AZ „EGY SZEM” TITKA

Szimbólumok üzenete a korpuszkularizmus elveinek tükrében.

A gondolkodás - a korpuszkularizmusban - az elme érzékelése az őt körülvevő világ és önön működésének

(érzékelése) önfelfogása. Mindezek alapján megérthetjük,hogy a gondolkodás egyszerre egy érzékszervi

jeladó/felfogó rendszer valamint részeiben önállóan működő szerkezet.

Az elme, képes egyedül uralni állapotokat,megoldani bonyolult feladatokat,felfogni problémákat és egy

időben gondolkodással ismereteket kezelni.

A gondolkodás rendszerekben és meghatározott eljárásoknak vezérletei alapján működnek – lineárisan.

Vegyük az időt és a probléma megoldás viszonyait. A gyors és határozott döntés és cselekvés az élő

rendszerek elsődleges és alap hozzá állása a környezet/háttér állapotainak. Ezt diktálja a környezet és az

egyedek között dúló állandó küzdelem. Ebből nincs kilépés és nincs szélcsend. Az küzdelemtől az

öldöklésig,felforgatástól a megtévesztéseken keresztül,ravaszság,valamint az örökös kiút keresés állapotai

váltják egymást. Tekergő spirál emeli az idő örvényein egyre magasabbra azon gondolkodások boglyát amit

az emberi értelem elvekbe,eszmékbe tömörítve ajánl vagy kényszerit ránk.

Agyunk arra van kihegyezve,hogy a veszélyből minden áron kimentse a „testet” és önmagát. A jólét és

kivételezettség,amely a gazdasági gyarapodásból következik olyan elszigetelt szellemi állapotokat

gondolkodási körülményeket hozhat létre amikor az elme kissé elemelkedik ettől a kényszeres - nevezzük –

állatias intelligenciától. Megteremtődnek azok a gondolatkörök amelyben különös a valóságtól merőben

eltérő tulajdonságok,minőségek kerülnek vizsgálat alá. A szeretet,becsület,szorgalom,hűség,alázat,elemző

megértés,együttérzés,sajnálat,részvét… stb. Az ilyen fogalmakból kiszerkesztet filozófiák oldhatatlan

vegyületeket hoznak létre az értelmünkben hiszen a fizikai világ semmilyen valós törvénye azokat nem

támogatja létezésüket elképzelések mentén burkoljuk magyarázatokká. Tehát áttekintésünk elérkezett

ahhoz a keresztponthoz amikor felkel kell ismernünk az elme kiépülése fizikai terjedelme mellett olyan

létfelfogásokba torkolhat amikor a túlélésre dresszírozott agymunka képes elemelkedni az intelligencia - idő

függő gyorsulásától. Az állat, embernek határozza meg magát. A töprengés,elmélkedés olyan spekulációkba

irányíthatja gondolatainkat amely az együttműködés és a „közös jó” irányában keres támpontokat. Az így

kibontakozó gondolkodók azután elemelik a képzeletünket egy olyan kiterjedés mesevilágába amelynek

működése bizonyítottan lehetetlen, de mi mégis reményeinkbe fogjuk az őrült eszmék baromságait.

A valós helyzetet egy másik kiterjedésben még fokozza a gondolkodás emberi terheit,hiszen az agy

szerkezeti állapotaiból adódó lehetőségek jóval meghaladják annak minőségi elemzéseinek eszközeit.

Magyarul,butábbak vagyunk,mint az a struktúra készlet amely az agy összetettségéből kialakulhatott.

Még egyszer. Az agy egymástól elkülönülő szervei fokozatosan elkülönülő feladataik alapján felül vezérlik az

értelem sajátos elvárásait. Több az állatias végletesség bennünk,mint az elképzelt minőségi ideák sora.

Életünket keresztül-kasul behálózzák a csalárdságok és alantas megnyilvánulások.

Például, a létszükségletek szinte másodpercnyi határvonalat alkotnak minden élőlény viselkedésében a

nyugalom és halálos veszély állapotaiban. Az összetett rendszerek és így a biológiai objektumok

korpuszkulákban állandósult érdek rendszerek alapján alkotják meg testületeiket (corpus -okat).

Az ilyetén felépülések hierarchikusak ,alá/fölé rendelési erőrendszerekben egy szimbolikus háromszög/

piramis alakzatokat 2,3 dimenziós gráfokban alkotnak kapcsolat rendszereket. Ismerjük ezek számtalan

változatát a közösségi struktúrákból.

Elérkeztünk tehát a piramisok üzenetének egyik fontos és kozmológiai értelemben egyetemes alap tételéhez

amely kimondja:

Az összetett rendszerek hierarchikus állapotokat alakítanak ki. Nincs kivétel ! Ez a működésük alapja

és fenn tartója. (A korpuszkularizmus kozmológiai alap tételei között ez alkotja az Előny/Hátrány

Hierarchia (E.H.H.) önigazoló tételét.)

