View
29
Download
1
Category
Preview:
DESCRIPTION
Célok és feladatok a hazai ellátórendszer hatékonyságának és gazdaságosságának kialakításához. ÉPÍTÉSZET A GYÓGYULÁSÉRT 2010 – EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSSAL, 2010. december 7. Bevezetés – a tervezési környezet. Alap-, Járó- és Fekvőbeteg-ellátás, valamint beszállítók. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Célok és feladatok a hazai ellátórendszerhatékonyságának és gazdaságosságának
kialakításához
ÉPÍTÉSZET A GYÓGYULÁSÉRT 2010 – EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSSAL, 2010. december 7.
Bevezetés – a tervezési környezet
Korszerű népegészségügyi szakmapolitika
Alap-, Járó- és Fekvőbeteg-ellátás, valamint beszállítók
Orvos-, Környezeti-, Agrár-Biotechnológia
Anyag-tudomány
Mezőgazdaság, élelmiszeripar
Gyógy- és wellness-turizmus
Graduális képzések,
hiánymérséklés, menedzsment
Idegenforgalom, turisztika (betegmobilitás)
InformatikaVállalkozás-fejlesztés
Rosszul hasznosuló anyagi és humán
erőforrás
Kevés energia jut a K+F projektekre
Nincs fejlesztésre fordítható bevétel
Az egészségügy
problémái
Kedvezőtlen, elavult struktúra
Korszerű népegészségügyi szakmapolitika
Rosszul hasznosuló anyagi és humán
erőforrás
Kevés energia jut a K+F projektekre
Nincs fejlesztésre fordítható bevétel
Alap-, Járó- és Fekvőbeteg-ellátás, valamint beszállítók
Orvos-, Környezeti-, Agrár-Biotechnológia
Anyag-tudomány
Mezőgazdaság, élelmiszeripar
Gyógy- és wellness-turizmus
Graduális képzések,
hiánymérséklés, menedzsment
Idegenforgalom, turisztika (betegmobilitás)
InformatikaVállalkozás-fejlesztés
Az egészségügy
problémái
Kedvezőtlen, elavult struktúra
Rosszul hasznosuló anyagi és humán
erőforrás
Kevés energia jut a K+F projektekre
Nincs fejlesztésre fordítható bevétel
Az egészségügy alapproblémái
Kedvezőtlen, elavult struktúra
Egészséges Társadalom
Komplex Program
1. Prioritás:Struktúraváltás az egészségügyi
ellátásban és a területi különbségek mérséklése
Humánerőforrás fejlesztése képzésekkel, az oktatási rendszer
átalakításával, bővítésével
Egészségkárosító tényezők kiküszöbölése, fogysztóvédelem
3. Prioritás 4. Prioritás
2. PrioritásVersenyképesség fokozása az
egészségügyi ellátórendszerben, innováció, információtechnológia,
egészségipar
Komplex problémák – komplex programok
Versenyképesség fokozására
a közösségi támogatások felhasználásaFoglalkoztatás előmozdítására
Előfeltételként:• Makroökonómiai stabilitásra•Strukturális reformokra (pl.: eü.)
Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG)
A strukturális reformok tehát nem is önmagukban, hanem csak a versenyképességhez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk függvényében támogathatók !
