View
36
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Az immunológia alapelvei. Müller Viktor. Mi a cél?. a kórokozók felismerése védekező reakció az összköltség (a kórokozó által okozott kár + az immunreakció költsége) minimalizálására az immunrendszer működtetésének költségei: közvetlen költség : az immunrendszer fenntartása és aktiválása - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Az immunológia alapelvei
Müller Viktor
Mi a cél?
a kórokozók felismerése
védekező reakció az összköltség (a kórokozó által okozott kár + az immunreakció költsége) minimalizálására
az immunrendszer működtetésének költségei: közvetlen költség: az immunrendszer fenntartása
és aktiválása közvetett költség: „óhatatlan veszteségek”
(bystander damage)
Ha félrehord az irányzék
allergia: reakció ártalmatlan anyagok ellen
autoimmun reakció: saját szövetek ellen
(kilökődés: átültetett szövetek ellen)
az ártalmas idegen anyagokat kell felismerni
Veleszületett immunitás
gerincesekben és –telenekben egyaránt
a specificitás az evolúció időskáláján alakul
Mire irányulhat a felismerés?
Veleszületett immunitás
gerincesekben és –telenekben egyaránt
a specificitás az evolúció időskáláján alakul
a kórokozók konzervatív struktúráit, illetve a szövetkárosodást ismeri fel
humorális (pl antimikrobiális peptidek) és sejtes (pl falósejtek) komponens
korlátozott sokféleség, memória és indukálhatóság
Adaptív immunitás
csak gerincesekben
a specificitás az egyedi élet során alakul
nem konzervatív struktúrákat is felismerhet
jelentős memória és indukálhatóság
szelektivitás és specializáció hatékonyság célzott tűzerő
A szelektivitás következményei
az egyes kórokozókat külön-külön kell felismerni
a változó kórokozók becsaphatják a felismerőrendszert
megoldás: véletlenszerű folyamat hozza létre a felismerési mintákat
Felismerések a felismerésről
antigén = minden, ami immunválaszt vált ki pl: kórokozók, de „ártalmatlan” anyagok is
receptor = felismerőmolekula
A felismerés alapja mindig kulcs-zár típusú molekuláris kapcsolódás.
a veleszületett immunrendszer receptorai öröklötten kódoltak, és konzervatív struktúrákat ismernek fel
T-sejt, B-sejt: a specifikus antigénreceptorokkal rendelkező limfociták két fő típusa – az adaptív immunrendszer részei
Véletlenszerű specificitás
az elvi lehetőségek száma csillagászati
a ténylegesen létrehozott specificitások száma is óriási emberben 2.5 107 féle T-sejt specificitás
a megvalósított cél: minden lehetséges kórokozót felismerni
újabb problémák: mennyiség és tolerancia
Mennyiség
sokféle szűk specificitás
kezdetben minden típus ritka
erősítésre van szükség
A klonális szelekció elmélete: MacFarlane Burnet 1957
Minden limfocita egyetlen meghatározott specificitású receptort hordoz.Az antigén felismerése osztódásra serkenti a sejtet.
Az utódsejtek megőrzik az osztódó sejt specificitását.
A klonális szelekció megnöveli az antigént felismerő sejtek számát
A kórokozó eltávolítása után a specifikus sejtállomány újra összezsugorodik
Elsődleges és másodlagos immunválasz
Autoimmunitás
a véletlenszerűen generált specificitás irányulhat saját anyagok ellen isa sokszorozódási mechanizmus súlyosbítja a veszélyta klonális szelekció (részleges) megoldást kínál
Sokszorozott autoreaktív klón Deléció a sokszorozódás előtt
Klonális (negatív) szelekció
T-sejtek: a csecsemőmirigybenB-sejtek: a csontvelőben
az érési folyamat során.
Problémák
minden „saját” mintázatot ki kell fejezni a negatív szelekció szerveiben véletlenszerű génkifejeződés a csecsemőmirigyben
a fehérjék egy része térben és időben korlátozottan termelődik megéri-e a negatív szelekció?
sok idegen anyag ártalmatlan, a felvett tápanyagok és a szimbionta baktériumok pedig egyenesen hasznosak
a negatív szelekció önmagában nem elég
“Dirty little secret”
a tiszta antigének zöme nem vált ki immunválaszt
adjuvánsokra („koszra”) van szükség a bakteriális sejtfal komponensei elölt baktériumok
a felismerés két szinten történik! a „veszély” felismerése a konkrét antigén specifikus felismerése
bakteriális és virális eredetű anyagok
sejtkárosodást jelző anyagok
Dendritikus sejt érési folyamata
A veszély felismerése
A nagy körforgás
A célpont befogása
az érett dendritikus sejt aktiválja azokat a limfocitákat, amelyek receptora kapcsolódik az általa bemutatott peptidekhez
az aktivált limfociták sokszorozódnak és a szervezetben járőrözve megkeresik a kórokozót a keresést segítik a fertőzés helyén felszabaduló
(és gyulladást keltő) anyagok – ismét a veleszületett rendszer működése
sejtes immunválasz
humorális immunválasz
A fertőzött sejtek felismerése
A veleszületett és az adaptív immunrendszer összjátéka
Öröklött felismerő mechanizmusok állapítják meg a veszélyhelyzetet.
