View
1
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
1
Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23
T/F 06 29/ 341-544
e-mail:ovihir@digikabel.hu
OM: 200771
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Intézmény OM - azonosítója:
200771
Intézményvezető:
Kápolnásiné Sági Andrea
neve
Legitimációs eljárás
4/2018/2019. határozatszámon
elfogadta:
Tofalviné Szabó Anikó
nevelőtestület nevében
Szekrényesi Tamásné
alkalmazotti közösség nevében
Véleménynyilvánítók:
Borbély Tóth Bernadette
szülők közössége nevében
4./2018. határozatszámon
jóváhagyta:
Kápolnásiné Sági Andrea
intézményvezető aláírás
Egyetértését kinyilvánította/ellenőrizte:
…………………………………………………
fenntartó nevében
Ph
A dokumentum jellege: Nyilvános
Megtalálható:
Érvényes: A kihirdetés napjától 2018.09.01.
visszavonásig
Verziószám: Készült:2 példány
2
TARTALOMJEGYZÉK
Fedőlap
Tartalomjegyzék 2.
Bevezetés 5.
A pedagógiai program jogszabályi háttere 5.
A Tulipán óvoda környezeti bemutatása 6.
Óvoda Bemutatása 6.
Programunk küldetése - filozófiája 7.
Az óvoda nevelési alapelvei 7.
Óvodakép 7.
Az óvoda nevelési célkitűzései 8.
Gyerekkép 8.
Óvodánk személyi feltétele 11.
Az óvodapedagógus 12.
Tárgyi feltételek 13.
Az óvoda helyi nevelési értékei 14.
A Komplex Prevenciós Program fejlődéslélektani és nevelésfilpzófiai
megalapozottsága, a fejlesztés célja 14.
A program nevelési feladatrendszere 16.
Az egészség és a környezeti nevelés feltételei 16.
Az egészséges életmód alakítása 17.
Testi egészség 17.
Lelki egészség 19.
Szociális kapcsolatok harmóniája 19.
Az óvoda egészségvédő programja - egészségfejlesztési program 20.
Óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása 20.
A szülők otthoni egészségnevelő feladatai 22.
3
Egészségügyi szolgálattal való együttműködés 23.
Gyermekek befogadása a családokból 24.
Érzelmi, erkölcsi, és az értékorientált közösségi nevelés 25.
Az erkölcsi, közösségi nevelés alapelvei, tartalma, feladatai 26.
A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai az óvodáskor végére 27.
Munka jellegű tevékenységek a gyermekek és társas kapcsolatainak alakulásában 28.
A munka jellegéből adódó óvodapedagógusi feladatok 28.
A környezettudatos magatartás megalapozása 30. Zöld Óvoda, Madárbarát Óvoda 30.
Szervezeti és időkeretek 32.
Ajánlott napirend 33.
Hetirend 33.
A nevelési program tartalma 35.
Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai 36.
MOZGÁS 36.
Hatása az értelmi képességek fejlődésére 36.
Hatása a szociális képességek fejlődésére 37.
Mozgásfejlesztés a szabad játékban 37.
Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon 39.
A mindennapi testnevelés 41.
JÁTÉK 42.
Játékba integrált tanulás 45.
A játék és az anyanyelvi nevelés 46.
KULTÚRAÁTADÁS
Az óvodai élet tevékenységi formái 47.
A külső világ tevékeny megismerése, a környezet és természetvédelem 47.
A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése 50.
A környezet esztétikai összefüggései 52.
Rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás kézi munka 52.
4
A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása 53.
Az anyanyelv és a gyermek társas környezetének kapcsolatát alakító nevelési
feladatok az alábbi területek fejlesztésére adnak lehetőséget. 55.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 56.
FEJLESZTŐ PROGRAM 58.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének elősegítése 68.
A kiemelten tehetséges gyermek 69.
A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek 71.
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK 75.
Tulipán Óvodában megvalósuló integrált nevelés 79.
A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei,
feladatai óvodai nevelés során 82.
ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI DOKUMENTUMAI 92.
ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 96.
A három év alatti gyermekek gondozása-nevelése 101.
Az iskolába lépés feltételei 101.
Óvodánk hagyományteremtő ünnepei 103.
Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége 104.
ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 107.
FELHASZNÁLT IRODALOM 112.
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 113.
5
Bevezetés
Köszöntjük mindazokat a kisgyermeket nevelő szülőket, akik megtiszteltek bizalmukkal
és óvodánkba iratták gyermeküket.
Intézményünk 2006-ban épült, a Gyál város egyik legkorszerűbb óvodája.
Kérjük, hogy tanulmányozza át óvodánk Pedagógiai Programját, amelyet Ön most a
kezében tart.
Pedagógiai Programunk a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveinket
fogalmazza meg, mely az 137/2018. (VII.25.) Korm rendelet az Óvodai nevelés
országos alapprogramjának kiadásáról szóló a 363/2012. (XII.17) Korm. rendelet
módosításáról Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján a Komplex Prevenciós
Óvodai Program adaptációja. Pedagógiai Programunkat nevelőtestületünk átdolgozta
az alábbi törvények, rendeletek változásának megfelelve.
Nevelési programunk megválasztása során figyelembe vettük, óvodánk használóinak
elvárásait, a helyi értékeket, valamint azokat a korszerű kutatási eredményeket, melyekre
a hazai óvodapedagógia is épít. Pedagógiai munkánkkal támaszt nyújthatunk a
gyermekek nevelése során.
Céljaink, feladataink meghatározásánál abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a
gyermekek egészséges fejlődése érdekében, a megelőzésre (prevencióra), a korai fejlődés
tudatos támogatására szükség van. Fejlődéslélektani kutatások igazolják, hogy a
gyermekek öröklött tulajdonságai, csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és
feltételek biztosításával bontakoztathatóak ki.
Lehetővé tesszük, hogy minden gyermeknek az egyenlő hozzáférés biztosításával és az őt
megillető jogok tiszteletben tartásával, érzelmi biztonságban és fejlesztő hatásokban
gazdag környezetben tölthesse el, 3 – 7 éves korát. A sajátos nevelést igénylő gyermekek
ellátásának megvalósítására törekszünk, szakképesítésünkhöz mérten és gyógypedagógus
szakember segítségével. Munkánkban érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések,
a gyermekek érdekeit figyelembe véve élünk a széleskörű módszertani szabadság
lehetőségeivel. Óvodánkban dolgozó óvodapedagógusaink elméletileg és
szakmódszertanilag jól felkészültek, nyitottak az új ismeretek befogadására. Fontosnak
tartják az önképzést, és aktívan vesznek részt a továbbképzéseken, valamint a szakmai
fejlesztő napokon.
A pedagógiai program jogszabályi háttere:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
A kormány 137/2018. (VII.25.) módosított kormányrendelete az Óvodai nevelés
országos alapprogramjáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és
a köznevelési intézmények névhasználatáról
6
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról
Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének
biztosításáról
15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről
17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a
nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
Az óvoda hatályos Alapító Okirata
Nevelőtestületi határozatok
A Tulipán Óvoda környezeti bemutatása
Gyál városa, Budapest agglomerációs települése, amely az utóbbi évtizedekben
dinamikus, fejlődésen megy keresztül. Az itt lakó családok életét a főváros közelsége
nagymértékben befolyásolja.
Az óvoda kertvárosi övezetben helyezkedik el. Az intézmény körzetében, sok az új
építésű családi ház ahonnan a gyerekek nagy része a mi óvodánkba jár.
Sok család építkezik, ennek terhei próbára teszik a családok erejét. Nagy számban élnek
környezetünkben sok gyermekes családok, akiknek, nem könnyű a megélhetésük. Sajnos
növekszik az egyedülálló szülők száma.
