23.04.13.

Törzsök Erika előadása – 2013. 10. 14.ELTE ÁJTK 1

Magyar kormányok és Magyar kormányok és kormánypolitikák 1990 utánkormánypolitikák 1990 után

A kisebbségpolitikától a nemzetpolitikáig

23.04.13. 2

I. ElőzményekI. Előzmények

Trianon, 1920. június 4.

A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent).

23.04.13. 3

(Egy régi előzmény)

23.04.13. 5

A két világháború között – A két világháború között – REVANSPOLITIKAREVANSPOLITIKA

„Ki a magyar?” - a magyar nemzet meghatározása A politika középpontjába nem az értékrend, hanem a

nemzeti hovatartozás és a lojalitás problematikája került. A Monarchia „utódállamaiban” – kisebbségi sorba került a magyarság - Magyarországon kirekesztés a zsidósággal szemben

1920 – numerus clausus törvény - eltereli a figyelmet az első világháborúba lépés felelősségéről,

önreflexió hiánya, bűnbak-teremtés, modernizáció elutasítása

Románia (Bánffy Miklós: Megszámláltattál, híjával találtattál, darabokra szaggattatol);

Szlováka (Huncik Péter: Határeset)

Revanspolitika átmeneti eredményei 1938, 1941.

23.04.13. 6

A revanspolitika végleges eredménye: A revanspolitika végleges eredménye: A II. világháború utáni párizsi A II. világháború utáni párizsi békeszerződések - békeszerződések - 1947. február 10.. február 10.

1. területi rendelkezések: visszaálltak a trianoni békeszerződésben kijelölt határok, kis módosítással. Csehszlovákia öt Pozsony-környéki falura tartott igényt. Ebből három falut kapott meg (Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún). 1946. február 27-én Magyarország ésCsehszlovákia lakosságcserére vonatkozó szerződést kötött, ezt az 1947. évi XV. törvény hirdette ki. A lakosságcsere amagyarországi szlovákok számára önkéntes, a szlovákiai magyarok számára azonban kötelező jellegű volt.

2. politikai rendelkezések: Magyarország köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára a fasiszta szervezetek betiltását és feloszlatását.

3. háborús bűnösök felelősségre vonása: Sor került a népbíróságok felállítására, melynek következtében eddig soha nem látott felelősségre vonások kezdődtek. Nem kímélték az államférfiakat sem, példásul Bárdossy, Imrédy és Szálasi ügyében is a népbíróság mondta ki a halálos ítéletet. Emellett kiadatásokra is sor került (pl.: Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök Jugoszláviának történő kiadatása, majd kivégzése).

4. fegyveres erők: E tekintetben a párizsi békeszerződés engedékenyebb Trianonhoz képest. A hadsereg létszámát 65 ezer főben maximalizálták, de nem tiltották be a sorkatonaságot. A légierő 5 ezer főt számlálhatott, illetve 70 repülőgépet tarthatott. Magyarország rendelkezhetett nehézfegyverzettel, de atomfegyver gyártása, illetve megszerzése tilos volt. A szerződés rendelkezett továbbá arról, hogy a szövetséges erők 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot, ez alól azonban kivételt képezett az a szovjet fegyveres erő, mely az ausztriai megszállási zóna fenntartásához elengedhetetlen volt.

5. jóvátétel: 300 millió dollár fizetésére kötelezett a szerződés, ebből 200 millió a Szovjetuniónak, 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlovákiának járt. Emellett felállították az erőszakos szerzés vélelmét, melynek értelmében a Magyarországon található szövetséges tárgyak erőszakkal kerültek az ország területére. Ez egy megdönthető vélelem volt, melynek ellenkezőjét természetesen Magyarországnak kellett bizonyítania.

23.04.13. 7

1949 – 89 között – a be nem 1949 – 89 között – a be nem avatkozás politikája avatkozás politikája

Szakaszai: 1949 -1956 1956 – 1963 – 1968 – 1971 1988 augusztus 28. – Arad – Grósz

Károly – Nicolae Ceasescu találkozó 1988 – június 27. – Budapest – tüntetés

a romániai falurombolás ellen

23.04.13. 8

II. Kisebbségpolitikától a II. Kisebbségpolitikától a nemzetpolitikáignemzetpolitikáig

A kisebbségpolitika fogalmi kereteinek meghatározása (Rogers Brubaker ún. kisebbségpolitikai háromszög-modellje)

a kisebbség, az adott ország, valamint az ún. anyaország egymáshoz való, különböző síkokon mozgó viszonyainak komplex kezelését jelenti

Pl. romániai magyarság- Románia-Magyarország

23.04.13. 9

AA szűkebb értelemben vettszűkebb értelemben vett kisebbségpolitikakisebbségpolitika

Sokszereplős, elméleti és gyakorlati elképzeléseket, stratégiákat, eszközöket és erőforrásokat felvonultató szakpolitika.

