1
MISKOLCI EGYETEM
BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET
PORTFÓLIÓ
Konzulens tanár: Készítette:
Szuhánszkiné Ladócsy Erzsébet Kárpáti Klementina
zenetanár- zeneismeret
MA 60 kredit
Miskolc
2016.
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés ......................................................................................................................... 3
1.A tanuló személyiségének fejlesztése .........................................................................4
Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból ...………………………...4
Reflexió………………………………………………………………………………….8
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése ……………..8
Egy házi verseny bemutatása…………………….……………………………………. .8
Reflexió………………………………………………………………………………...11
3. A pedagógiai folyamat tervezése .............................................................................12
A gyöngyösi Pátzay János Katolikus Zeneiskola bemutatása…………….....................12
Reflexió……………………………………………………………………………… ..20
4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás
felhasználásával ............................................................................................................21
Dobszay László: A hangok világa I. kötetének elemzése……………………………...21
Reflexió ..........................................................................................................................24
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése .............25
Számítógéppel segített tanulás .......................................................................................25
Reflexió ..........................................................................................................................26
6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása ......................................................... 28
Tematikus terv……………………….............................................................................28
Reflexió………………………………………………………………………………...31
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása ................................32
Tanulók által kitöltött kérdőív feldolgozása……………………………………………32
Reflexió ..........................................................................................................................39
8. Szakmai együttműködés és kommunikáció ...........................................................40
Hangverseny szervezése, lebonyolítása..........................................................................40
Reflexió ..........................................................................................................................41
9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre ..................................................41
Szakcikk összegzése, értékelése………………………………………………………..41
Reflexió………………………………………………………………………………...44
Függelék.. .......................................................................................................................46
Kérdőív a szolfézsról.......................................................................................................46
Irodalom. .......................................................................................................................49
3
Bevezetés
Szolfézs- zeneelmélet tanári diplomámat 1992-ben szereztem a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézetében. Másodéves főiskolásként a
kazincbarcikai zeneiskolában tanítottam zongorát, harmadévesként a miskolci Erkel
Ferenc Zeneiskolában szolfézst. Friss diplomásként az esztergomi városi zeneiskolában
helyezkedtem el, ahol furulyát, zongorát és szolfézst tanítottam. Az 1993/1994-es
tanévtől jelenlegi munkahelyemen dolgozom, ahol szolfézs tárgyat oktatok.
A pedagógus pályán eltöltött idő alatt rendszeresen részt vettem
továbbképzéseken, melyek segítették szakmai fejlődésemet. Elérkezettnek láttam az időt
szakmai tudásom intézményi kereten belüli bővítésére, ezért jelentkeztem a Miskolci
Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének zenetanár- zeneismeret MA60
képzésére. A képzés során lehetőségem nyílt elméleti ismereteim frissítésére, új
pedagógiai irányzatok megismerésére, új szakmódszertani gyakorlat elsajátítására, s nem
utolsósorban új művek felfedezésére, interpretálására.
Portfóliómat az elmúlt több mint 20 év és a jelen tanév összegzéseként, a tanári
kompetenciáknak megfelelve állítottam össze.
A tanuló személyiségének fejlesztése témakörében egy növendékemet mutatom
be.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítését, fejlesztését egy iskolai
szolfézsverseny leírásával szemléltetem.
A pedagógiai folyamat tervezésében munkahelyemről, a gyöngyösi Pátzay János
Katolikus Zeneiskoláról nyújtok tájékoztatást, áttekintve az intézmény múltját és
jelenét.
A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás
felhasználásával fejezetben Dobszay László: A hangok világa I. kötetét elemzem
felhasználhatósági és korszerűségi szempontok alapján.
Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztését az
általam hasznosnak vélt, gyakran használt számítógépes programok, weboldalak
jegyzékével támogatom.
A tanulási folyamat szervezését és irányítását saját tematikus tervem
bemutatásával szemléltetem.
4
A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása cím alatt egy
növendékeim által kitöltött kérdőív elemzése, összegzése olvasható.
Szakmai együttműködést és kommunikációt igénylő eseménynek iskolánk Szent
Cecília ünnepélyének szervezését és lebonyolítását választottam.
Önművelésre, szakmai fejlődésre való elkötelezettségem alátámasztására a
Parlando 2016/1. számában fellelhető szakcikk tartalmát foglalom össze.
Bízom benne, hogy portfóliómmal sikerül átfogó képet nyújtanom tanári
munkámról és hitvallásomról, összefoglalva eddigi életpályám és az MA 60 képzés
tapasztalatait.
1. A tanuló személyiségének fejlesztése
Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból
Jellemzésem alanyául felvételi vizsgára készülő növendékemet választottam,
hiszen az egyéni oktatás sajátosságaiból adódóan az ő személyiségét, családi hátterét,
tanulási attitűdjét, motivációját, zenei képességeit állt módomban leginkább megismerni.
A továbbiakban e készségek, képességek alakulását elemzem részletesen.
Növendékemet zeneiskolába kerülése óta ismerem, azonban csak másfél éve
tanítom. Családja számára rendkívül fontos a zenei nevelés, édesapja aktív zenész, aki
városi kitüntetést is kapott kulturális tevékenységéért, édesanyja középiskolai tanár, aki
mindig támogatta gyermekei komolyzenei képzését, s műveltségük bővítését.
Gyermekeik valamennyi hangversenyén részt vesznek, rendszeres operalátogatók.
Tanítványomnak két testvére van, bátyja már középiskolás, rézfúvós
növendékünk volt, húga hegedűs, jelenleg is zeneiskolánkban tanul. Növendékem cselló
főtárgyas. Mindhárman jó zenei alapadottságokkal rendelkeznek: jó a ritmusérzékük,
tisztán intonálnak, jó a dallamhallási készségük.
A fiúgyermek magatartási problémái miatt csoportba nehezen illeszthető volt, ez
a probléma sajnos a mai napig nem oldódott meg, életét sorozatos iskolaváltás jellemzi,
5
nem sikerült célt találnia. A szülők elváltak, így a gyermekek nevelésének felelőssége
szinte teljesen az édesanyára hárul, aki véleményem szerint remekül helytáll ebben a
nehéz helyzetben, gyermekeit rendszeres munkára, tanulásra, jó teljesítmény elérésére
ösztönzi, s ehhez minden segítséget megad nekik. Bízom benne, hogy következetessége
a nagyfiú esetében is eredményhez vezet.
A lányok tanuláshoz való általános hozzáállását az érdeklődés, figyelem és
szorgalom jellemzi. Általános iskolai eredményük kiváló. Rendszeresen részt vesznek
tantárgyi versenyeken, tagjai iskolájuk énekkarának.
Növendékem zeneiskolai tanulmányaiban is megbízhatóan teljesít, hangszeréből
„B” tagozatos, tagja a Tücsök-zenekarnak, s megyei hangszeres versenyre is felkészült,
ahol jó eredményt ért el. Iskolánk helyi szolfézs versenyein is lelkesen vett részt.
Tanítványom az elmúlt tanév szeptemberében döntött úgy, főtárgy tanára
biztatására, hogy felkészül zenei középiskolában való továbbtanulásra. Ettől az időponttól
kezdődött közös munkánk, melynek célja a középiskolai szolfézs felvételi vizsga sikeres
teljesítése.
A felvételi vizsgák a tanulók intonációs- hallás- és zenei íráskészségét mérik fel,
a feladatsor szinte valamennyi zenei középiskolában azonos:
Szóbeli feladatok
hozott anyagként népdalok, műdalok éneklése szöveggel, szolmizálva,
elemzésük
hangközök, hármashangzatok éneklése mindkét irányban szolmizálva,
abszolút névvel
modális hangsorok éneklése szolmizálva, abszolút névvel
fő funkciók ismerete dúrban- és mollban, éneklésük szolmizálva, abszolút
névvel
lapról éneklés: periódusnyi terjedelmű, többnyire klasszikus dallam
éneklése a tanuló által választott módon (szolmizálva, abszolút névvel,
alkalmi hangzóval)
6
Írásbeli feladatok
hangközök, hármashangzatok hallás utáni felismerése, építése adott
hangra
hangköz- esetleg harmóniamenet lejegyzése hallás után, tonális keretben,
alterált hangokkal, meghatározásuk írásban
modális hangsorok felismerése hallás után, előjegyzésük megállapítása
egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése hallás után
népdal lejegyzése hallás után
kétszólamú barokk vagy klasszikus dallam lejegyzése hallás után
Tanítványom jól megalapozott tárgyi tudással érkezett hozzám. A népdalokat,
műdalokat az előző évek szolfézsórai anyagából gyűjtöttük össze, ezekre jól emlékezett,
néhány áténeklés után pontos intonációval, zeneileg szépen formálva énekelte,
szolmizálásuk és elemzésük is hibátlan volt.
Felismerte és fel tudta építeni a hangközöket, hármashangzatokat. Ezen a területen
a megoldás gyorsabbá tételét volt szükséges fejlesztenünk, melyet rendszeres
gyakorlással sikerült elérni.
Emlékezett a modális hangsorokra, rövid áttekintés után jól ismerte fel és énekelte
ezeket, előjegyzésük megállapítása sem jelentett gondot. A modális hangsorok
felismerését nem csak hangsorban, hanem dallammal is gyakoroljuk, ilyenkor a dallam
kottaképe látható egy adott modális hangsorban, hallás után kell megállapítani, majd
énekelni az új hangsort.
Az összetett autentikus zárlat éneklését oly módon könnyítettük meg, hogy
kezdetben írásban rögzítette adott hangnemben, majd kottaképről énekelte szolmizálva,
abszolút névvel. Később az írásbeli „mankóra” már nem volt szükség, e nélkül is el tudta
képzelni, meg tudta szólaltatni.
A lapról éneklési feladatra is sok-sok gyakorlással készültünk. Változatos
előjegyzésű, ütemmutatójú dallamokat kapott feladatként, a könnyebbektől a nehezebbek
felé haladva. Elsőként mindig a teljes idézet áttekintését kértem, első látásra minél több
részlet megfigyelését, ami megkönnyíti a későbbi éneklést: hangnem, hangterjedelem,
forma, esetleges szekvencia, hangzatbontás, nehezebb dallamfordulatok, nehezebb
ritmikai részek. A tonalitás könnyebb elképzeléséhez arra ösztönöztem növendékemet,
7
hogy a teljes hangterjedelmet bejáró hármashangzatbontást énekeljen a belső hallással
történő átnézés előtt. A nehezebb dallamfordulatok pontos intonációjához segédhangok
éneklését javasoltam. A tudatos gyakorlásnak köszönhetően növendékem lapról éneklése
sokat fejlődött, gyorsan analizál, jól alkalmazza a tanultakat, előforduló hibáit azonnal
észleli, javítja.
A felvételi vizsga legnehezebb része az írásbeli feladatsor, elsősorban amiatt,
hogy nem lehet rá tökéletesen felkészülni. A feladatok nehézsége nagyban függ az adott
zenei középiskola elvárásaitól, a felvételi vizsgát lebonyolító tanár személyiségétől.
E feladatok esetében is fokozatosan haladtunk a könnyebben lejegyezhetőtől a
nehezebb felé. A hangközmenetek eleinte rövidebb terjedelműek voltak, nem
tartalmaztak nagyobb ugrásokat, alterációt, a későbbiekben egyre több zenei elem pontos
megfigyelésére volt szükség. Ugyanez a fokozatosság jellemezte a hangzatmenetek, az
egy- és kétszólamú dallamok nehézségi szintjének növekedését. A dallamokat gyakran
memorizáltattam lejegyzés előtt. Tanítványom az írásbeli feladatok megoldásában is
fejlődést mutatott, a lejegyzéshez hasonló analitikus módot alkalmazva, mint a lapról
éneklés során.
