Dr. Bodó Barna
Sapientia-EMTE – Kolozsvár
Szórvány Alapítvány - Temesvár
Mottó:
„Minden egyes nyelvet egy területhez kapcsolnak.
Ezáltal a nyelv átalakul a társadalmi ember képességéből egy területileg szervezett
társadalmi intézménynek, az államnak a
tulajdon(ság)ává.”
Szépe György NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
1. Nemzet és határa2. Nemzetrész a nyelvhatáron3. A szórványkérdés újrafogalmazása4. Nemzetstratégia (?)
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Politikai közösség és nemzetMilyen identitás? – nemzeti, nemzetek feletti
Svájc – közösségek közössége, a nyelv másodlagos
Amerikai identitás: bevándorlás, egyház szerepe/protestáns értékek (Huntington) / erős liberalizmus - gyenge kollektív identitás (Fukuyama)
Politikai nemzetKözjogi tartalmak - egyenlőség
Kulturális nemzetNémeto. és Közép-Kelet-EurópaA nemzet mint közösség / nyelvi alapon
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Európa Tanács 1201(1993) számú ajánlása az adott állam területén rendelkezik
LAKÓHELLYEL szilárd és tartós KAPCSOLATOKAT tart fenn
ezzel az állammal KÜLÖNÁLLÓ etnikai, kulturális, vallási vagy
nyelvi jellegzetességeket mutat kellőképpen reprezentatív, noha számban
KISEBB, mint az adott állam, vagy az adott állam régiója lakosságának többi része
arra törekszik, hogy együttesen MEGŐRIZZE azt, ami közös identitásukat képezi, beleértve kultúrájukat, hagyományukat, vallásukat vagy nyelvüket;
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
MTA KI 2006: Korszerű magyar nemzetfogalom A magyar állam: magyarok és kisebbségek, az
ország határain kívül élő magyar közösségek Átfogó szerződéses rendszer kialakítása
nagyobb migrációs mozgások nélkül a magyar anyanyelvű és identitású népesség minden regionális közössége számára biztosítani a nyelvváltás és a kulturális értékvesztés megelőzését.
A szomszéd országokkal való egyeztetések, és megállapodások rendszerével Biztosítani az egyenlő hozzáférést a magyar anyanyelvi,
kulturális, oktatási, tájékoztatási javakhoz, a kisebbségi közösségek teljes jogú részvételét a magyar kulturális, oktatási, tudományos alrendszerekben.
Szükséges, hogy a szomszéd országbeli magyarok a többségi nemzettel a politikai élet minden szintjén kiegyensúlyozott kapcsolatokat alakítsanak ki.
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Határ – nemzet és államMihez kötődik?
„Erős” államEgybeesés – etnikai homogenitásMódszerek – XX. sz.
Békecsinálók Trianon
A nemzet határaKözösségiség kérdéseAz egyén a (nyelvhatáron)
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Diaszpóra – szétszóratás, szétszóródás, elszéledt (Károli-biblia)migráció
Szórvány – sporadikus, zárt körülmények közöttinemzetsemleges – és mégis: közös
származás, közös kultúra Térbeli, társadalmi helyzet és
folyamat leírása létező törésvonal és hatásai
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Leíró-költői: Vetési László„Diaszpóra – széthullott kéve magjai a
terméketlen földön, őszutón, a tél torkában, a betakarodás nagy műve után, a csirázás reménye nélkül. Nem is annyira a szétszóratottak csoportja, inkább az életveszélyesen elszigetelődött maradék, [...] nem várva, de tudomásul véve a közelgő gyilkos telet.” képzetei: veszélyeztetettség, halmozottan hátrányos
helyzet, a sajátos társadalmi tér beszűkülése, etnikai érték- és tartalomvesztés
Külső jegyek (statisztikai): Bárdi Nándor 6 szempont a fogalom leírására: tárgykör, eredet, elhelyezkedés, méret,
intézményesültség, hangsúlyos problémák külső jegyek alapján jelölik ki a szórvány értelmezési
kereteit NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Szociológiai: Ilyés Zoltán ellentétpárok és társadalmi háttér
allochton – autochton, rurális – urbánus, sziget/diszperz helyzet – tömb-helyzet, többnyelvűség – egynyelvűség
gazdasági helyzet, társadalmi rétegzettség, kisebbségjogi háttér
statikus, nem jeleníti meg a folyamatot Politológiai: Bodó Barna
mindennapi döntéshelyzet társas lény mivoltának a megélése nem teljes körű, a
más kultúrájú többségi közegben megszűnik az övéi közötti jelenlét otthonossága, magától értetődő mivolta – állandó nyomás
hatás: szórvány – szórványosodás asszimilációra hajlamosító közeg illetve folyamat, legyen a végeredmény nyelvváltás, kultúraelhagyás vagy akár etnikai adaptáció
dinamikus, igazodási kényszerNEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Kisebbség(jog)i kérdéskollektív dimenzió: a(z anya)nyelv mint a
kommunikáció eszköze beszélőközösséget feltételez, a nyelvi emberi jog a közösségnek az a joga, hogy nyelvét megtartsa és fejlessze
Nyelvi (tudományos) kérdésmiként alakul a nyelv és használata
Intézményi (közösségépítési) kérdésalapintézmények léte, illetve funkcióik
