Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK
(felhasználási engedély)
Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar
Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A
szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző
vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és
felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket.
Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában
való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum
üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum
szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár
állományából.
Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak
saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül
és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és
felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni.
Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.
A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-
nyilatkozatot tette:
„Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten
a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan
tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott
felhasználási engedély.”
Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei:
- a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt,
- a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos,
időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély,
- a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra –
ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a
felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem
szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül,
valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható,
- a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek
továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA
GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
A boldogság nyomában, avagy boldogságunk kulcsa a fogyasztásban rejlik…?
Belső konzulens: Dr. Takács Dávid
Külső konzulens: Borsiczky István
Hajdu Anett
Nappali Tagozat
Pénzügy és Számvitel Szak
Pénzügy Szakirány
2012
wGAZDÁlKODASI KAR ZALAEGERSZEG
NYILATKOZATa szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról
- J-\ ~'()V\ ,Jh.)G n-A hallgato neve: .
Sza kl sza kirá ny: ..:J??~!Ol:D:\.~:I fé';? 7.?;:d~~.\.Tf..1:: ?i!:'j~! :r.E r.:T.p. '1. .
........?~~.'.AA\~~r .Neptun kód: Q.g.~.9.~ .A szakdolgozat megvédésének dátuma (év):~.9..~~·
A szakdolgozat pontos címe:
....± sP.?.~~-$.~:f.:~'1.Q.~.:3.:~+ M~'5: :Qp..!-:p.9.f..$:':J.~r..L.~.1?~ ~~,1-
..8: ~.?~:f...~.!.6:~.~..~~ .?:k ..Z!::!:.~ : ~.: ?. .Belső konzulens neve: ~.":.' J":~.~0.-\.~0..c::~:.:;:.\ .
\ I IKülső konzulens neve: s!;Q.':::~~:Lf~.:I::-.j r!::.~.::!. .Legalább 5 kulcsszó a dolgozst tartalmára vonatkozóan: .
...(D.Qf.-.w..~.~1.:st.~.....~.~~~ ..~.\..~{~ ~'- ftbQ.~~f.L.~.:.t.2:r:~.l~..1:?.f~.-:1.rr05 I
....g).~~.r::-::..lI2':':?0.h .
Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított j titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni!Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy azeredetit másolatkészítés céljára átadni.)
Hozzájárulok- / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatornat a főiskolakönyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni!)Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nemklzárőlagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.
Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállományamindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalmamegegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.
...........1:!t..f... .
BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. I Telefon: (+36-92) 509-900Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf.hu/gkz
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................. 2
2. A fogyasztói társadalom ......................................................................................... 6
2.1. Fogyasztói társadalom kialakulásáról elmélettörténeti áttekintés .................... 6
2.2. A fogyasztói társadalom kritikái .................................................................... 10
2.3. A modern fogyasztói társadalom, avagy út a mai túlfogyasztási trendhez .... 15
2.4. A fogyasztás értelmezése ................................................................................ 20
2.4.1. Hasznosság és a fogyasztás kapcsolata .................................................. 20
2.5. A fogyasztói magtartás ................................................................................... 25
2.5.1. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők ..................................... 25
2.5.2. A fogyasztói magatartás marketing szempontból ................................... 31
3. Boldogságkutatás .................................................................................................. 36
3.1. Mi a boldogság…? ......................................................................................... 36
3.2. Életminőség mérése ........................................................................................ 39
3.3. A fogyasztók életminősége ............................................................................. 44
3.3.1. Fogyasztói elégedettség mérése és elemzése .......................................... 47
4. A kutatásom értékelése ........................................................................................ 51
4.1. A BGF hallgatóinak fogyasztási szokásai röviden ......................................... 51
4.2. A „boldogságra” ható tényezők elemzése ...................................................... 56
4.2.1. A főkomponens-elemzés eredménye ...................................................... 57
4.2.2. A faktoranalízis eredményei ................................................................... 58
5. Összefoglalás ......................................................................................................... 65
6. Irodalomjegyzék ................................................................................................... 67
7. Ábrajegyzék .......................................................................................................... 75
8. Táblázatjegyzék .................................................................................................... 76
9. Mellékletek ............................................................................................................ 76
10. Nyilatkozat ............................................................................................................ 93
11. Konzultációs lap .................................................................................................... 94
2
1. Bevezetés Ebben a fejezetben szeretném elmagyarázni, hogy mi is késztetett pénzügy szakos
hallgatóként arra, hogy szakdolgozatomban olyan kérdéseket feszegessek – Mit jelent maga a
boldogság? Miben rejlik a boldogság kulcsa? A boldogság kulcsa a fogyasztás? – amelyekkel
a pénzügyi képzésben résztvevők kevésbé, vagy egyáltalán nem foglalkoznak. Szeretnék
rávilágítani a dolgozat témaválasztásának okára, amellyel mára egyre több kutatás, kutatási
terület fogalakozik.
Azt gondolom, hogy a fogyasztói elégedettség vizsgálata napjainkban végbe menő gazdasági
eseményeket figyelembe véve igen jelentős szerephez jutott. Mivel egyre több közgazdász
kutató és maga a fellelhető irodalmi művek tárháza is foglalkozik a fogyasztói szokásokkal, a
fogyasztói elégedettséggel és a boldogság kérdésével. Azzal a kérdéssel, hogy minél nagyobb
mértékű fogyasztás vajon növeli a boldogság érzetünket. Hiszen ha csak Russell W. Belk
szavait idézzük fel: „… a marketing és a fogyasztás az emberi létezés egyre döntőbb részévé
kezd válni…” akkor beláthatjuk, hogy jelentős fontosságú lett a XXI. században ezzel a
kérdéssel foglalkozni. (Russell W. Belk, [1995] 62. o.)
Említést tettem a napjainkban végbemenő társadalmi-gazdasági jelenségekről, melyeknek
részesei, és egyben szemtanúi is vagyunk, melyeket érdemes mélyebben elemezni. Itt főként a
gazdaság-társadalom egymáshoz viszonyított helyzetére gondolok, illetve, hogy a környezet
és a természet ezekhez viszonyítva hol foglal helyet.
Feltevésem az, hogy a fenntartható fejlődés három alappillérét tévesen egyenrangúnak
szokták ábrázolni, pedig a gazdaság a társadalom alrendszerét, míg a társadalom a környezet
alrendszerét képezi. Gyulai Iván fenntartható fejlődés című műve is alá támasztja ezt a
nézőpontot. A fenntárható fejlődést magyarázók a fenntarthatóság területét úgy határozzák
meg, hogy a három alappillér metszéspontjának területe megfelel három azonos méretű kör
metszésfelületével. Így tehát ahol e három kör egymást fedi, azt a területet fenntartható
fejlődésnek nevezzük. Gyakorlati szempontból ez annyit tesz, hogy az átfedési zónában
egyformának értékelik a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat. „Ha magunk elé
képzeljük és elgondolkodunk ezen az ábrán, beláthatjuk, hogy a gazdaság és a társadalom
szorosan összetartozó dolgok és minden esetben bennfoglaltatnak a környezetben.” - írja
Gyulai. (Gyulai, [2000] 14. o.)
Tehát – folytatja, értekezésében Gyulai – nem tükrözi a három rész tényleges egymáshoz
viszonyított helyzetét az egyenlő nagyságú körökben történő ábrázolás.
3
Gyulai Iván felhívja a figyelmet még egy nagy jelentőséggel bíró félreértésre, „amely
visszatükrözi azt a felszínes, emberközpontú gondolkodást” (Gyulai, [2000] 14. o.), mely a
természet és a környezet fogalmának téves megállapításához vezetett. Gyulai szerint a mai
felfogásban a természetet a fennmaradó természetes élőhelyekkel azonosítják, melynek
szerves részét képezi a környezet. Míg a környezet fogalmának azonosításakor pedig az
embereknek az őket körülvevő környezet jut az eszükbe. Ennek a felfogásnak az eredete az
emberközpontú gondolkodásmódból fakad, mely szerint a környezet középpontján az ember
áll. Ezért a különböző környezetek szubjektív határokkal írhatók le. A szubjektív határok
pedig annak megfelelően változtathatók, hogy kinek a környezetéről van szó. Így, ha
végiggondoljuk ebből a fogalomzavarosságból ered az is, hogy nehéz kézzelfoghatóvá tenni a
környezet fogalmát. Viszont valamennyi szubjektív környezet összegezhető egyetlen fogalom
alá, ez pedig a természet. Tehát a gazdaság, környezet és a társadalom kapcsolata úgy
magyarázható Gyulai szerint, hogy „a környezet forrása a gazdaságnak és eltartója a hozzá
tartozó társadalomnak, mindhármukat pedig a természet rendszere foglalja keretbe”. (Gyulai,
[2002] 15. o.)
Alapvető feltevésem volt, hogy a fenntarthatóság három alap tényezőjét nem tekinthetjük
egyenrangúnak, azt gondolom, ez némiképp megalapozottnak látszik. Nem csak azért, mert
Gyulai Iván (2002) saját művében is hasonló megállapítást tett, hanem azért is, mert mellette
számos közgazdász és filozófus is ezt a nézetet vallja. Kiemelve Adam Smith (1776), Leon
Walras (1874) és Vilfredo Pareto (1896, 1906) nevét. Akik szerint, a három nagy és összetett
tényező esetében nem hogy azonos mértékű jelenségekről beszélhetünk, hanem a gazdasági
helyzet térnyeréséről. Saját véleményem is ezt a gondolatmenetet tükrözi, mely szerint a
környezet, a gazdaság és a társadalom egymáshoz viszonyított helyzete aránytalanul eltolódott
napjainkra, ezt a folyamatot szemlélteti a következő ábra:
1. számú ábra: A gazdaság térnyerése Forrás:2005. szeptember 29., Győr MTA Világgazdasági Kutatóintézet alapján saját szerkesztés
Fleischer Tamás: Fenntartható fejlődés - Közlekedés és infrastruktúra című előadás,
GAZDASÁG
TÁRSADALOM
KÖRNYEZET GAZDASÁG
TÁRSADALOM
KÖRNYEZET
TÁRSADALOM
GAZDASÁG
KÖRNYEZET
4
Az ábra lényegében arra mutat rá, hogy a fogyasztói társadalom kialakulásával, a globalizáció
és a pénzügyi intézmények térnyerésével párhuzamosan létrejött egy olyan hangsúlyeltolódás,
mely a gazdaságot mind a társadalom, mind a természet fölé emelte. Alapfeltevésem szerint
ez nagy jelentőségű kérdés, hiszen a mai társadalom nem gondol bele, hogy milyen
következményekkel jár az erőnkön felüli fogyasztás. A túlzott fogyasztás jelenségét, valamint
ennek okait és a fogyasztókkal kapcsolatos tényezőket vizsgálom az egyén szintjén e
tanulmányban. A szakdolgozat célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy egy
fogyasztói társadalom résztvevőjeként a boldogság érzetünk maximalizálásának kulcsa nem a
materiális javak felhalmozódásában és nem a túlfogyasztásban rejlik.
A dolgozatom négy részből épül fel. Az előzőekben tárgyalt első fejezetben témaválasztásom
okát, aktualitását és jelentőségét mutattam be. Rávilágítva szakdolgozatom fő kérdésére, mely
a túlzott mértékű fogyasztás hatását hivatott vizsgálni boldogságérzetünkre.
A második fejezetben a fogyasztói társadalom elmélettörténeti kutatásaira helyezem a
hangsúlyt. Az elmélettörténeti kutatások során milyen számomra kiemelkedő jelentőséggel
bíró irodalmi művek születtek, illetve ezen alkotások szerzői milyen álláspontot vallanak a
fogyasztói társadalom kialakulásával kapcsolatban. Továbbá ezen az idővonalon haladva
hogyan jutunk el napjaink „túlfogyasztási” trendjéhez.
Az elmélettörténet bemutatása során elsődlegesen betekintést adva McKendrick és
szerzőtársai mérföldkőnek számító művébe, mellyel egy hosszú múltra visszanyúló
gondolkodási hagyomány uralmát szerették volna megtörni. Thirsk és Schammas a
műveikben a fogyasztási piacok megjelenését az ipari forradalom előtti időkre teszi. Mukerji
(1983) és McCracken is hasonló álláspont szerint állítja, a fogyasztói társadalom nem a XX.
század gyümölcse, hanem a 16-18. századra tehető a kialakulása. Az angolszász költők művei
mellett francia szerzők által alkotott, társadalomtörténetet felderítő alkotások is hozzájárultak
az elméleti kezdetekhez. Ezért fontosnak tartom a francia alkotások mérföldköveinek
bemutatását Fernand Braudel személyétől kezdődően.
A következő fejezetben a modern fogyasztói társadalom tényezőire helyezem a hangsúlyt,
melyek olyan mértékben befolyásolták a materializmus elterjedését, hogy az a fogyasztói
társadalom fő eszmerendszerévé alakul.
5
A tévfogyasztás, valamint a túlfogyasztás jelenségét előtérbe helyezve az önmegvalósítás
hierarchiáját szemléltetem Maslow-féle szükségletpiramis segítségével, és az egyes
szükségletek rövid elemzése révén bemutatom, hogy hogyan válik a fogyasztás a társadalomi
fejlődés fő erejévé.
A következő két fejezetben megkísérlem definiálni a fogyasztást, mint gazdasági tényezőt.
Majd a fogyasztás jelenségét vizsgálom egyrészt a mikroökonómiai hasznosságfogalmak
szempontjából, illetve bemutatom a marketing és a gazdaság pszichológia több spektrumú
megközelítését arra vonatkozóan, hogy az egyént mi készteti a vásárlásra.
A harmadik nagyobb részben a boldogságkutatás témakörén belül a boldogság fogalmának
megalkotására tett kísérleteket tekintem át. Az ókori görög, Arisztotelész fogalmi
meghatározásától kezdve egészen Layard boldogságot befolyásoló tényezőinek a
bemutatásáig. Layard kutatása már utalásokat tesz arra, hogy kérdőíveztetés módszerének a
segítségével megállapították az emberek boldogságszintjét. Ezáltal alátámasztva azt a
felvetést, hogy a boldogság és az életminőség valamiféle módszer segítéségével igenis
mérhető. A különböző módszerek mellett a mutatószámok is segítséget nyújtanak az emberek
életminőségének mérésénél, ezért rövid áttekintéssel bemutatom a leggyakrabban alkalmazott
mutatószámokat.
A fogyasztói elégedettségre helyezvén a hangsúlyt elsősorban bemutatnám e definíció
megfogalmazásának nehézségét, illetve kialakulási folyamatát, valamint különböző vizsgálati
értelmezések tükrében kívánom bemutatni mit is takar a fogyasztói elégedettség. Mivel úgy
vélem az emberek boldogság érzetét fogyasztási szokásainkon keresztül érdemes
megvizsgálni, és ez által megkeresni a választ szakdolgozatom fő felvetésére.
A fogyasztói társadalom és ez által a fogyasztás jelenségének vizsgálata véleményem szerint
nem tekinthető egésznek egy megalapozott gyakorlati kutatás nélkül. Ezért egy önálló kutatás
keretében megvizsgáltam a 18. év feletti korosztály fogyasztási szokásait kérdőíveztetés és az
utcai megfigyelések módszerével. A megfigyeltek és a mérési minta a Gazdálkodási Kar
Zalaegerszeg hallgatói közül kerültek ki. Végül szakdolgozatom zárófejezeteként a kutatásom
végeredményét ismertetem.
6
2. A fogyasztói társadalom
2.1. Fogyasztói társadalom kialakulásáról elmélettörténeti áttekintés A fogyasztói társadalom és a fogyasztás kutatása napjainkra külön tudománnyá vált annak
ellenére, hogy e kettő a múlt század végéig összekapcsolódott. A fogyasztás csak az utóbbi
időkben vált kedvelt kutatási témává a társadalomtörténet körében, míg a fogyasztói
társadalom sokkal korábban. Az idők során számos elmélet születet a fogyasztói társadalom
jelenségének kialakulásáról, melyek eltérő nézeteket vallanak. Az eltérő nézőpontok arra
vonatkoznak, hogy a fogyasztói társadalom megjelenésének kezdetét különböző történelmi
időpontokra datálják. A különböző téziseket Arisztotelésztől a reneszánszon, a
felvilágosodáson keresztül ide sorolva a francia, német társadalomtörténet kutatók névsorát a
mai modern felfogásokat valló kutatókig számos nézőpontot lehetne vizsgálni. Azonban az én
célom, hogy a számomra meghatározó perspektívákat alátámasztó elmélettörténeti munkákon
keresztül egy irányvonalon haladva bemutassam a fogyasztói társadalom alakulását. Ezen
irodalmi művek sorából főként kiemelvén az angolszász-, illetve a francia kutatók egy körét.
Mindenesetre az biztosan kijelenthető, bármelyik korszak vagy irányzat által megalkotott
teóriákat is nézzük, hogy ez a jelenség illetve következményei nem a XX-XXI. század
találmányának tekinthető, illetve eredete néhány száz évre is visszavezethető.
McKendrik és szerzőtársai híres munkája is ezt az álláspontot támasztja alá, mely egy nagy
hatású műnek bizonyult a fogyasztói társadalomtörténeti kutatásokban. McKendrick és
szerzőtársai azt állítják, hogy a fogyasztói társadalom kialakulása sokkal korábbra, a 18.
századra tehető. A könyv írói szerint Angliában a 18. század második felében az ipari
társadalom felemelkedése mellett fellelhető a fogyasztói társadalom szülőhelye. Véleményük
szerint a fogyasztói társadalom Angliából indult hódító útjára, mellyel újabb forradalom
alakját öltötte magára. A fogyasztás forradalmáét. A fent említett író hármas neve mellett még
számos szerző is – köztűk Colin Campbell – sugallják azt, hogy a fogyasztás forradalma nem
egyszerű következménye, hanem inkább oka is az ipari tömegtermelés kultúrájának, a
termelési szféra revolúciójának.
Továbbá leszögezik, hogy egy fejlődés kezdetéről beszélhetünk, amit igazából a fogyasztói
társadalom megnevezésével lehet a legjobban körülírni. Ennek a fejlődésnek az okait és
magyarázatát dolgozzák ki, arra keresvén a választ, hogy milyen hatások formálták a
fogyasztói vágyakat. (McKendrick, Brewer, Plumb [1982])
7
A közelmúlt gazdaságtörténeti munkái azonban bebizonyították, hogy napjaink fogyasztói
társadalmának előfeltételeként az úgynevezett felvilágosodás néhány évszázaddal korábbi
megjelenését tartják, melyhez szorosan kapcsolódik az ipari forradalom. Főleg Joan Thirsk
(1978) és Carole Schammas (1990) művei azok, amelyeket meg kell említeni véleményem
szerint, mivel műveikben nagy hangsúly helyeződik a fogyasztási piacok megjelenésére az
ipari forradalom előtti időkben. Hiszen a nagy fordulat a fogyasztás és a fogyasztói
társadalom történelmében az ipari forradalom előtt már megérkezett. A 19. században a tőkés
fejlődés és az ipari forradalom elsődlegesen a beruházási javak és az ipari infrastruktúra
szektorában összpontosultak. Abban az időben a mezőgazdasági nyersanyagok, az alapvető
fogyasztási cikkek és az üzleti tevékenyességek alakultak ki nagymértékben, de korántsem
ugyanakkora jelentőséggel, mint más ágazatokban. A munkásosztály tagjai hosszú órákon át
dolgoztak alacsony bérekért, így a társadalom tagjainak kevés idejük és pénzük volt arra,
hogy ezt a fogyasztói tevékenységekre fordíthassák. Továbbá, a tárgyi eszközök felhasználása
és az infrastruktúra meglehetősen hosszú időn keresztül tartós volt.
Az iparágak vezetői így hamar megértették, hogy a tömegtermelés feltételezi a tömeges
fogyasztást. Az ipari forradalom által teremtett szokatlan gazdasági helyzet lehetővé tette a
történelemben először, hogy elérhető, alacsony áron lévő termékek álltak rendelkezésre
gyakorlatilag nagy számban.
Ez volt a kezdete a korszak tömeges fogyasztásának, annak a korszaknak, mely esetében a
fogyasztói társadalom fogalmát először alkalmazták. (Ritzer, [2007])
A klasszikus társadalomtörténeti elméletek között alapműként szolgál Max Weber: „A
protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” című műve, melyben Weber arra hívja fel a
figyelmet, hogy az iparosítás, a polgári demokratikus társadalom nem jöhetett volna létre a
protestáns etika, valamint a puritanizmus nélkül. Azt gondolom igen jelentős a protestáns
etika megemlítése a fogyasztói társadalom történetének áttekintése során, hiszen az egyre
terebélyesedő fogyasztáskutatók számára kulcskérdés az, hogy hogyan lehetséges, hogy az
elmúlt évszázadokban a fogyasztás többé vált, mint a szükséglet kielégítés eszköze. Amellett
hogy a puritán, protestáns etika ugyan megengedte a vagyonosodást és a gazdaság élvezetét
is, de elvetette a hivalkodó fogyasztás minden formáját. Magyarázatként Weber azt mondja,
hogy a racionalizálódás folyamata együtt jár ezzel a jelenséggel. (Weber, [1982])
Másrészről viszont véleményem szerint a válasz abban rejlik, hogy a tömegtermeléssel
elindult az a folyamat, melynek részeként pár évtized leforgása alatt a luxuscikknek számított
termék a mindennapi szükséglet részévé lett.
8
Lehetővé vált az újdonságok keresése, a választás lehetősége és főként az annak a tényezőnek
a megjelenése, mely felébresztette az emberekben a vágyat az önállóságukra, a másoktól való
különbségük kifejezésére.
Max Weber írói munkásságának korábban említett műve mellett Thorstein Veblen: „A
dologtalan osztály elmélete” című művét, – McKendrik, Brewer, Plumb szerzőtrió híres
munkájával egyetemben – abból a kontextusból is meg kell vizsgálnunk, amelyet ezen
alkotások szembeötlő nézetei vallanak. Ugyanis McKendrick és szerzőtársai álláspontja az,
hogy azt a Weber és Veblen által felállított hosszú múltra visszatekintő gondolkodási
hagyományt, mely helytelenül állítja be a fogyasztás és a termelés viszonyát meg kell törni.
Ez a legalább 18. századra visszanyúló összehasonlítás a fogyasztással és a termeléssel
összefüggésben főként e két – weberi és vebleni – klasszikus társadalom elméleti munkának
köszönhette kiemelkedően jelentős vonzerejét.
McKendrick és szerzőtársai, azt a nézetet vallják, hogy a fogyasztás nem tekinthető a termelés
egyszerű függelékének vagy származéknak, esetleg valamilyen eszmei (Weber) vagy
szociológiai (Veblen) tényezőnek. Tehát, nem lehet oly egyszerűen elintézni, ahogy ezt
Weber (1982) a protestantizmusban megfogant kapitalista nézeteivel teszi, vagy éppen úgy,
ahogy Veblen (1975) jár el, mikor mások munkavégzésének elfogyasztását a társadalmi
pozíció előfeltételeként határozza meg. (Gyáni, [2008])
A fogyasztói társadalom eseménysorozatát kutatók névsorában álláspontom szerint említést
kell tennünk Mukerji (1983) és McCracken (1990) elmélettörténeti alkotásairól. E két író a
társadalomkutatásaik során olyan műveket alkottak, mellyel azt a felfogás támasztják alá,
hogy a fogyasztói társadalom nem a XX. század gyümölcse. Sőt még McKendrick és
szerzőtársai által 18. századra tett kezdeteket is időben korábbra tendálják.
Mukerji és McCracken is a 16. századot nevezik meg a jelenség kezdetének. Azt a korszakot,
mely a reneszánsz és a királyi ház fényűző fogyasztásának korszaka. Annak ellenére, hogy a
kezdeteteket mégis egy időszakra helyezik el, műveikben mást és mást tartanak kiemelkedő
fontosságúnak. Míg Mukerji szerint azokat a jelenségeket kell megvizsgálni, melyek elindítói
voltak a reneszánsznak, addig McCracken azt állítja, hogy a fogyasztás elterjedését kisebb-
nagyobb időszakokban lehet tetten érni. McCracken az első időszak 16. században való
megjelenése után a második korszaknak a McKendrick és szerzőtársaik által már korábban
megemlített 18. századot nevezi meg a fogyasztás fellendülésének.
9
Végül McCracken megemlíti a 19. századot, mint harmadik periódust, amely véleménye
szerint az az időintervallum, mely annak a jelenségnek a kiinduló időszaka volt, ahonnan a
fogyasztás a mindennapok szervező eszméjévé vált.
Az angolszász kultúrtörténet klasszikusnak számító művein túlmenően – az olykor kevésbé
jelentősnek említett – francia szerzők által alkotott, társadalomtörténetet felderítő alkotások is
hozzájárultak az elméleti kezdetekhez. Igazából nehéz, vagy inkább lehetetlen pontosan
meghatározni azt az időpontot, ahol elkülöníthető a francia és az angolszász tudomány
alkotások megjelenése, de valószínűsíthető, hogy 1970-es évek vége 1980-as évek eleje e
tekintetben a meghatározó. Ebben az időszakban nem csak a fellelhető bibliográfiai művek
tárháza bővült, hanem ekkor következett be az a fordulat, mely a fogyasztás történetének
tanulmányozását előtérbe helyezte a társadalomtörténet berkeiben. Ebben a fordulatban
jelentős szerepet vállaltak az angolszász történetkutatók írásai mellett már a korábban említett
francia szerzők tudományos művei is. (Gyáni, [2008])
A fogyasztástörténet kezdetét kutató franciák között a fő kezdeményezés az Annales című
folyóirat köréhez tartozó íróké. Ugyanis a történészek e csoportjának elsődleges célkitűzése a
– táplálkozás, az élelmiszer – fogyasztás múltjának feltárása volt. Későbbiekben ez a kutatási
terület főként a fogyasztás jelentős mértékű megnyilvánulásáig kiszélesedett, melynek fő
képviselője Fernand Braudel, aki munkásságának számottevő részét e kutatásnak szentelte.
Braudel, az Annales-iskola második generációjának képviselőjeként, Marc Bloch és Lucien
Febvre – első generációs írók, és egyben a folyóirat alapítók – nyomdokaiban haladó íróként
szakított a hagyományos történelemfelfogással. Olyan területeket vizsgálva, melyek alapvető
fogyasztási javak gazdaságtörténetét kutatják, érintve a 18. századi táplálkozási forradalmat,
illetve melyeket nagyban befolyásolják az emberiség történetét. (Gyáni, [2008])
Bruadel munkássága nem csak a számos nézőpontot érintő vizsgálata miatt foglal el nagyon
fontos helyet a francia történészek által elemzett fogyasztói társadalomkutatásban, hanem
mert az időbeli mechanizmusok és az időbeli folyamatok elemzésére leginkább hivatott
tudományként tekintett a történelem írására.
A francia társadalomtörténet műalkotásait némiképp hátrahagyva, de még a klasszikusnak
számító angolszász irodalmi művek megjelenése előtt a két tudományterület között egy
halvány összekötőként szolgál Mary Douglas és Baron Isherwood (1979) valamint Pierre
Bourdieu (1979) megjelent műve. E két mű a fogyasztást nem közgazdasági megközelítésből
10
vizsgálta, hanem a hasznossági, illetve a határhaszon elméletekben megfogalmazott
megközelítés szemszögéből. Miszerint ahelyett, hogy a fogyasztók döntéseit racionális
választásokhoz kötötték volna, inkább kulturális és csoportfüggő tevékenységnek állították
be. Bourdieu (1979) szerint a fogyasztási döntések helyzetei a társadalmi valóság
vonatkozásának felelnek meg egy adott társadalmi tér körülményei között. Véleménye szerint
azt, hogy az egyes emberek hogyan értelmeznek bizonyos helyzeteket, és hogy milyen döntési
alternatívákat értékelnek, azt egy habitus befolyásolja. Ez a habitus Bourdieu szerint egy
internalizált objektív helyzet, melyet úgy értelmezhetünk, hogy e felfogás szerint az adott
életkörülmények, illetve egyes objektív létfeltételek a megszokás útján internalizálják az
emberek. Például, ha az anyagi helyzetünk szűkkőssé válik spórolásra kényszerülünk. Így bár
a döntéseink szabadok, de a habitus behatárolja a döntési alternatívákat, melyek közül
mérlegelhetünk valamint azokat az elveket, amelyek szerint döntünk.
Talán az eddigiekből is kitűnik, hogy ha a fogyasztói társadalom kialakulására irányuló
történeti vizsgálódásokat szeretnénk előtérbe helyezni, akkor elkerülhetetlen a fogyasztói
forradalmat, a fogyasztást említeni. Hiszen a fogyasztási forradalom egyik következménye,
hogy az idővel a modern társadalmakban nem a termelés, hanem a fogyasztás játssza inkább a
fő szerepet. Nyilvánvalóvá teszi a társadalomi gyors kibontakozás is, hogy nincs sok értelme
a fogyasztás önmagában vett vizsgálatának. Így válik a fogyasztás jelensége alkalmassá a
modernkor fogyasztói társadalmának értelmezéséhez.
2.2. A fogyasztói társadalom kritikái A fogyasztói társadalomról szóló elméletek; cikkek alapján melyek akár a pontos definíció
meghatározására, a jelenség kialakulására, vagy éppenséggel magára a fogyasztásra
vonatkoznak, megkülönböztethetünk különböző perspektívákat, melyek mind mást, és mást
tekintenek kiemelkedő fontosságúnak. A másfajta szempontnak köszönhető, hogy a
fogyasztói társadalommal kapcsolatban számos eltérő kritikai felfogás alakult ki. A
következőkben a számos elütő kritikai kijelentés közül szeretném bemutatni és rendszerezni a
legkiemelkedőbbeket, melyek akár a társadalom, akár a történetkutatók körében élesebb
vitákat váltottak ki. Ezen bírálatok útvesztőjében segítséget nyújthat, ha eltérő jellegük
szerinti kategóriákon keresztül szemléljük őket. Az eltérően csoportosított kritikai
hangvételeken belül megkülönböztethetünk szellemi, kulturális, társadalmi vagy akár
11
környezeti típusokat is. A következőkben alkalmazom a fogyasztói társadalom kritikai
áttekintéséhez e típuscsoportok tágabb perspektívákban értelmezett mondanivalóját.
A fogyasztói társadalom kritikusai gyakran a neoklasszikus közgazdaságtan alapfeltevéseivel
szembeni nézeteket vallanak így kifejtve saját álláspontjukat. Úgy vélik, hogy a fogyasztás
nem csak a szükséglet kielégítését szolgálja, hanem erősíti a társadalmi státuszt. Véleményem
szerint ahhoz, hogy ezt a bírálatot részletesebben körbejárhassuk, a fogyasztás szociológiája
által képviselt megközelítésére kell helyezni a hangsúlyt, mely azt vizsgálja, hogy különböző
társadalmi csoportok miként használják a fogyasztást a társadalmi különbségek kifejezésére.
Ezen gondolatmenet alapján úgy vélem, hogy az elsőként megemlítendő kritikai hangvétel
esetében a társadalmi jelleg dominál, így a társadalmi kategóriájú bírálatok közé sorolandó.
Hetesi (2004) szerint ez a kritikai perspektíva azzal a válasszal magyarázható, hogy „… a
modern társadalomban a fogyasztás társadalomszervező erővé lett, és a munkamegosztásban
elfoglalt hely, a réteghez való tartozás a fogyasztást determináló ereje megváltozott: ma
sokkal inkább a fogyasztással demonstráljuk a hovatartozást, azaz a fogyasztás státuszt
erősít…” (Hetesi E., [2004] 267. o.)
A fogyasztás és a társadalmi szerveződés összefüggések vizsgálatának szempontjából a
társadalomkutatók közül Veblen (1975) és Bourdieu (1984) elmélettörténeti törekvésére
helyeződik a hangsúly. Veblen szerint a fogyasztás elméletét a társadalmi státusz
demonstrálásával lehet megvalósítani, vagyis az ember rivalizálási hajlama a társadalmi
rétegződés jelentésében úgy nyer értelmet, hogy ki milyen helyet foglal el a fogyasztással
megszerzett vagyontárgyak alapján. Mely szerint a társadalmi rétegekben lévő osztályok
mindig a felettük állót kívánják utolérni, úgy hogy a fentebb lévő rétegek fogyasztási mintáit
kívánják utánozni. Veblen ezeket a gondolatokat fő művében, „A dologtalan osztály”
elméletében fejti ki. Szerinte ez a „szokásos hivalkodó fogyasztás”, mely egyetlen társadalmi
réteget sem kerül el. (Veblen, [1975] 96-97. o.)
Kocsis (2002) alkotásában a társadalmat ért bírálatok közül a – véleményem szerint –
társadalmi jellegű kritikát anyagi szempontból megfogalmazottnak tekinti. Az író álláspontja
hasonló, hiszen szerinte is a fogyasztói társadalmat a különböző társadalmi rétegek
kontextusában kell megvizsgálni. De mondanivalójában inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy
kiemeli a fogyasztói társadalom felsőbbrendűségét a korábbi társadalmakhoz viszonyítva.
12
Miszerint a gazdasági hatalom a szűk elit kezéből – főként bevásárlóközpontokat megcélzó
egyszerűen tömeg – a fogyasztók kezébe került át.
Vebleni mondanivaló alapján stilizálható a fogyasztói társadalommal szemben
megfogalmazott másik kritika lényege, hogy a fogyasztás hivalkodó fogyasztássá vált illetve,
hogy a fogyasztói társadalom hedonizmust szül és így a fogyasztás létfenntartás funkcióját
átlépve öncélúvá válik, tudomást sem véve a különböző erkölcsi kívánalmakról.
„Hiszen a modern hedonizmus az érzelmek szigorú kontrollját, egy ideális életnek és
személyiségnek való megfelelés vágyát hordozza magában”. (Zentai, [1996])
Colin Campbell (1987) is foglalkozik kutatásai során e kérdéssel. Kinyilatkoztatásai e téma
kapcsán főként az emberi érzelmek, a vágyakozás, mint folyamatos álláspont köré
szerveződnek. Campbell a 18-19. században végbement kulturális átalakulásig visszanyúlik,
melynek nagy részét a szórakozás formáinak megváltozását jelenti. Ebben az időszakban a
történészek kevés figyelmet szentelnek a regények, romantikus regények olvasásának és a
rendszeres olvasói társadalom kialakulásának. Véleményezi Campbell, hogy a romantika
tekinthető a modern hedonizmus közvetlen előzményének.
Továbbá e felvetés kapcsán úgy érzi, hogyha a helyes életről szóló irányelveket keressük az
emberi cselekedetek motivációjában, elkerülhetjük ezt az elterjedt kritikai álláspontot. Mivel a
vágyaink, érzelmeink féken tartásából fakadó kielégítetlenség, és a fogyasztói vágyaink
ezáltali újragerjesztése a modern kor vívmánya.
A fogyasztói társadalmat és a fogyasztást alapvetően még abból a szempontból is éri kritika –
mely álláspontom szerint napjaink egyik legaktuálisabb témája – a fogyasztói elégedettség
kutatás. A fogyasztói megelégedettség és a boldogságérzet számos kutató szerint a fogyasztás
útján elérhető, viszont a kritikusok szerint éppen ellenkezőleg, a fogyasztás nem hogy
boldogsághoz, elégedettség érzéséhez nem vezet, de kielégületlenséget, depressziót,
elmagányosodást szül. Másfelől azok a kritikusok, akik azt vallják, hogy ha mégis a
fogyasztás boldogsághoz vezetne is, akkor felmerül az a kérdés miszerint: A fogyasztás
fenntarthatóvá válik-e a folyamatos gazdasági fejlődés mellett?
Saját kutatásom céljának megfogalmazása által – mely fel szeretné hívni a figyelmet arra,
hogy a fogyasztói társadalom részvevőjeként a boldogság kulcsa nem a materiális javak
13
felhalmozásában rejlik – azon kritikusok álláspontját vallom, kik szerint fogyasztás útján nem
érhető el az egyén boldogságérzete.
Közelmúltban megszületet kutatási eredmények (Kocsis 2001, 2006; Shama 1981) is
megkérdőjelezik napjaink átlagos fogyasztásának elégedettségét, boldogságát, valamint
alátámasztják, hogy a materialista emberek alacsonyabb elégedettségi és boldogsági
mutatóval rendelkeznek. Ugyanis arra, a korábban már tudományosan bizonyított tényre
támaszkodnak, miszerint a pénz birtoklásának maximalizálása nem nyújt boldogságérzetet,
hozzátéve a birtoklás kérdését, mely ezek alapján kijelenthető nem boldogít. Kiegészítésnek
viszont szükséges megemlíteni, hogy e tanulmányok alapján messzemenő következtetéseket
és általánosításokat nem lehet levonni, de arra tökéletesen megfelelőek, hogy
megállapíthassuk a materialista fogyasztás nem tekinthető az elégedettség és a boldogság
forrásának. (Prónay – Málovics, [2008])
Kocsis (2002) kutatása, tanulmányához visszanyúlva a fent említett kritikai jellemzőt szellemi
szempontból megközelített jellegnek tekinti. Jelentősnek tartom megemlíteni, hogy Kocsis
közlendőjében megjelenik az a kettőség, mely a pozitív tartalmú érvelés mellett bemutatja a
bírálati aspektusból megközelített fogyasztói társadalmat ért felfogásokat is. Véleményem
szerint, ez az összehasonlító elemzés adja meg ennek a műnek a nélkülözhetetlené vált
feldolgozását a saját elméleti kutatásomhoz.
Mely szerint – hangsúlyozza Kocsis – a fogyasztói társadalom mellett szóló legfontosabb
állítás, hogy az ember alapvetően materialista beállítottságú. Szerinte ebből következnek azok
a megvédhető érvelések, melyek a fogyasztói társadalom mellett állnak. De az emberi jóllétet,
boldogságot kutató empirikus vizsgálatok ezt a feltételezést nem támogatják, ebből
következik a fent említett kettőség is. Természetesen minden társadalomban – teszi hozzá
Kocsis – fellelhetőek a materialista, illetve kevésbé materialista emberek, de ezzel
kapcsolatban a kutatások a materialistább beállítottságú embereket nagyobb valószínűséggel
találták boldogabbnak. Ez annak is köszönhető, hogy a materialista fogyasztó saját anyagi
helyzetét másokéhoz viszonyítva nézi. Ez lehet az oka annak, hogy az ilyen beállítottságú
emberek figyelmét az „anyagiasság” vég nélkül lekötheti. Végeredményként e gondolatokat a
következő sorokkal emeli ki az író:
„Az igazi szabadság nem az anyagi javak közötti széleskörű választási lehetőségben rejlik,
hanem a szellemi javak fontosságának felismerésében…” (Kocsis, [2002] 102. o.)
14
Alapfelvetésem szerint a társadalom nem gondol bele, hogy a gazdaság túlzott térnyerése –
amint erre már kitértem a bevezető fejezet során – milyen következményekkel jár. Ennek
köszönhető az a jelenség is, mely a gazdaságot a társadalom és a környezet fölé emelte.
Többek között szeretném itt hangsúlyozni, az erőnkön felüli fogyasztás jelenségét. Ebből a
kontextusból kiemelkedő fontosságúnak tartom a fogyasztói társadalom azon bírálatát, mely a
környezetben okozott károk tételeire hívja fel a figyelmet.
A fogyasztói társadalom környezetet ért káros hatását vizsgáló kutatásokat már a 1970-es
évekre visszanyúlóan is találhatunk. Ezen kutatások főképp a fogyasztói társadalom tagjai,
illetve környezetük értékrendje közötti kapcsolat vizsgálata köré csoportosultak, azaz a
környezettudatosság köré. A legkiemelkedőbb kutatások mérésére irányuló munka talán Riley
Dunlap és Kent van – Lierre által jött létre, olyan módszert alkalmazva melyekkel a környezet
egyéb más tényezőkkel való kapcsolatának nézőpontjait vizsgálták. (Kovács, [2007])
A világon számos kutatás terjedt el a környezettudatosságot érintően, melyek többsége
elfogadottá is vált az idők során. Ezen tanulmányok többsége úgy véli, hogy a fenntartható
fejlődés, illetve fogyasztás alapvető feltétele a környezettudatosság kialakítása a társadalom
tagjai számára. (Nemcsicsné, [2007])
Nincs ez másképp azon kutatás kapcsán sem, amit a fenntartható fogyasztással kapcsolatban
végeztek el 2007-ben Magyarországon többek között a MTA-ELTE, illetve a több Budapesti
egyetem1 mellett a GreenDependent - Fenntartható Megoldások Egyesülete
közreműködésével. E konferencia célja nem volt más, mint „… áttekintse és összegezze a
fenntartható fogyasztással kapcsolatos már megvalósított és folyamatban lévő kutatásokat”.2
E kontextust vizsgálva talán megválaszolható az a kérdés is – Miért értékelik a fogyasztók
szükségleteik maximalizálásának kielégítését jelentősebbnek, a környezetünk erőforrásinak
Alátámasztást adva azon feltétezésnek, hogy azt a kárósító hatást, ami a környezetet éri a
fogyasztói társadalom felől, nagyban a szükséges javak beszerzésén túlmutató egyéni
fogyasztás növekedése eredményezte. Véleménye szerint, a fogyasztás módjának ilyen
mértékű megváltozása visszahat az emberi értékek rendszerére. (Kenéz, [2007])
1 Magyar Tudományos Akadémia - Eötvös Lóránt Tudományegyetem Kommunikációelméleti Kutatócsoportja; Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézete; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan tanszéke; Tudatos Vásárlók Egyesülete és GreenDependent - Fenntartható Megoldások Egyesülete közreműködésével létrejött konferencia. 2 Forrás: Fenntartható fogyasztás Magyarországon 2007 http://www.greendependent.org/konferencia/Kotet_vegleges_dec20.pdf (3. o.).
15
védelmével szemben? – mely felvetődik a fogyasztói társadalom és a környezet kapcsolatának
elemzésében.
Kenéz András (2007) kutatásában írja: „A fogyasztói társadalom folyamatosan építi saját
magát: az általa létrehozott kultúra üzeneteiben folyamatosan megerősíti a fogyasztókká vált
embereket abban, hogy fogyasszanak.” (Kenéz [2007] 23. o.)
Ha a fogyasztói társadalom által kialakított kultúra keletkezését említjük, számos kérdés
merül fel. Talán mindközül kiemelkedő dilemma az lehet, mely a jelenség létrejöttét
kérdőjelezi meg. Az emberi gondolkodásnak, vágyódásnak folyamatosan bővülő kultúrája az,
ami elsősorban kiinduló erő lehet. Samuel Huntington pont ezt az anyagi vágyat kielégítő erőt
tartja vonzó tényezőnek e kultúra kapcsán. Annak ellenére, hogy Huntington a nyugati világ,
a nyugati civilizáció hanyatlásáról beszél a fogyasztás kapcsán, azt nem tagadja, hogy idővel a
fogyasztást magába ágyazó kultúra sokszínű maradhat. Amennyiben elfogadottá válik e
fogyasztói kultúra jelensége, a különböző érveket felállító kutatók mégis szűkebb
kategóriának tekintik az általánosan elfogadott kultúránál. Ezen nézőpont miatt
kételkedhetünk abban, hogy egyáltalán reménykedhetünk e a kultúra fennmaradásán.
„Azaz – vallja az író – lesznek-e olyan emberek, akik ezen megkörzésében, művelésében és
továbbadásában érdekeltek, és ha igen, akkor e tevékenységnek tulajdoníthatunk-e valamilyen
értelmet egy alapvető fogyasztói társadalomban”. (Kocsis, [2002] 102. o.)
2.3. A modern fogyasztói társadalom, avagy út a mai túlfogyasztási trendhez Napjaink modern fogyasztói társadalmának tagjait más impulzusok vezérlik, mint a korábbi
kapitalizmus keretein belül. A modern korban kibontakozó individualizmus eléri a maximum
kereteit, míg a belsőleg irányított személyiségjegyek elhalványodnak. A külső befolyásoknak
behódoló fogyasztó – egyben materialista fogyasztó – a túlzott anyagiasság vágyainak
megvalósítását szegezi ki elsődleges céljául, a társas kapcsolatok, illetve a természeti
viszonyok megtartásának háttérbe szorulásával. A külső értékek által motivált embert a
hírnév, a hatalom hajszolása és saját egyéni szükségleteinek minél tökéletesebb kielégítésének
vágya hajtja.
Főképpen e jelzőkkel illethető a korai klasszikusnak számító társadalmat magamögé szorító
modern fogyasztói társadalom. Ezen tényezők mellett a globalizáció növekedésével, a
technikai vívmányok egyre nagyobb számban történő megjelenése tette a materializmust
fogyasztói társadalom fő eszmerendszerévé.
16
„Mintha minden az anyagi gyarapodás mindenek feletti hajszolásáról, a fogyasztásról
szólna…”. (Pikó, [2008] 4. o.) A XX. század végére kialakult ember által létrejött helyzet
veszélyezteti környezetünk eltartó képességét, a fenntarthatóságot mind fejlődési, mint
fogyasztási szempontból. Ebben az esetben a túlfogyasztás ténye kerül előtérbe, mely Thomas
Princen szerint akkor valósul meg, ha
(1) „a fogyasztás mennyisége vagy jellege aláássa a faj saját életfenntartó rendszerét,
illetve
(2) a fajt alkotó egyedek vagy közösségek más fogyasztási alternatívát is
választhatnának.” (Kocsis, [2002] 43. o.)
Ilyenkor figyelhető meg az a jelenség, mely esetében az emberiség túlterheli az adott
környezet képességeit, a fellelhető erőforrások kereteit. Amennyiben azonban az ember által,
az egyén szintjén értelmezhető kárósító hatásokról esik szó, a tévfogyasztás jelensége kerül
előtérbe. Ugyanis ebben az esetben az ember oly módón fogyaszt erőforrások felhasználása
útján, hogy saját magának okoz veszteséget. Így egyértelművé válik, hogy a környezeti
források kimerülését a túlfogyasztás okozza, míg a tévfogyasztás pedig társadalmon belüli
dilemma. Amennyiben reálisabban állunk e jövőképhez, beláthatjuk, hogy pozitívumot is
hordoz e modern társadalmat alakító folyamat. Az önmegvalósítás valamint az egyéni fejlődés
ilyen jelentős mértékű szerephez talán a történelem során még nem jutott. (Pikó, [2008])
Az egyén önmegvalósítás és a fogyasztói társadalom tagjai által kifejezett vágyak közötti
összefüggést az emberi alapszükségletek Maslow-féle hierarchia segítségével kívánom
szemléltetni.
17
ÖNMEGVALÓSÍTÁS
2. számú ábra: Maslow-féle szükséglethierarchia modellje Forrás:
Abraham H. Maslow: Motivation and Personalit [1970]
Az ábrával kapcsolatosan szükséges megemlíteni, hogy Maslow az emberi szükségleteket egy
egymásra épülő és egymással kapcsolatban álló rendszerben, egy piramisban álmodta meg.
Minden emberi szükséglet kielégítése nagyon fontos, azonban az élet alapját képező
szükségletekből kiindulva prioritási sorrendben állítható fel a sorrend, és így alakul ki a
szükségletek hierarchiája. Az egyes szükségletek csak az alacsonyabb rendűek3
Szükséges megemlíteni a hierarchia modellek különböző megjelenítésénél az öt, illetve a hét
szintes piramis különbség okát. Számos publikáció öt szintet említ, mely az önmegvalósítás,
önfenntartás, céltudatosság és az önbizalom szintje, azonban ez a megjelenítés Maslow első
művé alapján született, mely 1954-ben látott napvilágot. Az az alkotása mely – nem sokkal
halála előtt – 1970-ben készült viszony már két újabb szintet említ. Valószínűleg innen
eredetezhető az eltérő szinten történő ábrázolás.
részleges,
vagy teljes kielégülése után kerülnek csak sorra.
A feljebb látható ábrázolásból kiindulva elsősorban az alsó szinteken található szükségletek
azok melyek a legjelentősebbek. A fiziológiai, illetve a biztonsági szükségletek azok, melyek
kielégítése alapvető feltétele fennmaradásunknak. Hiszen az ilyesfajta alapvető igényeink:
éhség, szomjúság. 3 Alacsonyabb rendűnek minősül: a fiziológiai-, a biztonsági-, és szeretet szükséglete. Míg magasabb rendűnek számítjuk: az elismerés-, illetve az önmegvalósítás szükségességét.