Az adaptív immunrendszer „befogja” a célpontot, felerősíti a megfelelő specificitású csapásmérő eszközöket.
A kijelölt célpontok elpusztításában veleszületett ölőmechanizmusok is részt vesznek.
Védőoltások
Amik működnek, és amik nem.
Esettanulmányok tanulságokkal.
Miért mutatom ezt a képet?
Jenner és a feketehimlő
Edward Jenner (1749-1823) kakukk, léggömb, téli álom,
vándormadarak
Feketehimlő (variola) mortalitás: 30-35% (V. major) Voltaire: 60% elkapja. „varioláció”: szándékos
fertőzés a kevésbé virulens V. minorral
A tehénhimlővel fertőzött fejőasszonyok védettek.
Jenner és a feketehimlőVakcina (1796): tehénhimlő hólyagjából vett
mintát beledörzsölte egy 8-éves fiú
karján ejtett sebbe enyhe tehénhimlő után
meggyógyult variolációnak ellenállt
Eradikáció 1950 körül még évente 50
millióan betegedtek meg 1967: WHO kampány kezdete 1977: az utolsó ismert eset
Jenner és a feketehimlő
Működött, mert hatékony a humorális immunválasz nem változékony a kórokozó
A védettség életre szól (bár gyengül), mert élő vírus a vakcina, ami „perzisztens antigén”.
Az eradikáció lehetséges volt, mert nincs állati gazda. (nincs perzisztens fertőzés)
Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis)
Legyengített vírus (OPV: Sabin-csepp)
Működött, mert … ugyanaz a történet.
Visszanyerheti a patogenitást, és akkor a beoltottakról továbbterjedő vírus oltatlan emberekben betegséget okozhat!
Diftéria, tetanusz
Működött, mert a toxin okoz betegséget a toxin ellen hatékony a humorális
immunválasz a toxin szerkezete kötött
A védettség az évek múltával elvész, mert nem élő vakcina, nincs perzisztens
antigén.
A működő vakcina titkai
hatékony a humorális immunválasz
nem változékony célpont
(élő kórokozó, perzisztens antigén)
(de: sosem 100%-os a védettség)
Humán immundeficiencia vírus (HIV)
~1920: a vírus eredete~1970: a járvány kezdete Afrikában33 millió fertőzöttévi kétmillió áldozat
HIV
Nem működik, mert nem hatékony a humorális immunválasz, nagyon változékony a vírus.
A vírus trükkjei: a változékony fehérjéit kínálja tálcán az
immunrendszernek. mutálódik és rekombinálódik. élethosszig lappang a látensen fertőzött sejtekben.
Ez itt a reklám helye
Matematikai modellezés az AIDS-kutatásban
bbbn9102/1
Influenza
Évente kb félmillió embert öl meg
Az 1918/19-es „spanyolnátha” járvány legalább 50 millió ember halálát okozta. a teljes földi népesség 2.5-5%-a 25 hét alatt 25 millió áldozat (a HIV-
nek ehhez 25 év kellett)
madárvírus volt a túlélőkben ma is
kimutatható ellene antitest.
Influenza
Működhet a védőoltás, mert hatékony a humorális immunválasz, de
Nem működik, ha megváltozik a vírus. Nem elvész a védettség, hanem folyamatosan, illetve
ugrásokkal változik a vírus.
A vírus trükkjei: a változékony fehérjéit kínálja tálcán az
immunrendszernek. mutálódik és rekombinálódik.
„Sertésinfluenza”
A/H1/N1
Új reasszortáns Nincs védettség Teljes katyvasz
Komplikált eredet
Világjárvány – pandémia
Világjárvány – pandémia
Világjárvány – pandémia
Magyarország159/1
Világjárvány – pandémia
Mennyire veszélyes?
Alacsony mortalitás
Főleg fiatalokat fertőz
Rizikófaktorok: krónikus betegségek (légzőszervi, elhízás, immunhiányos), terhesség
Az idősebb korosztály harmadában antitestek
Miben más: Járvány mérete Korcsoport-eloszlás
Gyógyszer, védőoltás
2004.11.09. 52/35
Recommended