A korszerűbb, hatékonyabb ellátórendszer (struktúra-átalakítás):
A humánerőforrás fejlesztése: Több embert kell a foglalkoztatásba vonzani
Fokozni kell a m.vók és a m.tók alkalmazkodóképességét
Jobb oktatást és szakképzést kell biztosítani (+ erősíteni kell az egyetemek, kutatóhelyek és
a vállalkozások kapcsolatát)
csak a következő prioritásokkal összhangban
Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
Egészségügyre csak az alábbi elvek mentén lehet ráfordításokat eszközölni:
ezekben az esetekben is csak akkor lehet beruházni az egészségügyi infrastruktúra
fejlesztésébe, ha a beruházások elmaradása (vagy nem kielégítő mértéke) a gazdasági
fejlődést akadályozná
a munkában egészségesen eltöltött évek számának növelése érdekében,a munkavállalók társadalomban való aktív részvételének támogatása (függőségének csökkentése, gazdasági hozzájárulásuk fenntartása) érdekében,régiók közötti különbségek mérséklése (egészségi állapot, hozzáférés), és megelőzés a munkában egészségesen eltöltött évek számának növelése érdekébenkevesebb egészségügyi ellátásra fordított kiadás érdekében
Komplex tervezési környezet
Egés
zség
es T
ársa
dalo
m K
ompl
ex P
rogr
amFejlesztési
tengely Operatív program OP prioritási tengelyei
Versenyképesség javítása (ERFA-alapú)
K+F, innováció erősítése, KKV-fejlesztés üzleti környezet fejlesztése
1. A gazdaság versenyképességének
javítása Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (KA- és ERFA-alapú)
az ország és a régióközpontok (nemzetközi) elérhetőségének javítása,
a térségi (régión belüli) elérhetőség javítása, a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, a áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Az emberi erőforrások fejlesztése (ESZA-alapú)
a munkaerő-piaci részvétel növelése, alkalmazkodás a változásokhoz, oktatás és képzés, a társadalmi összetartozás erősítése, egészségfejlesztés
2. Az emberi erőforrások fejlesztése
Humán infrastruktúra (ERFA)
munkaügyi, oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális fizikai beruházások
3. A környezet fejlesztése
Környezet-, víz- és természetvédelem, energia (KA- és ERFA alapú)
települési környezetvédelem természetvédelem és vízgyűjtő-gazdálkodás fejlesztése megelőző környezetvédelem, megújuló energia és energiahatékonyság fejlesztése
6 ROP (ERFA-alapú) regionális gazdaságfejlesztés a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő-gazdaságának
stratégiai fejlesztése térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése humán és közösségi infrastruktúra térségi dimenzióinak
fejlesztése, valamint a közszolgáltatások hatékony és racionális térségi ellátásának biztosítása
regionális integrált térségi programok és kiemelt térségi, illetve tematikus integrált fejlesztések
4. Területfejlesztés
Közép-Magyarországi ROP (ERFA-alapú)
innováció-orientált gazdaság-fejlesztések támogatása közszolgáltatási szektor- és intézményrendszer fejlesztése természeti és épített környezet revitalizálása közlekedés fejlesztése
Információs társadalom (ERFA-alapú)
IT tartalom- és szolgáltatásfejlesztés IT alapvető infrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése, IKT-hoz kapcsolódó K+F és azon alapuló új
termékek/szolgáltatások létrehozása, versenyképes IKT-szektor fejlesztése, digitális írástudás – az IKT kompetenciák fejlesztése.
Igazgatási rendszer korszerűsítése (ESZA-alapú)
a politikaalkotás és végrehajtás eredményességének javítása, a szolgáltatások minőségének javítása, a humánerőforrás minőségének növelése a szabályozás minőségének fejlesztése a szubszidiaritás, decentralizáció érvényesítése.
5. A kormányzás hatékonyságának
növelése
Az NSRK koordinációja és kommunikációja (TA-alapú)
Az NSRK koordinációja és kommunikációja
Európai Szociális Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap
NFT OP Intézkedés
Komponens
Fenntarthatóság Esélyegyenlőség
A kreativ Magyarország megteremtése:Befektetés a növekedés és a foglalkoztatás-bővités
hajóerőibe
GOP KÖZOP
KMOP ROP TIOP TÁMOP
területfejlesztés
Elérhetőség
fejlesztése
Verseny-képesség javitása
Emberi erőforrás
ok fejlesztés
e
Megújuló társadalo
m
Versenyképesség
Területi kohézió
Élhető környeze
t
KEOP
Környezetfejlesz
tése
ÁROPEKOP
Átfogó célok
Területi és Tematikus prioritások
Operativ Programok
Kormányzati hatékonyság növelése, információs
társadalom kiteljesitése
Konvergencia és beruházások
A kapacitások várt alakulása (2006)Az aktív fekvőbeteg ellátásban az egyes intézkedésekkel elérhető megtakarítás nominálértéken
0
100 000
200 000
300 000
400 000
500 000
600 000
700 000
800 000
900 000
1 000 000
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Mill
ió F
t
Sürgősség fejl. miatt átcsoportosítható forrás
Járóbeteg ellátás fejl. miatt felszabaduló forrás
Alapellátás fejl. miatt felszabaduló forrás
Idősápolás fejl. miatt felszabaduló forrás
Egynapos ellátás fejl. miatt felszabaduló forrás
Aktív fekvőbeteg fin. igény fejlesztésekkel
Az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozási igénye a tervezett fejlesztések végrehajtása nélkül.
