19
A testbeszéd A testbeszéd

A testbeszéd

  • Upload
    novigi

  • View
    3.969

  • Download
    6

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A "Non-verbális kommunikácó" diái

Citation preview

Page 1: A testbeszéd

A testbeszédA testbeszéd

Page 2: A testbeszéd

Novák Gitta 2.

A non-verbális kommunikáció A non-verbális kommunikáció fogalmafogalma A rejtett kommunikációs csatornákat együtt non-verbális

kommunikációs módoknak nevezzük, azt a tulajdonságukat kiragadva, hogy függetlenek a szótól és a beszédtől.

A nyelv minden emberi társadalomban a legfontosabb kommunikációs mód, de nem mindenütt szorította ki a tudatos és szándékos közlésből a mindennapi érintkezések gyakorlatából a nem szóbeli kommunikációt.

Page 3: A testbeszéd

Novák Gitta 3.

CsoportosításCsoportosítás1. örökölt (ontogenetikus) jelek

az egészséges emberekre jellemzőek, és a világ minden táján azonos jelentésük van  

1. öröm2. harag3. bánat4. meglepetés5. félelem6. undor

2. ösztönösen tanult (filogenetikus) jelekegy-egy nyelvi közösségre jellemzőek, az adott kultúrától függőek

3. egyezményen alapuló (konvencionális) jelek tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelekpl. a siketnémák jelbeszéde, a vakok írása

Page 4: A testbeszéd

Novák Gitta 4.

A non-verbális kommunikáció A non-verbális kommunikáció jellemzőijellemzőiBeszéd sokáig nem ismerték fel a kommunikáció modellje a

beszéd volt beszéd:

egyezményes jelrendszer (tanulandó)

aki nem ismeri ezt a jelrendszert az sem közlésre, sem ennek a megértésére nem képes

közlési szándék: összefügg az emberi akarással

tudatos dolog

Non-verbális kommunikáció ősi, kevésbé tudatos és

kontrollált nincs egyetemes jelrendszer

kivétel: siketek jelnyelve (jelbeszéde), labdajátékokban a bírók jelei

teljesen hiányzik a tudatos szándék

Page 5: A testbeszéd

Novák Gitta 5.

A non-verbális kommunikáció A non-verbális kommunikáció funkcióifunkciói1. A társas helyzet kezelése

Folyamatosan jeleznünk kell, jelzéseket kell küldenünk a partnerünk felé.

Bármi is legyen a beszélgetés témája, jeleznünk kell a pozitív, vagy negatív reakciónkat az általa közöltekkel kapcsolatban.

Jeleznünk kell továbbá érdeklődésünket, kívánságunkat, hogy a beszélgetésünk zökkenőmentesen folyjon le.

Tehát amikor két ember, személy kontaktusba kerül egymással, akkor a beszélgetésüket a non-verbális üzenetek irányítják, támogatják.

Ezek a jelzések nagyon fontosak, mert ezekből következtetéseket lehet levonni.

Page 6: A testbeszéd

Novák Gitta 6.

2. Az Én bemutatása

Valamennyi társas interakciónak lényeges jellemzője, hogy önbecsülésünk és énképünk milyen módon kerül terítékre.

Az új partnerekben ki kell alakítanunk, a régiekben pedig fenn kell tartanunk azt a képet, amely saját magunkról alakítottunk ki. Ez a feladat igen nehéz.

A non-verbális kommunikáció segítségével már az első alkalommal sokat megtudhat rólunk a másik személy, illetve mi is róla.

Ebben az esetlen, a ruházatunk, a külső megjelenésünk (frizura, smink, arckifejezés ápoltság stb.), különböző sajátosságok sok mindent elárulnak.

Page 7: A testbeszéd

Novák Gitta 7.

3. Érzelmi állapotok kommunikációja

Egyes verbális jelzések, mint például az arckifejezések, az érzelmi állapotokról szóló információk erősen specializált és kulturálisan egyetemes hordozói.

Az érzelmekre vonatkozóan a verbális üzenetek nemcsak lassabbak, de gyakran homályosak is.

Olyan érzelmeket, mint a boldogság, az öröm, a félelem, a szorongás, az undor stb. az arckifejezéseken kívül, non-verbális módon is kifejezhetjük tekintettel, gesztusokkal, testtartással. (ha az ember fél, akkor általában összehúzza magát; ha valaki örül, akkor sokat mosolyog, kivirul az arca).

Az ilyen érzelmi üzenetek értelmezésének képessége egyénenként változó.

Egy kutatás alapján kiderült az is hogy a nőkaz ilyen érzelmi üzenetek kibocsátásában és vételében sokkal fejlettebbek és jobbak, mint a férfiak.

Page 8: A testbeszéd

Novák Gitta 8.

4. Az attitűdök kommunikációja

Általában a legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind non-verbálisan ki lehet fejezni.

A társas érintkezésben sok egyéb attitűdöt, különösen azokat, amelyek ideiglenesek és a pillanattal változnak, kizárólag non-verbális kommunikációs csatornákon közlünk.

Page 9: A testbeszéd

Novák Gitta 9.

5. A kommunikációs szerepmódosítás (Csatornavezérlés)

A társas helyzetek kezelésének sajátos oldala annak irányítása, hogy ki beszéljen, mennyi ideig, és ki legyen a következő megszólaló.

A csatornavezérlés a non-verbális jelzéseknek a verbális csatorna ellenőrzésében betöltött funkciójára utal.

A korlátozott források hatékony kihasználása érdekében a beszélőváltásnak erősen koordináltnak kell lennie, hogy minél kisebb legyen a veszteség.

Page 10: A testbeszéd

Novák Gitta 10.

A nyelv mellé rendelt jelekA nyelv mellé rendelt jelek

tekintet mimika mozgásos kommunikáció elemei gesztus testtartás térközszabályozás az emblémaként viselt ruha hajszín díszek, környezeti díszítőelemek interakció időviszonya (kronémika)

Page 11: A testbeszéd

Novák Gitta 11.

A non-verbális üzenetekA non-verbális üzenetekMimika

görög eredetű szó jelentése: az arcizmoknak és a kezeknek az átélt érzéseknek és

hangulatoknak megfelelő mozgása, illetve mozgatása, az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon

kifejez, minősít jelentős szerepe van a kommunikációban nagy része nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális

jelentéstartalmat kíséri sajnos sokszor nem figyelünk rá eléggé megfigyelték, hogy az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a

szemöldöknek és a szájnak van szerepe Példák:

a szemöldök összevonása → szigort a száj elhúzása → nem tetszés a nyelv kinyújtása → csúfolódás a pupilla → saját izgalmi állapotunk

Page 12: A testbeszéd

Novák Gitta 12.

A tekintet

szabályozó szerepet játszik visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a

másik személyhez való érzelmi viszonyról. többnyire öntudatlan megszabott lehet az iránya és a tartalma

bizonyos társadalmakban (araboknál), nők társas helyzetekben idegen férfira nem nézhetnek, szemérmesen kell viselkedniük)

a hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés szerepét is betöltheti

szerepe kultúránként is változik a japánoknál a beszélgetés közben a szem helyett inkább a nyakat

figyelik idegenek között kicsi a szemkontaktus

zárt térben (lift, vonat, metró, busz) minél közelebb kerülünk egymáshoz, annál kevesebb lesz a szemkontaktus

a csatornák közül a legszorosabban a mimikával függ össze.

Page 13: A testbeszéd

Novák Gitta 13.

Gesztus latin eredetű szó jelentése:

taglejtés, kézmozdulat. megnyilatkozás, tett valaki irányába

feltűnőbbek, mint a mimika vagy a tekintet, mert itt a mozgás az egész testre is kiterjedhet

A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek

a fej oldalirányú mozgása → bizonytalanság lehajtott fej → bűntudat, szomorúság

A kéz gesztusai sokféle jelentést hordozhatnak a kézről lehet a legjobban leolvasni a feszültséget sok a tanult, ősi kulturális eredetű

rengeteg mágikus hiedelem is kapcsolódik (kézrátétellel való gyógyítás)

a kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is

Page 14: A testbeszéd

Novák Gitta 14.

Gesztus

a köszönésnek és az üdvözlésnek régi hagyományai vannak, többségük kultúrához és életkorhoz kötött integetés, kézfelemelés, keresztvetés, fasiszta karlendítés

stb. szabályozó funkciót is betölthet

gyakran a kéz mozdulataival jelezzük, ha beszélni akarunk, vagy éppen megszakítani a beszélgetést

az arc és a kéz együttesének is sok jelentése lehet az ujjhegy megcsókolása jelenthet elismerést, de üdvözlést

is a szájhoz illesztett kéz lehet a szájőrzés, valaki nem akar

valamit elmondani, de lehet gondolkodás jele is stb. a kultúrák többsége nem tiltja meg a gesztikulációt, de van,

ahol erősen visszaszorítják

Page 15: A testbeszéd

Novák Gitta 15.

Érintés, fizikai érintkezés az egyik legfontosabb non-verbális jelzés

amikor még a kisbaba nem tud beszélni, az érintés által nagyon sok minden kifejezhető

a férfiak és a nők eltérően reagálnak egy és ugyanarra az érintésre

Page 16: A testbeszéd

Novák Gitta 16.

A testtartás: a test álló vagy ülő helyzete, a beszéd közbeni mozgás

a test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan, hacsak valami miatt nem figyelünk rá

nagyon sok mindenre következtethetünk belőle ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel a másik felé

fordulunk (a testünk is figyeli egymást). érzelmi állapotra is utalhat

ha valaki boldog, akkor kihúzza magát ha szomorú, akkor összehúzza magát (magába roskad)

olykor társadalmilag meghatározott vannak olyanok, akiknek egyenes háttal, emelt fővel kell járniuk

(katona, pap)

Page 17: A testbeszéd

Novák Gitta 17.

Embléma, viselet görög eredetű szó jelentése: jelkép, jelvény, címerkép több kutatás folyamán kerültek összefüggésbe a non-verbális

jelekkel, a külsővel összefüggő, a külsőre utaló szignálok használatát mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális

szabályai és a divat határozzák meg a hajnak, mint szignálnak régen nagyobb

szerepe volt bizonyos esetekben ma is kifejezhet valamilyen

csoporthoz való tartozást (bőrfejűek) a bajusz és a szakáll is hordozhat jelentést sok olyan külső jegy van, amely a partnerről

még fontos információkat adhat ékszer, jelvények, smink, tetoválás

Page 18: A testbeszéd

Novák Gitta 18.

ZárszókéntZárszóként a kommunikáció során az emberek nem mindig azt mondják,

amit gondolnak, vagy éreznek. fontos a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy mit mond a

beszélgető partnerünk teste aki érti a testbeszédet, az nehezebben csapható be az intuitív alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd

jeleit azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik

ezzel az adottsággal

A testbeszéd jelei megtanulhatók!

Page 19: A testbeszéd

Novák Gitta 19.

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!