Célkitűzése : a nemzeti-etnikai kisebbség és többség (utóbbi esetben jobbára a többséget is képviselő államhatalmi szervek) egymáshoz való viszonyának, a megtehető cselekvéseinek, jogainak és kötelezettségeinek jogszabályi formában való kölcsönös meghatározása.

A kisebbségi jogok biztosítása : a többségtől eltérő kisebbségi identitásformák, a saját nyelv, kultúra, hagyományok, vallás ápolása, megőrzése és lehetséges továbbfejlesztése.

23.04.13. 10

1990 – 1994 - Az Antall-kormány 1990 – 1994 - Az Antall-kormány kisebbségpolitikájakisebbségpolitikája

A kisebbségi kérdésnek az Antall-kormány kiemelt jelentőséget tulajdonított, a problematika intézményes kezelését a Miniszterelnöki Hivatal keretei közé utalta, amelyben létrejött a Határon Túli Magyarok Titkársága (utóbb, 1992-től Hivatala). Zárvány az államigazgatásban.

a magyarországi kisebbségi törvény megalkotása 1988-tól (Samu Mihály) majd módositása 1993-ban - a reciprocitás elvének alkalmazása naiv illúzió

Alapszerződések: két ország közötti kapcsolatok jogi keretbe való foglalása

magyar–ukrán szerződés 1991-ben

23.04.13. 11

1994-1998 – a Horn-kormány 1994-1998 – a Horn-kormány kisebbségpolitikájakisebbségpolitikája

A Magyarország és Románia közötti szerződés - 1996

A szerződést a felek más-más indokok alapján szorgalmazták: Magyarország számára a határon túl élő magyarok alapvető jogainak tiszteletben tartásának biztosítása volt a fő cél, Románia pedig mindenekelőtt garanciát kívánt a határok sérthetetlensége elvének magyar részről történő betartására.

23.04.13. 12

Az alapszerződés megkötését hosszú vita Az alapszerződés megkötését hosszú vita előzte megelőzte meg Alapvető akadályokat jelentett például a román alkotmány némely

bekezdése, az alkotmány ugyanis figyelmen kívül hagyta a magyar kisebbség létét, és kinyilvánította a román nép egységét, mint az állam alapját.

Továbbá az alkotmány a kisebbségek vonatkozásában a pozitív diszkriminációt teljesen összeegyeztethetetlennek tartotta az egyenlőség elvével – ez szöges ellentétben állt a nemzetközi szerződésekben megjelenő állásponttal. A tárgyaló felek között pedig nézeteltérés alakult ki például a kisebbségek anyanyelv-használati jogai miatt, továbbá a politikai pártok alapítására vonatkozóan is, sőt a román fél az Európa Tanács 1201-es ajánlását is vonakodott a saját jogrendjébe beemelni. Végül is kompromisszum alakult ki: a szerződés mellékletébe beiktatták az 1201-es ajánlást, mint jogilag kötelezően alkalmazandó dokumentumot, de ugyanakkor a következő lábjegyzetet fűzték hozzá: „A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státuszára.

23.04.13. 13

1998 – 2002 – az első Orbán-1998 – 2002 – az első Orbán-kormány kisebbségpolitikája: kormány kisebbségpolitikája:

nemzetpolitikanemzetpolitika Új politikai koncepció: diplomáciai eszközök

helyett – sajátos magyar út, alapszerződések helyett – státustörvény (2001.

évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról )

Meghatározott feltételek mellett státus igazolvány alapján kedvezményekben és támogatásokban részesül a trv. hatálya alá tartozó személy. Zavart a társadalombiztosítási ellátás és az egészségügyi szolgáltatás okozott, ami már elvetette a későbbi magyar- magyar ellenségeskedések magvát, ill. elvezetett a Magyarok Világszövetsége, majd a Fidesz  által is támogatott kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz.

Mielőtt a státustörvény koncepciója megszületett volna, a vita középpontjában a kettős állampolgárság kérdése állt. Minthogy ez utóbbi elfogadása több jogi és politikai akadályba ütközött, a státustörvény megalkotása mindenki számára elfogadható köztes megoldásnak ígérkezett.

