View
13
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
A preromanika építészete II.
Karoling „reneszánsz”
Térkép: Frank-
Római Birodalom –
Nagy Károly
Ravenna: S. Vitale (525-547) – Aachen: palotakápolna (796-805.)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
A.) Császári építkezések
Aachen: palotakápolna (796-805.)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
A.) Császári építkezések
Aachen: palotakápolna (796-805.)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
A.) Császári építkezések
Ravenna: San Vitale (525-547)
Essen: női kolostor (11. sz. közepe)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
A.) Császári építkezések
Ottmarsheim: Apátsági templom (1020-1030)
Essen: női kolostor (11. sz. közepe)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
A.) Császári építkezések
Ottmarsheim: Apátsági templom (1020-1030)
Róma: San Pietro Vecchio (előkép: 320k-350) – Fulda monostor-templom (802-812)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
B.) Karoling-kori térítő bencés építészet
A templom keletelésének szabályai:
• 200 k.: Apostoli Útmutatások „…arccal kelet felé imádkozzatok…”
• 325: Nicea-i zsinat szabályai a templom keleteléséről
• 4. sz.: Szt. Athanasios (296-373) intelmei a templomok helyes tájolásáról: „…az imádkozók arcukat
az oltár felé fordítva a felkelő napot látják és benne a feltámadott Krisztust ismerik fel…”
Róma: Sant’ Agnese (előkép 350k.) – Corvey monostor-templom (822, 873-885)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a „westwerk” születése
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a „westwerk” születése
Corvey monostor-templom – westwerk (855-885)
A westwerk funkciói:
A) Szakrális:
1. Temetési
2. Nagyhéti liturgia
B) Profán:
1. Bejárati vestibulum
2. Uralkodói karzat
3. Bajelhárító
Corvey monostor-templom
(templom: 822-848, westwerk: 855-885)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a „westwerk” születése
Freckenhorst: kolostortemplom (1090 k.) – Minden: Sankt Pertus (12. sz. k.)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
B.) Karoling-kori térítő bencés építészet hatása – westwerk és westriegl
Centula monostor-templom (790-799) – Sankt Gallen-i kolostor-terv (820. k.)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra
Leonardo da Vinci: Homo Quadratus (XV. Sz.)
Centula monostor-templom (790-799) – Sankt Gallen-i kolostor-terv (820. k.)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra
Leonardo da Vinci: Homo Quadratus (XV. Sz.)
•Vitruvius and his
treatise
VITRUVIUS: De Architectura Libri Decem (Tíz könyv az építészetről)
„0” változat (VIII-IX. sz.)
„H” változat - Harleianus (IX. sz.)
„E and G” változat (X-XI. sz.)
„L” változat - Vossianus (XI. sz.)
„V and W” változatok (XIII-XV. sz.)
Középkori gondolkodók, akik ismerték Vitruviust:
• Saint-Victor-i Hugó (XI-XII. sz.)
• Malmesbury-i Vilmos (XII. sz.)
• St Trod-i Teodoric (XII. sz.)
• Beauvais-i Vince (XIII. sz.)
• Aquino-i Szt. Tamás(XIII. sz.)
• …
• Petrarca (XIV. sz.)
• ...
• Poggio Bracciolini St Gallen-i utazása (1416)
• …
„S” változat – Sélestat codex (X. sz.)
A Preromanika építészete II. – A Karoling „reneszánsz”
B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra
A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism.
I.) Szórványemlékek
1.) Antik formák továbbélése (Zadar: San Donato - 805)
2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806)
3.) Ókeresztény bazilika „gallikán” változatai
a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, - 670 k.
redukált változat: Bradford – 704/X. sz.)
b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab – León: San Miguel – X. sz.)
c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la
Nave – VII. sz.)
II.) A Karoling „reneszánsz”(749-919)
1.) Császári építkezések(Aachen: Palotakápolna – 796-805)
2.) Térítő bencés szerzetesi építészet
a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda – 802-812)
b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey – 873-885)
c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula – 790-799, kolostorterv – 820 k)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)
A romanika építészete(X-XIII. sz.)
A ROMANIKA FOGALMAElőször 1818-ban használja Charles de Gervi l le , mint „stílus”-
fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai
középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az
„antikizáló romanika”). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és
szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barbárnak tartott „sötét”
középkort (media tempestas).
A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel
párhuzamosan építészetében:
„Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az
egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az
egyházak építéséhez… Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna
avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék…”(R a u l G l a b e r : A történelem öt könyve - 1003)
A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló
forradalma:
• új földterületek feltörése (kolonizáció),
• termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció),
• a technikai újítások elterjedése (innováció)
Eredménye a népességnövekedés, anyagi gyarapodás társadalmi
tagolódás.
A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a
központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó
Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.