Nemzetpolitikai kérdésmiként viszonyul a nemzet a szórvány(á)hoz
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
A jog és alanyakinek és mit
nemzet: a nyelv jogilag biztosított szabad érvényesülése, akadálytalan használata, művelésének, oktatásának szabadsága, intézményi feltételeinek biztosítása
tömbben élő kisebbség: igény a helyi közösségek létének közjogi elismerése
szórvány: a nyelv mögül eltűnik a közösség, kulturális önfeladás
Jogi paradoxonaki harcol – akiért harcolnak
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Nyelvi emberi jog:alapvető nyelvi emberi jog: az egyén joga,
hogy anyanyelvével pozitívan azonosuljon,
ezt mások is tartsák tiszteletben Szórványhelyzet:
nincs pozitív azonosulás, az anyanyelv „használati értéke” viszonylagossá válik
Nyelvfejlődés a nyelv státusa – beszorul a „konyhába”
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Szimbólumok és/vagy értékekközösségiség, labilis csoporttudata probléma forrása:
a kor, az egyén helyzete
Intézmények és szükségletekaz identitás építése, tartalmakkorlátok és felelősség
Szórvány és intézmény helyi erőforrások a demokrácia mint keret
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Vallomás kényszer és tehetetlenség
Csapdahelyzetek – elvárás Tudomány(os eredmény) és gyakorlat(i
céltalanság)Megalapozottság(hiány), szemlélet
Kulcskérdések értelmezési keret – mit: a „tünet” és
„kezelése” felelősség kérdése – stratégia és
„éntételezés”eszközök és partnerek
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Szórvány a teher (nyomás) és vállalása -
TUDATOSSÁG Nyelvváltás „természetessége”
a kétnyelvűségből szinte zökkenőmentes A védelem – mi a cél?
nyelvi/kulturális kiszolgáltatottságközösségi kiszolgáltatottsága nemzetet (határát)
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Döntéskényszer probléma-felismerés érdek és eszközök
A politika jellegeVédelem (közösség)Rehabilitáció (nyelvi) Szereplők (szakmaiság)
Szórványdiskurzus Elvárás-horizont és felelősségŐszinteség-hiányDiverzió: a szociális „sovinizmus”
2004.dec.5.
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
A politikai kérdés: rákapcsolható-e a szórvány az átmenet
meghatározó témáira – decentralizáció, regionalizmus?
nem: a „külső” nyelvpolitika hatástalan, csak a különneműséget akarót segíti
A diskurzus kiterjesztése feszültség - az etnikumközi kapcsolatokban a
másik nem ismerése a folyamat „vége”
A szórvány-ügy jellege a szórvány-kérdés nem a szórvány kérdése pozitív tartalmak
az etnikumközi kapcsolatok humanizálása: az együttélés „technikái”
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
A szórvány mint teher: szórványgondozás A „fogyatékost” kell gondozni
A szórvány mint védősáv: Az etnikai határon élők védik a tömböt
A határ „állandósága” Meddig „van”?
Meddig él a szórvány? Határ/védelem és a kisebbségi közösség - eltűnik Elvárás: minden nemzet védi a határt A kisebbség belső erőforrásai
forrásszűke: „mit érdemes” vállalni, miről „kell lemondani”
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Jövőkép Kié a feladat?Két évtized mire volt elég?A nemzeti érdek statuálása
Források létemi jár és mi juteszközök
Felelősség - szintekAnyaország és szomszédok
Velencei Bizottság
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Intézménytípusok:hatalmi intézményekkulturális intézményekkisebbségi intézmények
Partnerségek a támogató-támogatott dichotómia
feloldásaközpont-periféria ellentét kezelésegazdaság és politika
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Nemzeti szórványtanács létrehozása reprezentativitás paradigmaváltás helyzetelemzés és prioritások
Szórvány és támogatáspolitika partnerség
A kisebbségi diskurzus áthangolása modernitás vs. fejlődésképtelenség diszkrimináció és esély presztízs: kisebbségi nyelvek státusa – környezeti
nyelv, iskola A magyarországi etnikai szórványok
a kisebbségi önkormányzatok „modell-értékűsége” - elemzés
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Nemzetfogalom átértelmezése – MTAKI, 2006 „nem a területi, kulturális vagy a politikai
kompetenciák kiterjesztése, hanem az integrálódó európai térben kínálkozó
kapcsolattartási, intézményi, gazdasági, munkaerő-piaci stb. lehetőségek,
és a kialakuló új tendenciák, új kötődések, újfajta migráns, transznacionális magatartásformák beemelése a nemzeti hálózatok működtetésébe”.
A többségi–kisebbségi, magyar–magyar együttműködés révén kialakítható kulturális, regionális NEMZETKÖZÖSSÉGI TÁRSULÁS Nemzeti kapcsolatháló
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.
Mottó 2:
„Nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni.”
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
NEMZETHATÁR - NEMZETSTRATÉGIA Szeged, 2010.VI.4.