Elismerés Hírnév
Szeretet és összetartozás
Biztonság és védelem
Fiziológiai szükségletek Levegő, víz, étel, alvás
Esztétika
Kognitív Tudni, érteni
Elismerés, hírnév
Szeretet és összetartozás
Biztonság és védelem
Fiziológiai szükségletek Levegő, víz, étel, alvás
18
Továbbá a biztonsági szint esetében a fiziológiai szükséglet hosszú távon való fenntartása a
domináns, hiszen ha nincsenek ezen elvárásaink kielégítve, akkor a többi szükséglet háttérbe
szorul, vagy akár meg is szűnhet. De amennyiben ezen igényeink kielégülnek, a biztonsági
szükségleteink dominálnak. Biztonsági szint esetében főként a biztonság megteremtése a cél,
azon érdekek miatt, hogy a magasabb rendű szükségletek nehogy jelentőségüket veszítsék.
A biztonsági elvárások teljesülése után fellép a szeretet iránti vágy érzete, melyet a
közösséghez tartozás igénye önmagában is kifejez. Az őszinte emberi kapcsolatok kiépítése,
valamint a család, a barátok, az egyén számára fontos emberek közelsége.
A mások által való elfogadást, elismerést képviseli a következő szint. Az egyik cél, hogy a
mások elismerése révén pozitív önkép alakuljon ki magunkról, így hírnév és a presztízs iránti
vágy erősödik meg. A másik cél az egyénben fellépő tulajdonságot hangsúlyoz, mely szerint
szeretnénk fontosnak, nélkülözhetetlennek tartani magunkat.
Amenyiben ez megtörténik, elérkezünk a tudást, a megértést kifejező szükségleti szinthez,
illetve ezen túl az esztétikai elvásásokhoz, melyek esetében is megnyilvánul az a tény, hogy
az emberre jellemző szükségleteket tartalmazza a piramis.
Tudni, érteni, megismerni – ezek a vágyak ugyan olyan nagy jelentőséggel bírnak, mint a
korábba felsoroltak, illetve olyan személyiségjegyeknek is minősülnek.
Végül így érkezünk meg a legmagasabb szintű emberi szükséglethez, az önmegvalósítás
szükségletéhez. Ennek a szintnek a lényege abban fogalmazódik meg, hogy az egyén itt azzá
váljon, akivé saját személyiség jegyei tették volna, és megtalálja helyét a környezet, a világ
térségében. 4
„A szeretet, az elismertség, az önérvényesítés és a transzcendentális tudás szükségletének
kielégítése elsősorban társadalmon belüli viszonyok függvénye, s az ilyen fajta szükségletek
kielégítése nem, vagy csak csekély mértékben tartalmaz materialista elemet, azaz alacsony
környezeti terheléssel párosul.”
4 „A motiváció Maslow-féle szükségletelmélete” című Consultation Magazin 2000/11. évfolyam cikke alapján http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=20
19
Kocsis megállapítása annak a felfogásnak ad teret, mely a materialista és nem materialista
jelleg szerint csoportosított szükségleteket vizsgálja, mely szerint az alacsonyabb szinten lévő
(materialista) elvárások kielégülése a feltétele a felsőbb szinten lévő (nem materialista)
igények elérésének. (Kocsis, [2002] 45. o.)
Amennyiben viszont ebből a nézőpontból közelítjük meg a szükségletek hierarchia szintjeit
belátható, hogy az optimális esetnek tartott – az egyén képes az egyes szinteken fellépő
szükségleteit kielégíteni – állapot könnyen nem valósul meg. Vagyis lehetségessé válik, hogy
az anyagias beállítottságú ember saját vágyai hajszolása miatt az alsóbb szinteken marad.
Ezáltal elzárva maga előtt annak lehetőségét, hogy a magasabb szinten lévő igényeit
kielégítse. Továbbá lehetséges az az eset is, mikor pont ez az anyagias vágy vezérli az egyént
a magasabb szintek elérése érdekében. Mely az anyagi javak megvásárlásával,
megszerzésével valósul meg.
E két folyamatot összegezve eljutunk mondanivalóm fő lényegéhez, amiért szerettem volna a
Maslow-féle szükséglethierarchia megközelítést bemutatni. Miszerint az egyént már nem saját
szükségleteinek kielégítése motiválja. Igaz számos kétely merül fel Maslow megközelítése
körül, de az én álláspontom szerint alapfeltevéseiben igen is tényálló. Így beláthatjuk annak
jelentőségét miszerint, „… egy ember jóléte valójában annak függvénye, hogy az egymásra
épülő alapszükségleteink kielégítésében milyen magas szintre jutunk”. (Kocsis, [2002] 46. o.)
Amennyiben valójában beigazolódik a fogyasztói társadalom efféle üzenete, - amely szerint
fogyassz és szerezz minél több „anyagi” jószágot magadnak –, akkor felvetődik a kérdés:
Merre tovább…?. A fogyasztás és jövőjét vizsgáló kutatók szerint a modern felfogássá
változás okai főképpen az egyéni igényeket kielégítő fogyasztási javak előtérbe kerülésével,
elterjedésével magyarázható. A technológia fejlődése, a kommunikációs eszközök széles
tárházának bővülésével olyan változások következnek be, melyek szimbolikus hasznosságot
eredményeznek, az életstílusok és az életminőség széthullásához vezetnek. Összegezve annyit
mondhatunk, hogy a fogyasztás válik a társadalomi fejlődés fő erejévé. (Hoffmeister-Tóth és
Törőcsik, [1996])
20
2.4. A fogyasztás értelmezése
2.4.1. Hasznosság és a fogyasztás kapcsolata Mikroökonómia és persze makroökonómia szempontjából is alapvető fontossággal bír a
fogyasztás fogalma.5
Tanulmányomban egyelőre az egyén szintjén vizsgálom a fogyasztással,
illetve a fogyasztókkal kapcsolatos tényezőket, mivel véleményem szerint ebből a vizsgálati
szempontból több lehetőség nyílik az egyéni kutatások elvégzésére, mint az egész gazdaság
fogyasztásának vizsgálata esetén.
A szubjektív közgazdaságtan képviselői szerint a fogyasztó célja szükségleteinek maximális
kielégítése, az az egyéni fogyasztás alapját a szükséglete jelenti. Ennek a felfogásnak tehát a
kiindulópontja az egyén, aki úgy mérlegeli cselekedeteit, hogy hasznosságát maximalizálja.
Bármely termék értékének, illetve keresletének meghatározásához a hasznosság fogalmának
bevezetésével kell kezdenünk. Ezért gondolom, hogy szükséges a fogalom tisztázása, amit
továbbiakban kívánok bemutatni mind szubjektív, mind pedig objektív értelmezés
szemszögéből. Valamint a neoklasszikus hasznosság elméletek áttekintését kialakulásuk
történelmi sorrendjében. Először érintve az úgynevezett „marginalista” forradalmi időkben
kialakult elméleteket, majd pedig a 20. század elején megjelenő ordinális közgazdasági
téziseket.
A hasznosság szubjektív értelemben valamely jószág vagy szolgáltatás hasznos
tulajdonságainak összegzése. (Bentham, [1789])
Jeremy Bentham szubjektív hasznosság fogalma, Bernoulli (1738) a csökkenő határhaszon
összefüggésének úttörő munkája után látott napvilágot. Ahogy Bernoulli által kidolgozott
hasznosságfogalom sem, így Bentham elmélete sem kapott túl nagy figyelmet korának
közgazdászaitól. Azonban már akkoriban – mára már törvényeiről ismerté vált – Gossen
(1854) is kidolgozta a csökkenő határhaszon elméletet, de ez a kifejezés valójában csak a XX.
század elején Friedrich von Wieser munkáiban jelenik meg. Ez annak köszönhető, hogy
Gossen, illetve kortársa J. Dupuit munkája a szakemberek között is alig volt ismert.
5 Fogyasztás fogalma: a javak felhasználása a szükségletek kielégítésére. Ezen túlmenően a személyes fogyasztás, a javak felhasználás közvetlenül az emberi szükségletek kielégítésére. ( Dr. Kahulits-Kemény- Dr. Bódi-Dr. Nagy; 2002)
21
Azonban Gossen munkáján felbuzdulva W. S. Jevons, illetve vele egy időben hasonló
elméleteken tevékenykedő Carl Menger és Leon Walras közgazdászok megalkották a
közgazdaságtan számára maradandó elméleti munkájukat. A legnagyobb visszhangot Jevons
tanulmánya váltotta ki. Személye mellett nélkülözhetetlen A. Marshall-t megemlíteni, aki a
neoklasszikus közgazdaságtan másik kiemelkedő képsíelőjének számít. Marshall és Jevons
által alkalmazott kardinális hasznosság elmélet a következő főbb megállapításokat
tartalmazta:
∗ A felhasznált javakat két csoport szerint különböztethetjük meg. Amennyiben a javak
korlátlan mennyiségben állnak a rendelkezésünkre (ezekből fogyasztjuk az éppen
szükséges mennyiségeket), akkor ezeket szabad javaknak nevezzük. Ha azonban
korlátozott a mennyiség, akkor ezek képezik a gazdasági javak csoportját, melyek
beszerzése költségekkel járhat. Ez esetben az új javak megszerzése árán le kell
mondanunk egy meglévőről. Itt lépbe a csökkenő határhaszon elve, hiszen a javak
folyamatos pótlása révén a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. 6
∗ Marshall feltételezi, hogy a fogyasztó a megvásárolt javak révén tesz szert valamilyen
mértékű hasznosságra, így a hasznosság alakulása az elfogyott javak mennyiségének
függvénye. (Marshall, 1890) Azaz mivel egyre többet fogyasztunk egy adott
termékfajtából, így mindig az újonnani termék egyre kevesebb haszonságot képvisel
majd.
∗ A racionalitás feltétele alapján a fogyasztó célja, hogy hasznosságát maximalizálja. A
kérdés az, hogyan osztja fel a fogyasztó kiadásait a különböző javak között, jövedelme
teljes elköltésével a termékek árának piaci meghatározottsága mellett. Marshall,
Gossen második törvényének figyelembevételével azt a megállapítást tette, hogy az
összhaszon akkor lesz maximális, ha a vásárló utolsó egységnyi kiadása – bármire
fordítja is – ugyanakkora haszonnövekményt eredményez. (Gossen, [1854]); (Hicks,
[1978])
6 Berde Éva – Petró Katalin (1995), valamint Dr. Kahulits-Kemény-Dr. Bódi-Dr. Nagy (2002) alapján
22
Marshall felhasználta Gossen első törvényeként elhíresült csökkenő határhaszon elvét, amely
alapján az elfogyasztásra kerülő javak mennyiségének függvényében az összhaszon és a
határhaszon a következőképpen alakul:
TU
Q
MU
Q
3. számú ábra: Az összhaszon és határhaszon alakulása a termékmennyiség függvényében7 Forrás:
Kopányi [1989]
Edgeworth a nevéhez fűződő közömbösségi térkép őseként felfogható mechanizmus alapján,
a későbbiekben megalkotta a ma már úgy ismert, mint Edgeworth-doboz szerkezetet. Mely
két jószágnak két gazdasági szereplő közötti eloszlását bemutató mikroökonómiai rendszer.
Edgeworth gondolatmenetének azonban volt egy elemzési nehézsége, mivel az aszimmetrikus
tengelyek ábrázolása megnehezítette a fogyasztói viselkedés tanulmányozását. Viszont ezt a
problémát Fisher megoldotta, aki kitalálta a ma ismert közömbösségi görbék alakját.
(Fisher, [1892])
7 „Egy normál jószág határhaszon függvénye monoton csökkenő. Az összhaszon függvény maximumpontjánál a határhaszon éppen 0. „ (Dr. Kahulits – Kemény – Dr. Bódi – Dr. Nagy, [1997] 2.2-es fejezet; 18. old.)
Öss
zhas
znos
ság
Fogyasztott mennyiség
Határhaszon
Összhaszon
Telítettségi pont
Q0
23
4. számú ábra: Közömbösségi térkép Forrás:
Dr. Kahulits-Kemény-Dr. Bódi-Dr. Nagy, [2002] alapján
Az előzőekben láthattuk, hogy a fogyasztói magatartás vizsgálatának kardinális megközelítése
szerint a hasznosság mérhető, mely szerint egy adott jószág egységesen mekkora
hasznossággal jár. A kardinális, illetve az ordinális megközelítés között az alapvető különbség
itt mutatkozik meg, hiszen az ordinális felfogás szerint nem lehet meghatározni a
jószágkosarak közötti hasznosság mértékét. A fogyasztó ki tudja választani azt a terméket,
mely számára (nagyobb) hasznossággal jár, vagyis azt választja, melyiket preferálja a
másikkal szemben. Hiszen az objektív megközelítés vallók szerint a hasznosság, egy
kielégülés, amelyet a fogyasztó egy termék vagy szolgáltatás elfogyasztása révén érhet el.
Vilfredo Pareto (1906) munkássága során azonban a hasznosság fogalmát, nem szükséges
elméleti alkalmazhatósági területnek vallotta és ezzel teljes egészében új alapokra helyezve a
fogyasztói magatartás vizsgálatokat. Pareto elméleti felfogásának alapja Edgeworth, valamint
Fisher felfogásból indul, – ebből levezetve későbbiekben saját közömbösségi görbék
ábrázolását –, de ellentétes módszert követve, mely szerint a fogyasztó preferenciáiból kell
kiindulni, és ez által megpróbálni levezetni a hasznossági függvényt. Azt az aspektust
követve, amit pont az ordinális iskola felfogása, hogy a fogyasztónak magának kell a
különböző jószágkombinációk közül kiválasztani azt, amely számára a nagyobb
hasznosságérzetet nyújtja.
Pareto Manuel „d'economie politique” című művében tárgyalja a fogyasztói magatartása
vizsgálatára irányuló előbb említett nézeteit kifejtve, hogy fejtegetésében nem egyetlen áru
B termék
A termék
B D
U2
U3
U1
A
C
24
keresletére irányította figyelmét. Így az össszhaszon függvény helyett egy összahaszon
felületet rajzolt fel, amely két termék mennyiségének függvényében mutatja a haszon
alakulását.
5. számú ábra: A haszonfelület Forrás:
Hicks, [1978]
Az így keletkezett háromdimenziós ábra viszont elég nehezen kezelhetőnek bizonyult, e
helyett így egy térképet alkalmazott: megtartva két vízszintes tengelyt, és ezen a síkon
feltüntette az azonos hasznossági szinthez tartozó jószágkombinációkat, ezek a közömbösségi
görbék.
Pareto elgondolásán – mely szerint a jószágok hasznossága csak rangsorolható – felbuzdulva
az ő munkásságát tovább vivő közgazdászok tovább fejlesztették alapgondolatát. Felállítva
azt a perspektívát, miszerint még azt is megkérdőjelezik, hogy fogyasztói jószágkosarak
preferenciái felismerhetőek és amennyiben ezt tartjuk szem előtt, így is megalkotható a
fogyasztó közömbösségi görbéi. (Samuelson, [1948])
25
2.5. A fogyasztói magtartás
2.5.1. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők „A fogyasztói magatartás az emberek azon viselkedése, mely a javak és a szolgáltatások
vásárlásában, használatában és vásárlási tervezésében jut kifejezésre”.
(Hofmeister, [2003] 12. o. Engel - Kollat – Blackwell, [1968] alapján)
Az első szerzői munka, mely 1968-ban látott napvilágot – habár az 1950-es évekre
visszavezethető a fogyasztói magatartáskutatások kezdete – Engel - Kollat - Blackwell
szerzőhármas nevéhez fűződik.
Ez a fogalmi meghatározás is tükrözi, hogy a vásárlói magatartáskutatás magába foglal olyan
fogyasztói viselkedésmódokat, melyek a következő kérdésekre keresik a választ:
• Mit vásárolnak?
• Mennyit vásárolnak?
• Kik vásároltak?
• Hogyan vásároltak?
Kotler (2000) szerint ahhoz, hogy magát a fogyasztót, illetve tulajdonságait megismerjük e
kérdésekre válaszolnunk kell, továbbá szerinte bővíteni kell e kérdésköröket, például a
következő kérdésekkel:
• Milyen feltételek alapján választanak vásárláskor?
• Hol vásárolnak?
• Mikor vásárolnak?
• Ki a legfontosabb személy vásárlási döntéseik meghozatalakor?
A kérdések alapján más és más tényezők is befolyásolhatják a vásárlók döntéseit, ahhoz, hogy
ezeket csoportosítsuk számos szempont áll a rendelkezésünkre. Bármely megközelítést is
vehetjük alapul, ugyanis lényegesnek tekinthető különbség nem tapasztalható e faktorok
között.
Saját álláspontom, mely szerint a legoptimálisabb ábrázolást tükröző – valamint a hazai
szakirodalmi művek közül a talán leginkább elfogadott Hofmeister - Tóth Ágnes (2006)
könyve alapján – csoportosítás alapul véve szeretném bemutatni az eltérő tényezőket, mely a
társadalmi és lélektani befolyásoló összetevőkre helyezik a hangsúlyt.
26
6. számú ábra: A vásárlási döntési folyamatot befolyásoló tényezők Forrás:
Hofmeister-Tóth Ágnes [2006] 12. o.
Az ábra is jól tükrözi, hogy két nagy csoportba sorolhatóak a befolyásoló tényezők, melyek a
következők:
Társadalmi - kulturális tényezők: Elsősorban az egyént érő külső környezeti tényezők,
melyek megszabják a személyes tanulási folyamatokat. Azt, hogy az egyén miként képes
beépülni a társadalom mindennapjaiba, illetve e folyamat során megismerje önmagát és
környezetét.
A kultúra az egyén általános meggyőződéseivel, értékeivel, illetve szokásai által befolyásolja
az emberek viselkedésmódját egy adott vásárlási szituációban. Mivel a vásárlási döntések
meghozatalánál a kritériumokat az értékek befolyásolják, a szokások pedig az általános
viselkedés módokat. Az egyén ösztönös cselekedeteket viszont nem foglalja megába, hisz az
minden esetben a személlyel együtt született érték. Ellátja azonban az embereket a
hovatartozás érzésével, hiszen a társadalmon belül elfogadott viselkedés normák elfogadása és
megértése irányítja mindennapjainkat.
Kultúra és az értékek
A kultúra befolyása olyannyira természetesnek tűnik, hogy befolyásoló hatása csak akkor
szembeötlő, ha látunk eltérő viselkedési normával rendelkező embereket. Az segít minket a
kultúra befolyásoló hatásának felismerésében, ha eltérő más-más domináns kulturális
jelzőkkel ellátott társadalmakat ismerünk meg.
Társadalmi – kulturális tényezők
∗ Kultúra
∗ Társadalmi
rétegződés/életstílus
∗ Referenciacsoport
∗ Személyes befolyás
∗ Háztartás/csalás
Pszichológiai tényezők
∗ Percepció
∗ Tanulás
∗ Motiváció
∗ Személyiség
∗ Attitűd
A vásárlási
döntési folyamat
27
A szükséglet kielégítő erejének hangsúlyozásán túlmenően még számos jellemzővel
rendelkezik a kultúra – például: nyelv, szimbólumok, szokások, hagyományok, kapcsolatok,
kommunikáció –, de főképpen kiemelendő a tanulhatóság, hiszen az a szocializációs folyamat
során elsajátítható. Mivel az emberek az eltérő viselkedés normák megfigyelése, esetleg
utánzása során saját egyéni kulturális értékeiket alakítják ki.
A társadalmi rétegződés, a társadalomban élő egyének a hierarchikusan elrendeződő módját
jelenti. Az egyén társadalmilag, hogy hova tartozik, teljesen összhangban van a
társadalomban szerzett tapasztalataival. Jelentse ez akár a jövedelmi szintjét, akár az
életstílusát. A fogyasztásra levetítve ez annyit tesz, hogy az egyéni vásárlási minták,
szokások, döntési folyamatok mind kapcsolatban állnak az egyén társadalomban elfoglalt
helyéhez. Az eltérő társadalmi osztályokhoz tartozó személyek eltérő fogyasztási szokásokkal
rendelkeznek. Kutatások sora bizonyította, hogy az alsó réteghez tartozók gyakran kötik össze
a minőséget az árral, míg a magasabb osztályokban tartozók inkább a hovatartozásukat
szimbolizáló termékeket, márkákat vásárolnak.
Társadalmi rétegződés, életstílus
Az életstílus kifejezése röviden, ahogy a mindenapjainkat éljük. A személyünkre szabott
élettapasztalatainkkal, értékeinkkel és elvárásaink kifejezésével együtt. A fogyasztó életstílusa
saját fogyasztói szokásai által mutatkozik meg, abban miként viselkedünk, cselekszünk. Ezért
egyértelműen kijelenthetjük, hogy az életstílusunk meghatározza cselekedeteinket,
attitűdünkön keresztül fogyasztói magatartásunkat. Azaz, hogy HOL? MIT? KIVEL?
HOGYAN? MIKOR? vásárolunk meg.
Referencia csoportoknak tekinthetünk minden olyan csoportot, melyek befolyásolják a
fogyasztók vásárlási döntéseit, viselkedésüket vagy attitűdjüket. Ebben az esetben
beszélhetünk közvetlen vagy közvetett ráhatással is, azonban legtöbb esetben a közvetett
nyomásgyakorlás érvényesül a fogyasztóra, annak érdekében, hogy minél jobban
alkalmazkodjon az egyén a csoport normáihoz.
Referenciacsoport és személyes befolyás
A referencia csoportok ráhatása a fogyasztókra akkor a legeredményesebb, ha ezt a
termékeken és a márkákon keresztül teszik meg. Ezek alapján különbözetünk meg látható és
nem látható fogyasztású terméket illetve márkát.
A nem látható termékek esetében hétköznapi dolgokról van szó, melyekre nincs erős ráhatása
a csoportoknak így nyilvánvalóvá válik, hogy a referencia csoportok jelentősebb ráhatása a
28
látható fogyasztási termékek esetén történik meg. A termékek, márkák ezen típusú
csoportosításán túl még megemlíthetőek a luxus, illetve a mindennapi szükségletet kielégítő
termékek csoportja. Míg előző esetében a termékre és a márkára is erőteljes befolyás történik,
az utóbbi csoport esetében ez nem tapasztalható.
Személyes befolyás esetében pedig a tágabb környezetet befolyásoló hatásáról beszélünk,
hiszen nem csak családtagjaink, illetve a referenciacsoportok formálják magatartásunkat,
hanem mindenki más, akivel fogyasztásunk kapcsán kapcsolatba kerülünk. Ez a befolyás
lehet verbális, vizuális vagy éppen mindkettő, attól függően, hogy tanácsot kérünk,
meghallgatunk egy-egy véleményt, vagy csak megfigyelünk másokat.
A vásárlási döntési folyamatok esetében kiemelkedő jelentőséggel bír a család szerepe, hiszen
a család egységében felnövő generációk jövőben fogyasztási szokásait, vásárlási magatartását
meghatározza a családban uralkodó szokások, értékek. Általában a család minden tagjának
van szerepe a vásárlási döntéshozatalban, melyek fontosak a marketing szakemberek számára.
Ezek alapján megkülönböztethetünk kezdeményező - döntéshozó - beszerző – használó
családtagokat. Azonban a családtagok külön - külön is lehetnek befolyással a
döntéshozatalban, ezek alapján beszélhetünk önálló - férj domináns - feleség domináns -
közös döntésekről is.
A család és a háztartás
Pszichológiai - lélektani tényezők: A fogyasztó saját személyre szabott tulajdonságai, melyek
elsősorban az egyét jellemzik és nehezen beazonosíthatóak, illetve mérhetőek, valamint nagy
hatással vannak a társadalmi - környezeti tényezőkre.
A percepció folyamata során történik az egyén és a külvilág közötti kapcsolat megteremtése.
