MISKOLCI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
TDK-DOLGOZAT
Tar Szilvia BA
2011
A MAGYAR HÁZTARTÁSOK GAZDASÁGI HELYZETÉNEK
ELEMZÉSE A II. VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG, KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁSRA
Kézirat lezárása: 2010. november hó 09.
REZÜMÉ
A magyar háztartások gazdasági helyzetének elemzése a II. világháborútól
napjainkig, különös tekintettel a rendszerváltásra
Az alapfogalmak és a háztartások általános gazdasági tevékenységének összefoglalása
után elemzésre kerül Magyarország II. világháború utáni gazdasági helyzete, a
nehézségek feloldása és az újjáépítés megteremtése. Felvázolásra kerülnek az 1989-90-es
rendszerváltás utáni időszak pozitívumai és negatívumai, a vállalkozói szféra kialakulása
és elterjedése, gyárak bezárása, a megélhetés gondjai, különös tekintettel a
munkanélküliségre.
Vizsgálat tárgyát képzi a rendszerváltás előtti és utáni időszak háztartásokra gyakorolt
gazdasági hatása, a foglalkoztatás aránya, a népesség alakulása, a jövedelem eloszlása.
Feltárásra kerülnek a történelmi eseményekkel párhuzamos gazdasági intézkedések, ezen
intézkedések nehézségei és előnyei a magyar háztartások számára.
Összehasonlításra kerülnek a két időszakot érintő pénzügyi lehetőségek és befektetések,
illetve a háztartásoknak a folyamatosan változó gazdasági életnek megfelelő gyakorlatba
történő átültetései.
Kiemelt figyelmet kap a forint bevezetése, majd a lakossági folyószámla és a bankkártya-
használat elterjedése, a takarékszövetkezetek, bankok, biztosítók számának, szolgáltatási
körük bővítésének és a háztartások pénzügyi szokásainak változása, fejlődése.
Vizsgálat tárgyát képezik a különböző pénzintézetek, figyelemmel szolgáltatási körükre
és az egyes műveleteknél felszámolt jutalékra, díjakra vagy költségekre. Rangsorolásra
kerülnek az egyének és háztartások számára legkedvezőbb pénzügyi feltételeket és a
legtöbb szolgáltatást nyújtó pénzintézetek.
A tanulmány kitér az Egyesült Államokból 2006-ban kiinduló pénzügyi válság 2008-ra
világgazdasági válsággá kiteljesedett krízis társadalmi hatásaira és statisztikai adatokkal
támasztja alá a magyar háztartások takarékossági intézkedéseit. A válság megoldására tett
lépések és további célkitűzések elemzése.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS 1-2. old.
1. MEGHATÁROZÁSOK, FOGALMAK 3-4. old.
2. A HÁZTARTÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRE 5. old.
2.1. A háztartáson belüli munkamegosztás 5-9. old
2.2. A háztartások bevételei és kiadásai 9-12. old.
2.3. A háztartások költségvetése 12-15. old.
2.4. A gyermekvállalás motívumai 15-18. old.
3. A HÁZTARTÁSOK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 1945-
TŐL NAPJAINKIG
3.1. A háború utáni időszaktól a rendszerváltásig (1945-1989) 18-20.old.
3.2. Rendszerváltás (1989) utáni változások 20-22.old.
3.3. Rendszerváltás előtti és utáni időszak összehasonlítása 22-24. old.
3.4. A 2007-es világgazdasági válság és hatása a háztartásokra 25-27. old.
3.5. A válságkezelés 28-33. old.
4. A HÁZTARTÁSOK KAPCSOLATA A
PÉNZINTÉZETEKKEL
34. old.
4.1. A háztartások lakossági folyószámla ismerete és használata 34-36. old.
4.2. Lakossági bankszámla-használat részletei a szomszédos
országokra is kivetítve
36-39. old.
4.3. A bankkártya 39-47. old.
4.4. A bankok szolgáltatási 47-49. old.
ÖSSZEFOGLALÁS 50. old.
TÁBLÁZAT- JEGYZÉK
1. táblázat Az egyes tevékenységekre szánt idő hetente órában (akik heti rendszerességgel töltenek időt az adott tevékenységekkel)
9. old.
2. táblázat A háztartások inputjai és outputjai 10. old.3. táblázat A háztartások fogyasztása termékfőcsoportok szerint 11. old.4. táblázat Egy főre jutó évi átlagos fogyasztás (kg/fő) 15. old.5. táblázat Bankkártya darabszám alakulása 40. old.6. táblázat Bankkártyák száma és használatuk egyes európai
országokban 41. old.
ÁBRA- JEGYZÉK
1. ábra A háztartások nettó finanszírozási képességéről 13. old.2. ábra A születések és halálozások arányának változása 1950
és 2009 között 16. old.
3. ábra Magyarországi népességi trendek 17. old.4. ábra AGDP volumenváltozása 2001-2007 (az előző év
azonos negyedéve = 100 %) 20. old.
5. ábra A munkanélküliség alakulása a közelmúltban 23. old.6. ábra A válság jelei 26. old.7. ábra Kvantitatív kutatási jelentés (MNB) 35. old.8. ábra A pénzügyi ismeretek, információk követésének
gyakorisága 36. old.
1
BEVEZETÉS
A dolgozat arra vállalkozik, hogy a határterületek alapfogalmainak meghatározásán
keresztül bemutassa a háztartások gazdasági életét, feltárja a jelentıs történelmi
korszakok utáni változásokat, azok körülményeit. Rámutat a társadalmi nehézségekre,
melyekkel az egyéneknek, a családoknak szembe kellett és kell néznie napjainkban is.
Kiemeli a pénzintézeteket, melyek a II. világháború utáni évektıl rohamos fejlıdésen
mentek keresztül, melyek nagymértékben segítik a háztartások életét.
Témaválasztásomnál egyértelmő volt számomra, hogy a háztartások gazdasági életének
elemzését fogom választani, ugyanis a kötelezı közgazdasági ismeretek tanulásán kívül
már saját magam is - a meglévı családomon túl - egy leendı háztartás nıi tagja leszek,
így ez a dolgozat segít a rám váró feladatok között történı minél jobb és szélesebb körő
eligazodásban.
Miket foglal magába, mit tartalmaz a háztartásgazdaság? Mindazon javak és
szolgáltatások összességét, amit egy nemzetgazdaság háztartásaiban állítanak elı.
Belesorolható a lakóhely, a táplálkozás, a gyermeknevelés, az idısekrıl, betegekrıl
(rászorultakról) való gondoskodás, a szabadidı eltöltése, az otthoni javítási munkák, a
tisztálkodás, a környezet rendben tartásával, megırzésével kapcsolatos és a hobby
tevékenységek – a kiskertek, kézimunka, bélyeggyőjtés, stb. -, és a családi jellegő
vállalkozások is.
Magyarország történetében is – ahogyan az egész világon – már az ókorban is
foglalkoztak gazdasági kérdésekkel és a történelem folyamán egyre jobban a háztartások
célja a saját gazdaságnövekedés, a vagyonszerzés és gyarapodás, vagyis a haszonszerzés
lett. Milyen körülmények befolyásolják a háztartások életét? Miért változtatnak
szokásaikon? Hogyan alkalmazkodnak a bekövetkezett egyéni vagy társadalmi
változásokhoz és hogyan tanulnak meg korszerően gazdálkodni a családok?
A kérdéseimre adott válaszokban a történelmi áttekintésen túl kerestem azt a feladatkört,
amely legjobban meghatározza a háztartások életét, így jutottam el oda, hogy a
pénzintézetek tevékenységét emeljem ki.
2
Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember minél fiatalabb korban el tudjon igazodni a
pénzügyi világban, hiszen minél kisebb korban megtanulunk valamit, annál jobban és
gyorsabban tudjuk azt elsajátítani, továbbfejleszteni, megérteni stb. Erre egy nagyon jó
példa a számítástechnikai ismeretek, melyet ma már az általános iskolában is tanítanak és
a fiatalok általában jobban értenek hozzá, mint azok, akik csak felnıtt korban tanulták
meg. Véleményem szerint a pénzügyi ismereteket is tanítani kellene minden iskolásnak,
nem csak a szakirányú szakközépiskolákban.
A családok élete túlnyomó részt a vagyon, a pénz körül forog, hiszen a pénz az az eszköz,
az a fizetıeszköz, mellyel biztosítani tudja igényeinek kielégítését. A mai fiatalok
álmaiban már nem a családalapítás áll az elsı helyen, hanem a saját lakás, autó, az
egzisztencia, stb., így nem elhanyagolható a pénzzel való bánásmód ismerete. Ennek az
ismeretnek az elsajátításában a családi pénzbeosztási szokások részben segíthetnek,
támpontot adhatnak, hogy mi hogyan csináljuk, vagy ne csináljuk, de a bonyolultabb és
egyre változó pénzügyi manıverekhez már ık sem mindig értenek. Ezért tartom
fontosnak, hogy a fiatalok életének természetes része legyen a pénzügyi világ ismerete,
mely ismeret segítené ıket a mindennapi életben.
3
1. MEGHATÁROZÁSOK, FOGALMAK
Amint a bevezetıben is említést nyert, a témakörök kifejtéséhez szükséges a
határterületek alapfogalmainak meghatározása, melyek közül alapvetı maga a háztartás
és háztartásgazdaságtan meghatározása ahhoz, hogy megértsük miért is tartozik e témakör
a tudományos kutatások körébe.
Háztartás
A háztartás (a család) a gazdaság legkisebb, aránylag jól meghatározható egysége, a
társadalom alapegysége (mikro egysége) és egyben tükörképe is, valamint az
egyszemélyes és többszemélyes cselekvés rendszere. A háztartás keretei között emberek
tevékenykednek, gazdálkodnak, szükségleteik érdekében a javak tömegét állítják elı,
fogyasztják el. A háztartások pénzgazdálkodásának forrásai a rendszeres és idınkénti
bevételek, a korábbi idıszakok megtakarításai, a felvett hitelek és nem utolsó sorban a
benne élı emberek energiája, tudása. A háztartások szükségletei folyamatosan nınek, így
a gazdaságot állandó fejlesztésre ösztönzik. 1
Háztartásgazdaságtan
„ A háztartásgazdaságtan a háztartás gazdasági magatartását vizsgálja. Kutatja azokat a
motívumokat, amelyek alapján a háztartás, mint közösség dönt az erıforrások, a
rendelkezésére álló idı és jövedelem felhasználásáról, a piaci és nem piaci tevékenység
közötti választásról. Vizsgálja a háztartási tevékenység ösztöntıit, a háztartásoknak a
gazdaság más szereplıivel való kapcsolatát.”2
1 http://tarhely.sokoldal.hu/finance/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-penzgazdalkodas.doc (letöltve: 2010.október 17.) 2 Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995. (8.oldal)
4
A dolgozat kiemelt témája a háztartások kapcsolata a pénzintézetekkel, így szintén
nélkülözhetetlenek az alapfogalmak meghatározása:
A bankszámla
A bankszámla a bank által az ügyfelei részére vezetett nyilvántartás, amelynek
segítségével a bank kezeli az ügyfél nála elhelyezett pénzét, fogadja és teljesíti az ügyfél
fizetési megbízásait, valamint fogadja és jóváírja az ügyfél számára érkezett összegeket.
A rendszeresen küldött bankszámlakivonaton a bank "elszámol" az ügyféllel az általa a
bankszámlán lebonyolított pénzügyi mőveletekrıl.
Lakossági bankszámla
A lakossági bankszámla olyan bankszámla, amelyet nem pénzforgalmi bankszámlaként
nyitott meg a bank, tehát a bankszámlaszerzıdésben nincsen kifejezett utalás arra, hogy a
megnyitott számla pénzforgalmi bankszámla.
Valamely bankszámlának lakossági bankszámlakénti kezelése azért nagyon lényeges,
mert a lakossági bankszámla ellen azonnali beszedési megbízást csak két esetben lehet
benyújtani: ha a számlatulajdonos ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy az inkasszó a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján, végrehajtási eljárás
keretében történik.
Folyószámla
A folyószámla-fogalom háromféle számlára vonatkozik:
- olyan betéti számlára, amelyrıl azonnal, látraszólóan lehet rendelkezni, tehát pénzt
felvenni, vagy átutalásra megbízást adni,
- olyan számlára, amely felett készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel (pl. bankkártyával)
lehet rendelkezni,
- olyan számlára, amelyen mind a betét-, mind pedig a hitelforgalmat könyvelik.
5
2. A HÁZTARTÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRE
A háztartások számára a legfontosabb tagjai helyzetének optimálása, melynek
megvalósításához a szerzett jövedelem kemény korlátot jelent. Ha jövedelmükkel nem
megfelelıen gazdálkodnak, akkor eladósodhatnak, elszegényedhetnek, ezért fontos a saját
bevételek mellett figyelemmel kísérni a piaci állapotot, az állami segítséget, támogatást is.
Megállapítható, hogy a háztartások a bevételek és kiadások egyenlege alapján
gazdálkodhatnak, de a háztartások körébe tartoznak olyan tevékenységek is, amelyek
lényege a „nem kézzel fogható pénz”, pl. önerıs szakmunka, háztartási munka, gyermek-
illetve betegellátás, stb.
2.1. A háztartáson belüli munkamegosztás
A háztartásgazdaság láthatatlan, mert lényege nem a pénz, hanem az idı és az önerıs
munkavégzés. Ebben a szférában évtizedek óta- túlnyomó részt a nık végezték a legtöbb
munkát, ırizték a háztartás vagyonát, a nemek közötti munkamegosztás elve érvényesült.
Míg a család ellátásával kapcsolatos házimunka kizárólag a nık feladata volt, addig a
nehezebb és intenzívebb munka a férfiaké volt, melybe a gyerekek is bekapcsolódtak.3
Mára azonban e feladatok megoszlanak a család tagjai között, s ez a gyakorlat fog
elvezetni oda, hogy a háztartásgazdaság megbecsült része legyen a társadalomnak.
