View
518
Download
1
Category
Preview:
Citation preview
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
Gulyás András
TÍZ EGYIPTOMI MŰEMLÉK, AMIT ISMERNIE KELL
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
Köszönöm, hogy letöltötte a “Tíz egyiptomi műemlék, amit ismernie kell” című
ismeretterjesztő tanulmányomat. Az volt a célom ezzel a rövid írással, hogy
megkönnyítsem a www.piramisok.hu honlap használatát, illetve a honlapon
található információk közti tájékozódást. Tíz egyiptomi műemlékről talál itt
rövid leírást, kapcsolódó linkeket, fényképeket, tematikus linkgyűjteményeket.
Az interaktív ebook előnye, hogy olvashatja úgy, ahogy egy tanulmányt, de ha
nem nyomtatja ki, interaktív módon is használhatja, mivel akár egy honlapon,
itt is talál linkeket. Ezekkel a linkekkel azonnal további információkhoz juthat a
www.piramisok.hu honlapon keresztül. A tanulmányba olyan háttérinfókat is
bevettem, melyeket a honlapon nem talál meg, illetve rövid könyvlistákat is talál
itt, ezen könyveket ajánlom, ha részletesebben szeretne tájékozódni.
Jó szórakozást a tanulmányhoz és a honlaphoz!
Gulyás András
1. A szakkarai lépcsős piramis
2. A Kheopsz-piramis
3. Amon-Ré karnaki temploma
4. Hatsepszut királynő temploma
5. A luxori templom
6. Királyok völgye
7. Abüdosz: I. Széthi temploma
8. Medinet Habu
9. Abu Szimbel
10. Dendara
Tartalom
INTERAKTÍV E-KÖNYV
TÉMÁK
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
AZ ABÜDOSZI ÉS SZAKKARAI KIRÁLYSÍROK
IMHOTEP, A PIRAMIS MEGALKOTÓJA
A dinasztikus kor kezdetén, az első és a második dinasztiák alatt az
egyiptomi uralkodók még nem piramisokba temetkeztek. A királyi
temetkezőhely Abüdoszban volt, de Szakkarában is találtak olyan
létesítményeket, melyek az abüdoszi királysírokhoz hasonlatosak.
Elképzelhető, hogy szimbolikusan így két helyen is temetkeztek a
korai uralkodók, Memphisz, a főváros közelében, és az ősi szent
városnál, Abüdosznál. A sírok felépítményei erősen rongáltak, a föld
alatti helyiségek száma az idő előrehaladtával egyre nőtt. Itt he-
lyezték el a gyakorta igen gazdag sírfelszerelést.
Az első piramist a harmadik dinasztia uralkodója, Dzsószer
építtette, kinek építésze Imhotep volt. Imhotep több fontos tiszt-
sége mellett héliupoliszi főpap is volt. Zsenialitása nem pusztán a
piramisforma kialakításában rejlik, hanem a kő alkalmazásában is,
hiszen a korábbi királysírokat még nem kőből építették. A lépcsős
piramis fokozatos fejlesztés, bővítés során nyerte el végső formáját.
A piramis mellett különféle
kápolnák, ünnepi udvar,
halotti templom is talál-
ható. Ezeken a helyeken
a halott uralkodó túlvi-
lági boldogulását elősegítő
szertartásokat végeztek a
papok.
A piramisépítés kezdete
1. A szakkarai lépcsős piramis
K I R Á L Y I T E M E T K E Z Ő H E LY E K
- ABÜDOSZ
- KIRÁLYOK VÖLGYE
- TANIISZ
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
A SZAKKARAI TEMETŐKÖRZET
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
Bár Dzsószer fáraó lépcsős piramisa méltán vált a szakkarai temetőkörzet
leghíresebb és leglátogatottabb műemlékévé, sok más látnivaló is található itt.
A piramisok közül kiemelendő a lépcsős piramistól délre elhelyezkedő Unisz-
piramis, ugyanis ennek a benső falaira vésték fel elsőként a király túlvilági
utazását elősegítő Piramis-szövegeket. A piramis benső részei nem látogath-
atóak, így aki a Piramis-szövegeket szeretné látni, keresse fel Teti piramisát,
ugyancsak itt, Szakkarában.
A királysírok mellett ugyan-
ilyen fontosak a szakkarai
előkelősírok is. Mereruka
monumentális maszta-
bájának, illetve Ti sírjának
domborművein keresztül
képet alkothatunk arról, milyen
áldozatokat mutattak be a
halottak számára, illetve a mindennapi életet is megörökítik az itt látható
jelenetek.
Összefoglaló munkák Szakkaráról és az itt található
műemlékekről:
Kákosy László - Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében,
Budapest, 1970.
Mark Lehner: The Complete Pyramids, London, 1997.
Stadelmann, Rainer: Die ägyptischen Pyramiden: vom Ziegelbau
zum Weltwunder, 1985.