Az aktív fekvőbeteg ellátásban elért megtakarítás, amely a stratégia alapján fejlesztendő területek működésének finanszírozására fordítható.
A fenti ábráról leolvasható, az időszak végén elért 280 Mrd forint felszabaduló forrás a 2013-as becsült GDP 0,75%-a, másképp kifejezve: a fejlesztések elmaradása esetén jelentkező aktív fekvőbeteg-ellátási finanszírozási igény 36%-a. A felszabaduló forrás egy részét az ETKP-ban megfogalmazott prioritások, fejlesztendő területek működési finanszírozására kell fordítani, az ezek után fennmaradó rész viszont megtakarításként jelentkezik.
Elkerülhetetlen struktúraváltásAz intézkedések eredményeképpen az egészségügyi ellátás struktúrájának is változnia kell, ami a kapacitások mellett a finanszírozási kiadások szerkezetében is megmutatkozik (2006. áprilisi terv):
A gyógyító-megelőző kassza struktúrájának változása
50.8%39.0%
5.8%
7.2%
19.8%25.0%
14.6% 17.7%
2.9%
0.4%
3.6% 4.3%
1.6% 1.3%2.6%3.3%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
2004 2013
Egyéb kiadások
CT, MRI
Alapellátás
Betegszállítás ésOMSZ
Járóbeteg ellátás
Házi szakápolás
Krónikusfekvőbeteg ellátás
Aktív fekvőbetegellátás
A struktúraváltás orvos-szakmai tartalma
Jelen helyzetJelen helyzet
Aktív ellátás
Kuráció
CélállapotCélállapot
Prevenció Kuráció Rehabilitáció
Az egészséghez szükségesfeltételek biztosítása
Prevenció
Krónikus ellátás, ápolás
Rehabilitáció
A rendszer külső határai változatlanok !
Lakosságközeli rendszerekalap-, háziorvosi és
járóbeteg-szakellátás
Integrált regionális
ellátórendszer/megyei, városi
kórházak, egyetemi klinikák/
A struktúraváltás: koncentráció és specializáció is egyben
RehabilitációPrevenciós
ellátásKrónikus ellátásSzociális szféra
Struktúraváltozás intézményi szinten I.
210
200220
120
150
60
120140
200
Jelen: 3 telephely, 10 épület, 1280
aktív ágy
+ 5-6 év: 3 telephely, 6 épület,
970 aktív ágy
+ 10-12 év: 1 telephely, 4 épület,
580 aktív ágy
Hight-tech
központi blokk
500 ágyas hotel
210
180
210
40Hight-tech
központi blokk
500 ágyas hotel
40
Értékesíthető telekrészek
Értékesíthető telekrészek
Krónikus ellátás, ápolás, hospice
Sürgősségi centrum, központi műtőblokk
intenzív, diagnosztika
Struktúraváltozás intézményi szinten II.
Ez a TIOP 2.2.4. konstrukció célja
A szűkös erőforrások tervszerű felhasználása nem tervutasítás, hanem a jó és gondos
gazda elvárható magatartása
Miért működjünk tervszerűen?
Mert az ellátórendszer mérete, a nyújtható szolgáltatások köre és a rendelkezésre álló beruházási + működési források között évről évre összhangot kell teremteni.
1) Egészségügyi ellátási szerződéshelyi önkormányzat köti fenntartóval
2) Feladatátadási szerződés- fenntartó a szolgáltatóval- egyéb fenntartó a helyi, ill. nem helyi önkormányzat fenntartóval
Miért működjünk tervszerűen?Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény és végrehajtásáról szóló 337/2008.
(XII. 30.) Korm. rendelet hatályos rendelkezései alapján struktúra-módosítási lehetőségek
megfelelő eljárásrend kiválasztása
pályázó
Előzetes többletkapacitás befogadási eljárás megindítása
RET, EÜM, PM, Korm.
