Upload
nevan
View
32
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, 2011. október 24-26. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI,
ELŐZMÉNYEI
Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet
http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]
NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOKFejlesztési Szekció
Nemzeti Közlekedési StratégiaSiófok, 2011. október 24-26.
A vázlat a címben adott: az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei
A hozzászólás fókuszában: két tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégia számára
(1) a stratégia cél-struktúrájának a felépítésére (2) a stratégia kidolgozási menetére
vonatkozóan (+) /ha van idő/ szcenáriók képzéséről
Az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei
Az integrált szemlélet ellentéte az ágazati szemlélet, az alágazati szemlélet, a fragmentált látásmód, a kiragadott részekre történő fázis-optimumok tervezése
A modernista felfogásban a közlekedéstervező kapott forgalmi adatokra műszaki megoldásokat (közlekedési kínálatot) tervez
Ilyenkor úgy teszünk, mintha minden más tényező (a közle-kedéstől) független változó lenne, és egy előrebecsült „végső” igényhez lehetne optimális közlekedési rendszert igazítani
A valóságban a létrehozott közlekedés gyökeresen átalakította az életformánkat, a városainkat, a gazdaságot: a keresleti oldalt
A mai szemlélet tudomásul veszi ezt a kölcsönhatást, és a végső eredményből akar kiindulni: „a keresleti oldal” jövőjét kívánja biztosítani, ehhez igazítani a részleteket, így a közlekedést is
Az integrált szemléletről
Az összközlekedési integráció csak egyetlen eleme a korszerű stratégiai megközelítésnek (Jó, hogy NKS lett az ÖKS-ből)
A közlekedéspolitika céljainak integrálása a társadalom-politikába (a gazdaságpolitikába, a területpolitikába, a környezetpolitikába, a külkapcsolati politikába…)
A társadalmi keresleti oldalról sem gondoljuk, hogy előre tudjuk becsülni, és ahhoz optimális közlekedést tudnánk társítani: hanem olyan közlekedési rendszert kell alkotnunk, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a jövőbeni változó körülményekhez. (hatékony, optimális stb. helyett változás-érzékeny, tartalékokkal rendelkező stb.) párhuzamosság, redundancia!
Az átfogó közlekedéspolitikai célokból levezetett feladatok és programok az egyes alágazatok részére (nem pedig az „alágazati stratégiák harmonizálása”) + visszacsatolás + társ. partnerség + fenntartás
Dimenziók
A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája
Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.)
Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) =>
A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.)
A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) =>
Előzmények
1996 Magyar Közlekedéspolitika
Öt stratégiai főirány
Célterület
1.
Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
2.
A szomszédos országokkal való együtt-működés
3.
Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése
4.
Az emberi élet és a környezet védelme
5.
Hatékony, piackon-form…???
Infrastruktúra-hálózat,járművek
Forgalom, szolgáltatás
Szabályozás, humánpolitika
Előzmények
1996 Magyar Közlekedéspolitika
Öt stratégiai főirány
Közlekedési célok
1.
Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
2.
A szomszédos országokkal való együtt-működés
3.
Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése
4.
Az emberi élet és a környezet védelme
5.
Hatékony, piackon-form…
Átfogó közlekedési célok
TEN-T ??? Határátkelő-helyek visszaállítása
Gyorsforgal-mi hálózat ???
Baleset-mentesség SKV …
Előzmények
Egy kimaradt lépés…
Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf
Tartalom:I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb
tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás
II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb
szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési
gördülőterv
Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)
A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,
(cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható
mobilitás biztosításával
A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott
szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer
megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…
(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)
1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme,
2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,
3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása,
4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,
5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából)
1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének
erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési
szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek
hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek
kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási
rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű
versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia
alkalmazása.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)
1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros-központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *
2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,
3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,
támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak
jövedelmének növelése.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
Új Magyarország Fejlesztési Terv
Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedéshttp://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hun_Accepted.pdf
Átfogó célok: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése
Horizontális politikák: a fenntarthatóság elve és a területi és társadalmi kohézió erősítése
Prioritások: („A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket”) gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform
Új Magyarország Fejlesztési Terv
2. prioritás: A közlekedés fejlesztése Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének
javítása,. A térségi elérhetőség javítása, Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági
központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése,
A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése.
Új Magyarország Fejlesztési Terv
KözOP – Ágazati Operatív Program
KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) 2007. július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007
Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K
%C3%96ZOP_070712_hu.pdf
(1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.”
(2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg:
– Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével
– A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében
– A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése
Ad (2) A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése
KözOP – Ágazati Operatív Program
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után
Miért kellett elkészíteni?
Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeibenösszefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)
EKFS Zöld (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. I. Zöld Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 83 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kozlekedes/kozlekedespol/ekfs.html (2007. szeptember 10-én honlapra téve, azóta időnként módosítva) http://www.khem.gov.hu/data/cms1460999/ekfs_0907.pdf
EKFS Fehér (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. Fehér Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.khem.gov.hu/data/cms1461000/EKFS_feh__r_k__nyv_1217_vegleges_0901.pdf http://www.gkm.gov.hu/data/cms1461000/EKFS.pdf (Letöltve 2008. január 28. Honlapra kerülésének időpontja bizonytalan)
Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 119 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1791750/EKFS_alagazatok.pdf
Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati stratégiák 127 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1919520/EKFS_Al__gazati_HU_0911.pdf
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben– 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.
0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet
1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája
– x.1. Helyzetelemzésx.2. SWOT elemzésx.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületekx.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
Új Széchenyi Terv
Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.
Új Széchenyi Terv
Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly+növekedés,
foglalkoztatás Fejlesztési irány: vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása
Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne.
Hét kitörési pont, vagy program – egyike a Közlekedésfejlesztési program
A Vitairatban a közlekedési program címe „Tranzitgazdaság” volt: A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt.
Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe + Közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő
főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények
Széll Kálmán Terv
Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf
Széll Kálmán Terv
Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, , 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf
Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam
(a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni.
Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók.
Ad (a) elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től. Ad (b) integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti
Közlekedési Társaság létrehozása. Az a várakozás hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket
lehetne kivonni (2012-14 között 45 + 60 + 60 Md Ft-ot) félreértés, az átfogó társadalmi és össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása.
EU Fehér Könyv 2011
Fehér Könyv Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. március 28. COM(2011) 144 végleges http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF
Tíz cél a 60 %-os kibocsátás-, olajfo-gyasztás- + torlódás-csökkentés elérésére
Városi, várostérségi
Makro-regionális
(közepes 300-800 km)
Globális ésinter-
kontinentális
Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal működő autók kiszorítása
(2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközlekedés 40% alacsony C üzemanyag
Multimodális láncok és módváltás
(3) >300km közúti áru-fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, 2050. személy vasúton
(5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re
Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök
(9) 0-baleseti-halál 2050
(10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0
(8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz
(9) 0-baleseti-halál 2050
(10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0
(7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo
(9) 0-baleseti-halál 2050
(10) Használó / szennyező fizet, káros támog = 0
EU Fehér Könyv 2011
A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája
‘N’ társ-polit. főirány
Átfogó közlekedési célok
1.
XXXX
2.
YYYYY
3.
ZZZZZZ
...
?????
?.
?????…
Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára
A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája
‘N’ társ-polit. főirány
Átfogó közlekedési célok
1.
XXXX
2.
YYYYY
3.
ZZZZZZ
...
?????
?.
?????…
Infrastruktúra-hálózat,járművek
Forgalom, szolgáltatás
Szabályozás, humánpolitika
Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára
Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára
A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete
Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára
A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete
AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI,
ELŐZMÉNYEIFleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézethttp://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]
NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOKFejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési StratégiaSiófok, 2011. október 24-26.
És ha maradt még egy
percem…
Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel
Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)
A B
1
2
IPCC forgatókönyvek
Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel
Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)
A B
1
2
Lokális, fragmentált, regionális világ
Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ
IPCC forgatókönyvek
Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkel
Forrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)
A B
1
2
Gazdasági prioritás, hatékonyság piaci világ, verseny
környezet, méltányosság participativ döntések, kooperáció
Lokális, fragmentált, regionális világ
Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ
IPCC forgatókönyvek
2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)
IPCC forgatókönyvek
A B
1
2
piac együttműködés
regionalizáció
globalizáció
2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)
IPCC forgatókönyvek
A B
1
2
piac együttműködés
regionalizáció
globalizációA1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés
2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)
IPCC forgatókönyvek
A B
1
2
piac együttműködés
regionalizáció
globalizációA1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés
B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU]
2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)
IPCC forgatókönyvek
A B
1
2
piac együttműködés
regionalizáció
globalizációA1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés
B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU]
A2 ‘regionális piac’hatékony helyi piacok protekci-onista anti-globalista rendszereinkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala-pozva, jó helyi kapcsolatok
2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES)
IPCC forgatókönyvek
A B
1
2
piac együttműködés
regionalizáció
globalizációA1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés
B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányított környezeti és technológiai fejlesztés [WEU]
A2 ‘regionális piac’hatékony helyi piacok protekci-onista anti-globalista rendszereinkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala-pozva, jó helyi kapcsolatok
B2 ‘regionális együttműködés’régión belüli újraelosztás, méltá-nyosság és regionális intézmények által irányított környezetbarát fej-lődés, fenntartható, helyi termelés, -kereskedelem, -foglalkoztatás; régiós intézmények és kormány .
2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából
Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek
A B
1
2
piac együttműködés
regionalizáció
globalizációA1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg
A2 ‘regionális piac’
2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából
Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek
A B
1
2
piac együttműködés
regionalizáció
globalizációA1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg
A2 ‘regionális piac’B2 ‘regionális együttműködés’integrált város- térségi- és közle-kedéspolitika, alágazatok közötti integráció, innovatív helyi kis- buszok, prioritás a közösségi köz-lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás
2005 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából
Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek
A B
1
2
piac együttműködés
regionalizáció
globalizációA1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg
B1 ‘globális együttműködés’felülről kezdeményezett jogi és intézményi változások,nemzeti és nemzetközi szinten támogatja a fenntarthatósági forgatókönyveket, csökkenti a regionális egyenlőtlenségeket
A2 ‘regionális piac’B2 ‘regionális együttműködés’integrált város- térségi- és közle-kedéspolitika, alágazatok közötti integráció, innovatív helyi kis- buszok, prioritás a közösségi köz-lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás
AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI,
ELŐZMÉNYEIFleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézethttp://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]
NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOKFejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési StratégiaSiófok, 2011. október 24-26.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !