AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI

AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI,

ELŐZMÉNYEI

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOKFejlesztési Szekció

Nemzeti Közlekedési StratégiaSiófok, 2011. október 24-26.

A vázlat a címben adott: az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei

A hozzászólás fókuszában: két tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégia számára

(1) a stratégia cél-struktúrájának a felépítésére (2) a stratégia kidolgozási menetére

vonatkozóan (+) /ha van idő/ szcenáriók képzéséről

Az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei

Az integrált szemlélet ellentéte az ágazati szemlélet, az alágazati szemlélet, a fragmentált látásmód, a kiragadott részekre történő fázis-optimumok tervezése

A modernista felfogásban a közlekedéstervező kapott forgalmi adatokra műszaki megoldásokat (közlekedési kínálatot) tervez

Ilyenkor úgy teszünk, mintha minden más tényező (a közle-kedéstől) független változó lenne, és egy előrebecsült „végső” igényhez lehetne optimális közlekedési rendszert igazítani

A valóságban a létrehozott közlekedés gyökeresen átalakította az életformánkat, a városainkat, a gazdaságot: a keresleti oldalt

A mai szemlélet tudomásul veszi ezt a kölcsönhatást, és a végső eredményből akar kiindulni: „a keresleti oldal” jövőjét kívánja biztosítani, ehhez igazítani a részleteket, így a közlekedést is

Az integrált szemléletről

Az összközlekedési integráció csak egyetlen eleme a korszerű stratégiai megközelítésnek (Jó, hogy NKS lett az ÖKS-ből)

A közlekedéspolitika céljainak integrálása a társadalom-politikába (a gazdaságpolitikába, a területpolitikába, a környezetpolitikába, a külkapcsolati politikába…)

A társadalmi keresleti oldalról sem gondoljuk, hogy előre tudjuk becsülni, és ahhoz optimális közlekedést tudnánk társítani: hanem olyan közlekedési rendszert kell alkotnunk, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a jövőbeni változó körülményekhez. (hatékony, optimális stb. helyett változás-érzékeny, tartalékokkal rendelkező stb.) párhuzamosság, redundancia!

Az átfogó közlekedéspolitikai célokból levezetett feladatok és programok az egyes alágazatok részére (nem pedig az „alágazati stratégiák harmonizálása”) + visszacsatolás + társ. partnerség + fenntartás

Dimenziók

A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája

Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.)

Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) =>

A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.)

A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) =>

Előzmények

1996 Magyar Közlekedéspolitika

Öt stratégiai főirány

Célterület

1.

Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

2.

A szomszédos országokkal való együtt-működés

3.

Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése

4.

Az emberi élet és a környezet védelme

5.

Hatékony, piackon-form…???

Infrastruktúra-hálózat,járművek

Forgalom, szolgáltatás

Szabályozás, humánpolitika

Előzmények

1996 Magyar Közlekedéspolitika

Öt stratégiai főirány

Közlekedési célok

1.

Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

2.

A szomszédos országokkal való együtt-működés

3.

Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése

4.

Az emberi élet és a környezet védelme

5.

Hatékony, piackon-form…

Átfogó közlekedési célok

TEN-T ??? Határátkelő-helyek visszaállítása

Gyorsforgal-mi hálózat ???

Baleset-mentesség SKV …

Előzmények

Egy kimaradt lépés…

Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf

Tartalom:I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb

tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás

II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb

szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési

gördülőterv

Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,

(cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható

mobilitás biztosításával

A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott

szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer

megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…

(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)

A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)

1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme,

2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,

3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása,

4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,

5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével

A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából)

1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének

erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési

szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek

hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek

kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási

rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű

versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia

alkalmazása.

A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)

1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros-központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *

2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,

3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,

támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak

jövedelmének növelése.

A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

Új Magyarország Fejlesztési Terv

Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedéshttp://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hun_Accepted.pdf

Átfogó célok: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése

Horizontális politikák: a fenntarthatóság elve és a területi és társadalmi kohézió erősítése

Prioritások: („A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket”) gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform

Új Magyarország Fejlesztési Terv

2. prioritás: A közlekedés fejlesztése Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének

javítása,. A térségi elérhetőség javítása, Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági

központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése,

A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése.

Új Magyarország Fejlesztési Terv

KözOP – Ágazati Operatív Program

KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) 2007. július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007

Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K

%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

(1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.”

(2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg:

– Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével

– A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében

– A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

Ad (2) A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése

KözOP – Ágazati Operatív Program

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

Miért kellett elkészíteni?

Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeibenösszefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)

EKFS Zöld (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. I. Zöld Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 83 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kozlekedes/kozlekedespol/ekfs.html (2007. szeptember 10-én honlapra téve, azóta időnként módosítva) http://www.khem.gov.hu/data/cms1460999/ekfs_0907.pdf

EKFS Fehér (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. Fehér Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.khem.gov.hu/data/cms1461000/EKFS_feh__r_k__nyv_1217_vegleges_0901.pdf http://www.gkm.gov.hu/data/cms1461000/EKFS.pdf (Letöltve 2008. január 28. Honlapra kerülésének időpontja bizonytalan)

Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 119 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1791750/EKFS_alagazatok.pdf

Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati stratégiák 127 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1919520/EKFS_Al__gazati_HU_0911.pdf

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben– 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.