S Z A K K A R A I L Á T N I VA L Ó K
- LÉPCSŐS PIRAMIS
- UNISZ-PIRAMIS
- TETI-PIRAMIS
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
PIRAMISÉPÍTÉS A IV. DINASZTI A ALATT
A PIRAMISOK ÉPÍTÉSE
Dzsószer fáraót követően fokozatosan változott a királyi síremlékek kia-
lakítása. A technikai megoldások, a piramiskörzet kialakítása folyama-
tosan változott, tökéletesedett. Sznofru fáraó meidumi és két dahsúri
piramisa közvetlenül a gízai piramisok előtt épültek. A mei-
dumi piramis vázszerkezete a
szakkarai lépcsős piramishoz
hasonlóan lépcsőzetes kialakí-
tású, amit aztán gúlaformára
töltöttek fel. A dahsúri tört
piramisnál az építkezés köz-
ben kellett a piramis gúlájának
szögét megváltoztatni, innen
ered a tört piramis elnevezés. A dahsúri északi piramis viszont tökéletes
gúla formájával már megelőlegezi a gízai piramisokat.
A piramisépítés egyes részletkérdései még ma is vitatottak, sok megoldásról azon-
ban a források alapján pontos képet tudunk alkotni. A köveket nem emelték, hanem
rámpákon csúsztatva juttatták fel a magasba. A rámpák kialakítása, pontos elren-
dezése kérdéses, de az, hogy rámpákat használtak, régészetileg is bizonyított. A
piramisokhoz használt kövek jelentős részét a közelben bányászták ki. A Kheopsz-
piramis benső kamrarendszerénél használt gránitot viszont a távoli Asszuánből
hozták. A gránit, mivel rendkívül kemény kő, nehezen faragható, de érdemes abba
is belegondolni, mekkora munkát jelentett a súlyos kőtömbök szállítása Asszuán és
Gíza között, hiszen a távolság közel ezer kilométer. A gízai piramisokat borító külső
mészkőtömböket közelebbről, a Nílus túlpartjáról hozták.
A gízai piramisok és építőik
2. A Kheopsz-piramis Hufu fényhegye
Ó B I R O D A L M I P I R A M I S O K
• KHEOPSZ-PIRAMIS
• KHEPHRÉN-PIRAMIS
• MÜKERINOSZ-PIRAMIS
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
A GÍZAI PIRAMISKÖRZET
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
A gízai piramiskörzeten belül a három nagy piramis (Kheopsz,
Khephrén, Mükerinosz) és a Szfinx vonzza a legtöbb látogatót.
A piramisok keleti oldalán eredetileg templomok álltak, ez a
Kheopsz-piramisnál már teljesen elpusztult, csupán az alapozása
látszik. A templomokat a Nílus ártertületének szélén elhelyezkedő
úgynevezett völgytemplomokkal zárt felvezető utak kötötték össze,
ezekből is alig-alig maradt meg valami. Jó állapotban maradt vi-
szont fent Khephrén fáraó
völgytemploma (lásd a
bal alsó fotót ezen az
oldalon), ami közvetlenül
a Szfinx mellett helyez-
kedik el. Ebből a völgy-
templomból kerültek elő
Khephrén gyönyörű szo-
brai, melyek ma a kairói
múzeumban találhatóak. A Kheopsz-piramistól keletre és nyugatra
két nagy temető van, ahova a korabeli elit tagjai temetkeztek királyi
kegyből.
Összefoglaló munkák Gízáról és az itt található műemlékekről:
Kákosy László - Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében,
Budapest, 1970.
Mark Lehner: The Complete Pyramids, London, 1997.
Stadelmann, Rainer: Die ägyptischen Pyramiden: vom Ziegelbau
zum Weltwunder, 1985.
Szöveges források
Piramis-szövegek: Kóthay Katalin Anna - Gulyás András: Túlvilág és
mindennapok az ókori Egyiptomban, Miskolc 2007. 205-213.
A G Í Z A I P I R A M I S K Ö R Z E T
- KHEOPSZ-PIRAMIS
- KHEPHRÉN-PIRAMIS
- MÜKERINOSZ-PIRAMIS
- SZFINX
-KHEPHRÉN VÖLGY-
TEMPLOMA
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
AZ EGYES TEMPLOMOK
A KARNAKI TEMPLOM TÖRTÉNETE
Míg az Óbirodalmat leginkább a halott király számára
épített piramisok fejezik ki és szimbolizálják, az Újbirodalmat a monumentá-
lis templomkörzetek. Ezen templomkörzetek közül sok majdnem vagy teljes
egészében elpusztult, alig-alig
maradt meg. A karnaki templom
azonban még mai állapotában
is lenyűgözi a látogatót, a
megdöbbentően jó állapotban
fennmaradt oszlop-csarnokok,
szentélyek közt sétálva könnyen
elképzelhetjük, hogy is nézett ki a
templom fénykorában. A templomkörzet központi részét Amon-Rének, a leg-
fontosabb újbirodalmi napistennek szentelték. Emellett a legnagyobb, központi
templomkörzet mellett, melyen belül több oszlopcsarnok, templom található,
Mut és Montu számára is külön templomkörzetet alakítottak ki. Rajtuk kívül
sok más istent tiszteltek Karnakban, érdemes felkeresni Ptah tem-
plomát is.
Már a Középbirodalom alatt (kb. Kr. e. 2040-1791) állt templom
Karnakban. Ezt a középbirodalmi templomot az Újbirodalom alatt
lényegesen kibővítették. III. Thotmesz többek között az Akhmenu-nak
nevezett templomot építteti fel a középbirodalmi templom mellé. I.
Széthi és II. Ramszesz idejéből származik a monumentális nagy oszlop-
csarnok (lásd bal felső kép ezen az oldalon). A kelet-nyugati főtengelyen
haladva a látogató ma Philipposz Arrhidaiosz bárkaszentélyéig jut el
(lásd a középső képet itt felül), itt állt feltehetőleg III. Thotmesz bár-
kaszentélye. A görög-római korban is bővítették még a templomot, így
építésének, bővítésének története több mint kétezer évet ölel át.
A karnaki templomkörzet
3. Amon-Ré karnaki temploma
T E M P L O M O K K A R N A K B A N
• AKHMENU
• AMON-RÉ KÖRZETE
• III. RAMSZESZ TEMPLOMA
• KELETI-TEMPLOM
• MUT-TEMPLOM
• PTAH-TEMPLOM
• TAHARKA ÉPÜLETE
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
SZERTARTÁSOK ÉS ÜNNEPEK
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
A egyiptomi templomokban zajló szertartásokat két részre oszt-
hatjuk: a napi rituáléra és a nagy ünnepekre. A napi szertartássoro-
zat az isten szobrának kultusza köré szerveződött. A kultusszobrot,
mint egy élő személyt, a papok himnuszokkal köszöntötték, meg-
mosdatták, áldozatokkal táplálták. Szigorú szabályok határozták
meg, melyik papnak milyen feladat jutott, és milyen sorrendben
kellett az egyes isteneknek az áldozatokat bemutatni.
Az éves ünnepek során gyakran tartottak a templo-
mon kívül felvonulásokat.
Ilyenkor a papok vállukon
egy elfüggönyzött bárká-
ban vitték körbe az isten
hordozható szobrát. Mivel
a templomokba csak a
kiváltságosok léphettek be,
ezek az ünnepi felvonu-
lások nyújtottak lehetőséget az egyiptomiak számára arra, hogy
istenükhöz közelebb kerüljenek, még ha az isten szobrát nem is
pillanthatták meg.
Összefoglaló munkák Karnakról és az itt található műemlékekről:
Paul Barguet: Le temple d’Amon-Rê à Karnak, Le Caire 2007.
Elizabeth Blyth: Karnak - evolution of a temple, London 2006.
Kazimierz Michalowski: Karnak, Budapest 1970.
Claude Traunecker: Karnak - résurrection d’un site, Paris 1984.
T E M P L O M O KT H É B Á N K Í V Ü L
- LISTA
- ABÜDOSZ, I. SZÉTHI
- ABÜDOSZ, II. RAMSZESZ
- ABU SZIMBEL
- DENDARA
- EDFU
- KOM OMBO
- PHILAE
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
AZ EGYES TEMPLOMOK
DEIR EL BAHARI
A modern Luxor városával szemben, a Nílus túlpartján, a termőföld és
a sivatagos terület találkozásánál sorakoznak a templomok, sírok. Ezen
a viszonylag kis területen annyi látványos, jó állapotban fennmaradt
lenyűgöző műemlék található, hogy megtekintésük több napos pro-
gram is lehet az ide látogató turisták számára. A legjobb állapotban II.
Ramszesz temploma, a Ramesszeum, III. Ramszesz temploma Medinet
Habuban, Hatsepszut templomba Deir el Bahariban, illetve I. Széthi
gurnai temploma maradt fenn az újbirodalmi templomok közül. Az újbi-
rodalmi templomok mellett, a nyugati parton található többek között a
Királyok Völgye, a Királynők Völgye, az előkelők sírjai, valamint Deir el
Medine, a Királyok Völgyének sírjait építő munkások települése. Bár a
térség az Újbirodalom során élte virágkorát, későbbi időkből is számos
műemlék maradt fenn. A legtöbb turista programjában ugyan nem szere-
pelnek, de ha időnk engedi, érdemes felkeresni a monumentális későkori
sírokat, vagy a Ptolemaiosz-kori templomot Deir el Medinében.