A felkészülés során használt tankönyvek, segédanyagok:
o Németh Rudolf- Nógrádi László- Puster János: Szolfézs antológia, Editio Musica
Budapest, 1984
o Simonné Sármási Ágnes- Szigetiné Horváth Zsuzsa: Zenei készségfejlesztő
feladatgyűjtemény I- II. kötet, ROMI- SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 2008
o Molnár Antal: Klasszikus kánonok, Editio Musica Budapest, 1955
o Nógrádi László- Papp Károlyné- Spiegel Marianna: Dallamírási feladatok II.
kötet, Aelia Sabina Alapítvány, Budapest
o Nógrádi László: Zenediktálás Gyakorlatok 6/B osztályos tanulók számára,
Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1985
o Legányné Hegyi Erzsébet: Bach példatár I. kötet, Editio Musica Budapest, 1971
o Kollégáim és magam által összegyűjtött zenei szakközépiskolák felvételi feladatai
A felkészülési időszakot harmonikus együttműködésünk jellemezte. Növendékem
elfogadta tanácsaimat, a jól megoldott feladatoknak együtt örültünk.
Az iskolaválasztás előtt nem sokkal vált bizonyossá, hogy mégsem jelentkezik
cselló szakra, mert a keze nem bírja a fokozott terhelést. Ezt mindketten szomorúan vettük
8
tudomásul, de felmerült az aktív zenélés más módon való folytatásának gondolata.
Jelentkezési lapján egyik intézményként a kecskeméti Kodály Zoltán Gimnáziumot
jelölte meg, ahová sikeres felvételi vizsgát tett. Bizonyos vagyok benne, hogy az aktív
zenélés továbbra is az élete fontos részét fogja képezni.
Reflexió
A zenei pályán való továbbtanulásra felkészíteni egy növendéket mindig nagy
felelősség, egyben fejlődési lehetőséget is jelent diák és tanár számára egyaránt. Tanári
pályám kezdetén még nem tanítottam felvételire készülő gyerekeket, azonban fontosnak
tartottam, hogy saját tapasztalatot szerezzek a középiskolák követelményeiről,
megismerjem a felvételi vizsgák pontos menetét. Iskolánkból többnyire valamelyik
budapesti intézménybe felvételiznek növendékeink, így én is ezekben tájékozódtam.
Valamennyi középiskola szervez előfelvételit, amely nyilvános. A gyerekeket kísérő
tanároknak is lehetőségük van megírni a felvételi feladatsort. Rendszeresen éltem ezzel a
lehetőséggel, ily módon tájékozódva az egyes intézmények feladatainak nehézségi
szintjéről, a diktálások számáról, a feladatok típusáról. Ezek az alkalmak tették lehetővé,
hogy bőséges lejegyzendő anyaggal gazdagítsam példatáramat felvételizni szándékozó
tanulóink számára. Megismerhettem a középfokon szolfézst tanító kollégákat,
tapasztalatot szerezhettem tanári attitűdjeikről. Volt, aki empátiával közelített a
gyerekekhez, segítette, biztatta őket és akadt olyan is, aki mereven, hibákat keresve
(természetesen találva is) végezte a rábízott feladatot.
A felvételi vizsgákon szerzett ismereteim hatékony segítséget nyújtanak
tanítványaim eredményesebb felkészítésében
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
Egy házi verseny bemutatása
A bemutatásra kerülő iskolai csoportos szolfézsversenyt 10 éve szervezzük
rendszeresen szintén szolfézst tanító kolléganőmmel. Ezt megelőzően minden évben
rendeztünk daléneklő versenyt, amelyen valamennyi növendékünk indulhatott. Az
azonos szolfézs évfolyamra járók alkottak egy korcsoportot, elbírálásuk
korcsoportonként történt. Ez a gyerekek egyéni teljesítményének felmérésére,
9
jutalmazására adott lehetőséget. A versengésnek e formáját sem vetettük el, kétévente
kerül rá sor.
Tanításunkat szerettük volna színesebbé tenni egy csoportmunkára ösztönző
vetélkedő rendezésével. A feladatok a szolfézsórán tanult dalokat dolgozzák fel játékos
formában.
A verseny menete
A versenyen előképző, első, második és harmadik évfolyamos tanulóink vesznek
részt. Előre megbeszélt időpontban, óránként érkeznek a korcsoportok.
A résztvevők számától függően 3- 4 fős csoportokat alakítunk ki. A csoportokat
hangszerek képe jelöli (lásd fotó). Az érkezők cédulát húznak, melyen egy
hangszer rajza található. Az azonos hangszert húzók kerülnek egy csoportba.
Mivel a csoportalakítás véletlenszerű, s a sorsolással más tanárnál tanulókkal is
egy csoportba kerülhetnek, a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy a
vetélkedő során számukra kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert társaikkal
működjenek együtt, kis időre kilépve a szolfézscsoportokban kialakult
szimpátiacsoportok keretéből.
A csoportok körben ülve elhelyezkednek, megkapják a feladatlapokat.
Meghatározzuk a feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet.
Valamennyi korcsoportban a szolfézs órán tanult dalok közül kell felismerni
tizenkettőt. Három dalt képről, három dalt a szövegéből kiválasztott szavakról,
10
három dalt a ritmusáról, három dalt a szolmizációs hangjait jelölő számokról. A
számoknál természetesen adott a viszonyítási hang.
2. osztály dalfelismerés képről
A dalok felismerésében valamennyi csoporttag részt vesz, a megfejtést a
feladatlapra írják. Segítői feladatunk a viszonylag csendes környezet
megteremtése, a csoportok munkájának zavartalan biztosítása. Elakadás esetén
segítséget nyújtunk, ilyenkor többszöri ismétlésre kérjük őket, amíg valakinek
eszébe nem jut a megoldás.
Az időkeret lejártakor összegyűjtjük a feladatlapokat, melyeken a gyerekek
jelölték a csoportjukat. A zsűritagok számolják és pontozzák a helyes válaszokat.
Zsűrink, hagyományunk szerint háromtagú. Harmadik tagként nyugdíjba vonult,
szintén szolfézs szakos kolléganőnket hívjuk meg, aki minden alkalommal
örömmel tesz eleget felkérésünknek. A feladatsor kiértékelése közben a
gyerekekkel közösen elmondjuk a helyes megoldást és elénekeljük a dalokat.
Versenyünk eredményhirdetéssel zárul. Ismertetjük a csoportok által elért
pontszámokat, megnevezzük az első három helyezettet. Senki sem távozik
jutalom nélkül, közös édességfogyasztással zárjuk a vetélkedőt.
11
2. osztály dalfelismerés
Reflexió
A házi versenyek remek alkalmat nyújtanak diákjaink szociális kompetenciának
fejlesztésére. A csoportos munka során lehetőségük nyílik egymás megismerésére. A
feladatok helyes megoldásához minden csoporttag tudása szükséges, így megtanulnak
odafigyelni egymás ötleteire, véleményére.
A versenyünket április hónapban rendezzük, amikor az adott évfolyam tananyagát
nagyrészt már elsajátították növendékeink. A vetélkedő összefoglalónak is tekinthető,
hiszen a tanév során tanult dalok nagy részét feldolgozza. A dalok közös éneklése
folyamán átélhetik az együttmuzsikálás élményét. Ezek a délutánok mindig oldott
hangulatban telnek, tanítványaink nagy számban és szívesen vesznek részt. Ezt
bizonyítja, hogy számon tartják, az órákon rákérdeznek, mikor lesz a verseny. Tanári
munkánkat is segítik ezek az alkalmak, mert képet alkothatunk diákjaink szolfézsórai
környezeten kívüli viselkedéséről.
12
3. A pedagógiai folyamat tervezése
A gyöngyösi Pátzay János Katolikus Zeneiskola bemutatása
Zeneiskola épülete
A zeneiskola épületének története
A zeneiskolánknak helyet adó épület Gyöngyös város legrégibb iskolaépülete, a
Szent Bertalan utca 11. szám alatt épült barokk stílusban. Az önálló épületet a Főtemplom
mögött, a piactér közepén építették fel 1751. május 16 és 1752. október 7-e között. A
földszintes iskola a gróf Forgách család jobbágya, Tamás János lakóháza helyén épült fel.
Három évtized elteltével szűknek bizonyult, ezért 1782-1783-ban emeletet húzott rá Rabl
Károly gyöngyösi építőmester. Ez az épület adott helyet a jezsuita, később a ferences
gimnáziumnak 1899-ig. Ezután az iskolát hivatalok céljára használták 1950-ig. Innen
származik helyi elnevezése: „fiók városháza”. A II. világháború idején a Gyöngyösért
folyó harcokban 1944 novemberében az épületben szovjet hadikórházat rendeztek be.
1950 után ideiglenesen itt helyezték el a ferencesek könyvtárát.
13
Az épület 1958-tól a gyöngyösi zeneoktatást szolgálja. Kezdetben csak néhány
teremben folyt zeneoktatás, az épület emeletén ügyvédi munkaközösség működött. 1962-
től az irodákat más épületbe helyezték át, ettől az időponttól vált a teljes épület
zeneiskolává.1
Jelenleg 16 tanteremben tanítunk (melyek alapterületük tekintetében igen
változatosak, kettő közülük szűkössége miatt csaknem alkalmatlan tantermi célokra).
A földszinten az órákra várakozásra alkalmas aulával és 200 főt befogadó kiváló
akusztikájú hangversenyteremmel rendelkezünk. Aulánkat és hangversenytermünket
rendszeresen igénybe veszik városunk intézményei, szervezetei megemlékezések,
hangversenyek, civil egyesületek rendezvényei céljára.
1 Emlékkönyv, Pátzay János Zeneiskola AMI, 2008. Gyöngyös
14
Aula
2012-ben teljes körű felújítást végeztek, melynek köszönhetően korszerűbbé vált
fűtésrendszerünk, megoldódott a vízszigetelés problémája, új burkolatok kerültek a
járófelületre, új ajtót kaptak a tantermek, megújultak a vizesblokkok. Oktató-nevelő
munkánkat jó munkakörülmények között, méltó környezetben végezhetjük.
Hangversenyterem
15
Zeneiskolánk névadójáról
Pátzay János 1906. november 23-án született Gyöngyösön. Tanulmányait a
városban kezdte, majd Budapesten az Országos Királyi Magyar Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán folytatta orgona szakon. Ferencsik János évfolyamtársa volt.
Tanulmányait 1933-ban fejezte be, ekkor visszatért Gyöngyösre és elfoglalta a
Szent Bertalan templom orgonista állását. Ebben az évben kapta meg kántori oklevelét is
Esztergomban.
A templom kórusának karnagyaként országos sikereket ért el. Munkássága
elismeréseként dr. Puky Árpád, a város akkori polgármestere a Szent Bertalan
templomban új orgonát építtetett, mely akkor az ország harmadik legjobb orgonájának
számított.
Névadónk orgona- és zongorahangversenyek előadójaként is ismertté vált. A
Magyar Rádiótól is meghívást kapott fellépésekre, ahol szintén nagy sikerrel szerepelt.
Sajnos ezek a felvételek nem maradtak fenn számunkra.
A háborús események elől feleségével együtt Szombathelyre menekült, majd a
front elmúltával visszatért Gyöngyösre. Folytatta munkáját orgonaművészként,
karnagyként és zenepedagógusként. 1955. szeptember 6-án gyakorlás közben érte a halál.
Szeretett, elismert, megbecsült művésze és tanára volt Gyöngyös városának. Iskolánk
1993-tól viseli a nevét.2
2 Emlékkönyv, Pátzay János Zeneiskola AMI, 2008. Gyöngyös
16
A zeneoktatás fejlődése Gyöngyösön
1958-ban, a zeneiskola megalakulásának évében Szabó Tivadar igazgatása alatt,
kis létszámú tantestület lelkes munkájával zongora-, hegedű-, cselló- és szolfézsoktatás
kezdődött.