Éves kapacitás-felosztás módosítási
eljárás keretébenOEP, RET, Reg. ÁNTSZ
Szerződés megkötésea feladatátadás-átvételről.
fenntartó
Pályázati felhívás
Megvalósítás módjának, módjainak
kiválasztása
Választott eljárás rend szerint
A pályázat benyújtása
Döntés a választott eljárásrend alapján
A kiválasztott megvalósítási mód/módok
eljárásrendjének megindítása
A) Kérelem benyújtása
B) Szerzödés megkötése
Kiértesítés illetve szerződés csatolása a
pályázathoz
Idősor
1.
2.
3.
4.
5.
6.
A pályázat megvalósítása kapacitás többletet igényel.
A pályázat megvalósítása kapacitások intézmények közötti átadását igényli.
1) meglévő szakmák között, illetve meglévő szakmáról új szakmára
2) fekvőbeteg intézmények aktív kapacitásaiból krónikus, járóbeteg, illetve egynapos ellátási forma létrehozásával /bővítésével
Átcsoportosítás
Az 1) átcsoportosítás során- a kapacitáscsökkentés mértéke adott szakma kapacitásának 20%-át- a kapacitásnövelés mértéke adott szakma kapacitásának 30%-át- a létrehozandó új szakma ellátási területe alapján számolt 10 ezer főre jutó kapacitás az adott szakma országos átlagátA 2) átcsoportosítás során- az aktív kapacitások 10%-át
A pályázat megvalósítása kapacitások intézményen belüli átszervezését igényli.
Nem haladja megMeghaladja
Kapacitás átcsop.regionális ÁNTSZ
Mert az ellátórendszer mérete, szolgáltatásai és forrásai közötti összhang megteremtéséhez bonyolult és időigényes eljárásokon keresztül vezet az út – akkor
is, ha pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, akkor meg még inkább, ha nem.
Kormány-szintű stratégiák
Átfogó egészség-politikai dokumentumok
(A hazai és az uniós forrásokból finanszírozott intézkedéseket egyaránt lefedő ágazati
dokumentumok)
Uniós források felhasználásához kapcsolódó tervezési dokumentumok
Nemzeti Akcióprogram a növekedésért
és a foglalkoztatásért
(Lisszaboni Stratégia)
Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció
Egészséges Társadalom Komplex Program
Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NFT. 2.)
2007-2013 Népegészségügyi Program
Sürgősségi ellátás fejlesztése
Szív- és érrendszeri Betegségek Megelőzésének, Gyógyításának
Nemzeti programja
Nemzeti Rákellenes Program
Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Program
Az egészségügy humánerőforrás-stratégiája
Intézkedési terv (2+1 év)
Intézkedési terv (2+1 év)
EMEROP (2007-2013)
EMEROP akcióterv(2 év)
HIOP (2007-2013)
HIOP akcióterv (2 év)
Jelmagyarázat
Az EÜM által készítendő tervezési dokumentum Az FMM által készített tervezési dokumentum, az EÜM közreműködőként vesz részt a tervezésben Az NFH által készített tervezési dokumentum, az EÜM közreműködőként vesz részt a tervezésben A GKM által készített tervezési dokumentum, az EÜM javaslattevőként vesz részt a tervezésben Az OTH és a RFÜ-k által készített tervezési dokumentum az EÜM javaslattevőként vesz részt a tervezésben
A főbb hazai és uniós tervezési dokumentumok összefüggése
Országos Fejlesztéspolitikai
Koncepció
Országos Területfejlesztési
Koncepció
VEGOP (2007-2013)
VEGOP akcióterv (2 év)
TOP (2007-2013)
TOP akcióterv (2 év)
Miért működjünk tervszerűen?
Mert a beruházási – akár Uniós, akár hazai – források felhasználására csak létező tervekkel összhangban kerülhet sor. A tervkészítés tehát kötelező, akár tetszik,
akár nem. Csak abban dönthetünk, hogy jól, vagy rosszul csináljuk.
Köszönöm a figyelmet, várom kérdéseiket!Dr. Balogh Tamás, főosztályvezető,
Nemzeti Erőforrás Minisztérium,Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály,
Tel.: 06-1-795-12-60, tamas.balogh@nefmi.gov.hu
Recommended