Az a spekulatív szellemi barangolás amely –valljuk be naivan – a mellérendelt struktúrák mint

magasztos, az ember számára kiutat jelentő csoport szerveződéseket illeti, ábránd és tévedés. Nincs

valós kapcsolata a fizikai világ meghatározóival az ilyen felfogás megvalósítása lehetetlen.

A hierarchiák mindenhatóak és rendkívüli hatásfokon oldják meg a szervezési problémákat.

(Mindezek elemzése és összevetése további kutatást igényel.)

Nos,elérkeztünk a piramis csúcsához,ahol azt a furcsa egy szemet látjuk. Ennek megértéséhez egy új

gondolat/ismeret kezelési formát kell megvizsgálnunk és elemeznünk,nevezetesen az Aszimmetrikus (Aszi.)

és a Szimmetrikus (Szi.) gondolkodás kialakulását és következményeit.

Hogyan lehet a gondolkodás ilyetén jellegekkel felruházni ?

Nos, fogalmazzuk meg az ismeret elmélet alap fogalmát magát az ismeretet.

1. Az ismeret,valamilyen fogalmak vagy fizikai objektumok között felvehető viszony illetve

kapcsolat.

1.2. A fogalmak tehát lehetnek viszonylatba egymással illetve kapcsolatot alkothatnak.

Többnyire a gondolkodási folyamatainkban és előadásainkban keverten alkotnak ismeret

halmazokat.

Az ismeret tehát egy olyan minőségi indexel gazdagodhat,amely visszamutat annak

fizikai,elméleti viszonylataira illetve szoros elválaszthatatlan kapcsolataira.

A viszonylat egy geometriai kiterjedésbeli állapot. A kapcsolat pedig kötés és érintkezés a

közvetlen közeliség állapotában Ez a felfogás egy olyan koordináta rendszer alkot

amelynek tengelyei négy mezőjében más és más ismeret minőséget jelölhet ki.(1.ábra.)

Egyszerű ábrákon megjelenítve az ismeret kiterjedésbeli és jellegét kifejezve egy összetettebb

ismeret elméleti alapot lehet kialakítani. Az ezt követő elemzések elvezethetnek bennünket az

ember értelmétől eltérő felfogás (gondolkodás) rendszerek lehetséges változatai felé.

Ismert meghatározás az "egyenes" fogalmának leírása,miszerint :

"Az egyenes, két tetszőleges pont között felvehető legrövidebb távolság."

Briliáns.

A tétel követi a dimenzió képzet világát. Az 1-2-3 D felületeken a két pont viszonya egybe esik azok

legrövidebb kapcsolatával (proximativitás) egyben szimbolizálja az ellentmondás mentes

„igazság”/”valóság” fogalmait.

Van aki úgy gondolkodik,hogy a „féreg lyukak” lehetőséget teremthetnek az „időutazásra” ? Igen a

képzelet világában . Ugymond „Királyi utakat” fanatizálhatunk,de azoknak semmi köze a

valósághoz.

A világegyetem "háttér jellegzetességeken" (Hj. )alapul.

Ilyetén Hj , a proximativitás azaz a közvetlen közeli hatások kapcsolatai. Minden

fizikai/kémiai/biológiai/lélektani/szociológiai/korpuszkuláris kölcsönhatás ebben teljesül. Továbbá a

bonitás jellegzetessége is,de erről a későbbiekben értekezhetünk majd. Rendkívülien sok Hj,-et

tartalmaz a közvetlen univerzumunk,de ezekről nem igen vizsgálódunk. Igen, mert enm akarjuk

megkülönböztetni a kapcsolatok rendszereit a viszonylatok gondolati állományaitól. Sőt, szívesen

keverve tartalmazzák e két egymásnak ellentett fogalmat filozófiáink,bölcseleteink,eszméink és a

teóriák sokasága is.

Ime a valóság/igazság geometriai modellje:

3.ábra

4.ábra. 3D CC-modell.

Összetett geometriai modell amely az ismeret kiterjedésbeli helyét,feszültségét/sűrűségét,a fizikai

valósághoz viszonyított értékét hivatott ábrázolni (Az Etacs. oldalakon erről bővebben írok.)

1.3. A fizikai objektumok között jobban megérthetjük a viszonylat és kapcsolat jelentőségét.

A fizikai erők/hatások csak és kizárólag a közvetlen közeli kapcsolatok alapján

értelmezhetőek. Tehát a fizikai aktívumok mint ismeret hordozók nem ismerik a szellem

világot. Nem hathatnak valamilyen kötés, kapcsolat,rekombináció hiányában

Ugyan akkor két vagy több fizikai test valamilyen viszonylat rendszert alkotva ismeret hordozó a

megfigyelő illetve valamilyen aktívumok előfordulása esetén. Geometrikus helyzetük nyugalmi

ismeret,majd valamilyen fizikai illetve szellemi(gondolati) aktívumok hatására ismeretté alakulhat át.