Amely az érzékelés, valamint az észlelés útján történik meg. A percepció tulajdonképpen
akkor a legegyszerűbb meghatározni, ha az mondjuk, hogy akkor beszélünk percepcióról,
mikor az emberek értelmezik, valamint rendezik, szelektálják értelmes információvá az őket
ért ingereket. Ezért kiemelkedően fontos szerepe van a marketing szakemberek számára az
észlelésnek, hiszen a fogyasztó vásárlási döntéseire befolyással van az a tény, hogy a vásárló
miként észleli az adott terméket.
A Percepció
Ennél a pontnál érzékelhetjük, hogy a vásárlási folyamat részét képezik a különböző
hirdetések, reklámok is.
29
Mivel a fogyasztónak ezt a fajta észlelését nem csak a termék minősége befolyásolja, hanem a
vállalati hirdetések, reklámok is. Amiknek a segítségével véleményem szerint a marketing
szakemberek elég nagy a hatást gyakorolnak a fogyasztókra. (Például: csomagolással,
színekkel, illatanyagokkal, figyelemfelkeltő illusztrációkkal.)
A tanulási mechanizmusunk az életünket végigkísérő folyamat, mely kihat gondolkodásunkra
és ezen keresztül magatartásunkra is. Ugyanis a fogyasztók gondolkodásmódja kiemelkedő
szereppel rendelkezik a vásárlások során kialakított döntési folyamatokban.
A tanulás és memória
A megismerés és a megerősítés a kapcsolatteremtés fontos tényezője a fogyasztó és a
termékek között. Hiszen ha a vásárló elégedett a termékkel valószínű megismétli a vásárlási
tevékenységét. Azonban ha nem érte le az egyén a várt elégedettségi szintet nem vesz többet
abból a termékből. A megerősítés folyamata, ezért jelentős a kapcsolatteremtés
kialakításában.
A tanulási folyamat végén végeredményképpen pedig beindul memóriánk, mely típusától
függően (rövid - hosszú távú; érzéki) tárolja számunkra a termékkel kapcsolatos
információkat.
A motiváció a szükségleteink kielégítésére irányuló, céljaink teljesítéséhez vezető belső
tényező, mellyel az emberek célratörő magatartást érhetnek el. A motivációs folyamatban
fellelhető első állapot az, amely a viselkedésünket motiválja. Ezek az úgynevezett
motívumok. A motívumok melyek ösztönösek és tanulhatók is lehetnek. Az ösztönösek,
melyek inkább fiziológiai szükségleteink kielégítésére szolgálnak, a tanulhatóak pedig a
társadalmi szükségleteinkre.
A motiváció és a személyiség
Annak érdekében, hogy megérthetővé váljanak a vásárlók szükséglétei, valamint
szükségleteik kielégítésére irányuló magatartások a marketing szakemberek számára,
különböző motivációs elméletek születtek. Közülük kiemelvén Abraham H. Maslow által
megalkotott Maslow-féle szükséglethierarchia modellt. Az előzőekben – részletesebben
(Lásd: 12-13. o.) – kifejtett mondanivalómon túlmenően, szeretném az első négy szint,
valamint az ötödik szint közötti kapcsolatra helyezni a hangsúlyt. Az első négy szint
tekintetében a szükségletek kielégítésének eredménye kapcsán nem beszélhetünk teljes
mértékig elégedettségről, inkább csak elégedetlenségünk érzésének csökkenéséről eshet szó.
Viszont ez a helyzet, az ötödik – önmegvalósítás – szint esetében átrendeződik, a miatt is,
30
hogy ezt a szintet úgy tekintik, mint a fogyasztói vágyak kielégülésének teljes mértékét. Ezen
a szinten valósul meg a szükségletek olyan szintű kielégülése, mely elégedettség érzéséhez
vezethet.
„Az önmegvalósítás szükséglete belső igény arra, hogy képességeinket kiteljesítsük és az
egyetlen növekedési szükséglet, amely a boldogság potenciális forrása.” (Hofmeister - Tóth,
[2006] 205. o.)
A motivációs elméletek részét képező személyiségelméletek az egyéni különbséget hívatottak
hangsúlyozni, vagyis az egyén egyedi személyiségjegyeit. Ezek a tulajdonságok a
megvásárolt termékek esetében is felfedezhetőek, így a fogyasztó számára szimbolikus
jelentéssel bírnak. Így vallhat a vásárlás szimbolikussá, melyben a termékek szimbolikus
jellege kerül előtérbe ez által alakítva, formálva az ember saját személyiségét. Véleményem
szerint ez a jelenség túlmutat a szükségletek kielégítésén, mivel az egyén a megvásárolt
termék szimbolikus tartalmával kívánja elhelyezni magát a társadalomban azért, hogy akár
egy bizonyos közösségi réteghez tartozzon vagy azért, hogy javítsa saját magáról alkotott
„énképét”.
Az attitűd tanulmányozása a fogyasztói magatartás kutatás egyik fontos területét képezi,
mivel közvetlen befolyást gyakorol vásárlási döntéseinkre. Azonban ezek a döntések kettős
hatást hordoznak magukban azáltal, hogy meg is erősíthetik saját viszonyulásunkat a
termékekhez vagy éppen ellenkezőleg a módosításukhoz is vezethetnek. Azonban az, hogy az
attitűd milyen hatással van a magatartásra különböző tényezőktől függ:
Attitűdök
• Az attitűd erőssége, mely növekedése illetve csökkenése esetén is egyes
arányosságban áll a befolyásoló hatásával.
• Más attitűdök létezése.
• Az attitűdökre való reakcióképesség.
• A társadalmi környezet szituációs tényezői.
31
2.5.2. A fogyasztói magatartás marketing szempontból
„A marketing az emberi és társadalmi szükségletek felismerésével és kielégítésével
foglalkozik.” (Kotler, [2006] 39. o.)
A különböző marketingre vonatkozó definíciók közül Kotler által megfogalmazott marketing
fogalom az, mely véleményem szerint rávilágít a fogyasztói magatartás marketing szempontú
vizsgálatának lényegére. A marketing szakemberek munkája kapcsán sokunknak egy cégnél
vagy vállaltnál végzett tevékenység jut eszében, mely többségében a versenytársak vagy más
vállalatok elemzésében merül ki. Azonban sokkal összetettebb az a tevékenység amit
végeznek, mint ami elsőre kívülről tűnik. Sőt nem csak cégek, hanem az emberek
gondolataival, az egyén cselekedeteivel, élményeivel, termékeivel, szolgáltatásaival,
szükségleteivel és tevékenységeivel is foglalkoznak. Azonban nem gondolom, hogy a
marketing tárgyának vizsgálatára kellene helyeznem a fő hangsúlyt, csak szerettem volna
felhívni a figyelmet arra, miért is jelentős a fogyasztói magatartás e szempontból történő
vizsgálata.
A következőkben szeretném bemutatni Törőcsik (2003), (2000) munkái alapján a különböző
marketing tevékenységeket, majd pedig a jellegzetesebb trendeket, melyek középpontjában a
fogyasztás, a vásárlás kérdései állnak, valamint ezen túlmenően a fogyasztó és a vásárló.
Melyeket azért tartok kiemelten fontosnak, mert maga a trendkutatás célja a jelenben
megjelenő azon társadalmi jelenségek feltárása, kutatása, melyek a vásárlás, fogyasztás
területén fellelhetőek.
A marketing tevékenységeknek két irányvonalát különböztetjük meg, melyek szerint
beszélhetünk érzelemmentes és empatikus marketingről.
Az érzelemmentes marketing legfontosabb jellemzője, hogy konkrét adatokra támaszkodva
kísérli meg a piaci szereplők viselkedésének elemzését. Ami azt jelenti, hogy nem az egyén
érzelmein keresztül kívánunk döntéseket elemezni, hanem a tényekből kiindulva. Míg ezzel
szemben az empatikus marketing elemzésnél – mely elsősorban az érzelmekre, az intuíciókra
támaszkodik nem a tényszerű adatokra – a piac szereplőit személyenként kell kezelni.
32
Az érzelemmentes marketingfogyasztásra és vásárlói döntésekre vonatkozó modelljét a
következő ábra szemlélteti:
Az ábra azt mutatja, hogy az alapvető fogyasztói döntést egyrészt meghatározza a vállalatok
által alkalmazott marketing-mix, illetve a külső makrokörnyezet tényezői. Valamint továbbra
a modellből is érzékelhető, hogy az érzelemmentes elemzés összevontan vizsgálja a piaci
szereplőket, és egységes magatartásuk alapján vonja le a megfelelő következtetéseket, ezzel
szemben az empátián alapuló vizsgálat a piac szereplőit személyenként próbálja kezelni. Az
érzelemmentes marketing így nem foglalkozik azzal a fontos kérdéssel, – mely már lehet,
hogy inkább a pszichológia területére esik inkább – hogy miért is fogyasztunk. A fogyasztás
célja természetesen a szükségletek kielégítése, de érdemes ezt a kijelentést mélyebben is
megvizsgálni.
Törőcsik szerint a piac szereplői között négy nagyobb csoportot tudunk megkülönböztetni,
melyek az érzelemmentes valamint az empatikus marketing okait és jelenségeit hívatottak
tükrözni: a korunk termelője, kereskedője, közvetítője valamint fogyasztója. Ezek között a
TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET
POL
ITIK
AI K
ÖR
NY
EZ
ET
KULTURÁLIS KÖRNYEZET
GA
ZD
ASÁ
GI K
ÖR
NY
EZ
ET
TE
RM
ÉK
ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK
ÁR
ÉRTÉKESÍTÉSÖSZTÖNZÉS
A VÁSÁRLÁSI DÖNTÉS: (1) termékválasztás
(2) márkaválasztás
(3) kereskedőválasztás
(4) vásárlás időzítése
(5) a vásárlásra fordított összeg meghatározása
7. számú ábra: A vásárlási magatartás alapmodellje Forrás: Kotler [1998] alapján saját szerkesztés
ÁR
33
csoportok között a legszembetűnőbb versengés a kereskedők valamint a termelők között
zajlik a fogyasztók megszerzéséért, aki hagyja magát elfogulttá tenni az egyes reklámoktól és
más hirdetésektől melyek „csábítják” az újabb számukra kifejlesztett termékek
megvásárlására. Manapság viszont elmondható hogy a fogyasztók közül egyre többen érzik,
hogy nem azért „kell vásárolniuk”, mert a vállalatok az alkalmazott marketingstratégián
keresztül megfelelően hatnak az egyén érzelemvilágára, hanem a fogyasztók számára egyre
inkább az az elsődleges cél, hogy saját tapasztalatok, saját szükségletek alapján a legolcsóbb
terméket vásárolják.
Ez alapján léteznek olyan fogyasztók, akik a trendet követik és „hagyják magukat
elcsábítani”, illetve megjelentek azok a fogyasztók, akik egyfajta ellentrendet képviselnek az
adott termékek piacán, és ténylegesen saját szükségleteik alapján döntenek a vásárlás
folyamatáról.
A következőkben ismertetni szeretném a különböző trendeket és a hozzájuk tartozó
ellentrendeket, amelyek befolyásolják a piaci döntéseket, és előnyben részesítenek bizonyos
piaci területeket. Azonban szükséges megemlítenem, hogy a felsorolandó trendek listája nem
teljes körű inkább csak útmutató jelleggel funkciónál:
az idő valamint a teljesítés, teljesítmény viszonya az emberi élet során igen fontos
nyomatékkal bíró trend. Bár közhelynek tűnik, mégis életünket meghatározó jelenség,
hogy egy rohanó világban élünk melyben állandóan azon töprengünk, mennyi mindent
kellene még véghezvinnünk akár egy nap, vagy egy hét alatt, de ez a megállapítás
érvényes akkor is, ha egy egész élet időhorizontját vesszük figyelembe. A fejlődő
tömegkommunikáció által kibocsátott információk pedig azt az érzetet keltik, hogy akár
megtehetünk, mindent mégis vannak olyanok, akik ügyesebbek, talpraesettebbek nálunk.
Az idő kapcsán megemlítendő a technika fejlődése is, az újabb és újabb „high-tech
csodák”, amelyek már beépülnek életünkbe, otthonunkba, munkahelyünkre, és ezek
fejlődésével már egyre nehezebben tudjuk felvenni a lépést. Ha meg is vásároljuk ezeket a
készülékeket, abban a reményben, hogy időt nyerünk ezek használatával, mégis azt
vesszük észre, hogy életünk nemhogy lassulna, hanem tovább gyorsul ezek által,
napjainkban a „gyorsítás idejét éljük”.
Az idő és a teljesítmény, teljesítés ilyen mértékű nyomását nehéz jól kezelni, ezért inkább
sokan elmenekülnek mindennapok taposómalma elől, akár azért mert másra vágynak egy
34
lassabb-lassúbb életvitelre, leginkább olyan helyekre elvonulva, ahol visszanyerhetik akár
teljes testi-lelki egyensúlyúkat is. A lassítás vagy kiszállás, mint ellentrend, képviseli az
„idő – teljesítmény” ellentétes irányvonalát, mely hangsúlyozza a megszokottnak tűnő
gyors életvitelből való kilépést.
Ezek alapján is szembetűnő, hogy különleges kutatási terület az idő fogyasztásának
vizsgálata, hiszen az időnkkel való rendelkezés egy sajátos termék és szolgáltatás
fogyasztását idézi elő.
„én, én és én” és az individualizmus: egyértelmű mire is szeretnénk felhívni a
figyelmet, hát az egoizmusra. Amely egyre erőteljesebben mutatkozik meg élet számos
területén. Olyan életelv, mely szerint az ember saját magát állítja tevékenysége,
viselkedése középpontjába. Ez egy olyan emberre jellemző magatartás, aki saját, önös
érdekeit a társadalom, a közösség és mindenki más érdekei elé helyezi. Ellentrendje a „mi
érzése”, amikor az ember törekszik egy jobb, vagy akár magasabb szintű
viselkedésformára, és a társaság vagy közösség céljait sajátjává teszi.
Az egoizmus és az individualizmus egyre erősebben megjelenő trendek számos
életterületen, melyek egyre több ember esetében természetes tulajdonságként jelennek
meg. Ezért is érthető miért alkalmazzák a marketing szakemberek akár a reklámok
üzeneteinek továbbítására a fogyasztók felé, az egyéni igények kielégítését hangsúlyozva.
(Törőcsik, [2006] alapján)
Az „örömök, élmények, élvezet” és ezekkel együtt az élvezeti cikkek iránt az utóbbi
években megnőtt a kereslet, és ezek alapján egy olyan következtetést tudunk levonni,
hogy a fogyasztó a megvásárolt terméktől nem csak azt várja el, hogy a használati
funkcióját betöltse, ha nem azt is, hogy érzelmi többletet váltson ki belőlünk. Az ilyen
fajta élményszerű, érzelmekkel töltött vásárlás tartja életben a hatalmas bevásárló
központokat, ahol egyre többet költünk arra, hogy jól érezzük magunkat csupán attól,
hogy vásárolhatunk. Ezzel ismét elővehetjük a neoklasszikus közgazdaságtan egy
alaptételét, miszerint a fogyasztó hedonista.
35
A hedonizmus egy olyan filozófia mely szerint az örömök elérése a legfontosabb dolog az
életben. Ezzel a fogalommal összekapcsolódik az individualizmus és a nárcizmus,
melynek ebben az esetben annyi a lényege, hogy maga a vásárlási folyamat nem csupán
arról szól, hogy beszerezzük a számunkra szükséges javakat, hanem arról is, hogy
megmutassuk magunkat és szokásainkat másoknak, ezt a jelenséget a következő ábra
szemlélteti:
Az így megjelenő hedonizmus ellentrendje az, melynek lényege, hogy a fogyasztó ugyan
követi az egészséges önmegtartóztatás elvét, de emellett minőségi termékek fogyasztására
törekszik. Az új aszkétizmus az önmegtartoztatás még nem annyira elterjedt új formálja,
mely, megfelelő anyagi háttér esetében is bizonyos fogyasztási cikkek lemondásával jár.
Termék karakterisztikája
Termékből nyert
hasznosság
A vásárlásból nyert
hasznosság
A termék alapfunkcióiból nyerhető hasznosság
A termékből származó többlethaszon (esztétika,
a tulajdonlás öröme)
Az élményszerű vásárlás
HEDONIZMUS
NÁRCIZMUS H A S Z O N
8. számú ábra: A hasznosság változása Forrás: Saját szerkesztés az elmélet alapján
36
3. Boldogságkutatás Mindenkinek a boldogság szó mást és mást jelent valamint persze mindenki különböző
féleképpen éli is azt meg. Valaki számára egy szerető szülői mosoly vagy egy siker az
iskolában is elég, de vannak olyanok, akiknek egy gyermek születése vagy éppen a barátokkal
való séta esetleg sportolás vagy csak egy elfogyasztott csésze kávé nyújtja a boldogság
érzetét. De abban az egy dologban talán mindenki azonos állásponton van, hogy a boldogság
elérése utáni vágy egy átfogó emberi jellemző. Hiszen mintanyiunkat érdekli, hogy hogyan is
élhetnénk boldogabb életet, mit kell azért tennünk, hogy kijelenthessük „boldog vagyok”.
Ehhez azonban mindenekelőtt meg kellene tudnunk fogalmazni mi az, hogy BOLDOGSÁG.
Annak ellenére, hogy mára már sokat tudunk róla, de pontosan megfogalmazni még mai
napig sem tudjuk.
Elsősorban ez a kérdés késztett arra, hogy kutatásom központi témájának az emberek
boldogság - elégedettség - érzetének kutatását állítsam. Szerettem volna megtudni, hogy mi
váltja ki ezt az érzetet, illetve milyen tényezők befolyásolják, hiszen az emberi lét számára
már alapvető cél a boldogságra való törekvés.
3.1. Mi a boldogság…? Számos kutató illetve pszichológusok próbálkoztak a boldogság miben létét megfogalmazni
különböző kifejezésekkel melyek közül az élettel való elégedettség, az érettség, a jóllét, a
legmagasabb öröm megtapasztalása, a siker a legjellemzőbbek. Ezen kifejezések tükrében
különbözőképpen is vélekednek a boldogság állapotát illetően. Hiszen felmerül a kérdés,
hogy vajon egy valós helyzetet jelent-e és egyáltalán egy ideális állapot képvisel. De amiben a
kutatók többsége egyet ért az az, hogy a boldogságunk egy megfoghatatlan pillanat mely nem
jelent egy hosszabb ideig fennálló állapotot.
Arisztotelész vagy más ókori görög szerzők írásait kutatjuk arra keresvén a választ mi is a
boldogság, akkor beláthatjuk, hogy nem igazán találunk pontosan megfogalmazott válaszokat
erre a kérdésre. Manfred Kets De Vries szerint azért, mert a boldogsághoz nem tudunk sajátos
értékeket rendelni, így túlságosan megfoghatatlanná válik, de bármennyire is legyen ez igaz,
mégis az emberiség egyik legnagyobb kérdése marad, hogy hogyan találhatunk rá a
boldogsághoz vezető útra. Arisztotelész is a szubjektív jóllét felé vezető utat tartotta az
emberiség legfőbb elhatározásának. Miszerint az ember elégedett akkor boldog, és ha boldog,
akkor elégedett.
37
Továbbá Arisztotelész úgy gondolta, hogy az élet célja az önmegvalósítást középpontba állító
„eudaimonizmus”, melyet legtöbbször boldogságnak fordítunk, mely csak akkor érhet el az
ember, ha a saját alkatának megfelelő tevékenységeket, életvitelt folytat.
(Manfred Kets De Vries, [2005]; Arisztotelész, [1975]; Arisztotelész, [1997])
Csíkszentmihályi Mihály: „Az áramlat - A tökéletes élmény pszichológiája” című művében a
boldogság számos kifejezése közül az öröm és a tökéletes élmény megfogalmazásokat ragadta
ki és kutatása alapján kijelenti, hogy a tökéletes élmény nem más, mint a „flow” jelenség,
mikor a végzett tevékenység során az élmény annyira élvezetessé válik, hogy minden áron
folytatni szeretnénk. Megállapítása, hogy míg a boldogságot önmagáért keressük, a többi
célunk csak azért fontos, mert feltételezzük, hogy boldoggá tesznek minket.
Arisztotelész megállapítása óta – miszerint az emberek mindennél jobban akarják a
boldogságot – az elmúlt századokkal számos változás történt boldogságról alkotott képünkkel
kapcsolatban, azonban mégis a tekintetben egy lépést nem tett előre az emberiség, hogy
pontosan miképpen érhetjük el ezt az életminőséget. Vajon azért, mert az emberek örök
elégedetlenségre vannak ítéltetve és arra, hogy, mindig többre vágynak, mint amit elérhetnek?
- teszi fel a kérdést Csíkszentmihály. Véleménye szerint, ha megtaláljuk a válaszokat, akkor
képesek leszünk megtalálni a boldogsághoz vezető utat is. Ebben nyújt segítséget a tökéletes
élmény. Mivel a boldogság nem külső tényezőktől, ha nem saját magunktól függ, nekünk kell
ápolni és így javíthatunk saját életkörülményeinken az áramlat segítségével.
(Csíkszentmihályi Mihály, [1997])
Richard Layard: „A Boldogság - Fejezetek egy új tudományból” (2007) című művében is
hangsúlyt kap az egyéni gondolatok, melyek kihatnak tevékenységeinkre és ezzel együtt
meghatározzák érzéseinket, befolyásolva hangulatunkat. Ezek alapján kijelenthető Layard
szerint, hogy boldogság azt jelenti, hogy valaki jól érzi magát. Viszont e tekintetben, az
agyban végbemenő folyamatok végeredményének tekinthetőek az emberek által megélt
(pozitív valamint negatív) érzelmek. Érdemes megemlíteni, hogy ilyen jellegű kutatásokat
már a kezdetektől egy új tudományág összegzi, melyben elvégzett tudományos áttörések nagy
részben befolyásolták a manapság boldogságról kialakított gondolkodásunkat. Így e kutatások
alapján már bátran kijelenthetjük, hogy az emberek szubjektív értékítélete összhangban van az
agyunkban lejátszódó aktivitásokkal. A kutatások lényege abban fogható meg, hogy a
vizsgálatok során mérték az agyban végbe menő folyamatokat miközben pozitív vagy
éppenséggel negatív érzelmeket éltek meg az emberek.
38
A kutatások végeredményéről összegzésképpen az mondható el, hogy a pozitív érzéseket a
homlok mögötti terület bal oldalán, míg a jobb oldalán a negatív tartalmú érzéseket
tapasztaljuk meg. (Stefan Klein, [2002])
Layard a boldogság fogalmát továbbá még a következő kijelentéssel fogalmazta meg: „… a
boldogság ott kezdődik, ahol a boldogtalanság végződik.” (Layard, [2007] 23. o.)
Layard megfogalmazása is előtérbe helyezi a boldogság és boldogtalanság fogalmának
kapcsolatát, többek között abból az aspektusból tekintve is, hogy oly sokan azt feltételezik a
boldogság nem más, mint a boldogtalanság ellentéte. Az emberek többsége a negatív érzések
megélésére van jobban beállítva, a helyett, hogy a boldogság élvezetét helyeznénk előtérbe.
Talán ez annak is köszönhető, hogy a negatív érzéseket mélyebben éljük meg valamint olyan
érzelmeket melyek negatívan hatnak közérzetünkre könnyebb kiváltani. Így kijelenthető, hogy
a boldogtalanság érzése könnyebben magával ragad minket. Azonban azt gondolhatjuk, hogy
ha lezárul egy nyomasztó érzésekkel teli korszak, akkor sokkal jobb követi azt és minden
jobbra, pozitívabbra fordul. Többségében ez a kijelentés húzódik meg a háttérben amikor az
emberek azt gondolják, hogy ha boldogtalanság mentes az élet, akkor az boldogságot is jelent.
A boldogság és a boldogtalanság egy ellentétes, egymást kizáró tényezőnek tűnik e
szempontok alapján, azonban ez téves következtetés lenne. Már csak azért is, mert mint már
tudjuk, hogy az agyunk eltérő oldalán tapasztaljuk a negatív, illetve pozitív érzéseinket. Ami
azt jelentheti, hogy akár egyszerre is fellépő érzés lehet az öröm (boldogság) és a szomorúság
(boldogtalanság). Azonban ahhoz, hogy ezeket az érzéseket kiváltsuk különböző tényezőkre
van szükségünk, melyek befolyásolják életvitelünket, tevékenységeinket és ezen túlmenően
boldogság érzetünket is. Layard szerint több ilyen boldogságtényezőt is el lehet különíteni:
(Layard, [2007] 70.o.)