A magyar nık számára a család védelme, azaz szeretteik biztonsága jelenti az életüket
vezérlı legfontosabb értéket, ugyanakkor a jókedvet, a tisztességet, a békét és belsı
harmóniát is sokkal fontosabbnak tartják, mint a régió más országaiban élı társaik. Az
önbecsülés, azaz a saját értékekben való hit a fontossági sorrendben csupán a kilencedik
helyre szorult. A tíz legfontosabb érték között szerepel továbbá az anyagi biztonság, a
büntetés, a hitelesség, a barátság és az igazságosság is.
A GfK Hungária4 kutatásai szerint a magyar nık nem lázadnak a hagyományos
társadalmi szerepek ellen – több mint háromnegyedük egyetért azzal az állítással,
miszerint egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról 3 Max Weber- Gazdaságtörténet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979. (50-54.oldal) 4 http://www.gfk.com/gfkhungaria/index.hu.html (letöltés: 2010. november 2.)
6
(ugyanezen az állásponton van egyébként tízbıl nyolc férfi is), és 71 százalékuk véli úgy,
hogy elsısorban a nık feladata a háztartás és a család dolgairól gondoskodni.
Ezzel egyidejőleg a nık nagyobb arányban (64%) érzik úgy, hogy sok lemondással jár a
család, a férfiak körében némiképp alacsonyabb, 59 százalékos ez az arány. A hölgyek 47
százalékára jellemzı, hogy úgy érzi, fárasztja a mindennapi rutin, míg tíz férfiból négyre
igaz ez az állítás. A magyar nık saját bevallásuk szerint többet vannak együtt
gyermekeikkel és házastársukkal, valamint kevesebb idıt töltenek munkával, mint a régió
más országaiban élık.
A GfK Hungária korábbi kutatásai feltárták, hogy a magyarok szívesen töltik
szabadidejüket otthonukban. Különösen igaz ez a gyengébbik nemre, akiknek 68
százaléka ért egyet azzal, hogy jobb otthon eltölteni egy-egy csendes estét, mint elmenni
valahová. A férfiak valamivel szívesebben mozdulnak ki, körükben a 60 százalékot sem
éri el azoknak az aránya, akik egy csendes otthoni estét többre tartanának egy házon
kívüli programnál.
A gondoskodáson kívül a legtöbb nınek alig jut ideje az aktív kikapcsolódásra.
Szabadidejében tízbıl kilenc nı legalább hetente egyszer élelmiszervásárlással tölti idejét.
Természetben, parkban vagy szabadtéri helyeken tízbıl négy nı tölti idejét heti
rendszerességgel és fittségének megırzése érdekében testedzésre is csupán tízbıl hárman
szánnak idıt. Ha idejük jut rá, legtöbben zenét hallgatnak, újságot, magazint, illetve
könyvet olvasnak. Múzeumba, illetve kiállításra tízbıl kettı sem jut el közülük hetente,
de templomba, sportrendezvényekre, diszkóba és éjszakai klubokba, moziba is csak
hasonlóan alacsony arányban járnak.
A legkedveltebb televíziós mőfajok tekintetében jelentıs különbségek mutatkoznak a
nemek között. Van néhány mőfaj, amelyek kedveltsége jellemzıen a nık körében
magasabb: a sztárok és híres emberek életét bemutató mősorokat tíz hölgybıl négy
szívesen nézi, míg az uraknál csak 26 százalék ez az arány. A kulturális mősorokat a nık
43 százaléka, a férfiak 22 százaléka nézi szívesen. A divatról szóló mősorok, a sorozatok,
valamint a sláger- és nótamősorok is jóval kedveltebbek a nık körében.
7
Mérsékeltebb különbség mutatkozik a nemek között, de több nézıt még így is a nık
körébıl szegeznek a képernyı elé az úti beszámolók, riportok, a szórakoztató show-
mősorok valamint a nyereményjátékok, kvízmősorok. A hírek, az idıjárásjelentés és a
kabarék kedveltségében ellenben alig van különbség a nemek között.
Magyarországon a bevásárlást továbbra is jellemzıen a nık intézik: a napi fogyasztási
cikkek értékben mért forgalmának mintegy felét azok a vásárlások teszik ki, amelyeket a
háziasszony egyedül bonyolított. A nık számára a vásárlás többet jelent a szükséges
termékek beszerzésénél. Csupán 16 százalékukra igaz, hogy „csak leemel valamit a
polcról, és már megy is”, 35 százalékuk szívesen tölti idejét vásárlással és kirakatok
nézegetésével.
A GfK Hungária felmérései szerint a nıkre, közülük is fıként a 40–49 éves korosztályba
tartozókra jellemzıbb, hogy átnézik a kereskedelmi láncok akciós szórólapjait. A hölgyek
ráadásul hajlamosabbak olyan terméket is megvásárolni, amelyet nem terveztek elıre –
igaz, az életkor növekedésével ez az arány csökken. Szintén a nık azok, akik hajlandók
többet utazni azért, hogy az elvárásaiknak minél inkább megfelelı üzletekben
vásároljanak. A hölgyek 70 százaléka állítja, hogy mindig megnézi, mit hol érdemes
beszerezni, míg az urak körében csak 57 százalék ez az arány.
A nık körében a férfiaknál valamivel nagyobb arányban vannak jelen azok, akik – ha
lehetıségük van rá – egészséges terméket vásárolnak. Természetesen ık jobban oda is
figyelnek a táplálkozásra – meg az alakjukra. Azok körében, akik állításuk szerint
gondosan megválasztják ételeiket, 70 százalékos arányt képviselnek a hölgyek.
A legalább heti rendszerességgel bioélelmiszert vásárlók csoportjának 65 százaléka
szintén a nık körébıl kerül ki. A nık jobban kedvelik az egészséges táplálkozáshoz
kapcsolható élelmiszereket: 66 százalékuk fogyaszt szívesen ízesített vagy
gyümölcsjoghurtot (férfiak: 43 százalék), 64 százalékuk barna kenyeret (férfiak: 51
százalék), és 38 százalékuk müzlit, gabonapelyhet (férfiak: 21 százalék).
Emellett a szárnyas húsok, a tej, a natúr joghurt, a zöldségek, gyümölcsök és saláták is
kedveltebbek valamivel a hölgyek körében, mint az uraknál. Teázni is a gyengébb nem
8
szeret jobban: a nık 85 százaléka fogyaszt szívesen teát, míg a férfiak körében csak 75
százalék ez az arány.
A magyar nık is szeretik a „szép dolgokat” – gyakrabban adnak tanácsot vásárláshoz, és
nagyobb arányban gondolják, hogy a szép dolgok birtoklása megmutatja a világnak,
vitték valamire. Ugyanakkor – eltérıen a régióban élı társaiktól – nem feltétlenül
vásárolnak presztízsmárkát.
Az élelmiszervásárlásról, tévénézésrıl jellemzıen egyedül döntenek a nık, a nyaralás
vagy az otthon korszerősítése azonban már a felnıttek közös döntése. A magyar nık és
családjuk 26 százaléka – saját bevallása szerint – soha nem megy étterembe és 15
százalékuk sohasem nyaral.
Az alábbi táblázat megpróbálja összegezni a nık tevékenységeinek eloszlását,
összehasonlítva más európai országokban élı nık szokásaival. Az átlagot tekintve
megállapítható, hogy más európai országokhoz képest hazánkban kevesebb idıt töltenek
a nık a fizetett munkával, és több idıt a gyermekeikkel, így kevesebb idejük jut a
tévézésre, internetezésre, stb. Az, hogy a magyarországi nık tevékenysége a külföldön, s
fıleg a gazdaságilag fejlett országokban élı nıkhöz viszonyítva hogyan oszlik meg, hogy
mennyi idıt töltenek munkával, gyermekneveléssel, szabadıs elfoglaltsággal, egy külön
dolgozat témája lehetne, hiszen az nagymértékben függ a társadalomban elfoglalt és
elfogadott helyüktıl, az anyagiaktól, a háztartások egyéni körülményeitıl, stb.
9
1. táblázat
Az egyes tevékenységekre szánt idı hetente órában (akik heti rendszerességgel töltenek idıt az adott tevékenységekkel)
Magyarországon Kelet- és Közép-Európában
Fizetett munkával 39,1 42,4 Együttlét házastárssal, vagy valaki mással, aki fontos
36,2
35,8
Együttlét gyermekkel vagy unokával otthon, vagy otthonon kívül
35,5
30,8
Tévénézéssel 16,6 18,2 Nem munkával kapcsolatos internethasználattal
11,3
17,3
Fızéssel 10,7 13,7 Takarítással és egyéb házimunkákkal
9,2 11,3
Forrás: (letöltve: 2010. november 2.)
A háztartás tagjait általában rokoni szálak főzik egymáshoz, de kölcsönösen
besegíthetnek a munkába a barátok, kollégák is.
2.2 A háztartások bevételei és kiadásai
A háztartások megélhetését a bevételek és kiadások között fennmaradó összeg biztosítja,
így ha már a különbözı bevételeiktıl biztosítani tudják a kötelezı és tervezett kiadásokat,
akkor tartalékot képezhetnek, ha nem akkor nagy gondban vannak.
10
A háztartások inputjai és outputjai
2.táblázat
Reáliákban Pénzértékben
Input
Fogyasztási javak
Termelési tényezık
(piacra való termeléskor)
Munkabér
Piaci bevételek
(árbevétel, kamat)
Transzferek,
Örökség, nyeremény, stb.
Output
Munkaerı
Piacra és saját szükségletre termelt javak
Fogyasztási cikkek ára
Termelési kiadások
Adók
Megtakarítások
Biztosítási díjak
Forrás: Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan
A bevételek és kiadások szempontjából tehát kiemelt tényezı a bevételek bıvítése, így a
tényleges pénzbeli juttatásokon kívül fontos a háztartási munka értékének beszámítása is.
Csak addig érdemes a háztartási munkát fizetett munkaerıvel végeztetni, amíg annak
termelékenysége legalább 2,5-szerese a háziasszony, vagy a család más tagjai
munkájának. A háztartási munka tehát nemcsak láthatatlan bevételi forrás, de igenis
anyagi termelı tevékenység is, mert ha más személy, esetleg szakember csinálná a
felmerülı feladatokat, akkor az kiadásként jelentkezne a háztartásoknál.5 Ilyen pl. a
háztartás önellátására végzett, vagy piaci értékesítésre végzett munka, a higiéniai
életfeltételek biztosítása, a lakókörnyezet ápolása és védelme, gyermekekrıl,- betegekrıl,
– idıs családtagokról való gondoskodás, stb. is. Feltétlenül ide sorolandó a családtagok
azon tevékenysége is, melyet szakértelmükkel végeznek el (pl. építkezésnél,
vállalkozásnál, szerelési- javítási munkák önálló végzése, vagy ezen munkáknál való
segédkezés, stb.) Ezekhez természetesen kell egy eszköz- szerszámkészlet megléte is,
amely szakértelemtıl és igényektıl függıen minden háztartás része. A házhoz tartozó
munkálatoknál is nagyon számottevı a szakértelmen, a szerszámkészleten túl a ráfordított
idı és fizikai erı. Ezeknél a bizonyos szakértelmet is igénylı tevékenységeknél (tehát
nem a klasszikus házimunkánál) is elıször számolni kell. Meg kell nézni az akciós
5 Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan (34-40.oldal)
11
termékeket, meg kell keresni pár valódi mesterembert, szakembert, árajánlatot kell kérni,
s csak a költségvetés kiszámítása után lehet eldönteni, hogy melyik változat a
gazdaságosabb. Itt persze felmerülhet annak kérdése is, hogy az önerıs munkavégzés
esetében csak önerıs garanciával számolhatunk. A szakember, vagy mesterember által
végzendı munkavégzés és az önerıs munkavégzés elsıdleges szempontja a kiadásokon
túl a biztonság. A háztartások költségvetésüket tehát meg kell, hogy tervezzék.
3. táblázat
Forrás:
http://3.bp.blogspot.com/_ZKPyUmjBPsM/Sbk_5YAiMtI/AAAAAAAAFEw/4r2Bx66pVks/s160
0-h/KSH_haztartasok_fogyasztasa_2007_6.JPG (letöltve: 2010. november 2.)
A fenti táblázat jól mutatja, hogy az élelmiszerre, a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre
(tehát az alapellátásokra) fordított kiadások száma is évrıl-évre jelentısen nı. Fontos lenne
ezeknek az ellátásoknak egy kötöttebb szinten-tartása, míg az alapellátáson túli költségeket
lehetne jobban növelni. Láthatjuk, hogy a ruházkodásra fordított összeg alig emelkedett, ami
azt jelenti, hogy az emberek inkább azon próbálnak meg, illetve itt tudnak a legjobban
12
spórolni, a háztartások erre költenek kevesebbet., tehát látható, hogy a nehezebb gazdasági
helyzetben az emberek a létfenntartáshoz szükséges cikkeket vásárolják elsıdlegesen, a
tartósabb árukat kevésbé.
„A kiadások az emberi szükségleteket jelenítik meg, mely szükségletek életkoronként
változnak, a fontossági sorrendjük is változik. …A létfenntartási kiadások az emberi
szükségletek pénzbeli, értékbeli kifejezése.
A: Vannak alapvetı létfenntartási szükségletek, s ezeket kifejezı kiadások. Az élelmiszer, a
ruházat, a lakóhely biztosításához kapcsolódó pénzfelhasználás jelenti az egyéni élet
fenntartásának alapját.
Szükséges itt megemlíteni, hogy az alapvetı szükségletek kielégítésére alkalmas javak
megteremtése nemcsak pénzfelhasználás útján történhet, hanem saját munkával is. Az
alapvetı élelmiszerek megtermelhetık, a ruha megvarrható.