A tanári létszám, s ezzel együtt a hangszeres oktatás jelentős bővülése Záborszky
József nevéhez fűződik, aki 1962-1969 között volt a zeneiskola igazgatója. Fiatal
tanárokat hozott Budapestről, akik közül néhányan az akkor már Európa hírű I. István
Gimnázium szimfonikus zenekarának tagjai voltak, s friss diplomásként nagy lendülettel
és hatalmas munkabírással gyakorolták hivatásukat. Voltak, akik megszerették Gyöngyös
városát, s itt telepedtek le, itt alapítottak családot, s utazó tanárokból a zeneiskola állandó
tanáraivá váltak.
Ebben az időszakban már választható hangszer volt a fuvola, kürt, klarinét, oboa,
fagott, hárfa, cimbalom és megkezdődött a magánének tanítás is. Oktatásuk magas
színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy növendékeik közül szép számmal
tanultak tovább zenei pályán, iskolánk jelenlegi tanárai közül többen is az ő tanítványaik
voltak. Célként tűzték ki, hogy az egyéni oktatás mellett lehetőséget teremtsenek a
gyerekek együttmuzsikálására is. E cél hamarosan meg is valósult a vonósokból álló
Tücsök zenekar megalakulásával. Nem sokkal később fúvós hangszeres együttesek is
szerveződtek.3
Zeneoktatásunk ma
Jelenlegi tantestületünk törekvése: példát mutató elődeinkhez méltónak maradni,
megőrizni az általuk megteremtett magas oktatási színvonalat. Célunk, hogy minél több
gyerek fedezze fel a hangszeres játék, az éneklés, a közös muzsikálás örömét.
Valamennyi növendékünknek lehetőséget adunk, hogy közönség előtt is
bemutathassa zenei fejlődését. E bemutatók formája igen változatos: „kis koncert” a
szolfézsórákon, ahol a csoport tagjai egymásnak mutatják be hangszeres darabjaikat;
közös órák, ahol az egy tanárnál tanulók hallhatják egymást; zeneiskolai hangversenyek,
ahol a családtagoknak, barátoknak játszhatnak; bemutathatják tudásukat a város
óvodáiban, iskolai és városi ünnepélyeken, kiállítás megnyitókon közreműködhetnek.
3 Emlékkönyv, Pátzay János Zeneiskola AMI, 2008. Gyöngyös
17
Kiemelkedően jó képességű növendékeinket helyi, regionális és országos zenei
versenyekre készítjük fel, melyeken jó eredményt érünk el. Iskolánk ad otthont a
kétévente megrendezésre kerülő megyei zongoraversenynek, fuvolaversenynek és
furulyaversenynek. E megmérettetések kiváló alkalmat nyújtanak mind a kollégák, mind
a növendékek számára egymás megismerésére, szakmai fejlődésük segítésére.
A zenei pályát választókat sikerrel készítjük fel a továbbtanulásra.
E feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges a kollégák
együttműködése, egymás segítése. Tapasztalatom és az elért eredmények is azt mutatják,
hogy közös céljaink elérése érdekében tudunk és akarunk hatékonyan együtt
munkálkodni.
Tanszakaink, együtteseink
Zeneiskolánkban 5 tanszakon tanítunk. Tantestületünk 22 tagú.
A tanszakok tanári létszáma:
zongora: 7 fő
fúvós: 6 fő
vonós: 6 fő
elmélet: 3 fő
magánének: 1 fő
Intézményünk tanulói létszáma évtizedek óta közel állandó: kb. 350 fő. A jelen
tanévben 348 növendékünk van.4
Növendékeink létszáma évfolyamonként és tanszakonként a 2015/2016. tanévben:
Előképző Alapfok Továbbképző
1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3.
58 fő 60 fő 65 fő 33 fő 39 fő 25 fő 23 fő 21 fő 12 fő 4 fő 8 fő
Fúvós tanszak Vonós
tanszak
Zongora
tanszak
Magánének Szolfézs
főtárgy
109 fő 91 fő 120 fő 19 fő 9 fő
4 KIR STAT 2015-2016. tanév
18
Zeneiskolánkban választható hangszerek: zongora, orgona, furulya, fuvola,
klarinét, trombita, harsona, kürt, tuba, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, gitár.
Magánének tanulás is biztosított. A kötelező szolfézsoktatáson kívül zeneirodalmi
jártasságra is szert tehetnek növendékeink.
Az együttmuzsikálás örömét hangszeres együtteseink hivatottak nyújtani: a ma is
működő Tücsök zenekar, furulya zenekar, fuvola zenekar, rézfúvós együttes, klarinét
együttes, kamaraének csoport, valamint az adott művek előadására létrejövő, adott
eseményhez köthető különböző hangszerekből álló kamaraegyüttesek.
Az aktívan zenélni vágyókat zeneiskolai tanulmányaik befejezése után szeretettel
várják a város hangszeres és énekes együttesei: a Musica Mansueta kamarazenekar, a
bányász fúvószenekar és a város 3 vegyes kara, melyek több évtizedes múltra
tekinthetnek vissza, s melyeknek tagjai túlnyomórészt szintén jelenlegi, vagy volt
zeneiskolai növendékek és tanárok.
Intézményünk zeneismeret- vokális tanszaka
1993-ban, csaknem friss diplomásként kerültem az iskolába. Ezt megelőzően az
esztergomi zeneiskolában tanítottam egy tanévet. Új munkahelyemen segítőkész vezetők
és kollégák fogadtak. Az akkori tanszakvezető és a tanszak további három tanára nagy
segítségemre volt a helyi tanterv, a szokások, hagyományok megismerésében,
elsajátításában. Szakmai tanácsokkal segítették munkámat.
Ebben az időszakban még az óvodások zeneoktatását is támogatta az állam, az én
feladatom volt a zeneiskola épületén belül tartott óráimon kívül a zeneóvodás
foglalkozások megtartása saját óvodájukban. Zeneiskolánkhoz tartozott az 1. számú (ma
II. Rákóczi Ferenc Katolikus) Általános Iskola tánc tagozata is, így a balettet és néptáncot
tanuló gyerekek szolfézsoktatását is én láttam el anyaiskolájukban.
Később ezek a feltételek módosultak, megszűnt az óvodás korú gyermekek
normatív támogatása, a tánc tagozat önálló művészeti iskolává alakult. Szolfézsóráimat
ma kizárólag a zeneiskola épületében tartom.
19
Szolfézs tanterem
Tanszakunk tanárainak száma változó, szolfézs tárgyat és zeneirodalmat a tanulói
létszám függvényében 2-3 kolléga tanít (teljes óraszámban jelenleg egyedül én, két
kollégám 10, illetve 4 órában tanít szolfézst és zeneirodalmat). Szolfézs és zeneirodalom
csoportjaink száma jelen tanévben 21.
Magánének tárgyat a kezdetektől 1 kolléga oktat, így nem önálló tanszakként,
hanem a zeneismeret- vokális tanszak részeként működik.
A tanszakvezetői teendőket több éve én látom el. Elsődleges feladatomnak
tekintem a kollégáimmal való segítő együttműködést. Éves munkatervben rögzítjük a
tanév rendjét, így minden kolléga időben értesül teendőiről. Heti rendszerességgel
beszéljük meg a tanszak aktuális feladatait, az esetleges problémákat, igyekszünk ezekre
megoldást találni. Azon kollégákat, akik mindössze néhány órában tanítanak szolfézst,
zeneirodalmat, igényük szerint tanmenettel, óravázlattal, zenehallgatási anyaggal segítem
munkájuk sikeres végzésében.
Tanszakunk tevékenysége nem korlátozódik kizárólag a tanórák munkájára.
Szolfézscsoportjaink énekelnek iskolánk szentmiséin, valamint védőszentünk, Szent
Cecília emlékére rendezett ünnepélyünkön.
Ezeken az eseményeken iskolánk hangszeres együttesei kísérik a dalokat,
alkalmat teremtve az együtt muzsikálásra. A felkészítésben a tanszak valamennyi
kollégája részt vesz és együttműködünk más tanszakokkal is.
20
Minden tanévben rendezünk helyi népdaléneklő versenyt, valamint csoportos
szolfézsversenyt, amelyen az adott évfolyam dalanyagát dolgozzuk fel változatos
formában. (Ezt részletesen ismertettem portfólióm 2. fejezetében.)
Sikerrel vettünk részt Egerben megyei szolfézsversenyen, s nagy örömömre négy
alkalommal, 1999-ben, 2002-ben, 2005-ben és 2008-ban növendékeim bejutottak az
országos szolfézsverseny döntőjébe.
A zenei pályára való felkészítést kezdetben csoportban, néhány éve azonban
legföljebb 2-3 növendék egy időben való tanításával végezzük. A változás oka az, hogy
tanítványaink egyre csökkenő számban választják a zenei pályán való továbbtanulást, így
szolfézsból „B” tagozatos csoport indítása az elmúlt 5 évben a csekély létszám miatt nem
volt lehetséges. Felvételire készülő tanulóinkat kötelező óraszámunkon felül, a
gyerekekkel egyeztetett időpontban és gyakorisággal oktatjuk.
Reflexió
Zeneiskolánk közel 60 éve biztosítja Gyöngyös város és a környező települések
gyermekeinek zenei nevelését. Kezdetben néhány hangszer tanulására kaptak lehetőséget a
beiratkozó növendékek. Az évtizedek alatt intézményünk jelentősen fejlődött, a tanszakok és
választható hangszerek száma a többszörösére növekedett. Az intézményvezetők, együttműködve
a fenntartókkal, folyamatosan bővítették az iskola hangszerállományát, biztosítva a tanulók
számára a hangszerkölcsönzés lehetőségét. Mára zeneiskolánk jelentős hangszerállománnyal
rendelkezik.
Az esztétikus tanítási környezet kialakítására is törekedtek intézményvezetőink,
fenntartóink. Tantermeink korszerű bútorokkal berendezettek, valamennyi teremben van
zenehallgatásra alkalmas eszköz, a szolfézstermekben televízió, médialejátszó, mely videó
felvételek megtekintését is lehetővé teszi. Ideális tanítási környezetben végezhetjük munkánkat.
Zeneoktatásunk feladata, s egyben célja is, hogy a gondjainkra bízott gyerekek zenei
képességeit a lehető legmagasabb szintre fejlesszük, s ehhez olyan eszközöket használjunk, hogy
számukra ne csak munkát, hanem örömöt is jelentsen a tanulás folyamata, hiszen öröm nélkül
zenélni lehetetlen.
E célt igyekszünk elérni azzal, hogy az elsajátítandó ismereteket (a tantervi követelmények
lehetőségein belül) tanulóink adottságához igazítjuk, ezáltal biztosítva számukra sikerélményt,
motivációt a továbbfejlődéshez. Valamennyi növendékünk szakszerű segítséget kap zenei
képességei kibontakoztatásához az egyéni és társas zenélésben egyaránt.
21
Zeneiskolai tanulmányaik folyamán sokrétű zenei élményt biztosítunk számukra, olyan
élményeket, melyeket aktív zenei képzésben nem részesülő kortársaik talán soha nem
tapasztalnak meg. Kutatások sora igazolja, hogy a zenét tanuló gyerekek tanulmányi
átlageredménye szignifikánsan magasabb hangszert nem tanuló társaikénál, munkájukat
intenzívebb figyelem és jobb megoldási stratégiák jellemezik. A vizsgálatok arra is
bizonyítékot szolgáltatnak, hogy a mindennapos zenei nevelés segít leküzdeni a szociális
hátrányt, megelőzheti a hátrányos helyzetből induló gyermekek leszakadását.
A zenei nevelés feladata a zenei ízlés formálása az ismeretek átadásának
segítségével. Zenei ízlést pedig a jól megválasztott, értékes zenei anyag adhat bármelyik
műfajban. Kollégáimmal együtt növendékeink zenei ízlésének formálásán
munkálkodunk nap, mint nap.
