Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Visegrádi országok összehasonlító elemzése
Kádár Réka
2019
Tartalomjegyzék
I. Beveztő……........................................................................................………….1
II. Visegrádi négyek együttműködés célja……..…………………………………..3
III. A Visegrádi Együttműködés szervezet tagországainak a bemutatása…………..4
III.1. Csehország………………...………………………...………………………….4
III.2. Magyarország……………………………………………...…………………...5
III.3. Lengyelország…………………………………………………..…….………..6
III.4. Szlovákia…………………………………………………………..………..….7
IV. Gazdasági helyzet felmérése……………............................................................8
IV.1. Az elmúlt 15 év……...………………………………………………………..10
V. Visegrádi országok összehasonlítása………….……………………………..12
V.1. Foglalkoztatottság……………….……………………………………………12
V.2. Munkanélküliség……………………..…………………………………….….14
V.3. GDP……………………………………………………………………………15
V.4. Az egy főre jutó GDP…………………………………………………………16
V.5. FDI/GDP……………………………………………………………………….17
V.6. Az export, az import és a befektetett külföldi tőke kapcsolata…….………….19
V.7. Kereskedelmi egyenleg……………………………………………………….26
VI. Az aktuális migrációs hullám gazdasági hatásai Európában……………..……..29
VII. A mérleg- avagy mit ígér az EU a tagállamoknak…………………………...….32
VII.1. Szabad mozgás……………………………………………………………...…..32
VII.2. Az Európai Unió a világban……………………………………………….……32
VII.3. A négy alapszabadság………………………………………………..…………33
VII.4. Európai szabványok………………………………………………………….…35
VII.5. A termékek kölcsönös elismerése………………………………………………35
VIII. Összefoglalás……………………………………………………….……………36
Bevezető
„A példaképek arra valók, hogy túllépj rajtuk. Ők sem haragudhatnak, ha
kilométerköveknek tekinted őket, maguk is ezt az utat járták be”
Moldova György
Ez az idézet tökéletesen szemlélteti a szakdolgozatom témáját az olvasója számára. A
téma amelyet feldolgozok a Visegrádi országok összehasonlítása, makrogazdasági fejlődés,
regionális polarizáció és ipari ágazatok szemszögéből.
A választásom azért erre a témára esett, mert számomra is fontos a folyamatos és
fenntartható fejlődés. Nagyra becsülöm elődeink erőfeszítéseit mind azért, amelyet célul
tűztek ki maguk elé, hogy gyermekeik, unokáik jövőjét biztosítani tudják, hogy egy új és
szebb világot teremtsenek mind a maguk, mind az utódaik számára. Elképesztően nagy
változások mentek végbe az utóbbi , akár vissza tekintve több 100 évre. A hétköznapi
ember számára is nyilvánvalóak ezen fejlődésbe belefektetett energiák, olykor sikerekkel
koronázva, azonban ha a sors úgy hozta, kudarcokkal szemben állva kellett tovább
folytatni az utat a kitűzött cél felé.
Az utóbbi időben még inkább előtérbe került az Európai Unió és az ő tevékenysége.
Számtalan dolgot lehetne ide sorolni, de talán a legaktuálisabb téma a tagországok
aktivitása, szabályozása és a „migráns válság”.
A hétköznapi ember csak a felszínt látta ebben. Azt lehet mondani, hogy a lakosság
szinte csak a migráns és a terrorista kulcsszavakat jegyezte meg, ami érthető módon
félelmet keltett a népesség nagy részében. A szakdolgozatomban ezért is szeretnék részben
kitérni a „migráns válságra”.
Mikor egyetemista lettem, nem értettem sokszor a dolgok menetét. Számtalanszor
hangzott el magamban az a bizonyos „miért” kérdés. Miért kell nekem ez a tárgy? Miért
kell ennyi terülten ismereteket szereznem? – és még folytathatnám a sort.
-1-
Tanulmányaim során egy új gondolkodásmódot elsajátítva, még nagyobb betekintést
nyerhettem a múltunkba, jelenünkbe és a várható, kiszámítható jövőnkbe.
Már más szempontból tekintek egy adott országra, mint egyetemi tanulmányaim előtt.
Szeretnék még inkább bele mélyedni ebbe a témába és hasznosítani a már megszerzett
tudásomat. Már nem csak felületesen tekintek akár egy országra vagy pedig gazdasági
eseményre. Már a megtanultaknak megfelőlen, körültekintőbben járok el az ilyen
esetekben.
Egy ország gazdasági felmérése nem olyan egyszerű feladat mint ahogyan az hangzik.
Számtalan dolgot kell figyelembe vennünk, például ilyen az infrastruktúra fejlettsége, a
foglalkoztatás és munkanélküliség mutatószámai, az iksolázottság stb. Fontos, hogy
tisztában legyünk azzal, hogy milyen indikátorokat és hogyan is kell használnunk, hogy
egy átfogó és valós adatokat tartalmazó képet kapjunk. Tanulmányaimat során betekintést
nyerhettem az indikátorok és elemzések rejtelmeibe, amelyet hasznosítani is tudok.
-2-
Visegrádi négyek együttműködés célja
1335-ben egy csúcstalálkozó keretében született meg a Visegrádi Együttműködés
szervezete. Eredetileg visegrádi hármaknak hívták őket, azonban Csehország és Szlovákia
ketté vált 1993-ban, így lett visegrádi négyek. Az együttműködés tagja : a Magyar
Köztársaság, Lengyel Köztársaság, Szlovák Köztársaság és Cseh Köztársaság. 1991.
február 15.-én tartott eseményen, melynek helyszíne Visegrád volt, itt választották meg
nevét a csoportnak. Václav Havel, a CSSZSZK köztársasági elnöke, Antall József magyar
miniszterelnök és Lech Wałęsa lengyel elnök vettek részt ezen a csúcstalálkozón. Ezen a
találkozón egy nyilatkozatot írtak alá a politikusok, amely a következőt tartalmazta: a
három ország (napjainkban már négy országról beszélünk) szoros együttműködést vállal az
európai integráció felé vezető úton.
Forrás: A Visegrádi csoport - a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia
regionális együttműködése - hivatalos honlapja: www.visegradgroup.eu
-3-
A Visegrádi Együttműködés szervezet tagországainak a bemutatása
Csehország
Csehország Közép-Európában helyezkedik el, tengerparttal nem
rendelkezik. Északról Lengyelország, délről Ausztria, keletről Szlovákia és nyugatról
Németország határolja. Csehország területe 78 866 négyzetkilométer, népessége közel
11 000 000 fő. Hivatalos nyelve a cseh, azonban még számos nyelvet beszélnek az
országban. Fővárosa Prága és egyben legnépesebb városa.
Csehország államformája parlamentális köztársaság, pluralista többpártrendszerű
parlamentális képviseleti demokrácia. Felsőháza a 81 fős Szenátus, alsóháza pedig a 200
fős képviselő ház. Az ország miniszterelnöke Andrej Babiš, köztársasági elnöke pedig
Miloš Zeman.
Az ország tagja az Európai Uniónak, a Visegrádi Együttműködés szervezetnek, a NATO-
nak, az ENSZ-nek, az ET-nek, az EBESZ-nek, az OECD-nek és az OIF-nak (megfigyelő).
Európai viszonylatban itt található a legtöbb lítium. A világ lítium igényének 3%-át
Csehország fedezi , ami világviszonylatban jelentős mennyiség. Népessége a legkevésbé
vallásos, talán az egész világon. A cseh gazdaság jelentős bevétele a turizmusból
származik.
-4-
Magyarország
Magyarország Európa szívében található, ezért több
szomszéddal is rendelkezik. Délről Horvátország és Szerbia, délnyugatról Szlovénia,
nyugatról Ausztria, keletről és délkeletről Románia, északról Szlovákia és északkeletről
Ukrajna. Magyaroszág területe 93 030 négyzetkilométer, népessége közel 10 000 000 fő.
Hivatalos nyelve a magyar, azonban az ország területén más nemzetiségű népek is élek,
ezért más nyelvek is beszéltek az országban. Fővárosa és egyben legsűrűbben lakott
települése Budapest.
Magyarország államformája köztársaság. Politikai berendezkedése pedig parlamentális
demokrácia. Az ország miniszterelnöke jelenleg Orbán Viktor, aki immár 2010-től
hatalmon van. Köztársasági elnöke Áder János, az Országgyűlés elnöke pedig Kövér
László.
