Tematika, kötelező irodalom és egyéb segédletek a Római történelem c. kollokviumhoz
(TANTÁRGY: ŐS- ÉS ÓKORI TÖRTÉNELEM)
2011/12. évi tanév, második szemeszter Előadó: Dr. Szabó Edit egyetemi docens
Az előadások témái
1. Bevezetés az ókori Róma történetébe: 1. Periodizációs kérdések: ókor, középkor és újkor. Tudományos viták a római történelem kezdeteiről, egyes korszakairól és végéről; Kr. u. 5-8. század: kontinuitás és diszkontinuitás. 2. Források és kutatás.
2. Az archaikus és a kora-köztársaságkori római állam és társadalom. A háborúk, rendi-szociális küzdelmek és a köztársasági állam kiépülése közötti összefüggések.
3. A római köztársaság intézményrendszere: a magistratusok, a senatus és a népgyűlések. Kolonizáció és municipalizáció: a polisz-típusú állam területi állammá alakulása. Róma itáliai hegemóniájának kialakulása.
4. A nagy hódítások: Róma és Karthagó. 5. A nagy hódítások: keleti háborúk. A hódítások gazdasági, társadalmi politikai, stb.
következményei. Róma provinciái.6. A köztársaság válsága: a Gracchusoktól Iulius Caesarig.7. A monarchia születése: Augustus principatusa.8. Principatus – dominatus. A császári hatalom fejlődése a Kr. u. 1-6. században. A korai
és késő-császárkori uralkodói hatalom egybevetése. (A hatalombiztosítás jogi és ideológiai eszlözei (lex Iulia de maiestate), az erőszakszervezetek (hadsereg, testőrségek), a császári bürokrácia kiépülése, a lovagság növekvő szerepe a birodalom igazgatásában, a császári clientela. A császári titulatúra és a hatalmi jelvények, reprezentáció, pompae.
9. A császárkori gazdasági fejlődés fő tendenciái10. A császárkori társadalom.11. A római hadsereg a császárkorban.12. Az imperium Romanum igazgatása a császárkorban.13. Szűkebb régiónk római kori története: a dunai tartományok és Pannonia.14. A római vallás és a kereszténység.
IRODALOMJEGYZÉK
Források
Gyüjteményes forráskiadványok
Római történeti chrestomathia (Szerk. Borzsák István). Bp. 1963. /Az alábbi források ismerete kötelezô: 1-20, 22, 23, 25-26, 28-36, 38-41, 43-45, 47-50, 52-65, 70, 72-80, 82-87, 90-94, 96-97, 99-101, 103-118, 121-126./
Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László). Bp. 1998./Az alábbi források ismerete kötelező:1. A római vallás 2, 3, 7, 8, 10, 20, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51.2. A római hadsereg 2, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 18, 19, 26, 27, 28, 29, 30, 34, 36.3. A római gazdaság és a közterhek 1, 2, 3, 4, 6, 7, 10, 14, 19, 25, 26, 27, 29, 30, 33, 34, 37, 39, 40, 41, 47, 48, 51, 53, 58, 60, 71, 72, 78, 79, 81.4. A római társadalom
o 1. A rabszolgák 1, 2, 3, 4, 7, 9-19, 21-27, 29, 39, 41, 47, 48, 49.o 2. A városi és a vidéki szabad rétegek 2, 5-10, 20, 22, 23, 26, 27.o 3. Szövetségesek és provinciálisok 1, 5, 6, 7, 13, 14, 19, 20, 21, 22, 24.o 4. Az ordo decurionum 1, 2, 3, 4, 8, 12, 18, 19, 22, 24, 26, 27-29.o 5. Az ordo equester 3-7, 8, 9.o 6. Az ordo senatorius 1, 2, 5, 11, 24, 30-32, 35, 36.
5. A római államberendezkedés 1.2, 1.6-10, 12-16, 18-27, 29, 33, 39, 40, 8, 11-15, 18-19, 21, 23, 25-27, 29, 31, 34, 37, 42, 44-49.
Görög és római vallástörténeti szöveggyűjtemény. Vál., magy., szerk.: Gesztelyi Tamás – Sarkady János. Debrecen, 1974.
Ércnél maradóbb… (Szerk. Németh György). Bp. 1998. (Aurelius Victor császáréletrajzai Diocletianus ármaximáló rendelete, Res gestae divi Augusti).
Fontes Pannoniae antiquae – Az ókori Pannonia történetének forrásai. Szerk. Kovács Péter et al.1-5. köt. Budapest, 2003-.
Hahn István (Összeáll.), Róma istenei. Bp. 1975. Maróti Egon (Összeáll.), Rabszolgák az ókori Rómában. Bp. 1969. Tar Ibolya (szerk.): Szöveggyüjtemény az Augustus-korhoz. Szeged, 1998.
Ókori szerzők művei
Ammianus Marcellinus: Róma története. Ford. Szepesy Gy. Jegyz. utósz. Adamik T. Budapest, 1993.
Appianos, A római polgárháborúk (Ford. Hahn István). I-2. kötet Bp. 1967. – Új fordítása Appianos teljes magyar nyelvű kiadásában: Appianos: Róma története. Szerk. Németh György. Budapest, 2008.
Marcus Porcius Cato, A földművelésről. (Ford., bev. Maróti Egon) Bp. 1966. Eutropius: Róma rövid története. Ford., utósz. Ferenczi Attila. Budapest, 2003. Florus, Róma háborúi (Ford. Havas László). Bp. 1979. Historia Augusta (Ford. Terényi István). Bp. 1968. (Válogatás). Császárok története (Historia Augusta). A Bevezető tanulmányt írta Havas László. A
ford. ellenőrizte, sajtó alá rend. Burai Erzsébet, Havas László, Szűcs Gábor, Takács Levente. Multiplex Media - Debrecen University Press, Debrecen, 2003. (Teljes kiadás).
Julius Caesar, A polgárháború (Ford. Ürögdi György). Bp. 1968. Lactantius: A keresztényüldözők halála, megjelent Lactantius más műveivel egy
kötetben, ld. Lactantius, Lucius Caecilius Firmanus: Az isteni gondviselésről. Ford. jegyz. utósz. Adamik T. (Prometheusz Könyvek, 12.). Budapest, 1985.
Livius, A római nép története a város alapításától (Ford. Kis Ferencné és Muraközy Gyula). Bp. 1965-1976. (Megjelent a Bibliotheca Classica sorozatban is, négy kötetben; Kötelezô az I-II. könyv és a XXI-XXX. könyv).
Cornelius Nepos, Híres férfiak. (Ford. Havas László). Bp. 1984. (Hamilcar és Hannibal)
Ifj. Plinius levelei. (Ford. Borzsák I. et al.) Bp. 1966. 1981(2) /Kötelező: I. 24., II. 9., 17., III.14, 19, 20., IV. 4, 8, 9, 10. V. 6. VIII. 6, 16. X.
Ifj. Plinius: Panegyricus Traiano imperatori dictus. Traianus császár dicsőítése. Ford., jegyz., utósz. Hoffmann Zsuzsanna. Szerk., elősz. Maróti Egon. Szeged, JATE Kiadó 1990.
Plutarkhosz, Párhuzamos életrajzok (Ford. Máthé Elek). Bp. 1978. (Fabius Maximus, Marcus Cato, Iulius Caesar, Lucullus, Crassus, Sulla, Pompeius, Marius, Cicero, Tib. Gracchus, C. Gracchus, Antonius, Flaminius, Aemilius Paulus életrajza.)
Polübiosz történeti könyvei (Ford. Muraközy Gyula, Forisek Péter, Kató Péter, Patay-Horváth András, Sipos Flórián) Máriabesnyő-Gödöllő, 2002. (I, VI. könyv).
Res gestae divi Augusti. Ford. bev. Borzsák István. Antik Tanulmányok 1, 1954, 323-342. Megtalálható még in: Ércnél maradóbb. Szerk. Németh György. Budapest,
Prokopios, Titkos történet. Ford. utósz. Jegyz. Kapitánffy I.. Budapest, 1984. Sallustius Crispus, Összes művei (Ford. Kurcz Ágnes). Bp. 1978. Seneca: Apocolocyntosis. Játék az isteni Claudius haláláról. Ford. Szilágyi János
György. In: Lakoma. A görög-latin próza mesterei. Budapest, 1974, 329-344. Suetonius, A Caesarok élete (Ford. Kis Ferencné). Bp. 1961. Tacitus, Összes művei (Ford. Borzsák István). Bp. 1970. (Ebből: Annales -
Évkönyvek). Velleius Paterculus: Róma története. Ford. jegyz. utósz. Hoffmann Zsuzsanna. Bev.
Maróti Egon. Szeged, 1996.
Szakirodalom
Bibliográfiák Bartal Antal, A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak
mívelése hazánkban. Bp.1874. Moravek Endre (Szerk.), A magyar klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája 1901-
1925. Bp. 1930. Borzsák István (Szerk.), A magyar klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája, 1926-
1950. Bp. 1962. Ritoók Zsigmond (Szerk.), A magyar ókortudomány bibliográfiája 1950-1975. Bp.
1986. Bellus Ibolya (Szerk.), A magyar ókortudomány bibliográfiája 1975-1990. Bp. 1996. L` année philologique. Párizs (megjelenik 1928-tól évente) Maróti Egon (Szerk.), Antik Tanulmányok Repertórium 1954-1978. Szeged, 1983. Maróti Egon (Szerk.), Antik Tanulmányok Repertórium 1978-1988. Szeged, 1991.
Kézikönyvek, segédkönyvek, összefoglaló áttekintések
Cornell, T.- Matthews J.:A római világ atlasza. Budapest, 1991. Havas László - Tegyey Imre (Szerk.), Bevezetés az ókortudományba. I, III. kötet.
Debrecen, 1996, 1998. Irmscher, Johannes (szerk.), Antik Lexikon. Budapest, 1993.
Mócsy András-Fitz Jenő (Szerk.), Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest, 1990. Pecz Vilmos (Szerk.), Ókori lexikon I-II. Bp. 1902-1904. (Azóta a Tudománytár c.
sorozatban öt kötetben újra kiadásra került. Van digitalizált változata is.) Római történeti kézikönyv. Irták: Havas László - Németh György - Szabó Edit. A bibl.
összeáll. Forisek Péter. (Szerk. Németh György). Bp. 2001. Warry, J., A klasszikus világ hadművészete. Bp. 1995.
Tankönyvek
Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit, Római történelem. (Osiris Tankönyvek). Budapest, 2007.
Alföldy Géza, Római társadalomtörténet. Bp. 2000.
További szakirodalom
Alföldi András: A későrómai birodalom válaszúton. I. Valentinianus és a senatus összeütközése. Ford. Patay-Horváth András. Utósz. Forisek Péter és Patay-Horváth András. Máriabesnyő – Gödöllő, 2006.
Chadwick, H., A korai egyház. Budapest, 1999. Dumezil, G., Róma első négy királya, Róma három alkotóeleme. in: Mítosz és eposz.