Zárszóként hadd idézzem Müller véleményét, mely a tanítás lényegét fogalmazza meg:
”A tanítás semmit sem kényszeríthet, nem tehet mást, mint hogy felkínálja a zenéhez
kapcsolódó sokoldalú tapasztalat lehetőségét. Az, hogy a tanulók elfogadják-e a
zenepedagógia kínálatát, azoktól a feltételektől függ, melyek együttesen ösztönző
környezetet alakítanak ki, melyeknek megteremtése a tanítás feladata.”
4. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a
tudás felhasználásával
Dobszay László: A hangok világa Szolfézskönyv a zeneiskolák I. osztályának
Szolfézsoktatásunk alap tankönyvét, a Dobszay- sorozat I. kötetét elemzem a
következő szempontok alapján:
a) Mennyire veszi figyelembe a tanulók életkori sajátosságait?
b) A dalok, gyakorlatok milyen logikai rendet követnek?
c) A tankönyv első és második része milyen módon segíti egymást?
d) Elegendő segítséget nyújt-e az évfolyam tantervi követelményében előírt
elméleti ismeretek elsajátításához?
e) Mennyire felel meg nyelvezetében és illusztrációjában a mai kor
elvárásainak?
f) Segíti-e a szolfézs és a hangszeres tanulmányok összekapcsolását?
22
A tankönyv az általános iskola 3. osztályosainak, tehát 8-9 éveseknek készült.
Azok a gyerekek, akik voltak előképzősök, szextnyi hangterjedelemben énekelnek
biztonsággal. Természetesen vannak kivételek, de a csoportok nagy részét ez jellemzi.
Akik nem jártak előképzőbe, azok az általános iskolai énekórákról hozzák előzetes
tudásukat, mely nem egységes. A feladat a tiszta intonáció kialakítása és megfelelő
hangterjedelem elérése valamennyi gyereknél, mely elengedhetetlenül szükséges az
egységes csoporthangzáshoz. Lássuk, milyen támogatást nyújt ehhez a szolfézskönyv?
Amennyiben a tankönyv hónapokra kijelölt tematikája szerint haladunk, a
szeptemberi és októberi ismétlő, kis hangterjedelmű dalok után azonnal az oktávnál
nagyobb hangtávolságot bejáró, kvintváltó, parlando, rubato népdalok között találjuk
magunkat, melyeknek tartalma csupa könny, bánat, kesergés, tömlöc, rabság. Az 53.
oldalon egy balladát is fellelhetünk. Tapasztalatom szerint ezek a dalok kevéssé
alkalmasak arra, hogy lekössék a gyerekek figyelmét és megkedveltessék velük a
népdaléneklést. Új ritmikai elemként megjelenik a koronás éles ritmus, anélkül, hogy a
szinkópára bármiféle utalás történt volna. Az éles ritmus megfigyeltetésére, tudatosítására
a parlando előadásmódú dalok alkalmatlanok. A tankönyv szerzője nem tekintette fontos
szempontnak, hogy az új ismereteket már megtanult hangzó anyagon figyeltesse meg és
tudatosítsa. (Nyújtott ritmust tartalmazó dal egyetlen egy található a 111. oldalon, a
gyakorlatok között még ennyi sem.)
Haladjunk tovább a tankönyvben! Decemberi dalaink között a Szűröm vóna
kezdetű lá- pentaton dal után (57. old.) azonnal a fi módosított hangos Télen nagyon
következik. Eddig szinte kizárólag pentaton dalokat énekeltünk, fá és ti hang elvétve
fordult elő, így a fi hang előkészítetlenül jelenik meg. A decemberre előírt dalok a
gyerekek életkorának megfelelőek, szívesen éneklik.
Januárban oktávugrással induló szinkópa ritmust tartalmazó dalaink következnek.
(Egyikben sincs fi hang.) Ezeket a dalokat is kedvelik növendékeink, de a tapasztalatom
azt mutatja, hogy a kezdő ugrást csak a csoport tisztán intonáló tagjai tudják elénekelni,
a kevésbé jól intonáló, kisebb hangterjedelemmel bíró tanulók számára a feladat
megoldhatatlan, egységes csoporthangzást nem tudunk kialakítani. A dalokhoz
kapcsolódó gyakorlatok, melyek a népdalok variánsai jól használhatóak, segítik a
dallamfordulatok és a ritmikai elemek rögzítését.
23
Februárban kerülnek sorra a kanásztánc ritmusú dalok. Március és április hónap a
szinte csak negyedeket tartalmazó dudanótáké. Ezek a dalok ritmikájukban és
dallamukban is lényegesen egyszerűbbek, könnyebben elsajátíthatóak, mint a januárban
tanulandók.
A tankönyv dalanyaga (a parlando, rubato dalok kivételével) jól használható a
dallamfordulatok megfigyeléséhez, gyakorlásához. Új ritmikai elemek tudatosítására
azonban nem alkalmasak. Az éles- és nyújtott ritmust olyan dalok segítségével
tudatosítom, melyeket a könyv nem tartalmaz.
Tantervi követelmény a hangnemek ismerete 1b 3# előjegyzésig. A biztos
tájékozódást az segítené, ha elegendő kottaképet látnának a gyerekek ahhoz, hogy
rögzüljön az előjegyzéshez tartozó hangok helye. A tankönyv túlnyomó részt az F- dóban
való tájékozódást gyakoroltatja, lényegesen kevesebb a G-dóban látható kottakép, a D-
és A-dó csak a tanév végén jelenik meg elenyésző számú szemléltetéssel. Tapasztalatom
azt mutatja, hogy a gyerekek csak F-dóban tájékozódnak biztosan, a többi elvárt
hangnemben nem.
A hangnemek tankönyv általi tudatosításában kifogásolom, hogy az adott
hangnemhez tartozó előjegyzés csak időnként jelenik meg, váltakozva a sor közbeni
módosítással. Véleményem szerint sokkal könnyebben jegyzik meg a gyerekek az adott
hangnem előjegyzését, ha azt következetesen a sor elején látják. A néha ide, néha oda írt
módosító jelek nem segítik a hangnemek rögzülését.
A tankönyv második részében található gyakorlatok sem tartalmukban, sem
nehézségi szintjükben nem illeszkednek a tankönyv első részéhez. Példaként említem a
november hónapot: a tankönyv első részében ez az oktávnál nagyobb hangterjedelmű
parlando dalok hónapja, ugyanilyen hangterjedelmű betűkottás és ötvonalas kottás
olvasógyakorlatokkal, melyek kvart, kvint és oktávugrásokat is tartalmaznak, ritmusuk
változatos. Ezzel szemben a tankönyv második részében a november hónapra írt
olvasópéldák szekund és terc hangközökből épülnek fel, ritmusuk csupa egészkotta. Sem
szolmizálásuk, sem abszolút névvel való éneklésük nem nyújt élményt a tanulóknak.
A tankönyv illusztrációi igényesek, többnyire a dalok tartalmát ábrázolják. Mai
nagyon színes világunkban azonban a mindössze két színt: a kéket és narancssárgát
használó színvilág már korszerűtlen.(Bár kétségtelenül fejleszti a gyerekek rajzkészségét
a rajzok kiszínezése.)
24
A tankönyvben található olvasmányok hasznosak, lényegre törőek és a korosztály
számára érthetően fogalmazottak.
A szolfézs ̶ hangszer kapcsolatát a könyv szerzője rendkívül fontosnak tartja.
Valamennyi gyakorlatnál megtalálhatjuk a „próbáld ki hangszereden”, „keresd meg
hangszereden” kérést, ezzel segítve a gyerekeket abban, hogy szolfézs és hangszeres
tanulmányaikat ne külön-külön, hanem egységben lássák. Ennek az egységben való
gondolkodásnak a kialakítása hosszú évek munkájával valósulhat meg.
Reflexió
A tankönyvet (bár sok kritikai észrevételem volt a dalanyagával kapcsolatban)
összességében használhatónak találom. A dalait válogatva, általános iskolai ének-zene
tankönyvek, népdalgyűjtemények anyagával kiegészítve tanítom.
Az olvasógyakorlatoknak a felét dolgozzuk fel az órák során, ezek esetében is sok
kiegészítő anyagot használok. (Kodály: 333 olvasógyakorlat, Kodály: Ötfokú zene I.
kötet)
Ritmusgyakorlatokat a tankönyv nem tartalmaz, pedig a megosztott figyelem
fejlesztéséhez fontosak a dalok mellé tapsolt, kopogott osztinátók, hosszabb
ritmuskíséretek, esetleg kétszólamú ritmusgyakorlatok, különböző hangszínnel
megszólaltatva. A ritmuskészség fejlesztéséhez Gát József: Kottaolvasás c. kétszólamú
ritmusgyűjteményét használom, mely a magasabb szolfézs évfolyamok anyagához is jól
alkalmazható.
Véleményem szerint az 1966-ban megjelent tankönyv korszerűsítésre szorulna.
Szerkezetének módosításával, dalait és gyakorlatait fokozatosan nehezedő sorba
rendezve, számukat csökkentve, könnyebben áttekinthetővé válna. Használata jelentősen
egyszerűsödne diákok, tanárok számára egyaránt.
25
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák
fejlesztése
Számítógéppel segített tanulás - keresőprogramok (zene és kotta), elektronikus
könyvtárak internetes elérési címlistája
Zenei könyv, kotta adatbázisok:
http://www2.cpdl.org/wiki/index.php/Main_Page
http://imslp.org/
http://www.8notes.com/
http://www.free-scores.com/index_uk.php3
http://konyvespolc.com/
http://konyvkonnektor.hu/?p=4341
https://www.mozaweb.hu
Könyvesboltok, zeneműboltok, kiadók weboldalai:
http://www.emb.hu/
http://bookline.hu/main.action?tab=konyv
http://www.edition-peters.com/
http://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/
http://www.alexandra.hu/
http://www.lira.hu/
http://lisztbolt.hu/
http://www.libri.hu/
Zenei újságok:
http://muzsika.net/
http://www.gramofon.hu/
http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html
http://fidelio.hu/
Zenei szervezetek, szakmai fórumok:
https://www.artisjus.hu/
26
http://musicianswho.hu/
http://www.mzmsz.hu/
http://www.mztsz.hu/
Kotta- és zeneszerkesztő programok:
https://musescore.org/hu
http://www.thevirtualpiano.com/
https://www.noteflight.com/demo
http://www.finalemusic.com/products/finale-notepad/
Hangversenyélet, színház, opera:
http://www.port.hu/
http://www.opera.hu/
https://www.mupa.hu/
http://www.concertbudapest.com/
http://zeneakademia.hu/hu/kezdolap
Video megosztó portál, internetes rádió:
https://www.youtube.com/?hl=hu&gl=HU
https://www.shoutcast.com/
Audió, videó konvertáló programok:
http://www.freemake.com/hu/free_audio_converter/
http://www.freemake.com/hu/
http://www.vidtomp3.com/
http://keepvid.com/
Reflexió
Felgyorsult világunkban információáradat zúdul ránk minden pillanatban.
Percenként többször szólítanak fel valamelyik tömegkommunikációs eszközt használva
vásárlásra, részvételre, adakozásra, élményszerzésre, egyszóval fogyasztásra. Az életünk
minden helyzetére megoldást kínáló szolgáltatásokból, termékekből ki-ki maga döntheti
el, mi az, amire valóban szüksége van. A marketing szakemberek tökéletesen kidolgozott
27
módszerekkel szólítanak meg minden korosztályt, olyan szükségleteket kialakítva,
amelyek soha eszünkbe nem jutottak volna. Ezt nevezem én „sárkány ellen sárkányfű”-
kínálatnak, Csukás István szavait kölcsönözve.
Soraimból kitűnik, hogy nem vagyok híve a fogyasztás ilyen mértékű
ösztönzésének. Felnőttként kötelességemnek tartom felhívni tanítványaim figyelmét arra,
hogy okosan válasszanak a számtalan felajánlott lehetőségből, s hogy nem kell
MINDENT választani, a kevesebb is elég. A számítógépes játékokkal, facebook
chateléssel töltött napi több órát túlzottnak találom, véleményem szerint a mozgástól és a
valódi beszélgetésektől veszi el az időt. A videó megosztó portálokon is rengeteg
megtekintésre nem méltó tartalom található, az itt látottakhoz való kritikus viszonyulásra
is felhívom tanítványaim figyelmét.