Magyarország tagja az Európai Uniónak, az ENSZ-nek, a Világbanknak, az OECD-nek, a
NATO-nak és a Visegrádi Együttműködés szervezetnek.
Az ország a világ legnagyobb termálvízkészletét birtokolja. Itt található a világ második
legnagyobb termáltava a Hévízi-tó, amely Zala megyében található. Közép-Európa
legnagyobb tavának a Balatonnak és a legnagyobb füves síkságnak ad otthont, vagyis a
Hortobágyi Nemzeti Parknak.
-5-
Lengyelország
Lengyelország egy Közép-Európai állam, amely a Balti-tenger partján
helyezkedik el. Északon Oroszországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, nyugaton
Németországgal, keleten Fehéroroszországgal, Ukrajnával és Litvániával szomszédos.
Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Lengyelország területe 312 697
négyzetkilométer, népessége közel 39 000 000 fő. Hivatalos nyelve a lengyel. Fővárosa
Varsó.
Lengyelország államformája köztársaság. A kétkamarás parlamentet a lengyel
állampolgárok választják négy évre. Ez a 460 tagú alsóházból és a 100 Szenátusból áll.
Az ország tagja Az Európai Uniónak, a WTO-nak, az OECD-nek, a NATO-nak
Visegrádi Együttműködés szervezetnek.
Lengyelország otthont ad számos, Európa más térségeiben kihalt állatoknak. Ilyen például
az európai bölény, a barna medve, a szürke farkas, az eurázsiai hiúz, az eurázsiai hód és a
jávorszarvas is. Az ország az európai vándormadarak egyik legfontosabb lelőhelye. Ennek
az oka pedig a természeti illetve nemzeti parkok és a vizes élő és költőhelyek, mint például
a Warta és természetesen a rengeteg tó, amely az ország terülteén található.
-6-
Szlovákia
Szlovákia kelet-közép-európában helyezkedik el a Kárpát-medence északi részén,
ezért is van több szomszédja. Északról Lengyelország, délről Magyarország, keletről
Ukrajna, nyugatról pedig Csehország és Ausztria határolja. Területe 49 036
négyzetkilométer, lakossága közel 5 500 000 fő. Fővárosa és egyben legnagyobb városa
Pozsony. Hivatalos nyelve a szlovák, viszont a lakosság nagy része használja a magyar és
cseh nyelvet is.
Államformáját tekintve, parlamentális köztársaság. Szlovákia szuverén és demokratikus
jogállam, amely egyetlen ideológián vagy valláson sem alapul. Miniszterelnöke Peter
Pellegrini, köztársasági elnöke pedig Andrej Kiska.
Szlovákia tagja az Európai Uniónak, a Visegrádi Együttműködési szervezetnek, a
NATO-nak és az OECD-nek.
Az ország legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területe. Legfontosabb folyói a Duna,
Ipoly, Hernád, Bodrog,Vág, Garam és Nyitra. Szlovákia területén rengeteg tó található
ezen kívül, legtöbbük a Magas- Tátrában (175 db). Két tájat is felvett az UNESCO a
világörökségek listájára mégpedig az Ukrajnával közös, Kárpátok ősbükköseit illetve a
Szlovák-karszt és Aggteleki karszt barlangjait, amely Magyarországgal közös.
-7-
Gazdasági helyzet felmérése
Ha egy adott ország gazdasági helyzetéről átfogó képet szeretnénk kapni, akkor
mélyebb kutatást kell elvégeznünk több terülten is. Ugyanis ez a vizsgálat egy nagy és
össztett, komplex feladat. A megfelelő indikátorok felkutatása és annak helyes használta
elengedhetetlen. Mielőtt hozzá kezdünk a feladathoz tájékozódnunk kell hogy bizonyos
információkat hol érdemes felkutatnunk illetve hogy hol lelhetjük azokat. Fontos, hogy
miután az információra rábukkantunk, győződjünk meg róla hogy hiteles az információ. A
felkutatott indikátorokkal és a gazdaság helyzetének a felmérésével járó szakmai nyelvvel
és kifejezésekkel sem árt tisztában lennünk.
Én a Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 8. szám ( Az indikátorok, indikátorjellemzői és
statisztikai követeléményei) alapján választottam néhány indikátort amellyen egy át fogóbb
képet kapunk a Visegrádi országok elmúlt 15 évéről. Helyzeti/hatásindikátorok,
eredményindiktárok, gazdasági indikátorok, eredményindikátorok.
Néhány fontosabb fogalom:
GDP: A GDP az egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra
szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. Ha az időtartam nincs
megszabva, akkor alapértelmezésként egy évet kell számítani.1
Infláció: Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely tehát általános
áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz értéktelenedését is jelzi. A defláció az infláció
ellentéteként határozható meg, azaz olyan helyzetként, amelyben az idő múlásával csökken
az általános árszínvonal. Az infláció és a defláció csak folyamatként értelmezhető, az
egyszeri (pl. áruhiányból adódó) hirtelen áremelkedést nem soroljuk az infláció
kategóriájába.2
Korai lemorzsolódás: A még tanköteles személy, korai iskola elhagyása
-8-
1 forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Bruttó_hazai_termék 2 forrás: www.penziranytu.hu
Munkanélküli személy: Munkanélküli (állástalan, vagy álláskereső) az a személy, aki
munkaképes egy adott időpontban és dolgozni is akar, viszont nem tud elhelyezkedni.
Megkülönböztethetünk regisztrált és nem regisztrált munkanélkülieket. A regisztrált
munkanélküliek bejelentést tettek az illetékes hatóságoknál, így jogosulttá válhatnak
munkanélküli ellátások igénybevételére. A nem regisztrált munkanélküliek azonban nem
részesülnek semmilyen támogatásban és az állam számára is "láthatatlanok" maradnak.
A munkaerő-állomány a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze. A
munkanélküliek és a munkaerő-állomány hányadosa adja a munkanélküliségi rátát.3
-9-
3 forrás: www.ecopedia.hu
Az elmúlt 15 év
Az országok a világ legnagyobb egységes piacához tartoznak majd az Európai Unióhoz
való csatlakozás után. Részt vehetnek ezt követően azon döntések meghozatalában,
melyekhez eddig is már igazodnia kellett. A külső szemlélő pozícióját felváltják a
kontinens sorsának alakítójává. Az adott ország gazdasági fellendülése megindul, gyorsabb
és hatékonyabb ütemben növekszik majd az infrastruktúra, emelkedik az állmpolgárok
életszínvonala, javul az életminőségük és jó létük. A csatlakozó ország állampolgárai
egyúttal az Európai Unió állampolgárai is lesznek, a többi ország bármelyikében az ottani
állampolgárokkal azonos feltételekkel tanulhatnak, munkát vállalhatnak, vállalkozást
indíthatnak, vagy akár le is telepedhetnek.
A még nem csatlakozott ország nagyon sokáig, több évtizeden keresztül csak külső
szemlélőként nyerhetett betekintést hogy milyen lehetőséget ad az Európai Unió a
tagországainak.
Szoros kapcsolatok és együttműködések alakultak ki a nemzetek között, növelték az
emberek jó létét és egy fenntartható, tartós békét alakítottak ki, egységes belső piacot,
közös valutát és a külső határok védelmét is kialakították.
Az infrastrukturális fejlődés is napirenden volt az elmúlt 15 évben, mind a négy ország
tekintetében. Közúti, vasúti és gyorsforgalmi utak kiépítésére került sor és jelenleg is
folynak a munkálatok. Ez egy nagyon fontos és számottevő fejlődési szakasz az
állampolgárok életében, hiszen a megteremtett javakat ők élvezik. Hosszú a lista a
felújításra váró közforgalmi utak értelmében. Az ok amiért a munkálatok lassan haladnak,
az az hogy mindennapos használatban lévő utakról van szó, melyet teljes szakaszában,
terjedelmében lezárni nem lehet a lakosság elől. A vasúti pályák infrastrukturális
fejlesztése is folyamatban van. Ezen fejlesztés célja és végeredménye, hogy a
tömegközlekedés minden résztvevőjét teljes körűen kiszolgálják és tehermentesítsék a
népszerűbb tömegközlekedési eszközöket (autóbusz, villamos).