Bp. 1986. 7-69. Gesztelyi Tamás: A római vallás története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Goldsworthy, Adrian: A római hadsereg története. Pécs, Alexandra Kiadó, 2004. Hahn István, A plebs urbana a köztársaság válságos időszakában. Antik Tanulmányok
16, 1969, 17-44. Hahn István, Istenek és népek. Bp. 1980 (2. kiad.) Hahn István, Naptári rendszerek és időszámítás. Bp. 1983. Hoffmann, W., Hannibál. Bp. 1971. Jones, A. H. M., Augustus. Bp. 1976. Kovács Mihály: A politikai ellenzék Nero korában. Proszopográfiai tanulmány a
császárkori ellenzék történetének egy korszakából. Budapest, ELTE 1981. Köves-Zulauf, Thomas, Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp. 1995. Lancel, Serge: Hannibál. Budapest, 2005. Maróti Egon, Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. Bp. 1981. Mócsy András, Pannonia a korai császárság idején. Bp. 1975. Mócsy András, Pannonia a késői császárkorban. Bp. 1975. Mócsy András, A római kor. In: Magyarország története tíz kötetben, I/1. Bp. 1984.
pp. 199-264. Németh Gy., Hogyan nyerjük meg a választásokat?
http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_01_tavasz/01_hogyan_nyerjuk/01.html. Pallottino, M., Az etruszkok. Bp. 1980. Tomasz Jenő, A római földkérdés. A köztársaság. Bp. 1943. Utcsenko, Sz. L., Iulius Caesar. Bp. 1983. Ürögdi György, Kard és törvény (Marius és Sulla kora). Bp. 1974. Ürögdi György, Kleopátra. Bp. 1983. cvÄĐ®®®ß Zlinszky János, Ius publicum. Bp. 1994. Warmington, B. H., Karthágó. Bp. 1967.
KOLLOKVIUM
Egy írásbeli tesztből és szóbeliből áll.Az írásbeli anyaga:
- tankönyv (Havas L. – Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem),- a Chrestomathiából és a Szöveggyűjteményből kijelölt források- a tankönyvben előforduló fogalmak. Segítség: Római történeti kézikönyv.- topográfia (vaktérkép)- kronológia- képfelismerés.
Az írásbeli vizsga előzetesen is teljesíthető a szorgalmi időszakban megírt 4 zárthelyi dolgozattal. Az első dolgozat időpontja febr. 28. A négy dolgozatból a szorgalmi időszakban kettő javítható vagy pótolható. Akinek mind a négy dolgozata sikeres, annak nem kell a vizsgaidőszakban írásbeliznie.A zárthelyi dolgozatok anyaga: a tankönyv egy-egy kijelölt részlete és a benne szereplő, illetve hozzá kapcsolódó kijelölt források, fogalmak, kronológia, és topográfia, továbbá a képjegyzékből dolgozatonként 15-15 tétel sorban haladva.1. dolgozat: tankönyv 1-190. l.2. dolgozat: tankönyv 191-397. l.3. dolgozat: tankönyv 398-585. l4. dolgozat: tankönyv 587-797. l.
A KOLLOKVIUM SZÓBELI TÉMAKÖREI RÓMAI TÖRTÉNELEMBŐL
1. Itália őstörténete és népei: etruszkok, görögök, italicus népek.Tankönyv 15-52; RTChr 1.
2. Róma kialakulása, a királyság kora.Tankönyv 52-98; RTChr 1-5. Szgyt 5,1,2-6.
3. A patríciusok és plebeiusok küzdelmei.Tankönyv 108-116, 133-139. RTChr 6-7. Szgyt 4.2.5-9; 5,1,18-19, 23-25.
4. Itália római meghódítása.Tankönyv 117-173; RTChr 8; Szgyt 5.1.28-31.
5. A res publica intézményei.Tankönyv 99-116, 173-183, 190-198; RTChr 6, 22; Szgyt 4.2.5-9; 5.1.7-25, 28-29; 5.1.7-5.1.25.
6. A Római Birodalom kialakulása: a Nyugat-Mediterraneum római uralom alá kerülése.Tankönyv 198-208; RTChr. 9-21.
7. A Római Birodalom kialakulása: a Kelet-Mediterraneum római uralom alá kerülése.Tankönyv 209-218. RTChr 23-31. Szgyt 2.1-4; 5.1.32;
8. A hódítások következményei Italiában.Tankönyv: 219-240, RTChr 34, 38, 41, Szgyt. 3.53, 4.3.1-4.3.5, 5.1.29-5.1.32,
9. A római gazdaság és társadalom a Kr.e. 2-1. században.Tankönyv 183-190, 253-293; RTChr 32-34, 38, 43, 52-54, Szgyt. 3.1-3.6, 3.8-3.9,3.18, 4.1.5-4.1.14,
10. A római res publica válságaTankönyv 293-319; RTChr 33, 41, 43-45, Szgyt 4.3.2-4.3.5, 4,6,3, 4,6,4, 4,6,6-4,6,20
11. Nagy események és nagy emberek: A Gracchusoktól Sulláig (Kr. e. 133-79).Tankönyv 320-332; RTChr 34, 38-39, 47-48, Szgyt. 4.2.11-4.2.16, 4.6.3, 4.6.4, 4.6.6-4.6.20, 5.2.4.
12. Nagy események és nagy emberek: Pompeius, Cicero, Iulius Caesar, Octavianus (Kr. e. 79-31)Tankönyv 332-343. RTChr. 49-64. Szgyt 4.6.11-4.6.20, 5.2.5, 5.2.8.
13. Augustus principatusa. A principátus államrendszere.Tankönyv 373-397. RTChr. 65-73. Res gestae divi Augusti (AntTan 1, 1954 vagy Ércnél maradóbb…). Szgyt: 4.3.8-13, 5.1.33, 5.1.39, 5.1.40, 5.2.3, 5.2.6-7, 5.2.9-5.2.20.
14. A Iulius-Claudius dinasztia (Tiberius, Caligula Claudius és Nero).Tankönyv 398-455. RTChr. 74-84. Szgyt 4.2.17, 4.2.23-24, 5.2.22-27, 5.2.37-38.
15. A négy császár éve és a Flaviusok kora.Tankönyv 456-490. RTChr. 86-91. Szgyt. 5.2.28-30.
16. Az örökbefogadott császárok (Nerva, Traianus, Hadrianus).Tankönyv 491-514. Szgyt 5.2.31-32.
17. Az Antoninusok kora.Tankönyv 515-530. Szgyt 5.2.33-34,
18. A Severusok kora.Tankönyv 531-557. RTchr. 103-106, Szgyt 5.2.35-36, 5.2.39-44.
19. A katonai anarchia időszaka.Tankönyv 558-585. RTChr. 118, 119, Szgyt 5.2.44.
20. Diocletianus és a tetrarchia.Tankönyv 587-600. RTChr. 120. Szgyt 5.2.45-48.
21. Constantinus császársága.Tankönyv 600-614. RTChr. 121-124. Szgyt 5.2.49.
22. Constantinus halálától a birodalom adminisztratív kettéosztásáig. (337-395).Tankönyv 615-653. RTChr. 112, 125-127.
23. A kettéosztott birodalom. A népvándorlás és a Nyugat-Római Birodalom bukása (395-480).Tankönyv 654-688. RTChr 113-116
24. A Kelet-Római Császárság (450-565).Tankönyv 688-709
25. A Római Birodalom igazgatása. A provinciális szervezet fejlődésének áttekintése. Főbb provinciacsoportok, ezek gazdasági, társadalmi és politikai szerepe. Szűkebb régiónk, a Duna-menti tartományok (Raetia, Noricum, Dalmatia, Dacia, Moesia. Pannonia külön tétel).Tankönyv 722-738. Szgyt 4.4.1-4, 4.4.24-29, 5.1.
26. Pannonia.Tankönyv 784-797, Mócsy A. Pannonia a korai császárság idején, Pannonia a késői császárkorban; Pannonia Régészeti kézikönyve, Fontes Pannoniae antiquae 1-5. köt. (kétnyelvű, kommentárokkal. Összefoglaló tanulmányokkal.)
27. A császárkori gazdaság története.Tankönyv 754-768. RTChr 92-94, 96, 102, 109-111. Szgyt. 3. fejezet
28. A császárkori társadalom.Tankönyv 770-784. RTChr. 109-111, 117, Szgyt. 4.1-4, 4.1.14-4.1.50, 4.2.17-27, 4.3.1, 4.3.6-7, 4.3.14-22, 4.4.5-23, 4.5.1-9, 4.6.21-4.6.37.
29. A római hadsereg a császárkorban.Tankönyv 738-754. RTChr. 97, 101, Szgyt 2.1-40.
30. A római vallás.
Tankönyv 79-81, 235-240. Szgyt 1.1-52.31. A korai kereszténység.
Szgyt 1.42-52.
Topográfiai minimum római történelemből
Aegates-szigetek, Antiochia (Orontés-menti), Antium, Agrigentum (gör. Akragas), Apulia, Apulum, Arausio, Aquileia, Aquincum, Ardea, Argentorate, Aricia, Ariminum, Arrabona, Arretium, Augusta Treverorum (=Treviri), Ausculum, Baecula, Bassianae, Bedriacum, Beneventum, Bithynia, Bononia, Borostyánút, Bovianum, Brigetio, Brundisium, Bruttium, Caere, Campania, Campona, Camulodunum, Cannae, Canusium, Cappadocia, Capreae, Capua (etr. Volturnum),, Carnuntum, Carthago (=Karthagó), Carthago Nova, Catalaunum, Cibalae, Cirta, Clusium, Colonia Agrippinensis (=Colonia Claudia Ara Agrippinensium), Cirpi, Corfinium, Cortona, Croton (Krotón), Cumae (gör. Kymé), Drobeta, Dyrrachium, Dura Europos, Eknomos-fok, Emona, Etruria, Faesulae, Felsina, Fidenae, Gades, Gorsium, Hadrianopolis, Hemaesa, Heraclea, Herculaneum, Hippo Regius, Ilipa, Intercisa, Isauria, Italica, Ktésiphón, Kynoskephalai, Latium, Lavinium, Lepcis Magna (=Leptis Magna), Lilybaeum, Liparae-szigetek, Luca, Lucania, Lugdunum, Lutetia, Mantua, Massilia, Mediolanum (etr. Melpum), Messana (gör. Zanklé), Metapontion, Misenum, Mogetiana, Mons Albanus, Munda, Municipium Iasorum, Mursa, Mursella (Pannonia Superior), Mutina, Mylae, Napoca, Neviodunum, Neapolis, Nicaea (Nikaia. Gallia Cisalpina majd Itália), Nicaea (gör. Nikaia, Bithynia), Nicomedia (Nikomédia), Nola, Numantia, Ostia, Paestum (gör. Poseidónia), Panormus, Parma, Perusia, Pharsalos, Philippi, Picenum, Pithecussae, Poetovio, Pompeii, Populonia, Potaissa, Praeneste, Puteoli, Pydna, Pyrgi, Ravenna, Rhegium (gör. Rhégion), Roma, Romula, Rusellae, Sala, Salonae, Savaria, Saguntum, Sarmizegetusa, Scarbantia, Sentium, Serdica, Singidunum, Sirmium, Siscia, Sopianae, Spina, Sybaris, Syracusae (gör. Syrakusai), Tarentum (gör. Taras), Tarquinii (etr. Tarquinia), Tarraco, Thamugadi, Thapsus, Thessalonice (Thessaloniké), Thurii (gör. Thurioi), Tibur, Ticinus-folyó, Trasimenus-tó, Trebia-folyó, Tusculum, Ulcisia Castra, Umbria, Utica, Veii, Velitrae, Vercellae, Vetulonia, Viminacium, Vindobona, Volsinii, Volterrae, Vulci, Zama.
Vizuális minimum
1. Az arretiumi (ma Arezzó) Khimaira (lat. Chimaera) (Museo Archeologico di Firenze).2. Apollo (gör. Apollón) szobra Veii-ből. (Museo Nazionale Etrusco, Villa Giulia,
Roma).3. Etruszk bucchero edények. (bucchero: modern olasz megnevezés a portugál bucáro-
ból). Fényes, fekete kerámia. A Kr. e. 7. század közepétől kezdve gyártott etruszk bucchero edények formájukban és fényükben a fémedényeket utánozták).