Az információáramlatnak azonban számos előnye is van. A szükséges ismeretekhez
egy kattintással hozzájuthatunk, a világhálón soha nem tapasztalt mértékű tudásanyag
halmozódott fel, amiből kedvünkre válogathatunk. A fentiekben a tanításomhoz, szakmai
munkámhoz szorosan kapcsolódó, általam gyakran látogatott weboldalakat gyűjtöttem
össze. A videó megosztó portálokon nagyszerű előadók felvételei érhetőek el, ezekből
válogatom óráim zenehallgatási anyagát. A szabadon letölthető kották és oktatási
segédanyagok használatával a tanórák változatosabbá tehetőek. A kották, szakkönyvek
rendelése is egyszerűbbé, gyorsabbá vált az internetes áruházak elterjedésével. Az online
zenei folyóiratok tudósítanak a legújabb szakmai eredményekről, új módszerekről,
érdekes interjúkat tartalmaznak, tájékoztatást nyújtanak a zenei élet aktualitásairól.
Valamennyi hangversenyről értesülhetünk a programajánló oldalak által. A szakmai
szervezetek honlapjain tájékozódhatunk a munkánkat érintő jogszabályokról, a fórumok
lehetőséget biztosítanak szakmai konzultációra.
A világhálót mértékkel és szelektíven használva gyorsan és kényelmesen juthatunk
hasznos információkhoz, ízlésünknek megfelelő szórakozáshoz.
28
6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása
Saját tematikus terv
Tematikus tervem bemutatására a második szolfézs évfolyamra előírt
követelményekből a barokk táncok témakörét választottam. A táncokkal foglalkozó órák
a tananyag változatos feldolgozására adnak lehetőséget. Kitekinthetünk a társművészetek
felé, megismertethetjük növendékeinkkel a kor jelentős épületeit, műalkotásait, alkotóit.
Videó felvételekről megnézhetjük, hogyan táncolták ezeket a táncokat, s milyen ruhákat
viseltek ebben a korban. A gyerekek bemutathatják társaiknak a hangszeres órájukon
tanult táncokat, zongorista növendékek kísérhetik a csoport énekét. Az elsajátítandó
táncokat Dobszay László: A hangok világa Szolfézskönyv a zeneiskolák II. osztályának
c. tankönyv tartalmazza, szövegüket Sulyok Gizella: Pilletánc c. gyűjteményéből
kölcsönzöm.
Barokk táncok
Óra A tanítási
óra anyaga
Fejlesztési
területek Ismeretanyag Munkaforma
Szemléltetés,
megfigyeltetés
1. A barokk kor
stílusjegyei
J. S. Bach
életének
rövid
története
Bach:
Menüett
(Tk:175.old.)
Dallamhallási
készség
Analitikus
készség
Belső hallás
Lapról olvasás
Tiszta
intonáció
Szekvencia
Két részre
tagolhatóság
Kérdés-felelet
Menüett
jellemzői
Barokk fogalma
J. S. Bach
Tanári
magyarázat
Frontális
munka
Egyéni munka
Páros munka
Barokk
épületek,
festmények
Képek J. S.
Bach életéről
Bach: Menüett
tanári
bemutatása
Házi feladat: J. S. Bach művek keresése saját hangszeres anyagukban
2. Bach:
Menüett
Tanulók
hangszeres
művei
Purcell élete
Purcell:
A-dúr
menüett
(Tk:189.old.
Tiszta
intonáció
Analitikus
készség
Dallamhallási
készség
Zenei
íráskészség
Belső hallás
Lapról olvasás
Improvizációs
készség
(szekvencia)
Periódus
fogalma
Kéttagú forma
fogalma
Purcell
Händel
Tanári
magyarázat
Frontális
munka
Egyéni munka
Páros munka
J. S. Bach
művek a tanulók
előadásában
Képek Purcell
és Händel
életéből
Tanári
bemutatás
szöveggel
(Sulyok Gizella:
Pilletánc I. 18-
19.old.)
Menüett tánc:
29
(Händel:
Vízizene)
https://www.you
tube.com
/watch?v=Zrmo
CqoF034
Házi feladat: Menüettek keresése saját hangszeres anyagukban
3. Bach:
Menüett
Purcell:
A-dúr
menüett
Tanulók
hangszeres
művei
Purcell:
g-moll
menüett
(Tk:186.old.)
Tiszta
intonáció
Analitikus
készség
Lapról olvasás
Belső hallás
Bővülés
fogalma
Dúr-
párhuzamos
moll ismétlése
Vezetőhang
ismétlése
Tanári
magyarázat
Frontális
munka
Egyéni munka
Páros munka
Menüettek a
növendékek
előadásában
Tanári
bemutatás
szöveggel
(Sulyok Gizella:
Pilletánc I. 28-
29.old.)
Házi feladat: Zongorista növendékek megtanulják a három menüett kíséretét
4. Bach:
Menüett
Purcell:
A-dúr
menüett
Purcell:
g-moll
menüett
Krieger élete
Krieger:
Menüett
(Tk: 177.old
Tiszta
intonáció
Analitikus
készség
Dallamhallási
készség
Zenei
íráskészség
Belső hallás
Lapról olvasás
Hangköz
hallás
Hangzat hallás
Menüettről
tanultak
összefoglalása
Periódusról
tanultak
összefoglalása
Dúr- moll
hármashangzat
ismétlése
k6, N6 hangköz
ismétlése
Krieger
Tanári
magyarázat
Frontális
munka
Egyéni munka
Páros munka
Menüettek a
növendékek
kíséretével
Képek Krieger
életéről
Krieger:
Menüett
tanári
bemutatása
szöveggel
(Sulyok Gizella:
Pilletánc I. 12-
13.old.)
Házi feladat: Zongorista növendék megtanulja a Krieger: Menüett kíséretét. Gyerekek
megkeresik hangszeres darabjaik között.
5. Krieger:
Menüett
Pachelbel
élete
Pachelbel:
Sarabande
(Tk:183.old)
Tiszta
intonáció
Analitikus
készség
Lapról olvasás
Improvizáció
(szekvencia)
Sarabande
jellemzői
Pachelbel
Tanári
magyarázat
Frontális
munka
Egyéni munka
Páros munka
Krieger:
Menüett
bemutatása
különböző
hangszereken a
tanulók
előadásában
Sarabande tánc:
30
https://www.you
tube.com/watch
?v=GjLTTgv5F
UQ
Tanári
bemutatás
szöveggel
(Sulyok Gizella:
Pilletánc II. 22-
23.old.)
Képek
Pachelbel
életéről
Házi feladat: Sarabande keresése saját hangszeres anyagukban
6. Pachelbel:
Sarabande
Krieger:
Bourrée
(Tk:192.old.)
Tiszta
intonáció
Analitikus
készség
Lapról olvasás
Improvizáció
(szekvencia)
Felütés
Bourrée
jellemzői
Tanári
magyarázat
Frontális
munka
Egyéni munka
Páros munka
Sarabande a
növendékek
előadásában
Bourrée tánc:
(Händel:
Vízizene)
https://www.you
tube.com/watch
?v=epmG43H9
D98
Tanári
bemutatás
szöveggel
(Sulyok Gizella:
Pilletánc I. 14-
15.old.)
Házi feladat: Bourrée keresése saját hangszeres anyagukban
7. Krieger:
Bourrée
Purcell:
Rigadoon
(Tk:
180.old.)
Tiszta
intonáció
Dallamhallási
készség
Zenei
íráskészség
Improvizáció
(periódus
utótagja)
Rigadoon
jellemzői
Alla breve
fogalma
Tanári
magyarázat
Frontális
munka
Egyéni munka
Páros munka
Bourrée a
növendékek
előadásában
Rigadoon tánc:
(Händel:
Vízizene)
https://www.you
tube.com/watch
?v=6fa2wZEsR
WM
Tanári
bemutatás
szöveggel
31
(Sulyok Gizella:
Pilletánc I. 14-
15.old.)
Házi feladat: tanult táncok gyakorlása
8. Valamennyi
tanult tánc
Tiszta
intonáció
Elsajátított
ismeretanyag
rendszerezése
Táncokról
tanultak
összefoglalása
Írásbeli
számonkérés
teszt formájában
Frontális
munka
Egyéni munka
Írásbeli teszt
kitöltése
Táncok éneklése
Tanulók
hangszeres
előadása
Reflexió
Szolfézstanítással eltöltött éveim alatt gyakran tapasztalom, hogy a szolfézsórán
tanultakat a gyerekek nem tudják felidézni hangszeres órán, a hangszeres órán sokszor
gyakoroltakat (pl.: abszolút névvel való olvasás) pedig nem tudják alkalmazni
szolfézsórán. Ez időnként konfliktus forrása hangszert tanító kollégáinkkal.
A memória működését elemző irodalmat olvasva megnyugvással vettem
tudomásul, hogy ebben nincs semmi meglepő:
„A pedagógusok kudarcélményeinek tekintélyes része származik felidézési
problémákból. Vargha tanárnő a reformkor tárgyalása kapcsán megkérdezi a tanítványait,
mit tanultak Kölcseyről irodalomból. Senki nem jelentkezik. A tanárnő ismételt kérdésére
valahogy így reagálnak: „Nem emlékszünk...” „Nem tudjuk...” „Nem is biztos, hogy
tanultunk az életéről...” Vargha tanárnőnek megvan a véleménye az osztály
magyartanáráról.
Jogos-e ez az elítélő vélemény? Egyáltalán nem biztos, hogy a magyartanár rossz munkát
végzett. Az iskolában gyakori tapasztalat, hogy az egyik szituációban és kontextusban
megtanult ismeretek nem vagy csak nagyon nehezen idézhetőek fel megváltozott
szituáció vagy kontextus esetén.”5
A felidézés megkönnyítését szolgálja, ha gyakran felhívjuk a gyerekek figyelmét
a hangszeres órán és a szolfézs órán elsajátított ismeretek azonosságára. Ezen analógiák
felismerésére nyújtanak kiváló lehetőséget a növendékek hangszeres előadásai a
szolfézsórákon. Már az egészen kicsik is szívesen mutatják meg, mit tanultak hangszeres
5 Knausz Imre: A tanítás mestersége 7. old.
32
órán, a csoport tagjai felismerik a gyerekdalokat, közösen elénekeljük, ezzel is erősítve a
hangszer- szolfézs kapcsolatát.
A második osztályos szolfézs évfolyamon is hasonló tapasztalataim vannak. A
gyerekek örömmel mutatják be hangszeres órán tanult táncaikat, s azt is alkalmunk nyílik
megbeszélni, ha hangszeres órán más hangnemben játszották és mi ennek az oka. (Bach:
G-dúr menüettjét szolfézs órán C-dúrban énekeljük, Krieger: a-moll menüettjét e-
mollban)
A táncokkal foglalkozó órákon tanulóink ismereteket szerezhetnek a barokk
korról, megismerkedhetnek a legjelentősebb mesterekkel, a zenei idézeteket jó
előadóktól, stílusosan hallhatják és láthatják. Ezek az ismeretek reményeim szerint
hangszeres tanulmányaikban is segítik őket.
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása
Kérdőív a szolfézs tárgyról
Az évek során több ezer növendéket volt alkalmam tanítani. Az órákon igyekszem
oldott légkört teremteni, ahol szabad véleményt nyilvánítani, kérdezni, tévedni, újra
próbálni, vagyis aktívan részt venni. Az órák elején a gyerekek néhány szóban
beszámolnak a számukra fontos aktuális eseményekről. Véleményem szerint ezek a
beszélgetések fontosak, mivel általuk megismerhetem iskolai eredményeiket, szabadidős
tevékenységüket, érdeklődési területüket, családi hátterüket. Teljesebb képet kapok
személyiségükről, mint ha csak a szolfézsórai teljesítményük alapján alkotnék véleményt.
