12
Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés. Multikulturalitás az 1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójának fényképanyagában. A Tanító munkája, 1965/11. 23. o. Somogyvári Lajos Pécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola, PhD hallgató Tab, Rudnay Gyula Középiskola, középiskolai tanár

Somogyvári Lajos Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés

Embed Size (px)

Citation preview

Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés. Multikulturalitás az 1960-as évek magyar pedagógiai

szaksajtójának fényképanyagában.

A Tanító munkája, 1965/11. 23. o.

Somogyvári LajosPécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola, PhD hallgatóTab, Rudnay Gyula Középiskola,középiskolai tanár

A történeti pedagógiai antropológia, mint diszciplína

• Forrásoka, angolszász és francia antropológia – idegenség, másság

központi szerepe, önértelmezés. Helyi közösségek, egyedi jelenségek vizsgálata (Kuklick, 2008; Lévi-Strauss, 2001)

b, német antropológia – történeti, filozófiai megközelítés, az általános emberi (conditio humana) feltérképezése.

(Wulf, 1997)• Pedagógia és antropológiaKonkrét társadalmi-politikai kontextusban feltárni az

általános világképi elemeket – ember-, gyermek-, diák-, iskolaképek

• A képek szerepeKépek általi ismeretközvetítés és megértés – kép, mentális

képzet és világkép kapcsolata (Géczi, 2004)Cél: a pedagógia világainak elemzése fényképek segítségévelA vizsgálat alapanyaga: az 1960-as évek magyar pedagógiai

sajtójának képanyaga – ennek a vizsgálatnak egyik fejezete a pedagógusnap vizuális megjelenítése

Multikulturalitás a pedagógiábanA másság, idegenség kategóriája Központi szerepet tölt be az antropológiában, egyes filozófiai,

irodalomtudományi irányzatokban – önmeghatározás, identitás kialakítása

Nem önmagában létezik – kulturális konstrukció Példa: a Kelet, mint politikai-ideológiai diskurzusok, világlátások és

nézetek összessége (Said, 2000) - kiterjeszthető olyan konstrukciókra, mint „fekete Afrika”, „Latin-Amerika”, a „harmadik világ”

Oktatás által közvetített kánon kibővítése (Feischmidt, 1997), az oktatás-nevelés világainak globális kiterjesztése – univerzális emberi jellemző

A cél: a nevelők nevelése (Jáki, 1962) Európai nézőpont dominanciája: - írásbeliség kihangsúlyozása (analfabétizmus elleni harc) - tudásmonopólium kiterjesztése - intézményes oktatás bővítése - elmaradottság felszámolása - modernizáció

Globális és lokális összekapcsolása

Kultúrák találkozásának formái (Kapitány és Kapitány, 1995)

Egyenlőtlen viszony (alá-, fölérendeltség)

Egyenlő felek párbeszéde

Lokális kultúrák helyben való megmutatása

Kultúrák keveredése, egymásba hatolása

A téma fontossága napjainkban – ld. Globalizáció, világméretű kommunikáció (Eriksen, 2006; Torgyik, 2008)

Képek, narratívák, világképek az embertudományokbanCsalád és Iskola, 1961/7. borító

I.

A forrásanyag bemutatása

Teljes korpusz: 5371 antropológiai fényképEbből: 351 fénykép tartozik ide (vö.: 529 pedagóguskép,

522 gyermekportré)Főbb csoportok:Európa – keleti, szocialista tábor - 124 képEurópa – nyugati, kapitalista tábor - 41 képÉszak – Amerika: USA, Kanada - 16 képA „harmadik világ” (158 kép) – Ázsia – 72 kép Afrika – 57 kép Latin-Amerika – 25 kép őslakos indiánok – 4 kép Nemzetközi találkozókról (VIT, gyereknap, szakmai találkozó,

olimpia, DIVSZ stb.) – 12 kép

A felszabadítás pedagógiája – narratíva a 60-as évekből

Paulo Freire: Pedagogy of the Oppressed (2005) – cél: az elnyomott rétegek megszólaltatása, hangjuk „megtalálása”

Kolonializmus kritikája, a hatalmi viszonyok leleplezése

Egy másik intézményesült diskurzust hoz létre, mely képek és szövegek által kisajátítja a másik kultúráját, besorolja a haladó-progresszív táborba (N. Kovács, 2007)

Felszabadulás-felszabadítás szinonimája

Szóhasználat azonosságaSzovjetunió mintaadó szerepeA Tanító, 1968/2. 8. o.

Képi példák a „harmadik világ” birtokba vételére

Gyermekünk, 1970/5. 19. o.

Köznevelés, 1962/21. 645. o.

A Tanító munkája, 1967/2. 8. o.

Internacionalizmus és szocialista testvériség

• „A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igazi hazafiakat, jellemes és törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát.” 

(1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről.)

• Segítség a felszabadító harcban

• Fejlettebb módszerek átvétele a SZU-tól

• Közösségteremtő, identitásképző mechanizmusok

Óvodai Nevelés, 1960/3. 99. o.

A közösségi színtér: a testvériség megvalósulása

A Tanító munkája, 1967/6-7. 49. o. Köznevelés, 1970/1. borító I.

Befejezés és összegzés

Valós problémára adott reakció

Az ideológia és az utópikus megközelítés dominanciája

Dichotomikus gondolkodás:haladó-reakciósfejlett – elmaradottírástudó – analfabétaA dichotómiák szükségesek a

világ modellezésében, de tudatában kell lennünk ennek korlátainak és saját nézőpontunk befolyásoló hatásainak (Eriksen, 2006)

Család és Iskola, 1968/10. 18. o.

Hivatkozások Eriksen, Thomas Hylland. 2006. Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a

szociálantropológiába. Budapest: Gondolat. Feischmidt Margit. 1997. (szerk.) Multikulturalizmus. Budapest: Osiris. Freire, Paulo. 2005. Pedagogy of the Oppressed. London-New York:

Continuum. Géczi, János. 2004. Világkép – emberkép – pedagogikum. Új Pedagógiai

Szemle 1: 69-75. Jáki László. 1962. A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája. 1937-

1958. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. 1995. Rejtjelek 2. Fejezetek a

mindennapi élet antropológiájából. Budapest: Kossuth. N. Kovács Tímea. 2007. Helyek, kultúrák, szövegek: a kulturális idegenség

reprezentációjáról. Debrecen: Csokonai. Kuklick, Henrika. 2008. A New History of Anthropology. Oxford: Blackwell-

Wiley. Lévi-Strauss, Claude. 2001. Strukturális antropológia I-II. Budapest: Osiris. Said, Edward W. 2000. Orientalizmus. Budapest: Európa. Torgyik Judit. 2008. (szerk.) Multikulturális tartalmak a pedagógiában.

Budapest: Educatio. Wulf, Cristoph. 1997. Vom Menschen. Handbuch Historische Anthropologie.

Weinheim und Basel: Beltz Verlag.