A KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET ALAPJAI

A közvetlen és a közvetett kommunikáció ismérvei

Prezentációt Készítette: Bella Ferenc József

KOMMUNIKÁCIÓ

A kommunikáció lehet:

• Közvetett

• Eszköz segítségével történik a kommunikáció

• Közvetlen

• Kölcsönös

• Kétirányú visszajelzés

KÖZVETETT KOMMUNIKÁCIÓ

• közvetett kommunikáció valamilyen közvetítőn például a rádióhullámokon, vagy a

levélpapíron keresztül zajlik

• Médiumok(nyomtatott,elektronikus,televízió,Internet) igénybe vételével

• A közvetett kommunikáció során nincs személyes kapcsolat, csak technikai eszközök

segítségével történik az információáramlás

• a felek között tér- és/vagy időbeli eltolódás van

• A partnerek nem egymást,hanem egy közvetitő objektumot(postaláda,csatorna)

neveznek meg.

• Ebben az eset két folyamat több postaládát is használhat, és egy postaládát több

folyamat is felhasználat

• Nem szükséges szinkronizáció

• Műveletek szintaktikája:

• Send(postaláda,üzenet)

• Receive(postaláda,üzenet)

KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓ

• A közvetlen emberi kommunikáció két meghatározó csatornája a látás és a hallás

• A közvetlen kommunikáció az információáramlás személyes, több érzékszervi

csatornán keresztül történik.

A közvetlen emberi kommunikáció fogalma azt a gondolatot fejezi ki, hogy mindenféle

kommunikációnak elemi jelensége, megtestesülése két ember közvetlen

kommunikatív kapcsolata, amelyben minden érzékszerv részt vesz, de legfőképp a

látás és a hallás.

AZ ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ

• A hír üzleti áramoltatása gazdasági, üzleti környezetben: Az üzleti kommunikációs

modell és az általános kommunikációs modell közötti különbség az adó és a vevő,

valamint a hír tartalmában van.

• Az üzleti kommunikáció a hír üzleti célú áramoltatása gazdasági, üzleti

környezetben

• Egy személy, csoport vagy szervezet(az adó)üzleti célzatú hírt ad át egy másik

személynek,csoportnak,szervezetnek(vevőnek)

• Az üzleti tárgyalás sikere a kommunikáció hatékonyságára épül.

• Jellemzők:manipulálás,titoktartás,elhallhgatás,burkolt üzenet,

hatáskeltés

• Az információ-átadás módja kétféle:Közvetett-közvetlen

• Közvetlen-személyes találkozás útján történő

• Közvetett-médiumok igénybevételével

A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KOMMUNIKÁCIÓS FORMÁK RENDSZEREZÉSE

Az emberi kommunikáció sok csatornán, megfoghatatlan módon tartalmaz jeleket.

Magában foglalja az ember egyéniségét, az elvárások különböző fajtáit, amit a beszélő

mond, amit gondol, amit a hallgató gondol arról, amit a beszélő mond, a nem verbális

aspektusokat és az összes körülményt. Különböző típusú kódokat ismerünk a

kommunikációs csatorna megválasztásától függően.

• A közvetlen emberi kommunikáció: az információ áramlás személyes, több

érzékszervi csatornán keresztül történik.

• A közvetett kommunikáció: nincs személyes kapcsolat, csak technikai eszközök

segítségével történik az információáramlás

• Az üzenet lehet: hiányos vagy pontos, konkrét és elvont

• A kommunikáció a közlő fél szándéka szerint lehet: célirányos, kifejező vagy spontán

• A kommunikáció lehet: verbális vagy non-verbális jellegű.

• A kommunikáció irányultsága szerint, lehet egyirányú vagy kétirányú

• A társadalom szféráiban végbemenő kommunikáció típusai, lehetnek közvetlenek

vagy közvetettek

AZ ÜZENET - TARTALMA SZERINT - LEHET:

• a közlési célhoz és funkcióhoz viszonyítva hiányos vagy pontos, épp annak megfelelő

(adekvát) vagy redundáns (terjengős)

• a jelek referenciális tartalmához viszonyítva konkrét, vagy elvont

• a befogadóra vonatkoztatva közlő, információtovábbító, vagy felszólító jellegű

A megfelelő kódrendszer kiválasztásában a legfontosabb szempont, hogy a címzett

melyiknek a dekódolására kész és képes.

A KOMMUNIKÁCIÓ IRÁNYULTSÁG SZERINTI ÉRTELMEZÉSE.