4. A piacenzai (róm. Placentia) bronzmáj (Museo Civico di Piacenza, Palazzo Farnese).5. Aes rude.6. Róma által vert didrachma (görög címletű ezüstpénz). A) Előlapján Hercules,
hátlapján az ikreket, Romulust és Remust szoptató capitoliumi anyafarkas, ROMANO felirattal. Római verde, Kr. e. 269-266. k. Crawford 20/1; Sydenham 6. - B) Előlapján Mars sisakos feje, hátlapján ló, ROMA felirattal. Rómavárosi verde, cca. Kr. e. 230, Sydenham 23.
7. Aes grave – öntött római bronzpénz (Alapegysége az 1 as volt, melynek súlya kezdetben 1 font (libra = 327, 45 g) volt, később ezt redukálták. A vonal = I, az S és a pontok az érméken értékjelek: I = as, S = semis (=fél as), négy pont: triens (harmad as), három pont quadrans (=negyed as), két pont: sextans (hatod as), 1 pont = uncia (1/12-ed as). — A) Aes grave, as. Előlapján a kétarcú Ianus, hátlapon hadihajó orra, rostrum v. prora. Crawford 35/1. — B) Aes grave, sextans. Előlapon teknős, hátlapon kerék. Crawford 27/4. — C) Aes grave, quadrans. Elő-és hátlapon: egy-egy tenyér. Crawford 27/8. — D) Aes graeve, sextans. Előlapján kagyló, hátlapon caduceus (hírnökbot). Crawf. 14/5. — E) Aes grave, quadrans. Előlapon Mars feje, hátlapon rostrum (vagy más szóval prora)
8. Lupa Capitolina. A capitoliumi nőstényfarkas Romulusszal és Remusszal. Róma, Musei Capitolini.
9. A Servius Tulliusnak tulajdonított városfal. Róma, Kr. e. 4. sz.10. Forum Romanum11. Amphitheatrum Flavium (Colosseum)12. Marcellus színháza13. Ara Pacis Augustae (A Fennséges Béke oltára)14. Mura Aureliana - Aurelianus-fal15. Marcus Aurelius lovasszobra16. Augustus primaportai szobra17. Circus Maximus18. Cloaca Maxima19. Columna Traiani (Traianus oszlopa)20. Columna Marci Aurelii (Marcus Aurelius oszlopa)21. Constantinus diadalíve22. Constantinus kolosszus szobrának feje (Musei Capitolini, Róma)23. Diploma militare24. Domus Aurea (Aranyház. Nero császár palotája)25. Ephesos színháza26. Katonai tábor kapuja (Arbeia, auxiliaris tábor)27. Gemma Augustea. Kunsthistorisches Museum, Bécs.28. Hagia Sophia székesegyház29. Római itinerarium: a Tabula Peutingeriana részlete. Österreichische
Nationalbibliothek, Hofburg, Bécs30. Katonai tábor alaprajza (Novae, Bonna, Carnuntum – legiotáborok, aux-ala-Carn:
Carnuntum auxiliaris tábora, stb.)31. Mausoleum Augusti32. Mausoleum Hadriani (Angyalvár)33. Pantheon, Róma34. Pompeii, Villa dei Misteri35. Porta Maggiore (Róma)36. Potra Nigra (Augusta Treverorum városkapuja, Trier)37. Pont du Gard (Római vízvezeték, az ókori Nemausus, ma Nîmes)38. Tropaeum Traiani (Adamklissi)39. Ravennai székesegyház40. Segoviai vízvezeték41. Terra sigillata42. Sella curulis ábrázolása római denariuson (díszes, elefántcsontberakásos,
összecsukható római hivatali szék, a magasabb rangú magistratusokat, consulokat, praetorokat, curulisi aediliseket, censorokat, stb. illette meg).
43. A tetrarchák szobra, Szent-Márk székesegyház DNy-i sarka, Velence.44. Titus diadalíve45. Traianus beneventumi diadalíve46. Vallum Hadrianum (Britannia)47. Villa Hadriana, Tivoli.48. Alcantara (Spanyolország) római hídja49. Septimius Severus mellszobra – Musei Capitolini, Róma.50. Clupeus virtutis. Augustus kitüntetésként kapott arany erénypajzsának korabeli
másolata Arelatéből. ArlesMusée de l'Arles et de la Provence antiques.51. Caracalla thermái.52. Aquincumi hydra (orgona) 53. Carnuntum Heidentor – II. Constantius diadalíve54. Aquincum, a táborváros (canabae) amphitheatruma55. Az afrikai Thysdrus (ma El Djem) amphitheatruma.56. Pola (ma Pula) amphitheatruma57. Nemausus (Nîmes) amphitheatruma58. Arausio (Orange) diadalív59. Arausio (Orange), római színház60. Aquincum. A polgárváros amphitheatruma
A jegyzékhez tartozó fotók, vaktérképek és egyéb segédletek a kurzus előadójánál és az intézeti könyvtárban érhetők el.
Internetes adatbázisok az előadásokhoz és a képanyaghoz:
http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/home.html - Lacus Curtius: Into the Roman world.
http://www.britishmuseum.org/explore/highlights.aspx - Compass. An on-line database of the British Museum's collections.
http://www.greatbuildings.com/types/styles/roman.html - Ancient Roman Architecture. Great Buildings On-line. Nevezetes épületek fotói
http://worldart.sjsu.edu/THU1$596*818231 – California State University, Roman Architecture.
http://www.geocities.com/Athens/Pantheon/9013/index.html - Roman monuments image gallery.
http://wings.buffalo.edu/AandL/Maecenas/general_contents.html - Maecenas. Images of ancient Greece anr Rome.
http://www.coinarchives.com/a/ - coinarchives keresőkérdéssel is megtalálható. http://www.wildwinds.com/coins/ric/i.html - roman imperial coinage, vagy RIC
keresőkérdéssel is. http://davy.potdevin.free.fr/Site/home.html - Roman Coins Database.
Kronológiai minimum
A kronológia tanulás céljára készült, írott művekben való felhasználása a szerzői jogok betartásával, az összeállítők nevére (Köztársaság kora: Hegyi W. György – Németh György, Császárkor: Szabó Edit) és a honlapra való hivatkozással használható.
© Németh György© Hegyi W. György
© Szabó Edit
Római kronológia a királyság és a köztársaság korában
Összeállította Hegyi W. György és Németh György
814 Karthágó (és Róma) alapításának (egyik) hagyományos évszáma (Timaios)
770 k. az első ismert görög írásos emlék Gabiiban (EULIN)
753–509 A RÓMAI KIRÁLYSÁG KORA
753 ápr. 21. Róma alapításának (egyik) hagyományos időpontja 524 k. a kyméi (Cumae) Aristodémos győzelme az etruszkok fölött
Campaniában
509-27 A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG KORA: RES PUBLICA LIBERA
509 cos. L. Iunius Brutus. L. Tarquinius Collatinussuff.: P. Valerius Publicola. Sp. Lucretius Tricipitinus. M.
Horatius PulvillusTarquinius Superbus elűzésének hagyományos évszámaaz 1. római-karthágói szerződés hagyományos éve
507 szept. 13. Iuppiter Capitolinus templomának felszentelése Rómában496 a Regillus-tavi csata a latin szövetség és a Tarquiniusok ellen
egyik hagyományos időpontja (vö. Vagy: 493)494 a plebeiusok kivonulnak a Mons Sacerra: a hagyomány
szerint a néptribunusi tiszt létrehozása493 az aedilis plebisek első megválasztása
Spurius Cassius consul megköti a foedus Cassianumot Róma és a latinok közt477 febr. 13. (Ovidius) vagy júl. 18. (Livius) a 306 Fabius pusztulása
Cremeránál (vagy 479 k.)474 I. Hierón syrakusai tyrannos a kyméi tengeri csatában legyőzi
az etruszk-karthágói flottát451 decemviri és a XII táblás törvények (leges Duodecim
Tabularum)450 második decemviri
elkészülnek a XII táblás törvények447 évenként 4–4 quaestort választanak445 lex Canuleia a patriciusok és plebeiusok conubiumáról444 tribuni militares consulari potestate (367-ig többször)443 két patricius censort választanak a census elkészítésére415 athéni támadás Szicília ellen413 a syrakusaiak spártai segítséggel legyőzik a Szicíliára támadó
athéniakat406 háború Veii ellen (396-ig), az ostrom költségeinek fedezésére
kivetik az első tributumot396 Veii-t elfoglalják a rómaiak387 I. Dionysios elfoglalja Rhégiont
júli. 18. (vagy 386) római vereség a keltáktól Alliánál, a Brennus vezette
kelták betörése Rómába (Polybios)385 Satricum latin colonia a volscusok földjén367 leges Liciniae Sextiae
Concordia-szentély felépítéseaz egyik consul plebeius kell hogy legyen (vagy lehet)
366 praetori tisztség bevezetéseévente két aedilis curulist választanak a patriciusok közül
352 az első plebeius censor Rómában348 második római-karthágói szerződés
ludi saeculares343 első samnis háború (valószínűleg fiktív, 341-ig)342 a spártai III. Archidamos segít Tarasnak (Tarentum) a lucanusok
ellen, de elesik a harcokbanmindkét consul lehet plebeius (vagy az egyik consul plebeius kell hogy legyen)
341 latin háború (338-ig)338 a latin háború lezárása
a latin szövetség feloszlatása, megkezdődik Itália új szövetségi rendszerének kialakítása
337 az első plebeius praetor Rómában326 második samnis háború (304-ig)
Q. Publilius Philo meghosszabbított consuli imperiuma (az első prorogatio)lex Poetilia Papiria megszünteti az adósrabszolgaságot
(vagy 313)
321 a rómaiak megalázó caudiumi veresége a samnisoktól314 római győzelem Tarracinánál, a rómaiak elfoglalják Bovianumot312 Appius Claudius censor (308-ig) megkezdi a via Appia
kiépítését Róma és Capua között
306 Róma és Karthágó harmadik szerződése304 második samnis háború vége, a rómaiak annektálják a közép-
italiai marsus, marrucinus, paelignus és frentanus törzsek
területét300 lex Ogulnia: a papi tisztségek felét plebeiusokkal kell
betöltenilex Valeria de provocatione (vö. ius provocationis)
298 harmadik samnis háború (290-ig)295 sentinumi csata, P. Decius Mus devotiója, római győzelem a
samnisok, umberek és gallok fölött290 a harmadik samnis háború vége: a sabinok cives sine suffragio
lesznek287 az utolsó secessio: lex Hortensia de plebiscitis: a római belső