Tanítványaim túlnyomó többsége jó tanulmányi eredményt ér el közismereti
tárgyakból, tantárgyi versenyeken indul, s a heti négy zeneiskolai óráján kívül aktívan
sportol, táncol (hetente legkevesebb három alkalommal), hétvégén sport-, illetve
táncversenyeken vesz részt. Az alvással töltött időn kívül életüket a külső irányítású
tevékenységek töltik ki. Minden percüket szabályozzuk, elvárjuk tőlük a reggeltől estig
tartó koncentrált figyelmet, a minden feladatban való tettrekészséget, lelkesedést. Szabad
játékra, „csak úgy vagyok” pihenésre nincs lehetőségük hétvégén sem, hiszen akkor
mennek versenyekre, s készítik el házi feladataikat.
Az oktatáspolitikai szakmai megbeszéléseken évek óta fő gondolat a lexikális
ismeretanyag csökkentése, azonban a gyakorlat ennek az ellenkezője. Tanulóinknak
33
továbbra is sok-sok felesleges információt kellene elraktározniuk emlékezetükben, az
ismeretek elmélyítésére nincs elég idő, így tudásuk csak a témazáró dolgozat idejéig
marad meg, utána törlődik a memóriájukból. Elszomorít, hogy döntéshozóink, bár tudják
a megoldást, mégsem tesznek semmit a változás érdekében.
A közoktatás helyzete, a diákok leterheltsége a zeneiskolai tanítást is érinti. A
délután érkező gyerekek már túl vannak 6-7 tanórán, ami figyelmet, koncentrációt
igényelt. Fáradtak, szeretnének már valami olyannal foglalkozni, amihez kedvük van. (Én
is ezt érzem este hétkor 6 szolfézsóra után és bevallom, igen nehezen vagyok
mozgósítható bármilyen további tevékenységre.) Az órákra alacsony motivációval
érkeznek, oktatói feladatunk olyan módszereket alkalmazni, amelyek elősegítik belső
motivációjuk növekedését és pozitív viszonyulásukat a feladatok megoldásához. Ez a
törekvés nem minden feladattípus esetében jár eredménnyel, van, amit növendékeim
kevésbé szívesen végeznek.
A kérdőív bemutatása
A diákokkal való beszélgetések alkalmával kiderült, hogy azokat a feladatokat
nem kedvelik, amelyek komplexebbek, több előzetes ismeret szükséges a
megoldásukhoz, vagy hosszan tartó figyelmet kívánnak, vagyis ami számukra „nehéz”.
Úgy gondoltam, reálisabb képet alkothatok a feladattípusok kedveltségéről
kérdőív kitöltésével. A világhálón akadtam rá Török Mihályné Bálint Nóra
szakdolgozatára, mely „A tanulók attitűdje a zeneiskolákban folyó szolfézsoktatás iránt”
címet viseli. Hasonló felmérést végzett a szolfézst tanuló gyerekek körében, mint amilyet
én terveztem. A kérdések megfogalmazásához és az értékeléshez e munka adott
segítséget.6 (A teljes kérdőívet a melléklet tartalmazza.)
A kérdések
Az első három kérdés a szolfézs tárgyhoz kapcsolódó érzésekre vonatkozott:
a) mit hallott róla, mielőtt elkezdett szolfézsra járni
b) első benyomások a szolfézsról
c) jelenlegi viszonyulása a szolfézshoz
6 http://www.parlando.hu/2014/2014-6/TorokMihalyne-BalintNora.pdf
34
A következő 12 kérdés a részfeladatok gyakoriságára, kedveltségére és
hasznosságára irányult, 1-től 5-ig terjedő skálán értékelve.
A záró kérdéscsoportban karikázással jelölték mi az, amit szeretnek a szolfézsban,
mi az, amit nem.
A megkérdezettek bemutatása
A kérdőív kitöltésére harmadik osztályos szolfézscsoportjaim tagjait kértem meg.
Különböző életkorban kezdték zeneiskolai tanulmányaikat, 11-14 év közöttiek.
Néhányan hiányoztak, így 23 növendék, 8 fiú és 15 lány válaszolt a kérdésekre.
A tanulók megoszlása hangszerük szerint: 14 zongorista (2 „B” tagozatos), 4 fuvolista, 2
furulyás, 1 hegedűs, 1 csellista, 1 kürtös.
A kérdőív feldolgozása
A szolfézshoz való viszonyulást 1-5-ig értékelhették a gyerekek, az 1. válasz a
nagyon rosszat, a 2. válasz az elég rosszat, a 3. válasz a semleges viszonyulást, a 4. válasz
az egészen jót, az 5. válasz a nagyon jót jelenti.
1. diagram
Az 1. diagramon látható eredmények szerint a tanulók 74 %-a több jót hallott a
szolfézsról, mint rosszat, 26 %-a pedig semleges érzésekkel kezdte a tanulást. Az 1. és 2.
választ senki sem jelölte.
3. válasz 6 fő26%
4. válasz 14 fő61%
5. válasz 3 fő13%
Előzetes attitűd
3. válasz 6 fő
4. válasz 14 fő
5. válasz 3 fő
35
2. diagram
Az első élményeit a növendékek 83%-a jónak, illetve nagyon jónak ítélte, 17%
semleges volt. Az 1. és 2. választ itt sem jelölte egy tanuló sem.
3. diagram
3. válasz 4 fő17%
4. válasz 14 fő61%
5. válasz 5 fő22%
Kezdeti attitűd
3. válasz 4 fő
4. válasz 14 fő
5. válasz 5 fő
2. válasz 2 fő9%
3. válasz 4 fő17%
4. válasz 12 fő52%
5. válasz 5 fő22%
Jelenlegi attitűd
2. válasz 2 fő
3. válasz 4 fő
4. válasz 12 fő
5. válasz 5 fő
36
Jelenleg 74% jól, vagy nagyon jól érzi magát az órákon, 17% semleges és 9% nem
érzi jól magát. A gyerekeknek lehetőségük volt leírni azokat az okokat, melyek az
attitűdváltozást előidézhették. Az indoklások között szerepelt a „fáradt vagyok”, „lusta
vagyok eljönni” és az „unalmasnak találom”. Az a két növendék, aki a 2. választ jelölte,
nem indokolta választását.
Növendékeim szolfézs tárgyhoz való viszonyulása a kérdőív tanulsága szerint
(mely megegyezik saját tapasztalatommal) pozitívnak mondható. A gyerekek többsége
szívesen jár órára, azonban sajnos nem mindenkivel sikerült megszerettetnem a szolfézst.
E tény új módszerek átgondolására, jövőbeni alkalmazására ösztönöz.
A szolfézsórákon előforduló feladatok gyakorisága, kedveltsége, hasznossága
A feladatok gyakoriságát reálisan ítélték meg tanítványaim. A ritmustapsolás, a
népdalok abszolút névvel való éneklése szolfézs 3. osztályban már ritkábban fordul elő,
mint az ezt megelőző évfolyamokon. Mivel a dalanyag túlnyomó részét népdalok
alkotják, így más dalokat ritkán éneklünk. (Ezek a kánonok. A tankönyv végén található
angol dalokra a kérdőív kitöltésének időpontjában még nem került sor.) Felvételről
történő zenehallgatás sem fordul elő minden órán. A kérdőív feldolgozása során
szembesültem azzal, hogy ezt növendékeim gyakrabban igényelnék, valamint kérték a
régebben szinte minden órán sorra kerülő „kis koncertek” folytatását, ahol egymást
hallgathatják meg. Ígéretet tettem, hogy ezentúl gyakrabban hallgatunk zenét, mind
élőben, mind felvételről.
1
2
3
4
5
A feladat gyakorisága
37
A feladatok közül a legkedveltebbek a zenehallgatás formái, valószínűleg azért,
mert ez nem kíván a növendékek részéről aktív részvételt, így nem megerőltető. A további
feladatok kedveltsége arányos a gyakoriságukkal. Természetes, hogy a gyakran
előforduló feladatok megoldásában idővel gyakorlottá válnak, sikerélményhez jutnak a
helyes megoldás által, így a feladattól való idegenkedésük is csökken. A kedveltségi
értékek 4,35 és 3 között találhatóak. Számomra megnyugtató volt, hogy a legkevésbé
kedvelt feladattípus sem kapott 3-nál rosszabb értékelést, ami a semleges viszonyulást
jelzi.
1
2
3
4
5
A feladat kedveltsége
1
2
3
4
5
A feladat hasznossága
38
A feladat hasznosságának megítélésekor nem a várt eredményt kaptam. Meglepő
volt számomra, hogy a nem túl gyakran előforduló és nem is kedvelt feladatokat, mint a
hangközök felismerését, népdalok abszolút névvel való éneklését és a tanári magyarázatot
ítélték a leghasznosabbnak. Ezzel szemben a legkedveltebbek közé tartozó zenehallgatás
és szöveges népdaléneklés a kevésbé hasznos kategóriába került. A feladatok hasznosság
szerinti értékelése mozog a legszűkebb skálán, 3 és 4 között, tehát a gyerekek látják
valamennyi hasznát zenei műveltségük és hangszertanulásuk szempontjából.
A záró kérdéscsoportban a következő válaszokat jelölték:
Szeretem a szolfézsban azt, hogy…
a feladatok se nem unalmasak, se nem érthetetlenek számomra
segíti a zenében való eligazodásomat, zenei fejlődésemet és hangszertanulásomat
szépségeitől gazdagabbá válik személyiségem, érzelmi világom
elősegíti gondolkodásomnak jobbá, gyorsabbá rendszerezettebbé, összetettebbé
válását
Nem szeretem a szolfézsban azt, hogy…
a feladatok végrehajtása nem tölt el örömmel
nem vagyok meggyőződve hasznosságáról, ezért sokszor felesleges idő- és
energia-befektetésnek tartom
1
2
3
4
5
A feladat gyakoriságaA feladat kedveltségeA feladat hasznossága
39
Reflexió
A szolfézsoktatás, mint valamennyi, a közoktatás részét képező tantárgy,
évfolyamonként meghatározott tantervi követelményekre épül. A követelmények
tartalmazzák az adott évfolyamon elsajátítandó tudásanyagot, elméleti ismereteket.
Oktatásunk dokumentumai: a helyi tanterv, tanmenet, tematikus terv részletezik az
ismeretek elsajátításához szükséges módszereket, a szemléltetést és gyakorlást szolgáló
zenei anyagot. Növendékeinket ezek alapján tanítjuk.
A módszerek és a szemléltető anyagok azonban folyamatos felül bírálatra,
korszerűsítésre szorulnak. A mai gyerekek már nem taníthatóak ugyanúgy, mint húsz
évvel ezelőtt. Megváltozott a társadalom, a digitális technika elterjedésével világunk
többszörösére gyorsult saját gyermekkorom élettempójához viszonyítva. Ez a gyorsulás
feltartóztathatatlan, oktatási módszereinket szükséges a megváltozott körülményekhez
igazítani.
A csoportos oktatás nehézsége a differenciálás, a személyre szabott tananyag
kidolgozása. A gyerekek különböző adottságokkal és belső motivációs szinttel vesznek
részt az órákon, így annak biztosítása, hogy a csoport valamennyi tagja az óra minden
percében sikerélményhez jusson és maximálisan motivált legyen, igen nehezen
megvalósítható.
A kérdőív értékelése során hasznos információkhoz jutottam tanulóim szolfézs
tárgyhoz és az órai gyakorlatokhoz való viszonyulásáról. Válaszaikból kiderült, mely
feladattípusokat végeznek szívesebben, s melyeket kevésbé, mit szeretnének gyakrabban,
s mit ritkábban. A tantervi követelmények korlátain belül véleményüket figyelembe
veszem, óráim szerkezetén módosítani fogok.