Irányultsága szerint:

• egyirányú (amikor a vevőnek nincs módja az adó szerepét betölteni: költő-olvasó,

hírolvasó-néző viszonya),

• kétirányú (melynek során a két fél időről időre szerepet cserél, azonban e típuson

belül még megkülönböztethető az egyenrangú és egyenlőtlen viszony a felek között).

A TÁRSADALOM SZFÉRÁIBAN VÉGBEMENŐ KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSAIT ELEMEZVE MEGKÜLÖNBÖZETHETÜNK:

• közvetlen (a felek tér- és időeltolás nélküli kommunikációját)

• közvetett (a tér- és vagy/időbeli eltolás, azaz közvetítettség révén létrejövő) formákat

ASZERINT, HOGY NYELVI KÓDOKKAL TOVÁBBÍTJUK-E AZ ÜZENETEKET VAGY VALAMELY MÁS MÓDON, A KOMMUNIKÁCIÓ LEHET:

• verbális (nyelvi, írásban vagy szavakban megnyilatkozó)

• A verbális kommunikáció, vagyis a nyelv kialakulását megelőzően az ember őse a

biológiai kommunikáció (pl. szag alapján történő azonosítás) és bizonyos egyszerű

hangjelzések, és gesztusnyelv segítségével tartott kapcsolatot társaival.

• A verbális kommunikáció jellemzője, hogy a nyelv sajátos nyelvtani szabályai, és az

adott környezet szocializációs szokásai szerint tagolt. Ettől való eltérés sorozatos

félreértést eredményezhet.

• nonverbális (nem szavakban megnyilatkozó) jellegű.

• Tulajdonképpen a testünk adja a nonverbális kommunikáció kifejező eszközét. Ennek az eszköznek az

igénybe vétele többnyire nem tudatos, tehát akaratunktól független. Összességében érzelmeket

viszonyulásokat fejez ki. A nonverbális, vagy más néven metakommunikáció során áramló jelzéseket az

intuíció (intuitív = képes olvasni mások nonverbális jeleit) segítségével értelezzük.

• Csatornái: tekintet,arc mimikája,gesztus,testtartás,távolságtartás

A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

• A verbális kommunikáció a nyelvből, és ennek alkalmazásából, a beszédből és az

írásból áll.

• A nyelv mindennemű emberi fejlődés egyik legfőbb tényezője, sőt feltétele.

A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

• A nem verbális viselkedések részben ösztönösek, részben tanítottak, részben pedig

utánozottak.

• Kutatók szerint közléseink 2/3-a nem szóban ,hanem testbeszéd által jut el

másokhoz

A JEL-ÉS GESZTUSBESZÉD EGYEZMÉNYES (KÓDOLT) JELEKBŐL ÁLLÓ KIFEJEZÉSFORMA.

• A jel-és gesztusbeszéd:egyezményes(kódolt) jelekből álló kifejezésformák.

• A magatartáskutatás kialakulása majd elterjedése fokozta az érdeklődést a jelzések

és a gesztusok kutatása iránt.

A PALO ALTO-I KOMMUNIKÁCIÓKUTATÓ ISKOLA

• Minden kommunikatív aktusnak van egy tárgyszintje és van egy viszonyszintje.

• Tárgyszinten információ zajlik, viszonyszinten pedig a kapcsolat által éltett

érzelmek és minősítések kommunikációja megy végbe.

• Az érzelmek és minősítések kommunikációja három tényezőtől függnek:

• A közlés tartalmától

• A közlés szituációjától

• A közlés jellegétől, Kulturális minősítésétől

A METAKOMMUNIKÁCIÓ

• Közléseink direkt tartalmát mindig kiséri egy indirekt kommunikáció.

• A metakommunikáció jelzésfolyamata főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe.

• A metakommunikáció nem szándékolt, nem tudatos jelzések, amelyek közleményeinket

kísérik.

• A nem verbális jelek használata, csak akkor tekinthető metakommunikációnak, ha az a

közléseink nem tudatos nem szándékos változata.

• Metakommunikációs csatornák:

• Vizuális,akusztikus,irott,lelki folyamatok

• A metakommunikáció a személyiség állapotának hű tükre

A KOMMUNIKÁCIÓ SZINTJEI

A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint négy szintet emelnek ki:

• Személyen belüli,intraperszonális

• Személyek közötti, interperszonális

• Csoportkommunikáció

• Tömegkommunikáció

Köszönöm a figyelmet!