2001. május 16., Németh Zsolt: “Magyarország nem vezeti be a kettős állampolgárság intézményét a külföldön élő magyarok számára, ahogyan azt Jugoszlávia tette…

a Velencei Bizottság (Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága) jelentése a nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról - Strasbourg, 2001. október 22. – kérdése:

„…lehet-e a területen kívüli hatállyal rendelkező jogszabályok elfogadásának puszta tényét a másik érintett állam, vagy államok belügyeibe való beavatkozásnak, és ebből adódóan az államok területi szuverenitása elvének megsértéseként értékelni?”

23.04.13.Törzsök Erika előadása -

2012.03.01.14

23.04.13. 15

Tárgyalások helyett:Tárgyalások helyett:

információs irodahálózat felállításának elindítása a szomszédos államokban a státustörvény végrehajtására, a magyarigazolványok kiadására

Probléma: a diplomáciai vita a területi beavatkozás dilemmája okán folytatódik

2002 első hónapjai – nacionalista retorika és szociális demagógia versenye a magyar belpolitikai piacon - rossz baloldali retorika – riogatás 23 millió román munkavállalóval

23.04.13. 16

2002-2006 - Medgyessy / Gyurcsány 2002-2006 - Medgyessy / Gyurcsány – kormány kisebbségpolitkája– kormány kisebbségpolitkája

diplomáciai tárgyalások folytatása a státustörvényről a szomszédos országok kormányaival annak végrehajthatóságáért

2004 – Magyarország, Szlovákia és Szlovénia uniós tagsága

Lehetőség a trianoni trauma feloldására az uniós keretek között

Nem válik kormányzati politikává

23.04.13. 17

2004. - Elhibázott stratégiák2004. - Elhibázott stratégiák - - népszavazás kezdeményezése… népszavazás kezdeményezése…

… a Magyarok Világszövetsége javaslatára „a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotása ügyében” – amihez a Fidesz csatlakozik

2004. december 5. – a népszavazás érvénytelen az alacsony részvétel miatt

Megosztó, vagy integráló stratégiák: autonómia? Kettős állampolgárság?

23.04.13. 18

2006 – 2010 A Gyurcsány / Bajnai-2006 – 2010 A Gyurcsány / Bajnai-kormány kisebbségpolitikájakormány kisebbségpolitikája

Paradigmaváltás a nemzetpolitikában – Magyarország és a szomszédos államokban élő magyarság 95%-a az EU keretein belül

megújult a nemzetpolitika koncepciója és

intézményrendszere

Alapelvek: felelősségvállalás és együttműködés „kölcsönös be nem avatkozás” és „egyenlő közelség” az adott közösségek helyzetéhez igazodó, differenciált

támogatás és programok

Az évek során fokozatosan kialakul Romániában és Szlovákiában a kulturális autonómia

23.04.13. 19

A kisebbségi közösségek A kisebbségi közösségek helyzetének változásahelyzetének változása

A diktatúrák bukása után, a posztszocialista országokban tovább élt az a politikai kultúra, ahol a többségi elvű társadalmakban a kisebbség nem a multietnikus társadalom egy alkotóelemeként jelent meg, hanem a többséghez képest mint alárendelt csoport.

A térség jelentős részének az Európai Unióhoz való csatlakozása ezen a téren jelentős változásokat indított meg – 2007. – Románia is EU-tagállammá válik

A kisebbségi közösségek ezekben az országokban mind a törvényhozásban (parlamentekben), mind az államigazgatásban, mind a közigazgatásban (végrehajtó hatalom) jelentős pozíciókat foglaltak el – kulturális autonómia

23.04.13. 20

A XXI. század esélye

EU-integráció, új szemlélet ,

Trianon meghaladása, új stratégia lehetősége, új jogi és

gazdasági eszközök

Kelet-Közép-Európában

23.04.13. 21

2004-től kezdődően az Európai Unión belül

2006-tól megújult a kisebbségpolitikai intézményrendszer (Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció, Regionális Egyeztető Fórum),

a kisebbségpolitika két pillérre épül: támogatáspolitika-fejlesztéspolitika

A shengeni határok átjárhatósága, a vasúti, közúti közlekedési utak revitalizálása a határmenti térségekben megindíthatja a vérkeringést az évtizedekig elvágott térségek között.

23.04.13.Törzsök Erika előadása -

2012.03.01.22

23.04.13.Törzsök Erika előadása -

2012.03.01.23

Az európai területi együttműködés térségei és EU-s forrásai

23.04.13.Törzsök Erika előadása -

2012.03.01.24

23.04.13. 25

2008 eredményei

Támogatáspolitika 2008-ban (SZA, Nemzeti Intézmények, Szórvány Tanács)

Fejlesztéspolitika („Varratmentes Európa”, www.regions.hu, www.ceucom.net, EGTC-k, ETE)

23.04.13. 26

A támogatáspolitika új eleme: a nemzeti

jelentőségű intézmények bevezetése

Cél: a kiszámítható, tervezhető támogatás a központi költségvetésből.