• Családi kapcsolatok
• Anyagi helyzet
• Munka
• Közösségi és baráti kapcsolatok
• Egészség
• Személyes szabadság
• Személyes értékek
39
Mindegyik tényező esetében elmondható, hogy különböző mértékben fontosak a boldogság
meghatározásában. A legfontosabb szerepe a családi kapcsolatoknak van, bármelyik más
tényezőhöz képest. Layard a Word Value Survey egész világra kiterjedő értékekkel
kapcsolatos kutatás keretein belül végezte el az egyes tényezők részletesebb vizsgálatát.
A kutatás során a kitöltők, kérdőívek segítségével válaszolhattak saját boldogság szintjükről
10-100-ig terjedő skálán. Az egyes tényezők fontossági sorrendbe állíthatók, melyet a
következő ábra szemléltet:
9. számú ábra: A boldogságot meghatározó hét boldogságtényező Layard szerint Forrás:
3.2. Életminőség mérése
Richard Layard: Boldogság – Fejezetek egy új tudományból [2007]
Az előző fejezetben Richard Layard kutatásának kapcsán már utaltam arra, hogy
kérdőíveztetés módszerének a segítségével megállapították az emberek boldogságszintjét, úgy
hogy egy szám skálán meg kellett válaszolniuk, hogy mennyire érzik magukat boldognak. Ez
a kutatás is alátámasztja azt a felvetést, hogy a boldogság érzetünk valamiféle módszer
segítéségével igenis mérhető. Ezeknek a módszereknek a segítéségével állapíthatóak meg az
egyes tényezők hatása az emberek boldogságára. Ide vezethetőek vissza azoknak a
következtetéseknek ez eredete, melyek megállapították, hogy anyagi helyzetünk vagy éppen a
társadalomban elfoglalt helyünk nem befolyásolja boldogságszintünket. Míg a vallás vagy
éppen a hasznos szabadidő eltöltése - melyek esetében kutatások bizonyítják, hogy - pozitívan
hatnak az emberek boldogságára. De ne siessünk ennyire előre, ugyanis elsősorban szeretném
bemutatni, hogy pontosan hogyan is mérhető boldogságérzetünk, illetve ezek a mérési
kutatások milyen eredményeket állapítottak meg.
A boldogságot meghatározó hét boldogságtényező
( az első öt „fontossági” sorrendben szerepel )
Családi kapcsolatok
Anyagi helyzet
Munka
Közösségi és baráti kapcsolatok
Egészség
Személyes szabadság
Személyes értékek
40
Azt gondolom, hogy ha meg szeretnénk pontosan érteni, hogy a történelem során miért és
milyen mérési módszerek segítségével próbálták megállapítani az emberek életminőségét
akkor a kezdetekre kell vissza tekintenünk és megvizsgálnunk azt a folyamatot, mely az
életminőségtől a boldogságszint elnevezésig tart. Lennart Nordenfelt svéd életminőség kutató
volt az, aki Arisztotelész megállapításával egyetértve jelentette ki: az életminőség nem más,
mint a boldogsággal azonos fogalom. Hétköznapi nyelven, az élettel való megelégedettség
mércéjeként tekinthetjük. Az 1960-as évek áttörést jelentettek az életminőség vizsgálatok
történelmében már, csak azért mert többek között ez az időszak volt mikor a fejlettebb
országok érezték az életminőség javításának szükségességét. Ekkoriban az anyagi
szükségletek kielégítésére irányuló jólét – azaz főként materiális értelemben vett jó lét
(welfare) – kutatások mellett, egyre jobban utat törve magának megjelentek a jóllét – (well-
beeing) létfenntartás, jó emberi kapcsolatok – kutatások mérésére tett kísérletek. (Fekete,
[2006])
Az életminőség vizsgálatára szolgáló minták egyrészről a szociológia tudományterületét
érintetek, mely estben a vizsgálat alapjául kérdőíves felmérések szolgáltak. Erre a módszerre
főként a nagy elemszámú megkérdezetti kör volt a jellemző valamit, hogy az élettel való
megelégedettségre vonatkozó kérdések alapján mérték az emberek életminőségét. E kutatások
során az úgynevezett „The progress paradox” - fejlődési paradoxon jelenség volt
megfigyelhető. Miszerint a nyugati társadalmakban az életfeltételek folyamatos javulása
mellett az emberek jelentős része egyre rosszabbul érezte magát és boldogtalannak. Azaz a
fejlődési folyamat egy pontján túl, fordított arányosság figyelhető meg a jólét és a szubjektív
jóllét között. 8
A szociológia mellet a pszichológia tudományterülete is érintett az életminőségre irányuló
kutatásokban, mely esetében a pozitív pszichológiai irányzat érvényesül elsősorban. Vagyis
arra a fogalom azonosságra épít, miszerint az életminőség a boldogsággal azonos. Ezek
alapján felépíthető a boldogság három definíció szerinti összetevője, melyek kifejezik a
boldogság mibenlétét. Ez a három szint pedig az öröm vagy élvezet, az elkötelezettség és az
élet értelmének keresése. A pszichológiai irányzatra vonatkozó kutatásokban is főként a
kérdőíveztetés módszerével végezték a vizsgálatokat, talán ez a módszerhasználat is annak a
8 Forrás: Kopp Márta-Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség viszonya; http://www.nefbudapest.org/index.php?article=1057&langcode=hu http://beszamolo2010.jno.hu/cd/fuggelekek/2_kutatasok_eredmenyei/kopp_gazdasagi_novekedes.pdf
41
ténynek köszönhető, hogy mind a pszichológia mind a szociológia - és az egészségtudomány
területe is ide sorolható –területén az életminőség vizsgálatok kezdete hasonló időszakra
tehető. (Kovács [2007])
Az idők során megjelenő publikációk széles köre valamint a kutatók által végzett vizsgálatok
eredményeként megszülettek a boldogság mérésére szolgáló különböző mérőszámok. Ha az
emberi életminőség mérésére vonatkozó vizsgálatokról esik szó, sokaknak az első
mutatószám, ami eszükbe jutna, az a GDP lenne. Ami véleményem szerint nem is olyan
véletlen, hiszen nagyon sokáig ez a mutatószám szolgált az emberek életminőségének a
mérésére. De mára már belátták, hogy a GDP nem tükrözi megfelelően az emberek
életminőségét. Mivel ezt a mutatószámot legfőképpen a szerint az elv szerint értelmezték,
hogy azokban az országokban ahol magas az értéke ott jó életszínvonalról beszélhetünk, ahol
pedig alacsony ott rosszabb életkörülmények állhatnak fenn. 9
A GDP mellett számos nagyon összetett mutatószám jelent meg, melyek a boldogság
nagyságát hívatottak megállapítani. A következőkben a különböző „boldogság-indexek”
közül a leggyakrabban említetteket mutatóm be röviden:
• MEW: Measure of Economic Welfare10
William Nordhaus és James Tobin 1973-ban fejlesztette ki a MEW mérőszámot, mely a nettó
gazdasági jólét mércéjét mutatja. A kiinduló pont a nemzeti termelés volt, melyhez
hozzáadódott a szabadidő értéke, amit az mutatószám értékez mérve arányos módón
állapítottak meg. A MWE értékét továbbá növeli a fizetetlen munka értéke és végül pedig az
ipari termelés és a fogyasztás által okozott környezetet ért károsodás mértéke csökkenti,
annak érdekében, hogy valós jóléti mérőszámot alkossanak.
11
9 Gross Domestic Product : Bruttó hazai termék Forrás: http://epa.oszk.hu/01400/01414/00024/pdf/ Panoráma inforegio című folyóiratban megjelent: A GDP-n innen és túl: Hogyan mérhető a fejlődés? cikk alapján. 10 Ennek a mutatószámnak megjelent egy másik elnevezése, melyet a NEW rövidítéssel jelölnek. Nettó nemzeti jólét mutatójaként elnevezett Net Economic Welfare index. 11Forrás: Measured of economic welfare http://economicsonline.co.uk/Global_economics/Measure_of_economic_welfare_MEW.html
42
10. számú ábra: Nettó gazdasági jólét (MEW) Forrás: William Nordhaus and James Tobin: Is Growth Obsolete?
Economic Growth, National Bureau of Economic Research, no. 96, New York [1972]
• HDI: Human Development Index12
Az emberi fejlődés indexe, melyet az ENSZ Fejlesztési Szervezete fejlesztett ki 1990-ben. Ez
az index egy összetett statisztikai mutatószám, amit arra használnak, hogy rangsorolják az
országokat „emberi fejlődési szintenként”. Ez az elnevezés szinonimaként szolgál az emberek
életszínvonalára és így az országok életszínvonalára is. A mutatószám az országokat várható
élettartam, a tudás (írásképség, oktatás) és az életszínvonal alapján.
• ISEW: Index of Sustainable Economic Welfare
A fenntartható gazdasági jólét mutatója, mely Herman Daly, John Cobb és Clifford Cobb
alkotott meg 1989-ben azért, hogy elsősorban a GDP értékét váltsa fel. Azonban ez a mutató
nagyon összetett és ezért sok nehézséggel jár annak kiszámítása. Tartalmát tekintve a
fogyasztást, a fogyasztói kiadásokat egyensúlyozza a különböző befolyásoló tényezőkkel
például a jövedelemelosztás vagy környezetet kárósító tényezők úgy, hogy ezeknek az értékét
levonja.
11. számú ábra: A fenntartható gazdasági jólét (ISEW) Forrás: Measures of economic welfare http://economicsonline.co.uk/Global_economics/Measure_of_economic_welfare_MEW.html
12 Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) 1990 óta végez a világon közel 170 országára kiterjedő úgynevezett Human Development reports – vizsgálatokat, melyben Magyarország is képviselteti magát. Az 5. számú mellékletben megtalálható a 2011. jelentés szerinti rangsor, melyben Magyarország a 38. helyen szerepel. Forrás: Human Development Index (HDI); http://www.nationsonline.org/oneworld/human_development.htm;
MEW Value of GDP
Value of
leisure time
Value of
unpaid work
Value of
environment damage
= + + -
Nemzeti termelés
GDP érték
Szabad-idő értéke
Fizetetlen munka értéke
Környezet károsodás
értéke
Personal expenditure
Public expenditure
Value of
unpaid work
Private defence
Value of
environment damage
+ + - -
Magán szféra
védelme
Köz - kiadások
Személyi védelem
Környezet károsodás
értéke
Fizetetlen munka értéke
ISEW
43
• GPI: Genuin Progress Indicator
A valódi fejlődés mutatója. A mutatószámot John és Clifford Cobb szerzőpáros fejlesztett ki
az 1994-ben. Ez a mutató a testvér szerzőpáros által megalkotott ISEW mutatószám
továbbfejlesztésével született meg, valamint ennek az indexnek is a GDP kiszorítása volt
elsődleges feladata. Azonban ez a mai napig nem sikerült.
A GPI mérőszámát használják a zöld gazdaságban, a „valós költségek” közgazdaságtanában,
mely fenntarthatóbb és befogadó típusú.
• QOL: Quality of Life
Ebbe a mutatószám csoportba tartoznak az életminőség egyéb indexei. Idesorolható például a
PAUL QL mutatószám, melyet Satya Paul 1997-ben publikált, vagy a BWI: Basic Well-being
Index és a PQLI: Physical Quality of life fizikai életminőség index. A PQLI mérőszámot
Morris David Morris alkotta meg 1979-ben és tartalmát tekintve pedig, egy 0-100 terjedő
skálán ad információt az egyes országok életminőségéről, az írni - olvasni tudás képességéről,
a gyermekhallandóságáról és az egy éves korban várható élettartam súlyozatlan átlagolásáról.
Ezzel szemben a BWI annyiban tér el, hogy az írni – olvasni tudók vizsgálatánál, figyelembe
veszi a középiskolai beiratkozások bruttó arányát.
Az eddig bemutatott elméletek és mérőszámok alapján kijelenthető, hogy elég változatosak az
életszínvonal és ezzel együtt a boldogság mérésének eljárásai. Melyek közül maga a kutató
döntheti el, melyiket alkalmazza elképzeléseinek megfelelően. A mérések eredményeit pedig
egy új módszernek köszönhetően már vetületi térkép segítségével is meglehet jeleníteni.
Segítségével kimutatható országonként a szubjektív és az objektív mutatók összefüggései
illetve az adott ország területenkénti életminősége.
Az ábrán látható modell esetében nyolc terület kedvező hatásainak figyelembe vételével,
kölcsönhatásba lépésük révén nagy valószínűséggel jó életminőséget eredményeznek.
Azonban nem feledkezhetünk meg a kutatás során fellépő korrelációról, melyhez
szükségeltetik az életminőség mérése. Amit várhatóan a boldog évek száma és az abból
igazított mutató ad meg. (Sebestény [2005], Kovács [2007])
44
Ez a modell Rahman modellje, melyet a következő ábra szemléltet:
12. számú ábra: Rahman életminőség - modell Forrás:
3.3. A fogyasztók életminősége
Sebestény [2005]
A következőkben szeretném a fogyasztói elégedettségre helyezni a hangsúlyt. Mivel úgy
vélem az emberek boldogságérzetét fogyasztási szokásainkon keresztül érdemes
megvizsgálnunk és ez által megkeresni a választ arra a feltevésemre miszerint: A
boldogságunk kulcsa a fogyasztásban rejlik…?
Elsősorban bemutatnám e fogalom megfogalmazásának nehézségét, illetve kialakulási
folyamatát valamint különböző vizsgálati értelmezések tükrében kívánom bemutatni mit is
takar a vevői elégedettség. Szeretném felhívni a figyelmet, a kettős megfogalmazásra, mely
esetemben nem véletlen. Ugyanis sokak számára a fogyasztói illetve a vevői elégedettség
ugyanazon jelentés tartalommal bíró meghatározások, pedig igenis különbséget kell tennünk
abból a nézőpontból, hogy az egyénről vagy éppenséggel szervezeti vásárlókról van-e szó.
45
A fogyasztói elégedettség tekinthető egyéni vásárlókra vonatkozó fogalomnak, míg a vevői
elégedettség pedig szervezetinek vagy éppenséggel fordítva. Azonban jelen
szövegkörnyezetben használható e két meghatározás, ha nem is azonos, de hasonló jelentés
tartalommal bíró fogalomként. (Hofmeister, [2003])
A fogyasztói elégedettség fogalmának meghatározása igen nehéz feladat, hiszen amennyire
elterjedt szóhasználat a hétköznapokban, olyannyira nehézségekbe ütközik a pontos fogalom
definiálása. Számos neves kutató próbálkozott e fogalom meghatározásával az idők során,
azonban mai napig még nem születet meg egy általánosan elfogadott definíció.
Az eredményorientáltság és a folyamatorientáltság szerinti csoportosítás szempontjaiból a
fogyasztói elégedettség tanulmányozásában két kiemelkedő kutató nevét kell megemlíteni
Ronald Schütze (1992) és Youjae Yi (1990). Schütze tanulmányában számos különböző
meghatározást állított fel, melyek főként az eredményorientált megfogalmazást helyezik
előtérbe a folyamatorientálttal szemben, melynek főképviselője Yi. Az eredményorientált
meghatározások lényege abban rejlik, hogy a fogyasztói elégedettséget a fogyasztással
kapcsolatos tevékenységekre vezethetők vissza, míg ezzel ellenétben a folyamatorientált
meghatározás esetében pedig a folyamat szerűség kerül az előtérbe. Miszerint az elégedettségi
folyamat során nagy hangsúly helyeződik az érzékelésre, az értékelésre valamint a
pszichológiai folyamatokra melyek mind hozzájárulnak az elégedettség érzéséhez.
Yi kutatásai során az élőbbekben említett megállapításain túlmenően, úgynevezett
elégedettségi szinteket is megfogalmazott, melyek a vásárlási tevékenységgel vannak
kapcsolatban:
• A megvásárolt termékkel kapcsolatos elégedettségi szint
• A vásárlási folyamat valamint a vásárlási döntések tapasztalataival való elégedettségi
szint
• A vásárlás előtti tapasztalatokkal való elégedettségi szint
• A teljesítményjellemzővel való elégedettségi szint
• A vásárlási helyszínnel (bolt, intézmények, stb.) való elégedettségi szintű
Yi kutatása felhívja a figyelmet a vásárlókkal/ fogyasztókkal való viselkedés lényegére, amire
már a vállalatok, a gyártók is odafigyelnek. Ugyanis ráébredtek a vásárlókkal való foglalkozás
felelősséggel jár, mivel ha ezt kiadják kezükből, akkor nem tudják biztosítani a vevők
elégedettség annak ellenére, hogy vásároltak.
46
Ez a felismerés vezetett többek között arra, hogy a vállalatok saját szakembereik segítségével
kutassák a fogyasztók elégedettségét társadalmi valamint pszichológiai szempontok alapján
is. Így a hangsúly a vevői elégedettségre helyeződött, mely a TQM (Total Quality
Management) elsődleges feladata volt. Továbbá a TQM feladata volt a vállalati irányításon
belül, a fogyasztói információk kutatása a vállalatok felé történő visszacsatolással valamint a
TQM képviselői a termelés és a külső termék megjelenés területéhez kapcsolódóan
vizsgálódtak.
A vállalatokon belüli marketing szakemberek feladatköre pedig az elégedettség pszichológiai
vizsgálata volt, amellett hogy az elkövetkezendő vásárlási szándékokra gyakorolt hatásokat
kutatták. Cardozo (1965) e kutatási terület képviselőjeként, azt a megállapítást tette, miszerint
ha egy fogyasztó többlet energiát fektetett egy megvásárolni kívánt termékbe, akkor a
tapasztalati érvek és az adott termék iránti elvárásai - legyen akár saját hasznossága is - között
mérlegel.
Az elégedettség fogalmának megállapításában a következő szempont a folyamat szerinti
meghatározás, melyről szintén megállapíthatjuk nem igen elterjedt vagy éppen általánosan
elfogadott módszer. A szakirodalmakban fellelhető megjelenítési mód a fogyasztó adott
termék használatával kapcsolatosan megszerezett tapasztalatait egy összehasonlítási alappal
veti össze. Ez a „konfirmáció / diszkonfirmáció központi tételének „felel meg. ( Hofmeister
[2003] 40.o. ) Melynek a fentebb említett folyamata a fogyasztó tapasztalatainak és
elvárásainak összevetése tükröz illetve mely a következő folyamat ábrán is megtekinthető. Az
ábra szemlélteti azt az összehasonlítási folyamatot, melynek végeredményeként az
elégedettség jelenik meg. Ahol az elégedett fogyasztó az összehasonlítási folyamat végén,
tapasztalatai és elvárásaival szemben álló termékek illetve szolgáltatások mérlegét pozitív
egyenleggel zárja.
13. számú ábra: A fogyasztói elégedettség kialakulásának folyamatábrája Forrás:
Hofmeister T. Ágnes: Fogyasztói elégedettség 41.o. [Eredeti forrás: Simon-Homburg, [1995] 36. o.]
Az utóbbi időben kiemelkedő figyelmet fordítottak ennek a jelenségnek, vagyis az elvárások
és a tapasztalatok között kialakult viszonyra. Már nem csak az elméleti kutatások jellemzőek,
Összehasonlítás-standard (elvárt teljesítmény)
Érzékelt teljesítményszint (érzékelt teljesítmény)
Elégedettség / Elégedetlenség
Összevetési folyamat
47
hanem nagyobb figyelmet fordítottak a gyakorlati tapasztatok vizsgálatára is. Így több
lehetőség nyílt, hogy megvizsgálják az elégedettség és a fogyasztók elvárásainak,
tapasztalatainak kapcsolatát. Ami szükségessé is vált, hiszen a tömeggyártás, a
tömegmarketing megjelenésével a gyártók és a fogyasztók közötti távolság jelentősen
megnőtt. Ennek köszönhetően főleg az 1990-es évek végén a fogyasztói elégedettség mérése
nagymértékben elsődleges feladattá vált vállalatok körében.
3.3.1. Fogyasztói elégedettség mérése és elemzése A fogyasztói elégedettség mérésére vonatkozó szakirodalmakban kiemelkedőnek tekintendő a
külföldi kutatók által végzett empirikus boldogságkutatások és eredményeik. Ha a
táblázatban szereplő eredményeket összegezzük, akkor mondanivalója abban fogható meg,
hogy a szerzők többségében egyetértenek a vásárlói elégedettség pozitív kihatásáról a
vásárlók viselkedésére és így vásárlási szándékukra. (Hofmeister, [2003] 75.o.-78.o. )
*A vizsgálati területek rövidítései a következőket jelentik:
• SZM = Szolgáltatásmarketing
• FMK = Fogyasztói magatartás-kutatás
• KM = Kapcsolati marketing
• NE = Nemzeti elégedettség vizsgálatok
SZERZŐK TERÜLET* A KUTATÁS
FÓKUSZA
AZ EMPIRIKUS
KUTATÁS JELLEMZŐ
ADATAI
A KUTATÁS
EREDMÉNY, ILLETVE
AZ ÖSSZEFÜGGÉS
Anderson/
Sullivan
[1993]
FMK C/D paradigma
változatai
59 svéd vállalat vásárlói,
n = 22300,regressziós
elemzés
A vásárlói elégedettségnek
pozitív hatása van a
vásárlási szándékra.
Bearden/
Teel [1983] FMK
C/D paradigma
változatai
Paneladatok,n = 375,
okozati elemzés
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van az
attitűdre,az attitűd pedig
pozitív hatással van a
vásárlói szándékra.
Biong
[1993] KM
Vevői elégedettség és
vevőhűség.
Élelmiszer-kiskereskedelmi
vállalatok Norvégiában,
n = 347,regresszióelemzés.
A vevőelégedettségnek
pozitív hatása van,a
vevőhűségre(kívánság az
üzleti kapcsolat
folytatására)
Bitner
[1990] SZM
Szolgáltatásminőség,
vásárlói elégedettség
és vásárlási szándék.
Egy légitársaság utasai n =
145,Pfad-elemzés
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van a
szolgáltatásminőségre,
48
a szolgáltatásminőségnek
pozitív hatás van a vásárlói
lojalitásra.
Bolton
[1998] SZM
Vevőelégedettség és
az üzleti kapcsolat
hossza
Egy telefontársaság vevői,
n = 650 ,
regresszióelemzés
A vásárlói elégedettségnek
pozitív hatása van az üzleti
kapcsolat időtartamának
hosszára.
Boulding és
társai
[1993]
SZM C/D paradigma
változatai
Szolgáltatásminőség és
vásárlási szándék
1.kutatás:menedzser,
n = 107,kísérleti design,
2.kutatás:diákok,
n = 177, Pfad-elemzés
A szolgáltatásminőségnek
pozitív hatása van a vásárlói
lojalitásra.
Cronin/Talo
r [1992] SZM
Szolgáltatásminőség,v
ásárlói elégedettség és
vásárlási szándék.
Bevásárlóközpontok
vásárlói, n = 426,okozati
elemzés
A szolgáltatásminőségnek
pozitív hatása van a vásárlói
elégedettségre,a vásárlói
elégedettségnek pozitív
hatása van a vásárlói
hűségre.
Formell
[1992] NE
Svéd
vásárlóelégedettség-
index(SCSI)
30 iparág 200 vállalatának
vásárlói,
n = 25000,okozati elemzés
A fogyasztói
elégedettségnek pozitív
hatása van a vásárlói
hűségre,a hatás erőssége
iparágfüggő.
Formell és
társai
[1996]
NE
Amerikai
vásárlóelégedettség
index
40 iparág 200 vállalatának
vásárlói,
n = 50000,
okozati elemzés
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van a
vásárlói hűségre és negatív
hatással a vásárlói
panaszokra.
Gassenheim
er /Sterling
Robicheaux
[1989]
KM
Csatornák közötti
üzleti kapcsolat
stabilitása
Irodaberendezés-
kereskedők, n = 324
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van arra a
szándékra,hogy az üzleti
kapcsolatot a jelenlegi
szállítóval tovább
folytassák.
