Upload
attila-fozo
View
550
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Főző Attila László
PEDB-504
Multimédiatervezés és fejlesztés
gyakorlat
ELTE PPK
Digitális Taneszköz Akkreditáció a 23/2004 (VIII. 27) OKM rendelet szerinti digitális
tananyaggá/taneszközzé nyilvánítási eljárás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban:
közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvpiac rendjéről szóló törvény) 29. §-ának (1) bekezdésében, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterrel, az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a digitális tananyagok (taneszközök) akkreditációs eljárásának, értékelőlapjainak kidolgozására az OKNT a Digitális Tananyag Minősítő Bizottságot kérte fel.
DTMB Digitális Tananyag Minősítő Bizottság
2007. január 1-től működő bizottság az Országos Köznevelési Tanács albizottsága
7 tag – szakma, akadémiai szféra, közoktatás
értékelőlapokSzakértők
felkészítéseRészvétel a
rendeletalkotásban
Típusok – I. Tudáskörnyezet
ISMERET ÁTADÁS
• Digitális tudás, ill. ismeretforrás
• E-könyv
• Digitális szótár
• Digitális tezaurusz
• Digitális lexikon
INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS
• Digitális tananyag-egység/objektum, objektum-tár
• Digitális tananyag
• Digitális oktató játék
• Pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek
INFORMÁCIÓ ALKALMAZÓ
• Digitális feladatbank
Típusok – II. Támogatókörnyezet
TÁMOGATÓ KÖRNYEZET ÉS/VAGY RENDSZER
• Digitális feladatkészítő és gyakorló környezet
• Adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet
• Digitális portfoliókészítő környezet
• Kommunikációs platform oktatási célra
• Képzés-menedzsment rendszer
• Tartalom-menedzsment rendszer
• Elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer
Értékelőlapok
Tudományos-szakmai
Pedagógiai-didaktikai
Digitális technológiai
Mennyire fontosak? e nélkül is lehet jó minőségű
fontos elengedhetetlen nem érthető ez a szempont
nem releváns
Az ismeretek megértése, tanulása
5 fő 34 fő 12 fő 4 fő 2 fő
Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása
4 fő 24 fő 28 fő 0 fő 1 fő
Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása
1 fő 17 fő 37 fő 2 fő 0 fő
A tanulás módszereinek tanulása
1 fő 17 fő 37 fő 2 fő 0 fő
A gondolkodási eljárások tanulása
3 fő 30 fő 22 fő 1 fő 1 fő
Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása
4 fő 33 fő 20 fő 0 fő 0 fő
A megjelenés (digitális tipográfia)
6 fő 32 fő 14 fő 3 fő 2 fő
Nyelvhelyesség, helyesírás 8 fő 26 fő 10 fő 4 fő 9 fő
A tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása
2 fő 15 fő 40 fő 0 fő 0 fő
A technológiai kidolgozottság 2 fő 26 fő 29 fő 0 fő 0 fő
A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete
8 fő 38 fő 10 fő 0 fő 1 fő
A tartalom strukturáltsága 8 fő 27 fő 21 fő 0 fő 1 fő
A szakmai tartalom naprakészsége
3 fő 32 fő 22 fő 0 fő 0 fő
Forrás: PhD értekezés - Főző Attila László: Számítógéppel segített kollaboratív és egyéni tanulást segítő módszerek a kémiaoktatásban, 2010
Néhány érdekesség az „e nélkül is lehet jó minőségű” válaszok száma beszédes
a megkérdezett kémiatanárok 14%-a szerint a digitális taneszközök nyelvhelyessége, a szakmai hitelesség és a strukturáltság olyan szempontok, melyek nélkül lehet is lehet jó egy digitális tartalom/taneszköz
a szakmai hitelességnél a naprakészséget fontosabbnak ítélték (pl. áltudományos, de aktuális tartalmak)
a tanárok 15,7%-a szerint a nyelvhelyesség és a helyesírás a „nem releváns” kategóriába esik
az elvárások között a legfontosabbak a tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása (70,1%), a problémák, problémahelyzetek tanulása (64,9%), valamint a tanulás módszereinek tanulása (64,9%).
Forrás: PhD értekezés - Főző Attila László: Számítógéppel segített kollaboratív és egyéni tanulást segítő módszerek a kémiaoktatásban, 2010