Tehát a viszonylat passzív ismeret,míg a kapcsolat egy olyan minőségi lépcső amelyen az ismeret csere

jelensége keletkezik. Nyilván az így kialakuló ismert hierarchia hatással lehet az ember tudománynak

nevezett szöveggyűjteményeinek kiértékelésében.

Az ismeretet, információnak átnevezni a magyar nyelvben értelmetlen,mert lehetetlenné válik annak

pontos képzetét tovább fejleszteni. Tudni illik a magyar szógyök az is és merit –és,továbbá az is-mer

fogalom a tudás képzetével összekapcsolja az is és az aktívum mer ami megteremti a tudását a fel/ki

merített viszonylatoknak,vagy kötéseknek. Más dimenzióban az is-is fogalom képzete az elemi rész

egytől eltérő többszörözése. Összekapcsolva két fogalmat,állapotot,cselekvést, objektumot

viszonyaiban, is-is. Az egy különös bónusz a csoportban,hogy Is-ten szavunk valamint ten-ger,tan-ul

szógyökök ide illenek.

Az ismeret,miután az aktívum (fizikai/gondolati) hatása alá kerül kizárhatatlan bizonyossággal a

szimmetria megmaradást kell hogy fenntartsa. (Ez a korpuszkularizmusban szintén önigazoló tétel

,kozmológiai meghatározó ugyan ebben a formában Szimmetria megmaradása (Sz.M.) A newtoni

fizikában tapasztalati tény a hatás ellenhatás szimmetriája,nyilván a gondolkodás aktívumaiban elvetni

alapvető hiba lenne. Ha egy fogalmi ismeret értelmezésre kerül,akkor annak szimmetria párját egy

időben jelezni,megtalálni,feltételezni kötelező. A fizikai ismeret hordozók elemi szintektől a

kozmológiai méretekig tartalmazzák a szimmetria megmaradás állapotát.

A szem.

A térlátás szerve. Általa az ismeret olyan részletességgel és sokoldalúsággal képes elménkben

átalakítani a fizikai és gondolati világ jelenségeit és szereplőit,amely a leg0sszetettebb világ felfogást

jelenti számunkra.Visszahatása a tudati és értelmezési, kombinatív,tervezési,megértési

folyamatainkra,lehetővé teszi az érzékszerveink kiterjesztését az eszközkészítés valamint különböző

eljárások tervezését,megszerkesztését. Továbbá a gondolkodás a képzetes corpuscuit mezőiben való

összetett felépüléseit.

Az egy szem alapú látás aszimmetrikus és két dimenziós. Az általa keletkező gondolati képzetek

sérültek,hiányosak a térlátó lény lehetőségeihez képest. Tehát a piramis csúcsán meredő „Isten” (vagy

kitudja milyen ?) szem egy alacsony rendű,állatias de extrém végletességig intelligens (!)

aszimmetrikusan gondolkodó ciklopsz rémisztő állapotára utal. Amely uralkodik és hat minden

korpuszkuláris összetett rendszeren. Legyen az egysejtű,növényi,állati,emberi lény,vagy akár valamilyen

korporáció,szerveződés,szekta,párt,szövetség,társulat…stb.

Az aszimmetrikus gondolkodás végletes formája,az extrém konspiratív megközelítés a világban

fennforgó élőlények együttélésében. Az egymásból eredő készség az elemésztés,kihasználás,

megsemmisítés végeérhetetlen láncolatokban mutatja elénk a fenti szimbólum igazságát.

Az élet, a hatalmi/erő hierarchiákban,az ismeretek aszimmetrikus gondolat kezelésével alakul a

földön és a kozmológiai környezetünkben.

A Piramisok és az Egyszemű Isten titka ez.

Az már az összeesküvők szélsőséges butasága,hogy ezt nem rejtik vagy titkolják el, hanem egymás

közötti mitomániban örökítik tovább. Ha egy (értelmes) két (vagy több) szemű Istenség küldöttei

járhattak valaha is a földünkön megállapíthatom,hogy megértettem az üzenetüket !

A hatalmi/ ismereti hierarchia és az aszimmetrikusan gondolkodó intelligens állatok világa nem vezet a

menyek országába és az ember az elfajulás pályájáról nem képes letérni,még akkor sem ha ezt

megérti,felfogja vagy agyon vitatkozza magát embertársaival…

Molnár Ferenc

2013.12.23.