A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései

A FENNTARTHATÓ INKLUZÍV-ADAPTÍV OKTATÁS-NEVELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Balogh Gyula

OOIH központvezető

1. „OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2020”

2. AZ IPR ALKALMAZÁSÁNAK

TAPASZTALATAI

3. A FENNTARTHATÓ INKLÚZÍV-ADAPTÍV

NEVELÉS-OKTATÁS JELLEMZŐI

4. AKTUALITÁSOK

2

„OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2020”

3

KIEMELT TERÜLETEK A 2009–2011-ES ELSŐ

CIKLUS SORÁN

1. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása

— az egész életen át tartó tanulás stratégiái: nemformális és informális tanulás elismerése és a pályaorientációra.

— európai képesítési keretrendszer: a standardok és a képesítések, az elismerési és az értékelési eljárások, a kreditátvitel, a tantervek és minőségbiztosítás tekintetében.

— a tanulói mobilitás növelése: együttműködés az Európa- és világszerte – felsőfokú és egyéb oktatási szinteken – a hátrányos helyzetűek sajátos igényeinek figyelembevételével.

4

2. AZ OKTATÁS ÉS A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA

— nyelvtanulás: annak lehetővé tétele, hogy a polgárok az anyanyelvükön kívül két másik nyelven is tudjanak kommunikálni

— a tanárok és az oktatók szakmai továbbképzése: az új tanárok alapképzésének minőségére és a kezdeti gyakorlatszerzésben való támogatására

— irányítás és finanszírozás: a (tantervekre is kiterjedő) felsőoktatási modernizációs program előmozdítása, a szakképzési és szakoktatási minőségbiztosítási keretek fejlesztése, valamint a felnőttkori tanulás minőségének javítása, beleértve a személyzetét is.

— alapkészségek az olvasás, a matematika és a természettudományok terén: Konkrét fellépésre van szükség az alapkészségek szintjének javítása érdekében, ideértve a felnőttek alapkészségeit is.

— „az új munkahelyekhez szükséges új készségek”: 5

3. A MÉLTÁNYOSSÁG, A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS AZ AKTÍV POLGÁRI SZEREPVÁLLALÁS

ELŐMOZDÍTÁSA

— az oktatást és a képzést korán elhagyók: a megelőzés és akadályok elhárítása, amelyek miatt az oktatásból és képzésből kimaradók nem térnek vissza az oktatási és a képzési rendszerekbe.

— iskola előtti nevelés: az ehhez való méltányos hozzáférés általánosabbá tétele, valamint az oktatás és a tanároknak nyújtott támogatás minőségének a javítása.

— migránsok: az egymástól való tanulás fejlesztése. — sajátos nevelési igényű tanulók: a befogadó oktatás

és a személyre szabott tanulás6

4. AZ INNOVÁCIÓ ÉS A KREATIVITÁS – A VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉGEKET IS BELEÉRTVE –

FEJLESZTÉSE

— transzverzális kulcskompetenciák: nagyobb mértékű figyelembe vétele a tantervekben, valamint az értékelések és a képesítések terén.

— innovációbarát intézmények: új információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazása és a tanárképzés.

— partnerség: partnerségek kialakítása az oktatást és képzést nyújtó intézmények, valamint a vállalkozások, a kutatóintézetek, a kulturális szereplők és a kreatív iparok között, valamint a jól működő tudásháromszög előmozdítása. 7

ÖT REFERENCIAÉRTÉK

1. a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban érje el a 15%-ot, -(25-64 évesek, utolsó 1 hónapban) (a magyar adat 2008-ban 3,1%)

2. az alapkészség (olvasás, matematika, természettudomány) tekintetében gyengén teljesítők aránya csökkenjen 15% alá, (a magyar adat 2006-ban olvasás 20,6%, matematika 21,2% természettudomány 15%)

8

REFERENCIAÉRTÉKEK

3. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya érje el a 40%-ot, (a magyar adat 2008-ban 22,4%)

4. az oktatást és képzést korán elhagyók aránya (18-24 évesek) csökkenjen 10% alá, (a magyar adat 2008-ban11,7%)

5. a kisgyermekkori nevelésben részesülő 4 éves és a kötelező iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek aránya érje el a 95%-ot. (a magyar adat 2007-ben 95,1%) 9

AZ IPR ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI

10

AZ IPR EDDIGI EREDMÉNYEINEK TOVÁBBVITELE, MEGTARTÁSA,

KITERJESZTÉSE.

a szakmai tapasztalatcserék, hospitációk, az egymástól

tanulás kiteljesedése,

a tanulási színterek kitágítása, gazdagítása,

a módszertani kultúra megújítása

a körültekintő input-értékelésen alapuló, tudatos,

dokumentált, differenciálással segített egyéni fejlesztés

területén.

11

AZ IPR DEFORMITÁSAINAK ÉS HIÁNYOSSÁGAINAK FELSZÁMOLÁSA

A program megvalósítása során az intézményekre háruló dokumentációs és adminisztratív terhek csökkentése;

a programban résztvevő tanulók körében az évismétlés, és a lemorzsolódás nagymértékű visszaszorítása;

a programban részt vevő intézményekben a továbbtanulási adatok jelentős mértékű javítása; hatékony, eredményes és mérhető pályaorientációs programok megvalósítása;

az alulteljesítők számának nagyarányú csökkentése.12

A FENNTARTHATÓ INKLUZÍV-ADAPTÍV ISKOLÁZTATÁSI, NEVELÉSI-

OKTATÁSI MODELL FŐBB NÉZŐPONTJAI ÉS JELLEMZŐI

13

A GYERMEK/TANULÓ JOGAI

A gyermeknek, tanulónak alapvető joga, hogy az

óvodáztatás és iskoláztatás megteremtse

számára

a fenntartható személyes életminőséget ,

a társadalmi inklúziót, és

a szegregációmentes, biztonságos

lakókörnyezetet.14

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK

Kiemelten fontos, hogy a pedagógusok

szakmai felkészültsége megerősödjön,

határozottabban vegyenek részt az egyéni és

csoportos tanulói képességfejlesztésben.