Eddig is törekedtem pedagógiai módszereim korszerűsítésére, szakmai
továbbképzéseken vettem részt, a jó ötleteket igyekeztem beépíteni saját gyakorlatomba.
A gyerekek válaszai további gondolkodásra ösztönöznek. A jövőben is gyűjteni fogom a
jó ötleteket, mellyel a tananyag elsajátítását élményszerűbbé tehetem növendékeim
számára.
40
8. Szakmai együttműködés és kommunikáció
Hangverseny szervezése, lebonyolítása
Zeneiskolánk 2011 óta a Pátzay János Katolikus Zeneiskola nevet viseli,
fenntartója az Egri Főegyházmegye.
Iskolánk egyházi intézménnyé válásakor a plébános úr kezdeményezésére
védőszentet kapott, Szent Cecília személyében. A mártírhalált halt szent névnapjáról
minden tanévben november 22-én hangversennyel és plébános úr előadásával
emlékezünk meg. Ez a tanév olyan eseménye, melyen tanulóink részvétele (a fenntartói
elvárásoknak megfelelve) minél nagyobb számban kívánatos. Az elvárásnak oly módon
igyekszünk megfelelni, hogy a hangverseny műsorába közreműködőkként bevonjuk a
szolfézst tanuló gyerekeket, szüleiket megkérjük a megemlékezésen való részvételre.
A hangverseny szervezése októberben kezdődik. A tanszakon tanító kollégákkal
kiválasztjuk a dalokat. Fontos szempont, hogy vallásos tartalmúak legyenek, s
dallamosságukkal valamennyi tanulónk számára zenei élményt nyújtsanak, szívesen
tanulják meg és énekeljék ezeket. Erre leginkább az ifjúsági misék dalai alkalmasak,
melyeket különböző gyűjteményekből válogatunk. Minden tanévben három dalt
választunk, melyeket a szolfézsórákon tanítunk meg növendékeinknek. Szintén az órákon
készülünk fel a szereplési szituációra, elmondjuk hogyan fog zajlani, kik fognak még
közreműködni, hogyan illik viselkedni az eseményen. Itt kérjük meg a gyerekeket az
ünnepélyes alkalomhoz illő öltözet viselésére.
Az előadás színesebbé tétele érdekében a dalokat hangszerkísérettel adjuk elő. Az
évek során kialakult gyakorlat szerint a furulyazenekar tagjai segítenek ebben. November
hónapban már kísérettel gyakoroljuk a dalokat. Növendékeink örömmel vesznek részt a
közös munkában. Megtanulják az egymás énekéhez és a hangszeres kísérethez való
alkalmazkodást, mely által fejlődnek szociális kompetenciáik.
A hangversenyen iskolánk több hangszeres együttese, a magánénekes tanulókból
alakult kamarakórus és egyéni hangszeres gyerekek is közreműködnek. A megemlékezés
napján helyszíni főpróbát tartunk, megbeszéljük a műsor rendjét.
Az ünnepély az intézményvezető köszöntő szavaival veszi kezdetét, a
hangversennyel folytatódik, plébános úr előadásával zárul.
41
Reflexió
Egyházi fenntartónk elvárása, hogy iskolánk tanárai és növendékei havi
rendszerességgel vegyenek részt szentmisén. Zeneiskola lévén természetes számunkra,
hogy a mise rendjébe illesztve hangszeres és énekes műveket adjunk elő. A miséken való
közreműködésre minden hónapban más- más tanszak készül fel. A téli hónapokban
kerülnek sorra az énekes produkciók, amikor a hideg miatt a hangszeres szolgálat nehezen
oldható meg. A novemberi Szent Cecília ünnepély dalai a decemberi szentmisén még
egyszer elhangzanak, ahol nem csak a gyerekek szülei, hanem a misén résztvevő hívek is
hallhatják növendékeinket.
A Szent Cecília ünnepély és a szentmisén történő éneklés lehetőséget nyújt az
iskolán belüli, tanszakok közötti szakmai együttműködésre, valamint jó alkalom a
szülőkkel és a fenntartóval való kapcsolattartásra.
9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre
Benedekfi István, Buzás Zsuzsa: A hangszertanulás lehetséges transzferhatásai
(Parlando, 2016/1. szám)
A tanulmány összefoglalást nyújt az elmúlt évtizedek kutatásairól, melyek a
zenetanulás transzferhatását vizsgálták. E kutatások több tudományterület is érintettek: a
pedagógiát, a fejlődéslélektant és az agykutatást is. Mindhárom terület azonos
következtetéseket vont le: a zenetanulás bizonyíthatóan fejleszti mind a kognitív, mind a
motoros készségeket, hozzájárul a kreativitás fejlődéséhez, elősegíti a magas szintű
szociális kompetenciák kialakulását.
A tanulmány gondolatmenetét követve ismertetem a hazai és nemzetközi
vizsgálatokat és azok eredményeit.
Nemzetközi kutatások
A zenei képességek korán, már 2-3 éves életkorban jelentkeznek, a zenei szenzitív
periódus 8-10 éves korig tart, a képességek fejlődésének ez fontos, vissza nem térő
időszaka. A zenei készségek mérésére már az 1910-es években kezdtek módszereket
kidolgozni. A zenei tesztek nagy számban terjedtek el. Az első standardizált tesztet Carl
Emil Seashore készítette Measurement of Musical Talent néven 1919-ben.
42
A 60-as évek elején előtérbe került az agy kognitív tevékenysége és a művészetek
összefüggéseinek vizsgálata. Ezek közül is kiemelt szerephez jutott a zene idegrendszeri
kapcsolatainak tanulmányozása. Számos kísérlet bizonyította, hogy zenehallgatáskor,
közös éneklés és tánc során növekszik az endorfin termelése, mely bizonyos idegsejtek
által termelt neurotranszmitter, fájdalomcsillapító hatású. A közösségben egyidejűleg
átélt endorfin-kiáramlás, öröm-érzés rendkívül erős kötődést, összetartozás-érzést hoz
létre, amit sokkal nehezebb más módon elérni. Az együtt zenélés a szociális kohézió
megteremtésének egyik legősibb eszköze.
Hans Günther Bastian 1992–1998 között 14 berlini iskola 170 tanulóján végzett
longitudinális vizsgálatot. A vizsgálatokból kiderült a zenélés és az intelligencia közötti
általános kapcsolat jelenléte. A zenélés hatására az átlag alatti IQ-teljesítményt nyújtó
gyermekek aránya feltűnően csökken, az átlagon felül teljesítőké pedig nő. A zenélés
tehát felgyorsítja az intellektuális fejlődést, és egyszerre fejleszti az átlag alatti és feletti
teljesítményt nyújtó gyermekeket. Felmérést készített a zenélés és a szociális viselkedés
közötti összefüggésekről is. Számos szociális aspektust vizsgált zene centrikus és kontroll
osztályokban. A zene centrikus osztályokban jóval kevesebb a teljesen kiközösített
gyermek, mint a kontrollcsoportban. Ezekben az osztályokban tanuló gyermekek szülei
sokkal nagyobb számban számoltak be gyermekeik jó kapcsolatteremtő és probléma-
megoldó képességéről, mint a kontrollcsoportosok szülei. Bastian szerint az
együttmuzsikálás szociális aspektusai egyértelműen megmutatkoznak. A zene, mint
kapcsolat- és érzelemfejlesztő eszköz, illetve az együtt zenélés, mint tevékenység, egyedi
módon fejleszti a közösséget, és járul hozzá az osztály szociális, érzelmi és
teljesítménymotivációs integrációjához.
M. Weinberger szerint a zene különleges elosztórendszerben fejti ki hatását az agy
neurális moduljain keresztül, amelyek specifikus feladatokat végeznek el. Ebből követ-
kezik, hogy a modulok sokfélék, és a célok követelményei szerint aktivizálódnak,
vesznek részt a folyamatokban. Példán keresztül bizonyítja az agyi összjáték
komplexitását, amikor egy hangszeren játszó gyermek belső folyamatainak részletes
elemző leírásával érzékletessé teszi, hogy mely agyi modulok hogyan aktivizálódnak,
gyakorolódnak a zenélés alatt. Ezek a következők:
érzékszervek, percepció: hallás, auditív, vizuális, taktilis és mozgásos gyakorlás;
kognitív, szimbolikus transzferálás, a zenei kódrendszer átalakítása cselekvéssé,
a partitúra lejátszása a kottaolvasás megértésével és hanggá formálásával;
tervezés a hosszú távú és kitartó cselekvés végrehajtására;
43
mozgásos, motorikus aktivitások, részben kis/finom mozgás, valamint
izomkoordináció az egész testben;
érzelmi, motivációs differenciáltság;
tanulási folyamat, a zenei szöveg elsajátítása;
az emlékezet kapacitásának növekedése a gyakorlással;
reflektáló, kritikus, önkritikus gondolkodás a saját zenélési eredmény
értékelésével.
1997-ben Antal- Lundström Ilona 260 magas társadalmi rangot elért svéd állampolgár
életfontosságú kompetenciáinak színvonalát vizsgálta, valamint a gyermekkori és esetleg
a még ma is tartó esztétikai tevékenységek közötti összefüggéseket igyekezett feltárni. A
vizsgálatban résztvevők közül senki sem volt hivatásos zenész. Eredményei szerint a
zenei aktivitások segítettek a személyiség kompetenciáinak kifejlesztésében: az
önszabályozás, a szervező- és rendszerező képesség és a teljességben való tájékozódás
terén, a kommunikációs biztonságban, valamint az együttműködési képesség
kialakulásában. Az a csoport, amelynek tagjai kiskoruktól, a családi környezetben
mindennapi rutinként vettek részt a zenélésben, a legmagasabb kompetenciaszintet
mutatta a szociális, a kommunikatív és a kognitív kompetenciák terén.
Hazai kutatások
1950-ben Kecskeméten Nemesszeghyné Szentkirályi Márta alapította az első
ének-zene tagozatos iskolát, a ma már világhírű Kodály Iskolát. Itt Kodály elgondolása,
útmutatása szerint folyt az oktatás: a gyerekek nagyobb óraszámban, lényegesen nagyobb
ütemben haladtak ének-zene tantárgyból, mint a normál tantervű osztályokban. A napi
rendszeres éneklés csiszolta a hallást és a hangot, fejlesztette a kottaolvasási készséget és
a ritmusérzéket, a karének fegyelemre és önfegyelemre szoktatta, kitartásra és
alkalmazkodóképességre tanította a gyerekeket, erősítette a közösségi érzést.
Kokas Klára és Eiben Ottó 1968-ban végzett vizsgálatából kiderült, hogy a
zenetagozatos gyerekek magasabb teljesítményt mutattak a megfigyelőképesség
különböző formáiban, mint magas szociális státuszú, de nem zenetagozatos társaik.
Barkóczi Ilona és Pléh Csaba Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai
hatásvizsgálata 1977-ben zajlott. Részletesen az alábbi eredményeket bizonyította a
vizsgálat.
44
A Kodály szerinti zenei nevelésben részesülőknek:
nőtt a kreativitása (gondolkodás hajlékonysága, eredetisége, a feladathoz való
jobb alkalmazkodása)
nőtt az intelligencia és a kreativitás közti arányosság
gyengült a szociális helyzet és az intelligencia közti korreláció (leküzdték
szociális hátrányukat)
Vitányi és munkatársai követéses vizsgálatukban budapesti, ceglédi, egri,
kecskeméti ének-zene tagozatos és normál osztályokban végzett tanulókat kerestek fel 4
év elteltével. A vizsgálatok egyértelműen mutatták a volt zenetagozatos diákok ízlésének,
igényesebb értékítéleteinek stabilitását. A zenei nevelésnek még a társadalmi mobilitásra
is hatása volt. A volt zenetagozatos, szegényebb családokból származó fiatalok mind
olyan tanulmányokat folytattak, melyek alapján a társadalmi ranglétrán és a szociális
színvonalnak egy magasabb szintjén folytathatták későbbi életüket. Az igényszint, a
sikerorientáltság megnövekedése, a társadalmi beilleszkedés magasabb igénye lett a volt
zenetagozatos fiatalok motivációs forrása.