Geysken /
Steenkamp
[1998]
KM
Ökonómiai és
társadalmi
vevőelégedettség és
elkötelezettség
Bártulajdonosok,hentesek,
pékek,n = 522
regresszióelemzés
Társadalmi elégedettség
moderálja a pozitív
kapcsolatot az ökonómiai
elégedettség és az
49
elkötelezettség között.
Grund
[1998] SZM
Alkalmazotti
elégedettség és
kötődés,vevőelégedett
ség és kötődés
Bankügyfelek, n = 800
bankdolgozók, n = 650,
okozati elemzés
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van a vevők
kötődésére,az alkalmazotti
elégedettség pozitív
hatással van az alkalmazotti
kötődésre.
Hallowell
[1996] SZM
Vásárlói
elégedettség,vásárlói
lojalitás és nyereség
59 fiók bankügyfelei,
n 7 12000,
regresszóelemzés
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van az
üzleti kapcsolat hosszára.
Halstead /
Page [1992] FMK
Panaszelégedettség,ter
mékelégedettség és az
újravásárlás szándéka
Egy padlószőnyegmárka
vásárlói, n = 399,
ANOVA- és t-teszt
Az újravásárlási szándék
függ a termékkel való
vásárlói elégedettségtől.
Han [1992]
Han/Wilson
[1992]
KM
Szerkezeti
kötődés,társadalmi
kötődés és
elkötelezettség
Beszerzési menedzserek,
n = 107,okozati elemzés
A vevőelégedettség pozitív
hatással van a társadalmi
kötődésre,a kötődés pedig
az elkötelezettségre.
Kasper
[1998] FMK
termékprobléma,elége
detlenség és lojalitás
Háztartások véletlen
kiválasztása, n = 178,
gyakoriságeloszlás
A termékprobléma és
elégedetlenség
márkaváltáshoz vezetnek.
LaBarbera/
Oliver
[1997]
FMK Vásárlói elégedettség
és vásárlási szándék
Paneladatok, n = 87,
regresszió,korreláció- és
diszkriminancia elemzés
A vásárlói elégedettség
mint mediátor működik a
múltbeli szándék és a
jövőbeni magatartás között
Mooradian/
Oliver
[1997]
FMK C/D paradigma változatai
Háztartások véletlenszerű
kiválasztása, n = 193,
okozati elemzés
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van a
vásárlási szándékra és a
tovább ajánlásra.
Mittal/Kum
ar/Tsiros
[1999]
FMK Vásárlói elégedettség
és vásárlási szándék
Autóvásárlók, n =5206,
okozati elemzés
A vásárlói elégedettség
mint mediátor működik a
múltbeli elégedettség és
jelen vásárlási szándék
között
Mittal/Rose/
Baldasare
[1998]
FMK C/D paradigma
változatai
1.tanulmány,betegek
n = 4517,
2.tanulmány,autóvásárlók,
n = 9359,
3.tanulmány,autóvásárlók,
n =13759,regresszióelemzés
A vásárlói elégedettség
negatív hatással van a
márkaváltási szándékra,a
negatív díszkonfirmációnak
erős hatása van a vásárlói
elégedettségre.
Oliver/Lind
a [1981] FMK
Vásárlói
elégedettség.preferenc
iák és vásárlási
szándék
Egy New York-i
bevásárlóközpont vásárlói,n
= 500,korreláció és
regresszióelemzés
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van
vásárlási szándékra.
50
Peter [1997] FMK A vásárlói kötődés
meghatározói
Autóvásárlók, n =943,
okozati elemzés
A vásárlói elégedettség
pozitív hatással van a
vásárlói hűségre
Patterson/Jo
hnson/
Spreng
[1997]
FMK C/D paradigma
változatai
tanácsadó cégekügyfelei,
n = 128,okozati elemzés
A vásárlói elégedettségnek
pozitív hatása van a
vásárlási szándékra
Ping [1993] KM Vevőelégedettség,vev
őhűség és elvándorlás
Számítógép-kereskedők,
n = 222,okozati elemzés
A marketingcsatornákból való
kilépés a negatív
elégedettségtől függ
Rust/Zahori
k [1993] SZM
Vásárlói
elégedettség,vásárlói
kötödés és piaci
részesedés
kereskedők, n = 150 okozati
elemzés
Bizonyos
elégedettségjellemzők
pozitív hatással vannak a
vásárlói kötődésre
Rust és
trásai
[1999]
FMK C/D paradigma
változatai
Diákok, n = 160,kísérleti
kutatás
A fogyasztói elégedettség
pozitív hatással van a
vásárlási szándékra,a
negatív diszkonfirmáció
erősebb hatással van a
vásárlói elégedettségre és a
vásárlási szándékra,mint a
pozitív diszkonfirmáció.
Selnes/Gon
haug [1997] KM
Vevőelégedettség,elvá
ndorlás,továbbajánlás
és elkötelezettség
Kereskedők, n = 150,
okozati elemzés
A vásárlói elégedettségnek
pozitív hatása van a
vásárlásra,a továbbajánlásra
és elkötelezettségre,és
negatív hatással van az
elvándorlásra.
Taylor/Bake
r [1994] SZM
Szolgáltatásminőség,v
ásárlói elégedettség és
vásárlási szándék
Bevásárlóközpont vásárlói,
n = 426
regresszióelemzés
A vásárlói elégedettségnek
pozitív hatása van a
vásárlási szándékra.
Woodside/F
rey/Daly
[1989]
SZM
Szolgáltatásminőség,v
ásárlói elégedettség és
vásárlási szándék
Egy kórház betegei, n =
392,korrelációelemzés,
regresszióelemzés
A betegelégedettségnek
pozitív hatása van újra
ugyanazt a kórházat
felkeresni.
Zins[1998] SZM
A vásárlói
elégedettség
meghatározó tényezői
és a vásárlói lojalitás
Frequent Flyer, n =
1475,okozati elemzés
A vásárlói elégedettségnek
pozitív hatása van a vásárlói
hűségre(első preferencia és
továbbajánlás)
14. számú ábra: A legjelentősebb külföldi elégedettség kutatások Forrás: Hofmeister [2003] 75.o.-78.o.
51
4. A kutatásom értékelése A fogyasztásra, vásárlásra és az elégedettségre vonatkozó elméletek áttekintése után érdemes
átváltani a „gyakorlatra”, és megnézni, hogy a valóságban mi határozza meg az emberek
elégedettségét, milyen életvitel és fogyasztói szokások mellett érzik úgy, hogy elégedettek az
életszínvonalukkal.
4.1. A BGF hallgatóinak fogyasztási szokásai röviden A kutatás alapjául az utcai kérdőíveztetés szolgál. A felmérés során, egyszerű véletlen minta
alapján 100 fiatalt és 60 felnőttet kérdeztünk meg a fogyasztói szokásaikról. A felmérés során
törekedtem arra, hogy az emberek minél szélesebb rétegét kérdezzem meg, betekintést nyerve
a mai társadalmi és gazdasági helyzetbe, ezáltal minél reálisabb képet alkotva napjaink
fogyasztói szokásairól és az megkérdezettek közérzetéről. A felmérésben tükröződik, hogy a
megkérdezettek szélsőséges körülmények között élnek, más és más fogyasztói szokásokkal
rendelkeznek.
A megkérdezés két irányban történt: egyrészt a BGF PSZFK zalaegerszegi Intézetének
hallgatói töltötték ki a kérdőíveket, másrészt sikerült 60 felnőttel is kitöltetni a kérdőíveket.
Ennek részletes kiértékelése a dolgozatban külön nem szerepel, fontosabbnak tartottam a saját
korosztály fogyasztói szokásainak bemutatását. A felnőtt korosztály válaszait csak az
elégedettségre ható tényezők vizsgálatánál vettem figyelembe, hiszen így reálisabb képet
tudok nyújtani arról, hogy vajon mi is a boldogság kulcsa.
A válaszadók között a nemek aránya közel azonos volt, de valamennyivel több nőt
kérdeztünk, meg mint férfit. A 100 megkérdezettből 53 nő, míg a férfiak száma 47 volt. A
megkérdezettek közül több mint 40% három illetve négytagú családokban él, általában még a
szüleikkel egy háztartásban. A szülők 1/3 középfokú végzettséggel 23%-a pedig felsőfokú
végzettséggel rendelkezik. A válasz adok családjában közel 10% volt a munkanélküliek
aránya, emellett a vállalkozók száma 20%, a maradék 70% pedig alkalmazotti vagy egyéb
munkavállalóként dolgozik. A megkérdezett fiatalok családjában az eltartottak száma egy
illetve két fő. Az olyan háztartások, ahol az eltartottak száma 1 fő 20%-ot, ahol 2 fő 12%-ot
tesznek ki. Kisebb arányban fordult elő a válaszadók között olyan, hogy három vagy annál
több eltartott van. A 18 és 30 év közötti korosztály megkérdezése során azt a következtetés
tudtam le vonni, hogy közel azonos arányban vannak azok, akik saját jövedelemmel
52
rendelkeznek illetve azok, aki nem. Pontosan 48%-nak van saját jövedelme, ami általában
ösztöndíjból, szociális támogatásból és csak ritka esetben munkából származik.
A kérdőívezés során megkérdeztem a fiatalokat alapvető szokásaikról, többek között a
gyümölcs- és zöldségfogyasztásaikról. A legtöbben heti egy esetleg két alkalommal
vásárolnak főként közértekben, vagy kisebb áruházakban.
Ilyen esetekben a gyümölcs illetve a zöldségfogyasztás mellett főként alapvető élelmiszereket
és élvezeti cikkeket vásárolnak.
• A fiatalok 50 %-a hetente többször, a maradék 50% pedig hetente és naponta
fogyaszt zöldséget.
• A zöldség- és gyümölcsfogyasztásban hasonló tendenciák érvényesülnek:
15. számú ábra: A zöldségfogyasztási szokások
16. számú ábra: A gyümölcsfogyasztási szokások
53
Megfigyelhető a diagramokon, hogy a fiatalok körében kevés azoknak a száma, akik
egyáltalán nem vagy csak kis mértékben fogyasztanak gyümölcsöt és zöldséget. Az
egészséges életvitel szempontjából elgondolkodtató eredmény, hogy a fiatalok nem napi
rendszerességgel fogyasztják ezeket az élelmiszereket, amelyek az egészséges táplálkozás
alapját adják.
17. számú ábra: Az alkoholfogyasztási szokások
Számomra váratlan eredménnyel zárult az alkoholfogyasztási szokásokra vonatkozó kutatás,
mivel a megkérdezettek majdnem 50%-a fogyaszt alkoholt hetente legalább egyszer, de
vannak olyan megkérdezett fiatalok, akik naponta több alkalommal is, és ez az érték ebben a
korosztályban igen meglepő.
18. számú ábra: A kávéfogyasztási szokások
54
Főiskolánkban megkérdezett hallgatóknak majdnem 40%-a az adatok alapján koffeinfüggő.
Mivel csupán 24% azoknak az aránya akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét, legalább
alkalmanként egy vagy két csésze kávét.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy van-e hobbija a válaszadónak. Ezt a kérdést azért
tartottam fontosnak, mert általában akik rendelkeznek hobbival, azok az emberek
elégedettebbek az életszínvonalukkal.
19. számú ábra: A megkérdezettek hobbijai
Az ábrából látható, hogy a válaszadók kétharmada nem unatkozik szabadidejében, mivel
megnevezett egy hobbi szinten végzett tevékenységet. Ezzel szemben a válaszadók
egyharmada nem tudott ilyen tevékenységről beszámolni. A hobbi általában valamilyen
sporttevékenységhez köthető. Ezek alapján kijelenthető, hogy a BGF hallgatói aktív életet
élnek.
20. számú ábra: Internetezési szokások
55
A következő kérdés az internetezési szokásokat mérte fel. A most 18-21 éves generációra
jellemző, hogy minimum 2 órát tölt minden egyes nap a számítógép előtt. Véleményem
szerint – amit kutatások is alátámasztanak – a naponta 2-3- óra számítógéppel való
foglalatosság átlagosnak tekinthető, főkképpen a fiatalabb korosztály körében. Ezért a kapott
adatok alapján is kijelenthető, hogy a megkérdezett fiatalok többségénél ez az időintervallum
napi szinten teljesen átlagosnak számít.
Végül az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire elégedettek a hallgatók az
életszínvonalukkal, melyre a következő eredményt kaptam:
21. számú ábra: A hallgatók életszínvonallal való elégedettsége
A felmérés során a hallgatók alacsony aránya mondta azt, hogy teljes mértékben elégedett
mostani életszínvonalával, bár jelen helyzetén változtatni képtelen akár anyagi, akár más
indokok miatt. Viszont az is érdekes adatnak tekinthető, hogy csupán 15% jelentette ki a
fiatalok körében, hogy abszolút nem elégedett a jelenlegi életszínvonalával.
56
4.2. A „boldogságra” ható tényezők elemzése
A kérdések részletesebb elemzése érdekében szükségessé vált a szöveges válaszok
számszerűsítése, mivel a kérdések nagy részére adható válaszok mindegyike minőségi ismérv,
ezért ezek számszerűsítése érdekében a lehetséges válaszokat pontok reprezentálják (a
kérdőíveket és az egyes kérdésekhez rendelt pontszámokat lásd: 1. és 2. számú melléklet). Az
elemzéshez a többváltozós statisztikai módszerek közül a faktoranalízist alkalmaztam, mivel
célja a változók csoportosítása és a változók számának redukálása.
Valamint a faktoranalízis lényege abban fogható meg, hogy az egyes változók között
összefüggések illetve korrelációk tapasztalhatók, melyek alapján végezhetünk elemezéseket.
A főkomponens meghatározásához, illetve a faktoranalízis elkészítéséhez egybevontam a két
megkérdezett csoportot (fiatalokat, illetve a felnőtteket) és az adott válaszok alapján
tizenhatra csökkentettem a kérdések számát, így tizenhat változó alapján vizsgálom, hogy
melyek azok a tényezők, melyek meghatározzák az egyének boldogságát, és élettel való
elégedettségét. Ez a tizenhat változó a következő:
1) Kor
2) Nem
3) Szülők (illetve felnőttek esetén) saját legmagasabb iskolai végzettsége
4) Munkavállalás
5) Az elmúlt 10 évben vásárolt tartós fogyasztási cikkek mennyisége
6) A létfenntartáshoz szükséges vásárlás gyakorisága
7) Zöldségfogyasztás rendszeressége
8) Gyümölcsfogyasztás rendszeressége
9) Kávéfogyasztás rendszeressége
10) Alkoholfogyasztás kerülése
11) Fogyaszt-e élvezeti cikkeket, vesz-e igénybe „luxus”szolgáltatásokat?
12) Tisztában van-e azzal, hogy az előző kérdésben megjelölt szolgáltatások és termékek
nélkül is életszínvonal csökkenés nélkül tudna élni?
13) Sportol-e?
14) Szabadidő eltöltése mennyire hatékony
15) Internetezéssel töltött órák száma
16) Életszínvonallal való megelégedettség
57
4.2.1. A főkomponens-elemzés eredménye
A főkomponens-elemzés azt vizsgálja, – mint ezt már feljebb is említettem – hogy a feltett
kérdésekből kialakított változóhalmazt lineáris transzformáció segítségével le lehet-e
redukálni egy kisebb számú változóhalmazzá úgy, hogy az így keletkezett főkomponens az
eredeti változók által képviselt információtömeg nagy részét megőrizze. A kérdőívet kitöltők
esetében az a kérdés, hogy létezik-e olyan összetett ismérv, amely választ ad arra, hogy az
emberek boldogságát, élethez és életvezetéshez való viszonyát mi befolyásolja.
Total Variance Explained
Compo
nent
Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings
Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative %
1 2,931 18,321 18,321 2,931 18,321 18,321
2 1,742 10,886 29,207
3 1,526 9,539 38,746
4 1,351 8,444 47,190
5 1,103 6,896 54,087
6 1,005 6,284 60,371
7 ,892 5,573 65,944
8 ,845 5,280 71,224
9 ,749 4,681 75,905
10 ,715 4,468 80,374
11 ,682 4,259 84,633
12 ,646 4,037 88,670
13 ,621 3,882 92,553
14 ,562 3,515 96,068
15 ,410 2,562 98,630
16 ,219 1,370 100,000
Extraction Method: Principal Component Analysis. 1. számú táblázat: A tizenhat magyarázó változó
A kijelölt műveletek elvégzése során azt az eredményt kapjuk, hogy a főkomponens a tizenhat
változó által hordozott információtömeg 18,321%-át őrzi meg. Annak érdekében, hogy a
főkomponens magasabb információtartalommal bírjon, lépésről-lépésre el kell hagyni azokat
a változókat, amelyek nem korrelálnak elég szorosan a főkomponenssel. A szükséges
számítások elvégzése után arra az eredményre jutunk, hogy nem létezik egyetlen olyan
58
összevont tényező, amely életünket, életvitelünket és ezzel együtt a boldogságunkat
nagymértékben magyarázná. Így érdemes több látens változóra kiterjeszteni a vizsgálatot.
4.2.2. A faktoranalízis eredményei
A faktoranalízis során azt a látens változóstruktúrát keressük, amely meghatározza, hogy a
felszín alatt, melyek azok az emberi rutinok, vásárlási szokások, életviteli formák, amelyek
meghatározzák az egyén elégedettségét. A főkomponens-elemzés alapján nem jött létre egy
komplex magyarázó változó, amely ezt magyarázná, így faktoranalízis segítségével
megpróbáltam több látens változóra visszavezetni a problémát. A hatfaktoros struktúra az
eredeti változó szett által tartalmazott információnagyság több mint 60%-át megőrizte, tehát
az új látens változók viszonylag jó magyarázó képességgel rendelkeznek. (Erre vonatkozó
táblázat a 3. számú mellékletben található.) A rotálás utáni komponens mátrix a következő:
Rotated Component Matrixa
Component
1 2 3 4 5 6
Kor ,779 -,235 -,035 ,137 ,026 ,264
Nem -,148 ,194 ,082 -,469 ,335 ,092
Szülőksaját_legmagasabb_is
kolai_végzettsége -,030 ,614 -,116 -,200 ,144 ,286
Dolgozik ,823 -,172 -,005 ,212 -,014 ,080
Tartós_fogyasztási_cikkek_v
étele -,046 -,024 -,046 -,091 ,085 -,861
Vásárlás_tudatossága -,038 ,375 -,047 ,586 -,178 ,199
Zöldségfogyasztás -,039 ,028 ,851 ,019 -,035 -,079
Gyümölcsfogyasztás -,152 -,005 ,827 -,058 ,059 ,123
Kávéfogy -,614 -,206 ,118 ,156 ,280 ,018
Alkoholfogy ,666 -,057 -,065 ,090 ,105 -,184
Élvezeti_cikkek_és_szolgálta
tások_igénybevétele ,222 -,157 ,049 ,727 ,158 ,058
tisztában_van_a_felesleges_
költekezéssel -,247 -,028 -,376 -,044 ,558 ,106
Sport -,195 ,695 ,038 ,197 ,164 -,005
Szabadidős_tevékenységek_
száma ,046 ,126 ,133 ,111 ,661 -,238
59
Internethasználat ,044 -,637 -,136 ,210 -,084 ,330
Boldoge ,111 ,292 -,003 -,278 ,574 ,016
Extraction Method: Principal Component Analysis. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. a. Rotation converged in 11 iterations. 2. számú táblázat: A rotálás utáni komponens mátrix
A komponens mátrix tizenhat felszíni változó alapján hat faktort tartalmaz. A faktorsúlyok
figyelembevételével a látens változókat a következőképpen neveztem el:
1. faktor: „felnőttség”
2. faktor: kitartás
3. faktor: táplálkozás
4. faktor: tudatosság
5. faktor: életvitel
6. faktor: új technológiák kerülése
Az első faktort a kor, a munkavállalás, a kávéfogyasztás és az alkohol kerülése képezi.
Véleményem szerint ezek azok az ismérvek, melyek alapján egyértelműen meg lehet
különböztetni a felnőttet a gyerektől. Életünket, életvezetésünket minden kétség nélkül
leginkább az befolyásolja, hogy jelenleg mi az aktuális élethelyzetünk (tanulunk vagy
dolgozunk). Ennél a faktornál érdemes vizsgálni, hogy korosztályok és nemek szerint a
válaszadók mennyire elégedettek az életükkel. A kérdőív utolsó kérdésénél (Mennyire
elégedett az életszínvonalával általában?) négy lehetőség közül választhattak a
megkérdezettek:
• abszolút nem (ez 0 pontot ért)
• kismértékben (1 pont)
• közepesen (2 pont)
• elégedett (3 pont)
Kor alapján a következő diagramot kapjuk, ez alapján az emberek 27, 30 és 39 éves korukban
a legelégedettebbek az életszínvonalukkal.13
13 Az elemzés alapjául szolgáló táblázat a 4/A számú mellékletben található. Az elemzésnél nem vettem figyelembe az olyan korosztályokat, ahol csak 1 válaszadó volt.
60
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 35 36 37 38 39 40 42 44 45 48 50 51 53 54 55
A boldogság mértéke egyes életkorokban
22. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség kor alapján Nemek alapján azt az eredményt kapjuk, hogy a nők és férfiak hasonló mértékben elégedettek
az életszínvonalukkal, bár a nők kismértékben elégedettebbek (eredeti táblázat ld: 4/B számú
melléklet):
Az életszínvonallal való átlagos megelégedettség
Férfi 1,284090909 Nő 1,757142857 3. számú táblázat: Nemek és boldogság kapcsolata
A táblázatból és az előző ábrából is látszik, hogy az emberek általában kismértékben vagy
közepesen elégedettek csak az életszínvonalukkal, miközben a többi kérdésre adott
válaszaikból egyértelműen az derül ki, hogy az alapvető szükségletek (élelmiszer,
lakásfenntartás, ruházat) kielégítése mellett az egyének általában még igénybe tudnak venni
olyan szolgáltatásokat is, mint például a fodrászat, kozmetika, szauna, horgászat, stb.
A második faktort két ismérv alkotja: a saját illetve hallgatók esetén a szülők legmagasabb
iskolai végzettsége, illetve a sportolás rendszeressége. A faktor nevének meghatározása első
ránézésre nehézséget okozott, viszont az azonos irányú magyarázó erőt úgy lehet
megfogalmazni, hogy e két ismérvben az a közös, hogy mind a rendszeres sportoláshoz, mind
egy főiskolai vagy egyetemi diploma megszerzéséhez kitartásra van szükség. Egy ember
életstílusát pedig nagymértékben meghatározza az, hogy végzettsége alapján milyen
munkakörben dolgozik akár napi 10-12 órát, illetve az is, hogy emellett mennyi időt és
energiát képes arra szánni, hogy mind szellemileg, mind fizikálisan fitt maradjon.
61
A második faktor esetén is nézzük meg, hogy a faktort képző két tényező alapján hogyan
alakul az emberek életszínvonallal való megelégedettsége (ábra alapjául szolgáló
táblázatokat ld: 4/C és 4/D számú mellékletek):
00,20,40,60,8
11,21,41,61,8
2
Boldogság alakulása a végzettség alapján
23. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség a végzettség alapján
Az ábrából látható, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők a legelégedettebbek az
életszínvonalukkal, de itt érdemes figyelembe venni azt is, hogy a felsőfokú végzettséget
igénylő állások – nem minden esetben ugyan – általában magasabb jövedelmet is
biztosítanak. Ebben az esetben is jól látható, hogy a válaszadók átlagos megelégedettsége
csak közepes szintű.
0
0,5
1
1,5
2
nem sportol sportol rendszeresen sportol
A boldogság alakulása a sportolás függvényében
24. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség a sportolás rendszeressége alapján
A sportolás és a boldogság közötti kapcsolat vizsgálata a várt eredményt hozta: orvosok és
szakértők szerint a mozgás endorfint szabadít fel a szervezetben, ezáltal nő a boldogságérzet
62
és oldódik a feszültség. Ebből is látható, hogy a szükségletek milyen sokrétűek, nem elég
csupán az anyagi eredetűeket kielégíteni, szükség van az érzelmi alapú hiányérzetek
megszüntetésére is.
A harmadik faktornak két része van: a gyümölcs- és zöldségfogyasztás rendszeressége. Ez a
faktor így alapvetően az egészséges táplálkozás tényezőit tartalmazza. Az emberek közérzetét,
életvitelét mindenképpen nagymértékben meghatározza az, hogy mennyire táplálkoznak
vitamindúsan.