0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet

1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája

– x.1. Helyzetelemzésx.2. SWOT elemzésx.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületekx.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

Új Széchenyi Terv

Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

Új Széchenyi Terv

Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly+növekedés,

foglalkoztatás Fejlesztési irány: vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása

Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne.

Hét kitörési pont, vagy program – egyike a Közlekedésfejlesztési program

A Vitairatban a közlekedési program címe „Tranzitgazdaság” volt: A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt.

Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe + Közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő

főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények

Széll Kálmán Terv

Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

Széll Kálmán Terv

Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, , 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam

(a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni.

Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók.

Ad (a) elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től. Ad (b) integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti

Közlekedési Társaság létrehozása. Az a várakozás hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket

lehetne kivonni (2012-14 között 45 + 60 + 60 Md Ft-ot) félreértés, az átfogó társadalmi és össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása.

EU Fehér Könyv 2011

Fehér Könyv Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. március 28. COM(2011) 144 végleges http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

Tíz cél a 60 %-os kibocsátás-, olajfo-gyasztás- + torlódás-csökkentés elérésére

Városi, várostérségi

Makro-regionális

(közepes 300-800 km)

Globális ésinter-

kontinentális

Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal működő autók kiszorítása

(2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközlekedés 40% alacsony C üzemanyag

Multimodális láncok és módváltás

(3) >300km közúti áru-fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, 2050. személy vasúton

(5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re

Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök

(9) 0-baleseti-halál 2050

(10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0

(8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz

(9) 0-baleseti-halál 2050

(10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0

(7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo

(9) 0-baleseti-halál 2050

(10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0

EU Fehér Könyv 2011

A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája

‘N’ társ-polit. főirány

Átfogó közlekedési célok

1.

XXXX

2.

YYYYY

3.

ZZZZZZ

...

?????

?.

?????…

Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája

‘N’ társ-polit. főirány

Átfogó közlekedési célok

1.

XXXX

2.

YYYYY

3.

ZZZZZZ

...

?????

?.

?????…

Infrastruktúra-hálózat,járművek

Forgalom, szolgáltatás

Szabályozás, humánpolitika

Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára

A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI,

ELŐZMÉNYEIFleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézethttp://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOKFejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési StratégiaSiófok, 2011. október 24-26.

És ha maradt még egy

percem…

Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel

Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)

A B

1

2

IPCC forgatókönyvek

Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel

Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)

A B

1

2

Lokális, fragmentált, regionális világ

Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ

IPCC forgatókönyvek

Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel

Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)

A B

1

2

Gazdasági prioritás, hatékonyság piaci világ, verseny

környezet, méltányosság participativ döntések, kooperáció

Lokális, fragmentált, regionális világ

Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ

IPCC forgatókönyvek

2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)

IPCC forgatókönyvek

A B

1

2

piac együttműködés

regionalizáció

globalizáció

2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)

IPCC forgatókönyvek

A B

1

2

piac együttműködés

regionalizáció

globalizációA1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés

2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)

IPCC forgatókönyvek

A B

1

2

piac együttműködés

regionalizáció

globalizációA1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés

B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU]

2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)

IPCC forgatókönyvek

A B

1

2

piac együttműködés

regionalizáció

globalizációA1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés

B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU]

A2 ‘regionális piac’hatékony helyi piacok protekci-onista anti-globalista rendszereinkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala-pozva, jó helyi kapcsolatok

2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)

IPCC forgatókönyvek

A B

1

2

piac együttműködés

regionalizáció

globalizációA1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés

B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU]

A2 ‘regionális piac’hatékony helyi piacok protekci-onista anti-globalista rendszereinkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala-pozva, jó helyi kapcsolatok

B2 ‘regionális együttműködés’régión belüli újraelosztás, méltá-nyosság és regionális intézmények által irányított környezetbarát fej-lődés, fenntartható, helyi termelés, -kereskedelem, -foglalkoztatás; régiós intézmények és kormány .

2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából

Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek

A B

1

2

piac együttműködés

regionalizáció

globalizációA1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg

A2 ‘regionális piac’

2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából

Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek

A B

1

2

piac együttműködés

regionalizáció

globalizációA1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg

A2 ‘regionális piac’B2 ‘regionális együttműködés’integrált város- térségi- és közle-kedéspolitika, alágazatok közötti integráció, innovatív helyi kis- buszok, prioritás a közösségi köz-lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás

2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából

Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek

A B

1

2

piac együttműködés

regionalizáció

globalizációA1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg

B1 ‘globális együttműködés’felülről kezdeményezett jogi és intézményi változások,nemzeti és nemzetközi szinten támogatja a fenntarthatósági forgatókönyveket, csökkenti a regionális egyenlőtlenségeket

A2 ‘regionális piac’B2 ‘regionális együttműködés’integrált város- térségi- és közle-kedéspolitika, alágazatok közötti integráció, innovatív helyi kis- buszok, prioritás a közösségi köz-lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás

AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI,

ELŐZMÉNYEIFleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézethttp://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOKFejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési StratégiaSiófok, 2011. október 24-26.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !