2010.12.06.
1
A FÖLD VÍZKÉSZLETE
• az élet a vízben jött létre
• minden élőlény szervezetének jelentős részét víz alkotja
(pl. ember ~67%)
���� a víz az élet ugyanolyan fontos feltétele, mint a levegő
• társadalmi igény
1. mezőgazdaság, 2. ipar, 3. közmű-felhasználás, 4. tárolási veszteség
http://blogs.princeton.edu/chm333/f2006/water/2006/11/how_does_water_use_in_developing_countries_differ.html
A globális vízfelhasználás növekedése a 20. században • az emberiség vízellátásával látszólag nem lehet probléma
���� Földünk 71%-át óceánok és tengerek borítják + édesvizek
• felszíni és a felszín alatti vizek együttes mennyisége 1,7 x 1018
tonna
» mennyire felhasználható ez amennyiség az ember számára?
• többféle célra csak tiszta édesvíz használható
• a vízburok 97%-a sós tengervíz
���� ihatatlan, a legtöbb célra használhatatlan, ø öntözővíz!
• egyes nagyon vízszegény tengerparti országban (Kuvait, Málta)
tengervíz sótalanítása ���� igen költséges, nagy energiaigény
• az emberi célra használható édesvíz a vízburok 3%-át
adja, de ennek nagy része nehezen elérhető (krioszféra)
• a Föld teljes vízkészletének ~ 0,03%-a használható közvetlenül az
ember számára
• a vízigény gyorsabban nő, mint a népesség (6x-4x a 20. században)
���� az elérhető vízkészlet globális szinten meglehetősen kevés
• az emberiség vízellátásának zavarai egyre több régióban
megmutatkoznak
• ENSZ kimutatása szerint
���� a Föld lakóinak kb. egynegyede nem jut egészséges ivóvízhez
���� a Föld lakóinak kb. fele nem él higiéniailag megfelelő
körülmények között
���� ezen a téren az elmúlt egy-két évtizedben romlott a helyzet
���� nő azoknak az aránya, akiket a társadalom nem tud ellátni
megfelelő minőségű és mennyiségű vízzel
2010.12.06.
2
• a víz a világ több régiójában első számú „ásványkinccsé” lépett elő
���� politikai konfliktusok forrása lett (Mark Twain)
• a világ országainak édesvízzel való ellátottsága és a vízbeszerzés
miatti ismertebb konfliktusok helyszínei:
���� Szudán/Uganda
���� Szudán/Etiópia
���� Szudán/Egyiptom
���� India/Banglades
���� Izrael/Libanon
���� Törökország/Irak
���� USA/Mexikó
• az országok vízellátása:
���� kritikus 1700 m3/fő alatt
���� szűkös 1700-3000 m3/fő
���� problémamentes 3000 m3/fő felett
• kritikus vízellátású országok:
���� sivatagos országok, Nagy-Britannia, Lengyelország
• szűkös vízellátású országok:
���� Németország, Olaszország, Kína, India, Nigéria
���� nagy vízfelhasználó országok, ehhez képest nem jelentős
vízkészletek
http://www.landcommodities.com/index.cfm?fuseaction=main.dspInvestmentFundamentals
A VILÁGÓCEÁN ÁLLAPOTA
• kétféle tünetcsoport
���� a tengeri élővilágban tapasztalt jelenségek
���� a vízben előforduló szennyező anyagok mennyisége és
minősége
• korallzátonyok élőlényei – világtengerek 0,17%-a, de a tengeri fajok
számát tekintve nagy jelentőségűek
����”az óceánok trópusi esőerdői”
• a Föld második legfajgazdagabb élőhelyei, érzékeny bioindikátorok
http://earthtrends.wri.org/updates/node/285
http://www.cdnn.info/eco/e040701a/e040701a.html
Great Barrier Reef - SYDNEY, Ausztrália (2004. július 1.)
Veszélyeztetett korall zátonyok világszerte
Korall zátony kifehéredés után
http://www.learner.org/courses/envsci/unit/text.php?unit=13&secNum=3
• a korallok kifehéredése – habár jó a regenerálódó képességük
• 1987 – a legnagyobb mértékű korallpusztulás, a világ csaknem
minden korallzátonyos régiójában
• globális felmelegedés is, de az első számú ok a trópusi esőerdők,
mangrove erdők irtása
���� fizikai szennyezés – üledékszemcsék
���� fény mennyiségének csökkenése
http://dgukenvis.nic.in/image-galaryfif.htm
2010.12.06.
3
• ehhez hozzájárultak még:
���� kommunális és ipari szennyvíz
���� kultúreutrofizáció
���� olajszennyezés - vegyszeres mérgezések
���� hajók mechanikai romboló hatása (1 közepes hajó – 3100m2)
���� robbantásos halászat – Csendes-óceán 40 ország
(Fülöp-szigetek 15-20%)
���� fenékhálós halászat
���� építőanyag-bányászat (Srí Lanka, India, Indonézia)
���� idegenforgalom (Florida)
���� El niño (+1-2 °C – kifehéredés, +4 °C – nagy arányú pusztulás)
http://www.whalenation.org
• az utóbbi 30 évben a korallzátonyok 5-10%-a végleg elpusztult, ~60%-uk veszélyeztetett
• egészséges korallzátonyok csak a partoktól távol Ausztráliától É-ra és ÉK-re, Mikronéziában és Polinéziában
• a korallzátonyokon kívül is világméretű túlhalászat, iparszerű tengeri halászat – ø ökológiai szempontok
• nagy tengeri halászterületek – kimerülés
• leggyakrabban halászott halfajok 70%-a – csökkenő tendencia(tőkehal, tonhal, cápafajok)
http://www.whalenation.org
• bálnavadászat
���� 20. század közepe óta több faj kipusztulással veszélyeztetett
���� atlanti szürke bála – kihalt, korábban ~ 100.000 egyed
���� kékbálnák, borjúfejű bálnák, simabálnák
���� IWC – International Whaling Comission
���� Indiai-óceán – fokozottan védett természeti terület
• növekvő vízszennyezés
���� világóceán – szennyeződések gyűjtőmedencéje
���� diffúz szennyező források – partközeli mezőgazdasági területek
���� olajszennyezés – zárt és forgalmas beltengerek
(Földközi-tenger, Balti-tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl)
���� kisebb-nagyobb olajfoltok állandó jelenléte
���� nagy tankhajó katasztrófák – koncentrált és sokkszerű
���� olajkutak, szárazföldi források
���� néhány nap – több év (olaj típusa, szennyezés helye, időjárás)
���� part menti olajszennyezések a legveszélyesebbek
���� egyéb szennyezések nagy folyókkal – Európai tengerek!
https://qed.princeton.edu/index.php/User:Student/Pollution_of_the_Oceans
http://www.whalenation.org
http://blog.kievukraine.info/2008_03_01_archive.html
http://www.flickr.com/photos/19378856@N04/2037098785/
AZ ÉDESVIZEK ÁLLAPOTA
• az édesvizeket leginkább veszélyeztető okok:
���� vízi élőhelyek pusztulása
���� vizek szennyezése
���� idegen fajok betelepítése
(pl. Viktória-tó – nílusi sügér, vízijácint)
���� túlzott vízkitermelés
���� halak pusztulása
(kipusztulással veszélyeztetett halfajok aránya - Mexikó,
Európa, Dél-Amerika 40%, Észak-Amerika 36%)
http://www.horgaszutazas.hu/
2010.12.06.
4
• halak pusztulása - vizes élőhelyek tulajdonságainak megváltozása
���� folyók műszaki szabályozása, vízlépcsők,
műtárgyak
���� folyóparti növényzet kiirtása
���� kibetonozott mederszakaszok létesítése
���� folyók,tavak vízgyűjtő területén végzett gazdasági tevékenység
(erdők kiirtása – hordalékszállítás növekedése, mezőgazdasági
tevékenység – eutrofizáció, ipar – vegyszeres mérgezés)
���� túlzott mértékű vízkitermelés száraz, ill. félszáraz környezetben
(Aral-tó – ökológiai és gazdasági következmények a vízgyűjtő
területen távolabbi helyeken is)
Az Aral-tó kiterjedésének változása
http://landsat.gsfc.nasa.gov/images/archive/f0012.html
http://scribalterror.blogs.com/scribal_terror/2007/07/this-used-to-be.html
http://www.jpgmag.com/photos/500457
• települések tisztítatlan vagy csak részlegesen tisztított szennyvizei
���� kórokozók (baktériumok, gombák, vírusok)
���� vizelet, ürülék, mosó- és tisztítószerek, konyhai mosogatólé
���� ipari, mezőgazdasági üzemek szennyező anyagai
���� vágóhidak, kórházak szennyvize
���� 2000: két egészséges, jó vízminőségű folyó: Amazonas, Kongó
• felszín alatti vizek szennyezése
���� kommunális szennyvizek
���� mezőgazdaság
A VIZEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
• Barcelonai egyezmény – 1975
MAP – jogi terület, környezeti hatások becslése, környezeti
menedzsment
MEDPOL – szennyező források, tengerparti területek, partközeli
területek, légköri szennyezőanyag-transzport
• tengerek védelmét szolgáló regionális egyezmények
(szennyezések megakadályozása)
����ÉK-Atlantikum védelmét szolgáló egyezmény – Oslo, 1972
���� Balti-tenger és vízgyűjtő területének védelme – Helsinki, 1974
���� Fekete-tenger védelme – Bukarest, 1992
• országhatárokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelme -Helsinki, 1992• Duna védelmét fenntartható használatát szolgáló egyezmény
– Szófia, 1994���� Szerbia���� Bosznia-Hercegovina
• a Tisza és mellékfolyóinak szennyezés elleni védelme – 1986 ���� 1991
���� 2000: romániai cianid- és nehézfémszennyezés���� „szennyező fizet” elv
• ipari balesetek országhatárokon túli hatásáról – Helsinki, 1992
» mérsékelt sikerek, rövidtávú gazdasági érdekek http://www.rec.hu/tisza/program.htmlhttp://www.terra.hu/cian/cian.html