Mérei Ferenc irányításával egy kutatócsoport a zenetagozatos és nem
zenetagozatos, normál osztályok szociometriai vizsgálatát végezte el. A normál osztályok
több kisebb csoportra tagolódtak, melyek egymás riválisai, nem volt köztük kölcsönös
kapcsolat. A zenei osztályok „puha” közösséget alkottak, osztályonként 2-3 csoport
különült el, azonban e csoportok között az egymást segítő, támogató attitűd, magas szintű
kooperativitás volt jellemző, az osztály „demokratikus” közösség volt. Mindez a közös
zenei tevékenység magasrendű szocializációs hatásaként értékelhető.
Reflexió
A tanári pályámon eltöltött évek során folyamatos szakmai fejlődésre törekedtem.
Ennek érdekében továbbképzéseken vettem részt. Ezek közül előnyben részesítettem
azokat, amelyeken bemutatóórákat látogathattam. Számomra ezek voltak a
leghasznosabbak, hiszen láthattam a kollégák módszertani gyakorlatát, ötleteiket
beépíthettem saját tanóráimba. Az MA-60 képzésre szintén azért jelentkeztem, hogy
frissítsem ismereteimet zeneismeretből és módszertanból. Sokat tanultam tanáraimtól és
csoporttársaimtól, az itt elsajátított tudást alkalmazni fogom saját gyakorlatomban.
45
Szintén az önművelés fontos része a szakmai újítások, kutatások nyomon
követése. A Parlando online felületén rendszeresen tájékozódom a zenetanítás új
módszereiről és a zenetanulás hatásainak vizsgálati eredményeiről.
Benedekfi István és Buzás Zsuzsa cikke átfogó képet nyújt a külföldi és hazai
felmérések eredményeiről, melyek az aktív zenélés jótékony hatását bizonyítják életünk
számos területén:
Közös éneklés, zenélés során növekszik az endorfin termelése, mely
fájdalomcsillapító hatású.
A közösségben egyidejűleg átélt endorfin-kiáramlás, öröm-érzés rendkívül erős
kötődést, összetartozás-érzést hoz létre.
Az együtt muzsikáló csoportokat az egymást segítő, támogató attitűd, nagyfokú
kooperativitás jellemzi.
A zenei aktivitások segítenek az önszabályozás képességének kifejlesztésében, a
kommunikációs biztonság, valamint az együttműködési képesség kialakulásában.
A zenetanulás hatására nő a kreativitás.
Fegyelemre és önfegyelemre szoktat, kitartásra ösztönöz.
Ízlésformáló hatású, magasabb igényszintet alakít ki.
Tanárként feladatom és célom, hogy növendékeimet segítsem az éneklés, zenélés
örömének, jótékony hatásának felfedezésében.
Befejezésül Kodály Zoltán örökérvényű szavait idézem:
„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan
kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet
szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”
46
Függelék
Kérdőív a szolfézsról
A következő feladatokban azoknak az állításoknak a számát/betűjelét karikázd be, melyeket
magadra nézve igaznak tartasz! Egy kérdésnél csak egy választ jelölj!
1) Mielőtt a zenei előképzőt/a szolfézs tárgyat elkezdted tanulni, mit hallottál róla, milyen
érzésekkel kezdtél el járni rá?
1 – Rengeteg rosszat hallottam róla és már az elejétől kezdve kedvetlenül, negatív érzésekkel és
negatív hozzáállással jártam rá.
2 – Nem sok jót hallottam róla, ezért az elejétől kezdve volt bennem egy kis neheztelés a tárgy
iránt.
3 – Hallottam jót is rosszat is, semleges érzésekkel kezdtem el szolfézst tanulni.
4 – Több jót hallottam róla, mint rosszat, ezért alapvetően pozitív volt a hozzáállásom a szolfézs
iránt.
5 – Rengeteg jót hallottam már róla és nagyon örültem, hogy lehetőségem van szolfézst tanulni.
2) Mik voltak az első benyomásaid, amikor már megkezdted a zenei előképzőt/a szolfézstanulást?
1 –Nagyon rosszul éreztem magamat az órákon, az egész szolfézst borzasztónak találtam.
2 – Elég rosszul éreztem magamat az órákon és nem szerettem a szolfézst.
3 – Nem éreztem túl jól magamat az órákon, de kimondottan rosszul sem, nem volt különösebb
véleményem a szolfézsról.
4 – Egészen jól éreztem magamat az órákon, alapvetően szerettem a szolfézst.
5 – Nagyon jól éreztem magamat az órákon, az egész szolfézst nagyon szerettem.
3) Mit gondolsz most a szolfézsórákról?
1 – Nagyon rosszul érzem magamat az órákon, az egész szolfézst borzasztónak találom.
2 – Elég rosszul érzem magamat az órákon és nem szeretem a szolfézst.
3 – Nem érzem túl jól magamat az órákon, de kimondottan rosszul sem, nincs különösebb
véleményem a szolfézsról.
4 – Egészen jól érzem magamat az órákon, alapvetően szeretem a szolfézst.
5 – Nagyon jól érzem magamat az órákon, az egész szolfézst nagyon szeretem.
Azért kérdeztem meg ugyanazokkal a szavakkal a jelenlegi véleményedet is a szolfézsról, mert
van olyan tanuló, akinek a szolfézstanulás közben megváltozott a kezdeti véleménye. Te be
tudsz számolni ilyen változásról?
Ha igen, kérlek, válaszolj a következő 2 kérdésre is (a; b), ha nem, a következő 2 kérdést
figyelmen kívül hagyhatod.
a) Körülbelül mikor történt ez a változás? Hányadik éve tanultál akkor szolfézst?
………………………………………………………………………
b) Tudod, vagy sejted, hogy mi válthatta ki ezt a változást? Írd le, mit gondolsz!
………………………………………………………………………
………………………………………………………………………
………………………………………………………………………
………………………………………………………………………
4) Kérlek, hogy a szolfézsóra különböző elemeire vonatkozóan bekarikázással jelöld…
- a legfelső számsorokon, hogy milyen gyakran fordul elő az adott gyakorlat/feladat az órákon!
(1 – sohasem fordult még elő ilyen; 2 – előfordult már, de csak nagyon ritkán; 3 – szokott ilyen
gyakorlat/feladat lenni az órákon, de nem túl gyakran; 4 – gyakran előfordul ez a
feladat/gyakorlat, majdnem minden órán; 5 – minden órán előfordul ez a gyakorlat/feladat)
47
- a középső számsorokon, hogy mennyire szereted azt a feladattípust!
(1 – nagyon nem szeretem; 2 – nem szeretem; 3 – semleges vagyok a feladattal kapcsolatban; 4
– szeretem; 5 – nagyon szeretem)
- a legalsó számsoron, hogy mennyire tartod hasznosnak zenei műveltséged és
hangszertanulásod szempontjából! (1 – egyáltalán nem; 2 – nem sok haszna van; 3 – nem
tudom; 4 – látom valamennyi hasznát; 5 – nagyon hasznosnak találom)
népdalok éneklése szöveggel
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
népdalok éneklése szolmizálva
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
népdalok éneklése ábécés névvel
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
más, konkrét zeneszerzőktől származó dalok, vagy szöveg nélküli, hangszerre írt
darabok éneklése szöveggel, szolmizálva, vagy ábécés névvel
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
szolmizáló éneklés kéz-, vagy betűjel alapján
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
hangközök felismerése kottakép, vagy hallás (például a tanár zongorajátéka) alapján
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
hangközök felépítése kottázva (például egy megadott alaphang fölé), vagy énekelve
(például egy zongorán megszólaltatott hang fölé kell énekelni a kért hangköz másik
hangját)
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
ritmustapsolás
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
egy, a tanár által megszólaltatott ritmussor, vagy dallam lejegyzése a füzetbe
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
48
a tanár magyarázatának segítségével valamilyen új zenei elemmel (például szolmizációs
hanggal, hangközzel, ritmusképlettel, zenei kifejezéssel, zenei formával, zenei
korszakkal, zeneszerzővel…) ismerkedünk meg és foglalkozunk vele
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
a tanár előadásában meghallgatunk egy-egy zeneművet (például zongorán, vagy más
hangszeren)
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
felvételről meghallgatunk egy-egy zeneművet
Milyen gyakran fordul elő? 1 2 3 4 5
Mennyire szereted? 1 2 3 4 5
Mekkora hasznát látod? 1 2 3 4 5
5) Karikázd be azoknak az állításoknak a betűjelét, amelyeket igaznak tartasz magadra nézve.
Ennél a kérdésnél több betűt is bekarikázhatsz.
Szeretem a szolfézsban azt, hogy…
a – a feladatok se nem unalmasak, se nem érthetetlenek számomra.
b – a feladatok végrehajtása örömöt, élvezetet ad.
c – a zenében való eligazodásomat, zenei fejlődésemet, és hangszertanulásomat segíti.
d – szépségeitől gazdagabbá válik személyiségem, érzelmi világom.
e – gondolkodásomnak jobbá, gyorsabbá, rendszerezettebbé, összetettebbé válását segíti elő.
f – egyéb:………………………………………………………………………
6) Karikázd be azoknak az állításoknak a betűjelét, amelyeket igaznak tartasz magadra nézve.
Ennél a kérdésnél több betűt is bekarikázhatsz.
Nem szeretem a szolfézsban azt, hogy…
a – a feladatok sokszor unalmasak, vagy érthetetlenek számomra. (Húzd alá, melyik fordul elő
gyakrabban!)
b – a feladatok végrehajtása nem örömmel tölt el engem.
c – sem zenei gondolkodásomat, sem hangszertanulásomat nem segíti igazán; nem tudom a
szolfézsórán tanultakat más zenei időtöltéseim (kamarazenélés, koncertlátogatás,
zenehallgatás…) közben hasznosítani és a hangszeres órán tanultakkal összekapcsolni,
összeegyeztetni.
d – számomra inkább negatív, mint pozitív érzések kapcsolódnak hozzá, és ezért úgy érzem,
inkább káromra, mint hasznomra van a szolfézsórák látogatása.
e – nem vagyok meggyőződve hasznosságáról, ezért sokszor felesleges idő- és energia-
befektetésnek tartom.
f – egyéb:………………………………………………………………………
49
Irodalom
Dobszay László: A hangok világa I. kötet, Editio Musica Budapest, 1966
Dobszay László: A hangok világa II. kötet, Editio Musica Budapest, 1967
Németh Rudolf- Nógrádi László- Puster János: Szolfézs antológia, Editio Musica
Budapest, 1984
Simonné Sármási Ágnes- Szigetiné Horváth Zsuzsa: Zenei készségfejlesztő
feladatgyűjtemény I- II. kötet, ROMI- SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 2008
Molnár Antal: Klasszikus kánonok, Editio Musica Budapest, 1955
Nógrádi László- Papp Károlyné- Spiegel Marianna: Dallamírási feladatok II. kötet, Aelia
Sabina Alapítvány, Budapest
Nógrádi László: Zenediktálás Gyakorlatok 6/B osztályos tanulók számára, Ifjúsági Lap-
és Könyvkiadó, 1985
Legányné Hegyi Erzsébet: Bach példatár I. kötet, Editio Musica Budapest, 1971
Sulyok Gizella: Pilletánc I-II. kötet, Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 1993
Gát József: Kottaolvasás, Editio Musica Budapest, 1951
Kodály Zoltán: Ötfokú zene I. kötet, Editio Musica Budapest, 1958
Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat, Editio Musica Budapest, 1962
Emlékkönyv, Pátzay János Zeneiskola AMI, Gyöngyös, 2008
Knausz Imre: A tanítás mestersége http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.htm
http://www.parlando.hu/2014/2014-6/TorokMihalyne-BalintNora.pdf