harcok lezárulta283 a boiusok és etruszkok veresége a Lacus Vadimoniusnál280 háború a Tarentum által segítségül hívott Pyrrhos
épeirosi király, a samnisok és lucanusok ellen (272-ig), Pyrrhos győzelme Hérakleiánál (Heraclea)
karthágói támadás Szicíliában279 Pyrrhos győzelme Ausculumnál278 Róma megállapodása Karthágóval Pyrrhos ellen
Pyrrhos Szicíliában (276-ig)277 gall pusztítás Kis-Ázsiában275 M'. Curius Dentatus győzelme Pyrrhos felett Beneventumnál272 L. Papirius Cursor elfoglalja Tarentumot (Taras): szövetség a dél-
itáliai görög polisokkalII. Ptolemaios Philadelphos barátsági szerződést köt
Rómával269 önálló egységes ezüstpénz verése Rómában (denarius)264 az első gladiatorjátékok Rómában
a mamertinusok Róma segítségét kérikAppius Claudius hadat üzen Carthagónak (Karthágó): első pun háború (241-ig), Messana elfoglalása
263 syrakusai II. Hierón szövetsége Rómával260 római tengeri vereség a Lipari-szigeteknél,
C. Duilius győzelme a Mylae melletti tengeri csatában256 római győzelem Ecnomusnál (Eknomos), M. Atilius Regulus
consul suffectus afrikai hadjárata: a rómaiak Tunesnál (Tunis)
telelnek255 M. Regulus afrikai katasztrófája Tunesnál254 a rómaiak elfoglalják Panormust (Panormos, Palermo)253 a római flotta hajótörése Palinurusnál249 ludi saeculares247 Hamilcar Barcas (Hamilkar Barkas) szicíliai offenzívája, 241 Lutatius Catulus legyőzi Hanno pun flottáját az Aegates-
szigeteknél, az első pun háború vége: Róma elfoglalja Szicíliát240 karthágói zsoldosfelkelés (237-ig)238 Sardinia és Corsica római provincia (vagy 237)237 Hamilcar (Hamilkar) leveri a karthágói zsoldosfelkelést
Hamilcar Barcas hódításai Hispaniában232 C. Flaminius kis parcellákban kiosztja az ager Gallicust
229 Hamilcar halála, Hasdrubal parancsnoksága Hispaniábanelső illyr háború (228-ig): Corcyra (Kerkyra), Dyrrachium (Dyrrachion), Apollonia (Apollónia) és Issa Róma
szövetségese228 Teuta királynő megadja magát Illyriában, Demetrius Pharos
uralkodója, római protektorátus az illyriai partvidékenrómai követek Athénban és Korinthosban
227 Sicilia római provincia226 Iberus (Ebro)-szerződés Róma és Karthágó között
a hispaniai befolyási övezetekről225 háború a kelták ellen Észak-Italiában (222-ig), győzelem a
Telamon-hegyfoknálSardinia és Corsica végleges pacifikálása
222 M. Claudius Marcellus győzelme a kelták ellen Acerrae és Clastidium között, Marcellus párviadalban legyőzi Virdumarus kelta vezért (spolia opima): az insuberek
megadják magukat
221 Hasdrubal meggyilkolása, Hannibal parancsnoksága Hispaniábana circus Flaminius építése Rómában
220 C. Flaminius censor megépíti a via Flaminiát Róma és Ariminium
között219 nov. Hannibal elfoglalja Saguntumot218 lex Claudia de nave senatorum
második pun háború (201-ig): Hannibal Italiába vonul az Alpokon keresztül
217 tavasz Hannibal legyőzi C. Flaminiust a Trasimenus-tónálQ. Fabius Maximus Verrucosust (Cunctator) dictatorrá
választják216 nyár Hannibal győzelme Cannaenál
a dél-italiai törzsek és Capua elpártolnak Rómától215 Hasdrubal veresége P. és Cn. Cornelius Scipiótól
Hispániában
makedón V. Philippos háborúja Róma ellen Hannibal oldalán
Illyria és Hellas területén (205-ig): elsó makedón háború213 Hannibal elfoglalja Tarentumot (a fellegvár kivételével)212 a római M. Claudius Marcellus elfoglalja Syrakusait (Syracusae)211 P. és Cn. Scipio veresége és halála Hispaniában Mago és
Hasdrubal seregeitőlHannibal Róma ellen vonulCapua eleste, az ager Campanus kisajátítása
210 P. Cornelius Scipio partra száll a hispaniai Emporionban209 P. Cornelius Scipio elfoglalja a hispaniai Carhago Novát
a rómaiak visszafoglalják Tarentumota praetorok bérbe adják az ager Campanust
208 Scipio győzelme BaeculánálHasdrubal Italia felé vonul és Galliában telel
207 Scipio győzelme Ilipánál (vagy 206)Hasdrubal veresége a metaurusi csatában
206 Gades megadja magát Scipiónak, Italica alapításaScipio Rómába megy
205 béke V. Philipposszal, az első makedón háború vége204 Scipio átkel Afrikába
Rómába hozzák Cybele (Kybelé) kultuszát203 Scipio legyőzi Syphaxot
Mago veresége GalliábanHannibal visszatér Afrikába
202 P. Cornelius Scipio győzelme Zamánálbékekötés Karthágóval: a második pun háború lezárása
200 aug. második makedón háború V. Philippos ellen (197-ig)199 Sulpicius hadjárata Makedóniában
az aitól szövetség csatlakozik Rómához197 Cethegus legyőzi az insubereket
Flaminius győzelme Cynuscephalaenál (Kynoskephalai) V.
Philippos ellen: a második makedón háború végeHispania ulterior és Hispania citerior provinciák
196 Hannibal Karthágó suffese, Hannibal reformjaiMarcellus legyőzi az insubereket
Flaminius az isthmosi nyilatkozatban bejelenti Hellas szabadságát
195 római követség Karthágóban, Hannibal száműzetésbe vonul
Catót Hispaniába küldik a zavargások elfojtásáraa lex Porcia egyik lehetséges időpontja
192 nov. háború III. Antiochos seleukida uralkodó ellen (188-ig)191 a ludi Megalenses bevezetése190 döntő római győzelem Magnésiánál, a Maiandros mellett, III.
Antiochos ellenbéke Róma és az aitól valamint achai szövetség között
188 tavasz apameiai béke: a III. Antiochos elleni háború vége186 senatus consultum de Bacchanalibus184 Cato censor
Scipio Africanus halála Liternumban (vagy 183)180 lex Villia (Vilia) annalis a cursus honorum szabályozásáról
Luca, az utolsó latin colonia alapítása179 Gracchus lezárja a celtiberek elleni háborút
V. Philippos halála, utóda Perseus172 Róma történetében először mindkét consul plebeius
a pergamoni Eumenés Róma segítségét kéri Perseus ellen171 harmadik makedón háború Perseus király ellen (168-ig)168 jún. 21. a rómaiak győzelme Pydnánál a makedón Perseus ellen167 Epirus (Épeiros) kifosztása, Macedonia négy, Illyria két
protekturátusra osztásaRhodos elveszíti az apameiai békében megkapott Cariát
(Karia) és Lyciát (Lykia), de Cato közbenjárására megmarad
Róma szövetségeseeltörlik a római polgárok közvetlen adóztatását
(tributum)Polybios Rómába érkezik
166 Maccabeus felkelés Palaestinában155 Dalmatia leigázása
154 Róma hispaniai háborúi (133-ig), háború a Viriathus vezette
luzitánokkal (138-ig)153 a consulok január elsejétől lépnek hivatalba152 Masinissa hadjárata karthágói területek ellen151 Karthágó hadüzenete Masinissának150 karthágói vereség, Róma elhatározza, hogy beavatkozik a
háborúba Karthágóval szemben149 a rómaiak partra szállnak Afrikában: a harmadik pun háború
(146-ig), Utica Róma oldalára álllex Calpurnia de pecuniis repetundis a zsarolási ügyekrőlMacedonia felkelése Andriscus (Andriskos) vezetésével:
negyedik makedón háború
148 Macedonia római provinciaMassinissa numida király halála (149 vagy 148)Micipsa numida király
146 ludi saecularesScipio Aemilianus lerombolja Karthágót, Africa provincia Karthágó területénachaiai háború, Mummius lerombolja Korinthost, Achaia provincia
143 celtiber lázadás, numantiai háború138 a lusitaniai Viriathus meggyilkolása136 a rómaiak ki akarják szolgáltatni a megalázó fegyverszünetet kötő C. Hostilius Mancinus volt consult a numantiaiaknak
az első szicíliai rabszolgafelkelés Eunus és Cleon vezetésével
(132-ig)134 dec. 10. Ti. Sempronius Gracchus néptribunus133 III. Attalos meghal és végrendeletileg Rómára hagyja Pergamont
leges agrariae vagy leges Semproniae: Ti. Gracchus földtörvénye
és földosztó bizottsága, Ti. Gracchus reformjához Pergamon
jövedelmét akarja fölhasználninyár Numantia kapitulációja Scipio Aemilianus előttősz Ti. Sempronius Gracchus néptribunust megölik
polgárháború és Aristonicus (Aristonikos) rabszolgafelkelése
Kis-Ázsiában (129-ig)132 Rupilius leveri az első szicíliai rabszolgafelkelést131 P. Licinius Crassus veresége és halála Asiában130 M. Perperna megtámadja és elfogja Aristonicust
Stratoniceánál, Aristonicust Rómában kivégzik129 P. Cornelius Scipio Aemilianus Africanus halála126 a gall háború kezdete: Massilia segítséget kér a salluviusok ellen123 C. Sempronius Gracchus néptribunus, leges Semproniae:
lex Sempronia de provinciis consularibus122 C. Gracchus másodszor néptribunus
C. Gracchus telepítési terve Karthágó területén colonia Iunonia névenháború az allobroxok és arvernusok ellen:
121 nyár senatus consultum ultimum, C. Gracchus halála119 a Gracchusok földosztó bizottságának megszűntetése118 Micipsa numida király halála, Adherbal, I. Hiempsal és Iugurtha
öröklik a numida királyságot113 Cimber háború: germán betörés a római birodalomba,
római vereség a germánoktól Noreiánál112 a cirtai mészárlás, Adherbal numida király meggyilkolása
háború Numidiában Iugurtha ellen (105-ig)109 Metellus veszi át az Iugurtha elleni parancsnokságot107 Marius első consulsága és katonai reformjának kezdete
Marius veszi át az Iugurtha elleni hadjárat irányítását105 Q. Servilius Caepio és Mallius veresége a cimberktől Arausiónál
Iugurtha veresége, apósa, Bocchus kiszolgáltatja Iugurthát L.