Gazdasági kérdés: mi kerül kevesebbe az étel elkészítése saját magunk által, vagy a
fagyasztott készétel. Kérdés, mely erıforrás –így a saját munka-, vagy a pénzeszköz áll
hatékonyabban „puhább” korláttal rendelkezésre?
B: A hosszabb távú célok elérése érdekében elengedhetetlen a személyes továbbfejlıdés,
felkészülés a jövendı feladatokra, az ismeretek megszerzése.
Az egyéni fejlıdést elısegítı, az oktatási és tanulási tevékenységhez kapcsolódó kiadások.
C: Az életkörülményeket, az életfeltételeket javítják az egészségügyi, sportolási, kulturális,
szórakozási, utazási tevékenységek. Ezek az életminıség javításának a kiadásai.”6
2.3 A háztartások költségvetése
A háztartások költségvetése a háztartások egy adott idıszakra vonatkozó bevételeinek és
kiadásainak idırendi kimutatása. A háztartások, mint a gazdaság mikro szereplıi,
rendelkeznek tervekkel, bár sok helyütt ez nem papíron megtervezett. A tervek általában
rövid- és középtávra vonatkoznak.
A háztartások költségvetése lényegében bevétel-kiadás kimutatás, amely a háztartás
összesített folyó gazdálkodását célzó jövedelmeit, és kiadásait tartalmazza. A háztartások
számolási pontossága tehát folyamatosan regisztrált adatokon vagy becsléseken alapszik.
6 http://www.pszaf.hu/data/cms1571956/fv_tanul_haztart.pdf (letöltve: 2010. október 31.)
13
A háztartások összesített éves jövedelmeirıl a személyi jövedelemadó bevallás, zárást,
kimutatást biztosít a folyó évi jövedelmekrıl. Az alábbi grafikon egy 10 évet átölelı
kimutatás és hivatkozás arra, hogy a családok kiadásai és bevételei hogyan ingadoznak.
Forrás: http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa (letöltve: 2010.október 20)
1. ábra. A háztartások nettó finanszírozási képességérıl
„A kék grafikon a negyedévre jellemzı finanszírozási képességet mutatja, vagyis azt,
hogy a GDP hány százalékával haladja meg a háztartások összességének bevétele a
kiadásokat. Jól látszik az adatokból, hogy az esetleges negatív finanszírozási képesség
mindig év végén volt jellemzı, ebbıl arra következtethetünk, hogy a karácsonyi
bevásárlás során az emberek nagy része még mindig hajlandó túlköltekezni és
hitelfelvételbıl finanszírozni az ünnepeket.
14
A piros grafikon az utolsó négy negyedév átlagát mutatja, kiszőrve a szezonális
ingadozásokat. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy 2009 folyamán javult a háztartások
vagyoni helyzete, de a 2000-ben jellemzı értékeket megközelíteni sem tudta.
Az egyes családok minden bizonnyal azt érzik, hogy egyre rosszabb a vagyoni és
pénzügyi helyzetünk, egyre nehezebb a megélhetés. A háztartások összességére ez nem
jellemzı, ami az ország gazdasági helyzetének szempontjából megnyugtató, mert a
családi megtakarítások biztosítják a hitelkínálatot, és ezáltal a pénz forgását, a gazdaság
mőködését.” 7
Pénzügyi válság, recesszió, infláció, leépítés, bérbefagyasztás, munkanélküliség. Ezek
napjainkban sajnos a háztartások jelentıs részének mindennapjait is befolyásoló tényezıi
lettek. Ebben a nehéz helyzetben minden fillér, vagyis forintkiadás is számít. Ezért
érdemes megvizsgálni, hogy hol tudunk spórolni a háztartásban. Némi odafigyeléssel akár
sok tízezer forint is megspórolható. Bár a spórolással együtt jár fogyasztási szokásaink
megváltozása, ami jelentheti a márkahőség csökkenését, üzletek iránti lojalitásunk
csökkenését, kevesebb pénz költését kultúrára, de megtanít minket tájékozódni,
odafigyelni az egyes termékek árára, az ár-minıség arányának figyelemmel kísérésére.
A háztartások az élelmiszerre és a „rezsire” költenek a legtöbbet és általában sokkal több
pénzt adnak ki havonta, mint gondolnák, ezért érdemes felülvizsgálni, nem túlzott-e a
kiadás.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a II. világháború utáni években hogyan változott az
élelmiszerfogyasztás. Kimutatható az étkezési szokások megváltozása és feltételezhetı a
szükségleteken túli felhalmozás is.
7 http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa/
15
Egy fıre jutó évi átlagos fogyasztás (kg/fı):
4. táblázat Év Hús,
hal
Tej, tej-
termék
tojás
(db)
Zsira-
dék-
félék
Ebbıl:
étolaj
és
marga-
rin
Cu-
kor
Liszt és
rizs
Burgo-
nya
Zöldség-
és fızelék
félék
Gyümöl
-
csök,
fızelék
félék
1950 34,9 99,0 85 18,7 1,9 16,3 142,1 108,7 100,0
1960 49,1 114,0 160 23,5 1,3 26,6 136,2 97,6 84,1 55,3
1970 60,7 109,6 247 27,7 2,8 35,5 128,1 75,1 83,2 72,5
1980 73,8 166,2 317 30,5 6,6 37,9 115,1 61,2 79,6 74,9
1990 75,8 169,9 389 38,6 11,8 38,2 110,4 61,0 83,3 72,3
Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/331.html
2.4 A gyermekvállalás motívumai
Takarékoskodni és spórolni kell, mellyel nem csak a környezetet, de a gyermekek jövıjét
is védjük. A gyermekekét, akik szintén tagjai a háztartásoknak, s napjainkban – általában
– a lehetı legjobb szerepet töltik be a család életében, hiszen tanulhatnak, így ha be is kell
segíteni a háztartási munkákba, az igen minimális erı- és idıráfordítást igényel részükrıl.
Régebben a gyermekeknek személyre szóló feladatuk volt otthon, és ma is vannak olyan
családok, ahol ez a tendencia, hiszen a szülık munkaidejüktıl, a gyermekek számától is
függ, hogy kinek mit kell csinálnia otthon.
Ma már a gyermekvállalás nem természetes velejárója az életnek, sokkal inkább
gazdasági, kényelmi, karrier kérdésévé vált. Ha a felnıtt egyén megfelelı anyagi hátteret
tud biztosítani magának megfelelı tartalékkal, nincs szüksége arra, hogy ezen költségek
csökkentésével gyermeknevelésre vállalkozzon esetleg azzal az elgondolással, hogy idıs
korára segítsége legyen, hiszen az egyedül felhalmozott javaiból meg tudja oldani
otthonban való elhelyezését, vagy idegen ápoló megfizetésével az ilyen irányú
problémáit. A gyermekvállalás a jól mőködı háztartások, családok életében egészséges
16
ütemben, egészséges elvárásokkal mőködnek, ahol a gyermek, mint „utód”, mint öröm és
boldogság, esetleg bosszúság is természetes dolog, ahol a gyermek saját módján ki veszi
részét a háztartásból, élvezi annak elınyeit, tesz a jobbá tételéért és viseli esetleges
veszteségeit. Sajnos ma is léteznek családok, ahol a gyermekeket kizárólag megélhetési
forrásnak tekintik vagy azért, mert dolgoztatják ıket, vagy azért, mert az állam védi a
jogaikat, támogatja ıket még akkor is, ha ez a támogatás nem a gyerekekhez jut el. A
következı ok, amiért még vállalnak gyermekeket azok a gazdagabb családok, akik
nagyon jól élnek és teher nekik a gyermeknevelés „nyőgje”, de szükség van a
felhalmozott vagyon örökösére8, ezért a családi vagyon biztonságos, rokoni kézben
tartása miatt vállalják e „tıkebefektetést”, mint gyermekvállalást.9
A 2. és 3.ábra jól mutatja, hogy hazánkban a születések száma jelentısen csökkent, míg a
halálozások száma nıtt, így a népességszám erıteljesen megfogyatkozott. (Az adott és
várható népesedési trendet a 3 ábra szemléleti.)
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_népessége (letöltve: 2010. október
17.)
2.ábra. A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között
8 Max Weber. Gazdaságtörténet ((101. oldal) 9 Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan (53-59.oldal)
17
3 ábra Magyarországi népességi trendek
Forrás: http://www.fn.hu/cikk/00230000/232607/3_N.jpg (letöltve: 2010. november 1.)
A legutolsó felmérések is azt támasztják alá, hogy a háztartások, a családok igen
átgondolják a gyermekvállalás felvállalását, így a családok, a nemzetségek neveinek
fennmaradása már csak sokadlagos kérdés.
"Továbbra is alacsony a gyermekvállalási kedv
Magyarországon, s erre elsısorban a kapcsolatok
bizonytalansága és az ebbıl eredı egzisztenciális gondok
hatnak. A kutatás szerint a gyermekvállalás vágyát
elsısorban az egzisztenciális félelmek szorítják háttérbe.
Mint kiderült, ez a probléma fıleg a nıket érinti, akik
nem érzik biztonságban munkahelyüket, és úgy
gondolják, kisgyerekes anyukaként hátránnyal indulnak
egy állás megpályázásakor. Az anyagi helyzet mellett a
kapcsolatok bizonytalansága a másik tényezı, amely
negatívan befolyásolja a gyermekvállalási kedvet.
A statisztikai adatok szerint a házasságok száma 1980 óta a felére csökkent, napjainkban
a kapcsolatok rövidebb ideig tartanak és könnyebben felbomlanak. Az anyagi
nehézségektıl való félelem miatt a párok manapság átlagosan egy-két gyermeket
18
terveznek, közülük pedig az elsıszülött is egyre késıbb érkezik. A kilencvenes években a
nık 23 éves koruk körül, 2008-ban 27-28 évesen vállalták elsı gyermeküket. A halogatás
legjellemzıbb okai között a kutatásban részt vevık körében a biztos anyagi háttér hiánya,
a munka hiánya, valamint a lakásproblémák szerepelnek kiemelt helyen. Ugyanakkor
sokan a fıiskola, egyetem elvégzése után a karrierépítést választják a családalapítás
ellenében, mely szintén a gyermekvállalás idejének kitolódásához vezet. A Generali-
Providencia Zrt. által készített felmérés szerint a gyermekvállalás elıtt álló fiatalok
többségének nincsenek megtakarításai, habár tisztában vannak azzal, hogy a
családalapításhoz anyagi tartalékok szükségesek. Egy gyermek felnevelése mai árakon
számolva mintegy tizenöt millió forint plusz költséget jelent a családnak a fıiskola,
illetve egyetem elvégzéséig - a válaszadók, illetve általánosságban a kisgyermekes
családok várakozásai és tapasztalatai szerint. „10
3. A HÁZTARTÁSOK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 1945-T İL NAPJAINKIG
3.1 A háború utáni idıszaktól a rendszerváltásig (1945-1989)
A II. világháborút elvesztı Magyarországot szovjet csapatok szállták meg. A
szövetségeseket is csak ık képviselték, ez látszik a Szövetséges Ellenırzı Bizottságban
(SZEB) is. Így minden ellenırzés a szovjetek kezébe került. 1945 márciusában a kormány
kihirdette a földreformrendeletet. Ekkor felosztották a hadifoglyok, háborús bőnösök és
azok földjeit, akiknek több mint 1000 holdjuk volt. Ennek valóban haszonélvezıi lettek a
mezıgazdaságból élı parasztok. A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a
jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális
helyzetbe került: 1945 májusában az ipari termelés a háború elıtti szint kevesebb, mint
harmadára csökkent, a hivatalos élelmiszer fejadag az éhezést jelentette annak, aki
kénytelen volt ezzel beérni. A pengı teljesen elértéktelenedett a világtörténelem
legnagyobb mértékő inflációja során. Saját erıforrásokra támaszkodva (árufelhalmozás, a
jóvátételi szállítások átütemezése, bérek csökkentése), illetve a Nemzeti Bank
amerikaiaktól visszakapott aranykészletét felhasználva 1946. augusztus elsején bevezették
az új pénzt, a forintot:
„AUGUSZTUS 1. – A FORINT BEVEZETÉSÉNEK NAPJA
10 http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=39394&kat=1 (letöltve: 2010. október 31.)
19
Az elsı forintok egyike 1946-ból (Fotó: Vimola Ágnes)
Az 1946-ban bevezetett forint fedezetéül az MNB nyilasok által nyugatra hurcolt
huszonnyolc tonna aranytartaléka szolgált fedezetül, amit az amerikai hadsereg 1946.
augusztus 6-án visszaszolgáltatott a magyar államnak. A forint vásárlóértékét az 1946-os
pénzreformot elindító kormányrendelet a háborút megelızı árakhoz képest állapította
meg. Eszerint pl. egy mázsa búza negyven forinttal volt egyenértékő. Az 1946-os
pénzügyi reform negatívuma volt, hogy megkezdte a magyar bank- és pénzügyi rendszer
lebontását és szovjet mintára való átalakítását. Bár a forint a környezı államok valutáival
ellentétben mőködıképes maradt, ennek azonban árnyoldala is volt, hiszen éppen ezért
nem történt meg az egyébként kívánatos drasztikus valutareform. Az infláció újból csak a
hetvenes évektıl indult meg, a forint valódi nagy értékvesztése azonban a rendszerváltás
után következett be.