-10-
A gyorsforgalmi utak, köztük az autópályák bővítése azt a célt szolgálja hogy az
átmenő nemzetközi árufuvarozás gördülékenyebb módon történjen és nem utolsó sorban
tehermentesítsék a közutakat, amelyeket leginkább a helyi lakosság használ. Az utak
fejlesztése mellett természetesen más jellegű beruházások is történtek, leginkább olyasfajta
amely a lakosság érdekét szolgálja.
Az egészségügy is nagy változásokon ment keresztül. Több milliárd forint értékű
beruházások történtek, amellyel javítani kívánták a lakosság várható élettartamát is. A
beruházások jellege leginkább korszerűsítés formájában mutatkozott meg. Az országok
minden régiójában bizonyos kórházakban új szárny került kiépítésre, más kórházakban
viszont a már meglévő épületek teljes renoválása történt meg. Szinte minden egyes
intézményről elmondható hogy új vizsgálati berendezéseket kaptak, ezzel lerövidítve a
diagnózis felállítását, ami akár ember életeket menthet meg. 2019 április hónaptól a
várólista idejét is csökkentették. A páciens immár interneten keresztül tudja ellenőrizni az
időpontját. Amennyiben véleménye szerint, az ő után következett beteg a várólistán
előrébb került, netán a várólista élére, észrevételét jelezheti a megadott felügyelő
szerveknél és ha gyanúja beigazolódik, abban az esetben az adott intézményre
pénzbüntetés súlytható ki illetve arra a személyre (orvos), aki a várólista szabályait nem
rendeltetés szerűen alkalmazta. Ez az új várólista szabály, kizárólag a lakosság
egészségügye megőrzése érdekében jött létre. Mondhatni, talán az egészségügy
legnagyobb előre lépése. A munkaerőpiac átalakítására és annak politikájára is nagy
hangsúlyt fektettek. A jövedelmek egyre inkább realizálódni látszanak. A minimálbér
jövedelem emelése egy folyamat része. Az ország próbálja úgy alakítani a foglalkoztatás
politikáját hogy ne kerüljön segélyezési csapdába, vagyis ne érje meg jobban
munkanélkülinek lenni és rászorultsági alapon történő juttatásokból élni, hanem jobban
megérje dolgozni és a megszerzett jövedelemből élni. Hogy vonzóbbá tegyék az
állampolgárok számára a munkaerőpiacot átalakították és kibővítették a béren kívüli
juttatások mértékét is. A foglalkoztatási politika része, hogy a regisztrált munkanélkülieket
segítsék a munkaerőpiacra való mihamarabbi visszakerülésre. Általában ez átképzéssel
történik, amely a munkaügyi központok feladata. Természetesen ezen beruházások,
korszerűsítések és fejlesztések az Európai Unió Támogatása nélkül, csak hogy nem
kivitelezhetetlen lett volna.
-11-
Visegrádi országok összehasonlítása a foglalkoztatás szempontjából
A foglalkoztatás kérdése kulcsfontosságú dolog egy ország gazdasági helyzetének
tekintetében. A következőkben indikátorok segítségével fogom elvégezni az
összehasonlítást.
4
1. sz. ábra
Százalékos szempontból, 2003-ról 2018-ra a legnagyobb fejlődést Lengyelország érte el
22,14%-os fejlődéssel. A másik legnagyobb fejlődést elérő ország, Szlovákia volt, 18,04%-
os fejlődéssel. A harmadik a sorban Magyarország 13,19%-os fejlődéssel, azt követően
Csehország 10,98% és az EU 28 10,64%-os fejlődéssel. Azonban, ha más szempontból
vizsgáljuk az adatokat, például a lakosság számában, nagy eltérések látszanak.
EU 28 Csehország Magyarország
2003 2018 2003 2018 2003 2018
198 385 000
fő
219 494 000
fő
4 617 000 fő 5 124 000 fő 3 872 000
fő
4 383 000
fő
Változás 2003-ról 2018-ra
+ 21 109 000 fő + 507 000 fő + 511 000 fő
1. sz. táblázat
4 forrás: EuroStat adatbázis -12-
Lengyelország Szlovákia
2003 2018 2003 2018
13 141 000 fő 16 051 000 fő 2 134 000 fő 2 519 000 fő
Változás 2003-ról 2018-ra
+ 2 910 000 fő + 385 000 fő
2. sz. táblázat
Ebben az esetben az a bizonyos sorrend változik. Természetesen az EU 28 került az első
helyre. 2003-ról 2018-ra a munkaerőpiacra 21 109 000 fő lépett be. Ez a kiugróan magas
adat köszönhető annak, hogy nem egy országról, hanem 28-ról beszélünk. Második helyre
Lengyelország került, hiszen a munkaerőpiacra 2 910 000 fő lépett be. Harmadik helyre
Magyarország 511 000 fővel, negyedik helyre pedig 507 000 fővel Csehország került.
Szlovákia került a legutolsó helyre, 385 000 fővel. Igaz, csekélynek tűnik az új belépők
száma a munkaerőpiacra, viszont ha az ország területét figyelembe vesszük, akkor ez
esetben Szlovákia sem teljesített olyan rosszul az elmúlt 15 év alatt.
-13-
Munkanélküliség
A foglalkoztatáspolitika részét képzi a munkanélküliség kérdése is. Egy országról sok
mindent elárul a munkanélküliségi rátája is. Ezért a következőben, ezeket szeretném
feltárni és össze vetni az Európai Unióba való belépés előtti adatokkal és a jelenlegi
adatokkal.
2. sz. ábra
A munkanélküliség csökkentése az aktív népesség esetében a leghatékonyabban
Lengyelországban történt, ugyanis 15,90 %-al csökkentették a 2003-as értéket. A második
leghatékonyabb ország Szlovákia volt 11,20%-os csökkenéssel. A harmadik helyre
Csehország került 5,60%-os csökkentéssel, negyedikre pedig az EU 28 2,40%-al. Az
utolsó helyre pedig Magyararország, 2,10%-al.
Az aktív népesség esetében, 2003-ban a legmagasabb munkanélküliségi rátáról
Lengyelország indult, méghozzá 19,20 %-al, amely 7 337 957 főt jelentett, ez a szám a
tavalyi évben (2018), 1 481 090 fő volt. Az elmúlt 15 évre vissza tekintve, ez 5 856 867 főt
jelent, aki már foglalkoztatásban áll. 17,70%-ról indult Szlovákia 2003-ban, ez Európai
Uniós tagság előtt, amely 951 352 főt jelentett. A tagságot követően, 2018-ban az aktív
népességből 353 802 fő volt munkanélküli. A változás 597 500 főt jelentett, vagyis
ennyivel csökkent a munkanélküliek száma.
-14-
Az EU 28 munkanélküliségi rátája 2003-ban 9,20% volt, pontosabban 45 143 625 fő
volt, amelyet 2,40%-al csökkentettek 2018-ra, vagyis 34 841 787 fővel. A 15 év alatt
10 301 838-an léptek be a munkaerőpiacra és hagytak fel a munkanélküliséggel.
Csehország munkanélküliségi rátája 7,80% volt 2003-ban. 15 év alatt 5,60%-ot sikerült
javítaniuk ezen az értéken. Számszerűsítve, 795 026 főről, 233 421 főre. 561 605 főnek
sikerült visszakerülnie a munkaerőpiacra. Magyarország 5,80%-ról indult, amelyet
csökkentettek 2,10%-al. 588 256 főről, 361 799 főre csökkent a munkanélküliség a 15 év
alatt. 226 457 fő, aki 15év alatt visszakerült a munkaerőpiacra.
Az aktív népesség munkanélküliségének változása 2003-ról 2018-ra
EU 28 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia
10 301 838 fő 561 605 fő 226 457 fő 5 856 867 fő 597 500 fő
3. sz. táblázat
GDP és fő összetevők (kibocsátás, kiadások és jövedelem)
- jelenlegi árak, millió EUR
- nemzeti számlák mutatója (ESA 2010) – bruttó hazai termék piaci árakon
2003 2018 Változás Változás
%-ban
EU 28 10 583 187,7 15 877 040,2 5 293 852,5 50,0
Csehország 88 249,1 206 822,9 118 573,8 234,3
Magyarország 75 463,0 131 935,1 56 472,1 74,8
Lengyelország 192 274,3 496 461,8 304 187,5 258,2
Szlovákia 30 064,5 90 201,8 60 137,3 300,0
4. sz. táblázat
-15-
A leghatékonyabban az utóbbi 15-16 évben, Szlovákia végezte tevékenységét.
Meglepő, hiszen a tárgyalt országok közül Szlovákia rendelkezik a legkisebb területtel és a
többihez képest a legkevesebb lakossággal. Szlovákiát, Lengyelország követte, 41,8%-al
lemaradva. Harmadik helyre Csehország került 23,9%-al lemaradva. Ahhoz képest mérten
hogy Lengyelország lakosság több mint 3,5-szer nagyobb, mint Csehországé , ez a
lemaradás nem sok. Az ország igazán büszke lehet magára. Magyarország ebben a
gazdasági mutatóban is a végére került a sornak, úgy mint számos más indikátorban is.
Csehországhoz képest 159,5%-al maradt le. Ez nem valami jó teljesítmény, hiszen a két
ország lakossága és területi nagysága között az eltérés nem túl nagy. A 15 év alatt az EU
28 teljesített a legalcsonyabban, ha a százalékok szemszögéből tekintünk az adatokra.
3. sz. ábra
Ahogyan a grafikon is szemlélteti, az EU 28 egy főre jutó GDP-je, 15 év alatt szinte
folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, leszámítva a 2007-2008 közötti stagnálást és a
csekély 2009-es hanyatlást. Csehország egy főre jutó GDP-je 2003-tól, 5 éven keresztül
növekedett, 2008-2009 között történt egy kisebb mértékű csökkenés, amelyet 3 éves
növekedés követett. 2011 és 2014 között mondhatni hogy stagnált az ország, azóta pedig
az egy főre jutó GDP értéke növekszik. Magyarország GDP-je talán nem túl vonzó
vonalrajzot mutat. 2003 és 2005 között, megfigyelhető egy kisebb növekedés, amelyet 1
évnyi stagnálás követ. 2006-ról 2008-ra történt a növekedés, viszont ez sem volt
számottevő. 7 éven keresztül szinte stagnált az ország 2009-től. 2016 és 2018 között
figyelhető meg, az előző évi adatokhoz képest, nagyobb növekedés.
-16-
A grafikon képe nem meglepő, hiszen a második legrosszabbul teljesítő ország, az EU 28
után, az össz GDP esetében is.
Lengyelország folyamatosan fejlődő szakasza 2003-tól 2009-ig tartott. Ezt követte egy
évnyi hanyatlás. 6 éven keresztül az ország egy főre jutó GDP-je nem mutatott túl nagy
változásokat. 2016 és 2018 között figyelhető meg egy újabb fellendülési szakasz. A
legszembetűnőbb talán Szlovákia GDP-jének a változása. 2003-tól 5 éven keresztül az
érték csak nőtt és egy éves stagnálás után ismételten egy fejlődési szakaszba lépett az
ország, amely egészen 2018-ig kitartott. Valószínűsíthető, hogy Szlovákia ezt követően is
folytatja ezt az utat.
FDI/GDP
Külföldi közvetlen befektetések, nettó beáramlás (a GDP% -a)
A közvetlen külföldi befektetések a befektetés nettó beáramlása a tartós gazdálkodási
érdek megszerzéséhez (a szavazati részvények 10% -át vagy annál nagyobb részét) a
befektetőtől eltérő gazdaságban működő vállalkozásban. Ez a saját tőke összege, a
nyereség újbóli befektetése, egyéb hosszú lejáratú tőke és a fizetési mérlegben bemutatott
rövid lejáratú tőke. Ez a sorozat a külföldi befektetők nettó beáramlását mutatja be (új
beruházások beáramlása kevesebb a befektetésből) a jelentéstételi gazdaságban, és a GDP-
vel oszlik meg.
Fejlesztési relevancia : A fejlesztésfinanszírozás nagy részét a magántőke-áramlás - saját
tőke és adósság - jelenti. A saját tőkeáramlás a külföldi közvetlen befektetések (FDI) és a
portfólió saját tőkéje. Az adósságfolyamok a kötvénykibocsátás, a banki hitelezés és a
beszállítói hitelek által finanszírozott finanszírozás.5
-17-
5 forrás: Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Pénzügyi Statisztika és Fizetésimérleg-adatbázisok, Világbank, Nemzetközi Adósságstatisztika és Világbank és OECD GDP-becslések.
4. sz. ábra
Összegzési módszer : súlyozott átlag. Megjegyzés: A 2005-ös adatok az IMF fizetési
mérlegének (BPM6) hatodik kiadásán alapulnak.6
A legnagyobb fejlődést, ebben az esetben is Szlovákia érte el, őt követte az EU 28 és
Csehország. 2003-ról 2017-re Magyarország hatalmas hanyatlást tudhat maga mögött, mint
ahogyan az ábra is mutatja. Negatív értéket ért el Lengyelország is.
FDI változása 2003-ról 2017-re világ szinten:
5. sz. ábra
-18-
6 forrás: Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Pénzügyi Statisztika és Fizetésimérleg-adatbázisok, Világbank, Nemzetközi Adósságstatisztika és Világbank és OECD GDP-becslések.
A külföldi tőke, export és import kapcsolata
export: áruk, szolgáltatások kivitele külföldi ország(ok)ba
import: áruk, szolgáltatások behozatala az országba
külföldi tőke: pénzügyi befektetés
Áruk és szolgáltatások exportja (MB, jelenlegi US $)
2003 2017 Változás
EU 28 3 850 796,93 7 958 808,75 206,67%
Csehország 46 748,06 171 890,90 367,69%
Magyarország 48 120,94 123 475,37 256,59%
Lengyelország 72 181,00 286 784,00 397,31%
Szlovákia 18 749,05 91 162,03 486,22%
5. sz. táblázat
Százalékos szempontból ismét Szlovákia teljesített a legjobban. Ez az adat számszerűsítve
2003-ról 2017-re 72 412,98 US $ változást jelent, természetesen pozitív irányba. Második
lett, Lengyelország 397,31%-al, amely az ország esetében 214 603 US $-t jelent. Harmadik
lett ismét Csehország, nem sokkal lemaradva Lengyelország mögött, 367,96%-al, amely
125 142,84 US $. Ismét, bőven lemaradva a többiek mögött végzett Magyarország
256,59%-al, amely Magyarország esetében 75 354,43 US $-t jelent. Az EU 28 ismét a
legalacsonyabb százalékos adatot produkálta a vizsgált országok között, 206,67%-ot. 4 108
011,82 US $.
Amennyiben összeg szerint szeretnénk egy sorrendet felállítani, így fog kinézni:
1. EU 28
2. Lengyelország
3. Csehország
4. Magyarország
5. Szlovákia -19-
Áruk és szolgáltatások importja (MB, jelenlegi US $)
2003 2017 Változás
EU 28 3 718 353,34 7 303 554,89 196,41%
Csehország 48 797,38 156 527,57 320,77%
Magyarország 51 502,88 113 024,28 219,45%
Lengyelország 77 663,00 264 941,00 341,14%
Szlovákia 19 201,85 89 411,27 465,63%
6. sz. táblázat
A Cseh Köztársaság a világ 28. legnagyobb exportgazdasága és a Gazdasági
Komplexitás Index (ECI) szerint a 9. legbonyolultabb gazdaság. 2017-ben a Cseh
Köztársaság 164 dollárt exportált és 160B dollárt importált, ami 4,14 dolláros pozitív
kereskedelmi egyenleget eredményezett. 2017-ben a Cseh Köztársaság GDP-je 215 dollár
volt, és az egy főre jutó GDP 36,3 millió dollár volt.
Az export
2017-ben a Cseh Köztársaság 164 dollárt exportált, így a világ 28. legnagyobb
exportőre. Az elmúlt öt évben a Cseh Köztársaság exportja éves szinten 2,8% -kal, a 2012-
es 143B-ról 2017-re 164B-re nőtt. A legutóbbi exportot az autók vezetik, ami a teljes
export 12,5% -át teszi ki. Ebből a jármű alkatrészek 8,43% -ot tesznek ki.
Az import
2017-ben a Cseh Köztársaság 160B dollárt importált, így a világ 28. legnagyobb
importőre. Az elmúlt öt évben a behozatal a Cseh Köztársaság éves szinten 3,1%-ot
növekedett , az összeg 137B $ 2012-ben, 160B $ 2017-ben. A legtöbb importot a jármű
alkatrészek teszik ki 6,07%-ot. Másik nagy import terméke az irodai gépalkatrészek, amely
3,9%.7
-20-
7 forrás: (1. bekezd.,exp.,imp.) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/
Összesen 34 országba exportált
Európai Uniós tag 18 nem Európai Uniós tag 16
Legtöbb export
Németország -> 31% Egyesült Államok -> 2,4%
Összesen 33 országból importált
Európai Uniós tag 15 nem Európai Uniós tag 18
Legtöbb import
Németország -> 26% Kína -> 12%
7. sz. táblázat
Magyarország a világ legnagyobb exportgazdasága és a gazdasági komplexitás index
(ECI) szerint a 15. legbonyolultabb gazdaság. 2017-ben Magyarország exportált 107B $ -t
és importált $ 97.1B-t, ami 10,3B dolláros pozitív kereskedelmi egyenleget eredményezett.
2017-ben Magyarország GDP-je 139B $ volt, GDP-je egy főre jutó 28,1 millió dollár volt.
Az export
2017-ben Magyarország 107 milliárd dollárt exportált, így a világ 35. legnagyobb
exportőre. Az elmúlt öt évben Magyarország exportja éves szinten 2,9% -kal nőtt, a 2012-
es 93,3B-ról 2017-ig 107B-re. A legutóbbi exportot az autók vezetik, ami a teljes
magyarországi export 10,3% -át teszi ki, ennek 5,99%-át a jármű alkatrészek teszik ki.
Az import
2017-ben Magyarország 97,1 dollárt importált, így a világ 33. legnagyobb importőre. Az
elmúlt öt évben a behozatal Magyarországon nőtt éves szinten 2,5%-al , az összeg 86B $
2012-ben, az összeg 97,1B $ volt 2017-benA legnagyobb import termék Magyarországon a
jármű alkatrész, amely 5,17% -a az importnak, másik nagy import terméke az autók, amely
3,5%-ot képvisel.8
-21-
8 forrás: (1. bekezd.,exp.,imp.) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/hun/#Trade_Balance
Összesen 34 országba exportált
Európai Uniós tag 18 nem Európai Uniós tag 16
Legtöbb export
Németország -> 27% Egyesült Államok -> 3,9%
Összesen 31 országból importált
Európai Uniós tag 16 nem Európai Uniós tag 15
Legtöbb import
Németország -> 27% Kína -> 5,9%
8. sz. táblázat
Lengyelország a világ legnagyobb exportgazdasága és a Gazdasági Komplexitás Index
(ECI) szerint a 23. legösszetettebb gazdaság. 2017-ben Lengyelország 212B dollárt
exportált és 223B dollárt importált, ami 11,6B dolláros negatív kereskedelmi egyenleget
eredményezett. 2017-ben Lengyelország GDP-je 526 dollár volt, GDP-je az egy főre jutó
29,1 millió dollár volt.
Az export
2017-ben Lengyelország 212 dollárt exportált, így a világ 24. legnagyobb exportőre. Az
elmúlt öt évben a kiviteltLengyelországban nőtt éves szinten 4,1% -al, az összeg 173B $
volt 2012-ben, az összeg 212B $ volt 2017-ben. Lengyelország teljes exportjának
legnagyobb részét, 6,23%-ot a jármű alkatrészek képviselnek, ezt követik az autók, amely
3,24%-ot.
Az import
2017-ben Lengyelország 223 dollárt importált, így a 18. legnagyobb importőr a világon.
Az elmúlt öt évben Lengyelország importja éves szinten 3,1% -kal nőtt, a 2012-es 191B $-
ról, 2017-re 223B $-ra nőtt. Az ország legnagyobb import terméke az autók 4,05%-al,
amelyet a kőolaj követ 3,67%-al.9
-22-
9 forrás: (1. bekezd.,exp.,imp.) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/pol/
Összesen 37 országba exportált
Európai Uniós tag 21 nem Európai Uniós tag 16
Legtöbb export
Németország -> 26% Oroszország -> 2,8%
Összesen 40 országból importált
Európai Uniós tag 20 nem Európai Uniós tag 20
Legtöbb import
Németország -> 25% Kína -> 12%
9. sz. táblázat
Szlovákia a világ legnagyobb exportgazdasága és a Gazdasági Komplexitás Index (ECI)
szerint a 16. legbonyolultabb gazdaság. 2017-ben Szlovákia 77,5 milliárd dollárt exportált
és 78B dollárt importált, ami 527 millió dolláros negatív kereskedelmi egyenleget
eredményezett. 2017-ben Szlovákia GDP-je 95,8 dollár volt, GDP-je az egy főre jutó $
31,6 millió volt.
Az export
2017-ben Szlovákia 77,5 milliárd dollárt exportált, így a világ 39. legnagyobb exportőre.
Az elmúlt öt évben Szlovákia exportja éves szinten 1,4% -kal nőtt, a 2012-es 72,3B-ról
2017-ben 77,5B-ra. A legutóbbi exportot az autók vezetik, amely a Szlovákia teljes
exportjának 20,3% -át teszi ki, a jármű alkatrészek ebből 7,11%-ot.
Az import
2017-ben Szlovákia 78 B dollárt importált, így a világ 41. legnagyobb importőre. Az
elmúlt öt évben a behozatal, Szlovákia növekedése éves szinten 1,7% -os, az összeg 81.1B
2012-ben az összeg 78B, 2017-ben a legutóbbi import nagyrészét a jármű alkatrészek
teszik ki amely 9,5%.10
-23-
10 forrás: (1. bekezd.,exp.,imp.) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/svk/
Összesen 33 országba exportált
Európai Uniós tag 19 nem Európai Uniós tag 14
Legtöbb export
Németország -> 20% Egyesült Államok -> 3,7%
Összesen 33 országból importált
Európai Uniós tag 17 nem Európai Uniós tag 16
Legtöbb import
Németország -> 19% Kína -> 7,3%
10. sz. táblázat
6. sz. ábra
mértékegység millió USD
-24-
Az EU 28 esetében a teljes összeg 7 812 113,27 US $ a közvetlen külföldi működőtőke-
befektetések a grafikon alapján 3,11 %-ot tesz ki, az export 49,29%-ot, az import pedig
47,6%-ot. Az eltérés az import és export között 1,69 %. Csehország teljes összege alapján
(export, import, külföldi tőke befektetések) 97 648,44 US $-ról beszélünk, ennek 2,15 %-a
a külföldi tőke befektetés, exportja 47,87% és importja pedig 49,98 %. Magyarország
külföldi tőke befektetése 2,03%, mert a teljes összeg 104 760, 82 US $. Az export, ezen
összegnek a 45,93%-át teszi ki, az import pedig 52,04%-át. Lengyelország teljes összege,
amelyről beszélünk 153 826 US $. Ebből a tőke 2,58%, az export 46,92%, az import pedig
50,50 %. Szlovákia esetében az összeg 38 221,9 US $, ebből a tőke csupán csak 0,70%, az
export 49,05%, az import pedig 50,25%.
7. sz. ábra
Százalékos formában, a legtöbb befektetett külföldi tőke Csehországban volt 2017-ben.
Hiszen a teljes összeg (335 430,47 US $), 2,22 %-a a tőke, 51,24 %-a az import, az export
pedig ennek a 46,54%-át teszi ki. Az EU 28 is hasonló értékekkel rendelkezik. A
befektetett külföldi tőke 1,96%-a a teljes 15 565 943,64 US $ értékű összegnek. Ebből az
értékből az export 51,12 % és az import pedig 46,92%. Szlovákia kissé elmarad.
-25-
A befeketett külföldi tőke 1,26 % volt 2017-ben. Exportja kevesebb volt, a többi
vizsgált országhoz képest, hiszen 49,85% volt, importja azonban a legmagasabb mind
közül, hiszen a teljes összeget tekintve (182 850,30 US $), 48,89% volt ebből az import.
Lengyelország, az élre törő Csehországtól a külföldi tőke befektetésben elmarad 1,06%-al,
vagyis az értéke 1,16% volt 2017-ben. A második volt az országok között az export terén,
51,38%-al. Importja azonban a többihez képest a legkevesebb volt, vagyis 47,46%. Mint
számos más indikátorban, Magyarország ismét a végére került a sornak. Igaz, a teljes
összeg a vizsgálat szempontjából 2017-ben, magasabb volt mint (ebben a rangsorban az
utolsó) Szlovákiáé. 238 991,65 US $-nak a külföldi tőke befektetés, csupán csak az 1,06%-
át tette ki 2017-ben. Exportja, azonban a legmagasabb 51,65%-al. Importja, úgymond a
közép mezőnyben helyezkedik el 47,29%-al.
Kereskedelmi egyenleg
Csehország
2017-től a Cseh Köztársaság nettó exportja 4,14 millió dolláros pozitív kereskedelmi
egyenleget mutatott. Az 1995-ös kereskedelmi egyenlegükhöz képest, amikor negatív
kereskedelmi egyenlegük 3,81 millió dollár volt a nettó importban.
11
8. sz. ábra
-26-
11 forrás: ( Csehország, 8. sz. ábra): https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/
Magyarország
2017-től Magyarország nettó exportja 10,3B dolláros pozitív egyenleget mutatott. Az
1995-ös kereskedelmi egyenlegükhöz képest, amikor a nettó import nettó kereskedelmi
egyenlege 1,11B dollár volt.
12
9. sz. ábra
Lengyelország
2017-től Lengyelország nettó behozatala 11,6 milliárd dolláros negatív kereskedelmi
egyenleget mutatott. Az 1995-ös kereskedelmi egyenlegükhöz képest, amikor a nettó
import nettó kereskedelmi egyenlege 6,52 dollár volt
13
10. sz. ábra -27-
12 forrás: (Magyarország, 9. sz. ábra) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/hun/#Trade_Balance 13 forrás: (Lengylország, 10. sz. ábra) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/pol/
Szlovákia
2017-től Szlovákia negatív kereskedelmi egyenlege 527 millió dollár volt a nettó importban. Az
1995-ös kereskedelmi egyenlegükhöz képest, amikor a nettó export nettó export egyenlege 295
millió dollár volt.
14
11. sz. ábra
-28-
14 forrás: (Szloákia, 11. sz. ábra) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/svk/
Az aktuális migrációs hullám gazdasági hatásai Európában
„Az aktuális migrációs hullám kapcsán egyre gyakrabban találkozunk gazdasági
érveléssel. Bizonyos nyugat-európai politikusok, közgazdászok „csodafegyverként”, az
Európai Unió demográfiai és gazdasági problémáinak jövőbeli megoldásaként, míg mások
a tagállami szociális rendszerek fenntarthatóságát súlyosan veszélyeztető tényezőként
tekintenek a jelenségre. A Migrációkutató Intézet áttekintette a témával foglalkozó
tudományos munkákat, elérhető adatokat, és megvizsgálta a migráció általános múltbeli
tapasztalatait. Az eredmények azt mutatják, hogy a migráció a múltban hasznos eszköze
lehetett az országok közötti munkaerő-piaci súrlódások kezelésének, és összességében
emelte a jólét szintjét (erre épül az EU egyik fontos vívmánya, a munkaerő szabad
áramlása is). Ugyanakkor világosan látszik, hogy mindig is voltak győztesek és vesztesek:
a hasznok és veszteségek nem egyenlően oszlottak meg a kibocsátó és a fogadó országok,
illetve a migránsok között. A pozitív összhatás elérésének elsőszámú feltétele, hogy az
érkezők sikeresen integrálódjanak a fogadó ország munkaerőpiacába. Azonban e fontos
előfeltétel a múltban sem teljesült minden esetben maradéktalanul, még akkor sem, ha a
mostaninál lényegesen nagyobb arányban érkeztek magasan kvalifikált munkavállalók a
fogadó országba. A jelenlegi migrációs hullám több tekintetben különbözik a korábban
tapasztalt mozgásoknál. A tömegesen érkező, más kultúrájú, vélhetően zömmel alacsonyan
képzett migránsok integrációja aránytalanul magas állami kiadásokat és több évtizedes,
súlyos társadalmi feszültségekkel terhelt erőfeszítéseket vetít előre az EU és a tagállamok
részéről. A jelenlegi folyamatban jelentős veszteséget szenvednek el a kibocsátó országok,
kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek maguk a migránsok, Európa pedig aránytalanul nagy
terhekkel szembesül az elvárt hasznok kétségessége mellett.”15
A migráció már rövid távon is komoly gazdasági kihívások elé állítja a kontinenst, a
változó intenzitással zajló háborúk és a kibocsátó régiók gazdasági illetve poltikai
instabilitása miatt e kihívások tartós fennmaradására kell felkészülni.
-29-
15 forrás: https://www.migraciokutato.hu/hu/2016/11/07/az-aktualis-migracios-hullam-gazdasagi-hatasai-europaban/
Amennyiben gazdasági összefüggéseket szeretnénk vizsgálni több területet is szükséges
elemeznünk: ezen hatások vizsgálhatóak mind a migránsok sezmpontjából, mind pedig a
fogadó illetve kibocsátó országok szempontjából is. Befolyásolja az állami kiadásokat, a
gazdasági növekedést illetve a foglalkoztatottságot.
Számunkra ezen adatok a V4 országokkal kapcsolatban, kiderülnek a fentebbi
elemzésekből és táblázatokból.
Választ kapunk a visszaeső GDP-re, a munkanélküliség kérdésére és a negatív politikai,
társadalmi és gazdasági hatásokra, a migráció keretein belül. Arra, hogy a vizsgált
országokban jelenleg hány bevándorló él, pontos számot nem lehet meghatározni. Ennek
oka, hogy a különböző országokban a lakosság elfogadása a migránsok felé nem homogén.
Ez egyaránt igaz a poltikai vezetőkre is. Vegyük példa képpen Magyarországot. Az ország
politikai vezetői ellenzik a menekültek befogadását (ebből számtalan poltikai konfliktus
alakult ki, melyeket még nem sikerült lezárni). Az ő elmondásuk szerint Magyarországon
nincsenek migránsok, azonban más politikai nézeteket valló poltikus szerint vannak.
A „migráns válságot” minden egyes ország másképpen éli meg, azonban elmondható
minden egyes országról hogy a lakosság társadalmi helyzetét, leginkább negatív irányba
tereli, a gazdaság helyzetére is nagy befolyásoló erővel bír, természetesen ez függ az adott
ország gazdasági szerkezetétől.
Érdemes vizsgálni a kibocsájtó ország helyzetét is. A munkaerő egy részének elvesztése
(hiszen a kivándorlással alapvetően ez történik) komoly következményekkel jár: a
kivándorlás nyomán – egyebek mellett – csökken az aktív munkavállalói réteg, és mivel az
eltartottsági ráta emelkedik, nő a költségvetésre nehezedő nyomás, a magasan képzett
munkavállalók távozásával pedig a „brain-drain” negatív hatásai is érvényesülnek (IMF
2016:183, Collier 2013:203).
Az Európai Unió intézkedéseket hozott abból a célból, hogy a válságot kezelje. Az Unió
nem csak a határain belül, hanem a határain kívül is tesz lépéseket. Az intézkedések többek
között arra irányulnak, hogy felszámolják a válság kiváltó okait illetve hogy megnöveljék a
támogatást azok számára akik arra rászorulnak.
-30-
Akik a menedékre jogosultak, próbálnak segítséget nyújtani, azonban aki erre nem
jogosult azt visszaküldi, ezzel is védve az Európai Unió állampolgárait. A védelem
érdekében az EU folyamatosan növeli határainak a védelmét, az embercsempészetet és az
illegális határ átlépést szankcionálja. A legmagasabb szintű közös menekültügyi normákat
vezette be az elmúlt 20 évben az Európai Unió.
Az európai migrációs politikában jelentős előrelépés történt 2015 májusában, amikor a
Bizottság által javasolt európai migrációs stratégiát elfogadták.
12. sz. ábra
Összességében, legfőképpen a tagországok számára az Európai Unió útmutatást és
segítséget ad a válság kezelésére. Mindössze, annyit kér cserébe, hogy a tagországok az
együttműködésükkel segítsék a probléma megoldásához vezető úton az EU-t. Ez kisebb-
nagyobb sikerrel halad, a válság kezdete óta.
-31-
A mérleg – avagy mit ígér az Európai Unió a tagállamainak
Európán két nagy háború söpört végig és ezt követően az európai országok rájöttek,
hogy jobb ha békében egymás mellett élnek és támogatják egymást, mint ha harcolnának.