A családok többségében, a szülők Budapestre járnak dolgozni. Korán kelnek későn érnek
haza. Ez a tény, már érinti az óvoda-család kapcsolatát, mivel az óvoda nyitva tartása
ehhez igazodik.
Intézményünk reggel 6 órától 18 óráig van nyitva.
Óvoda Bemutatása
Az óvoda épülete, az oktatási nevelési intézmények felé támasztott társadalmi
elvárásokhoz igazodva, 2006-ban megépített és eszközökkel felszerelt intézmény.
Lehetőséget biztosít az akadálymentes bejutásra, a mozgásukban korlátozott használók
számára is.
7
Az épületbe belépve, tágas térből nyílnak a foglalkoztató helyiségek. Ez a belső aula
lehetőséget nyújt az egész óvodát érintő programok megszervezésére is.
Az óvoda 10 csoportszobával, hozzátartozó gyermeköltözővel és mosdóval rendelkezik.
Megtalálható a tornaszoba, fejlesztőszoba. A team szoba, lehetőséget nyújt a közös,
gyermeket érintő beszélgetésekre, csoport munkákra is. Orvosi és elkülönítő szoba
biztosítja, az esetleg napközben megbetegedő kisgyermek elkülönítését, saját és társai
védelmének figyelembe vételével.
Az intézményhez tartozik, korszerűen kialakított és felszerelt melegítőkonyha, amely
biztosítja az óvodába járó gyermekek napi háromszori étkeztetésének feltételeit, az
élelmiszer biztonságra vonatkozó előírások alapján. (HACCP)
Az épületben megtalálható a pedagógusok számára kialakított nevelői szoba, amelyben a
könyvtár is helyet kapott, ahol lehetőség van a szakmai felkészülésre, a gyermekeket
éríntő, szakmai értekezletek, lebonyolítására.
Óvodánk játszóudvara biztonságos, lehetőséget nyújt az önfeledt mozgásra, játékra,
közös rendezvények megtartására.
Programunk küldetése - filozófiája
Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése – prevenciója
A Komplex Prevenciós Óvodai Program célul tűzi ki az iskolai tanulási képességeket
meghatározó funkciók fejlesztését, mellyel kiszűri és megelőzi a potenciális tanulási
zavarokat. A 3-7 éves kor szenzitív periódus az észleléses és finommotoros struktúrák
fejlődésében. Feladatunk az éréshez, fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása.
Programunk a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, komplex módon,
indirekt nevelési módszerekkel valósítja meg a pszichikus funkciók fejlesztését, építve a
gyermek spontán aktivitására.
Az óvodánk nevelési alapelvei
Óvodakép
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.
Az óvodánk, mint nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek
harmadik életévétől az iskolába lépésig. Törekszünk, hogy intézményünk pedagógiai
tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítsa az óvodásaink fejlődésének és
nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Óvodánk a pedagógiai programjával
elkötelezettséget vállal abban, hogy a hozzánk járó gyermekek nevelése során, szorosan
együttműködünk, más különálló nevelési színterekkel: család, bölcsőde, iskola.
Óvodánk nevelési célja, hogy elősegítse a gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődését,
elősegítse személyiségük kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori, egyéni
sajátosságok, és az eltérő fejlődés ütem figyelembe vételével!
8
Biztosítjuk a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermek érési
folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően
illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtással, amely az éppen fejlődő testi és lelki funkciók kibontakozásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Gondoskodunk a
gyermeki szükségletek kielégítése mellett, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes
óvodai légkör megteremtéséről. Nevelési alapelvünk a mindennapokban: a gyermeki
személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése.
Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki
személyiségvonások fejlődését. Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai
beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és érzelmi érettség kialakításának
biztosításával.
Nevelő-fejlesztő munkánk során mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni
képességét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítjük a kibontakozásban,
valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában, a sajátos nevelést igénylő
gyermekek elfogadásában, elfogadtatásában.
Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek
környezettudatos magatartásának kialakulását. Nevelőközösségünk tudatosan
felelősséget vállal a környezet ügyéért, a környezet alakítása, fejlesztése, védelme
érdekében. A környezettel való ismerkedés, áthatja az óvodai életet. A környezeti
nevelés fontosságát, személyiségformáló szokás kialakító szerepét tekintjük
nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (mozgás, játék, vers, mese, ének-
zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb.), mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Törekszünk e tevékenységeken keresztül a gyerekek életkorához és egyéni képességeihez
megfelelő műveltségtartalmak, emberi értékek, egészséges életmód szokásainak
közvetítésére. Elnyertük a Zöld Óvoda és a Magyar Madártani és Természetvédő
Egyesület által meghirdetett „Madárbarát Óvoda” címet.
Kiemelt nevelési terület az egészségre nevelés, mivel a gyermekkorban kialakított szokásoknak a későbbi életszakaszokra is kihatásuk van. Óvodánk csatlakozik a
Magyar Vöröskereszt Bázisóvoda Hálózatához.
Nevelésünk az óvodai közösségben végezhető legtermészetesebb gyermeki
megnyilvánulásra épít: a mozgásra és a szabad játékra.
Törekszünk arra, hogy a gyermekek érdekében hozott pedagógiai hatások, segítsék
személyiségfejlődésüket.
Óvodánk olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterekkel, a helyi
sajátosságoknak megfelelően, amellyel az adott színtéren belül élő gyerekek élet és
nevelési feltételeit javítja. Az óvoda ezekbe a tevékenységekbe bevonja a különböző
helyi, társadalmi, művelődési, egészségügyi, gazdasági és egyéb szervezetek képviselőit.
Ezzel párhuzamosan – a kölcsönösség elve alapján – lehetőségeiket kiaknázza.
Bekapcsolódik azokba a tevékenységekbe, amelyeket a vele kapcsolatot tartó
intézmények gyerekek érdekében folytatnak. Ugyanakkor óvodánk fellép minden olyan
kezdeményezéssel „szolgáltatással” szemben, amely az iskola előtti korosztály testi,
szellemi, szociális, érzelmi, fejlődését megzavarhatja, vagy veszélyeztetheti.
9
Az óvoda nevelési célkitűzései
Gyermekkép
Nevelőtestületünk azt az alapelvet vallja, hogy a gyermeki személyiség egyedi, mással
nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és
szociális lény egyszerre.
Az óvodai integrált nevelés megvalósításához szükséges, a szülők-gyermekek-
pedagógusok összehangolt, a gyermekek harmonikus nevelése érdekében végzett közös,
az egyéniségeket, az eltérő képességeket toleráló együttműködés.
Számunkra fontos célkitűzés, hogy e sikerorientált társadalomban a nyugodt, biztonságot
adó, tevékeny óvodai légkör megteremtése legyen a feladat, ahol a belső, lelki értékek
fontosak, megbecsültek.
Nevelésünk szemléletében és felfogásában, középpontban a gyereket és az
óvodapedagógust állítja, a családi nevelés kiegészítőjeként, segítőjeként, támaszaként,
mellyel biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit,
sikerélményhez, pozitív énkép megéléséhez juttatja őket.
Az óvodapedagógus a modell, esetenként példakép a gyerek szemében. Biztosítjuk
valamennyi gyermeket megillető jogokat az egyenlő hozzáférés szellemében.
Célunk, hogy testileg, szellemileg, szociálisan egészségesen fejlett, harmonikus
személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő
gyermekeket neveljünk, egyéni és életkori sajátosságukat fejlődési ütemüket figyelembe
véve.
Óvodánkba kerülő gyermekek nevelése során arra törekszünk, hogy önmagukhoz képest,
a bennük rejlő képességekből minél többet kibontakoztathassunk, érzelmileg, erkölcsileg
és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kiteljesedjenek. Szűkebb közösségük aktív
tagjává váljanak, fogadják el, és együttműködően alakítsák annak szokásait és
szabályrendszerét, amely segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.