Deri el Bahari nagyjából a karnaki templommal szemben, a Nílus nyugati
partján található, a termőföldet szegélyező hegy lábánál. A hegy túlolda-
lán van a Királyok Völgye. Deir
el Bahariban két fontos temp-
lom is található: Montuhotep,
a Középbirodalmat megalapító
uralkodó építtetett itt először
templomot, ami sajnos igen
rossz állapotban maradt fenn.
Mellette építtette fel Hatsepszut
királynő templomát.
Théba nyugati partja
4. Hatsepszut királynő temploma
A T H É B A I N Y U G AT IPA RT M Ű E M L É K E I
- MŰEMLÉKEK LISTÁJA
- HATSEPSZUT-TEMPLOM
- I. SZÉTHI TEMPLOMA
- DEIR EL MEDINE
- KIRÁLYOK VÖLGYE
- KIRÁLYNŐK VÖLGYE
- RAMESSZEUM
- MEDINET HABU
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
HATSEPSZUT KIRÁLYNŐ TEMPLOMA
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
Egyiptom hosszú történelme során csupán ritkán fordult elő, hogy
nő ült a fáraók trónján. Az egyiptomi királynők közül kiemelkedik
Hatsepszut alakja, aki modern kori ismertségét elsősorban Deir el
Bahariban lévő templomának köszönheti. A templom előtt egykoron
tavak, kertek álltak, mindebből igen kevés maradt fenn. A temp-
lom szintjeit rámpa köti össze, a legfelső szinten a hegyoldalban
alakították ki a templom főtengelyén lévő szentélyt. A fölső szint
északi részén, a középső
teremtől elkülönül a nap-
kultusz céljára kialakított
udvar, melynek közepén
egy hatalmas áldozati oltár
áll. Az alsóbb szinten két
isten, Hathor és Anubisz
részére alakítottak ki külön
kápolnákat. Hathor kutusz-
helyén az oszlopfők az istennőt jelenítik meg (lásd a bal alsó képet
ezen az oldalon).
Összefoglaló munkák Hatsepszut templomáról és a korszakról:
Brunner Hellmut: Die Geburt des Gottkönigs, Wiesbaden 1986.
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Budapest
2002.
Janusz Karkowski: The temple of Hatshepsut: the solar complex,
Varsó 2003.
Nicholas Reeves: Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája,
Budapest 2002.
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
AZ OPET-ÜNNEP
A LUXORI TEMPLOM TÖRTÉNETE
Théba térségének nagy ünnepei közül kiemelkedik a Nílus áradásának
időszakában tartott Opet-ünnep. Ennek az ünnepnek a során a karnaki
templomból a papok elhozták Amon-Ré hordozható szobrát délre, a luxori
templomba, ahol szertartásokkal segítették elő és köszöntötték a dél felől
érkező áradást. Az ünnep több
napig tartott, felvonulások,
táncos zenés mulatság, gazdag
áldozatok kísérték. Korszaktól
függően a szárazföldön illetve
a Níluson hajózva tették meg a
két templom közti távolságot.
Ha nem hajóval mentek, a két
templomot összekötő szfinxsor szegélyezte úton haladtak a papok az
isten szobrával.
Kérdéses, hogy a ma látható újbirodalmi templom előtt már a
Középbirodalom alatt is állt-e templom itt, de egyes, innen előkerült
középbirodalmi uralkodók neveit viselő kőtömbök erre utalnak. A
Thotmeszek alatt viszont biztos, hogy állt itt egy templom, mivel ezeket
a kőtömböket III. Amenhotep felhasználta ma is látható templomának
alapozásában. A templom legnagyobb részét III. Amenhotep építtette
(Újbirodalom (kb. Kr. e. 1550-1070) első fele, 18. dinasztia), őt követően
II. Ramszesz egy udvarral és pülónnal (kaputorony), obeliszkekkel és
ülő kolosszusokkal bővíttette (lásd a következő oldal közepén lévő felvé-
telt). A templom az Újbirodalmat követően is használatban maradt. Bár
a későbbi uralkodók helyreállították, átalakították, a ma látható templom
egyedülállóan jól tükrözi újbirodalmi állapotát.
Templom Théba déli részén
5. A luxori templom - a déli szentély
É V M I L L I Ó K H Á Z A IT H É B Á B A N
• AMON-RÉ KÖRZETE
• MONTU-TEMPLOM
• PTAH-TEMPLOM
• MUT-TEMPLOM
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
A NÍLUS-ÁRADÁSA
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
A luxori templomot, egyiptomiul a déli szentélyt, az Opet-ünnep
során felkereste a karnaki Amon-Ré hordozható képmása. Az ünnep
és a kapcsolódó szertartássorozat egyik központi motívuma a Nílus
éves áradásának megünneplése illetve elősegítése volt.
