas Károly m . kir . segéderdőniérnököt Esz te rgomból a m. kir . e rdőigazga tó -s á g b o z Ungvár ra áthelyezte.

* A m a g y a r k i rá ly i fö ldmíve lésügyi miniszter a szolgálat érdekében

áthelyezte Palkó László m. kir. s. e rdőmérnököt Léváró l Budapes t re és szolgálat té te l re a m . kir . fö ldmíve lésügyi minisz té r iumba osztotta be.

G A Z D A S Á G I TÉRKÉPEK.

(Különös tekintettel azokra a községekre, amelyekben a telekkönyvi betétek elkészültek, illetőleg újabb állami földmérés volt.)

Gyakor la tunk ál talában há rom féle térképet készít erdészeti v a g y más gazdasági célokra, ós ped ig e g y alap-, e g y gazdaság i és e g y átné­zeti térképet.

Térképeinkre bi r tok-nyi lvántar tás i és termelési szempontból v a n szükségünk, tehát m i n d e n igyekezetünkkel o lyan műszaki állapot kell teremtenünk, a m e l y ezeknek a feltételeknek mindenben megfe le l és elő­állítása a l egkevesebb terhet ró ja gazdaságunkra.

A fenti célokat l eg jobban kielégí t ik a m. kir. ál lami földmérés hivatalai készítette l":40»-es, v a g y 1:2000 mére ta rányú térképek és ezek átnézeti, kezelési cé lokra történő kisebbítése.

Felesleges munka tehát más-más mére tarányú alap- , gazdasági és átnézeti térképeit készítenünk. Ehelyet t meghoza t juk az illetékes föld­mérési fe lügyelőségtő l a rendezésre kerülő gazdaság hitelesített ny i l ­vántartási térkép-kivonatai t és ezt használ juk fel a lap- és egyszersmind gazdasági térképnek, m í g kezelési cé lokra ezekből kisebbí tünk sze lvény kerettel és számozássál el látot t átnézeti térképet.

A z üzemtervi térképet töhb pé ldányban keill elkészítenünk, ezért célszerű térképeinket is több példányban. me|grendelni, mert a ház i lag ké­szített másola t d rágább .

E g y példányt megrende lünk vászonra húzott rajzpapíron, átszú­rással készített kézi másolatban, természetesen sze lvény kerettel ellátott egész sze lvényben m é g akikor is, ha a rendezésre kerülő terület esak fél, v a g y negyed szelvényt fogla l el. ( H o g y a másolás , ill . átszúrás költségei t csökkentsümk a sze lvényen l évő és bennünket nem érdeklő részleteket nem- rajzoltat jük be.) A t ö b b i térképet rendelhetjük fénymásolás i eljá­rással, mert az lényegesen o lcsóbb , m i n t a szúrt, kézi másolat .

í g y megszereztük a minden vonatkozásban mér tékadó, leghasznál­ha tóbb kiindulási a lapot gazdaságunkró l ós a további műszaki munkák a. vászonra húzott ra jzpapíron lévő , szúrt, kézi másola tú , hitelesített nyilvántartási térképen folytathatók.

Meghoza t juk az egyes helyrajzi számokhoz tartozó, hitelesített terület-adatoikat (összeadási j egyzőkönyveke t ) és í g y a j ö v ő b e n az erdő­részletek, v a g y egyéb terüle tegységek rajzi úton kimutathatók helyrajzi .számok szerint, amire mind ig szükségünk van.

Ugyancsak megvesszük a térképeinkben lévő a lappontok összren-dezőinek a jegyzékét , va lamint a határainkhoz közel l é v ő alappontokét , összelátható, t ávolabb lévő m a g a s pontok (gula, to rony) összreudezőit ; ezeket pontsűrítési munkáink a lkalmával tájékozási i rányoknak hasz­nálhatjuk fel.

N a g y gonddal megőr izzük ezeket az alapadatokat és róluk nyi lván­tartást vezetünk.

A M-. K i r . Térképészeti Intézet végez te hároimszögeléseket i s igen gyakran! fel tudjuk használni üzemrendezési , b i r toknyi lvántar tás i és

6*

484

határkitüzési munkáink alkalmával; ezeket a pontokat, is be kell szerez­nünk és a természetben is őriztetnünk. 'A Térképészeti Intézet alappont­jainak az adatai a M. Kir . Ál lami Háromszögelő Hivatalnál kaphatók.

Az erdők nyilvántartása akkor lenne a leghelyesebb, ha összhangba, tudnók hozni a kataszteri és telekkönyvi adatokat az erdők törzsköny­vével , az üzemtervvel és a tényleges állapottal.

Célunkat csak úgy érhetjük el, ha azi üzemtervi térképet a minden­kor érvényben lévő, mindenben 1 mértékadóul e lfogadott kataszteri nyi l­vántartási térkép hitelesített szelvénymásolataira készítjük.

A művelési ágak változásainak a bemérése (tulajdonképpen nem erdészeti feladat. Ezt, ha e lég tisztviselője lenne az állami földmérés­nek, úekünik osak be kellene jelenteni,

A rendszeres nyilvántartás csak a betétes, továbbá a nem betétes, de új íelmérésű községekre terjed ki.

A művelési ágakban bekövetkezett változásokat a tényleges birto* kos a földadóra vonatkozó jogszabályok értelmében köteles bejelenteni a 1

községi elöljáróságnál, minit földadónyi lvántar tó hatóságnál, s ha ez a változás helyszíni bemérést igényel , akkor a pénzügyigazgatóság meg­keresésére a földmérési fe lügyelőség végrehajt ja.

Ha a munkát a földmérési felügyelőség nem tudja kellő időben vállalni, akkor nincs más hátra, mint e lvégezzük magunk, még pedig az állami földmérés utasításainak a szellemében és előírásainak megfelelő módon. Ha ezzel elkészültünk, munkánk hitelesítését, valamint a válto­zásoknak megfelelően az állami földmérés nyilvántartási térképeinek az átdolgozását és az új helyrajzi számozás megállapítását is kérnünk kell.

A tulajdonképpeni erdészeti, v a g y gazdasági földmérés feladata az egyes erdőrészletek bemérése, o lyan alacsonyabbrendű utak stb. fel­vétele, amelyek az állami földmérés előírásai szerint f igyelmen kívül hagyandók, de erdő, v a g y más gazdasági szempombtól szükségünk van r á

Ha tehát új üzemterv készüli, akkor első dolgunk legyen megvizs­gálni, helyszínelni, h o g y nincs-e változás az egyes művelési ágakban: Ha. igen, bejelentjük és kérjük a kiegészítő felmérést, megokolva annak a sürgősségét az üzemrendezéssel.

Ha; ez megtörtént, megkapjuk az átdolgozott szelvényeket, k i igaz í ­tott helyrajzi számokat, 111. területeket és er re a mértékadó alapra ép í t . jük fel az egész; munkánkat.

Az üzemtervi térképek méretaránya, ha azok kataszteri szelvénye­kein készülnének, v a g y 1":40°, v a g y méterrendszerben 1:2000. Ha ezek a térképek nem kezelhetők eélszerűen, akkor meg kell elégedni a jóvá­hagyó hatóságnak e g y - e g y Íw:M0*-es, illetőleg 1:8000-as, szelvénykerettel és számozással ellátott, átnézeti térképpel, amelyek a kataszteri vonala­kat már nem tüntetik fel.

A z üzemtervhez csatolandó lenne egy területegyeztetés, amely az állami nyilvántartás adatait tüntetné fel az erdészeti részterűletek egy­bevetésével.

Az üzemtervben hivatkozni Ikelliene arra, h o g y a hitelesített nyil­vántartási térkép az üzemterv jóváhagyásait kérelmező irattárában fek­szik, minden műszaki munka azon, mint alap- és egyszersmind gazda­sági térképen készült.

Ha a fent elmondottak alapján szervezzük meg biritoknyilvántartá-sunkat, erre építjük erdőgazdasági, mezőgazdasági üzemterveinket és a jövőben bejkövetkező változásokat ezen átvezetjük, akkor a vitás határ­kérdéseket bármikor saját adataink alapján megoldhatjuk, mindig tiszta kép lesz előttünk és a legtökéletesebben rendezett állapotot terem­tettük.

Tóth Imre-

485

A V I L Á G F A K É S Z L E T E ÉS F A F O G Y A S Z T Á S A .

T e r ü l e t e k S S 5 -jj-SJ

Eurázia 2.310 220 515 22.3 Eurázia európai része . . . 645 1(75 205 31.8 Középourópa 100 125 25 250 Nyugateurópa ' 93 110 13 14.0 Földközi-tenger melléke . . 800 157 45 5.6

Afr ika 2.455 120 350 14.3 Amerikai Egyesült Ál lamok . 770 130 250 32.9 Kanada, Alaszka és Űj-

fuudland 1.120 10 385 34.4 Északamerika összesen . . . 1.890 140 635 33.6

Délamerika 2150 130

Közelkelet 940 390 200 21.3 Japán , 70 100 45 64.3 Kína 690 430 50 7.2 Távolkelet összesen 1.380 610 150 10.9 Ausztrália 795 10 40 5.0 Ausztrália körüli szigetek . 315 80 200 63.5 Ausztrál ia i Szigetvi lág

összesen . 1.110 9C

• r ü l c t

Megjegyzés,

2.34 1.11 0.20 0.12 0.29

2.92 1.92

38.50 4.54

800 37.2 6.15

0.51 0.45 0.12 025 4.00

2,5.00

240 21.6 2.67

Észak-Afrika?

Észak Afrika nélkül

Közép-Amei lká­val és N y u g a t Indiával

Brit-Indiával

Malája félszi­gettel

Uj Zeelandda.i

A Hamburgban működő „Külfö ld i és Gyarmati Erdőgazdaságok "Birodalmi Intézete" (Beichsinstitut für Auslandische und Kolóniáié Forst. uHrtschaft) évek óta szorgos • kulatásofcat folytat többek között annak a megállapítására is, mekkora a vi lág összes erdőterülete, mennyi ezen az élő fakészlet, mekkora az, erdők iiövedékei és az egyes államok évi fafogyasztása'?

Ezekre a kérdésekre iminél kielégítőbb választ kapni nem öncélú statisztikai játék. Jól tudjuk, milyen hihetetlen mértékben növekszik az emberiség szaporodásával és a kultúra fejlődésével a fafogyasztás és nincs messze az idő, amikor a m a i m é g teljesen feltáratlan, sőt megköze­líthetetlen erdők itoészleteit is igénybe kell venni.

Az „Inteiinatioinaler Holzmarkt"-ban W. Junghans dr. nemrégen igen érdekes tanulmányban ismertette iaz intézet eddigi kutatásainak az eredményeit, amelyek — ú g y vél jük — a magyar szakközönséget is érde­kelni fogják.

Lapunk korlátozott terjedelmére való tekintettel az országonkénti fölsorolást és az erdő-, i l letőleg fagazdasági v iszonyok közelebbi meg­világítását sajnos, mellőznünk kell .

A z itt közreadói t két táblázat azonban kellő tájékoztatást nyújt arról, merre kell az újabb nyersanyagforrásokat kutató felelős ténye­zőiknek a f igyelmüket fordítaniuk és egyáltalában nem csodálhatjuk, hogy Németország Afr iká t m a már Eu rópa kizárólagos érdekkörébe tartozó területnek tekinti, amelyen — német vezetés alatt — a Monroe-

,elvet kívánja érvényesíteni.

I. Erdősültségi viszonyok.

Összesen: 13.228 2.092 2.973

486

II . A fatermelés és -fogyasztás mérlege.

T e r ü l e t e k

JSövedék

Eurázia 1.0 Eurázia európai része . . 1.3 Középeurópa 3.0—3.5 Nyugatourópa 2.0 Földközi-tenger mellléke . 3.0—4.0 Afrika 2.0 Amerikai Egyesült Ál lamok 1.25 Kanada, Alaszka és Űj-

fundland 0.7 Észalkaimerika összesen . . 1.0 Délamerika 3.0 Közeikelet 1.0 Japán 2 0—2 5 Kína . 0.4 Távolkelet összesen . . . . 1.7 Ausztrália 1.0 Ausztrália körülli szigetek. 4.5 Ausztráliai Szigetvilág

összesen 4.0

450—650 265

75—90 30

135—180 350 250

170 420

1.200 200 100

30—40 250 i30

760

800

Faszükséglet Mérleg-ns

8S1 1.2 1.2 1.0 0.9

9.8—0.9 0.5 1.5

1 = I l i

265 + .210 - j -115 — 100 — 140 +

60 + 200 +

• s a s 300 55 40 70 0

290: 0

3.0 30 + 100 1.65 230 + 100.

1.2—2.0 130—260 +1 .000 0.5 1.0

•0.2 0.4 1.0 0.25

0.3

200 100 90

230 10 20

30

+ ± + + + + +

0 0

60 20 20

740

760'

O K L E V E L E S F A G A Z D Á K — NÉMETORSZÁGBAN.

A német közoktatásügyi miniszter és a birodalmi erdőmester f. évi április hó 1-én kel t kölzfe rendelete alapján az eberswalde-i erdészeti főiskolán ősztől kezdőleg különleges fagazdasági oktatás is lesz.

Tekintettel az erdészettel való szoros kapcsolatokra, nem vol t szük­ség önálló főiskolai kar alakítására, a kiképzés a tantárgyak célszerű csoportosítása alapján történik.

A tanulmányi idő. 6 félév elméleti oktatás és 7 hónapi — különböző üzemekben végzett — gyakorlat i munka. A z előírt összes tantárgyból le­tett vizsga és a gyakor la t teljesítésének az igazolása után a hallgatók telljesértiékű főiskolai oklevelet nyernek, amelyek alapján joguk van az-, „okleveles fagazda" („Diplomholzwirt") címet viselni.

A rendelet gondoskodott arról, h o g y okleveles erdőgazdák néhány tárgyból tett különbözeti vizsga alapján a fagazdasági oklevelet is meg­szerezhessék. Hasonlóképpen: az oki. fagazdák kiegészítő tanulmányok alapján erdészeti oklevelet nyerhetnek.

A német birodalom ezzel) az intézkedéssel is újabb jelentős fejlődési lehetőséget nyitott meg gazdasági élete számára. Mert kétségtelen, hogy a faipar -és fakereskedelem egyetemi fokon va ló tanítása, illetőleg az~ erdészeti felső oktatással való szoros kapcsolata mind a két ágazatra csak termékenyítőleg fog hatni és továbbá eredményes munkának veti meg a biztos alapjait.

A F A B E H A T Ó V I Z S G Á L A T A ÉS JOBB F E L H A S Z N Á L Á S A — S V Á J C B A N .

A háborús viszonyok Svájc gazdasági életét is igen megrendítették. A külföldi nyersanyagok behozatala jóformán teljesen megszűnt, az ide­genforgalom, mint kereseti forrás, már alig jön számításba és í gy a kis-, szövetséges államnak a belföldi te.rmolvények kihasználására és azok elő— nyösebb értékesítésére fokozott gondot kell fordítania.

487

Ezek között kétségtelenül a fa áll az első helyem.. A z országnak ez a legfontosabb, kitűnő nyersanyaga azonban — .a felelős kormánytényezők véleménye szerint — m é g korántsem részesül o lyan méltánylásban, mint amilyent közgazdasági je lentősége megérdemelne.

A mostoha elbánásnak részben az az oka, h o g y Svájc erdeinek csak csekély hányada magánbi r tok , l e g n a g y o b b neszük a községek tulajdoná­ban van. A gazdálkodásnál tehát a vá l la lkozó szellem ós a n a g y o b b nyereségre, v a l ó törekvés a l ig érvényesül , aminek megin t természetes következménye, h o g y sem a több-, sem a jobbtermelés szempontjai nem kerültnek annyira az előtérbe, mint o lyan államban, ahol n a g y o b b ma­gántőke is fekszik az erdőgazdaságban.

Néhány évvel ezelőtt már| több kísérlet is történt a helyzet m e g ­változtatására és a svájci, erdőbir tokosok szövetségének, valamint a ,.Liignum" nevű faipari érdekeltségnek a megalapí tásával nemcsak a fa kihasználása és értékesítése terén állott b e számottevő javulás , hanem a Iának, mint nyersanyagnak .behatóbb vizsgálatok alapján v a l ó fokozot t feltárását is k o m o l y lépések vi t ték előre.

Ezt a mozgalmat a svájc i k o r m á n y je lenlegi feje, Etter szövetségi tanácsos is teljes erejével támogatja . A megfelelő a(lkalmázásnak az anyag minél tökéletesebb ismerete az előfeltétele és ehhez tovább i kiter­jedt természettani és v e g y i elemzésekre van szükség", amelyek viszont jelentős költségeket igényelnek. Miután pedig a jobbértékesítés m a Svá jc számára szinte életkérdés, Etter tanácsos a tudományos vizsgálatokhoz szükséges anyagi fedezetet az érdekelt erdőbir tokosok és fakereskedők bevonásával kívánja előteremteni . Mégped ig úgy , h o g y .kormányrendelet a lapján a ki termelésre engedélyezett, m inden m a íá t 0.20 é s minden el­adott m 3 fát 0.30 sv. franlk illetékkel, (kíván megterhelni . A z í g y begyü l t összeg hovaíordí tása ügyében egy az összes érdekeltségek kiküldötteiből álló bizottság fog dönteni.

A. példa igen f igyelemreméltó és vé leményünk szerint minden nehézség nélkül követhető l e n n e . . . !

N A G Y E R D Ő S Í T É S E K — S P A N Y O L O R S Z Á G B A N .

A középkori spanyol nagyhata lom fokozatos lehanyatlásának az egyik legjelentősebb oka kétségtelenül az erdők pusztulásával já ró gaz­dasági nehézségek növekedése és a lakosság fokozatos e lszegényedése volt .

A rendszeres gazdálkodás külföldi példái m á r a század elején az erdő közgazdasági je lentőségének a felismeréséhez vezet tek Spanyolország­ban is, de az évtizedeken át tartó belpoli t ikai zavarok közepette egy ik kormány sem talált idő t és módo t árra, h o g y ia mul t bűne inek á jóvátéte­lére megf í fe lő intézkedéseket tegyen.

Franco tábornok nemzetépítő munkájáé az érdem, h o g y a m é g ezer sebből vérző Spanyolország máris o lyan e rőve l lát neki a legsürgő­sebb h iányok pótlásának, amely minden elismerést megérdemel .

Az ország 20 Imillió ha_nyi erdőterületből ezidőszerint ennek al ig V4 része van gazdasági lag kielégítő állapotban, a többi (15,000,000) az erdő nevet sem érdemli meg, mert nem egyéb sínylődő, ritka sar j-á l lományoknál , és teljesen értéktelen bokrosoknál , amelyek évente és holdanként 1 m 3 növendéket s em adnak.

A nagy állami kopárfásítási tervezet egye lő re a fában leginkább szűkölködő 35 tar tományt öleli fel és 1)80.000 ha-iiak néhány éven belüli való beifáisítását tűzte ki céljául.

A tavaly megindí tot t munka során 50 mi l l ió csemetét osztott ki a kormány teljesen díjtalanul és 10.000 ha kopár terület erdősítése h iány­talanul sikerültnek tekinthető.

488

A T A G S Á G I O K L E V É L F E L Ú J Í T Á S A .

Egyesületünk 1920. óta egyszerű értesítéssel pótol ta a felvételt igazoló, aliapszabályszerinti tagsági oklevelet, mert amikor a vi lágháború előtt készült lapok elfogytak, nem vol t fedezet a tetemes költséget igénylő új icklevelek kinyomtatásához.

A SiHikség'megoldást állandóan méltatlannak éreztük egyesületünk múltjához, de valahányszor megkíséreltük a régi rend visszaállítását, váratlan kiadások mindannyiszor megakasztották a terv megvalósítását.

Talán tagtársaink sem 'gondolnak rá, hogy egyesületünk ez év december hó 9-én tölti be fennállásának a 75. évét.

A jubileumot illő keretek között kívántuk megünnepelni, de a fényesebb külsőségekről — a kassai díszközgyűlésről - a komoly időkre és a gazdasági nehézségekre való tekintettel le kellett mondanánk.

A m i csekély anyagi erőnkből telik, azt maradandó emlékek létesítésére fordítjuk. í g y kerülnek már a közeljövőben t. Olvasóink

elé azok a különkiadványok, amelyeknek a költségeit igazgató-választ_ mányunk engedélyezte.