A negyedik faktor a változók egy nagyon érdekes kombinációja képzi, ide tartozik a nem, az
élvezeti cikkek fogyasztása és annak elismerése, hogy „feleslegesen” költ a válaszadó az
előbb említett termékekre és szolgáltatásokra. A faktort azért neveztem el tudatosságnak, mert
az emberek természetesen költenek olyan termékekre és szolgáltatásokra is pénzt, melyek
nélkül jelentős életszínvonalbeli csökkenés nélkül tudnának tovább élni (szauna, fodrász,
cigaretta, alkohol). Ámbár véleményem szerint fontos, hogy ezzel tisztában is legyenek.
Érdemes megvizsgálni azt, hogy akik költenek ilyen termékekre és szolgáltatásokra, be
merik-e vallani, hogy ezt tényszerűen ők is feleslegesnek tartják, viszont a lelki harmóniájuk,
önképük, vagy csak általában a haszonérzet növelése érdekében mégis megvásárolják ezeket a
„luxus” termékeket vagy szolgáltatásokat. A számítások alapján a következő táblázatot
kaptam:
Report
Tisztában_van_a_felesleges_költekezéssel
Élvezeti_cikkek_és_szolgáltatások_igénybevét
ele Mean N Std. Deviation
Nem él vele ,6392 97 ,48273
Él vele ,5556 63 ,50090
Total ,6063 160 ,49011
4. számú táblázat: Az élvezeti cikkek fogyasztása és a tudatosság közötti kapcsolat
Ez azt jelenti, hogy azok, akik kevésbé vagy egyáltalán nem költenek „felesleges” termékekre
és szolgáltatásokra túlnyomórészt tisztában vannak azzal, hogy tudnak ezek nélkül élni, míg
azok, akik ilyen jellegű kiadásokba verik magukat csak 50%-ban érzékelik költekezésük
63
feleslegességét. Ez alátámasztja azt, hogy hazánkban még nem terjedt el az „új aszkétizmus”
trendje, egyelőre úgy érezzük, hogy szükségünk van ezekre e termékekre és szolgáltatásokra.
Ennél a faktornál is érdemes vizsgálni, hogy az élvezeti cikkek vásárlása vajon milyen
mértékben segíti elő azt, hogy elégedettek legyünk az életszínvonalunkkal, ennek eredményét
mutatja a következő táblázat:
Report
Boldog-e
Élvezeti_cikkek_és_szolgáltatások_igénybevétele Mean N Std. Deviation
,00 1,5579 95 ,99697 1,00 1,3968 63 ,94254 Total 1,4937 158 ,97580
5. számú táblázat: Az élvezeti cikkek és az életszínvonallal való megelégedettség közötti kapcsolat
Ez alapján azt lehet elmondani, hogy akár igénybe vesszük, akár nem a „luxus” termékeket és
szolgáltatásokat, mindenképpen csak kismértékben vagyunk elégedettek életszínvonalunkkal.
Az ötödik faktor az életvitel, ami két jelentős tényezőből áll: a szabadidő aktív
kihasználásából és az életszínvonallal való elégedettségből. Ez a faktor egyszerűen azt
mutatja, hogy az adott egyénnek milyen az élethez való hozzáállása. A két tényező közötti
összefüggést a következő ábra mutatja:
0
0,5
1
1,5
2
2,5
0 1 2 3 4 5 6szabadidős tevékenységek száma
Az elégedettség és a szabadidő eltöltése közötti kapcsolat
25. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség a szabadidő eltöltésének aktivitása alapján
Az ábrából látható, hogy minél változatosabban töltik el a szabadidejüket az emberek, annál
inkább elégedettek az életszínvonalukkal.
64
Az utolsó faktor egy olyan látens változóhalmaz, amely tartalmazza egyrészt azt, hogy az
elmúlt 10 évben vásárolt-e a megkérdezett olyan tartós fogyasztási cikkeket, mint például
számítógép, laptop, DVD- és CD lejátszó, televízió készülék, stb. Másrészt szerepel benne az,
hogy mennyi időt tölt naponta internetezéssel. Az első tényező negatív előjellel szerepel a
komponens mátrixban, a második tényezőre pedig eleve úgy adtam pontot, hogy minél többet
internetezik valaki naponta, annál kevesebb pontot kapott. Ezek alapján azt a következtetést
lehet levonni, hogy a hatodik faktor azt mutatja, hogy mennyire idegenkedik valaki attól,
hogy megismerje és használja a technológia folyamatosan megújuló vívmányait. De nézzük
meg közelebbről, hogy a tartós fogyasztási cikkek vásárlása és az életszínvonallal való
elégedettség között van-e értelmezhető kapcsolat?
0
0,5
1
1,5
2
2,5
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16tartós fogyasztási cikkek vétele (db/10év)
Tartós fogyasztási cikkek és az elégedettség kapcsolata
26. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség a tartós fogyasztási cikkek vásárlása alapján
Talán ez az utolsó diagram az, ami megválaszolja kérdésünket, hogy a fogyasztás boldogít-e?
Csak kismértékben: aki sok háztartási géppel és elektronikai berendezéssel rendelkezik, csak
kismértékben elégedettebb életszínvonalával, mint az, aki kevés ilyen termékkel rendelkezik
65
5. Összefoglalás A kutatás során alátámasztani látszódnak a szakdolgozatom elején bemutatásra került
elméletek, hiszen a válaszadókra nem volt jellemző az önmegtartoztatási életforma és
általában mindenki elő tudta teremteni a szükséges pénzt, hogy ne csupán az alapvető
szükségleteit, hanem magasabb szintű szükségleteket is ki tudja elégíteni. Ennek ellenére a
válaszadók csak kismértékben vagy közepesen elégedettek jelenlegi élethelyzetükkel. Ez
választ ad a kutatások fő kérdésére, hogy a fogyasztás nem boldogít, de ezt az emberek még
nem tudják, sőt nem is sejtik. Ez a tény abból derül ki, hogy a megkérdezettek több mint 50%-
a tud olyan terméket vagy szolgáltatás mondani, ami nem lenne szükséges napi életviteléhez,
de ettől függetlenül mégis megvásárolja ezek a javakat. Ennek oka ismét a túlfogyasztási
trendben keresendő, mivel szeretjük az apró és elérhető, továbbá megfizethető
luxustermékeket valamint szeretjük ezt másoknak is megmutatni, vagyis jelen van a
fogyasztási viselkedésünkben a hedonizmus és a nárcizmus.
Az elemzést egy olyan oldalról is érdemes végig gondolni, mely az ellentrendek létezését
hívatott hangsúlyozni. Míg a fejlett országokban erre megfigyelhetünk példákat, addig
hazánkban ez még nem jellemző. Az összesen 160 válaszadó között nem volt egy olyan sem,
– mint korábban már említettem – akire jellemző lenne az önmegtartóztatás, a természetesség
keresése, a felgyorsult idő elleni védekezés. Ennek oka abban rejlik, hogy Magyarországon az
igazi fogyasztói társadalom csak a rendszerváltás óta létezik. Húsz év alatt próbálják az egyes
generációk bepótolni az előző rendszerben létrejött fogyasztás elmaradását, tehát nálunk a
fogyasztói kultúra még „gyerekcipőben” jár. Azzal kapcsolatban, hogy vajon a mi fogyasztói
társadalmunk merre megy tovább, csak találgatásokba lehet bocsátkozni. Több irányvonal
lehetséges, hiszen vagy követjük az USA példáját, ahol egyes rétegek hihetetlen mértékben
habzsolják az életet, ezzel azt eredményezve, hogy a társadalmi olló tovább szélesedik, vagy
elsajátítjuk például a skandináv országok példáját. Ezekre az országokra nem jellemző a
felesleges vagy magamutogató fogyasztás, viszont törekednek arra, hogy saját maguk számára
egyszerűen kényelmes és élvezhető életkörülményeket teremtsenek.
A dolgozat megírása – így visszatekintve – arra volt elegendő, hogy felmérjem az emberek
fogyasztási és társadalmi attitűdjét napjainkban, és ezek alapján megállapítsam, hogy a
fogyasztói társadalom jelenségéről szóló elméletek és írások helytállóak: egyrészt nehéz
pontosan definiálni azt, hogy mi is motiválja a fogyasztást, másrészt pedig fény derült arra,
hogy tényleg jellemző társadalmunk tagjaira a túlzott és érthetetlen fogyasztás.
66
Érdemes lenne még tovább vizsgálódni azon a területen, hogy a fent említettek alapján a
magyar társadalom milyen tendenciákat fog követni. Érdekes lenne azzal is foglalkozni, hogy
ezek a trendek és tendenciák vajon hogyan hatnak az olyan makroökonómiai kategóriákra,
mint például az egészségügy, az oktatás, a nyugdíj- és adórendszer. További kutatások tárgya
lehetne, hogy a vállalati szférát hogyan érintik ezek a trendek: a profitmaximalizálás
érdekében kihasználják-e a fogyasztói „gyarlóságot” vagy inkább értéket maximalizálnak, így
inkább a társadalmi hasznosság maximalizálására törekednek.
A szakdolgozatom elvégzett saját kutatásom után is még számos megválaszolatlan kérdés
maradt, bár célja elve is inkább csak az volt, hogy az Olvasó végiggondolja, hogy az ő
életében milyen szerepet játszanak ezek a tényezők. Így az előbb felsorolt kutatási
eredményeim reményeim szerint egy következő kutatás témájául fognak szolgálni.
67
6. Irodalomjegyzék Könyvek, folyóiratok
[1.] Abraham H. Maslow: Motivation and Personality, Third Edition; Copyright © 1954;
1987 by Harper and Row Publishers, Inc. 10 East 53rd
[2.] Adam Smith: The Wealth of Nations; Penguin Books; London [1776]
Street New York, NY; 10022;
Copyright © 1970 by Abraham H. Maslow
[3.] A. Jules Dupuit: De la measure de l’utilité des travaux publics. Annales des ponts de
chaussées. Paris [1844]
[4.] Alfred Marshall: Principles of Economics; London: macmillian and Co., ltd. [1890]
[5.] Arisztotelész: Eudémoszi etika. Nagy etika. Gondolat, Budapest [1975]
[6.] Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika, Budapest, Európai Kiadó [1997]
[7.] Avraham Shama: Coping with Staglation: Voluntary Simplicity. Journal of Marketing,
45, 120-134. o. [1981]
[8.] Carl Menger: Grundsätze der Volkswirtschaftslehre; Wien: Wilhelm Braumüller [1971]
[9.] Carole Schammas: The Pre-Industrial Consumer in England and America. Oxford:
Clarendon Press. [1990]
[10.]
[11.]
Chandra Mukerji: From Graven Images: Patterns of Modern Materialism; New York:
Columbia University Press [1983]
[12.] Csíkszentmihályi Mihály: FLOW – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája,
Akadémiai Kiadó, Budapest [1997]
Colin Campbell: The Romantic Ethic and the Spirit of Consumerism. Cambridge:
Balckwell [1987]
[13.] Dr.
[14.] Dr. Kahulits László – Kemény Endréné Dr. – Dr. Bódi Erzsébet – Dr. Nagy András:
Bevezetés a közgazdaságtanba I: Mikroökonómia; Budapest; Kiadó: BGF Pénzügy és
Számvitel Főiskolai Kar [2002]
Irving Fisher Mathematical Investigation in the Theory of Value and Prices, A.M.
Kelley Kiadó, Publishers in [1892]
[15.] Dr. Törőcsik Mária: Empatikus marketing, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest [2000]
[16.] Dr. Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás trendek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti
Kiadó Kft., Budapest, [2003]
[17.] Dr. Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás, Akadémia Kiadó, Budapest [2007]
68
[18.] Fekete Zsuzsa: A pénz nem boldogít!? Az anyagi jólét és a szubjektív életminőség
összefüggései – In: Utasi Á. (szerk.): A szubjektív életminőség és forrásai. Biztonság és
kapcsolatok, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest [2006]
[19.] Fekete Zsuzsa: Életminőség. Koncepciók, definíciók, kutatási irányok – In: Utasi Á.
(szerk.): A szubjektív életminőség és forrásai. Biztonság és kapcsolatok, MTA Politikai
Tudományok Intézete, Budapest [2006]
[20.] Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A
mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Gondolat Könyvkiadó, Budapest
[1985]
[21.] Francis Ysidro Edgeworth: Mathematical Psychics: An Essay on the application of
mathematics to moral sciences; Reprinted for Economist’s book club – Augustus M.
Kelly; New York 14. N.Y. [1881]
[22.] Friedrich von Wieser: Über den Ursprung und die Hauptgesetze des Wirthschaftlichen
Werthes. ; Publisher: Wien: Holder [1884]
[23.] Friedrich von Wieser: Der Natürliche Werth, Publisher, Wien: Hölder [1889]
[24.] George Ritzer: The Blackwell encyclopedia of sociology; 3. kötet; Blackwell [2007]
[25.] Grant David McCracken : Culture and Consumption: New Approaches to the
Symbolic Character of Consumer Goods and Activities; Bloomington: INDIANA
University Press [1990
[26.] Gyáni Gábor: A fogyasztás forradalmától a fogyasztói társadalomig. Historiográfiai
vázlat. Múltunk politikatörténeti folyó írat; 2008. év/3. szám; 4-16. o.
]
[27.] Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés; Második javított utánnyomás; Ökológiai Intézet
a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány; Miskolc [2000]
[28.]
[29.]
Hausmann Péter: Thorstein Veblen és az evolúciós közgazdaságtan - egy új emberkép
magalapozásának kísérlete. Közgazdasági Szemle; LIV. évfolyam; November (1012-1024
o.)[2007]
[30.]
Hermann Heinrich Gossen: Entwickelung der Gesetze des menschlichen Verkehrs.
Braunschweig [1854]
[31.] Hofmeister - Tóth Ágnes: Fogyasztói magatartás; Aula Kiadó; Budapest Corvinus
Egyetem [2003] [2006]
Hetesi Erzsébet: A fogyasztás szociológiája; SZTE Gazdaságtudományi Kar
Közleménye; JATEPress; Szeged; Czagányi L. – Garai L. (szerk): A szociális identitás, az
információ és a piac című; 267-281 o. [2004]
69
[32.] Hofmeister - Tóth Ágnes: Fogyasztói magatartás alapjai; Aula Kiadó; Budapest [2008]
[33.] Hofmeister - Tóth Ágnes - Simon Judit - Sajtos László: Fogyasztói elégedettség, Aula
Kiadó, Budapest [2003]
[34.] Hofmeister - Tóth Ágnes - Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás; Nemzeti
Tankönyvkiadó; Budapest [1996]
[35.] Jeremy Bentham: An Introduction to the Principles of Morals and Legislation; Oxford;
Clarendon Press [1789]
[36.] Joan Thirsk: (Economic Policy and Projects: The Development of a Consumer Society
in Early Modern England. Oxford: Clarendon Press [1978]
[37.] John R. Hicks: Érték és tőke. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest [1978]
[38.] Kocsis Tamás: A materializmustól a teljes emberig - A fogyasztás önkéntes
csökkentéséről a nyugati társadalmakban. Kovász, 3-4, 101-136. o. [2001]
[39.] Kocsis Tamás: A fogyasztói szemléletváltás esélye a gazdaságilag fejlett országokban.
In.: Környezeti nézőpontok – Tanulmányok a Környezet gazdaságtani és Technológiai
Tanszék 15 éves fennállása alkalmából. Budapesti Corvinus Egyetem
Környezettudományi Intézet Környezet gazdaságtani és Technológiai Tanszék, Budapest
[2006] 15-31. o.
[40.] Kocsis Tamás: Gyökereink: Örömökről és gazdaságról egy világméretű fogyasztói
társadalomban; Kairosz Kiadó [2002] 9-62. old.; 101-117.old.
[41.] Kopányi Mihály: Mikroökonómia; Economix [1989]
[42.] Leon Walras: A tiszta politikai gazdaságtan elemei, avagy a társadalmi gazdagság
elmélete. (Elements of Pure Economics: Or the Theory of Social Wealth) [1871] The
theory of Political Economy
[43.] Manfred Kets De Vries: The Happines Equation, Hungariab translation © Csák János
[2005 ] A boldogság egyenlete- töprengések a boldogságról és a sikerről cím alapján,
Helikon Kiadó, [2005]
. London: Macmillan (Élements d'économie politique pure; ou
théorie de la richesse sociale.); Paris [1874]
[44.] Mary Douglas – Baron Isherwood: The World of Goods; First published in 1979 by
basic Books; Basic Bokks; New York [1979]
[45.] Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest: Gondolat
könyvkiadó; 1982 [1905]
[46.] Niel McKendrick - John Brewer - J. H. Plumb: The Birth of a Consumer Society: The
Commercialization of Eighteenth-Century England. London: Europa Publications [1982]
70
[47.] Paul Anthony SAMUELSON: Consumption theory in terms of revealed preference.
Econometrica 15. [1948]:
[48.] Philip Kotler: Marketing menedzsment; Műszaki Könyvkiadó [1998]
[49.] Philip Kotler – Gary Armstrong – John Saunders – Veronica Wong: Principles of
Marketing; Second European Edition; Published by Prentice Hall Inc. Europe; New Jersey
USA [1996] [1999]
[50.] Pierre Bourdieu: La distinction: Critique sociale du jugement
[51.] Pierre Bourdieu: Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste. Routledge
and Kegan Paul, London [1984]
. Minuit; Paris; [1979]
[52.] Prónay Szabolcs – Málovics György: Lokalitás és fenntartható fogyasztás; In.:
Lengyel I. – Lukovics M. (szerk.) Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében [2008]
JATEPress, Szeged, [2008] 184-203. o.
[53.] Richard N. Cardozo: An experimental study of consumer effort, expectation and
satisfaction. Journal of Marketing, p. 16, 64-73. [1965]
[54.] Richard Layard: Hapiness, Lessons from a New Science [2005], Hungarian translation
© Takács Dávid Boldogság – Fejezetek egy új tudományból cím alapján, Lexecon Kiadó,
Győr [2007]
[55.] Ronald Schütze: Kundenzufriedenheit, Wiesbaden. Gabler [1992]
[56.] Russel W. Belk: Studies in the New Consumer Behaviour. In Miller, Daniel (szerk.):
Acknowledging consumption: A Review of New Studies; Routledge, New York [1995]
58-95. o.
[57.] Simányi Léna: Bevezetés a fogyasztói társadalom elméletébe;
[58.]
Replika című folyóirat,
2005/11. sz. 165.o. – 195.o.
[59.]
Stafan Klein: Glücksformel – order Wie die guten Gefühle entstehen, [2002],
Hungarian translation © Svéd Dóra [2007] A boldogság képlete – a pozitív érzések
eredete cím alapján © Laurus Kiadó, Győr [2007]
[60.] Vilfredo Pareto: Cours d’économie politique, Presse Universitaire Lausanne, Lausanne
[1896]; Manuel d’économie politique; Presse Universitaire Lausanne, Lausanne [1906]
Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete - Válogatás Veblen műveiből;
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest [1975]
[61.] William Stanley Jevons: The Theory of Political Economy; First pub. [1871] Second
pub. [1879] and Second by Macmillan and Co. ; London; Third Edition: Includes Preface
by Harriet Jevons in [1888]
71
[62.] William Nordhaus and James Tobin (1972) Is Growth Obsolete?
[63.] Yi Yi: A critical review of consumer satisfaction. Review of Marketing. Chicago:
American marketing Association p.68-123 [1990]
Economic Growth,
National Bureau of Economic Research, no. 96, New York.
Internetes források
[1.] A motiváció Maslow-féle szükségletelmélete című Consultation Magazin 2000/11.
évfolyam cikk alapján
http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=20
Letöltés időpontja: 2012. január 8.
[2.] Carl Menger: Principles of Economics (Grundsätze der Volkswirtschaftslehre);
FOREWORD BY PETER G. KLEIN INTRODUCTION BY F. A. HAYEK; Cover: Carl
Menger portrait is courtesy of The Warren J. Samuels Portrait Collection at Duke
University; Copyright © 1976 by the Institute for Humane Studies
http://mises.org/Books/Mengerprinciples.pdf
Letöltés időpontja: 2012. február 14.
[3.] Daniel Bernoulli: Exposition of a new theory on the measurement of risk; 1954: Angol
fordítás: Econometrica, 22. January 1954. 23-36. o.; Translation of D. Bernoulli 1738
Specimen theoriae novae de mensura sortis; Commentarii Academic Scientiarium
Imperialis Petropolitanae. Vol.
http://ns1.ias.ac.in/jbiosci/sept2000/221.pdf
http://www.econ.ucsb.edu/~tedb/Courses/GraduateTheoryUCSB/Bernoulli.pdf
Letöltés időpontja: 2012. február 14.
[4.] Economics Online: Measure of Economic Welfare;
http://economicsonline.co.uk/Global_economics/Measure_of_economic_welfare_MEW.h
tml
Letöltés dátuma: 2012. május 12.
[5.] Európai Unió Regionális Politika: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés
biztosítása - A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik jelentés Panorama
Inforegio című folyóírat: A GDP-n innen és túl: Hogyan mérhető a fejlődés? cikk alapján;
2011-2012. Tél 36. száma 22-23. o.
http://epa.oszk.hu/01400/01414/00024/pdf/
Letöltés időpontja: 2012. május 12.
72
[6.] Fleischer Tamás: Fenntartható fejlődés: környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők;
Magyarország globális környezete 2020-ig; Budapest: MTA VKI - Center for EU
Enlargement Studies, 2007. pp. 192-202.
(Háttértanulmányok a magyar külstratégiához, 1)
http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf07/fleischer_fe-fejl-kor-tar-gaz-tenyezok_kum07.pdf
Letöltés időpontja: 2012. március 24.
[7.] Fleischer Tamás: Fenntartható közlekedés és infrastruktúra: a fenntartható fejlődés
stratégia háttértanulmánya:
http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf05/FFS-KOZLEKEDES_elte-nfh_050918.pdf;
[8.] Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés
Letöltés időpontja: 2012. február14.
Letöltés időpontja: 2012. február14.
http://www.ecolinst.hu/letoltok/kiadvanyok/a_fenntarthato_fejlodes.pdf
[7.] Kenéz András: Anyagelvűség és környezettudatosság; 2007; In.: Fenntartható fogyasztás
Magyarországon 2007; Tudományos konferencia – konferenciakötet, (szerk.) Vadovics
Edina- Gulyás Emese; 2007. december 17. Kiadó: Tudatos vásárlók Egyesülete
http://www.greendependent.org/konferencia/Kotet_vegleges_dec20.pdf
Letöltés időpontja: 2012. március 24.;
[8.] Kopp Mária – Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi
jóllét, életminőség viszonya; [2011]
http://beszamolo2010.jno.hu/cd/fuggelekek/2_kutatasok_eredmenyei/kopp_gazdasagi_no
vekedes.pdf
Letöltés időpontja: 2012. május 10.
[9.] Kovács András Donát: A környezettudatosság fogalma és vizsgálatának hazai gyakorlata;
In.: Települési környezet konferencia; Programfüzet; Az előadások és poszterek
összefoglalói [2007] Debrecen
http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/telkonf/dokument/absztrakt.pdf
Letöltés időpontja: 2012. március 25.
[9.] Kovács Balázs: Életminőség – Boldogság – Stratégiai tervezés; Polgári szemle;
Megjelenés: 2007. FEBRUÁR – 3. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM
http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=166&page=1
Letöltés időpontja: 2012. május 12.
73
[10.] Kovács Balázs - Horkay Nándor - dr. Michalkó Gábor: A turizmussal összefüggő
életminőség-index kidolgozásának alapjai; Turizmus bulletin: A magyar turizmus Zrt.
szakmai és tudományos folyóirata; X. Évfolyam 2. szám
http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin_2006_2/eletminoseg_index.ht
ml
Letöltés dátuma: 2012. május 12.
[11.] Láng István: A Brundtland Bizottság és a fenntartható fejlődés; Egyenlítő című
folyóirat 2008/11. sz.
http://www.nfft.hu/a_brundtland_bizottsag_es_a_fenntarthato_fejlodes/
Letöltés időpontja: 2012. február 12.