A gazdasági stabilizáció legfontosabb lépéseként sikeresen megfékezték az inflációt. Ezt
követhette az ország újjáépítése, melynek köszönhetıen az infrastruktúrát felújították és
elkezdıdhetett a termelés is, így a családoknak munkájuk lett. Az iparfejlesztés
követelményeit ötéves tervekben fogalmazták meg, s az ipari termelés a háromszorosára
növekedett. A mezıgazdasági termelıszövetkezetek, a téeszek szervezése azonban lassan
haladt: a parasztság ellenállt, ragaszkodott földjéhez és önállóságához. A mezıgazdasági
termelés szintje nem érte el a világháború elıttit. Az ipar fejlıdött, a mezıgazdaság
kibontakozóban volt, de az életszínvonal nem érte el a háború elıtti szintet sem. A
hatvanas évek derekán azonban az iparosítás kezdte kimeríteni lehetıségeit és a
mezıgazdaság fejlıdése indult be, mely az 1970-es években megközelítette a
világszínvonalat. Ezekben az idıkben kedvezı feltételekkel lehetett hiteleket felvenni, így
Magyarország külföldi adóssága a tízszeresére nıtt. Azonban hamarosan kiderült, hogy
hosszú távon a hitelek és a kamatok törlesztése túlságosan megterhelte a költségvetést. Az
ország nehéz gazdasági helyzetbe került, s ezáltal az ország háztartásai is. 1981-ben a
20
fenyegetı pénzügyi összeomlás elkerülése érdekében beléptünk a Nemzetközi
Valutaalapba és a Világbankba, ez azonban csak átmeneti javulást hozott. Válságos
helyzetbe került az ország, s az 1990-es évek folyamán, a privatizáció során a gazdaság
túlnyomó része újból magánkézbe került, s jelentıs külföldi tıke érkezett az országba.
3.2 Rendszerváltás (1989) utáni változások
Az 1998-1990-es rendszerváltás után a gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a
piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé
vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött.
AGDP volumenváltozása 2001–2007 (az elızı év azonos negyedéve= 100%)
4.ábra A GDP visszaesése a rendszerváltás utáni években Forrás:http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=253 (letöltve:
2010. november 2.)
Ez az idıszak igen nehéz volt a háztartások számára, és bizonyos értelemben,
napjainkban is az. A munkanélküliséget nem tudták felszámolni, a jövedelmek még
mindig nincsenek arányban a kiadásokkal, így a háztartásoknak számtalan problémával
kell megküzdenie. Ez azoknál a családoknál jelent gondot, ahol nincs biztos kereset, a
segélyezés is csak bizonyos ideig jár, s annak összege igen minimális. Nagyon sok család
21
elszegényedett, nagyon sokan kisebb lakásba költöztek, nagyon sokan eladják
felhalmozott ingóságaikat, hogy pénzhez jussanak. Alkalmi munkákat vállalnak, sok
esetben másik családhoz mennek segíteni, így nincs bejelentett munkaviszonyuk,
melynek szintén a hátrányát fogják érezni a jövıben. A rendszerváltás hogyan is hatott a
háztartásokra, a családokra? Ezekben az években azoknak a háztartásoknak, egyéneknek
volt és van könnyebb helyzete, akik rendelkeztek már tulajdonjoggal, akiknek nagyobb
vagyonuk volt, amit esetleg be tudtak fektetni, és kamatoztatni tudták vagyonuk mellett a
tudásukat, esetleg vállalkozó-kedvőek voltak, így „jól menı üzleteket” hozhattak létre.
Azokat a háztartásokat, melyek a szegényebb réteghez tartoztak, akik a mindennapoknak
éltek, súlyosan érintette a változás. Nemcsak hogy vagyonuk nem volt és nincs, de
jelentıs részük iskolázatlan, a politikához, gazdasági témákhoz nem értı egyén.
Ez a kettısség azt mutatja, hogy újból a magántulajdon került elıtérbe, és kialakult egy
kapitalista gazdasági rend, s újból vannak szegények és gazdagok, akárcsak a háború
elıtt. Az ország gazdasági élete viszont szembetőnıen fejlıdött, hiszen mára már a
magyar boltokban is meg lehet venni bármit, ha van az embernek pénze, nem kell érte
külföldre mennie. Az árubıség, az árukínálat hatalmasat változott, a szolgáltatások köre is
modernizálódott, a városok többsége fejlıdésnek, szépülésnek indult, turisztikailag –
nemcsak az alacsony árak miatt – hazánk keresett ország lett. A külföldiek szívesen
fektetik be itt pénzüket, így munkahelyet is teremtenek, ami a legfontosabb a mai
háztartások számára, hiszen ezt az új rendszert, ezt az újfajta gazdálkodást csak most
próbálja az ország tanulni, a gyakorlatban alkalmazni, a családok életébe átültetni.
A rendszerváltás utáni években tehát a magyar gazdaság termelése – más átalakuló
országokhoz hasonlóan – nem érte el a rendszerváltás elıtti szintet. Közgazdászok
kimutatták, hogy a gazdasági növekedéshez Magyarországnak is végig kellett járnia a
stabilizálódás, a liberalizálás, a privatizálás és a pénzügyi intézmények kiépítésének
négylépcsıs fokozatát. A kilencvenes években ez a folyamat határozta meg
Magyarország gazdasági állapotát, mely átalakult, magántulajdonosi alapúvá vált, a
tervgazdálkodás helyét a piacgazdálkodás vette át. A piacgazdaság kialakulását
meggyorsította a külföldi tıke beáramlása is, s a privatizációval párhuzamosan nagyfokú
társadalmi egyenlıtlenségeket okozott. Egyesek nagyon rövid idı alatt jelentıs vagyonra
tettek szert, mások viszont elszegényedtek. A szocialista rendszer annyira fölélte az
ország gazdasági erejét, hogy a rendszerváltáskor nem szabadulhattak fel olyan
hatékonysági és növekedési tartalékok, amelyek a közvélemény által várt gazdasági
22
csodát lehetıvé tették volna. Ezért a modern piacgazdaság intézményrendszere és
mőködése csak nagy erıfeszítések és nagy áldozatok árán, lassan alakult ki
Magyarországon. Mire a modern piacgazdaság mőködıképessége eredményeket
hozhatott volna, újabb események szakították félbe az elırelépést.
3.3 Rendszerváltás elıtti és utáni idıszak összehasonlítása
A rendszerváltás elıtti idıkben mindenkinek volt munkája, sıt büntették azt, aki 3
hónapig munkakerülı volt. Munkakerülı, tehát nem munkanélküli, mert ez a két fogalom
tartalmilag nagyon is különbözik egymástól.
„Az 1978-ban elfogadott Büntetı Törvénykönyv így rendelkezett a kmk-ról: „Az a
munkaképes személy, aki munkakerülı életmódot folytat, ha korábban közveszélyes
munkakerülés vétsége vagy szabálysértése miatt megbüntették és a büntetés kitöltésétıl
vagy végrehajthatóságának megszőnésétıl két év még nem telt el, vétséget követ el, és
egy évig terjedı szabadságvesztéssel, javító-nevelı munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendı. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.11
„Munkanélkülinek hívunk minden olyan személyt, aki egy adott idıpontban képes és akar
dolgozni, mégsem talál munkát. Annak meghatározása, hogy ki a munkanélküli, viszont
nem ilyen egyszerő. Gazdasági, szociológiai és szociálpolitikai értelemben más és más
munkanélküli megfogalmazások léteznek. Szociálpolitikai megközelítésben a
munkanélküliek a hátrányos helyzetőeknek azon csoportja, akik nem bizonyultak elég
erısnek a munkából származó jövedelemért folytatott harcban, és így munka nélkül
maradtak. Munkanélküliségükbıl következik, hogy nem rendelkeznek jövedelemmel, így
gyakran megélhetési gondjaik vannak. Ezen az állam – a törvény által elıírt ideig – a
munkanélküli segéllyel és más munkanélkülieket támogató programokkal igyekszik
segíteni.”12
Gazdaságilag viszont mindkettı nagy nehézséget jelent a háztartások számára, mert az,
hogy valaki nem akar dolgozni, vagy nem tud dolgozni, pénzügyi szempontból
11 http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zvesz%C3%A9lyes_munkaker%C3%BCl%C3%A9s (letöltve: 2010. november 2.) 12 http://hu.wikipedia.org/wiki/Munkan%C3%A9lk%C3%BCli (letöltve: 2010. november 2.)
23
lényegtelen, mert egyik sem jelent bevételt, csak kiadást a család számára. Mivel
mindenkinek volt munkája, mindenkinek volt keresete. E mellett akkor is létezett a
segélyezési rendszer, de ehhez is kötelezıen meghatározott napot kellett ledolgozni, s
csak akkor kaphatta meg az egyén a munkabérét, ezzel szemben a rendszerváltás után
bizonyos segélyezési formák (pl.: GYED, GYES, munkanélküli segély, gyermeknevelési-
és főtési támogatás, stb.) alanyi jogon, illetve minimálbérhez kötötten jártak és járnak
még ma is. Ez azt jelenti, hogy a megszületett gyermekek után azok is kaphatnak segélyt,
aki soha nem dolgoztak, de emellett - mivel minimálbéren élnek – jogosultak egyéb
támogatásokra is. Így a különbözı juttatásokból élnek családok, s a probléma egyre
nagyobb, amit az alábbi ábrázat is jól érzékeltet:
5. ábra: A munkanélküliség alakulása a közelmúltban
Forrás: http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://outside.mfor.hu/mfor/images/chart_id_92_2010_05_27t09_08_12_02_00.png&imgrefurl=http://btsoft.net23.net/kifejezes/munkan%25C3%25A9lk%25C3%25BClis%25C3%25A9g%2Bnem%2Blesz%2Bfriss&usg=__SLKdT6Jup_HMrvNCwKctqrWYClA=&h=300&w=600&sz=13&hl=hu&start=106&zoom=1&tbnid=F0qwycRGOp9YWM:&tbnh=86&tbnw=172&prev=/images%3Fq%3Dmunkan%25C3%25A9lk%25C3%25BCli%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26biw%3D1024%26bih%3D584%26tbs%3Disch:10%2C3460&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=644&ei=twTQTNyACYKSswb7qcyQAg&oei=JgTQTK6QK4KxtAbY8PCGAg&esq=8&page=8&ndsp=14&ved=1t:429,r:13,s:106&tx=96&ty=57&biw=1024&bih=584 (letöltve: 2010. november 2.)
24
A társadalmi rendszerbıl adódóan a kiadások azonban más jellegőek voltak, mint ma. Az
alapélelmiszerek olcsóbbak voltak, de nem volt ilyen nagy a választék, mint ma; a víz, a
gáz és áramdíj nem volt ilyen magas, és nem adódtak hozzá ún. járulékos költségek. Ez az
egyénnek jó volt, de az állam sokat veszített rajta. Nem fizettek a dolgozók jövedelmük
után adót, nem volt az áruféléken ÁFA (általános forgalmi adó). Nem voltak saját
vállalkozások, csak állami alkalmazottak. A háztartások jelentıs része kezdett jobban
élni, de az ország hitelfelvételekre kényszerült. A háztartások kiadásaiban tehát a
„rezsiköltség” a bevételük kb. 1/3-át tette ki, míg ma egy átlagos család „rezsiköltsége”
már több mint a bevételük felét teszi ki. Olcsóbb volt az élelmiszer, a lakhatás, az oktatás,
az egészségügy, a szolgáltatások, stb., a munkásosztály alacsony jövedelmő rétegei is
eljutottak nyaralni, de nem tudták, hogy az ország egyre nehezebb helyzetben van.
A gazdaságkutatók azt mondják, hogy túl sokáig gondolkodtunk „szocialistául”, most
meg kell tanulnunk kapitalista módon élni. Tehát a tartalékképzést kötelezı kiadásként
kell kezelni.
„A 70-es évek közepéig a magyar gazdaság viszonylag dinamikusan fejlıdött, ám az
évtized végétıl megszorító intézkedéseket vezettek be köszönhetıen az
olajárrobbanásnak, emiatt ugyanis eladósodott az ország. 1982-ben hasonló helyzetbe
kerültünk, s ekkor csatlakoztunk a Világbankhoz és az IMF-hez (1982. május). A
gazdasági megszorító intézkedések, illetve a kiadások csökkentése azonban tovább
folytatódott, hiszen az 1986-ig tartó politikai és gazdasági értelemben vett megszilárdulás
is erre épült. 1987-tıl pedig személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót
vezették be, melyek teljes mértékben ellenszenvet váltottak ki a társadalom minden
rétegébıl. Az 1989-es fordulat mely radikális reformokat, piacgazdaságot és polgári
demokráciát hozott az országba a civil szervezetek szempontjából felkészületlenül érte a
magyar gazdaságot és társadalmat egyaránt. Külföldi elemzık szerint nálunk járt a
legkisebb megrázkódtatással a rendszerváltás. Kialakult a piacgazdaság
intézményrendszere és a kilencvenes évek végére stabilizálódott a gazdasági helyzet. A
társadalmi hatását pedig egy szóval lehet jellemezni, polarizáció. Minden értelemben
kettéosztotta a társadalmat, kialakult egy erıs, de viszonylag szők gazdag réteg, de a
társadalom nagy része a rendszerváltás vesztese lett. S a várakozásokkal ellentétben nem
született erıs középréteg. A polarizáció nemcsak a külföldi és belföldi tulajdonú cégek
25
között jelent meg (szétnyílt az olló a keresetek között), hanem az országon belül (régiók
közötti különbségek) is.”13
3.4. A 2007-es világgazdasági válság és hatása a háztartásokra
„Elızménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitel-
válság (a sajtónyelvben subprime-válság) az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és
bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más
országokban is érezteti a hatását. A válság során több jelentıs cég csıdbe ment, vagy
kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen érinti a nyugat-európai
bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész
világgazdaságban megmutatkozik. Szők minıségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú
hozamesés: ezek is a jelzáloghitel-válság hatásai.”14 A pénzügyi krízis hatásai világszerte
azonos,- sajnos negatív tendenciát mutattak, a problémák, a fizetésképtelenség
növekedett, a társadalom és háztartásai megélhetése, életszínvonala zuhanásba kezdett.