Cornelius Sullának
Marius hadjárata a cimberek ellen (101-ig)104 a második szicíliai rabszolgafelkelés (101-ig), vezetője Salvius, aki
Tryphón néven királlyá kiáltotta ki magát103 L. Lucullus legyőzi Tryphón felkelőit, de a lázadók egy része még két évig tartja magát a szicíliai hegyekben
Saturninus néptribunus102 Marius győzelme a teutonok fölött Aquae Sextiaenél
M. Antonius hadjárata a kalózok ellen Ciliciában101 Marius győzelme a cimberek fölött Vercellaenél100 L. Appuleius Saturninus második tribunátusa, C. Servilius
Glauciával folytatni akarják a Gracchusok politikáját: lázongások
Rómában, Marius rendet teremt (senatus consultum ultimum),
Saturninus és Glaucia meggyilkolásaMarius lex agrariája
91 M. Livius Drusus néptribunus javaslatai: lex frumentaria, lovagok felvétele a senatusba, a bíróságok újjászervezése, polgárjog a szövetségeseknek a
javaslatokat elutasítják, Drusust megölikitaliai szövetséges háború Róma ellen (88-ig): mészárlás Asculumban, az italicus törzsek államszövetséget hoznak
létre, központja Corfinium, amelynek nevét Italiára
változtatják, a szövetséget 2 consul. 12 praetor és 500 tagú senatus
irányítja90 lex Iulia: Iulius Caesar consul javaslatára megadja a
polgárjogot azoknak a szövetségeseknek, akik kitartottak Róma mellett a szövetséges háborúban
89 Pompeius Strabo és Sulla győzelmei a szövetséges háborúban
a lex Plautia Papiria a Pótól délre lakó szövetségesek számára
biztosít polgárjogot, ha 60 napon belül leteszik a fegyvert
a lex Pompeia Gallia Cisalpina lakóira is kiterjeszti a latin polgárjogotelső mithridatési háború (85-ig)
88 P. Sulpicius Rufus néptribunus: az új polgárokat mind a 35
tribus között osztják el, Marius kapja meg (Sulla helyett) a Mithridatés elleni háború parancsnokságátSulla bevonul Rómába, leges CorneliaeMithridatés lerohanja Kis-Ázsiát, római polgárok
legyilkolása87 Cinna uralma Rómában (84-ig), leges Corneliae
Sulla elhagyja Italiát és Mithridatés ellen háborúzik (83-ig)86 Marius halála
Sulla elfoglalja Athént, chaeroneai és orchomenusi csata85 dardanosi béke (Rómában nem ratifikálják),
Sulla Ephesosban újjászervezi Asia provinciát84 Cinnát meggyilkolják83 Sulla Italiában, újból fellángol a polgárháború
leég a capitoliumi Iuppiter templomSertorius praetor Hispaniába menekülmásodik mithridatési háború: L. Murena hadjárata
Mithridatés ellen (82-ig)
82 tavasz Sulla győzelme Sacriportusnál, a samnisok legyilkolása
Pompeius visszafoglalja Szicíliát Sulla számára nov. 1. Sulla győzelme a Porta Collinánál, proscriptiodec. lex Valeria de imperio: Sulla L. Valerius Flaccus javaslata
alapján dictator legibus scribundis et rei publicae constituendae81 leges Corneliae: lovagok felvétele a senatusba, a tribunicia
potestas megnyirbálása, provinciák kormányzásának egységesítése stb.Pompeius visszafoglalja Africát
80 Sertorius Hispaniában fellázítja a luzitánokat79 Sulla lemond hatalmáról
78 Sulla halálaM. Aemilius Lepidus puccskísérlete
77 Pompeius és Catulus leverik Lepidus felkelését (senatus consultum ultimum)Sertorius és M. Perperna hatalmának csúcspontja
HispaniábanPompeius háborúja Sertorius ellen (72-ig)
74 bithyniai Nikomédés Rómára hagyja országát, harmadik mithridatési háború (64-ig), Lucullus és Cotta hadjárata Mithridatés ellen, M. Antoniusé a kalózok ellen
73 Spartacus rabszolgaháborúja (71-ig)C. Verres Szicília kormányzója (71-ig)
72 Sertorius meggyilkolása, M. Perpernát Pompeius halálra ítéli
a consulok veresége Spartacustól, M. Licinius Crassus a Spartacus
elleni hadjárat parancsnoka71 Crassus legyőzi Spartacus seregét, Spartacus halála70 a consulok, részlegesen megváltoztatják a sullai
államberendezkedést: lex Pompeia Licinia visszaadja a néptribunusok hatalmátaz esküdtbíróságokban a senatorok, lovagok és tribuni
aerarii vesznek résztLucullus felszabadítja Kis-ÁzsiátVerres pere
69 Lucullus hadjárata Armeniában, tigranocertai csata68 Lucullus hadjárata Észak-Armeniában
Nisibis bevétele67 lex Gabinia: Pompeius rendkívüli felhatalmazása a kalózok
ellen, a kalózok legyőzéseMithridatés legyőzi a rómaiakat Zelánál
66 lex Manilia: Pompeius rendkívüli felhatalmazással vezeti a Mithridatés és Tigranés elleni háborút
Pompeius megegyezik a parthusokkal és legyőzi Mithridatést
a kijelölt consulok megvesztegetés miatt nem vehetik át
hivatalukat (P. Cornelius Sulla. P. Autronius Paetus)65 Mithridatés a Krímbe menekül
Pompeius kaukázusi hadjárata64 Pompeius létrehozza Bithynia és Pontus provinciát valamint
Syria provinciát63 Iulius Caesar pontifex maximus
okt. Pompeius elfoglalja JeruzsálemetCicero consul felszámolja L. Sergius Catilina felkelését
(senatus consultum ultimum)Mithridatés halála
62 elején Catilina elesik PistoriánálCaesar praetor
61 Iulius Caesar hadjárata Nyugat-HispaniábanPompeius triumphusa
60 első triumviratus (Pompeius, Caesar, Crassus)a helvétek fenyegetik Galliát (59-ig)
60 után Boirebistas (Burebista) dák királyságának megerősödésea dákok legyőzik a boiusokat és a tauriscusokat és nagy területeket hódítanak meg az Alföldön és Dél-
Szlovákiában59 cos. C. Iulius Caesar. M. Calpurnius Bibulus
lex Iulia agraria, lex Iulia de repetundisP. Clodius Pulcher patriciusból plebeiussá minősítteti át
magát, hogy pályázhasson a néptribunusi tisztségre
58 P. Clodius Pulcher néptribunus. lex Clodia de collegiisingyen gabonaosztás a népnekCicero elmenekül RómábólCaesar galliai proconsulatusa (49-ig)Caesar győzelme a helvétek és Ariovistus felett
57 Caesar hadjárata a belgák és a nerviusok ellenCicero visszatérése Rómábagabonaválság Rómában: Pompeius cura annonae öt évre
56 ápril. lucai konferencia, az 1. triumviratus megújítása 55 Caesar britanniai hadjáratai (54-ig)54 Pompeius hispaniai proconsulatusa (54-49)
53 Clodius és Milo utcai harcai Rómábanelmaradnak a consulválasztásokCrassus veresége a parthusoktól, és halála Carrhae-nálgall szövetség Vercingetorix vezetésével
52 jan. zavargások Rómában, senatus consultum ultimum, Clodius halála,Alesia elfoglalása: Caesar győzelme Vercingetorix felettlex Pompeia de provinciis (vö. cursus honorum, leges de
ambitu)51 Gallia Comata római provincia
XII. Ptolemaios halála Egyiptomban: örökösei XIII. Ptolemaios és
VII. Cleopatra50 nov. Marcellus consul felszólítja Pompeiust, hogy mentse meg a res
publicát49 jan. 10-11. Caesar átkel a Rubiconon, a polgárháború kezdete
márc. 17. Pompeius elhagyja ItaliátCaesar dictaturája (44-ig)Caesar első hispaniai hadjárata, Massilia kapitulál
48 aug. Caesar győzelme Pompeius felett PharsalosnálPompeiust meggyilkolják Egyiptomban
okt. Caesar dictator egy évreCaesar Egyiptomban: az alexandriai háború és Caesar
viszonya Cleopatrával (47-ig)
47 Caesar győzelme Zelánál Pharnakés pontosi király felettdec. 25. Caesar africai hadjárata a senatusi ellenzék ellen (46-ig)
46 febr. thapsosi csata. Ifj. Cato öngyilkosságaNumidia római provincia Africa Nova néven, első helytartója Sallustius, a történetíró
júl. Caesar Rómában, leges IuliaeCaesar második hispaniai hadjárata a senatusi ellenzék
ellen (45-ig)
45 cos. C. Iulius Caesar IV sine collegajan. 1. az Iulianus-naptár bevezetésemárc. mundai csata
parthus invázió Syriában44 cos. C. Iulius Caesar V. M. Antonius
Caesar dictator perpetuusmárc. 15. Caesar meggyilkolása
hivatalossá válik Octavianus adoptiója Caesar általcolonia Iulia Carthago alapítása Caesar terveinek
megfelelőendec. Antonius körülzárja D. Brutust Mutinánál
43 jan. 2. Octavianus imperium propraetorét kaplex Pedia Caesar gyilkosainak megbüntetéséről
ápr. 21. csata Mutinánál: Hirtius és Pansa consulok halálaa fogságba esett D. Brutust kivégezteti Antonius
aug. 19. Octavianus consul suffectusnov. 27. Lex Titia: a triumvirátus megalapítása (M. Antonius, M.
Aemilius Lepidus, C. Octavianus tresviri)proscriptio
dec. 7. M. Cicero halála42 okt. 23. a triumvirek győzelme Philippinél Caesar gyilkosai felett
Gallia Cisalpinát Italiához csatolják41 M. Antonius Alexandriában
perusiai háború (Octavianus és Antonius testvére között)40 febr. Perusia bevétele
nyár Octavianus feleségül veszi Scriboniátszept. brundisiumi egyezmény
38 Octavianus házassága Liviával37 Herodes uralkodásának hivatalos kezdete
szept./okt. tarentumi egyezmény: a triumviratus megújítása (vö. tresviri)36 Sex. Pompeius veresége Naulochosnál
M. Aemilius Lepidus eltávolítása a triumvirátusbólAntonius parthiai offenzívájaOctavianus megkapja a tribunusi sacrosanctitast
35 Octavianus hadjárata a Balkánon az iapodok és a Dráva-Száva
közti pannon törzsek ellen (33-ig): Siscia elfoglalása33 szakítás Octavianus és Antonius között32 Antonius és Octavia válása
31 szept. 2. Octavianus győzelme Actiumnál Antonius és Kleopatra flottája felett
30 Octavianus elfoglalja AlexandriátAntonius és Kleopatra öngyilkosságaAegyptus provincia: Octavianus bevezeti a tributum
capitist29 jan. 11. Ianus templomának első bezárása
lex Saenia elfogadása a patriciusok kiegészítéséről a plebeiusok
soraibólaug. 13–15.Octavianus háromszoros triumphusa
(Dalmatia, Actium, Egyiptom)28 Octavianus princeps senatus
Octavianus és M. Vipsanius Agrippa censust rendeza palatinusi Apollo templom felavatása
27 jan. 13. restitutio rei publicae (res publica restituta)Octavianus a köztársaság visszaálllításának elismeréséül
az Augustus nevet kapja
Római kronológia. Császárkor. Összeállította Szabó Edit.
Kr. e. 36 Miután Octavianus legyőzi Sextus Pompeiust és elfoglalja Siciliát,
senatusi kitüntetésben részesül: sacrosanctus lesz.
Kr. e. 35-33 Octavianus Iapod-hadjárata. Dalmatia és a Felső-Száva völgye
Sisciáig római uralom alá kerül.
Kr. e. 33. dec. 31. A triumviratus vége
Kr. e. 31-Kr. e. 23 Octavianust / Augustust minden évben consullá választják.
Kr. e. 31-30 Octavianus Egyiptom elleni háborúja.
Kr. e. 31 Actiumi csata: Octavianus flottája legyőzi a ptolemaiosi flottát.
Kr. e. 30 Antonius vereséget szenved Alexandria falai előtt és öngyilkos lesz.
Octavianus elfoglalja Egyiptomot.
M. Aemilius Lepidus (a félreállított triumvir fia) összeesküvést sző
Rómában Octavianus ellen. Lepidust kivégzik, apját, a pontifex
maximust a sacrosanctitasa miatt életben hagyják.
Kr. e. 28. Octavianus princeps senatus lesz.
Octavianus és Agrippa consuli hatalmuknál fogva negyven évnyi
szünet után újra censust tartanak.
Octavianus edictumot bocsát ki, melyben a triumviri megbízatása alatt
hozott rendelkezései közül azokat, amelyek a római törvényekkel
ellentmondásban állnak, hatályon kívül helyezi.
Kr. e. 27. jan. 13. Octavianus visszaadja az államügyek intézését (res publica) a
senatusnak = Restitutio rei publicae.
jan. 15 v. 16. A provinciák elosztása a senatus és Augustus között. Augustus a saját
provinciáiba 10 évre szóló imperium proconsularét kap (ezt Kr. e. 18-
ban és Kr. e. 13-ban újabb 5-5 évre, Kr. e. 8-ban, Kr. u. 3-ban és 13-
ban pedig újabb10-10 évre meghosszabbítják).
jan. 16. Octavianust az Augustus névvel tüntetik ki.
KR. E. 27-KB. 600 A RÓMAI CSÁSZÁRKOR.
KR. E. 27- KR. U. 284 KORAI CSÁSZÁRKOR.
Kr. e. 27-Kr. u. 14 AUGUSTUS PRINCIPATUSA.
Kr. e. 23. Járvány, ingerült tömeghangulat Rómában.
A Terentius Murena-féle összeesküvés Augustus ellen.