[12.] Nemcsicsné Dr. Zsóka Ágnes: A fenntartható fogyasztás egyik alapfeltétele: a
környezettudatos egyéni magatartás [2007] In.: Fenntartható fogyasztás Magyarországon
[2007] Tudományos konferencia – konferenciakötet, (szerk.) Vadovics Edina- Gulyás
Emese; 2007. december 17. Kiadó: Tudatos vásárlók Egyesülete
http://www.greendependent.org/konferencia/Kotet_vegleges_dec20.pdf
Letöltés időpontja: 2012. március 24.
[13.] Pikó Bettina: A materializmus mint a fogyasztói társadalom uralkodó eszmerendszere
; 2008. december LI. évfolyam 12. szám (3. old.)
http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=670&lap=2
Letöltés időpontja: 2012. március 24.
[14.] Pikó Bettina: A spirituális paradigma; 2008. december LI. évfolyam 12. szám (5.
szám)
http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=670&lap=4
Letöltés időpontja: 2012. március 24.
[15.] Pikó Bettina: Materializmus és egészség; ; 2008. december LI. évfolyam 12. szám
(4.old.) http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=670&lap=3
Letöltés időpontja: 2012. március 24.
[16.] Pikó Bettina: Vallás, hit, spiritualitás; 2008. december LI. évfolyam 12. szám (1.old)
http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=670&lap=0
Letöltés időpontja: 2012. március 24.
[17.] Pikó Bettina: Vallásosság a premodern és a modern társadalomban; 2008. december
LI. évfolyam 12. szám (2. old)
http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=670&lap=1
Letöltés időpontja: 2012. március 24.
74
[18.] Sebestény Tibor: A magyar gazdasági szabadság változási trendje, Polgári Szemle;
Megjelenés: 2006. július – augusztus 2. évfolyam 7.-8. szám
http://epa.oszk.hu/00800/00890/00017/EPA00890_Polgari_Szemle_122.html
Letöltés időpontja: 2012. május 12.
[19.] Sebestény Tibor: Életminőség és boldogság; Polgári Szemle Megjelenés: 2005. június
1. Évfolyam 5. szám
http://polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=35&page=0
Letöltés dátuma: 2012. május 13.
[20.] Sebestény Tibor: Szövetség a polgári Magyarországért Alapítvány számára készült
résztanulmány – A globális megítélésünk és helyezésünk trendjei című kutatás 2.
résztanulmánya Életminőség és boldogság magyar trendje globális összehasonlításban,
Eutrend Kutató. Budapest. (Kézirat) [2005]
http://epa.oszk.hu/00800/00890/00005/data/35.pdf
Letöltés időpontja: 2012. márcis 20.
[21.] Sustainable Development: From Brundtland to Rio 2012:
http://www.un.org/wcm/webdav/site/climatechange/shared/gsp/docs/GSP1-
6_Background%20on%20Sustainable%20Devt.pdf
Letöltés időpontja: 2012. február 14.
[22.] The Human Development Report Team: Human Development Index, Human
Development Report 2011.
http://hdr.undp.org/en/statistics/hdi/;
Letöltés dátuma: 2012. május 12.
[23.] The Human Development Report : Human Development Index
http://www.nationsonline.org/oneworld/human_development.htm
Letöltés időpontja: 2012. február 15.
[24.] Zentai Violetta: A fogyasztás kultúrája és a történelem; „Méltányos” érdeklődés,
Replika című folyóirat, 1996/05. sz.
Letöltés időpontja: 2012. február 23.
http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/2122/zentai.htm
75
7. Ábrajegyzék 1. számú ábra: A gazdaság térnyerése
2. számú ábra: Maslow-féle szükséglet hierarchia modellje
3. számú ábra: Az összhaszon és határhaszon alakulása a termékmennyiség
függvényében
4. számú ábra: Közömbösségi térkép
5. számú ábra: A haszonfelület
6. számú ábra: A vásárlási döntési folyamatot befolyásoló tényezők
7. számú ábra: A vásárlási magatartás alapmodellje
8. számú ábra: A hasznosság változása
9. számú ábra: A boldogságot meghatározó hét boldogságtényező Layard szerint
10. számú ábra: Nettó gazdasági jólét (MEW)
11. számú ábra: A fenntartható gazdasági jólét (ISEW)
12. számú ábra: Rahman életminőség - modell
13. számú ábra: A fogyasztói elégedettség kialakulásának folyamatábrája
14. számú ábra: A legjelentősebb külföldi elégedettség kutatások
15. számú ábra: A zöldségfogyasztási szokások
16. számú ábra: A gyümölcsfogyasztási szokások
17. számú ábra: Az alkoholfogyasztási szokások
18. számú ábra: A kávéfogyasztási szokások
19. számú ábra: A megkérdezettek hobbijai
20. számú ábra: Internetezési szokások
21. számú ábra: A hallgatók életszínvonallal való elégedettsége
22. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség kor alapján
23. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség a végzettség alapján
24. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség a sportolás rendszeressége
alapján
25. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség a szabadidő eltöltésénél
aktivitása alapján
26. számú ábra: Az életszínvonallal való megelégedettség a tartós fogyasztási cikkek
vásárlása alapján
76
8. Táblázatjegyzék
1. számú táblázat : A tizenhat magyarázó változó
2. számú táblázat : A rotálás utáni komponens mátrix
3. számú táblázat : Nemek és boldogság kapcsolata
4. számú táblázat : Az élvezeti cikkek fogyasztása és a tudatosság közötti kapcsolat
5. számú táblázat : Az élvezeti cikkek és az életszínvonallal való megelégedettség közötti
kapcsolat
9. Mellékletek 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ IDŐSEBBEK KÉRDŐÍVE
Kora: � …………. Neme: � nő � férfi Közvetlen családtagok száma (egy háztartásban élők száma): � 1 fő � 2 fő � 3 fő � 4 fő � 5 fő � 6, vagy annál több fő A kereső tevékenységet végző családtagok száma: � 1 fő � 2 fő � 3 fő � 4 fő � 5 fő � 6, vagy annál több fő Tanulók száma a családban: � Nincs � 1 fő � 2 fő � 3 fő � 4 fő � 5 fő � 6, vagy annál több fő Egyéb eltartottak száma a családban: � Nincs � 1 fő � 2 fő � 3 fő � 4 fő � 5 fő � 6, vagy annál több fő Kiértékelés:
Itt annyi pontot ér ahány főt x – t !
Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? � 8 általános( 1 pontot ér ) � érettségi (2) � főiskolai diploma (3) � egyetemi diploma (4) � egyéb: .................................... (0) Az Ön jelenlegi munkahelyi pozíciója? � munkanélküli (1) � alkalmazott (2) � középvezető (3) � felsővezető (4) � vállalkozó (5) � egyéb: ………………………... (0) Rendelkezik munkajövedelemmel? � igen (1) � nem (0) Amennyiben nem, milyen forrásokból tesz szert jövedelemre? ............................................................. ............................................................. Jelölje X-szel azokat a válaszokat, melyek Önre jellemzőek!
77
(1) Rendelkezik gépkocsival? � igen (1) � nem (0)
(2) Az elmúlt tíz évben családjában sor került-e a következő tevékenységekre:
� lakáscsere � a meglévőn kívül bármilyen ingatlan (lakás, üdülő, telek, stb.) vásárlása � meglévő ingatlan nagy összegű (minimum 300.000 forintos) felújítása
• Ha nem x—t akkor 0 pontot Kiértékelés:
• Ha 1 x – t akkor 1 pontot • Ha 2 vagy annál többet x – t akkor 2 pontot ér.
(3) Jelölje be, hogy az elmúlt tíz évben mely tartós fogyasztási cikkeket vásároltak a
családban:
� személygépkocsi � konyhai kisgépek � HIFI � hűtőgép � konyhabútor � CD lejátszó � mosógép � kerti kisgépek � videó � gáz szobabútor � DVD lejátszó � mikrohullámú sütő � televízió �számítógép � mosogatógép � rádió � egyéb számítástechnikai eszköz Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(4) A megszokott életvitelhez szükséges javakat milyen rendszerességgel szerzik be és hol?
� naponta (1) hely: ........................................ � hetente többször(2) hely: ........................................ � hetente(3) hely: ........................................ � havonta többször (4) hely: ........................................ � havonta (5) hely: ........................................
(5) Amennyiben az előző kérdésre adott válasza hetente, vagy annál ritkábban volt, akkor jelölje azokat a termékeket, amelyeket általában vásárolni szoktak:
� alapvető élelmiszerek (liszt, hús, tej, felvágott, stb.) � zöldség, gyümölcs � kozmetikumok � élvezeti cikkek (alkohol, cigaretta, édesség, stb.) � tisztítószerek � ruházati cikkek � elektronikai cikkek (CD, DVD lejátszó, számítógép, CD, DVD lemez stb) � egyéb: ...............................
Kiértékelés: Annyi pontot ér ahányat be x – t !
78
(6) Jelölje azokat a termékeket, melyekből mindenképpen a drágább, de ismertebb márkákat
vásárolják:
� alapvető élelmiszerek (liszt, hús, tej, felvágott, stb.) � élvezeti cikkek (alkohol, cigaretta, édesség, stb.) � kozmetikumok � tisztítószerek � ruházati cikkek � elektronikai cikkek (CD, DVD lejátszó, számítógép, CD, DVD lemez stb) � egyéb: ...............................
Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(7) Milyen rendszerességgel fogyaszt zöldséget?
� naponta (4) � hetente többször (3) � hetente (2) � havonta többször (1) � nem fogyaszt (0)
(8) Milyen rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt?
� naponta (4) � hetente többször (3) � hetente(2) � havonta többször (1) � nem fogyaszt (0)
(9) Milyen rendszerességgel fogyaszt alkoholt?
� naponta (0) � hetente többször (1) � hetente(2) � havonta többször (3) � nem fogyaszt(4)
(10) Milyen rendszerességgel fogyaszt kávét?
� nem fogyaszt (0) � alkalmanként (1) � naponta egyszer-kétszer (2) � naponta sokszor(3)
(11) Jellemző Önre, hogy előzetes tervezés nélkül, hirtelen ötletből adódóan vásárol meg
bizonyos termékeket? �Igen (0) � Nem (1)
79
(12) Soroljon fel olyan termékeket és szolgáltatásokat, melyeket rendszeresen vásárol, de úgy gondolja, hogy hiányuk nem csökkentené az életszínvonalukat:
............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(13) Jelölje azokat a tevékenységeket, melyek jellemzőek a szabadidőtöltésére!
� színház � mozi � kirándulás � sportolás � kerti munka � kulturális rendezvények (koncert, kiállítás, egyéb) látogatása � könyvolvasás � rejtvényfejtés � napisajtó, bulvárlapok stb. olvasása � egyéb: ..................................
Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(14) Szokott-e Ön nyaralni?
� Igen (1) � Nem (0)
(15) Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt akkor …
• …Milyen rendszerességgel?
� Minden évben egyszer (3) � Minden évben többször (2)
� Kétévente vagy ritkábban (1)
• …Mennyi időre?
� 1 hétnél rövidebb időszakra (1) � 1 hétre (2)
� 1 hétnél hosszabb időszakra (pl.: 2 hét, egy hónap) (3)
• …Hova?
� Belföldön (1) � Külföldön (2) � Is-is (3) (16) Sorolja fel azokat a szolgáltatásokat, melyekre havi jövedelmét költi: (Pl.: fodrász,
kozmetikus, sportolás,cipész, stb. ) ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. .............................................................
80
(17) Sportol-e rendszeresen, és ha igen, mit: .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................
• Ha nem akkor 0 pont Kiértékelés:
• Ha igen egy sportot akkor 1 pont • Ha igen 2 vagy többet akkor 2 pont
(18) Van hobbija, és ha igen, mi: .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................
Ha nincs akkor 0 pont Kiértékelés:
Ha van de egy akkor 1 pont Ha van de 2 vagy több akkor 2 pont
(19) Van e módja szelektív hulladékgyűjtésre?
(1) � igen – él is ezzel a lehetőséggel? � igen � nem (0) � nem – ha lenne rá módja, élne ezzel a lehetőséggel? � igen � nem
(20) Hány órát internetezik napi szinten? � 0,5 – 1,5 óra között (3) � 1,5 – 3 óra között(2) � 4 – 6 óra között (1) � 6 óránál több (0)
(21) Mennyire elégedett az életszínvonalával általában? � abszolút nem (0) � kismértékben(1) � közepesen(2) � elégedett(3)
81
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: A FIATALOK KÉRDŐÍVE
Kora:…………. Neme: � nő � férfi Közvetlen családtagok száma (egy háztartásban élők száma): � 1 fő � 2 fő � 3 fő � 4 fő � 5 fő � 6, vagy annál több fő A kereső tevékenységet végző családtagok száma: � 1 fő � 2 fő � 3 fő � 4 fő � 5 fő � 6, vagy annál több fő Tanulók száma a családban:
� Nincs � 1 fő � 2 fő � 3 fő � 4 fő � 5 fő � 6, vagy annál több fő Egyéb eltartottak száma a családban:
� Nincs � 1 fő � 2 fő � 3 fő � 4 fő � 5 fő � 6, vagy annál több fő Kiértékelés:Szülők legmagasabb iskolai végzettsége:
Itt annyi pontot ér ahány főt x – t !
� érettségi ( 2 pontot ér ) � főiskolai diploma (3) � egyetemi diploma (4) � egyéb: .................................... (1) Szülők jelenlegi munkahelyi pozíciója: 1. szülő 2. szülő � munkanélküli (1) � munkanélküli � alkalmazott (2) � alkalmazott � középvezető (3) � középvezető � felsővezető (4) � felsővezető � vállalkozó (5) � vállalkozó � egyéb (0) � egyéb Rendelkezik munkából szerzett jövedelemmel? � igen (1) � nem (0) Amennyiben nem, milyen forrásokból tesz szert jövedelemre? ................................................................................................................................ Jelölje X-szel azokat a válaszokat, melyek családjára jellemzőek! (1) Az elmúlt tíz évben családjában sor került-e a következő tevékenységekre:
� lakáscsere � a meglévőn kívül bármilyen ingatlan (lakás, üdülő, telek, stb.) vásárlása � meglévő ingatlan nagy összegű (minimum 300.000 forintos) felújítása
• Ha nem x—t akkor 0 pontot Kiértékelés:
• Ha 1 x – t akkor 1 pontot • Ha 2 vagy annál többet x – t akkor 2 pontot ér.
(2) Jelölje be, hogy az elmúlt tíz évben mely tartós fogyasztási cikkeket vásároltak a családban:
� személygépkocsi � konyhai kisgépek � HIFI � hűtőgép � konyhabútor � CD lejátszó � mosógép � kerti kisgépek � videó
82
� gáz szobabútor � DVD lejátszó � mikrohullámú sütő � televízió �számítógép � mosogatógép � rádió � egyéb számítástechnikai eszköz
Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(3) A megszokott életvitelhez szükséges javakat milyen rendszerességgel szerzik be és hol? � naponta (1) hely: ........................................ � hetente többször (2) hely: ........................................ � hetente (3) hely: ........................................ � havonta többször (4) hely: ........................................ � havonta (5) hely: ........................................
(4) Amennyiben az előző kérdésre adott válasza hetente, vagy annál ritkábban volt, akkor jelölje
azokat a termékeket, amelyeket általában vásárolni szoktak: � alapvető élelmiszerek (liszt, hús, tej, felvágott, stb.) � zöldség, gyümölcs � kozmetikumok � élvezeti cikkek (alkohol, cigaretta, édesség, stb.) � tisztítószerek � ruházati cikkek � elektronikai cikkek (CD, DVD lejátszó, számítógép, CD, DVD lemez stb) � egyéb: ...............................
Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(5) Jelölje azokat a termékeket, melyekből mindenképpen a drágább, de ismertebb márkákat vásárolják:
� alapvető élelmiszerek (liszt, hús, tej, felvágott, stb.) � élvezeti cikkek (alkohol, cigaretta, édesség, stb.) � kozmetikumok � tisztítószerek � ruházati cikkek � elektronikai cikkek (CD, DVD lejátszó, számítógép, CD, DVD lemez stb.) � egyéb: ...............................
Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(6) Milyen rendszerességgel fogyaszt a család zöldséget? � naponta (4) � hetente többször (3) � hetente (2) � havonta többször (1) � nem fogyaszt (0)
(7) Milyen rendszerességgel fogyaszt a család gyümölcsöt? � naponta (4) � hetente többször (3)
83
� hetente (2) � havonta többször (1) � nem fogyaszt (0)
(8) Családja hajlamos arra, hogy tervezés nélkül, hirtelen ötlettel vásároljon meg bizonyos termékeket?
� Igen (0) � Nem (1) (9) Soroljon fel olyan termékeket, melyeket rendszeresen vásárol a család, de úgy gondolja, hogy
hiányuk nem csökkentené az életszínvonalukat: ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(10) Jelölje azokat a tevékenységeket, melyek jellemzőek a családtagjai szabadidőtöltésére! � színház � mozi � kirándulás � sportolás � kerti munka � kulturális rendezvények (koncert, kiállítás, egyéb) látogatása � könyvolvasás � rejtvényfejtés � napisajtó, bulvárlapok stb. olvasása � egyéb: ..................................
Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(11) Szokott-e Ön nyaralni?
� Igen (1) � Nem (0)
(12) Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt akkor …
• …Milyen rendszerességgel? � Minden évben egyszer (3) � Minden évben többször (2)
� Kétévente vagy ritkábban (1)
• …Mennyi időre? � 1 hétnél rövidebb időszakra (1) � 1 hétre (2)
� 1 hétnél hosszabb időszakra (pl.: 2 hét, egy hónap) (3)
• …Hova? � Belföldön (1)
� Külföldön (2) � Is- is (3)
84
Jelölje X-szel azokat a válaszokat, melyek Önre jellemzőek! (1) Milyen rendszerességgel fogyaszt zöldséget?
� naponta (4) � hetente többször (3) � hetente (2) � havonta többször (1) � nem fogyaszt (0)
(2) Milyen rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt? � naponta (4) � hetente többször (3) � hetente (2) � havonta többször (1) � nem fogyaszt (0)
(3) Milyen rendszerességgel fogyaszt alkoholt? � naponta(0) � hetente többször (1) � hetente(2) � havonta többször (3) � nem fogyaszt (4)
(4) Milyen rendszerességgel fogyaszt kávét? � nem fogyaszt (0) � alkalmanként (1) � naponta egyszer-kétszer (2) � naponta sokszor (3)
(5) Sorolja fel azokat a termékeket és szolgáltatásokat, melyekre havi jövedelmét költi: ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. (6) Sportol-e rendszeresen, és ha igen, mit: .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................
• Ha nem akkor o pont Kiértékelés:
• Ha igen egy sportot akkor 1 pont • Ha igen 2 vagy többet akkor 2 pont
(7) Melyek azok a termékek és szolgáltatások, melyeket megvásárolt, de hiányuk nem okozna
Önnek problémát? ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. (8) Soroljon fel olyan kulturális rendezvényeket, melyeken a múlt év során részt vett: ............................................................. ............................................................. ............................................................. ............................................................. (9) Mivel tölti a szabadidejét?
� színház � mozi
85
� kirándulás � kerti munka � kulturális rendezvények (koncert, kiállítás, egyéb) látogatása � könyvolvasás � rejtvényfejtés � napisajtó, bulvárlapok stb. olvasása � egyéb: ..................................
Kiértékelés:
Annyi pontot ér ahányat be x – t !
(10) Van hobbija, és ha igen, mi: .................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................
Ha nincs akkor 0 pont Kiértékelés:
Ha van de egy akkor 1 pont Ha van de 2 vagy több akkor 2 pont
(11) Hány órát internetezik napi szinten? � 0,5 – 1,5 óra között (3) � 1,5 – 3 óra között (2) � 4 – 6 óra között (1) � 6 óránál több (0)
(12) Mennyire elégedett az életszínvonalával általában? � abszolút nem (0) � kismértékben (1) � közepesen (2) � elégedett (3)
86
3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A 6 FAKTOR MAGYARÁZÓ EREJE
Total Variance Explained
Component
Initial Eigenvalues
Extraction Sums of Squared
Loadings
Rotation Sums of Squared
Loadings
Total
% of
Variance
Cumulative
% Total
% of
Variance
Cumulative
% Total
% of
Variance
Cumulative
%
1 2,931 18,321 18,321 2,931 18,321 18,321 2,320 14,501 14,501
2 1,742 10,886 29,207 1,742 10,886 29,207 1,703 10,643 25,144
3 1,526 9,539 38,746 1,526 9,539 38,746 1,634 10,213 35,357
4 1,351 8,444 47,190 1,351 8,444 47,190 1,415 8,841 44,199
5 1,103 6,896 54,087 1,103 6,896 54,087 1,404 8,772 52,971
6 1,005 6,284 60,371 1,005 6,284 60,371 1,184 7,400 60,371
7 ,892 5,573 65,944
8 ,845 5,280 71,224
9 ,749 4,681 75,905
10 ,715 4,468 80,374
11 ,682 4,259 84,633
12 ,646 4,037 88,670
13 ,621 3,882 92,553
14 ,562 3,515 96,068
15 ,410 2,562 98,630
16 ,219 1,370 100,000
Extraction Method: Principal Component
Analysis.
87
4./A SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ELÉGEDETTSÉG ALAKULÁSA KOR SZERINT
Report Boldog-e
Kor Mean N Std. Deviation 18,00 1,1667 6 ,75277 19,00 1,2222 9 ,97183 20,00 1,5000 14 ,85485 21,00 1,5455 11 ,82020 22,00 1,8571 14 1,09945 23,00 1,2857 7 ,75593 24,00 1,2500 8 1,16496 25,00 1,1429 7 ,89974 26,00 1,3333 6 ,51640 27,00 2,5000 6 ,54772 28,00 2,0000 2 1,41421 29,00 2,0000 5 1,41421 30,00 2,3333 3 1,15470 32,00 2,0000 1 . 33,00 ,0000 1 . 34,00 2,0000 1 . 35,00 1,0000 5 ,70711 36,00 1,0000 3 1,00000 37,00 1,3333 3 ,57735 38,00 1,0000 3 1,00000 39,00 2,5000 2 ,70711 40,00 1,6000 5 1,14018 42,00 2,0000 2 1,41421 43,00 3,0000 1 . 44,00 1,1429 7 1,21499 45,00 1,5000 2 ,70711 47,00 1,0000 1 . 48,00 1,5000 2 ,70711 50,00 2,0000 4 1,15470 51,00 ,6667 3 ,57735 52,00 ,0000 1 . 53,00 1,0000 2 1,41421 54,00 1,0000 2 ,00000 55,00 2,2500 4 ,95743 56,00 1,0000 1 . 58,00 ,0000 1 . 59,00 1,0000 1 . 63,00 3,0000 1 . 69,00 1,0000 1 . Total 1,4937 158 ,97580
88
4./B SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ELÉGEDETTSÉG ALAKULÁSA NEMEK SZERINT
Report
Boldoge
Nem Mean N Std. Deviation
1,00 1,2841 88 ,95831
2,00 1,7571 70 ,93925
Total 1,4937 158 ,97580
4./C SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ELÉGEDETTSÉG ALAKULÁSA VÉGZETTSÉG
ALAPJÁN Report
Boldoge
Szülőksaját_legmagasabb_iskolai_végzettsége Mean N Std. Deviation
,00 ,5385 13 ,77625
1,00 1,6250 32 1,03954
2,00 1,3833 60 ,84556
3,00 1,7000 30 ,83666
4,00 2,0000 20 1,02598
5,00 1,0000 3 1,73205
Total 1,4937 158 ,97580
4./D SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ELÉGEDETTSÉG ALAKULÁSA A
SPORTTEVÉKENYSÉG ALAPJÁN Report
Boldoge
Sport Mean N Std. Deviation
,00 1,3210 81 ,98523
1,00 1,5909 44 ,97213
2,00 1,8065 31 ,83344
Total 1,4936 156 ,96718
89
5. SZÁMÚ MELLÉKLET
90
91
92
93
10. Nyilatkozat
NYILATKOZAT
Alulírott …HAJDU ANETT… büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, 2012. május 21. Hajdu Anett sk. _________________________ Hallgató aláírása