LEMÉR ALAPÍTVÁNY KÖNYVTÁRA

Stipta István

A magyarjogtörténet-tudománykétszáz éve

läflny HkwnúrQS, Ahqnívány

Szeged,20lS

ú

A Pólay Elemér Alapítványkuratóriuma

Hajdú józsefelnök

Gellén KláraNagy Ferenc

Kertész józsefTóth Lajos

A Pólay Elemér Alapítvány kiadványai megrendelhetők:jik@juris.u-szeged.hu

és megvásárolhatók a Szegedi TudományegyetemÁllam- és Jogtudományi KaránakJogi és Információs Kabinetjében

(Szeged, Tisza Lajos körút 54. fszt.)

Stipta IstvánA magyar jogtöıténet-tudomány kétszáz éve

TRIPARTITVM OP VS>' ıvkıs coNsvrs'rvDıNARıı ırı.

dyrikıgıü Hungaria-

PBR SPECTABILHM ET MÃGNIFICVMDomímım ırıııııııvıı dıwcrbcmz. Pufamflı

prılııllít Rlflõfllidbdı o'bn Loaımıq×mııı.ı&uııd[ılınčadı'ıum.

-._

Ãmıísíı ıııuu: Ttuıloıuıı puqmmčıliynfifibııııp

8vM.vı Amma-vzz„uz«nz~z«„„.ׄ„õršz„„+ .íıwı-:Š vıı ınuı P_;_nnon|ı-.pıı ıõıuz

ıııııfimlıııı ,M. D. xı.v, W'

Oımıûnda 8(Púıílı§o.

,ifEta;!:f_ä:.:] ,

fi Y- . `0- zl

Készülta Szegedi Tudományegyetem

Állam- és Jogtudományi Kara

Tanszékvezető.`Homoki-Nagy Mária

egyetemi tanár

Magyar Jogtörténeti Tanszékén.

A Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára Stipta István57

A magyarjogtörténet-tudomány kétszáz éve

A Pólay Elemér AlapítványIurisperitus Betéti Társasága

Szeged, 2015

A Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára

SorozatszerkesztőzBalogh Eleméregyetemi tanár

A jelen kutatási eredmény megjelenését a „A tehetség értékének kibontakoztatásaI a Szegedi Tudományegyetem kiválósága érdekében” című, _

TAMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0006 azonosítószámú projekt támogatja.

Lektorálta:Erik Štenpien

© Stípta István, 2015

Felelős kiadó:Hajdú József dékán, a Pólay Elemér Alapítvány kuratóriumának elnöke

Műszaki szerkesztés:Lakos Zsuzsa

ISSN 1786-352XISBN 978-615-5411-27-4

TARTALOM

I. Bevezetés1. A szerzői szándékok

2. A jogtörténet tematikai határai

II. A hazai jogtörténet-tudomány kialakulása

1. A bizonytalan kezdet

2. Jóny János

3. Décsy Antal4. Fleischhacker János

5. Benczur József

6. Bocsor István

7. A rendszerező jogtörténet kezdetei

8. Közjogi legitimáció: Kollár Ádám Ferencz8.1. Kollár és Hugo Grotius

8.2. A Werbőczy-mítosz ellen

8.3. Jogtörténet a felvilágosult abszolutizmus szolgálatában9. A hazai jog tankönyvvé fonnálása: Huszty István

10. A tudományos képzés: jogakadémiák jogtörténeti stúdiumai1 l. Az egyetemi oktatás és a hazai jogtörténet

12. Az egyetem első jogtörténésze: Szegedy János

12.1. Jogtörténet professzúra nélkül

12.2. Werbőczy kommentár

12.3. Történeti forrásértelmezés, oklevél-kritika

13. A magánjogi jogtörténet kezdetei: Kelemen Imre

13.1. Hazai magánjogunk egy monográfiában

13.2. Híd Werbőczy és Frank között

14. Szlemenics Pál, és a jogtörténet hasznossága15. A büntetőjog hazai története: Vuchetich Mátyás

15.1. A büntetőjog tudományos rendszerben

15.2. Büntetőjog-történet jogfilozófiai alapon

5

16. Közjogi jogtörténet és Hajnóczy József16.1. A hazai közjog: forráshiány, polikai szempontok16.2. A kivétel: Hajnóczy József

17. Forráskiadás: jogismeret, magyar terminológia17.1. Tudományos gyűjtemények, jogtörténeti források

17.2. Pray György, Katona István, Fejér György

18. Szent-Iványi Márton: Corpus Juris Hungarici

19. Jogtörténet magyarul20. Normarevízió, kompiláció: a Kovachiehok

III. A jogtörténet tudományának önállósulása

1. Az önálló tudományszak közjogi és tudományos háttere

2. Realisztikus történeti jogi iskola: Frank Ignác

2.1. „Nekünk még nincs semmiféle jogtörténetünk”

2.2. A közigazság törvénye Magyarhonban

2.3. Történeti jogi iskola: új korszak

3. A történeti jogi iskola és a római jog: Hoffmann Pál

4. Récsi Emil: az organikus államtan

5. Forrásszerű középkor-ábrázolás: Bartal György

6. Czíráky Antal Mózes: külső jogtörténet

7. Birodalmi legitimáció: Virozsil Antal7.1. Az alkotó észjogász

7.2. Magyarország közjoga: közpolitikai forgatókönyv

8. Az összehasonlító jogtörténet kezdetei

9. Az egyetemes európai jogtörténet: Wenzel Gusztáv

9.1. Wenzel a bölcseleti és jogi doktor

9.2. Új utak a jogi oktatás terén

9.3. Egyetemes európai jogtörténet9.4. A történeti és összehasonlító módszer

9.5. A nemzeti jogtudomány eszméje

9.6. A jogtörténet fogalma és haszna

9.7. Historiográfia

10. Ladányi Gedeon és a nemzeti jogtörténetírásll. Krajner Imre: magyar jogtörténet németül

12. A kritikai közjog-történet: Botka Tivadar

13. Pragmatikus és pozitívista jogtörténet: Hajnik Imre13.1. Új történet-felfogás és módszertani álláspont

13.2. Jogtörténeti művek a pálya elején

13.3. Új szellemű tankönyvek13.4. Tanulmányok a jogi pozitivizmus jegyében

13.5. Korszakos monográfia a hazai törvénykezési jogról

13.6. Hajnik Imrejelentősége

14. Tudományos törvénygyűjtemények: Kolosváry Sándor, Óváry

Kelemen

14.1. Kolosváry Sándor: Dósa Elek nyomán

14.2. Óváry Kelemen: az organikus felfogás

14.3. A jogtörténeti alapforrások összegyűjtése és fordítása

15. Európai értékrend a jogtörténetben: Dell”Adami Rezső

15.1. Kritikai attitűd, ellentmondásos megítélés

15.2. Kodifikáció-ellenes álláspont

16. Teleszky István és a kodifikáció

17. A nemzeti iskola: Timon Ákos

17.1. Timon Ákos egyházjogász

17.2. Nacionalista irány a jogtörténetben18. Király János a didaktíkus jogtörténész

18. 1. Városjog, Árpád-kor: pragmatikus felfogás

18.2. Egyesített jogtörténet

19. Tankönyvírő jogtörténészek

19.1. Kosutány Ignác: Hajnik nyomában

19.2. Herczeg Mihály: a wenzeli modell

20. Jogtörténeti konzervativizmus, majd paradigmaváltás: Illés

József

20.1. A hazai magánjog-történet kutatója

6 7

'F1

20.2. Új tankönyv: bevezetés a forrásokba21. Közjogi dogmatizmus történeti köntösben: Polner Ödön22. A dualizmus-kori jogtörténetírás: összegzés

IV. A két világháború közötti jogtörténetírás

1. Ténytisztelő szellemtörténet: Eckhart Ferenc

1.1. Jogtörténet jogi képzettség nélkül

1.2. Az Eckhart-vita: szellemtörténet, vagy puszta félreértés?

1.3. Munkássága, „A” tankönyv

1.4. Az Eckhart iskola2. Murarik Antal

2.1 A Szentkorona-tan és a koronaeszme2.2. Jogtörténeti szlavisztika

3. A tételes jogászok jogtörténeti tevékenysége4. A vidéki jogi karok jogtörténész-egyéniségeí

5. Jogtörténet-tudomány a jogakadémián

6. Nem jogtörténész tételes jogászok, extráneus kutatók

7. A Horthy-korszak jogtörténetírása: összegzésV. Változások 1945 után

1. A megszakítottság és folyamatosság

2. Konszolidáció a jogtörténetben

3. Bónis György: jogtörténész katedra nélkül

4. Új kutatási irányok, tematikai váltások

4.1. Hajdu Lajos a 18. század kutatója4.2. Egyensúlykeresés a jog- és alkotmánytörténet között

4.3. Fogalmi és módszertani innováció5. Összegzés helyett

VI. Kitekintés

1. Kihívások 1989 után

2. Az új jogtörténész generáció

3. A jogtörténeti kutatás és a jogi oktatás kapcsolata

4. A kutatott időszakok

A MAGYAR JOGTÖRTÉNET-TUDOMÁNY KÉTszÁz ÉVE

5. A egyházjog és jogtörténet

6. A magyar reformkor kutatása7. A 19. század: kutathatóság, változatosság

8. A rehabilitált késő-középkor

9. A hazai tárgykörök túlsúlya, újjáéledő nemzeti történetírás10. Hivatástörténet

1 1. Oktatástörténet, szakmódszertan

12. ÖsszegzésVII. The two hundred years of the Hungarian legal historiography

1. Historiography of the interwar phase2. Changes after 1945

3. The present situation of legal historical research

VIII. Die zweihundeıt Jahre der ungarischen Rechtsgeschichtswissenschaft

1. Die Anfange der wissenschaftlichen Gesetzerklärung

2. Die Selbstständigkeit der rechtsgeschichtlichen Wissenschaft

3. Die Rechtsgeschichtsschreibung zwischen den zwei Weltkriegen

4. Verânderungen nach 1945

5. Übersicht über die heutige Lage der ungarischen Rechtsgeschichte

IX. Dvesto rokov mad'arskej právnohistorickej vedy

1. Právnohistorická literatúra medzi dvoma svetovými vojnami

2. Zmeny po roku 1945

3. O dnešnom stave právnohistorického výskumuX. Irodalomjegyzék

XI. Névmutató