Elnök Urunk óhaja volt , hogy újítsuk fel végre a tagsági okle­velet is ebben az évben, ha nagyobb megterhelést nem jelent számunkra.

Miután a soproni kitűnő Röttig-Rotnwalter nyomdával sikerült kedvező megállapodást létesítenünk, készséggel teszünk eleget ismét alapszabályszerinti kötelességünknek és minden újonnan belépett tagunk ezentúl aiz előírt oklevélben kapja meg az egyesülettől tagságának az igazolását.

A z oklevél felújításánál — a hagyományok tiszteletéljen — telje­sen a régi mintát vettük alapul, annál is inkább, mert a nemesrajzú két kép az oklevél művészi értékét is jelentősen emeli.

i y ORSZÁGOS ERDÉSZETI1

EGYESÜLET E Z Z E b ttZ O K l P f l T T ^ b

•C"- . t*ff\ • * í - f i , ' < • i'"

v . t a g j á n a k ismeri el.

Kelt HudapesiMi.'-ÍV.. l . > \ .&B.TA«ÍJ '-.'-'.l

Gondoltunk azokra is, akik súlyt helyeznek rá, hogy az egyszerű levelet olyan irattal cseréljék ki , amely az itt bemutatott patinás alak­ban hirdeti a vi lág leghíresebb erdőgazdasági érdekképviseletével vállalt közösségüket.

Tagsági oklevelet pótlólag bárki igényélhet, aki a felvétele ügyében

489

határozatot hozó igazgatóválasztmányi ülés napját, illetőleg az erről kül­dött értesítés keltét velünk közli.

Nyers (kiadásaink és a postaköltségek megtérí tése fejében mind-•össze 3 'pengő befizetését kérjük.

U J A B B A D O M Á N Y O K A SOPRONI D I Á K M E N Z Á R A , Piret De Bihain V ik to r báró 5.— P Országos Erdészeti Egyesüllet 400.— „ Káro ly i Imre gróf 100.— „ Sárközy László dr 20.— „ P rónay József 90.— ., Heroegpr ímási Uradalom 500.— „ Esztergomi Székesfőkáptalan 50.— „ Albreoht kir . herceg 200.— „ Waldbot t Ke lemen báró 200.— „ Pal lavic in i A l fonz K á r o l y őrgróf . . . 100.— „ Gróf Teleki Tihornó 100.— ,, Bá ró Bánf fy Család Erdőn vadalma . . . 200.— „ Bat thyány Strattmann László herceg . . 100.— „ M. K i r . Fö ldmíve lésügyi miniszter . . . , 2.000.— „ Egr i Főkáptalani és Papnevelő Intézet . . 100.— „ A p o r V i lmos báró 500.—• „ Bikszádi Ál ta lános Faipar Rt 50.— „

Összesen: 4.675— P Mnlt hónapi k imutatásunk: 2.705-— P

Eddig i gyűj tésünk: 7.380.— P

Megjelent : Z. Csekme László:

„Haszonfá ink fe ldolgozásáról" c ímű fűrészipari munkája-,

Á r a 3 P + 20 f i l lér por tóköl tség. Előfizetőink 2 P ( 4 - 20 flllér kedvezményes á r o n kaphatják. Meg­

rendelhető: az Országos Erdészeti Egyesületnél . (Budapest , V., Alkot ­mány-utca 6.)

Minden tagunknak díjtalanul megküldjük.

A rend kedvéért!

Nagyon kérjük t. olvasóinkat, szíveskedjenek a magyar erdőtisztikar tagjainak név-, cím-, rang- és lakásvál tozását nekünk minden alkalommal bejelenteni, hogy mindenkinek megadhassuk, ami őt megilleti.

Az „Erdészeti Lapok" esetleg: elveszett pé ldánya inak a pót­lását is csak akkor vállalhatjuk, ha t. tagtársaink és előfizetőink cím- és lakásváltozásukat velünk idejében közlik.

Kérjük azonban, hogy a pótlás iránti igényüket az illető füzet megjelenése után két héten belül szíveskedjenek bejelenteni, mert később nem áll módunkban a kért füzeteket díjtalanul meg­küldeni.