A Nílus július közepén kezdett el áradni, s ez egészen az 1960-as
évekig, az asszuáni gát megépítéséig megfigyelhető volt. Hatalmas
vízmennyiség érkezett Egyiptomba az áradással, amit Egyiptom
lakói alig vártak, hiszen a nyári forróság közepén, az év során megf-
ogyatkozott vízkészletekkel
az áradás néhány napos
késése is pusztulást okoz-
hatott. Az egyiptomi év is
az áradás megérkeztekor
kezdődött, mivel ezzel
vette kezdetét az ország
megújulása, újjászületése.
Az egyiptomiak szerint az áradás mértéke és időzítése az istenek
kegyétől függött. A király volt arra képes, hogy áldozataival elnyerje
az istenek kegyét, ezáltal pedig kiérdemelje a megfelelő mértékű
áradást.
Tanulmányok a luxori templomról:
Charles Kuentz: La face sud du massif est du pylone de Ramses II
à Louxor, Le Caire 1971.
Louqsor - temple du ka royal, Dijon 1992.
Mohammed Saghir: Das Statuenversteck im Luxortempel, Mainz am
Rhein 1992.
Szöveges források:
isteni születés története: Kóthay Katalin Anna - Gulyás András:
Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban, Miskolc 2007. 158-
160.
K U LT U S Z H E LY E KÉ S N Í L U S - Á R A D Á S
- GEBEL EL SZILSZILE
- ELEPHANTINE
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
ELŐZMÉNYEK
A SÍROK ÉS DÍSZÍTÉSÜK
Az Óbirodalom majd a Középbirodalom szétestével a királyi halottkultuszt szol-
gáló piramisépítések korszaka is véget ért Egyiptomban. Az újbirodalmi uralkodók
a látványos síremlékek helyett biztonságos rejtekhelyet kerestek sírjuknak, ahol
reményeik szerint az örökkévalóságig nyugodhat majd múmiájuk. Sajnos legtöbb-
jüknek nem ez a sors jutott. Bár a
luxori nyugati parton lévő Királyok
Völgye valóban elkülönül az élők
világától, így a beavatatlanok elől
sokáig el volt rejtve. Az Újbirodalom
kezdete óta temetkeznek ide az
egyiptomi uralkodók, az első király,
akit minden kétséget kizáróan ide
temettek, I. Thotmesz. Őt követően egészen az Újbirodalom végéig használták a
Völgyet. Neve ellenére nem csak királyokat temettek ide, hanem időnként kiváltsá-
gos előkelőket is. A legtöbb sírt teljesen kifosztották, Tutankhamon sírja a legis-
mertebb kivétel.
A sírok építészeti kialakítása két alaptípusba osztható. A korai sírok ten-
gelye derékszögben megtörik, az Amarna-kort követően pedig az
egyenes tengelyű sírtípus válik uralkodóvá.
A sírok dekorációjának legfontosabb és legjellegzetesebb témája a
Napisten túlvilági utazása. Miután a nap a nyugati égbolt határán este
lenyugszik, az egyiptomiak szerint mielőtt másnap felkelne a keleti
égbolton, 12 óra alatt áthalad az alvilágon nyugatról keletre. Ez a 12 óra
12 helynek felel meg, az alvilág helyeinek, melyeket kapuk választanak
el egymástól. Az utazás veszélyekkel jár, a napisten ellensége, Apóphisz
kígyó szeretné megállítani a bárkát. A halott király reménye szerint
bekapcsolódik a nap utazásába és folyamatos megújulásába.
Újbirodalmi királysírok
6. Királyok völgye királysírok Thébában
É V M I L L I Ó K H Á Z A IT H É B Á B A N
• AMON-RÉ KÖRZETE
• MONTU-TEMPLOM
• PTAH-TEMPLOM
• MUT-TEMPLOM
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
A KIRÁLYOK VÖLGYE FELFEDEZÉSE
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
A Királyok Völgyét már a 18. században felkereste néhány elszánt
utazó, de a sírok feltárása csak a 19. században kezdődött meg.
Ezen korai felfedezők közül sajnos igen sok volt, akit inkább kaland-
ornak nevezhetünk, mint tudósnak, így például Belzoni, aki több sírt
is feltárt a Királyok Völgyében. A 20. század elejére sokan úgy vél-
ték, hogy a Királyok Völgye már nem rejt több feltárnivalót. A legna-
gyobb felfedezés azonban még hátra volt: 1922-ben Hovard Carter
itt találta meg Tutankhamon
sírját. Tutankhamon az
egyiptomi Újbirodalom
alatt élt, fiatalon hunyt
el, semmiképp sem sorol-
ható a jelentős uralkodók
közé. Véletleneknek
köszönhetően azonban
sírja majdnem teljesen érintetlenül megmaradt, a gazdag leletek
ma a kairói egyiptomi múzeumban találhatóak.
Összefoglaló munkák a Királyok Völgyéről és az itt található
műemlékekről:
Erik Hornung: Grab des Haremhab im Tal der Könige, Bern 1971.
Erik Hornung: Das Tal der Könige, Zürich 1982.
Nicholas Reeves: Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája,
Budapest 2002.
Szöveges források: Királysír alaprajza: Kóthay Katalin Anna -
Gulyás András: Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban :
források a Kr. e. 3-2. évezredből, Miskolc 2007. 202-205. Amduat:
uott. 213-221.
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
KIRÁLYSÍROK ÉS OZIRISZ-KULTUSZ
I. SZÉTHI TEMPLOMA
Abüdosz, az egyik legfontosabb vallási központ az ókori Egyiptomban
két okból vált kiemelkedő jelentőségűvé: mint Ozirisz kultuszhelye és
mint az archaikus királyok temetkezőhelye. Az egységes birodalom megterem-
tését követően, az első két dinasztia uralkodói Abüdoszban építtették meg sírjaikat
az Umm el Kab-nak nevezett területen. A gyakorta monumentális sírok ma nem
látogathatóak. Abüdoszba az első két dinasztiát követően a későbbi uralkodók
is templomokat, kápolnákat építtettek. Ezek közül a legjobb állapot-ban I. Széthi
temploma maradt fenn. Nem messze ettől áll I. Széthi fiának, II. Ramszesznek a
viszonylag jó állapotban fennmaradt temploma is.
A templomot I. Széthi fia, II. Ramszesz fejezte be, de a benső termek
még I. Széthi uralkodása alatt készültek el. A legbenső teremcsoport
Ozirisz részére készült. Ebben a teremcsoportban folytak az Ozirisz-
kultusz legtitkosabb szertartásai, sajnos több falon is teljes egészében
megsemmisültek a szertartásokat megörökítő domborművek. A nyitott
udvarokból két fedett oszlopcsarnokon keresztül hét kápolnához jutunk.
A templom érdekessége, hogy a királyt az istenekkel egyenrangú kul-
tuszban részesítették, mivel az egyik kápolna I. Széthinek van szentelve.
A második fedett oszlopcsarnok-
ból egy folyosón lehet kijutni
az Ozireion irányába. A folyosó
falán található az úgynevezett
abüdoszi királylista. Ezen a listán
az egyiptomi uralkodók neveit
örökítették meg, a kezdetektől
I. Széthi koráig. A lista egyike azon igen kevés óegyiptomi szöveges
emléknek, melyek segítségével az egyiptomi uralkodók sorrendje rekon-
struálható.
Abüdosz jelentősége
7. Abüdosz I. Széthi temploma
R A M E S S Z I D A M Ű E M L É K E K
- LUXORI TEMPLOM, II.
RAMSZESZ UDVARA
- MEDINET HABU
- GURNAI TEMPLOM
- RAMESSZEUM
- ABU SZIMBEL
- ABÜDOSZ, II. RAMSZESZ
TEMPLOMA
- MERNEPTAH TEMPLOMA
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
AZ OZIREION
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
Az abüdoszi királylista annak a folyosónak a falán látható, amely kivezet
a templomtól nyugatra elhelyezkedő Ozireionhoz (lásd az itt alul látható
képet). Az Ozireion I. Széthi templomának járószintjétől jóval mélyebben
helyezkedik el úgy, hogy ma is áll benne a talajvíz. Az ide levezető hosszú
folyosó falán olyan jelenetek találhatóak, melyek egyébként csak a Királyok
Völgye sírjainak falain fordulnak elő az Újbirodalom alatt. A jelenetek ugyanis
a napisten éjszakai utazását örökítik meg: az Ozireion tehát egy olyan léte-
sítmény, amely a föld alatti terü-
leteket, az Ősvízet eleveníti fel.
Ozirisz kultusza Abüdoszban
különösen fontos volt, I. Széthi
templomában is egy külön te-
remcsoportot alakítottak ki erre
a célra. Ozirisz, a halála után
megújuló istenség az évenként az Ősvízből előtörő Nílus áradásához, a
túlvilág uraként pedig a föld alatti területekhez is kötődött. Mindezt igen látvá-
nyosan idézi fel az Ozireion épülete.
A. M. Calverley - A. H. Gardiner, The temple of King Sethos I at
Abydos, London 1933-1958.
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
EGYIPTOM HANYATLÁSA
A TEMPLOM FŐBB RÉSZEI
Az Újbirodalom alatt (Kr. e. 1550-1071) Egyiptom újra fénykorát élte.
Korabeli fogalmak szerint világbirodalomnak számított, megkerülhetetlen
politikai tényezője volt a Földközi-tenger térségének, kulturális mintául
szolgált a szomszédos népek számára. A fáraók győztes hadjáratai
tovább gazdagították Egyiptomot, növelték a templomok bevételeit.
Ezekből a bevételekből épültek a mai, gyakorta romos állapotukban is
lenyűgöző templomkörzetek.
Ez a hatalom és vele járó gazdagság az Újbirodalom vége felé hanyatlás-
nak indult. A tengeri népek folyamatos támadásai, a líbiaiakkal folytatott
háborúk mellett elsősorban benső folyamatok vezettek a világbirodalom
széteséséhez. Az állami újraelosztó rendszer egyre kevésbé működött,
megnőtt a korrupció és a bűnözés. Az Újbirodalom vége felé fosztogatni
kezdték a Királyok Völgyének sírjait is. A király tekintélye megingott,
az Újbirodalom végére, XI. Ramszesz alatt Thébában pedig a papság
teljesen függetlenítette magát a fáraótól. III. Ramszesz az utolsó olyan
uralkodó, aki monumentális templomot tudott építtetni.
A lenyűgöző méretű templomba egy kaputornyon (lásd a képet itt
lent) keresztül lépünk be. Az első nyitott oszlopcsarnok déli falán
egy ablakot látni, az úgynevezett megjelenési ablakot. Ez az ablak
köti össze a templomot a királyi palotával. A király, mikor a nagy
ünnepek alkalmával felke-
reste templomát, ebben
az ablakban jelent meg
az udvarban összegyűltek
előtt. A második nyitott
udvar falain a temp-
Az Újbirodalom második fele
8. Medinet Habu III. Ramszesz temploma
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
ISTENI HITVESEK KÁPOLNÁI, ÉS A KIS TEMPLOM
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
III. Ramszesz temploma mellett még két fontos épület található
Medinet Habuban. A XXV-XXVI. dinasztia alatt élt főpapnők, Amon
isteni hitveseinek kápolnái (lásd a képet), illetve a 18. dinasztia
alatt épített kis templom.
Ez utóbbi templom a thébai
nyugati parton tartott vallá-
si ünnepek fontos helyszíne
volt, jelenleg a Chicago-i
egyetem kutatói dolgoznak
itt, nem látogatható.
Epigraphic Survey: Medinet Habu, Chicago.
William J. Murnane: United with eternity, Chicago 1980.
Pierre Grandet: Ramsès III - histoire d’un règne, Paris 1993.
Szöveges források:
Harris-papirusz: Kóthay Katalin Anna - Gulyás András: Túlvilág
és mindennapok az ókori Egyiptomban : források a Kr. e. 3-2.
évezredből, Miskolc 2007. 61-76.
lom nagy ünnepeit megörökítő jeleneteket látunk, így például
a Min-ünnepséget. A templom benső, egykor fedett része, ma
kevésbé jó állapotban maradt meg. Itt található az Ozirisz és
Ré-Harakhti részére kialakított teremcsoport. A templom északi
külső falán III. Ramszesz fontos hadjáratait örökítették meg.
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
NÚBIA JELENTŐSÉGE
AZ ASSZUÁNI GÁT MEGÉPÍTÉSE
Núbia Egyiptom déli és Szudán északi részét jelenti. Egyiptom
Asszuántól délre fekvő területe tartozik Núbiához, az Újbirodalom
alatt itt több templomot is emeltek az egyiptomi uralkodók.
Núbia alapvetően két szempontból bírt kiemelt jelentőséggel az
egyiptomi uralkodók szemében: egyrészt mint Egyiptom déli határ-
vidéke, másrészt mint aranylelőhely. Korszaktól függően változott,
hogy délen hol húzódott Egyiptom határa, az egyiptomi uralkodók
igyekeztek minél nagyobb területeket birodalmukhoz csatolni. Az
Újbirodalom szétesését követően azonban megváltozott a helyzet.
A XXV. dinasztiát a mai Szudán területéről, délről érkező uralkodók
alkották, akik elfoglalták Egyiptomot.
Minden évben július közepén kezdődött a Nílus áradása. Ez a várva
várt esemény, bár bizonyos szempontból megkönnyítette a földművelést,
mivel a vizet nem kellett fáradságos munkával a földekre juttatni, sok nehéz-
séget, bajt is okozott. Az áradás vize vitt magával mindent, ami útjába került,
elvonultával pedig, a víz által hátrahagyott tetemek, rothadó szerves anyagok
miatt nagy volt a járványveszély. Ezeknek a káros következményeknek
kiküszöbölése érdekében, illetve a földművelés tervezhetőbbé tétele végett,
a művelésbe bevonható
területek megnöveléséhez az
1960-as években megépítették
az asszuáni gátat. A gát mögött
hatalmas tó alakult ki, emiatt
számos templomot, köztük az
abu szimbeli templomot is át
Núbiai templomok
9. Abu Szimbel II. Ramszesz temploma
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
AZ ABU SZIMBELI TEMPLOM
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
Eredeti elhelyezkedésétől nem messze, a templom eredeti tájolását
megtartva építették újra II. Ramszesz két abu szimbeli templomát
jelenlegi helyén, az 1960-as években. A főtemplom bejáratánál II.
Ramszesz négy ülő kolosszusa néz kelet felé, a felkelő nap irányába.
Ő volt az, aki a kisebb tem-
plomot felesége, Nefertari
részére megépíttette. Az
épületek lenyűgöző mo-
numentalitását fokozza a
megvilágítás szimbolikája.
A templom főszentélyét úgy
alakították ki, hogy az év két
időszakában az itt ülő kultuszszobrokat megvilágítsa a felkelő nap.
Christiane Desroches-Noblecourt - Charles Kuentz: Le petit temple
d’Abou Simbel, Kairó 1968.
Madeleine Peters-Destéract: Abou Simbel, à la gloire de Ramsès,
Monaco 2003.
A S S Z U Á NÉ S T É R S É G E- L I S TA A M Ű E M L É K E K R Ő L
- A B U S Z I M B E L
- A S S Z U Á N I E L Ő K E L Ő S Í R O K
- E L E P H A N T I N E
- K A L A B S A
- P H I L A E
kellett helyezni máshova. Több kisebb templom így került Egyiptomon kívül-
re. A gát építésében, a leletmentési munkálatokban résztvevő országokat
ugyanis ezzel jutalmazta az egyiptomi kormányzat. Madridba, New Yorkba,
Berlinbe kerültek így kisméretű templomok. Több templomot eredeti hely-
színének közelébe helyeztek át.
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
A PTOLEMAIOSZ-KOR
A DENDARAI TEMPLOM
Nagy Sándor halálát követően egyik hadvezére, Ptolemaiosz kapta meg
Egyiptom trónját. Az általa alapított dinasztia közel háromszáz éven
át uralkodott Egyiptomban, Kr. e. 305 és 30 között, Egyiptom római
meghódításáig. A dinasztia utolsó királynője, egyben pedig talán
legismertebb uralkodója VII.
Kleopátra, akinek öngyilkossága
véget vetett a Ptolemaioszok
uralmának.
Egyiptom kulturális hagyatéka
szempontjából rendkívül fon-
tos a Ptolemaiosz-kor. Az igaz,
hogy Egyiptomot ekkor külföldi uralkodók irányították, a Ptolemaioszok
azonban támogatták az őshonos hagyományokat, monumentális templo-
mokat építtettek. Ezeknek a templomoknak a falaira számtalan szöveget
vésettek fel a papok, megőrízve őket az utókor számára is.
A Ptolemaiosz-kori templomok közül a dendarai templom maradt fenn talán a
legjobb állapotban. A monumentális Hathor templom körül további létesítmények
állnak: születési ház, szent tó, szanatórium, keresztény bazilika.
A Hathor-templomban rögtön egy fedett oszlopcsarnokba érkezünk, mivel a külső,
nyitott oszlopcsarnokok nem készültek el. A fedett oszlopcsarnokban Hathor-
oszlopfőket látunk, mennyezetén a csillagos égboltot felidéző jelenetekkel. A
templom főtengelyén haladva érhetünk a főszentélyig, amely mögött a föld alatti
kriptákba lehet lejutni, itt tárolták a templomi kincseket. A templom tetejére felvezető
lépcsősor oldalfalain látjuk a papok menetét, akik az istenek szobrait viszik fel a
templom tetejére, az újévi szertartások elvégzéséhez. A templom tetején alakítottak
ki egy teremcsoportot az Ozirisz-szertartások elvégzésére.
Ptolemaiosz-kori templomok
10. Dendara Hathor háza
WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu
PTOLEMAIOSZ-KORI TEMPLOMOK
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
A dendarai templomhoz hasonlóan az edfui Hórusz-templom is
eredeti szépségében látható (lásd a képet itt lent). A sólyomisten
temp-lománál élő sólymokat is tartottak, közülük választották ki
azt az állatot, amelyiket megkoronázva Hórusz szent állataként
imádtak.
Ugyancsak jó állapotban maradt fenn a jóval kisebb méretű esz-
nai templom (lásd a kis képet bal szélen). Ez a templom Khnum
kosisten részére készült,
aki fazekaskorongján az
embereket megformálta.
A kisméretű templomban
gyönyörű az oszlopfők vál-
tozatos kidolgozása.
Festői helyen, egy szigeten
található a Philae-i temp-
lom, Asszuán térségében. Ezt is, akárcsak az abu szimbeli templo-
mot, át kellett helyezni az asszuáni gát építésekor.
Sylvie Cauville: L’ oeil de Rê histoire de la construction du temple
d’Hathor à Dendara, Paris 1999.
François Daumas: Dendara et le temple d’Hathor, Le Caire 1969.
P TO L E M A I O S ZK O R I T E M P L O M O K
- EDFU
- ESZNA
- PHILAE
- KOM OMBO
- DENDARA
- DEIR EL MEDINE
Recommended