Villamos
berendezések
üzemeltetéseÁramütés,
MSZ 1585:2012 (EN 50110:2005)
tartalom
Villamos áram élettani hatásai
MSZ 1585. Alkalmazási terület
Személyzet
Feszültség alatti munkavégzés
Feszültséghez közeli munkavégzés
Védelmi módok
Műszaki mentés és elsősegélynyújtás
Villamos áram élettani hatásai
Elsődleges hatás: az áramütés
Másodlagos hatás: sokk, hőhatás, égési sérülés (ív)
Áramütést befolyásoló külső tényezők:
Áramerősség
Árambehatás időtartalma
Áramnem, frekvencia (10Hz - 1kHz)
Feszültség: csak közvetve! (I= U/R)
Áramütést befolyásoló belső tényezők:
Test ellenállása
Áram útja a testben
Test fizikai állapota, az egyén lelkiállapota
50Hz áram-idő értékhatárok Élettani hatások
<0,5mA, - érzékelés
0,5mA – 5mA (6s) vagy 200mA
(10ms)
izom összehúzódás
5mA (6s) vagy 200mA (10ms) -
- 30mA (5s) vagy 500ma (10ms)
Légzés nehézség, nincs
szervi károsodás
30mA (5s) vagy 500mA (10ms) - Légzés és szív megállás,
szövet károsodás
Szívkamraremegés
MSZ 1585 alkalmazási terület
a szabvány követelményeket határoz meg a villamos
berendezéseknek a biztonságos üzemeltetésére, illetve
a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken
vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre.
A követelmények minden üzemviteli, munkavégzési és
karbantartási folyamatra vonatkoznak
a szabvány nem vonatkozik képzetlen személyekre
Nem vonatkozik: járművek, villamos vontatás,
légijármű, tengerjáró hajó, elektronikus távközlési és
információs rendszerek; elektronikus vezérlő-,
szabályzó- és automatizálási rendszerek, szénbányák
vagy más jellegű bányák; kutatás és fejlesztés.
Személyzet Alkalmassági kritériumok:
a villamosság ismerete
villamos munkával kapcsolatos gyakorlat
az adott villamos berendezés ismerete és tapasztalata
előfordulható veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismerete
felismerési képessége, hogy vajon biztonságos-e a munkavégzés
Csoportosítás:
I. képzetlen személyek (kioktatást sem kaptak)
II. műszaki, de nem villamos jellegű (kioktatás, -képzettség) személy
III. Nem villamos képzettségű személy, de bizonyítottan kioktattak a
villamos veszélyekről
IV. szakképzett személyek (a-f alcsoportok, pl.: felvonókezelő, ebf)
V. Villamos munka irányítója: villamosmérnök, villamos technikus és
villamos szakmunkás (megfelelő gyakorlat és tapasztatlat kell)
Munkavégzések és képesítések:
I. csoport: szerszám nélkül cserélhető fényforrások, diazed
biztosítóbetétek cseréje 32A-ig, kapcsolások 32A-ig
II. Csoport: 32A-től nagyobb kapcsolások, Wickmann
biztosító csere, hibajelzések nyugtázása,
III. 32A-nál nagyobb biztosító csere, szerszámos fényforrás
csere, IV-V.csoportos felügyelete alatti villamos munkák.
IV. villamos szakmunka önálló végzésére, amelyhez
megfelelő szakismeretekkel rendelkezik
V. csoportba tartozó személy a munkáltatója által
hatáskörébe utalt minden villamos szakmunka
megszervezésére és irányítására alkalmas, de közvetlen
munkavezetésre vagy más munkavégzésre csak az I – IV.
csoportba tartozását meghatározó szakképesítése szerint.
Feszültség alatti munkavégzés
FAMBSZ szerinti „egyszerű feszültség alatti művelet”:
csak feszültség alatt lehet elvégezni (feszültségmérés,
terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelésvizsgálat stb.)
Kisfeszültségű elosztószekrényekben IV. csoportba tartozó
feljogosított személyzete önállóan végezhet feszültség alatt
kapcsolást.
A kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat – ha azok
nincsenek bekapcsolást tiltó felirattal – önműködő
kikapcsolásuk után bárki visszakapcsolhatja.
Feszültség alatti munkavégzési eljárás során a munkát
végző személyek a testük egy részével, a kezükben lévő
szerszámokkal, szerkezetekkel vagy eszközökkel
hozzáérhetnek csupasz aktív részekhez vagy benyúlhatnak
a feszültség alatti munkavégzés övezetébe.
A feszültség alatti munkát csak akkor szabad
megkezdeni, ha a munka biztonságos végzéséhez
szükséges személyzet, szerszámok, eszközök, biztonsági
felszerelések a helyszínen rendelkezésre állnak
Gondoskodni kell olyan stabil elhelyezkedés
biztosításáról, a munkát végző személy mindkét kezét
szabadon használhassa. Köteles megfelelő és alkalmas
egyéni védőeszközöket használni. Nem szabad
fémtárgyakat, például ékszereket viselniük.
Orvosi alkalmasság.
Megfelelő képzettség (IV-V. csoport, a segítő
Munkavégzési módszerek:
Munkavégzés védőtávolságból (szigetelőrudakkal)
Érintéssel végzett munka (szigetelő kesztyű)
Potenciálon végzett munka (környezettől elszigetelve)
Feszültséghez közeli
munkavégzés
Feszültséghez közeli munkavégzésnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, ami egy csupasz szabadvezeték vagy nagyfeszültségű szabadvezeték közelítési övezetében van, ha munkát végző személy sem közvetlenül, sem segédeszközzel, sem munkagéppel nem nyúl fel a talajtól számított 3 m-nél magasabbra, feltéve, hogy az általa megmozgatott egyéb tárgyak sincsenek ennél magasabban.
Feszültséghez közeli munkát – a jogszabály szerint – csak az előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton erre megfelelőnek bizonyult, pihent és munkaképes állapotban lévő személy végezhet.
ne érintse a feszültség alatti munkavégzés övezetét sem a testrészével, sem szerszámokkal vagy a kezében lévő egyéb tárgyakkal.
Védelmi módok Védelem védőrács, védőfedés,
burkolat vagy szigetelőborítás alkalmazásával
Védelem védőtávolság (Dl) betartásával és felügyelet biztosításával
Műszaki mentés és elsősegélynyújtás
Teendők baleset esetén:
Műszaki mentés
elsősegélynyújtás
III., IV. és V. csoportba tartozó személy köteles alkalmazni:
A segélynyújtó –
ha egyedül van, segélynyújtás közben kiabálással hívjon segítséget;
szabadítsa ki az áramütött személyt (veszélyes helyzetéből) az
áramkörből;
a kiszabadítás után azonnal részesítse elsősegélyben, szükség
esetén kezdje meg az újraélesztést!
azonnal hívassa a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is;
szükség esetén gondoskodjék az üzemeltető, a műszaki mentők
(tűzoltók) értesítéséről is!
Segélykérő tel.: Mentők: 104; Tűzoltók: 105; Közös: 112
Az áramkörből való kiszabadítás módja kisfeszültségű villamos
berendezésen
Kikapcsolással: berendezést kapcsoló teljesítménykapcsolóval
vagy a balesetet okozó berendezés táplálásába beépített
biztosítók eltávolításával, (dugónak az aljzatból való kihúzása
elegendő)
Kikapcsolás nélkül: húzzuk-rántsuk vagy toljuk-lökjük el az
áramütött személyt csupasz kézzel vagy csupasz testfelületünkkel
se az áramütött személyt, se a falat vagy bármilyen fémtárgyat ne
érintsünk!
A kiszabadítás módja nagyfeszültségű villamos berendezésen:
áramütött személyhez közeledni is veszélyes. Értesítsük a
villamos berendezést üzemben tartó villamosművet!
kikapcsolást csak a helyi viszonyokat ismerő szakember végezheti
(kikapcsolás nélkül, kapcsolórúddal való kiszabadítást csak erre
kioktatott szakemberek)
vezeték leszakadt, lelóg, a vezetékhez ne közeledjünk (10 m), és
állítsunk figyelmeztető őrt.
Ruhaégés oltását a kiszabadítás után lehetőleg betakarással
Egészségügyi ellátás: elvesztette picit is az eszméletét,
félrebeszél vagy ellátásra szoruló külső sérülést szenvedett –
mentőt hívunk!
Ha a balesetes járóképes, akkor orvoshoz kísérjük.
Ha a balesetes járóképes és sérülés mentes, akkor ő
lemondhat az orvosi ellátásáról: 24 órás felügyelet mellett.
Elsősegélynyújtás
Ha az áramütött személy eszméleténél van, akkor a
szoros ruháit meg kell lazítani, nyugalomba kell
helyezni, és olyan módon kell leültetni, hogy bármikor –
segítség nélkül – le tudjon feküdni.
Ha az áramütött személy nincs eszméleténél, akkor meg
kell vizsgálni, van-e légzése.
Eszméletlennek kell tartani a balesetest, ha rákiáltásra,
kezének megszorítására, vállának megrázására nem
válaszol, lehunyt szemhéjaira ráfújva a szemhéjak nem
rebbennek meg
Ha az eszméletlen balesetesnek a légzése rendben van,
és nincs nyilvánvaló, súlyos csonttörése (gerinctörése,
medencetörése, többszörös bordatörése, felkar- vagy
combtörése) akkor stabil oldalfekvésbe kell hozni
eszméletlen
személy stabil
oldalfekvő
helyzetbe
fordítása
Ha az eszméletlen balesetesnek nincs légzése meg kell azt is
vizsgálni, van-e vérkeringése (szívműködése). A vérkeringés
vizsgálatának eredményétől függetlenül haladéktalanul meg kell
kezdeni a mesterséges lélegeztetést
Ha mellkaskompresszióra is szükség van, ezt kizárólag olyan
személy végezheti, aki erre gyakorlati kiképzésben is részesült. A
tévedésből végzett szívmasszázs ugyanis rendkívül veszélyes.
A légzés vizsgálata:
a balesetest hanyatt fektetjük (kemény alapra), a légutak szabaddá
tétele érdekében betekintünk a szájüregbe, az esetleg ott lévő idegen
anyagot (vért, hányadékot) ujjunkra tekert kendővel – a fejet oldalra
fordítva – kitöröljük; a kimozdult kivehető fogsort eltávolítjuk;
a mellkas elülső felszínéről felhúzzuk a felső ruházatot;
arcunkkal a szegycsont (mellcsont) magasságáig lehajolva oldalról
figyeljük, hogy saját (normális) légzésünk három–négy légvétele alatt
ütemesen emelkedik és süllyed–e a mellkasa (főként férfiaknál), illetve
a hasa (főként nőknél);
ha e kitérések jól láthatók, akkor a légzés kielégítő. Ha nem látunk
kitérést, vagy csak nagyon bizonytalanul,
akkor légzés nincs, vagy az nem kielégítő (tehát a mesterséges
lélegeztetést haladéktalanul meg kell kezdeni)
Befúvásos lélegeztetés
ismét ellenőrizze a szájüreget
teríthet kibontott zsebkendőt az áramütött arcára
egyik tenyerét az áramütött személy homlokára (a hajas
fejbőr határára), másikat az állcsúcsra téve zárja a szájat,
egyidejűleg a fejet szegje hátra
a sérült orrán keresztül végezzen befúvást, majd ezt
négyszer gyorsan ismételje meg, a mellkas figyelésével
ellenőrizze a kilégzést
ha kilégzést jelző mellkasmozgást (süllyedést) nem észlel,
akkor a befúvás sikertelen volt, ezért próbálja meg a fejet
még jobban hátraszegni, a sérült száját még jobban zárni,
folytassa a befúvást és – ha van mellkasmozgás – végezze
azt folyamatosan saját (nyugalmi) légzése ütemében.