Augustus súlyos betegsége után ünnepélyesen lemond a consulatusról,
ezért a senatus kitüntetésképp megszavazza neki a teljes tribunicia
potestast. Megkapja a senatus összehívásának jogát is, továbbá azt a
jogot is, hogy a senatusban űlésenként 1-1 előterjesztést tehessen.
Egyes álláspontok szerint Imperium proconsulare maiust is kap (= a
senatusi provinciák helytartóinak is adhat utasítást).
Kr. e. 22 Élelmiszerellátási gondok, éhséglázadások, járvány Rómában.
Augustus a felkínált dictaturát és a praefectura morumot
visszautasítja.
Kr. e. 22-19 ősze Augustus Keleten van.
Kr. e. 20. A parthusok visszaadják a római hadijelvényeket.
Kr. e. 19 Augustus imperium consularét kap.
Kr. e. 18 Lectio senatus. A senatus tagságát 600 főre csökkentik.
Agrippa imperium proconsularét és tribunicia potestast kap,
mindkettőt 5 évre (Kr. e. 13-ban mindkettőt újabb 5 évre
meghosszabbítják).
Kr. e. 17 Ludi saeculares.
Kr. e. 15 Tiberius és Drusus meghódítja az alpesi tartományokat.
Kr. e. 13 Augustus proconsuli imperiumát újabb öt évre meghosszabbítják.
Agrippa proconsuli imperiumát és tribunicia potestasát ugyancsak öt
évre meghosszabbítják .
Kr. e. 12-9 Drusus germaniai hadjáratai.
Kr. e. 12-9 Tiberius meghódítja Pannoniát.
Kr. e. 12 M. Aemilius Lepidus, egykori triumvir halála. Augustus pontifex
maximus lesz.
Agrippa halála.
Kr. e. 2 Augustust a pater patriae «haza atyja» megtisztelő névvel tüntetik ki.
Kr. u. 4 Augustus unokái halát követően örökbe fogadja Tiberiust.
Tiberiust imperium proconsularéval és tribunicia potestasszal
ruházzák fel.
Kr. u. 6-9 Pannon-dalmata lázadás.
Kr. u. 9 A germánok megsemmisítik Publius Quinctilius Varus három legióját.
14-37 TIBERIUS PRINCIPATUSA
37-41 CALIGULA CSÁSZÁRSÁGA
39 A felső-germaniai hadsereg főparancsnoka, Cn. Cornelius Lentulus
Gaetulicus összeesküvést sző Caligula ellen. Caligula nagy haderőt
mozgósítva vonul Germaniába. Gaetulicust kivégzik. Megölik M.
Aemilius Lepidust is, a császár elhúnyt nővérének, Drusillának
özvegy férjét is. A császár két nővérét, ifjabb Agrippinát és Iulia
Livillát száműzik.
39 ősze-40 tele Caligula germánok elleni hadjárata.
41 Caligulát a praetorianusok meggyilkolják.
41-54 CLAUDIUS PRINCIPATUSA.
43 Megkezdődik Britannia római meghódítása.
47 Ludi saeculares.
47-48 Claudius censor. Gallia Comata előkelői (elsőnek a haeduusok
törzsébe valók) megkapják a ius honorumot, a Rómában való
tisztségviselés jogát (Lyoni tábla).
49 Claudius (negyedik) házassága unokahúgával Iulia Agrippinával.
50 Claudius örökbe fogadja Agrippina fiát, L. Domitius Ahenobarbust,
akinek a neve ekkortól Nero lesz.
52 Az Aqua Claudia és az Anio Novus vízvezetékek felszentelése.
54-68 NERO URALKODÁSA.
58-63 Parthus háború.
60-61 Boudicca felkelése Britanniában.
64 Tűzvész Rómában. Keresztények elítélése.
65 A Calpurnius Piso-féle összeesküvés Nero ellen.
66 Tiridates római látogatása és Armenia királyaként való
megkoronázása.
66-71 A zsidó felkelés.
66 ősze-67 dec. Nero művészi körútja Achaiában.
66 A Vinicianus-összeesküvés.
67 Vespasianust Nero a iudaeai felkelés leverésére császári legatussá
nevezi ki.
68 márc.-máj. C. Iulius Vindex felkelése Galliában Nero ellen.
68. ápr. Hispania Tarraconensis helytartóját, Galbát csapatai imperatorrá
kiáltják ki.
68. jún. 9. Nero öngyilkossága.
68-69 POLGÁRHÁBORÚ.
68 máj.-69 jan. 15. GALBA PRINCIPATUSA.
69. jan. eleje Vitelliust a germaniai hadsereg katonái császárrá kiáltják ki.
69 jan. 15.-ápr. 16. OTHO PRINCIPATUSA.
69. ápr. 14. Bedriacumi csata. Vitellius serege legyőzi Otho csapatait.
69. jul. 1. Vespasianust Alexandriában imperatorrá kiáltják ki. (Jul. 3-án ezt a
saját hadserege is megismétli a caesariai főhadiszálláson.)
69. okt. 2. Második bedriacumi csata: a Vespasianust támogató pannoniai
csapatok legyőzik Vitellius seregét.
69. dec. 20. Antonius Primus pannoniai csapatai Vespasianus számára elfoglalják
Rómát.
69-79 VESPASIANUS PRINCIPATUSA.
73-74 Vespasianus idősebb fiával, Titusszal együtt censor.
79 Az Amphitheatrum Flavium felavatása.
79-81 TITUS URALKODÁSA.
79. aug. A Vesuvius kitörése.
Tűzvész Rómában.
80 Az Amphitheatrum Flavium újbóli felavatása.
81-96 DOMITIANUS URALKODÁSA.
81-83 Domitianus germán háborúja a Rajnától keletre. A chattusok
meghódítása.
Domitianus megkezdi a Rajnát és a Dunát összekötő limes kiépítését.
85-88 Domitianus dák háborúi.
88 Ludi saeculares.
96-98 NERVA URALKODÁSA.
98-117 TRAIANUS URALKODÁSA.
101-102 Traianus első dák háborúja.
105-106 Traianus második dák háborúja, Dacia meghódítása.
106 Pannonia kettéosztása Pannonia superiorrra és Pannonia inferiorra.
Arabia Petraea meghódítása.
107-108 Iazyg háború.
113-117 Parthus háború.
117 Zsidó felkelés Kelet nagyvárosainak diaszpóráiban.
117-138 HADRIANUS URALKODÁSA.
118 Hadrianus a Dunai-limes mentén tartózkodik.
128 Edictum perpetuum.
132-135 Bar-Kochba felkelés.
138-161 ANTONINUS PIUS URALKODÁSA.
161-180 MARCUS AURELIUS CSÁSZÁRSÁGA.
161-169 L. VERUS CSÁSZÁRSÁGA.
161-166 Parthus háború.
165-169 Halálos (pestis?) járvány tör ki Keleten a római seregben. A visszatérő
katonaság a kórt magával hurcolja Itáliába, ahol a fertőzés szétterjed.
Elpusztul a járványban az északi barbárok ellen készülő, Aquileiánál
állomásozó római hadsereg nagy része is (168-169). (A járvány
tovább terjed a tartományokba, és 169 után még többször újra
fellobban.)
166/167? 169?-180 Dunai (Markomann-kvád-szarmata etc.) háború.
166/167? 169?-175 A háború első szakasza.
175 Avidius Cassius uzurpációja.
178-180 A dunai háború második szakasza.
180-192 COMMODUS URALKODÁSA.
185 Háború a burusokkal és a szarmatákkal.
185-186 A bellum desertorum csúcspontja.
193 jan. 1-márc. 28. PERTINAX CSÁSZÁRSÁGA.
193 márc. 28-jun. 1. Didius Iulianus a praetorianusok támogatásával megszerzi a császári
hatalmat.
193 ápr. 9 Septimius Severus imperatori acclamatiója Carnuntumban.
Ezidőtájt Clodius Albinust és Pescennius Nigert is császárrá kiáltják ki
a britanniai illetve a szíriai csapatok.
193 ápr. 9 után Clodius Albinust Severus Caesarként ismeri el.
194 márc. Issosi csata: Severus győzelme keleti riválisa, Pescennius Niger felett.
195 első fele Septimius Severus első parthus háborúja.
Septimius Severus Marcus Aurelius fiává nyílvánítja magát: divi
Marci filius és divi Commodi frater lesz. Fia Bassianus (a későbbi
Caracalla császár) felveszi az Antoninus nevet.
197 Lugdunumi csata: Severus győzelme Clodius Albinus felett.
197-198 Septimius Severus második parthus háborúja: Mesopotamia provincia
létrehozása.
202 március Severus pannoniai látogatása.
204 Ludi saeculares.
208-211 Severus britanniai hadjárata.
211-217 CARACALLA URALKODÁSA.
211 GETA URALKODÁSA.
212 Constitutio Antoniniana: a római polgárjog kiterjesztése a Római
Birodalom minden szabad lakójára a dedititiusok kivételével.
213 Caracalla germanok elleni háborúja.
213 ősze Caracalla a dunai tartományokon keresztül Keletre utazik.
214 Britannia kettéosztása.
A két Pannonia közös határának korrekciója, melynek eredményeként
mindkét tartomány két legiós lett.
216-217 Parthus háború.
217-218 MACRINUS CSÁSZÁRSÁGA.
217-222 ELAGABALUS URALKODÁSA.
220 vége Elagabalust, a szíriai napistent a császár a Római Birodalom
főistenévé nyílvánítja.
222-235 SEVERUS ALEXANDER URALKODÁSA.
223 Utcai harcok Rómában. Ulpianust, a jogtudós praefectus praetoriót
meggyilkolják a saját katonái.
223 Csata Ktésiphónnál. A perzsa I. Ardasir győzelme V. Artaban felett. A
parthus Arsakida dinasztia bukása.
226-230 I. Ardasir meghódítja a parthus birodalom területeit.
226 I. Ardasir felveszi az Irán királyainak királya címet.
230 I. Ardasir megtámadja Róma Mesopotamia nevű tartományát.
231-234 Severus Alexander a keleti hadműveleteket irányítja.
234 Germán támadás a Rajnánál.
235 Katonai zendülés a Mogontiacum köré koncentrált római hadseregben,
Severus Alexander meggyilkolása.
235-283 A KATONAI ANARCHIA KORA.
235-238 MAXIMINUS THRAX URALKODÁSA.
238 A senatori ellenreakció császárai: I. ÉS II. GORDIANUS, PUPIENUS ÉS
BALBINUS.
238-244 III. GORDIANUS URALKODÁSA.
243-244 III. Gordianus perzsa háborúja.
244-249 PHILIPPUS ARABS URALKODÁSA.
249-251 A pannoniai születésű senator, MESSIUS DECIUS URALKODÁSA.
250 Katasztrófa az Al-Dunánál: a karpok inváziója Daciában, a gótok
betörése Moesiába.
250 Messius Decius edictuma általános könyörgést és áldozatbemutatást
rendel el. Ennek nyomán keresztényüldözések.
251 A gótok Abryttus mocsarainál (a ma Dobrudzsában) csapdába csalják
és megsemmisítik a római hadsereget. Decius császár is a csatában leli
halálát.
251-253 TREBONIANUS GALLUS CSÁSZÁRSÁGA.
252 Gallus parancsnoka, Aemilianus kiszorítja a gótokat a birodalomból,
és sikeres büntető expediciót vezet a határon túlra.
252 I. Sabur (gör. Saporés) perzsa uralkodó első hadjárata Római
Birodalom ellen.
253 Aemilianust sikerei nyomán serege császárrá kiáltja ki.
253 Aemilianus hadjárata Itáliába. Csata Interamnánál: Gallus halála.
253 A Gallus által mozgósított germaniai csapatok értesülve császáruk
haláláról, saját parancsnokukat Licinius Valerianust nyílvánítják
Augustusszá
253-260 VALERIANUS CSÁSZÁRSÁGA.