A nemzeti jelentőségű intézmények elsősorban az oktatás és kultúra területéről kerülnek kiválasztásra.

Például:

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem,Selye János Egyetem Komárom,II. Rákóczi Ferenc Főiskola Beregszász, vajdasági tehetséggondozó gimnáziumok, szakkollégiumok, művelődési intézetek, könyvtárak, színházak.

23.04.13. 27

A nemzeti önazonosság megőrzésének és a versenyképesség

megteremtésének támogatása

Oktatás- oktatás-nevelési támogatás, évente mintegy 7 milliárd forint- a Sapientia-EMTE finanszírozása, új (normatív) alapra helyezése – évi 2 milliárd forint

o Jelentős források a Szülőföld Alapból és a MeH fejezetből felnőttképzésre és szakképzésre. Új képzési helyek létrehozásának támogatása, pl. mesterképzés Kárpátalján

2008-tól új támogatás forma a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak: a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás a vízumkényszerre való tekintettel

2008-tól a külhoni magyar iskolák, illetve könyvtárak könyvállományának bővítése

Gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési források a

Corvinus Zrt-nél.

23.04.13. 28

Szülőföld Alap

A megújított támogatáspolitika alapintézménye, a pályázati úton elnyerhető támogatások forrása.

Az elnyerhető támogatások összege stabilan 2 Mrd forint felett van.

A forrás-elosztásban érvényesül az eltérő helyzetben lévő magyar közösségek differenciált támogatása (Vajdaság, Kárpátalja), érvényesül a magyar-magyar szolidaritás.

Az Alap intézményrendszere: politikai szint (célok): Regionális Egyeztető Fórum: a kölcsönös felelősségvállalás jegyében legitim módon választott hazai és határon túli politikai vezetők részvételével. szakmai szint (minőség): A Szülőföld Alap szakmai kollégiumai, hazai és határon túli szakértők részvételével:

Oktatási és szakképzési Kulturális és egyházi Önkormányzati együttműködési, informatikai és média.

végrehajtás szintje: Szülőföld Alap Iroda.

2010-től megszűnt, helyette: Bethlen Gábor Alap

23.04.13. 29

2010 - 2. Orbán-kormány2010 - 2. Orbán-kormány

2010. május 31. – a kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása a Parlamentben, Martonyi János és Németh Zsolt kijelentik: a kettős állampolgárság nem jár együtt a szavazati jog automatikus megadásával

2010 június 12. – választások Szlovákiában – MKP nem jut be a parlamentbe

A kettős állampolgárság törvénybe iktatásának módja és időpontja bizonyítja, hogy ez elsősorban belpolitikai játszma része, és nem a magyar kisebbségekről szól

Ruprecht Polenz: „a külhoni

magyaroknál lojalitási konfliktust okoz”

23.04.13.Törzsök Erika előadása -

2012.03.01.30

23.04.13. 31

Amit a 20. század nem végzett el a határon túlra került magyarság életében, azt a 21. század elején a Fidesz megosztó politikája befejezi

A közjogi megoldás alkalmazása a szimbolikus politizálás eszköze. A kettős állampolgárság és a szavazati jog megadása nem javítja az egyes országokban a magyar közösségek státuszát, egyéneinek egzisztenciális helyzetét, politikai képviseletének erejét

23.04.13. 32

Magyarország az elmúlt három és fél évben feladta legnagyobb értékét: a stabilitást (társadalmi, gazdasági, politikai)

A kormány elszigetelte Magyarországot Európában

A magyar diplomácia mozgástere beszűkült

A kormányzati politika kockáztatja a kisebbségben élő magyarság politikai érdekképviseleteit a szomszédos országokban

23.04.13. 33

A nemzethez tartozásnak politikai feltételei vannak a Kárpát-medencében

A nemzeti egység Fidesz-módra azt jelenti, hogy a legitim magyar parlamenti pártokkal szemben

a Fidesz pártokat épít, illetve stratégiai partnereket jelöl ki a szomszédos országokban

Fidesz fiókpártok a szomszédos országokban:

Románia: Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2010. december 5. – elnök: Toró T. Tibor – keresztapa: Németh Zsolt

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alapítva: 2003. április 25. – elnök: Tőkés László - keresztapa: Németh Zsolt