Ennek érdekében óvodánk nevelőtestülete biztosítja lehetőségeihez mérten a nevelési,
személyi és tárgyi feltételeket.
A gyermek fejlődő személyiség, fejlettségét genetikai adottságok, az érés sajátos
törvényszerűségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott külső környezeti tényezők együttesen határozzák meg. A közös hatások következtében sajátos életkori
szakaszonként és egyénenként is változó testi és lelki szükségletei vannak.
Feladatunk, hogy minden gyermekben kibontakoztassuk a testi, szellemi, erkölcsi
képességek, pozitív tulajdonságok lehetséges maximumát. Vigyázva arra, hogy bármely
képességét fejlesztjük, ez nem járhat a többi képesség elhanyagolásával.
A gyermeki személyiség kibontakozásának segítjük elő. Célunk: hogy mindenki
egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön. Csökkenjenek
hátrányai. Törekszünk az előítéletek megjelenésének elkerülésére, felnőtteknél,
gyerekeknél egyaránt
10
Életkoruknak megfelelően fejlett, kiegyensúlyozott, játszani szerető és tudó,
lehetőségeihez mérten aktív, kreatív társaival és felnőttekkel kommunikálni tudó
gyermekeket szeretnénk nevelni.
Olyan gyerekeket, akik képesek fejlettségüknek megfelelően, bizonyos szabályok
betartására, gondolataik érzéseik kifejezésére.
A gyermekek különböző szokásokkal, szociális háttérrel, erkölcsi értékekkel rendelkező
családból kerülnek az óvodába. A közösségi élet normáit jelentő szokások alapozzák meg
a közösségi beállítódást és a fejlettebb közösségi magatartás alakulását is.
Nevelésünk során arra törekszünk, hogy egyéniségük megtartásával merjék véleményüket
tisztelettudóan, őszintén, kulturáltan elmondani.
Legyenek nyitottak mások véleményének meghallgatására és elfogadására. Tudják
elfogadni és tolerálni a másságot.
Feladatunk a gyermekek személyiségének formálása, elsősorban saját
példamutatásunkkal, a pozitív magatartási minták megerősítésével. A „másságot”
elfogadó környezetben, sok közös élményhez juttatjuk a gyermekeket, melynek hatására
megtanulják a gyermekek elfogadni, segíteni egymást, hogy erősödjön a barátság,
együttélés és a szeretet érzése. A csoportok alakításánál olyan elvet választunk, mely
biztosítja az SNI és a hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását.
/csoportszervezés/.
Fő célunknak tartjuk, hogy már kisgyermekkorban megalapozzuk azokat a képességeket,
készségeket, amelyek az egészséges személyiség kibontakozását segítik.
Fő feladatunk a ránk bízott ép, és SNI gyermekek az óvodában eltöltött idő alatt,
nyugodtan, kiegyensúlyozottan, szerető légkörben élhessenek.
Nevelésünk, a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulásaira épít, amely a játék és a
mozgás. A gyermeket egyéni fejlettségének megfelelően fejlesztjük, önmagához
viszonyítva értékeljük, differenciált feladatadással, sokoldalú mozgásos és egyéb
tevékenység biztosításával, különösen vonatkozik ez a szociálisan hátrányos helyzetű,
illetve SNI gyermekekre.
A tapasztalatgyűjtések, tevékenységek megszervezésével, nevelőmunkánkkal szeretnénk
elérni, hogy a gyermekek érdeklődő, nyitott – a világ és embertársai iránt, - a szépre
fogékony, a természetet ismerő, szerető és óvó, munkájukban igényesek és
lehetőségeikhez mérten kreatívak legyenek.
Életkoruknak megfelelően tudják felismerni képességeiket, legyenek tisztában saját
értékeikkel, a közösségben elfoglalt helyükkel.
Nevelési programunkkal, igyekszünk mindazon képességek, készségek kibontakozását
segíteni, melyek szükségesek, a sikeres iskolai munkához.
11
Óvodánk személyi feltétele
Óvodánkban a nevelőmunkát - mint a nevelés kulcsszereplői - 21 óvodapedagógus végzi
a Köznevelési Törvénynek megfelelően.
Alkalmazotti-, nevelő közösség tagjai
Óvodapedagógus 21 fő
Gyógypedagógus (pszichopedagógus),
fejlesztőpedagógus
1 fő
Gyógypedagógus - logopédus 1 fő
Óvodapszichológus 1 fő (0.5)
Nevelést segítő szakképzett dajka 16 fő
Pedagógiai asszisztens 2 fő
Gazdasági ügyintéző, pedagógiai
asszisztens
1 fő
Óvodatitkár 1 fő
Kertész – karbantartó 2 fő
Óvoda alkalmazottai mindösszesen 46 fő
A nevelőtestület képzettségi mutatói Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok 22 fő
Szakvizsgával rendelkezők 4 fő
Pedagógus 2 6fő
Mesterpedagógus 1 fő
Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága:
- vezető óvodapedagógiai szakvizsga
- Mentor pedagógus
- Gyakorlatvezető, mentorpedagógus
- Anyanyelvi-zenei, disgraphia kezelés
- Népi gyermekjáték-, néptánc, hagyományismeret oktató (szakvizsga)
- Alapozó Terápia
- Mozgásvizsgálatok és mozgásterápiák gyermekkorban
- gyermekvédelmi továbbképzés
- preventív gyógytorna
- differenciált tevékenységszervezés
- fejlesztő játékok elemzése, készítése
- zenei tehetséggondozás
- játék és tánc
- környezetismereti, matematikai játékok készítése
- Personal Doll
- változások a vezetésről
- mentálhigiénés alapfokú továbbképzés
- ECDL vizsga
- drámapedagógia
- vizuális nevelés továbbképzés
Az intézményben szakmai munkacsoportok/ munkaközösségek működnek, amelyek
tevékenysége a mindenkori munkatervben található.
12
Az óvodapedagógus
„Ismerje, a csoportjába tartozó gyerekek életkoronként eltérő biológiai, lelki és
kulturális szükségleteit.
Tudja, hogy képességeik, tulajdonságaik egy adott gyerek esetében is polarizáltak,
a gyerekek fejlődése a különböző műveltségi területeken belül és azok között is
egyenetlen.
A gyerekek fejlődését nyomon követi, figyelemmel kíséri, környezeti
feltételekkel, tapasztalatszerzési lehetőségekkel elébe megy a gyereknek, s így
gazdagítja.
Bekapcsolódik a gyerekek fejlesztésébe.
Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését
Kiemelt feladatként jelenik meg a környezettudatos, egészséges életmódra,
hazaszeretetre nevelés.
Különleges bánásmódot igénylő gyerekeknél együttműködik más
szakemberekkel. Szülőt, törvényes képviselőt tájékoztatja gyermeke fejlődéséről.
E pedagógiai program szerint dolgozó óvodapedagógus számára a vállalt szerep
egyet kell, hogy jelentsen.
o a különböző szociokulturális helyzetű családból érkezők iránt
megnyilvánuló szeretettel,
o a gyerekek adottságaiból eredő másság tiszteletben tartásával és
toleranciájával,
o az átlagostól – pozitív vagy negatív irányban – eltérő képességek és
személyiségvonások problémáinak felismerésével, korrekciójával,
speciális eljárásaival,
o a meglévő, már kialakult képességek, tulajdonságok egyénenként
differenciált fejlesztésével,
o a személyes érzelmi kötődések kialakulásának és megerősítésének
elősegítésével, az ellentétek okainak felderítésével, megoldási eljárásainak
megkeresésével.
Az óvodapedagógus egésznapi nevelőmunkája gyakorlatában, mint modell és
időnként, mint példakép kifejezésre juttatja:
o a gyerekekkel kapcsolatos együtt érző, oda- és ráfigyelő szeretetteljes
magatartását,
o műveltségéből fakadó intelligenciáját
o pedagógiai és pszichológiai ismereteken, gyakorlati jártasságokon alapuló
óvodai szakértelmét,
o kulturális magatartásából eredő etikus, esztétikus magatartását és
viselkedését,
o önmaga továbbfejlesztésének igényét,
o a vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben kifejezésére jutó
tiszteletét, probléma és feladatérzékenységét,
o a rábízottak fejlődését – fejlesztését elősegítő értékek, eszmék, normák
közvetítését,
13
o szervezőképességét, amely a nevelési koncepció feltételei között lehetővé
teszi a különböző alternatívák választását.
Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás
gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik
kibontakozhassanak. A felnőtt szakembernek kell ismernie a módját és vállalnia
azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a
gyermek új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, s eközben boldog
gyermekkorát megőrizhesse!
A gyermekek testi-lelki egészségének megóvása elsődleges cél. Munkavédelmi,
balesetvédelmi előírások betartásával, betartatásával segítse a veszélyhelyzetek
feltárását, elhárítását. Tegye ezt a szülők bevonásával, együttműködésével a
balesetveszély megelőzése érdekében.
Tárgyi feltételek
A program indításakor speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csak a
meglévő eszközök, tudatosabb célszerűbb használását.
Az óvodai alapeszközöket kiegészítve, program megvalósítását támogató eszközök,
felszerelések:
1. Egész alakot láttató tükör
A testséma fejlesztés fontos és hasznos kelléke, sok játéklehetőséget hordoz
magában.
Segítségével a gyermek képet alakíthat ki önmagáról, testéről, fejlődik „én”
tudata.
2. Lateralitást jelző karszalag
A kéz, később a test jobb-bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelési
foglalkozásokon (de játék időben is) a jobb csuklón viselhető színes szalag, gumi
pánt.
3. Fejlesztő játékok, hagyományos óvodai játékok
A játékok vásárlása során tudatosan válogatjuk össze azokat a játékeszközöket,
amelyekkel valamely részképességet fejleszthetünk.
4. Mozgásfejlesztő tornaszerek
A testnevelés foglalkozások során már megismert eszközökből néhányat a
csoportszobában is a gyerekek rendelkezésére bocsátunk. Célunk, hogy a
gyerekek játékidőben is gyakorolhassák azokat a mozgásfejlesztő játékokat,
melyeket ismernek, illetve újakat találhassanak ki. (pl. rugós deszka, füles labda,
trambulin, stb.)
14
Az óvoda helyi nevelési értékei
A Komplex Prevenciós Program fejlődéslélektani és
nevelésfilozófiai megalapozottsága, a fejlesztés célja
A Komplex Prevenciós Óvodai Program épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, az
Óvodai Országos Alapprogramban megfogalmazott elvárásokra, melyet ötvözi a korszerű
fejlődés és neveléslélektani eredményekkel.
1. Egészséges kiegyensúlyozott személyiségfejlesztés:
Alapvető feladatunk a személyek közötti kapcsolatok formáinak alakítása
(gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek) közben a gyermekek érzelmi igényének és
a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése:
Az énkép - önismeret - önértékelés a gyermek természetes megnyilvánulásaira,
és teljesítményére adott tényleges és pozitív megerősítésekkel. Ennek
eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek önálló
helyzetmegoldásokra, hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük
szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik.
Értékek, normák alakításakor alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és
gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra
figyelés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése). A nevelési helyzetekben
az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra
ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett „feladat” utáni megelégedettség -
mint jutalom- értékének alakítása. Az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének
és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti- adott
életkorban elvárható- ellenőrzés erősítése.
Az erkölcsi értékek alakítása az erkölcsi normák felfogásán, beépülésén
keresztül:
a jó-rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság,
felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése – saját élethelyzetekben való
megtapasztalása, érzelmi átélése mellett – megfelelő értelmezéssel párosulva, s a
nevelő személyes példáján keresztül.
Értelmi nevelés a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési
módszerek segítségével, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak,
ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül
fejlődjenek megismerő képességei (észlelés, figyelem, emlékezet,
problémamegoldó – és alkotó gondolkodás, fogalmi gondolkodás).
Építünk a gyerek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára. Ösztönző környezet
biztosítása valamennyi értelmi képesség, képzelet, kreativitás fejlődéséhez.
A testi nevelés átfogó tevékenység – és feladatrendszerében elsősorban az
óvodapedagógus feladata, aki folyamatos odafigyelésével biztosítja a gyermek
komfortérzetét, felkelti az ilyen irányú igényeket, kialakítja a jó szokásokat,
hiszen a gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységekhez.
15
A gyermek legalapvetőbb, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a
mozgás, ami csak akkor fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt,
biztonságos környezetben, jó közérzettel örömmel végzi. Feladatunk a
természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetés, rendszeres
mozgással az egészséges életvitel kialakítása, testi képességek, fizikai erőnlét
fejlesztése.
2. Az iskolai lehetséges tanulási zavarok megelőzése (prevenciója)
Programunk tudatosan átvállalja az iskolai tanulási képességeket
meghatározó adottságok fejlesztését, így a lehetséges tanulási zavarok korai
kiszűrését és megelőzését is. Ezek főleg az észlelés és a finommotoros (finom
kézmozgásos) területeket érintik, melyek fejlődése az óvodáskorra jellemző,
így kibontakoztatásukra, begyakoroltatásukra és támogatásukra is ekkor
van lehetőség. Ezt programunk az óvoda egész napos életébe beépítve, az
óvodai nevelés ideje alatt a „fejlesztő program”-al valósítjuk meg.
A fejlesztő program területei:
Mozgásfejlesztés (természetes nagymozgások: pl. járás, futás, csúszás – kúszás -
mászás, egyensúlygyakorlatok)
Szem-kéz, szem-láb, mozgásának összehangolása
Finommotorika (a kéz apró, finom mozgásai) fejlesztése
Testkép testfogalom fejlesztése
Észlelésfejlesztés (látás, hallás, tapintás, mozgás, térbeli viszonyok, stb.)
Anyanyelv fejlesztése
A gyermek természetes megnyilvánulásaira épít amely a mozgás és a játék. Ezt
egészíti ki a különböző tevékenységformák, melyekkel a kultúra átadó szerepén
keresztül fejleszti az óvónő a gyermekek értelmi szociális képességeit.
szervesen illeszkedjen a nevelési programba,
messzemenően építsen a gyermek érzelmi - belső motivációjára,
lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez,
az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos - következetes
alkalmazást igényel,
az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen,
alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit
észlelve - módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű.
A program nevelési feladatrendszere
Programunk elkötelezett a primer prevencióban, az egészségvesztés
megakadályozásában. Egészségkárosító tényezők megszüntetésében. Pozitív
beállítódás szemlélet kialakításában. Betegség elkerülésében, egészség megóvásában.
16
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek
kielégítése. Ezen belül:
– az egészséges életmód alakítása,
– az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,
– az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
Az egészség és a környezeti nevelés alapelvei – Az egészséges életmód
kialakítása
Tárgyi feltételek:
- Óvoda épülete tágas, világos. Csoportszobák alapterülete gyereklétszámnak megfelelő.
Bútorok, játékeszközök biztonságosak. Méretük gyermekekéhez igazodó. Mennyiségük
megfelel az Eszközjegyzékben előírtaknak.
- Testnevelés foglalkozások külön tornaszobában tartjuk, melyet beosztás szerint
igyekszünk kihasználni a nap folyamán.
- Udvar füvesített, nyáron rendszeres a fűnyírás, gyomnövények, gombák eltávolítása,
az egész terület locsolása. Mérgező növény nincs telepítve. Ellenőrzésre kerül naponta az
udvari játékeszközök biztonsága. Az előírtak szerint gumitégla felületek védik a gyerekek
testi épségét. Árnyékolók lettek az épület falára felszerelve. Sajnos az ültetett fák még
kevés árnyékot biztosítanak. Valamennyi homokozót takaró ponyvával fedünk be.
- Tálalókonyha felszerelése, működése (tálalás, mosogatás, takarítás) a HACCP
előírásainak megfelelően történik.
- Elsősegélynyújtáshoz, sérülések ellátásához szükséges felszerelés biztosított.
Személyi feltételek:
- Óvodapedagógusok, dajkák rendelkeznek az előírt végzettséggel.
Munkájukat a Pedagógiai Program, Munkaköri leírás SZMSZ, Házirend alapján végzik.
- Továbbképzési tervekben rendszeres az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos
programokon, elsősegély nyújtási képzésen való részvétel.
- Egészségi, betegségmutatók: Várhatóan továbbra is több csoportba járnak asztmás,
ételallergiás, cukorbeteg gyerekek. Az ellátásukkal kapcsolatos tudnivalókról
tájékozódunk szülőtől, háziorvostól, védőnőtől. Két óvodapedagógus rendelkezik
egészségügyi végzettséggel. A munkabeosztásuk olyan módon szervezett, hogy délelőtt
és délután is van egészségügyi végzettségű pedagógus az épületben.
- Fertőző megbetegedések idején gondoskodunk az ajtókilincsek, játékok, bútorzat
rendszeres fertőtlenítéséről.
- Mozgásszervi eltérések közül a sok gyerek küzd lábboltozat, bokasüllyedéssel.
Helytelen életvitel, táplálkozás miatt óvodánkban is sok a túlsúlyos gyerek. Minden
csoportba járnak szemüveges gyerekek (szemüveg óvása, viselés szükségességének
elfogadása).
„ Az egészség a testi (fizikai), a szellemi ( pszichikus ) és a társas-társadalmi ( szociális
jólét állapota, nem csupán a betegség és nyomorúság hiánya” (Egészségügyi
Világszervezet definíciója.)
17
Célunk:
Segítsük az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, egészséges életmód
választását, egészséget károsító magatartások megszűnését.
Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a
gyermek testi fejlődésének
elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés
feladata:
– a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
– a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
– a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;
– a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
– az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a
magas cukortartalmú ételek és
italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a
zöldségek és gyümölcsök,
illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a
pihenés, a betegségmegelőzés és
az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
– a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos
környezet biztosítása;
– a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a
környezettudatos magatartás
megalapozása;
– megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal
együttműködve – speciális gondozó,
prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
A gyermek fejlődéséhez szükséges, egészséges, stressz mentes és biztonságos
környezet megóvására irányuló szokások alakítása.
Az énkép –önismeret - önértékelés fejlesztése
Feladata:
A gyermek gondozása, testi-lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
az edzés biztosítása.
Környezettudatos magatartás kialakítása, biztonságos egészséges környezet
megteremtése.
Folyamatos, kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend kialakítása, átlátható és
érthető szokás, szabályrendszer fokozatos kiépítése mely biztosítja a
szabadjátékot, levegőzést, mozgást stb. tevékenységek megfelelő idejét.
A gyermekek egészséges életmódjának kialakítása
Az egészségügyi szokásokat a gyermek meglévő ismereteire építve alakítjuk, a csoport
normái, szokásaihoz igazodóan.
18
Testi egészség (táplálkozás, higiénés szokások,levegőzés, mozgás)
Táplálkozási szokások
A napi háromszori étkezés biztosítja a gyerekek fejlődését. A vitaminok elegendő
mennyiségét a csoportok zöldség és gyümölcs mindennapos beiktatásával teremtik meg.
Az ehhez szükséges feltételeket a szülői közösség támogatja. Új ízekkel ismertetjük meg
a gyerekeket gyümölcstálak és zöldség rágcsálással, erősíteni kívánjuk rágóizmukat.
Ahogy növekednek bekapcsolódnak ezek készítésébe, ízléses tálalásába, miközben új
ismereteket is szerezhetnek.
A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap folyamán (pl. mindig legyen a gyerekek
számára folyadék biztosítva igényeiknek megfelelően, majd önállóan is önthessen
magának a nap bármely szakában vizet.)
Higiénés szokások
A WC és a mosdóhasználatra már beszoktatás ideje alatt tanítgatjuk a kicsiket.
A papír zsebkendő és WC papír elhelyezése során gondot fordítunk arra, hogy minden
gyerek önállóan hozzáférhessen.
Fokozatosan törekszünk arra, hogy szükségleteiket egyre önállóbban végezzék. A
mosdókban elhelyezett válaszfalak segítik az intimitást, a tolerancia kialakulását.
Az óvodában megbetegedett gyerekek szüleit értesítjük, amíg meg nem érkezik,
gondoskodunk róluk. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját
jelükkel ellátott tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Esetleges ágybavizelést
tapintatosan kezeljük, szülők segítségével megpróbáljuk kideríteni az okát.
Öltözködés
Az öltözködési szokások kialakítása is közös feladat. Az óvónő, dajka, segítő, megértő,
dicsérő és magyarázó viselkedése indítja a gyereket az önállóság felé. Az öltözőben az
óvodai jellel ellátott szekrényekben, fogasokon helyezhetők el a váltóruhák, váltócipők.
A réteges öltözködés, a praktikus, könnyen kezelhető ruhadarabok fontosságára a szülők
figyelmét is felhívjuk.
Levegőzés
Egészségük megőrzése érdekében fontosnak tartjuk, hogy sokat tartózkodhassanak a
szabadban. A levegőzés naponta az udvaron történik, ahol sokféle mozgáslehetőség
kínálkozik a gyerekek számára. Időtartamát főként az adott időjárás befolyásolja. A
lehetőségekhez mérten minél többet töltünk a szabad levegőn udvari játék, séta
formájában, a mindennapos testnevelés során. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a szerepét
a gyerekek egészséges fejlődésében. A levegőzés időtartamát, az óvónő a csoportjába
járó gyerekek életkorához, igényeihez igazítja:
- nyáron már a gyülekezés is kint történjen, lehetőség szerint egész napot kint töltsék
- nyári nagy hőség idején a teraszok napvédett területein, árnyékos terület hiányában a
csoportszobák hűvösében folytatható a megkezdett tevékenység. Így a leégést el lehet
kerülni. Nyári időszakban az étkezést is a teraszon lehet megszervezni.
19
A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését,
helyes légzés kialakítását.
Pihenés
Ebéd után megfelelő idő áll rendelkezésre a pihenéshez. Fontos az optimális pihenési
feltételek megteremtése, kényelem/pizsama, tiszta levegő, nyugodt légkör. A gyerekek
mindig az óvónő meséjére, halk énekére szenderednek álomba. Toleráljuk az
egyénenként eltérő alvásigényeket. Azok a gyerekek, akik csak rövid ideig tudnak aludni,
pihenni, csendes tevékenységet folytathatnak társaik nyugalmának zavarása nélkül.
Segíteni kívánjuk az iskolába menő gyermekeknek az iskolai napirendhez alkalmazkodó
képességét.
Testedzés, testmozgás
Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet, mely a gyerekek mozgásigényét elégíti ki,
s fejleszti a nagymozgást, mozgáskoordinációt. Ameddig az időjárás engedi, a testnevelés
foglalkozást az udvaron szervezzük.
Mozgás igényének kielégítése folyamatos feladat, mely legnagyobb részt
játéktevékenység útján valósul meg.
A mindennapos testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll.
A fokozott mozgásigény kielégítését szolgálják az udvari játékeszközök. Figyelmet
igényel a túlmozgás, fegyelmezetlen játék megfékezése.
A mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését délelőtti, délutáni
mindennapi testnevelés szolgálja. Fontos a testedzés mellett a mozgás megszerettetése,
mozgás által kiváltott öröm átélése.
Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat:
A természetes vagy funkcionális mozgásformák rendszere
Helyváltoztató mozgás Helyzetváltoztató
mozgások
Finommotoros mozgások
Járás
Futás
Szökdelések
Oldalazások
Irányváltoztatások
Kúszások
Mászások
Függeszkedések
Gurulások
Ugrások és érkezések
Gördülések
Fordulások
Függések
Támaszok
Gurítások
Dobások
Elkapások
Ütések
Rúgások
Labdavezetések
Húzások-tolások
Emelések
Hordások
20
Lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság)
Törekszünk arra, hogy meghitt, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki felnőttek és gyerekek
között. Az óvónő a dadus néni, majd később nagyobb gyermekek segítségével
gyakorolják a testápolási feladatokat, elsajátítják az eszközök helyét, saját jellel ellátott
eszközök használatát.
Rugalmas napirendünk jól biztosítja a tevékenységek folyamatosságát, igazodik a
gyermek egyéni szükségleteihez, lehetőséget teremt az egyéni differenciált fejlesztésre,
erősíti a gyermek biztonságérzetét, bioritmusuk alakulását, mely az egészséges életmód
alapja. A rendszeresség és az ismétlések érzelmi biztonságot teremtenek.
Szociális kapcsolatok harmóniája ( közösségi élet, segítés )
Fokozatosan törekszünk arra, hogy szükségleteiket egyre önállóbban végezzék. A
mosdókban elhelyezett válaszfalak segítik az intimitást a tolerancia kialakulását.
Napirendünket úgy alakítjuk ki, hogy a kevésbé jó evő gyermeknek is elegendő időt
biztosítunk. Az étkezéshez önállóan terítenek – önkiszolgáló tevékenységgel, majd ahogy
növekednek naposi rendszer kialakításával is, gyakorolhatják az esztétikus terítést és a
kulturált étkezési szokásokat, miközben társas kapcsolataik is alakulnak. Középső
nagycsoportokban felelősségi rendszer bevezetése. (Mosdó felelős, öltöző felelős,
játékelrakás felelőse. Élősarok felelőse.)
Az óvoda egészségvédő programja - egészségfejlesztési program
Óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók (óvodánk nevelő közössége)
viselkedésének szabályozása
Kötelező intézményünk valamennyi dolgozója számára az élet, testi épség és
egészség megvédése! Fontos önmaguk és a gyerekek ismerete. Az egészség - mint
érték – elfogadása.
A gondozásnak az óvodai életben kiemelkedő szerepe van. Az óvodapedagógus a
gondozás folyamataiban is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti
önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást, nevelést segítő dajkákkal,
pedagógiai asszisztensekkel.
A gyermek fejlődéséhez nélkülözhetetlen az egészséges, balesetmentes környezet.
Óvodánk biztonságos eszközökkel, játékokkal, berendezésekkel felszerelt. A balesetek
elkerülése fokozott figyelmet igényel minden munkatársunktól. Az udvari élet és a séták
szervezésébe a csoportos dajka nénik is tevékenyen részt vesznek az óvónők mellett.
Szükségesnek tartjuk, hogy mindkét óvónő kint tartózkodjon az udvaron a gyermekekkel,
valamint a csoportos dajka is a benti feladata elvégzése után. Az udvari tevékenységek
szervezéséhez, irányításához, felügyeletéhez, a sérülések elkerülése érdekében
elengedhetetlen. Az eszközök, játékok biztosítása, a játék utáni helyre rakása a
gyermekek rendre szoktatása érdekében szervezettséget, összehangolt munkát igényel
óvónőtől, dajkától egyaránt.
21
Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok:
A gyermek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé
tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben (folyamatosság).
Időkeret rugalmas alkalmazása a gyakorlatban.
Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban.
A gyermekek szükségleteinek kielégítése az egész nap folyamán.
A szokás, szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek
egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése, a pozitívumok kiemelése.
Önállósági törekvések támogatása.
Kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál, villa, kés
használata, csukott szájjal történő rágás, szalvétahasználat).
Étkezésnél, a zsír, a cukor arányának mérséklése (szülők figyelmének felkeltése a
szénsava, túlcukrozott, serkentő szereket tartalmazó italok kiiktatása.
Asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés.
A toalett használat intimitására való odafigyelés (függönyök).
A 3 éveseknek, illetve egyéni szükségletek alapján a toalettpapír, a zsebkendő
használatában segítségnyújtás.
Elegendő mennyiségű toalettpapír használatára ösztönzés.
A fiúktól a WC deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő toalett
használatának elvárása.
A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése.
A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása.
A gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása.
A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a
fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés.
A gyermekek környezetében, csak annyi tisztítószer és egyéb vegyszer
alkalmazása, amennyi feltétlenül szükséges.
A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerint segítségnyújtás.
Erős napsütés, illetve hideg szeles időben-egyéni szükséglet szerint- a gyermek
bőrének krémezése.
Az öltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás.
A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása.
A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának
jellemzőivel: lehetőség szerint természetes anyagból készüljön, gumírozása ne
legyen túl szoros, a cipő tartsa a gyermek bokáját.
A ruhák összehajtásának, az öltözőszekrényben való rendben tartásának
megismertetése, elvárása, az akasztott kabátok tárolásának megismertetése.
A gyermekek levegőzésének biztosítása, mindennap mínusz 10 fokig.
A délutáni pihenéshez, a csoportszoba kiszellőztetése, padlózat portalanítása.
Lefekvés utáni mesélés, majd testközeli simogatásával a gyermekek érzelmi
biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása.
Az alvást nem igénylő gyermekeknek az előtérben csendes tevékenység
biztosítása 14 órától.
A gyermekek balesetvédelmi oktatása havonta egyszer, illetve az alkalomnak
megfelelően. Ennek dokumentálása a csoportnaplókban történik.
Közreműködés a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmak kivédésében,
udvarra növények, virágok ültetése gyermekek bevonásával, séták alkalmával a
forgalmas, különösen szennyezett területek elkerülése.
22
Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről,
szüleinek értesítése.
Óvodapedagógus feladata az udvari élet megszervezéséhez:
Változatos játék, és mozgásos tevékenységek biztosítása.
A gyermekek megfelelő balesetet elkerülő magatartásának kialakítása.
A játékeszközök helyes használatának megtanítása.
A társas kapcsolatok segítése, versenyjátékok, szabályjátékok, dalos játékok
kezdeményezése, a gyerekek igényei, szükségleteik kielégítése.
Dajkák közreműködése az alábbi feladatokban:
testi épség védelme
környezeti, tárgyi feltételek biztosítása,
elemi higiénés viselkedésre szoktatás,
mozgáslehetőség biztosításában részvétel
kulturált étkezési feltételek biztosítása,
pozitív egészségvédő minta adása,
együttműködés óvodapedagógus irányításával
egészségügyi szolgálat munkatársai munkájának segítése
szülők mozgósításában segítés óvodai rendezvényekre.
A fentiek megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör
megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre.
Az egészségnevelés területén is a megelőzésre (prevencióra) fektetünk fő hangsúlyt.
Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására
törekszünk. A folyamatos életszervezéssel elegendő időt biztosítunk az egyes
tevékenységekhez (testápolás, öltözködés, mozgás, levegőzés, étkezés, pihenés)
figyelembe véve a gyermekek egyéni képességét. A gondozásnak alapvető szerepet
szánunk.
Az egészséges életmódra nevelés területein a nevelési feladatokba természetes
módon integrálhatóak a prevenciós program feladatai.
A szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő
példamutatás)
A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.
Számunkra fontos, hogy a feladatok megvalósításával, a családokkal való szoros
együttműködést alakítsunk ki, mert a családok szemléletének alakítását a gyermekeken
keresztül tudjuk közvetíteni.
A gyermek óvodába lépése előtt igyekszünk sok információt szerezni környezetéről,
szokásrendjéről, egészségi állapotáról családlátogatás során. Munkánkat segíti a minden
kisgyerekről vezetett „Óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése” dokumentáció.
A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit, magatartásmintáját a családból
hozza. A szülők egészség kulturáltsága kihat a gyerek későbbi életére. Fontos a szülők
számára is az egészségvédő ismeretterjesztés, közös szülői programok,
sportrendezvények.
23
Egészségfejlesztő programok, hetek megvalósítása projekt módszerrel:
- Dohányzás megelőzése, visszaszorítása, ártalmak megelőzése
- Otthoni, közlekedési baleset megelőzése
- Egészséges táplálkozás, folyadék bevitel
- Mozgás megszerettetése,
- Személyi higiénia
Kérjük a szülőket, kánikula idején biztosítsanak fejvédőt, napszemüveget, naptejet
gyermeküknek Télen arckrémet, ajakápolót. Javasoljuk a réteges öltöztetést is.
Tartásjavítás érdekében ne viseljenek papucsot napközben. Túlzott zsír, só, szénhidrát,
cukor fogyasztásának elkerülése. Televízió, számítógép előtt eltöltött idő figyelemmel
kísérése gyerekeknél, ügyelni a fokozott zajterhelés káros hatására. Elkerülhető
betegségek – odafigyelés. (Kézmosás, naponkénti fürdés.) Csípéseket, sebeket naponta
megvizsgálni (kullancs is), fertőtleníteni.
Egészségügyi szolgálattal való együttműködés :
Egészségügyi szolgáltatást nyújtó: védőnői szolgálat, házi gyermekorvos,
gyermekfogászat.
Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók: családsegítő szolgálat.
Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosítók: bölcsődék
Közoktatási intézmények: óvodák, iskolák, nevelési tanácsadók
Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai óvodáskor végére:
Szükségleteiket képes késleltetni, önállóan kielégíteni
Önállóan mosakodnak, törölköznek, szükség szerint tisztálkodnak
Váljon belső igényükké a fogmosás, a fogápolási eszközök tisztántartása, hajuk
rendben tartása.
Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendőjüket helyesen használják
Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére tisztaságára.
Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát
Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit
tudnak elfogyasztani.
Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik
bekötik.
Ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik.
Maguk és környezetük rendjére, tisztaságára ügyelnek.
Udvaron sem szemetelnek
Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát
Igénylik a mindennapi mozgást, levegőzést, évszaktól függetlenül
Ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat
Egészség fejlesztési és prevenciós programjaink, projektjeink eredményességének
mérésének, értékelésének szempontjai:
24
- Megfelelő volt-e az eszközök kiválasztása, hozzájárult-e a kitűzött célok
eléréséhez?
- Az eszközök használata milyen eredménnyel járt?
- A programok megfeleltek-e a gyerekek életkori sajátosságainak?
- Mennyire voltak elégedettek a résztvevő gyerekek, szülők?
- A rendelkezésre álló források felhasználása hatékonyan történt-e?
- Milyen korlátokkal, akadályozó tényezőkkel találkoztunk a megvalósítás során?
A gyerekek befogadása a családokból
Rugalmas beszoktatási rendszerünk lehetővé teszi a szülőtől való elszakadás
problémáinak megkönnyítését.
Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő és a gyermek még az óvodába lépés előtt
megismerkedhessen az intézménnyel, az óvó és dajka nénikkel, megtekintsék az udvart, a
csoporttársaikat. A szülő fokozatos időcsökkentéssel vesz részt gyermeke óvodai
beilleszkedésébe. A szülővel való együttlét biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti
számára az új környezet elfogadását. Mind az óvó-és dajka nénik gondoskodó szeretettel
várják az új óvodásokat.
Fontosnak tartjuk a felnőtt-gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolatokat. Az ölbeli
játékok, a személyes együttlétek, az átölelések, a simogatások, dajkálások segítenek a
szeretetkapcsolatok kialakításában.
A kiegyensúlyozott, harmonikus óvodai atmoszféra kialakítására törekszünk, empátiás
készségünket kimutatjuk, a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadjuk.
Céljaink
A befogadási időszak legyen folyamatos, fokozatos. ( pl. gyakran megbetegedő,
hiányzó kisgyereknél.)
A szülőtől való elválás megkönnyítése,
Az új környezetben biztonságos érzelmi támaszt nyújtása
Feladat:
Készítsünk befogadási tervet.
Kérjük a szülőket, beiratkozásra gyermekével együtt jöjjön el. Törekszünk, hogy
intézményünkről vonzó, barátságos, sok érdekes játéklehetőség emléke maradjon.
Az első összevont szülői értekezleten az óvoda életéről, házirendjéről kapnak
tájékoztatást a szülők. A értekezlet második felében megbeszéljük az óvoda
kezdés ütemezését. Lehetővé tesszük az apás-anyás beszoktatást a gyermek –
szülő igényének megfelelően.
Engedjük, hogy ezen időszakban magukkal hozhassák kedvenc tárgyaikat.
Elfogadjuk a gyerekek sajátos szokásait.
Tájékoztatjuk őket, miben tudják segíteni munkánkat. Javasoljuk, fokozatosan
növekedjen az-az idő, amit a gyerek szülők nélkül tölt az óvodában. Igyekszünk,
hogy először a bölcsödéből, másik óvodából jövőket fogadjuk, így
összeszokottabb közösség várja a családból érkezőket.
Az óvodapedagógusok második alkalommal családlátogatáson ismerkednek a
gyermekkel, családjával. Megfigyelhetik természetes környezetben
25
megnyilvánulásait, magatartását. Benyomásokat szerezhetnek a szülők nevelési
kultúrájáról, milyen látják gyermeküket, milyen a szerepük a családban
Igyekszünk a későbbiekben is megismerni a gyermek élettörténetét, hogy
megérthessük jelenlegi magatartását, érzelmi-akarati életét.
A gyermek élettörténetéről feljegyzést készítünk, mely alapja a fejlesztési
tervünknek.
Óvodába történő befogadást segíti, ha a gyermek:
Rendelkezik éntudattal, tudja, hogy ő másvalaki, mint a többiek,
El tud tölteni néhány órát szülei nélkül is,
Jellemzi bizonyos fokú önállósulási törekvés,
Igényli a gyermekközösséget,
Képes másoktól is elfogadni az ételt,
Nappalra szobatiszta,
Fokozott mozgásigény jellemzi,
Szeret játszani,
Megérteti magát környezetével.
A befogadás eredményességét az alábbi szempontok alapján is értékelhetjük:
Miként szokta meg a gyermek az új közösséget,
Hogyan reagált a szülőktől való elválásra,
Milyen az önállósági foka,
Szeret-e játszani, tevékenységének fejlettsége,
Hogyan alakult a kapcsolata óvónőkkel, dadus nénikkel, kortársaival,
Hogyan illeszkedett be a az óvodai élet ritmusába
Mi okozott számára örömet, nehézséget.
Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása
Célja:
- A közösségi normák és szabályok megalapozása – a nevelőmunka kulcskérdése
- A szociális értékrend, a szociális motívumok fejlesztése
- Az erkölcsi nevelés alapelvei, tartalma, és feladatai
Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés
1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi
vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó
értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért
szükséges, hogy– a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;
26
– az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak
közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
– az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését,
éntudatának alakulását, és teret enged önkifejező törekvéseinek;
– az óvoda neveli a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek
különböznek egymástól.
2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló
tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az
együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül:
önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás
és normarendszerének megalapozása.
3. Az óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy
megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény
kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy
rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és
szépre, mindazok megbecsülésére.
4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda
valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű
szerepet tölt be.
5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az
óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális
felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
A szociális értékrend, a szociális motívumok fejlesztése
A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha beilleszkedik az óvodába,
biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben, derűs, vidám légkör veszi körül.