253 Valerianus a fiát, Gallienust Augustusként társuralkodónak veszi
maga mellé.
253 A gótok egyik serege Thessalonikét ostromolja.
256 Súlyos római vereség a perzsáktól Barbalissosnál
256 Az Agri decumates feladása.
257 Római sikerek a Rajnánál, az al-dunai karpok és a perzsák ellen.
257 Valerianus engesztelő áldozatok bemutatását rendeli el.
Keresztényüldözések kezdete.
258 Az alamannok betörnek Itáliába.
259 I. Sábur második hadjárata a Római Birodalom ellen.
260 Valerianus Edessa mellett vereséget szenved, majd perzsa fogságba
esik
260-68 GALLIENUS EGYEDÜLI CSÁSZÁRSÁGA.
A keresztényüldözések leállítása.
Ingenuus, majd Regalianus uzurpációja Illyricumban.
Postumus uzurpációja Germaniában. Gallia, Britannia és Hispania is
csatlakozik hozzá.
260-274 GALLIAI CSÁSZÁRSÁG
262 Gallienus a palmyrai Odaenathust Kelet kormányzójává nevezi ki.
265 Gallienus hadjárata Postumus ellen.
266 Odaenathus halála. Felesége, Zenobia kiskorú fiuk nevében átveszi a
hatalmat és Palmyrát függetlenné nyílvánítja Rómától.
268 Gót betörés. Athén elfoglalása.
268 Gallienus meggyilkolása.
268-270 CLAUDIUS GOTHICUS URALKODÁSA.
270-275 AURELIANUS URALKODÁSA.
272 Az alamannok és iuthungok betörése Italiába.
I. Sábur halála.
273 Aurelianus Palmyra elleni hadjárata. Győzelemet arat előbb Immae-
nél, majd Emesánál. Zenobiát foglyul ejti.
Győzelem a karpok felett az Al-Dunánál.
274 Aurelianus felszámolja a galliai császárságot.
Sol Invictus templomának felavatása Rómában.
275 Aurelianus elindul a perzsák ellen. Útközben meggyilkolják.
275-76 TACITUS CSÁSZÁRSÁGA.
276-282 PROBUS CSÁSZÁRSÁGA.
282-283 CARUS URALKODÁSA.
283 Mesopotamia provincia visszafoglalása a perzsáktól.
283-285 CARINUS URALKODÁSA.
283-284 NUMERIANUS URALKODÁSA.
283-286 A bagaudák mozgalma Galliában.
284-567/600 KÉSŐI CSÁSZÁRKOR
284-305 DIOCLETIANUS URALKODÁSA.
285 Csata a Margus folyónál (Moesia) Diocletianus és Carinus között.
Carinus halála.
285 Diocletianus Maximianust Caesarrá nevezi ki, és Galliába küldi.
286-305 MAXIMIANUS DIOCLETIANUS TÁRSCSÁSZÁRA, Augustus.
286-293 Carausius ellencsászársága Britanniában.
293-296 Allectus ellencsászársága Britanniában.
293 Diocletianus Galeriust és Constantius Chlorust Caesarrá nevezi ki.
293-305 ELSŐ TETRARCHIA
294 Diocletianus pénzreformja.
295 Diocletianus házasságról szóló rendelete.
296 Constantius Chlorus legyőzi Allectust.
297? Diocletianus adóreformja.
301 Diocletianus második pénzreformja.
302 Diocletianus edictuma a manicheizmus betiltásáról.
303-304 Diocletianus 4 keresztényüldöző edictuma.
305 Galerius és Constantius Chlorus Augustusszá való kinevezése.
Maximinus Daia és Severus Caesarrá történő kinevezése.
Diocletianus és Maximianus lemondása.
305-6 MÁSODIK TETRARCHIA: I. Constantius (Chlorus) és Galerius
Augustusok, II. Severus és Maximinus Daia Caesarok.
306 I. Constantius (Chlorus) halála. Fiát, Constantinust a britanniai
csapatok Augustusszá kiáltják ki. .
306-308 HARMADIK TETRARCHIA: Galerius és II. Severus Augustusok,
Maximinus Daia és Constantinus Caesarok.
306-337 I. Constantinus uralkodása.
306 vége Maxentiust, Maximianus fiát Rómában császárrá kiáltják ki.
Maximianus fia kérésére Rómába megy, és újra felölti a császári
bíbort.
Maximianus nyugaton leállíttatja a keresztényüldözéseket.
307 Severus sikertelen hadjárata Maxentius ellen. Severus lemondása és
halála.
Constantinust Maximianus Augustusszá emeli. Constantinus esküvője
Maximianus lányával, Faustával.
308 Carnuntumi találkozó, ahol Diocletianus nyomására megállapodás
születik a NEGYEDIK TETRARCHIÁról: Galerius és Licinius Augustusok
lesznek, Maximinus Daia és Constantinus pedig Caesarok. (=
Maximianusnak újra le kellett mondania, Constantinusnak pedig meg
kellett elégednie a Caesari ranggal. Maxentiust uzurpátornak
tekintették).
310 Maximianus újra megkísérli a hatalomba való visszatérést.
Maximianus halála.
311 Galerius halála. Előtte ő is leállítja a keresztények üldözését (Keleten).
Maximinus Daia birtokba veszi Galerius ázsiai területeit. Az
európaiakat nem tudja, mert azokat Licinius foglalja el tőle.
312 Polgárháború Constantinus és Maxentius között Itáliában.
312. okt. 28. Csata Róma falai előtt, a Milvius-hídnál. Constantinus legyőzi
Maxentiust. Maxentius halála.
313 Constantinus és Licinius találkozója és megállapodása
Mediolanumban. Licinius és Constantia házassága.
313 Maximinus Daia átkel a tengerszorosokon és benyomul Licinius
balkáni területére, Hadrianopolisnál azonban megsemmisítő vereséget
szenved. A két fél közötti polgárháború ázsiai területeken folytatódik.
«Milánói ediktum»: Licinius a mediolanumi megállapodásoknak
megfelelően kihirdeti a vallásszabadságot Maximunus Daia uralmi
területére vonatkozóan is.
Maximinus Daia menekülés közben öngyilkos lesz.
316 Polgárháború Constantinus és Licinius között.
322/323 Constantinus dunai háborúja.
324 Újabb polgárháború Constantinus és Licinius között. Csata
Hadrianopolisnál és Chrysopolisnál. Licinius bukása.
324-337 CONSTANTINUS EGYEDURALMA.
325 Nikaiai (nicaeai) zsinat (az első ökumenikus zsinat).
Licinius halála.
330 Constantinopolis felavatása.
337-363 CONSTANTINUS UTÓDAI: A II. FLAVIUS-DINASZTIA.
337-340 II. CONSTANTINUS URALKODÁSA (nyugati praefectura).
337-361 II. CONSTANTIUS URALKODÁSA (Kelet).
337-350 CONSTANS URALKODÁSA (Italia, Africa, Illyricum).
343-344 Egyetemes zsinat Serdicában (Szófia) a katholikus-arianus vita miatt
fenyegető egyházszakadás megakadályozására.
350-353 Magnus Magnentius uzurpációja Nyugaton.
351 II. Constantius caesarrá nevezi ki unokatestvérét, Gallust (354-ig).
354-356 II. Constantius germánok elleni hadjáratai
355-361 II. Constantius Gallus féltestvérét, Iulianust caesarrá nevezi ki a galliai
praefecturába.
357 Iulianus győzelme Argentoraténál (Strassbourg) a germánok felett, és
első, visszautasított imperatori acclamatiója.
359-361 Perzsa háború.
360 Iulianus második imperatori acclamatiója: Constantiustól kéri iunior
Augustusként való elismerését.
II. Constantius békét köt a perzsákkal és seregével visszaindul
Iulianus ellen, de útközben meghal.
361-363 IULIANUS APOSTATA URALKODÁSA.
361 vége Iulianus restitutiós (a pogány vallást helyreállító) rendelete.
364-375 I. VALENTINIANUS URALKODÁSA.
364-378 VALENS URALKODÁSA (I. Valentinianus testvére és társcsászára
Keleten.
367-383 GRATIANUS URALKODÁSA (Nyugaton). 367-375 között apja, I.
Valentinianus társ-Augustuszaként.
375 I. Valentinianus büntető expeditiója a kvádok ellen. A császár halála.
375 I. Valentinianus kisebbik fia, II. Valentinianus Gratianus társ-
Augustusa lesz. Gratianus senior Augustus és az öccse gyámja (383-
ig).
375-392 II. VALENTINIANUS URALKODÁSA.
375 A nyugati gótok nagy része a hunoktól elszenvedett súlyos
vereségüket követően a Római Birodalomba való bebocsátását kéri
Valenstől.
375-378 Gratianus a Rajna mentén harcol.
376 Gratianus Ambrosius püspök befolyására lemond a pontifex maximusi
méltóságáról (arról a jogáról, hogy vallási ügyekben ellenőrzést
gyakoroljon)
376 A gótok betelepedése Thraciába.
376-378 A betelepedett gótok lázadása. Gót háború a Balkáni tartományokban.
378 (H)Adrianapolisi csata: Valens hadserege a gótoktól megsemmisítő
vereséget szenved. A császár maga is a csatában vész. A birodalom
keleti részének kormányzása Gratianusra hárul.
378 Gratianus Theodosiust magister militummá nevezi ki Illyricumba, aki
ott a gótokkal szemben sikereket ér el.
379 A rajnai helyzet súlyosbodása. Gratianust Theodosiust a birodalom
keleti felébe Augustusszá nevezi ki.
379-395 THEODOSIUS CSÁSZÁRSÁGA
380 Gratianus és Theodosius közös rendelete minden keresztény számára a
nicaeai (=katholikus) hitvallást írja elő.
381 Aquileiai zsinat: megtiltja a keresztényeknek, hogy manicheista,
izmaelita vagy pogány (=régi római) hitre térjenek át. Nem keresztény
templomot tilos városfalakon belül emelni.
381 Konstantinápolyi egyetemes zsinat: kimondja, hogy a keleti egyházi
tartományokat nyugati mintára kell megszervezni: a provincia
székhelyének püspöke, a metropolita fölötte áll a tartományi városok
püspökeinek, míg a dioecesis székhelyének püspöke, a patriarcha
fölötte áll a metropolitáknak. Az egyházi hierarchiában Róma püspöke
után közvetlenül Constantinopolis püspöke következik.
381 Gratianus a székhelyét Augusta Treverorumból Mediolanumba
(Milano) helyezi át.
282 Theodosius rendezi a balkánra betelepedett nyugati gótok státuszát:
Foederati (szövetséges) státuszt nyernek, és autonómiát az Észak-
Balkánon számukra kijelölt tartományokban.
383 Magnus Maximus uzurpációja. Gratianus serege Lutetiánál (Párizs)
átáll a bitorlóhoz, Gratianust menekülés közben meggyilkolják. A
nyugati praefectura Magnus Maximus kezébe kerül.
A Mediolanumban tartózkodó II. Valentinianus és az anyacsászárné
védelmi intézkedéseikkel megakadályozzák Magnus Maximusnak az
Alpokon való átkelését.
384-388 Theodosius MAGNUS MAXIMUSt a nyugati praefecturában
AUGUSTUSként ismeri el.
387 Békekötés a Perzsa Birodalommal. Armeniát a két hatalom felosztja
egymás között. Nagy-Armenia perzsa, Kis-Armenia római vazallus
királyság lesz.
387 II. Valentinianus az Itáliába benyomuló Magnus Maximus elől
Thessalonikébe, Theodosiushoz menekül.
Theodosius feleségül veszi II. Valentinianus nővérét, Gallát.
388 Theodosius hadjáratban legyőzi Magnus Maximust. Döntő csaták
Pannoniában: Sirmium és Poetovió mellett.
389 Róma Kis-Armeniából két provinciát szervez: Armenia primát és
Armenia secundát.
390 Ambrosius, Mediolanum püspöke kiközösíti Theodosiust.
391 Theodosius rendeleti úton megtiltja a régi vallás gyakorlásának
minden formáját. (A tilalmat a következő évben újra megismétli).
391 Theodosius újrarendezi a birodalom nyugati része fölötti uralmat: II.
Valentinianus uralmi körzetül a nyugati praefecturát kapja meg. A
Valentinianus 387 előtti uralmi területét (Italiát, Illyricumot, Africát)
Theodosius a sajátjához csatolja.
392 II. Valentinianust felakasztva találják viennai palotájában.
393-395 Theodosius egyeduralma.
392-394 Eugenius ellencsászársága nyugaton. A pogányság újjáéledése.
394 A Frigidus-folyó melletti csata. Theodosius legyőzi Eugeniust.
395 Theodosius halála.
Nyugati császárok
395-455 A THEODOSIUS-DINASZTIA NUGATON
395-423 HONORIUS URALKODÁSA.
395-397 Alarich (nyugati, szövetséges) gótjai fosztogatják a Balkánt.
395 A hunok az Al-Dunánál betörnek a római birodalomba.
A hunok a kaukázuson túlról Kis-Ázsiába törnek be és Syriáig
fosztogatnak.
396 Stilicho a markomannokat a birodalmon belül telepíti le.
397-398 A Gildo elleni háború Africában.
401 Vandálok és alánok támadása a raetiai határszakaszon.
Alarich támadása Itália ellen.
405 Radagaisus keleti gót király hadjárata Itália ellen.
405/8 Stilicho katonai reformjai: a teljes nyugati haderő egyetlen
főparancsnok, a magister utriusque militiae (egyszerűbb nevén
magister militum) alá rendelődik.
406 dec. 31/407 jan. 1 A vandálok, az alánok és a szvébek áttörik a rajnai védelmet, és
elárasztják Belgicát, Gallia Lugdunensis egy részét és Aquitaniát.
A galliai invázió pánikot vált ki a britanniai lakosság körében:
menekülők áradata kel át Galliába és indul Itália felé.
407 A súlyos katonahiány miatt Britanniából kivonják az értékesebb
csapatokat.
Uzurpátorok sora Britanniában. A közkatonából lett III Constantinus
már nem tudja magát tartani a minden irányból benyomuló
barbárokkal szemben. A maradék britanniai haderővel áttelepül a
kontinensre, szerződést köt a Galliába betelepült germánokkal és
megszilárdítja a rajnai határt.
408 Germánellenes katonai zendülés Észak-Italiában: Stilicho
meggyilkolása.
408-410 Alarich vizigótjai Itáliában fosztogatnak.
408 Alarich váltságdíj ellenében feladja Róma ostromát.
409 A vandálok, alánok és szvébek a Pireneusokon átkelve elfoglalják
Hispaniát.
Alarich váltságdíj fejében újra eláll Róma ostromától.
410 Alarich elfoglalja és kifosztja Rómát. Foglyul ejti Honorius hugát,
Galla Placidiát.
Alarich gótjai megkísérlik az Africába való átkelést.
Alarich halála.
410-415 Athaulf (Alarich sógora) a nyugati vagy vizigótok királya.
412 A vizigótok Athaulf király vezetésével Itáliából Dél-Galliába
vonulnak, s ott Tolosát, Burdigalát, Narbót és környékét foglalják el.
415 Stilicho utóda, Flavius Constantius kiszorítja Galliából a vizigótokat,
akik Hispaniába települnek át.
416 A vizigótok visszatérnek a foedushoz. Váltságdíj fejében visszaadják
Galla Placidiát.
417 Flavius Constantius feleségül veszi Galla Placidiát.
418 A vizigótok visszaköltözhetnek Dél-Galliába.
421 Honorius Flavius Constantiust társcsászárrá teszi.
III. (Flavius) Constantius halála.
423 Elmérgesedik a viszony Honorius és a huga között. Galla Placidia két
gyermekével Constantinopolisban, unokaöccsénél II. Theodosiusnál
keres menedéket.
423 Honorius halála.
423-425 Johannes primicerius uzurpációja Rómában.
424 Az uzurpáció hírére II. Theodosius Galla Placidia és III. Constantius
ötéves fiát, Valentinianust Caesarrá nevezi ki, és sereggel Itáliába
küldi.
425 A kis Valentinianust Rómában Augustusszá emelik.
425-455 III. VALENTINIANUS URALKODÁSA.
429 A vandálok és alánok átkelnek Afrikába és elfoglalják Numidiát.
435 Aëtius patricius et magister utriusque militiae lesz.
III. Valentinianus szerződésben a vandáloknak engedi át Numidiát.
439 A vandálok elfoglalják Karthágót. Vele együtt Africa proconsularis
nagy része is vandál kézre kerül.
439 A római senatus is megszavazza a Codex Theodosianust (438), így azt
Nyugaton is bevezetik.
442 III. Valentinianus szerződésben átengedni a vandáloknak Kelet-
Numidiát, Africa Proconsularist, Byzacenát, és Tripolitana egy részét
is.
451 Hun támadás Gallia ellen. Catalaunumnál az Aëtius által vezetett,
jórészt szövetségesekből álló haderő legyőzi Attila seregét.
452 A hunok hadjárata Aquileia, Ticinum, Bononia ellen.
453 Attila halála.
454 III. Valentinianus megöli Aëtiust.
455 III. Valentinianust meggyilkolják.
Keleti császárok:
395-450 A THEODOSIUS-DINASZTIA KELETEN
393 Theodosius Arcadiusra bízza a Római Birodalom keleti felének
kormányzását.
395-408 ARCADIUS URALKODÁSA.
395-397 Alarich rablóhadjárata a Balkánon.
395 Stilicho első intervenciója a Balkánon Alarich ellen.
397 Stilicho második intervenciója Alarich ellen.
399 Tribigild majd Gainas (germán parancsnokok) felkelése.
Germánellenes felkelés Constantinopolisban.
408-450 II. THEODOSIUS URALKODÁSA.
422 Százéves béke a Perzsa Birodalommal. (Ezt 441 újra megerősítették).
438 A Codex Theodosianus nyilvános közzététele.
440 Hun támadás: Attila elfoglalja Moesia Primát és Pannonia Secundát.
442 A hun támadás megismétlődik: rablóhadjárat a Balkáni területeken,
egészen a Hellespontosig.
447 Újabb hun támadás a Balkánon. Az egyik seregük Thermopylae-ig, a
másik Constantinopolisig nyomul előre.
450 II. Theodosius halála.
Nyugati császárok
455-480 A NYUGATI CSÁSZÁRSÁG MEGSZŰNÉSE
455 PETRONIUS MAXIMUS CSÁSZÁRSÁGA. Constantinopolisban nem
ismerik el.
A vandálok elfoglalják és kirabolják Rómát. Elfoglalják Afrika
maradék részét is, továbbá Siciliát, Sardiniát, Corsicát és a Balearést.
455-56 A galliai senator, AVITUS CSÁSZÁRSÁGA. Sem az itáliai arisztokrácia,
sem a constantinopolisi Augustus nem ismeri el.
456 Ricimer Corsica mellett és Agrigentumnál győzelmet arat a vandálok
felett.
456-57 INTERREGNUM.
456-472 Ricimer a Nyugat-Római Birodalom „kormányzója”.
457-461 MAIORIANUS CSÁSZÁRSÁGA. Constantinopolis nem ismeri el.
461-465 LIBIUS SEVERUS CSÁSZÁRSÁGA. Constantinopolis nem ismeri el.
467-472 ANTHEMIUS CSÁSZÁRSÁGA (legitim, Constantinopolisban elismerik).
468 A keleti és nyugati császár közös hadjárata a vandálok ellen súlyos
vereséggel ér véget.
472 Polgárháború Anthemius és Ricimer között.
Ricimer a Constantinopolisból közvetítőnek küldött OLYBRIUSt nevezi
ki Anthemiusszal szemben ellencsászárrá. Constantinopolis Olybriust
elismeri.
472 Ricimer halála. Utóda unokaöccse Gundobad lesz.
473-74 GLYCERIUS CSÁSZÁRSÁGA. (Keleten nem ismerik el).
474-480 IULIUS NEPOS, AZ UTOLSÓ LEGITIM CSÁSZÁR NYUGATON.
475 A magister militum egy pannoniai származású tiszt, Orestes, lesz,
Attila egykori titkára.
Orestes fellázad Iulius Nepos ellen. Saját fiát, Romulust teszi meg
császárnak.
475-76 ROMULUS AUGUSTULUS. (Keleten nem ismerik el).
475-480 Iulius Nepos menekültként Dalmatiában él.
476 Az itáliai szövetséges csapatok parancsnoka, Odoacar (I. Leo
özvegyének, Aelia Verinának unokaöccse) felveszi a rex Italiae címet.
Odoacar megfosztja hatalmától Romulus Augustulust.
477 Odoacar Zenótól patriciusi rangot kap, és ő kormányozza Itáliát.
480 Iulius Nepost meggyilkolják.
480-tól Nyugat fölött elvileg a constantinopolisban székelő császárok
gyakorolják a hatalmat.
Keleti császárok
450-457 MARCIANUS URALKODÁSA.
451 Chalcedoni zsinat.
457-474 I. LEO URALKODÁSA.
468 Az I. Leo és Anthemir által közösen indított, vandálok elleni hadjárat
kudarca.
471 Aspar meggyilkolása.
473 A keleti gótok elhagyják Pannoniát. Egyik csoportjuk Észak-Italiába,
egy másik, Thiudimer vezetésével Thraciába vonul.
Sirmium környékét a gepidák foglalják el, és ott megkezdik államuk
kiépítését.
474 II. LEO URALKODÁSA.
474-491 ZENO URALKODÁSA.
475-477. BASILISCUS CSÁSZÁRSÁGA.
488 Zeno I. Theoderichnek, a balkáni (keleti) gótok királyának (471-526)
felajánlja Itáliát.
488-489 A keleti gótok Theoderich vezetésével Thraciából Italiába költöznek.
491-518 ANASTASIUS URALKODÁSA.
492-499 Felkelés Isauriában.
493 A bolgárok első támadása Thracia ellen.
493 Theoderich elfoglalja Ravennát és megöli Odoacart.
Itáliában I. (Nagy) Theoderich veszi át a hatalmat. A római
intézményeket nem szüntetik meg.
502-506 Háború a Sasanida Birodalommal.
505 I. Theoderich terjeszkedni kezd egykori területei felé: elfoglalja
Sirmiumot a gepidáktól.
517 Bolgár rablóhadjárat a Balkán ellen (az ötödik).
518-527 IUSTINUS URALKODÁSA.
527-565 IUSTINIANUS URALKODÁSA.
529, 534 A Codex Iustinianus publikálása.
532 Nika-felkelés. Flavius Hypatius uzurpációja.
533-534 Iustinianus csapatai megsemmisítik a vandál királyságot és
visszafoglalják Észak-Afrikát.
535-552 Iustinianus seregei visszafoglalják Itáliát.
541-42 Egyiptomban bubópestis járvány tör ki, mely szétterjed a
birodalomban.
554 Iustinianus seregei visszafoglalják Hispania déli részét.
557 Újabb pestis járvány.
565 Iustinianus halála.
568 A langobárdok elfoglalják Itáliát.