Így fogalmazódott meg az Európai Unió ötlete.
„Az Európai Unió tagországai együttműködnek azért, hogy:
Európában béke legyen
az emberek jól éljenek
mindenkivel tisztességesen bánjanak,
és mindenki egyenlő esélyekkel induljon
az emberek tiszteljék mások nyelvét
és kultúráját
az európai gazdaság erős legyen,
és az országok ugyanolyan pénzzel
kereskedjenek egymással.
Az Európai Unió országai néhány fontos értéket közösnek vallanak. Például
mindegyiküknek nagyon fontos az esélyegyenlőség és a jogok védelme.
Szabad mozgás
Az Európai Unió megkönnyítette az embereknek, hogy szabadon utazzanak egyik
országból a másikba. Mindenki abban az európai uniós országban élhet, tanulhat vagy
dolgozhat, amelyikben szeretne. A pénz, az áruk és a szolgáltatások is szabadon
mozoghatnak egyik európai uniós országból a másikba.
Az Európai Unió a világban
Az Európai Unió több szempontból is fontos szerepet tölt be a nagyvilágban.
Például: Árukat és szolgáltatásokat ad el más országoknak. Más országoktól árukat
vásárol. Ez lendületben tartja a gazdaságot.
-32-
Emberek millióinak segítaz Európai Unión kívüli, szegényebb országokban. Segít
abban, hogy a világ biztonságosabb hely legyen, ahol az emberek tisztességesen bánnak
egymással, és betartják a törvényeket. Csatlakozás az Európai Unióhoz.
Ha egy ország az Európai Unió tagja szeretne lenni, akkor egyet kell értenie az Európai
Unió jogszabályaival és értékeivel, biztosítania kell, hogy az ország lakosai tiszteletben
tartják ezeket a jogszabályokat és értékeket.
Megállapodás
A csatlakozás folyamata nagyon hosszú ideig is eltarthat. Vannak olyan országok,
amelyek jelenleg azon dolgoznak, hogy az Európai Unióhoz csatlakozhassanak.
Ezek az országok a következők:
Albánia
Macedónia (Volt Jugoszláv Köztársaság)
Montenegró
Szerbia
Törökország
Ahhoz, hogy ezek az országok az Európai Unió tagjai legyenek, el kell érniük hogy az
Európai Unió jogszabályai és értékei náluk is érvényesek legyenek.”16
A négy alapszabadság
– az áruk szabad áramlása
„Az áruk szabad áramlása egyenlő értékesítési feltételeket teremt valamennyi tagország
piacán, bármely tagállam vállalata számára. Az áruk szabad mozgása a tagság által
biztosított egyik legfontosabb előny”17
-33-
16 forrás: https://europa.eu/european-union/about-eu/easy-to-read_hu 17EU-csatlakozás 2004 , kiadta a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 13. oldal
Azon a bizonyos belső piacon a „négy alapszabadság” elve érvényesül, vagyis az áruk
szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, a személyes és a tőke szabad mozgása. A
cél, amelyet ezzel szeretne elérni az EU, az nem más, mint hogy akadály mentesítsék a
piacot a tagországok számára. Ezt a Római szerződésben határozták meg:
„A belső piac a jólét és a szabadság térsége, amely 500 millió európainak biztosít
hozzáférést az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, a munkahelyekhez, az üzleti lehetőségekhez
és 28 tagállam kulturális gazdagságához. A Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi
Bizottságának (IMCO) „Az egységes piac és a fogyasztóvédelem hozzájárulása a
növekedéshez” című tanulmánya rámutat, hogy a javak, a szolgáltatások, a személyek és a
tőke szabad mozgásában jelentős lehetőségek rejlenek az EU-28-ak GDP-jének (bruttó
hazai termék) növelésére[1]. Bár a belső piac felépítése folyamatos erőfeszítéseket követel
meg, az egységes piac további elmélyítése az uniós fogyasztók és vállalkozások
szempontjából jelentős előnyökkel járhatna, az EU-28 GDP-jét évi 235 milliárd euróval
megemelve, amennyiben a fennmaradó akadályok is megszűnnének.”18
Az áruk szabad mozgása azonban nem feltétlen. Bizonyos feltételeknek meg kell
felelniük, mint például, az alapvető biztonsági, környezetvédelmi illetve a közegészségügyi
előírásnak is.
A piacon, hogy mindenki egyenlően tudjon fellépni, ne legyenek sem előnyök, sem
hátrányok, ennek az alapja a jogi harmonizáció. A lényege, hogy minden egyes tagországra
ugyanazon szabályok és előírások vonatkoznak, irányelveket alkalmazva, amelyek
betartása mellett mozoghatnak a piacon. Ezen felül vannak olyan bizonyos
termékcsoportok, amelyek szabályait a tagországok nem egyesítették, hanem saját
hatáskörükben hagyták.
-34-
18 http://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/33/a-belso-piac-altalanos-elvek
Európai szabványok
A biztonságok és megfelelő áruk áramlása, legfőképp a polgárok védelmének
érdekében a gazdasági szereplők (kereskedők, termelők, fogyasztó- és környezetvédelemi
szervezetek stb.) szabványokban rögzítik a az áruk előállítását, termelését, gyártását.
A szabványok betartása nem kötelező érvényű, azonban az eladó/termelő/értékesítő
számára előnyt jelenthet a későbbiekben, hiszen nem fog akadályokba ütközni. A
tagországok számára a szabványosítási szervezetek által elfogadott szabványok átvétele
kötelező, azonban a nemzeti szabványok is alkothatók a nem harmonizált területeken.
Ezen szabványoknak köszönhetően, még átláthatóbb a belső piac. Cél hogy a tagországok
minél több esetben ezeket betartsák. Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) látja el ezt a
feladatot Magyarországon.
A termelőknek joguk van a termékeik megkülönböztetésére, abban az esetben, ha
kielégíti a jogszabályokban rávonatkozó biztonsági előírásokat. Amennyiben megfelel,
akkor jelölheti a termelő az előállított termékét „CE” jelzéssel.
A termékek kölcsönös elismerése
„A nem harmonizált területekkel és a szabványokkal szorosan összefügg a termékek
kölcsönös elismerése. Például ha „A” tagállam olyan terméket kíván „B” tagállamban
forgalomba hozni, amellyel szemben „B” tagállam eltérő követelményeket támaszt, akkor
„B” tagállam sem tagadhatja meg a forgalomba hozatalt, ha a termék az általános
termékbiztonság követelményének „B” tagállam jogszabályaival, illetve nemzeti
szabványaival azonos vagy megközelítőleg azonos biztonságnak megfelel. Ezt az alapvető
fontosságú elvet – amelynek betartására az Európai Bizottság és az Európai Bíróság
fokozottan figyel – Magyarországnak is alkalmaznia kell a csatlakozás napjától. Lényeges,
hogy ez nemcsak a kölcsönös elismerés kötelezettségét, de a magyar termékek más
piacokon történő elismertetésének jogát is jelenti. (Kivételesen indokolt esetben lehetőség
van az elvtől való eltérésre biztonsági, közegészségügyi vagy környezetvédelmi
szempontokra hivatkozva.)”19
-35-
19 EU-csatlakozás 2004 , kiadta a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 15. oldal
Összefoglalás
„Amilyen egyszerű, olyan bonyolult”- mondhatnánk. Erre a magyarázom, pedig nem
más, mint például a különböző, interneten elérhető adatforrások, EuroStat, KSH,
WorldBank stb. Pillanatok alatt tájékozódhatunk a világ bármely országának, szinte
bármilyen helyzetéről, ez az egyszerű része a dolognak. A bonyolult része egy gazdasági
elemzésnek az az, hogy tüzetesebben utána kell járnunk a dolgoknak. Akár
szakirodalmakba bele ásva magunkat, kell felkutatnunk azokat a bizonyos indikátorokat,
gazdasági mutatókat, amelyek helyes használatával megkapjuk a választ a kérdésünkre. Én
sem cselekedtem másképpen, a gazdasági helyzet elemézésével kapcsolatban.
A gazdasági helyzeteket megvizsgálva és ki elemezve,az alapján állítottam fel egy
bizonyos rangsort, ahogy teljesített az ország egy adott indikátorban (5p-
leghatékonyabban teljesített, 1p- legrosszabbul teljesített a vizsgált országok közül). A
foglalkoztatottságban a következőképpen néz ki: Lengyelország 5p, Szlovákia 4p,
Magyarország 3p, Csehország 2p, EU 28 1p. Munkanélküliség: Lengyelország 5p,
Szlovákia 4p, Csehország 3p, EU 28 2p, Magyarország 1p. GDP: Szlovákia 5p,
Lengyelország 4p, Csehország 3p, Magyarország 2p, EU 28 1p. GDP/fő: Szlovákia 5p,
Lengyelország 4p, Csehország 3p, EU 28 2p, Magyarország 1p. FDI/GDP: Szlovákia 5p,
EU 28 4p, Csehország 3p, Lengyelország 2p, Magyarország 1p. Export: Szlovákia 5p,
Lengyelország 4p, Csehország 3p, Magyarország 2p, EU 28 1p. Import: Szlovákia 5p,
Lengyelország 4p, Csehország 3p, Magyarország 2p, EU 28 1p. Külföldi tőke befektetés
(2003): EU 28 5p, Lengyelország 4p, Magyarország 3p, Csehország 2p, Szlovákia 1p.
Külföldi tőke befektetés (2017): EU 28 5p, Csehország 4p, Lengyelország 3p,
Magyarország 2p, Szlovákia 1p.
Az egyik cél, amiért a Visegrádi Együttműködés létrejött, az az hogy fellendítség közös
erővel a saját gazdaságaikat illetve hogy beléphessenek egy új és egy nagyobb piacra. A
V4-ek egymás közötti exportja és importja :Csehország összes exportjának a 79,26%-át,
importjának pedig 64,18%-át Európai Uniós országok teszik ki. Ebből az export 14,80%-
át, importja 15,40%-át pedig a Visegrádi Együttműködés országai. Magyarország teljes
exportjának a 70,37%-át, importjának 73,80%-át az EU 28 tagjai képviselik. Az export
11,5 %-át , az import 14,9%-át az együttműködés tagjai teszik ki.
-36-
Lengyelország teljes exportjának 61,02%-át, importjának pedig a 76,91%-át teszik ki az
Uniós országok. 10,8 % exportot és 7,7% importot pedig a Visegrádi Együttműködés
országai tesznek ki. Szlovákia 66,7 %-os exportja és 79,31%-os importja az Uniós
országokból származik. 21,7% export és 25,7% import pedig a Visegrádi országokból
származik.
Az osztályzásnak megfelelően az első helyen, vagyis a leghatékonyabban működő
országok az elmúlt 15 éveben Lengyelország és Szlovákia lett 35 ponttal. Harmadik
helyen, az általában mindig a közép mezőnyben elhelyezkedő Csehország lett, 26 ponttal.
A negyedik helyen végzett az Európai Unió 22 ponttal és utolsó lett Magyarország 17
ponttal.
Az elemzések során előrelátható volt az eredmény. Lengyelország és Szlovákia, szinte
minden egyes indikátorban az élen járt. Az abszolút első helyet, mégis Szlovákia érdemli
meg. Az ország területe Lengyelországhoz képest majdnem 6,5-szer kisebb, ezáltal
népessége is 7-szer kisebb, mégis ezen paraméterekkel képes volt úgy teljesíteni mint
Lengyelország. Csehország a teljesítményével, be biztosította magát a középső helyre. Az
EU 28 helye a rangsorban kissé meglepő lehet, azonban bele kell kalkulánunk hogy az
adatok nem csak egy országra vonatkoznak, hanem 28-ra. Ebben a 28 országban vannak
olyanok is, mint például Szlovákia a kiemelkedő teljesítményével, azonban vannak olyan
is mint oéldául Magyarország, aki 17 ponttal végzett a sor végén, aki fele olyan hatékony
volt mint Lengyelország.
A mérleg - avagy mit is ígér az Európai Unió a tagállamoknak? – ígéretéhez híven,
immáron alátámasztott tény, hogy ezek bizony nem csak üres szavak. A vizsgált országok
közül volt jobban és rosszabbul teljesítő ország, viszont elmondható hogy az összes ország
teljesítménye „szép” és hogy az Unió nélkül nem ezeket az erdményeket kaptuk volna. Az
Unió megígérte a bizonságot is a tagállamok számára. Ebben sem hazudtolta meg önmagát,
gondoljunk csak a „migráns válságra”.
Kimondható, hogy megéri az Európai Unió tagjának lenni.
-37-
Ábrák forrásjegyzék
1. sz. ábra : Saját készítésű ábra (12. oldal)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 01.
2. sz. ábra: Saját készítésű ábra (14.oldal)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 01.
3. sz. ábra: Saját készítésű ábra (16.oldal)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 05.
4. sz. ábra: Saját készítésű ábra (18.oldal)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 05.
5. sz. ábra: Nem saját készítésű ábra (18. oldal)
Forrás: data.worldbank.org
Adatok letöltésenek az időpontja: 2019.04.05.
6. sz. ábra: Saját készítésű ábra (14.oldal)
Forrás: data.worldbank.org, https://www.ksh.hu/stadat
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 05.
-38-
7. sz. ábra: Saját készítésű ábra (25.oldal)
Forrás: data.worldbank.org, https://www.ksh.hu/stadat
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 05.
8. sz. ábra: Saját készítésű (26. oldal)
Forrás: https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/
Adatok letöltésének az időpontja: 2019.04.10.
-39-
Táblázatok forrásjegyzéke
1. sz. táblázat: Saját készítésű (12.oldal)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 06.
2. sz. táblázat: Saját készítésű (13.oldal)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 06.
3. sz. táblázat: Saját készítésű (15.oldal)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 06.
4. sz. táblázat: Saját készítésű (15.oldal)
Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database
Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 24.
5. sz. táblázat: Saját készítésű (19. oldal)
Forrás: KSH, EuroStat adatbázis
Adatok letöltésének az időpontja: 2019.04.07.
6. sz. táblázat: Saját készítésű (19. oldal)
Forrás: KSH, EuroStat adatbázis
Adatok letöltésének az időpontja: 2019.04.07.
-40-
7. sz. táblázat: Saját készítésű (21. oldal)
Forrás: https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/
Adatok letöltésének az időpontja: 2019.04.10.
8. sz. táblázat: Saját készítésű (22. oldal)
Forrás: https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/
Adatok letöltésének az időpontja: 2019.04.10.
9. sz. táblázat: Saját készítésű (23. oldal)
Forrás: https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/
Adatok letöltésének az időpontja: 2019.04.10.
10. sz. táblázat: Saját készítésű (24. oldal)
Forrás: https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/
Adatok letöltésének az időpontja: 2019.04.10.
-41-
Felhasznált könyvek és szakirodalmak forrásjegyzéke
EU-csatlakozás 2004 , kiadta a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
A Visegrádi négyek jelentősége, struktúráka és értékei, kiadta Külügyi és
Külgazdasági Intézet, Budapest 2018
New Security Challenges from a Visegrad 4 Perspective, felelős kiadó: Ugrósdy
Márton, szerkesztő: Szőke Diána, Budapest 2018
Beruházási alapismeretek, kiadta TERC Kft. • Budapest, 2013 © Dr. Papp Péter –
Dr. habil. Szűcs Edit, 2013
Aiyar, Shekhar et al (2016): The Refugee Surge in Europe: Economic Challenges.
IMF Staff Discussion Note SDN16/02.
(https://www.imf.org/external/pubs/ft/sdn/2016/sdn1602.pdf) Letöltés ideje: 2019.
04.02.
Baas, Timo – Brücker, Herbert – Hauptmann, Andreas (2010): Labor Mobility in
the Enlarged EU: Who Wins, Who Loses? In: Kahanec, M. –Zimmermann K.F.
(eds.): EU Labor Markets After Post-Enlargement Migration. Springer-Verlag
Berlin Heidelberg. (http://content.schweitzer-
online.de/static/catalog_manager/live/media_files/representation/zd_std_orig__zd_
schw_orig/012/515/146/9783642022418_content_pdf_1.pdf) Letöltés ideje: 2019.
04.05.
D’Auria, Francesca – Mc Morrow, Kieran – Pichelmann, Karl (2008): Economic
impact of migration flows following the 2004 EU enlargement process: A model
based analysis. European Commission –Economic and Financial Affairs
Directorate General. Economic Papers 349.
(http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication13389_en.pdf)
Letöltés ideje: 2019.04.05.
-42-