Amerikában tehát nagy ingatlanirodák mentek csıdbe, óriási bankok lettek veszteségesek,
becsıdölt a New Centurg Finencial amerikai jelzálogbank, 2008-ban természeti csapások
következtek be, az iraki és afganisztáni háború még tart, az Egyesült Államok védelmi
költségvetése nıtt, óriási hitelfelvételek, átláthatatlan kereskedések indultak el, majd
ennek eredményeként a válság hamar kiterjedt az egész világra. A brit Northern Rock
bank bejelentette, hogy a gazdasági válság elérte ıket, tehát a válság során több jelentıs
cég csıdbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen
érinti a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül
az egész világgazdaságban megmutatkozik. Érdekességképp megjegyzem, hogy az 1929-
33-as nagy világgazdasági válság is Amerikából robbant ki (bankválságok, túltermelés,
eladási láz, csıdhullám, stb.). Hazánkban akkor az elhúzódó válságot lassú, megváltozott
pénzügyi politikával élte túl.
Tehát az Amerikából kiinduló pénzügyi válság az egész világon komoly gondokat okoz
Európától Ázsiáig. Az USA és az Európai Unió valamennyi tagországa nagy kihívásokkal
néz szembe, és jelentıs intézkedéseket léptetnek életbe a pénzügyi stabilitás érdekében.
13 http://www.nepfoiskola.hu/mntlap/archiv/2002_2/sapri.htm (letöltve: 2010. október 17.) 14 http://www.világválság.hu/uj.html (letöltve: 2010. november 2.)
26
Az Európai Unió összehangolt intézkedései során elfogadta, hogy hitelgaranciával
finanszírozza a pénzügyi szektort.15
Forrás: KOPINT-TÁRKI Konjuktúrakutató Intézet Zrt. tanulmánya
6. ábra. A válság jelei
Magyarországon a forint árfolyamának mozgását nagymértékben meghatározzák a nagy
külföldi befektetési társaságok. Olyan helyzetben azonban, amikor nap, mint nap
hallhatunk történelmi befektetési házak csıdjérıl, mindennél fontosabb a biztonság.
Ebben az esetben érthetı, hogy a külföldi befektetık a legbiztonságosabb befektetési
formák felé menekülnek, vagyis fejlett államok állampapírjait veszik meg, és nem
fektetnek sem forintbetétbe sem magyar állampapírokba, sıt lehetıleg minél hamarabb
eladják azokat. A világ minden táján hatalmasat zuhantak a részvények árfolyamai. A
cseh, a lengyel tızsdék (és a régiónkban található nemzeti valuták is) komoly zuhanást
szenvedtek el az utóbbi idıkben.
A nemzetközi pénzügyi válság elmélyülésével a forint árfolyama jelentısen gyengült, az
általános pénz- és tıkepiaci bizalmatlanság körülményei között Magyarország piaci
megítélése a szigorú költségvetési konszolidáció jelentıs eredményei ellenére
számottevıen romlott. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank megvédte a forint
15 http://gazdasagivilagvalsag.blog.hu (letöltve: 2010. október 31.)
27
árfolyamát a támadásoktól, több kormányzati intézkedés született a pénzügyi rendszer
védelmében. A Kormány és az MNB mintegy 20 milliárd eurós hitelcsomagról kötött
megállapodást az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal.
Mi lehet a kiút, mi a megoldás? Vannak családok, akiknek a lakhatásuk is beszélybe
került. Ez már gazdaságpolitikai kérdés, de létezése nem elhanyagolható.
Ha egy ország gazdaságilag megfelelı szinten van, akkor állampolgárai is jól élnek. A
háztartások – saját lehetıségeiken felül – csak az állam erejében és segítségében
bízhatnak, de „Csak egy erıs magyar állam nyúlhat bele a folyamatokba, például abba,
hogy a beszerzési ár alatt ne lehessen értékesíteni. „Az állam feladata nem az, hogy
eldöntse, mi mennyibe kerüljön, de az igen, hogy kimondja, ha valami tilos, és
alapkötelessége a társadalmi problémák orvoslása is…”. „Mindenbe nem kell beleszólni,
a létfontosságú ügyekbe viszont igen!”16
A háztartások, családok elsıdleges feladatai a kötelezı költségek, elsısorban a
rezsiköltségek fedezése. Ezt elsıdlegesen a fizetésük készpénzben történı
kézhezvételekor, általában azonnal befizették, hogy a maradékot fel tudják osztani. De
Magyarországon a készpénz még ma is fontos szerepet játszik a fizetési mőveletekben, a
lakossági áruvásárlás döntı része ma is készpénzben történik. A készpénz gyártása,
forgalomba hozatala, a bankjegyek minıségének felügyelete, szállítása, ırzése, hamisítás
elleni védelme viszont egyre költségesebb. A jelenleg forgalomban lévı bankjegysorozat
címleteinek a meghatározásakor az Magyar Nemzeti Bank az EU, valamint a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) ajánlásait és a magyar bankjegykibocsátás hagyományait követte. A
bankjegy kibocsátás során az alapvetı szempont az, hogy a fizetéseket a lehetı
legkevesebb bankjeggyel lehessen lebonyolítani, hogy csökkenteni lehessen a
készpénzfizetések költségét.
A készpénzkímélı fizetési módok (kártya, bankszámláról történı átutalás) egyre
szélesebb választéka, a fiatal generációk pénzügy-technikai ismeretei segítik elı többek
között a készpénzfizetések visszaszorulását. A készpénz kímélı fizetési megbízások
jelentıs részét úgynevezett távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközökön keresztül
kezdeményezik (pl. bankkártya, telefon, személyi számítógép, telekommunikációs
16 Észak-Magyarország, 2010. szeptember 17. száma (3. oldal)
28
vonalak, stb.). A bankok egyre inkább támogatják ügyfeleiket abban, hogy használják a
papír nélküli elektronikus fizetési formákat.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 6/1997. számú, a pénzforgalomról szóló
rendelkezése meghatározta a különféle fizetési módok/eszközök legfontosabb szabályait
és szabványait. Ezek egységesek az összes résztvevı számára, legyen az bank,
kereskedelmi fizetés, lakossági ügyfél.
3.5. A válságkezelés
Immár egyértelmő, hogy a magyar gazdaság fejlıdése ismét "Vargabetőt" írt. A "válság"
különbözı módon, de rendszerválságként jelentkezett hazánkban 1990-ben és 2010-ben
is. 1990-ben a "rendszerváltás" utáni "transzformációs válság" veszteségeit éltük meg,
2010-ben pedig harmadik éve annak, hogy az információs forradalom által főtött
globalizációs folyamatot a rendszer lényegébıl, belsı ellentmondásaiból is fakadó
pénzügyi-, banki- és reálgazdasági válság teszi próbára. A rendszerváltástól a
világgazdasági válságig eltelt évtizedek korszakformáló változásokat hoztak, amelyek a
jelentıs terhek, veszteségek és kedvezıtlen események ellenére is számottevı
eredményeket jelentenek. A megtett út meglehetısen göröngyös volt, sok tekintetben a
tanulás éveit élte az ország. A korábban veszni látszott demokrácia és piacgazdaság
alapjai megteremtıdtek. Az amúgy sem könnyő tanulási, kísérleti idıszakot a
világgazdaság korszakos változásai, olykor annak válságai nehezítették. Ez mindenkitıl
áldozatokat is követelt.
A jelenlegi világgazdasági válság okozta a legnagyobb megrázkódtatást hazai és
nemzetközi téren egyaránt. A társadalmi-gazdasági nehézségek fokozatosan oldódni
látszanak, a megrázkódtatás mérete és okai azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy a
piacgazdaság új korszaka kezdıdik, a korábbi sztereotípiák már nem mőködıképesek, a
globális gazdaság kezelése új eszközrendszert igényel, amely értelemszerően a meglévık
reformjából, új intézkedések kidolgozásából fog összeállni. Mára jó esély nyílhat egy
lassú, konszolidált felemelkedésre, ehhez azonban tárgyszerően kell értékelni a
közelmúltat. Ezen gondolatoktól vezérelve tőzte napirendre az ECOSTAT a társadalmi-
gazdasági folyamatok rendszerszemlélető vizsgálatát:
29
„Az összeállítás öt fejezetre tagoldóik:
A nyitófejezetben a magyar gazdaság külsı mozgásterét tekintettük át, figyelemmel arra,
hogy ilyen kismérető és nyitott gazdaság lehetıségeit alapvetıen külkapcsolatai
determinálják. Kiemelkedı a szerepe e téren az Uniós csatlakozásnak 2004 májusában,
amely kiszélesítette és egyben szigorú keretek közé vonta nemzetközi
munkamegosztásban elfoglalt helyünket. A fejezet a jelenlegi gazdasági válság
természetrajzát új szempontból közelíti meg, egyben felvázolja világgazdasági
mozgásterünk várható tendenciáit.
A második fejezet a hazai makrogazdasági növekedés és egyensúly alakulásának két
évtizedét tekinti át, nekirugaszkodásaink és megtorpanásaink korszakai szerinti
tagolásban. A fejezet a fenntartható egyensúly kérdésköre mellett újszerő
megközelítésben vizsgálja a hazai és külföldi tıkefelhalmozás, valamint a mőködıtıke-
beáramlás társadalmi-gazdasági modernizációban játszott szerepét. Az állam
szerepvállalása és a piacgazdaság hatására bekövetkezett társadalmi rétegzıdés
bemutatása szintén érdeklıdésre tarthat számot.
A harmadik fejezet a magyar gazdaság gyökeres szerkezeti és ágazati átalakulását
tekinti át, a mezıgazdaság pozícióvesztésétıl a korszerő gépipar kiépüléséig, illetve a
szolgáltató szektor megerısödéséig. Az egyes ágazatok fejlıdése iránt érdeklıdık
bıséges tényanyagot találnak ismereteik kiegészítéséhez és adott esetben munkájukhoz is.
Az ország idırıl-idıre megroppanó egyensúlyi problémáival a negyedik fejezetben,
kiemelten foglalkoztunk. Eredményeink inkább diagnózis jellegőek, az átfogó terápia
kidolgozása a további kutatásaink tárgya.
A tanulmány rendkívül gazdag és új összefüggésekre is rávilágító fejezete a társadalmi
viszonyok két évtizedes változásait bemutató V. rész. A magyar társadalom romló
demográfiai tendenciákkal, önpusztító életmóddal, rossz egészségi állapotban,
fenntarthatatlan életszínvonallal, korszerőtlen képzettséggel, ugyanakkor óriási
várakozásokkal és a modernizáció igényével ért a rendszerváltás küszöbére. A
kilencvenes évek elejének néhol alig követhetı gyorsasággal végbement változásai egyes
csoportok számára olyan jelentıs veszteségekkel jártak, amelyeket a késıbbiekben sem
lehetett pótolni, ugyanakkor mások számára a kibontakozás lehetıségeit hordozták és a
30
modernizációs folyamatok megkezdését is lehetıvé tették. Napjainkban a társadalom
életfeltételei sok esetben alig emlékeztetnek a két évtizeddel ezelıttire. Hogyan változtak
meg a demográfiai tendenciák? Mi okozza a permanensen alacsony foglalkoztatottságot?
Milyen jövedelmi folyamatok mentén indult meg a társadalom polarizálódása? Hogyan
ment végbe az életmód modernizációja? Képesek voltak-e reagálni a változásokra a nagy
ellátórendszerek? Alkalmas-e arra az oktatási rendszer, hogy a következı generációk
csökkenthessék az ország fejlettségbeli lemaradását? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre
keressük a választ az ötödik fejezetben. E téren a terápia kidolgozása, a jövı feladatainak
kijelölése, idızítése, széleskörő társadalmi konszenzus megteremtése középtávú
erıfeszítéseket igényel.”17
Az összefoglaló tárgyszerő és széleskörő látleletet, számos következtetést és javaslatot
tartalmaz, mely csak egy lépés annak érdekében, hogy minél szélesebb körben, minél
körültekintıbben feltérképezésre kerüljenek az eddigi problémák, a jövıbeni elképzelések
azért, hogy Magyarország gazdasága sok-sok év után újra talpra álljon, hogy
megmutathassa ez a nemzet, ennek a nemzetnek a háztartásai, családjai, hogy egy
dolgozó közösség mindig talpra tud állni.
Az alábbi tervezet is azt példázza, hogy ez az ország nem tétlenkedik, mindent megpróbál
megtenni állampolgárai, háztartásai életének javítása érdekében. Bár ez az írás 2009. év
február hónapban íródott, így mára már ezt ez elképzelést is újragondolták, áttervezték, de
a legfontosabb, hogy napról-napra foglalkoznak a fennálló problémák megoldásáért.
„A Kormány kidolgozta Magyarország válságkezelı és növekedési stratégiáját, az erıs
Magyarország stratégiai cselekvési tervét. Kettıs szorításban egyszerre ad választ a
válság kihívásaira, miközben fenntartható növekedési pályára állítja az országot. Ez a
cselekvési stratégia több és mélyrehatóbb változtatásokat tartalmaz mint amit az elmúlt
években bármelyik politikai erı javasolt. Egyszerre fékezi le a nemzetközi válság hatásait
és teremti meg a növekedés lehetıségét az ország számára.
Munkahely – ez a válságkezelı stratégia kulcsszava. Megóvjuk a lehetı legtöbb
munkahelyet, és mindent megteszünk azért, hogy újak is létesüljenek, akkor is ha tudjuk
minden munkahelyet nem tudunk megvédeni.
17 http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/konyv-2010.html (letöltve:2010.november 1.)
31
Magyarország kettıs szorításban – a világválság mellett szerkezeti problémáival is
szembe kell néznie. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb világválságának közepén
Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Ha nem avatkozunk közbe, legfontosabb
állami rendszereink (szociális- és nyugdíjrendszer, család támogatások rendszere)
finanszírozhatatlanná válnának, a külsı pénzügyi nyomás megbénítaná az országot. A
kormány 2006-ban elkezdett reformprogramja részben kezelni tudta a kialakult helyzetet,
és elhárította a közvetlen válságot, javította az államháztartás egyensúlyát, és elindított
néhány fontos szerkezeti változást. Néhány strukturális probléma azonban eddig még nem
oldódott meg. Növekedés az egyensúly pálya fenntartása mellett. Az ország gazdaságának
mérete és szerkezete miatt azonban a Nyugat-Európában alkalmazott tiszta állami
keresletélénkítési és költségvetési hiánynövelésen alapuló program hazánkban nem
megvalósítható. Jelen helyzetben pusztán az adócsökkentés és az állami kiadások,
támogatások növelése ırültség lenne.
Most egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni, és a kilábaláshoz
szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Mindezt úgy, hogy a
gazdaság nyitottsága és a költségvetési helyzet korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét,
nem adhatjuk fel az elmúlt évek nagy eredményét: az egyensúlyt. Hatékony válságkezelés
és szerkezeti átalakítások A tavalyi év végén megtett azonnali válságkezelı lépéssorozat
az állami kiadások csökkentésével és külsı adósságunk finanszírozásának
megszilárdításával kezdıdött. Ezeket a lépéseket követték a mindennapok pénzügyi
biztonságát és a vállalkozások mőködését támogató intézkedések. Ezek átmenetileg
enyhítették a nyomást, és lehetıséget adtak egy új, a kettıs kihívásra választ adó átfogó
stratégia végrehajtására. Ezt a lehetıséget nem lehet elvesztegetni: olyan stratégiára van
szükség, ami teljeskörően, mélységében alakítja át az ország mőködését, gazdaságát. A
válságkezelı és növekedést serkentı stratégia céljai világosak – mélyreható változások
végrehajtásával hosszútávon fenntartható növekedési pályára kell állítani az országot.
Ezért olyan lépésekre teszünk javaslatot, amelyek egyszerre kezelik a válság hatásait és
javítanak az ország szerkezeti gyengeségein. Tehát a kormány kétfázisú válságkezelı és
növekedés serkentı stratégiát javasol, melynek céljai, hogy:¶ - az ország gazdasági
növekedése fenntarthatóan haladja meg 2%-al az EU átlagot - a Magyarországon
foglalkoztatottak arányát 57 százalékról 70 százalékra növelje - legyen Magyarország
hivatalos fizetıeszköze az euró.
32
A stratégia öt alapfeladat megoldását tőzi ki célul: Munkabarát adórendszer hozunk létre.
Munkahelyvédı és munkahely teremtı változásokat hajtunk végre az adó és járulék
rendszerben. Csökkenek a munkát terhelı adók és járulékok, hogy jobban megérje
dolgozni és a munkahelyeket megtartani. Azt javasoljuk, hogy emelkedjen a személyi
jövedelemadó sávhatára 3 millió forintra, és a munkavállalók 83%-a számára egykulcsos
19%-os legyen a személyi jövedelemadó. Ezzel egy átlagkeresető kétgyermekes család
havi jövedelme 11.500 forinttal nı. Átalakítjuk a szociális támogatásokat, hogy a
segélyezés rendszere célzottan mőködjön és ösztönözzön a munkavállalásra. Univerzális
támogatások helyett célzottan a rászorulók felé irányítjuk a támogatásokat, az új
szabályokkal pedig a munkavállalást támogatjuk a segélyezés helyett. 50 évre biztosítjuk
a nyugdíjrendszer mőködését, stabillá és kiszámíthatóvá tesszük a nyugdíjjak kifizetését.
A nyugdíjak vásárló értékét mindenkor megırizzük, a nyugdíjak emelését pedig az ország
teljesítıképességéhez és a gazdasági növekedéshez rögzítjük Támogatjuk a
vállalkozásokat, hogy a válság idején is eredményesen mőködhessenek.
Vállalkozásfejlesztésre 1400 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a magyar vállalkozások
védekezhessenek a válság ellen, megırizhessék piacaikat és nem utolsó sorban azért,
hogy a munkaerı piacon keresleti hatás alakuljon ki. Milliárdokat fektetünk az
infrastruktúra fejlesztésére, hogy a direkt gazdasági hatásokon túl, korszerő gazdasági
feltételek jöjjenek létre Magyarországon. Javasoljuk a parlamenti választási rendszer és
az önkormányzati rendszer átalakítását, kevesebb fıállású tisztségviselıvel, olcsóbb
mőködéssel. Új pártfinanszírozási szabályokat és átláthatóbb képviselıi jövedelem
rendszert javaslunk. Javasoljuk, a csökkentett 200 fıs parlamenti létszámot és az ennek
megfelelı, a jelenleginél arányosabb és takarékosabb választási rendszer létrehozását.
Szükségesnek látjuk politikai intézményeink megújítását, amely önmagában évi 100
milliárdos megtakarítást hoz egyetlen választási ciklusban. Elkészítettük a korszerő
államigazgatás megteremtéséhez szükséges javaslatainkat is. Csökkenı állami és
önkormányzati bürokrácia valamint az egyszerőbb adminisztráció gyorsabb ügyintézést
és több tíz milliárd forintos megtakarítást eredményez. Összefogás a sikeres
válságkezelés érdekében A kormány még tavaly ısszel kezdeményezte a Nemzeti Csúcs
és a Gazdasági Csúcs megrendezését, hogy lehetıséget teremtsen a közélet, a politika és a
gazdaság legfontosabb szereplıi számára a válsággal és annak kezelésével kapcsolatos
elképzeléseik és javaslataik bemutatására. A múlt év végén, a válság azonnali hatásainak
elhárítása után a kormány tagjai és a kormányfı intenzív tárgyalásokat kezdtek a
33
gazdasági élet legfontosabb szereplıivel, a társadalmi partnerekkel, többek között az
Országos Érdekegyeztetı Tanáccsal, a Reformszövetséggel. A kormány idén januárban
rendkívüli parlamenti ülésen ismertette a válságkezelı és növekedés serkentı stratégiai
munkájának alapvetı elemeit.
Az azóta kidolgozott stratégia végleges változata több száz ismert és elismert szakértı
véleményének ismeretében és javaslatainak felhasználásával, a kormányzati szakemberek
közremőködésével készült el. A stratégiai javaslatot egyöntetően támogatták a kormányzó
párt legfontosabb testületei – egyhangúlag megszavazta az elnökség és a frakció,
támogatta a választmány is. A kormány teljes egységben felsorakozott a javaslat mögé.
Ezen kívül a kormány eltökélt abban, hogy azonnali egyeztetéseket kezdeményez a
társadalmi partnereivel, a szakszervezetekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, egy átfogó
gazdasági és társadalmi megállapodás érdekében. Meggyızıdésünk, hogy a válságkezelés
és növekedés stratégiájának megvalósítása érdekében meg kell egyezni a társadalmi
partnerekkel, a gazdaság szereplıivel, munkaadókkal és munkavállalókkal, hogy közös
érdekeink mentén létrejöjjön a szükséges társadalmi támogatás. A válság gyors
cselekvésre és döntésre kényszerít mindenkit. A kormány készen áll arra, hogy a
javaslatok jelentıs részét már februárban benyújtsa a Parlamentnek, ezt követıen pedig
elindulhat a jogalkotási folyamat.. Számos változtatást azonnal meg kell tenni, más
elemek, különösen az adó rendszer átalakítása pedig szakaszosan lépnek életbe. A
javaslat csomag egyes részei ugyanakkor széleskörő politikai és társadalmi egyeztetést
igényelnek – ilyenek a nyugdíj reform vagy a választási rendszert átalakítását célzó
javaslataink.
Ennek a programnak az eredményei nem látszanak majd egyik napról a másikra. Egyes
elemeinek hatásai évek, másoké évtizedek múltán mutatkoznak csak meg. Építve a
korábbi évek tapasztalataira, valamint a nemzetközi példákra, ezt csakis egy ciklusokon
átívelı, széles körő társadalmi támogatással bíró program érheti el. A nemzetközi válság
és annak kivédhetetlen magyarországi hatásai összefogásra ösztönöznek minden felelıs
közéleti szereplıt. Készek vagyunk a megegyezésre.”18
18 http://www.világválság.hu/valsagkezeles.html (letöltve: 2010. november 2.)
34
4.A HÁZTARTÁSOK KAPCSOLATA A PÉNZINTÉZETEKKEL
A szakember gyakorlati tapasztalata szerint az emberek nem ismerik eléggé a
bankszámlák által nyújtott lehetıségeket, így nem tudják kihasználni a különféle számlák
adta lehetıségeket, melyek egyébként nagymértékben segítik egy-egy háztartás munkáját,
pénzügyi tevékenységeit, az ezzel járó megtakarításokról nem is beszélve.
A bankszámlákra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések a 232/2001. (XII. 10.)
Korm. rendeletben (a továbbiakban: Pénzforgalmi rendelet) és a pénz- és elszámolás-
forgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB
rendelkezésben olvashatók
4.1. A háztartások lakossági folyószámla ismerete és használata
A háztartások legszorosabb kapcsolata a pénzkezelés során a pénzintézetekkel, a
bankokkal alakul ki. A háztartások zöme, a fiatalokat és a nyugdíjasokat is ide értve, tehát
az egyének általában rendelkeznek valamilyen lakossági folyószámlával, melynek
vezetése is pénzbe kerül, de megléte számtalan elınnyel jár.
A háztartások jelentıs része azonban nincs tisztában a pénzügyi fogalmakkal, a pénzügyi
ismeretekkel, mint az a Magyar Nemzeti Bank jelentésébıl és a 8. ábra szerinti
grafikonból is kitőnik, ezért szükség lenne a pénzügyi ismereteket kötelezı tantárgyként
tanítani, hogy a fiatalok ugyan olyan hamar elsajátíthassák mint a számítógép- és az
internet-használatot.
35
Forrás: http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_kultura_kvantitativ.pdf (letöltve:2010.október 25.) 7. ábra. Kvantitatív kutatási jelentés
36
Forrás: http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_kultura_kvantitativ.pdf (letöltve: 2010.október 21.) 8. ábra. A pénzügyi ismeretek, információk követésének gyakorisága
4.2 Lakossági bankszámla-használat részletei a szomszédos országokra is kivetítve
Az alapismeretek mellett nagyon fontos még, hogy az állampolgárok tisztában legyenek a
környezı országok pénzintézetek tevékenységeivel, tudják, hogy mi azonos az itthoni
ügyintézéssel és miben tér el. Az alábbiakban a hazai, a cseh, a szlovák és osztrák
bankszámla-használat kerül bemutatásra.
Kik vezethetnek lakossági bankszámlát?
mind a négy országban a hitelintézetek/bankok/ és a takarékszövetkezetek
vezethetnek bankszámlát, a többi szolgáltató nem.
Bankszámlavezetés pénzneme:
az osztrákoknál a bankszámlavezetés euró alapú, de más deviza is választható,
37
a cseheknél, magyaroknál és szlovákoknál hazai pénznemben és külföldi
valutában is vezethetı bankszámla.
A számlavezetés feltételei:
Sehol nincs korlátozó rendelkezés arra nézve, hogy devizabelföldi vagy
devizakülföldi lehet csak a számlatulajdonos.
Általában a 18 év felettieknek nyitnak számlát, de szülıi engedéllyel a 18 év
alattiak is nyithatnak.
A számla vezetése sehol nincs rendszeresen beérkezı jövedelemhez kötve.
Nincs megkötve, hogy egy bankszámla felett hányan rendelkezhetnek.
Számlanyitásnál feltétel
a személyazonosság igazolása és a szerzıdés megkötése
Ausztriában a bankszámláról történı készpénzfelvétel általában ingyenes, a cseheknél, a
szlovákoknál és Magyarországon nem.
A bankszámlák közötti átutalás minden országban mőködik, a megbízások lehetnek
egyszeriek vagy ismétlıdık.
Az átvezetés a számlák között mindenütt van.
A csoportos beszedési megbízás határokon átnyúlóan nem mőködik.
Betéti/ takarékszolgáltatás:
A megtakarítások mindenütt fix és változó kamatozással leköthetık.
Fizetési kártyák/bankkártyák:
Mind a négy országban a kártyák belföldi és külföldi használatra egyaránt
alkalmasak
Kártyához kapcsolódó hitel lehetıség:
Ausztriában felsı határa a kártyabirtokos munkabérének a háromszorosa.
38
Csehországban és Magyarországon is mőködik ez a hitellehetıség (a hitel összege
függ a banktól, és az adós anyagi helyzetétıl, a maximum a rendszeres jövedelem
háromszorosa),
A szolgáltatások általában elérhetık, de vannak különbségek:
a szolgáltató elérhetısége Magyarországon, a cseheknél és a szlovákoknál 24 órás,
az osztrákoknál - internet és telefonalapú kapcsolattal - ugyancsak 24 órás.
A bankszámlához kapcsolódó költségek:
Ausztriában a bankszámlanyitás ingyenes, a számlavezetésnek van költsége, a
készpénzfelvételnek, a vásárlásnak, a számlakivonatnak általában nincs költsége,
a további három országban valamennyi mővelethez költségek kapcsolódnak.
Vannak-e olyan szerzıdési feltételek, amelyet a szolgáltató egyoldalúan
megváltoztathat:
osztrákoknál a számlavezetés költségét, és jutalékot,
a csehek és a szlovákok nem adtak erre konkrét választ, csak annyit, hogy a
szolgáltató a feltételeket egyoldalúan megváltoztathatja.
nálunk is megteheti a szolgáltató, de a számlatulajdonos – feltehetıen úgy mint
máshol -, nem köteles elfogadni.
A számlatulajdonos panaszainak intézése:
mind a négy országban a szolgáltató ügyfélszolgálati irodát tart fenn,
Ausztrián kívül a felügyeleti hatósághoz is fordulhat,
fogyasztóvédelmi hatósághoz is fordulhat. 19
Az pénzügyi ismeretek birtokában hogyan is válasszunk bankot? Elıször is
tájékozódjunk, hogy a környezetünkben, lakó vagy munkahelyünk közelében, vagy más
szempontból (pl: közlekedés) számunkra fontos helyen:- milyen bankfiókok találhatók- a
kiválasztandó bank milyen típusú termékválasztékot nyújt,- milyen típusú megbízásokkal
19 http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/nemzetkozi/projektjeink/penzugy/lakossag.html (letöltve: 2010. október 31.)