Magyar Polgári Párt (MPP), alapítva: 2008. – elnök: Szász Jenő, majd Bíró Zsolt – keresztapa: Kövér László

Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – alapítva: 2003. október 16. – Elnök Izsák Balázs – keresztapa: Semjén Zsolt

Szlovákia: Magyar Közösség Pártja (MKP) – alapítva: 2012. szeptember 12. – elnök: Berényi József

23.04.13.Törzsök Erika előadása -

2012.03.01.34

2012 – választások Romániában és Szlovákiában

Eredmények: Románia: RMDSZ – 388 e. szavazat – 5,23%;

EMNP – 1% alatt (nem jut be a törvényhozásba); Szlovákia: Most-Híd 6,89%; MKP - 4,28% (nem

jut be a parlamentbe)

Mi lesz a kisebbségi magyarokkal, ha ezekben az országokban is a „centrális erőteret” és a nemzeti burzsoázia megerősítését hirdeti meg a kétharmados többség? (Romániában a Szociálliberális Unió a szavazatok 60%-át szerezte meg)

23.04.13.Törzsök Erika előadása -

2012.03.01.35

23.04.13. 36

Támogatáspolitika: működő, bejáratott rendszerek megváltoztatása

a „kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények és programok” rendszerét felrúgták

az oktatási-nevelési támogatások (több tízezer gyermeket érint) kifizetését hónapokon át halasztják minden évben

az eddig az NKA által működtetett, a kulturális programok támogatását szolgáló rendszer összeomlott

a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét kiszorították a csángók által létrehozott oktatási program működtetéséből

23.04.13. 37

A magyar nemzetpolitika „műintézményei” legitimálják a zavaros kisebbségpolitikát:

MÁÉRT, KMKF, Nemzeti Összetartozás Bizottsága, Kárpát-medencei Autonómia Tanács

23.04.13. 38

A magyar kormány belföldi brutális intézkedései (a jogállam felszámolásának gyorsított üteme, a magántulajdon elleni lépései, a visszamenőleges hatályú

jogalkotás) megrendítették a magyar állam érdekérvényesítő képességét

Ez gyengíti a szomszédos országokban élő magyarok pozícióját is

23.04.13. 39

Magyarországgal kapcsolatban kétféle narratíva állt elő:

Magyarországon csakis az Orbán kormány tudja biztosítani a politikai stabilitást; Magyarországon az Orbán kormány veszélyes

precedenst teremt az európai értékek megkérdőjelezésével, destabilizáló tényező Európában

23.04.13. 40

Angela Merkel és Viviane Reding átfogó intézményi változásokat kezdeményeznek az Európai Egyesült Államok érdekében

23.04.13. 41

Ahogy a felzárkózás és a szociális pillér mellett nem áll ki a magyar kormány, sőt, nap, mint nap táplálja az EU-ellenességet a társadalomban, úgy nem használja ki az európai integráció adta lehetőségeket a határon túli magyar közösségek érdekében sem

23.04.13. 42

Basescu román államelnök egyértelműen elutasította a székely autonómia-igényeket Tőkés László: „A román-magyar stratégiai szövetségnek itt az ideje”

Szövetségesek?Szövetségesek?

23.04.13. 43

A magyarországi militáns demokrácia nem vonzó a magyar kisebbségeknek

a nemzetállamiság, a szuverenitás, „a belpolitikába nem engedünk beleszólást” elve, a 70-es, 80-as évek kelet-európai diktatúráit idézik

Magyarország ma a ceausecu-i Romániát, vagy a milosevic-i Szerbiát idézi

23.04.13. 44

A 2011-es népszámlálási adatok drámai fogyást mutatnak Romániában és Szlovákiában

Az asszimilációt gyorsítja, hogy a magyar identitástudatnak nem támasza a magyarországi szimbolikus, bombasztikus politika

23.04.13. 45

A kisebbségi kérdés kezelésének esélye:

nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalozálni

A partikularitást az univerzálishoz kell kapcsolni

23.04.13. 46

Lemaradás, vagy felzárkózás?

Az Uniós integráció a térség modernizációs esélye (az egymást követő kormányok politikai színezetétől függetlenül) az Unió intézményrendszerének kérdőjelei ellenére

Területei: az infrastruktúra-fejlesztések az oktatás az intézményi együttműködések eszközei a www.regions.hu és az EGTC-k

Kérdés: mi érvényesül Magyarországon a közeljövőben: a kormány izolációs, megosztó politikája, vagy az integrációs politika felvállalása határon belül és kívül?