A fenntartható nevelési - oktatási intézmény jól

definiált, értékelvű célokra alapozott

program alapján, hatékonyan vezetett

szervezet.15

PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET

inkluzív-adaptív szakember-képzés; speciális intézményi tanácsadó-szolgáltató

szakemberek, pedagógusok felkészítése; osztályfőnöki képességfejlesztés; megfelelő tananyagok, tankönyvek, inkluzív

tevékenységekre alkalmas infrastruktúra és eszközpark, oktatás-módszertani szemléltető anyagok, tankönyvi források, valamint információs rendszer,

releváns civil partnerségek biztosítása.

16

ÖNÁLLÓ ÉLETVITEL OKTATÁSA

az egyéni adottságokhoz igazított tananyagátadás és képességfejlesztés,

az egyénre szabott értékelés, a szociális kapcsolatépítési képességek

fejlesztése.

Ebből adódóan nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók személyre szabott fejlesztésére alkalmas, hanem a kiemelkedően jó képességűekére is.

17

PREFERÁLT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK

1. A gyermekek/tanulók kulturális értékeire épülő, egész életére szóló, a közösségi együttélés normáinak kialakítása.

2. Az adaptív-inkluzív nevelés-oktatás gyakorlatának kulcskérdése a szocializáció és a reszocializáló, amelyben a módszertani hangsúly a csoportmunkán van, célja a demokratikus, befogadó közösségek kialakulásának elősegítése.

3. Milieu-terápia, amelynek célja a gyermek/tanuló helyzetének megváltoztatása,18

4. IDENTITÁS FEJLESZTÉS - INTERKULTURALITÁS

A tanulói demokratikus közösségek megteremtését, az emocionális kötődés csoportos és közösségi elemeit, a hatékony és kiszámítható óvodai, iskolai szokásrendszer kialakítását, az identitást fejlesztő programok is megerősítik.

Multikulturalitás helyett interkulturális nevelés

19

5. EGÉSZSÉGES ÉLETVITEL

Az egészséges életvitel szokásrendszerének

megalapozása, a napi rutinok fejlesztése, az

egészségmagatartási szokások

programjainak ösztönzése és

támogatása, az egészséget

veszélyeztető szokások visszaszorítása

révén.

20

TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE

A pedagógusok, a nevelőtestületek mellett

megjelennek a támogató szolgáltatásokat

nyújtó főállású és részfoglalkoztatású

szakemberek

azok munkaközösségei,

valamint a partnerek hálózatai (szülő

egyesületek, civil lobbiszervezetek, stb., azok

képviselői). 21

FENNTARTHATÓ INKLUZÍV-ADAPTÍV NEVELÉSI-OKTATÁSI MODELL:

22

23

TÁ

RK

I-TU

DO

K Z

RT.

INKLUZÍV-ADAPTÍV OKTATÁS IPR

Egyenlőségen nyugvó tanuló-szülő-tanár kapcsolat

Interkulturalitás

Tanuló-szülő-tanár elvárásainak összehangolása

Tanári elhivatottság, a teljes tantestület egyetértése

Beágyazottság a helyi társadalomba a helyi civil szervezetek aktív bevonása az intézmény életébeReszocializáció, millieu-terápia

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszerAz integrációt elősegítő módszertani elemekMűhelymunka – a tanári együttműködés különféle formái

AKTUALITÁSOK

Főbb adatok:

1753 nyertes tagintézmény

Óvodai tagintézmény: 731 db

Iskolai tagintézmény: 1022 db

ebből középiskola 120 db

86 511 gyermek/tanuló

16 000 pedagógus24

VÁLLALÁSOK

December 31-ig kell megadni, de

megvalósításuk június 15-ig szükséges.

Nem kell szakértővel ellenjegyezni

Az EM-mel együtt postázandó

25

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

OKMT-hez kell postázni, 4 példányban, fenntartóval és intézményvezetővel aláíratva

Kötelezettségvállalásnak minősül

A szolgáltatóknak a tavalyi szolgáltatás díját

meg nem fizető intézményekkel nem kerül

megkötésre  A fenntartónak vállalnia kell, hogy biztosítja

a tagintézmények számára a támogatás teljes összegének kifizetését

26

IPR SZAKTANÁCSADÁS

Minden új belépő intézmény esetében kötelező 1 darab szaktanácsadói látogatás.

Minden olyan intézményben ahol 100-nál több HHH-s gyermek részesül IPR támogatásban kötelező az 1 darab szaktanácsadói látogatás.

Az előzőeken felül javasolt a „bokrosított” konzultáció (3 intézmény részvételével). Az előző pontban szereplő intézmények így két db tanácsadást kapnak.

Természetesen megengedett, hogy valamennyi intézmény kapjon egyénre szabott tanácsadást (több lehet, kevesebb nem az előírtnál!).

A tanácsadás kötelező eleme 1 db óralátogatás A szaktanácsadói látogatás során bontható a kötelező 4

óra 27

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

2011. Június 30-ig kell elkészíteni

Tanácsadói ellenjegyzés szükséges

Új önértékelési adatlapok lesznek kidolgozva

28

29

30

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!BALOGH.GYULA@EDUCATIO.HU

WWW.SULINET/OOIH

31