39
tudjuk ellátni, és a szolgáltatásoknak mi az „ára”!A számba jöhetı bankfiókokat lehetıleg
többször keressük fel, és ismerkedjünk meg a nyitva tartás rendjével, az ügyintézés
kultúrájával, a számlanyitás és a többi banki szolgáltatás feltételeivel. Érdemes elolvasni
a bank hirdetményét arról, hogy milyen feltételek mellett nyújtja a szolgáltatásait.
Hasznos lehet az internetes banki honlapokat megkeresni, ajánlataikat összehasonlítani,
esetleg némelyikrıl szakember véleményét kikérni. Döntenünk kell arról is, hogy milyen
módon kívánjuk a bankkal tartani a kapcsolatot, hiszen a személyes megjelenésen kívül
több más módja (pl.: megbízott, telefon, elektronikus) is van a kapcsolattartásnak.20
Ha már megnyitásra került a folyószámla, érdemes még tudni, hogy „A Ptk.
rendelkezései szerint a bankszámlaszerzıdés aláírásával a bankot három kötelezettség
terheli:
1. A számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja;
2. Azok terhére a szabályszerő kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti;
3. A számlatulajdonost pedig értesíti a számla javára és terhére írt összegekrıl és a
számla egyenlegérıl.” 21
4.3 A bankkártya
Az elsı hazai kibocsátású bankkártya megjelenése 1988-ra tehetı, amely
devizaszámlához kapcsolódott és kizárólag csak külföldön lehetett használni. Az OTP
nevéhez főzıdik, hogy 1989. július 1-jén, megjelent az úgynevezett ügyfélkártya.
Vásárláskor fizetni ugyan még nem lehetett vele, de készpénzfelvételre az OTP saját
automatáiban már használható volt. Ez a kártya továbbá arra is szolgált, hogy igazolja,
tulajdonosa az OTP ügyfele, aki átutalási betétszámlával rendelkezik. Az elsı valódi
bankkártyát a Dunabank bocsátotta ki, szintén 1989-ben, amely mögött már forintszámla
is állt, alkalmas volt fizetésre is.
20 http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bank.html (letöltve: 2010. október 31.) 21 http://www.jegyzetportal.hu/download/bank_jog/abankbetetrevonatkozoalapvetojogszabalyieloirasok.rtf (letöltve: 2010. október 30.)
40
A lakossági folyószámla használatához ma már elengedhetetlenül szükséges a bankkártya
megléte, melynek használata sok elınnyel, de némi hátránnyal is jár, hiszen
használatának költségvonzata van.
Napjainkban a Magyarországon kibocsátott kártyák száma már meghaladja a
nyolcmilliót, s hogy a növekedés miként is alakult, azt az alábbi táblázat mutatja
Bankkártya darabszám alakulása22
5. táblázat
Év Kártya darabszám
Növekedés az elızı évhez képest
1992 137453
1993 221252 60,97%
1994 379459 71,51%
1995 750293 97,73%
1996 1348649 79,75%
1997 2052537 52,19%
1998 2935306 43,01%
1999 3843011 30,92%
2000 4468394 16,27%
2001 5085788 13,82%
2002 5672243 11,53%
2003 6234860 9,92%
2004 6553996 5,12%
2005. jún. 30: 6986046 6,59% (fél éves adat!)
Forrás: http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010.október 22.)
22 http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010. október 22.)
41
Milyen mennyiségnek felel ez meg az egyes európai országokhoz viszonyítva? Láthatjuk,
hogy a növekedés üteme - amint az várható volt - az EU-hoz frissen csatlakozott közép-
kelet-európai országokban a legnagyobb, de hazánk sincs nagyon lemaradva.
Bankkártyák száma és használatuk egyes európai országokban
6. táblázat
Ország Lakosság (millió f ı)
Debit kártyák száma (millió
db)
POS tranzakciók
száma (millió db)
100 fıre jutó
kártyák száma
Fizetési tranzakció db/kártya
Ausztria 8,2 5,3 140 65 26
Belgium 10,2 11,9 503 117 42
Csehország 10,3 5,7 41 55 7
Dánia 5,3 3,3 480 62 145
Észtország 1,4 1,0 35 71 35
Finnország 5,2 2,8 354 54 126
Franciaország 58,9 45,6 4.096 77 90
Hollandia 15,7 16,8 1.070 107 64
Írország 3,7 1,0 55 27 55
Lengyelország 38,7 15,1 76 39 5
Magyarország 10,0 5,0 148 50 30
Nagy-Britannia 58,7 59,4 2.994 101 50
Németország 82,2 93,1 1.375 113 15
Norvégia 4,4 4,4 455 100 103
Olaszország 57,3 23,5 527 41 22
Portugália 9,9 14,6 381 147 26
Spanyolország 39,6 53,6 612 135 11
Svájc 7,3 4,4 134 60 30
Svédország 8,9 4,9 509 55 104
Szlovákia 5,4 2,2 15 41 7
Forrás: http://www.farkashazy.hu/attila/pages/hitelkartya/haszn.html (letöltve: 2010.
október 20.)
42
Mit kell tartalmaznia kártyabirtokos és a hitelintézet közötti szerzıdésnek?
a fizetési eszköz leírását és használatának módját,
ha a birtokosnak a használathoz technikai berendezéssel kell rendelkezni, a
berendezés elengedhetetlen mőszaki leírását,
a kibocsátó és a birtokos kötelezettségeit és felelısségét,
a birtokos kifogásai esetén a rendelkezésre álló lehetıségekrıl szóló tájékoztatást,
a kifogás elıterjesztésének és elintézésének módját, határidejét,
külföldön történı használat esetén az alkalmazandó árfolyam számításának a
módját,
a felszámítható kamatot, jutalékot, díjat és költséget,
azt, hogy a kibocsátó az elektronikus fizetési eszközzel végzett mőveletekrıl a
bankszámlakivonatra vonatkozó elıírások szerinti tartalommal, módon és
gyakorisággal értesíti a birtokost a bankszámlakivonattal.
Mire figyeljünk a szerzıdés megkötése elıtt?
Alaposan meg kell vizsgálni a számba jöhetı bankok kártya kibocsátási feltételeit.
Körültekintıen válasszuk ki a kártyát kibocsátó pénzintézetet.
Vegyük figyelembe az ATM (bankautamata) és bankfiókhálózatát, a
szolgáltatások körét, a kártya használatával járó valamennyi díjat, beleértve a
lopás, elvesztés esetén szükségessé váló letiltás költségeit is.
Aláírás elıtt gondosan olvassuk el a szerzıdés legapróbb betős szövegét is!
Biztonsági elıírások
Az ügyfél azonosítására szolgál az ügyfél aláírása, valamint a bankkártya birtokosát
azonosító szám, a PIN kód, amelyet a bankkártyával lebonyolított mőveleteknél, a
bankjegykiadó automatánál, illetve a vásárlási (POS) termináloknál használunk. A
bankkártyát kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a kártya birtokosának
személyazonosító kódját rajta kívül más ne ismerje meg. Ezért a banki alkalmazott
sértetlen borítékban adja át a kártyát, és a jegybanki rendelkezésnek megfelelıen az
ügyfél az alkalmazott jelenlétében írja azt alá. Ha postai úton történı kiküldésre kerül sor,
akkor a kibocsátó külön küldi a kártyát, és külön a személyt azonosító borítékot, és a
megérkezést, illetve átvételt a kártyabirtokosnak igazolnia kell. A kártyahasználat során a
43
kártyabirtokosnak kell gondoskodni arról, hogy a PIN kódja ne jusson mások tudomására.
A családtagoknak sem ajánlatos a titkos számot elmondani, mert a visszaélések jelentıs
részét a kártyabirtokosok rokonai követik el. Ha van lehetıségünk arra, hogy magunk
válasszunk PIN kódot, akkor kerüljük a személyünket kézenfekvıen azonosító számokat
(mint pl. születési évszám, irányítószám stb.), és lehetıleg ne ugyanazt a kódot adjuk
valamennyi kártyának.
Fizetésnél:
kövessük szemmel a kártyát, úgy, hogy az ne tőnjön el a látókörőnkbıl,
mikor visszaadják, gyızıdjünk meg arról, hogy a sajátunkat kaptuk vissza,
ellenırizzük a vásárlás összegét,
a számlát pedig tartsuk meg!
bankszámlakivonatunkon is ellenırizzük a mőveletet!
Pénzkivételnél:
a bankjegykiadó automatákból lehetıleg ne késı este, rosszul megvilágított, félreesı helyen (különösen hölgyek ne) vegyenek ki pénzt,
felvett pénzt ne az automatánál számolgassuk, az automata által kiadott számlákat gondosan tegyük el, és késıbb vessük össze a bankszámlakivonattal!23
Magyarországi bankok és kártyatársaságok
Bankok
Accord Magyarország http://www.accord.hu/
Általános Értékforgalmi Bank http://www.aeb.hu/
BNP Paribas Bank http://www.bnpparibas.hu/
Budapest Bank http://www.budapestbank.hu/
Cetelem Bank http://www.cetelem.hu/
CIB Bank http://www.cib.hu/
Citibank http://www.citibank.hu/
Commerzbank http://www.commerzbank.hu/
Credigen http://www.credigen.hu/
Deutsche Bank http://www.db.hu/
Dresdner Bank http://www.dresdner-bank.hu/
23 http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bakkartya.html#smalltitle_2 (letöltve: 2010. október 20.)
44
ELLA Els ı Lakáshitel Bank http://www.elsolakashitel.hu/
Erste Bank http://www.erstebank.hu/
Hanwha Bank http://www.hanwhabank.hu/
HBW Express Takarékszövetkezet http://www.ebank.hu/
IC Bank http://www.icbank.hu/
ING Bank http://www.ingbank.hu/
Inter-Európa Bank http://www.ieb.hu/
KDB Bank http://www.kdb.hu/
K&H Bank https://www.kh.hu/
MKB Bank http://www.mkb.hu/
OTP Bank http://www.otpbank.hu/
Raiffeisen Bank http://www.raiffeisen.hu/
Volksbank Hungary http://www.volksbank.hu/
UniCredit Bank http://www.unicreditbank.hu24
Takarékszövetkezetek
Magyar Takarékszövetkezei Bank http://www.takarekbank.hu/
Takarékszövetkezetek portálja http://www.takarek.net/
Regionális takarékszövetkezetek linkjeinek győjt ıoldala
link...
Takarékszövetkezetek netbakning linkjei
https://netbank.tksz.hu/
Kártyatársaságok, ATM üzemeltetık
American Express http://www.americanexpress.com/
Diners Club http://www.dinersclub.com/
Discovery Card http://www.discovercard.com/
JCB http://www.jcbusa.com/
MasterCard http://www.mastercard.com/
Visa International http://www.visa.com/
Euronet Rt. (ATM üzemeltetés) http://www.euronetworldwide.com/
GBC (Giro Bankkártya Rt. - bankkártya kibocsátás)
http://www.gbc.hu/
24 http://www.bankkartya.hu/?oldal=banklinkek (letöltve: 2010. október 25.)
45
Teljesen egyéntıl függ, hogy a pénzköltés melyik formáját tartja valaki takarékosabbnak,
de azt alá tudom támasztani, hogy sokan csak úgy tudnak csínján bánni a forintjaikkal, ha
készpénzben náluk van, mert a bankkártyánál nem érzik a költés súlyát – fejtegeti Huszti
Ákos pénzügyi tanácsadó. – Ha tízezer forinttal a zsebünkben sétálva megéhezünk,
habozás nélkül elköltünk 500 forintot egy hamburgerre, de ha egy ezres bankó van
nálunk, jobban meggondoljuk a vásárlást, hiszen akkor már az összeg felétıl kell
megválnunk – magyarázza a tanácsadó, hozzátéve: rengeteg ügyfele csak kártyával fizet,
mert praktikusnak tartja, s képes így is kontrollálni a költekezést. De a kártyás fizetést
még mindig sokan macerásnak tartják: a pénztáraknál kis összegő vásárlás esetén gyakran
kérnek inkább készpénzt, mert nem éri meg a kártyaterminál használata. Ráadásul
sokszor a sorban álló vásárlók is hangot adnak türelmetlenségüknek, amikor az elıttük
álló elıhúzza kártyáját. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint ezért a
magyarok inkább a nagyobb vásárlásoknál fizetnek kártyával.”25
„A Europay International megbízásából felmérés készült a magyarok bankkártya
használati szokásairól, valamint összehasonlítás a bankkártyával rendelkezık és a magyar
lakosság egészének helyzetérıl. A felmérés az ország felnıtt lakosságát nem, életkor és
lakóhely szerint reprezentáló 1000 fı megkérdezésével történt. A megkérdezettek közel
fele (43%) rendelkezik bankkártyával. Az átlagosnál magasabb a kártyabirtokosok aránya
a 45 év alattiak, - különösen magas a 18-30 évesek (58%) között. A megyeszékhelyeken
25 http://www.borsonline.hu/news.php?hid=35183 (letöltve: 2010. október 31.)
46
élık 63%-a rendelkezik plasztik kártyával. A magasabb végzettségőek körében az
érettségizetteknek (61%), a diplomásoknak (69%) és az alkalmazottaknak (69%) van
leginkább bankkártyájuk.
Érdekes megemlíteni, hogy a 4 fıs háztartások 56%-ában található bankkártya. A másik
végletet a 60 évnél idısebbek, a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek, a nyugdíjasok, az
egy fıs háztartások jelentik, ahol 11, 21, 18 és 26%-nál van csak plasztik fizetési eszköz.
Az emberek bankkártya használatát erıteljesen befolyásolja vagyoni helyzetük. A
bankkártyával rendelkezık átlagos egy fıre esı jövedelme meghaladja a 32.100 forintot
A bankkártyával rendelkezık négyötödének egy kártyája van. A bankkártyák számát
tekintve a vállalkozók térnek el leginkább az átlagtól. Az ı esetükben a legmagasabb azok
aránya (30%), akik legalább két kártyával rendelkeznek. Ugyancsak kiemelkedı, hogy az
átlagot meghaladó mértékben van legalább két bankkártyája a diplomásoknak (28%). A
Eurocard/MasterCard, Maestro vagy Cirrus kártyával rendelkezık kétharmada (64%) már
több mint 2 éve kártyabirtokos. A legrégebbi kártyabirtokosok körét felsıfokú
végzettségőek, vállalkozók, egyedülállók és budapesti lakosok alkotják. A 'legifjabb'
birtokosok pedig az eltartottak, GYES-en, GYED-en lévık, tanulók. A válaszadók 64%-a
havi 2-10 alkalommal használja kártyáját. A válaszadók további 24%-a havonta
mindössze egyszer, 11% pedig több mint 10 alkalommal használja. A megkérdezettek
társadalmi jellemzıit a kártyahasználat gyakorisága szerint vizsgálva azt tapasztaljuk,
hogy az alacsonyabb végzettségőek, a rossz és átlagos anyagi körülmények között élık
általában egyszer, míg a fıiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezık, vállalkozóként
dolgozók általában 10-nél többször használják kártyájukat.
A megkérdezettek bankkártyájukat a leggyakrabban pénzfelvételre használják (81%). A
válaszadók 18%-a használja bankkártyáját inkább vásárlásra, bár 56%-uk tisztában volt
azzal, hogy a Eurocard/MasterCard, Maestro vagy Cirrus kártyával történı vásárláskor
nem számítanak fel extra költséget. Bár a magyarok külföldi bankkártya használata még
gyerekcipıben jár, érdekes megemlíteni, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége jól
tippelt, amikor azon európai országok számát kérdezték tılük, ahol az ATM-ek
elfogadják a Eurocard/MasterCard, Maestro és Cirrus kártyákat. A pozitív változásokat
jelzi, hogy a megkérdezettek 41%-a hallott már a Europay International, azaz a
Eurocard/MasterCard, Maestro és Cirrus márkákat adó szervezet erıfeszítéseirıl annak
érdekében, hogy csökkenjen a bankkártya csalások száma.
47
A Magyarországon kibocsátott 4,5 milliós kártyaállomány döntı többsége, kétharmada,
azaz 2,9 millió bankkártya tartozott 2000 év végén a Eurocard/MasterCard a Maestro
vagy a Cirrus rendszerhez. A Europay rendszerébe tartozó 2,9 millió bankkártyával 2000-
ben 61 millió vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciót bonyolítottak le a
kártyabirtokosok, összesen 1200 milliárd forint értékben. Így a mostani kutatással
megismert adatok jellemzı képet adnak a teljes magyar bankkártya populáció
viselkedésére vonatkozólag is. Magyarországon legfontosabb feladatunk, hogy a már
kibocsátott bankkártyáknál az egy bankkártyára esı - elsısorban vásárlási - tranzakciók
számát növeljük a bankkártya birtokosok használatát ösztönzı programjainkkal,
partnerbankjainkkal szoros együttmőködésben. A magyar bankkártya ellátottság és
használat a közép-kelet európai régióban a legjobbak közé tartozik, amit hamarosan egy,
a régió összes országát felölelı kutatás adataival fogunk alátámasztani, és közép-kelet
európai perspektívába helyezni.”26
4.4 A bankok szolgáltatásai, amit a lakossági bankszámlához kapcsolódó
szolgáltatásokról tudni érdemes
Átutalások
Az átutalásokat alapvetıen 3 csoportra bonthatjuk:
- Egyszeri átutalások
Az egyszeri átutalásokkal egyszeri érvénnyel, a tulajdonos által meghatározott idıben
(például azonnal, vagy egy adott napon) "küldhet" egy másik bankszámlára pénzt. Ez a
másik bankszámla lehet bankon belüli, vagy akár egy másik hazai vagy külföldi banknál
vezetett számla is.
Az egyszeri átutalások fıbb típusai:
Eseti belföldi forint átutalás
Eseti külföldi forint átutalás
Eseti bankon belüli deviza átutalás (konverzió)
26 http://www.bankkartya.hu/?cikk=526&lap=1 (letöltve: 2010. november 2.)
48
Eseti átutalás Postai kifizetési utalványon
Bankközi azonnali (VIBER) forint átutalás
7*24 órás, a bankkártyák közötti azonnali átutalás
Eseti belföldi értéknapos forint átutalás
Eseti bankon kívüli deviza átutalás
- Rendszeres átutalások
Rendelkezhet úgy is, hogy a Bank egy állandó összeget a tulajdonos által megadott
gyakorisággal és a megadott célszámlára utaljon el.
A rendszeres átutalást használhatja például a család gyermeke zsebpénzének pontos és
zökkenımentes folyósítására, de biztosítási díjat, közös költséget is utalhat ily módon.
A rendszeres átutalások fıbb típusai:
Állandó átutalási megbízás - belföldi forint átutalás
Állandó átutalási megbízás - postai kifizetési utalvány
- Csoportos beszedési megbízás
A csoportos beszedési megbízásoknál a szolgáltatóval és a Bankkal egyszerre szerzıdik:
meghatalmazza a szolgáltatót (pl. ÉMÁSZ, T-Com), hogy az esedékességkor a tulajdonos
számlájáról emelje le a díjat, és ugyanakkor engedélyt ad a banknak, hogy ezt a
szolgáltató részére lehetıvé tegye.27
Hitelek
A rendszeres jövedelem vagy nyugdíj mellett igényelhetı folyószámlahitellel akár havi
nettó jövedelménél nagyobb összeget is felhasználhat egyszerre, a hitelkeretbıl
visszafizetett összeget ismételten igénybe veheti.
A lekötött betét fedezete mellett igényelhetı folyószámlahitellel elkerülheti betéte
feltörését. 27 https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok/Atutalas (letöltve: 2010. október 29.)
49
Lekötött betétének óvadékba helyezésével, illetve zálogba vonásával kedvezı kamatozású
Lombard hitelhez juthat.
Rendelkezés a bankszámla felett
A tulajdonos számlája felett személyesen vagy meghatalmazott útján jogosult
rendelkezni. A meghatalmazás szólhat egyszeri alkalomra vagy visszavonásig.
A számlának egy vagy több tulajdonosa lehet. Több számlatulajdonos esetén a
tulajdonosokat a számlával kapcsolatban ugyanazon jogok illetik meg, illetve ugyanazon
kötelezettségek terhelik. A tulajdonosok a számla felett a külön-külön vagy együttesen
rendelkezhetnek (1997. szeptember 1-jétıl együttes rendelkezéső számlát nyitni, illetve
külön-külön rendelkezéső számlát együttes rendelkezésővé átalakítani nem lehet.)
A számla tulajdonosa jogosult a számlájáról írásbeli nyilatkozatával elhalálozása esetére
rendelkezni. Ebben az esetben a számla nem képezi hagyaték tárgyát, a rendelkezésben
megjelölt kedvezményezett(ek) hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül rendelkezhet(nek) a
számláról. A kedvezményezett elhalálozása esetére másik kedvezményezett (helyettes)
nem jelölhetı, de a Számlatulajdonos rendelkezését bármikor megváltoztathatja, vagy
visszavonhatja.28
Természetesen a különbözı bankok szolgáltatásai és a szolgáltatások díjai között
eltérések vannak, ezért egy háztartásnak akár a folyószámla megnyitásakor, akár
idıközönként ellenıriznie kell, hogy melyik banknál tartsa a pénzét. Ezen túl még egy
nagyon fontos dolog van, amit tudniuk kellene (bár a reklámok nem erre hívják fel az
állampolgárok figyelmét), hogy a hitelfelvételnél legyenek nagyon körültekintıek.
A világgazdasági válság hatására sokan váltottak pénzintézetet, hiszen ez is a spórolás
egyik nagyon fontos eleme.
28 https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok (letöltve: 2010. október 20.)
50
ÖSSZEFOGLALÁS
Ebben a dolgozatban a háztartások gazdasági életének alapvetı elemzése, a családok
tevékenységének legfontosabb céljainak, azok megvalósításához szükséges eszközöknek
a bemutatása volt a cél.
Történelmi áttekintésként a II. világháború utáni gazdasági idıszakot, majd a
rendszerváltás utáni változásokat vettem figyelembe, mivel napjainkban, a 2007-tıl tartó
világgazdasági válság nehézségei révén ezen idıpontok jelenthetnek támpontot a
háztartások elemzésénél.
A háztartásokon belüli munkamegosztáson túl az egyik legfontosabb tényezı a bevételek
és kiadások megtervezése, valamint a családok gyermekvállalásának motívumai, hiszen
országunk népessége csökken, melynek gazdasági okai is vannak. A háztartások
gazdálkodása nagyrészt még ma is hagyományos, a nık szerepe a házimunkában
alapvetı. Otthoni munkaidejüket legerısebben a gyerekek száma befolyásolja, akárcsak a
férfiak házimunkában való részvételét.
Bár a háztartások munkájának kézzelfogható értéke mára a pénzzel kimutatható tételek
között szerepel, a családok számára nélkülözhetetlen segítsége a pénzintézetekkel való
kapcsolattartás lett.
A dolgozat azért próbálja – a teljesség igénye nélkül - részletezni a pénzügyi világhoz
tartozó alapvetı fogalmakat és eljárási módokat, hogy rámutasson annak fontosságára, és
megerısítse azt a szemléletet, hogy a már meglévı és a leendı háztartásoknak és azok
tagjainak, az egyéneknek, a fiataloknak is elengedhetetlenül szükségük van a pénzügyi
ismeretekre, azok gyakorlati tapasztalatainak megismerésére.
IRODALOMJEGYZÉK
Max Weber- Gazdaságtörténet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979.
Szilágyi Dezsőné Dr.- Háztartásgazdaságtan, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995.
KOPINT-TÁRKI Konjuktúrakutató Intézet Zrt. tanulmánya
Észak-Magyarország, 2010. szeptember 17. száma
Bors-teszt
http://tarhely.sokoldal.hu/finance/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-penzgazdalkodas.doc (letöltve: 2010.október 17.) http://www.gfk.com/gfkhungaria/index.hu.html (letöltés: 2010. november 2.)
http://3.bp.blogspot.com/_ZKPyUmjBPsM/Sbk_5YAiMtI/AAAAAAAAFEw/4r2Bx66pVks/s1600-h/KSH_haztartasok_fogyasztasa_2007_6.JPG (letöltve: 2010. november 2.)
http://www.pszaf.hu/data/cms1571956/fv_tanul_haztart.pdf (letöltve: 2010. október 31.)
http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa (letöltve: 2010.október 20)
http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa/ (letöltve: 2010. október 20.)
http://mek.niif.hu/02100/02185/html/331.html (letöltve: 2010. október 20.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_népessége (letöltve: 2010. október 17.)
http://www.fn.hu/cikk/00230000/232607/3_N.jpg (letöltve: 2010. november 1.)
http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=39394&kat=1 (letöltve: 2010. október 31.)
http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=253 (letöltve: 2010.
november 2.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zvesz%C3%A9lyes_munkaker%C3%BCl%C3%A9s (letöltve: 2010. november 2.)
1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Munkan%C3%A9lk%C3%BCli (letöltve: 2010. november 2.)
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://outside.mfor.hu/mfor/images/chart_id_92_2010_05_27t09_08_12_02_00.png&imgrefurl=http://btsoft.net23.net/kifejezes/munkan%25C3%25A9lk%25C3%25BClis%25C3%25A9g%2Bnem%2Blesz%2Bfriss&usg=__SLKdT6Jup_HMrvNCwKctqrWYClA=&h=300&w=600&sz=13&hl=hu&start=106&zoom=1&tbnid=F0qwycRGOp9YWM:&tbnh=86&tbnw=172&prev=/images%3Fq%3Dmunkan%25C3%25A9lk%25C3%25BCli%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26biw%3D1024%26bih%3D584%26tbs%3Disch:10%2C3460&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=644&ei=twTQTNyACYKSswb7qcyQAg&oei=JgTQTK6QK4KxtAbY8PCGAg&esq=8&page=8&ndsp=14&ved=1t:429,r:13,s:106&tx=96&ty=57&biw=1024&bih=584 (letöltve: 2010. november 2.)
http://www.nepfoiskola.hu/mntlap/archiv/2002_2/sapri.htm (letöltve: 2010. október 17.)
http://www.világválság.hu/uj.html (letöltve: 2010. november 2.)
http://gazdasagivilagvalsag.blog.hu (letöltve: 2010. október 31.)
http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/konyv-2010.html (letöltve:2010.november 1.)
http://www.világválság.hu/valsagkezeles.html (letöltve: 2010. november 2.)
http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_kultura_kvantitativ.pdf (letöltve:2010.október 25.)
http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_kultura_kvantitativ.pdf (letöltve: 2010.október 21.)
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/nemzetkozi/projektjeink/penzugy/lakossag.html (letöltve: 2010. október 31.)
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bank.html (letöltve: 2010. október 31.)
http://www.jegyzetportal.hu/download/bank_jog/abankbetetrevonatkozoalapvetojogszabalyieloirasok.rtf (letöltve: 2010. október 30.)
http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010.október 22.)
http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010. október 22.)
2
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bakkartya.html#smalltitle_2 (letöltve: 2010. október 20.)
http://www.bankkartya.hu/?oldal=banklinkek (letöltve: 2010. október 25.)
https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok/Atutalas (letöltve: 2010. október 29.)
https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok (letöltve: 2010. október 20.)
3