A romanika korszak? Vagy stílus? A közös források és
szellemiség, vagy a közös jelenségek teszik egységes
emlékcsoporttá…? A teológiai elvek következetes, szimbolikus
megjelenése - az építészetben a terek intellektuális tartalma
dominál…
Az építészet követi a vallásosság változását: ahogy Nyugat-
Európa népei megemésztik és magukévá teszik az elvont,
„pneumatikus”, keleti misztérium-vallást, úgy materializálódik az
építészet – a tér konvencionális használta mellett a
szerkezetekre fordul a figyelem . Ez éppúgy megnyilvánul a
függőleges térhatárok (homlokzatok) artikulálásában, mint a
térlefedések (boltozatok) fejlődésében, mely robbanásszerű.
Mindazonáltal az építészet kapcsolatrendszere is megváltozik:
az introvertált térrendszerek helyett (melyek elzárkóztak és
nélkülözték a kapcsolatot a környezettel), az épületek szoros
kapcsolatba lépnek a naturával, utalnak rá, felöltöznek belőle -
de rendre uralkodnak rajta.
Ezt a szellemiséget legkarakteresebben világi hatalmak
megrendelői oldalának legfőbb szereplője: a c s á s z á r i
u d v a r , valamint az egyházi oldal - szinte kizárólagos - hiteles
képviselője a b e n c é s r e n d hordozza.
A romanika, mint „konvertált” építészet-esztétika
A romanika forrásai: antik, bizánci (keleti) és pogány helyi hagyományok
Saint-Gilles: apátság kapuja Velence: San Marco Pomposa: lombard motívumok
A ROMANIKA FOGALMA
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)
A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.)
A Német-Római Császárság építészete (Ism.)
A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024)
1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé(Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom – 1007-1033)
B.) A Száli-Frank dinasztia építészete (1024-1117)
1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá
(Quedlimburg: Sankt Servatius – 1070-től
*Speyer : Dóm – 1025-1159)
2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése
(Maintz: Dóm - 978-1036, 1085-1239, *Worms: Dóm – XI. sz. – 1181)
C.) A Hohenstauf dinasztia építészete (1117-1254)
1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése(Bamberg: Dóm – 1188-1234, Naumburg: Dóm – XI. sz. – 1280)
Preromán westwerkes
Templomok (8-9. sz.)
Hildesheim: Sankt Michael
Két-szentélyes apátsági
templom (1007-1033)
Quedlinburg: Sankt Servatius
Nyugati-karzatos templom
(8-9. sz., 1070-1129, Száli-frank!)
A preromán többfunkciós westwerk
továbbfejlődésének két útja a nyugati
szentély és a nyugati karzat.
Az előbbi a szakrális funkciókat
gyűjti magába (nagyhéti liturgia,
temetés), míg a karzat a profán
feladatoknak felel meg (kegyúri
reprezentáció.
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)
Hildesheim: Sankt Michael
Két-szentélyes apátsági
Templom (1007-1033)
Reichenau-Obercell:
Sankt Georg apátság
temploma (9-10. sz.)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)
Hildesheim: Sankt Michael
Két-szentélyes apátsági
Templom (1007-1033)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)
Hildesheim: Sankt Michael - Két-szentélyes apátsági templom
(1007-1033)
Quedlinburg: Sankt Servatius
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024)
Speyer: Császárdóm
Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm
Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm
Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm
Speyer I.: 1025, 1030-1061,
Speyer II.: 1090-1106,
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm
Speyer I.: 025, 1030-1061,
Speyer II.: 1090-1106,
Építészeti előképek:
Betlehem - Jézus születése templom
Speyer: Császárdóm
Speyer I.: 025, 1030-1061,
Speyer II.: 1090-1106,
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Építészeti előképek:
Betlehem - Jézus születése templom
Corvey: Westwerk födszinti előcsarnok
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Speyer: Császárdóm
(1025-1031,
1065-,
1081-,
1159)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Worms: Császárdóm
(11. sz. eleje-1181, ill.: 1234
Hohenstauf-kor!)
Mainz: Császárdóm
(978-1036, 1085-1239
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)
Naumburg:
Császárdóm
(11. sz. eleje-1280)
Bamberg:
Császárdóm
(1004-1012,
1081-1111,
1188-1237)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)
A Romanika építészete I. – A „gerincvonal” – a Német-Római Császárság építészete
C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE(III- XVI. sz.)
A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.)
A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok:
1.) Antikizáló romanikaa.) Róma-városában
b.) Toszkána – Firenzei iskola
c.) Toszkána – Pisa-Lucca-i iskola
d.) Provance
e.) Germania – Köln
2.) Bizantizáló romanika
a.) Velence környéke
b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord)
B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok:
1.) Lombard romanikaa.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo)
b.) Ibéria, Franciaország
c.) Németország
2.) Bencés zarándok romanika
3.) Ciszterci romanika
4.) Normann (Imperiális) romanikaa.) Normandia
b.) Anglia
c.) Szicília
Recommended