Ady Endre: Az eltévedt lovas

Ady Endre: Az eltévedt lovas

25/B

1. Életrajzi háttér

• A történelmi Magyarország végnapjainak emblematikus alakja (kötetei 1906-1918)

• Személye sorsának dekadenciáját a történelmi dekadencia kifejeződésének tartja

• Két korszak és két kultúra határán áll (partiumi hétszilvafás nemesség, nagyvárosi modern kultúra)

• Dévény és Verecke, kuruc kor, de bujdosóként• Szimbolizmusa álomszerű képekben

kikristályosítja ami a mélyben megfoghatatlanul zajlik

2. Történelmi háttér

• A millennium évétől (1896) nagyzoló nemzeti öntudat, látványos építkezések, birodalmi ambíciók

• Ugyanakkor a mélyben válság: parasztság, politikai anomáliák, nemzetiségek

• Belesodródás a világháborúba (1914-1918) érdekek nélkül, sőt érdekeink ellenére

• Százezrek pusztulása, a nemzetiségek elidegenítése, nyílt háború a délszlávok, románok ellen

• A csakugyan bekövetkező végpusztulás előérzete

3. Irodalomtörténeti háttér

• Új költői nyelv: szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió

• Ugyanakkor átitatva a magyar történelem motívumaival (Ugocsa, Vazul, hun hagyomány, Rákóczi, eb ura fakó, kalotaszegi néphagyomány, kálvinizmus, szegénylegények)

• A felszínes magyarkodás kritikája: lovas harcos nép mítosza, Kárpátokat hódító birodalomalkotók

• Látomásos tájvers: sűrített, kollázs-szerű tájkép• Lakatlan bozót, néptelen falvak, kísértetek, köd,

őslények: bölény, medve, véres mítoszok

4. A vers kifejezésmódja

• Lovas, de a lovasnak már csak kísértete, örök körbekerengés, iránytalanság, csak halljuk a lódobogást hol innen, hol onnan

• Körkörösség, kiúttalanság, keretes szerkezet• A természet is tétova: céltalan bozót, foltokban

nádas, maga sem tudja, mivé nőjön• Állatvilág: az ország helyén vadon ordassal,

bölénnyel, medvével• Emberi világ: üres falvak, az élet helyén elmúlt

idők kísértetei• Megfoghatatlan nyomássá absztrahálódik: vér,

titok, nyomás (nyomottság?)

Vak ügetését hallani

Eltévedt, hajdani lovasnak

.

Volt erdők és ó nádasok

Láncolt lelkei riadoznak.

Hol foltokban imitt-amott

Ős sűrűből bozót rekedt meg

Most hirtelen téli mesék

Rémei kielevenednek

Kísértetes nálunk az ősz

És fogyatkozott számú az ember

Kísértetes nálunk az ősz,

S fogyatkozott számú az ember

S a dombkerítéses síkon

Köd-gubában jár a november

Hajdani, eltévedt lovas

Vág neki új hínárú útnak

De nincsen fény, nincs lámpa-láng

És hírük sincsen a faluknak

Itt van a sűrű, a bozót,

Itt van a régi, tompa nóta

Mely a süket ködben lapult

Vitéz, bús nagyapáink óta

Alusznak némán a faluk

Múltat álmodván dideregve

S a köd-bozótból kirohan

Ordas, bölény s nagymérgü medve

Vak ügetését hallani

Hajdani, eltévedt lovasnak

.

Volt erdők és ó nádasok

Láncolt lelkei riadoznak.