Fontosnak tartjuk, a szülőkkel való együttműködést, a gyermek zavartalan beilleszkedése
érdekében. Óvodapedagógusaink arra törekszenek, hogy minél gazdagabb lehetőséget
biztosítsanak a gyermekek sokszínű tevékenységére, a társas együttműködésre,
szerepvállalásra, élményszerzésre. Eközben megtanulják elfogadni társuk többiektől
eltérő tulajdonságait, beszédét, kívánságait, különleges állapotát, konfliktus helyzeteiket
kezelni. A szocializáció folyamatában a helyes önértékelés, önbizalom, a pozitív én-kép
fejlesztését segítjük elő.
A társas kapcsolatok alakulásában jelentős szerepet töltenek be a közös élmények.
Formálják a gyermekek egymáshoz való viszonyát, együttműködésüket. A közös
tevékenységek, együttlétek, a közösen végzett munka örömével, erkölcsi és szociális
érzelmekre épülő tulajdonságokat erősítünk, mint pl. a jó-rossz felismerése,
segítőkészség, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, gyengébb
védelme, segítése stb.
Olyan tevékenységeket, programokat szervezünk, melyek biztosítják, ezeknek a
tulajdonságoknak a kibontakoztatását: Megünnepeljük a gyereke születésnapját, közös
kirándulásokat, ünnepeket szervezünk stb.
Sokoldalú érzelmi kifejezést és pozitív élményeket adó, óvodai légkör kialakítására
törekszünk, hozzájárulva a boldog felhőtlen gyermekkorhoz.
Az erkölcsi nevelés alapelvei, tartalma, és feladatai
Érzelmi biztonságot nyújtó állandó értékrend, derűs, otthonos, kiegyensúlyozott
környezetben és közösségben harmonikus szeretetkapcsolatok kiépítésével a
27
gyermek érzelmi és társas szükségleteinek kielégítse, egyéni képességeinek,
tulajdonságainak kibontakoztatása, fejlesztése.
Új, illetve pozitív attitűdök, értékek, normák kialakítása, mind a gyermek-
óvodapedagógus, gyermek- gyermek és gyermek- dajka néni között egyaránt.
Erkölcsi értékek alakítása a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén
keresztül. Mások iránti tisztelet megbecsülés érzésének fejlesztése,
különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés
Az önkifejezés és önérvényesítés megvalósítása, a szociális együtt élés
szabályainak közvetítése.
A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság
megőrzése, átörökítésének biztosítása
A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jóra
és szépre, tiszteletére és megbecsülésére nevelés
Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,
sajátos nevelésű igényű, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű,
elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel, az egyéni szükségleteknek
megfelelően pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén
megfelelő szakember közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása
Esélyteremtés a migráns gyermekek számára
A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek
által történő személyiség- kibontakoztatása
Az óvodapedagógus feladatai:
Nyugodt kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása
A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus,
biztonságos berendezése
Személyiségének szeretetteljes kisugárzása, odafigyelő, „anyapótló” magatartása
Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki
viselkedésbe
Környezetvédelmi viselkedésminták és magatartásformák alakítása
Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés
Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel
kísérése
Erkölcsi normák ítéletek megfogalmazása
A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása
Gyakorlat közeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok
kialakításához szükséges képességek alakítása
Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése.
A „mi-tudat” alakítása
Páros, kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása
Évente egyszer nagycsoportban szociometria készítése
Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése
A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására
inspirálás
A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása
A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben levő
gyermekek felzárkóztatása.
A családdal való együttműködésre törekvés
28
Az óvoda megkezdése előtti családlátogatás, a folyamatos felvételekhez
igazodóan
Egyeztetett időpontban fogadóóra tartás, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről
Szülői értekezlet tartása, évente minimum 3-szor
Anamnézis felvétel bizalmas légkörben a szülővel
„Jól csak a szívével lát az ember.
Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.”
(Saint-Exupery)
A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai, óvodáskor végére:
A gyermekek szívesen járnak óvodába, a szülőtől való elválás problémamentes
Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát
Szereti és korának megfelelő módon védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben
tartja az élővilágot, szívesen ápolja a növényzetet, gondoskodik az állatokról
A csoport szokás és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is
érvényesíti
Készek társaikkal való együttműködésre, toleránsan viselkedni, a másikat
elfogadni
Képesek türelemmel meghallgatni másokat, érdeklődnek egymás iránt, segítenek
társaiknak.
Örülnek közös élményeknek, sikereknek.
Elsajátítják a helyes viselkedés alapvető normáit (tolerancia, illemszabályok, stb.)
Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old
meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri
Érzelmi indulatain korának megfelelően tud uralkodni
Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét, szívesen kommunikál
Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat (pl. érkezéskor, távozáskor köszön)
Képes társaival kooperatívan együttműködni
Ismeri és érti a metakommunikatív jelzéseket, estenként a humort
Türelemre, kitartásra képes, igényes, saját tevékenységével szemben
Munka jellegű tevékenységek a gyermekek és társas kapcsolatainak alakulásában
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok
vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos
tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a
csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi
megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet- , a növény-, és
állatgondozás stb.) .
A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségűek az alábbi együttléteink: udvari
játék, közös kirándulások, közös ünnepek és hagyományok. A szocializáció részeként
tekintjük a munkára nevelést, mely a játékból bontakozik ki, és elsősorban
önmagunkért, majd a közösségért végzik. A munka nem csak a gyermekre gyakorol
29
hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja
tevékenysége során.
Célunk:
A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása,
fejlesztése.
Kognitív és speciális készségek: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük,
sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási
képességük, munkaszervezési készségük
Érzelmi-akarati: A munka váljon olyan örömmel és önállóan végzett
tevékenységgé, amelyben fejlődik önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk
Szociális-társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk
A munka jellegéből adódó óvodapedagógusi feladatok:
Olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenységre
megfelelő időt és helyet biztosít.
Alakítson ki csoportszobáján belül az eszközök számára állandó helyet, ahonnan a
gyerekek szükség szerint, önállóan elvehetik azokat. (pl. seprű, lapát, locsoló,
törlőszivacs, cipőkefe stb.)
Elegendő munkalehetőséget szervezzen
Munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése
A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor
Kerti munkák szervezése, közben a növények növekedésének, fejlődésének, a
fejlődésükhöz szükséges feltételek megteremtésének megfigyeltetése.
Cselekvésbe ágyazott tanulási forma megteremtése, a növények gondozásának
megismertetése, alkalmazására motiválás: öntözés, leveleinek permetezése,
átültetés, szaporítás, csíráztatás, hajtatás
Szülőkkel ismertesse meg az óvodai, munkajellegű tevékenységeket, annak
személyiségformáló pozitív hatásait. Ha a szülői nevelőtársak hozzájárulnak, kis
állat tartásához, ismertesse meg a gyerekekkel, a gondoskodás mibenlétét,
fontosságát. (etetés, tisztántartás, gondoskodás megfelelő életfeltételekről,
stb.)
Mutasson mintát, őszinte, természetes magatartásával, viselkedésével és
közvetítse a gyermekek felé elvárásait.
Biztosítsa, hogy a gyerekek mindennapi életében jelen legyen a munka jellegű
tevékenység, mely segíti a gyermekek önállósodási törekvéseit és magasabb fokú
együttműködésre, készteti őket.
Teremtsen alkalmat, lehetőséget a különböző fejlettségi szinten álló gyermekek
számára, hogy örömmel vállaljanak megbízatásokat, feladatokat.
Segítse elő, hogy mindennapos munkálkodásuk során egyre több információt,
ismeretet szerezzenek és a megtapasztalással képességeik, együttműködési
készségük fejlődjön.
A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekekhez mérten
fejlesztő hatású
A munkajellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja(nem büntetésként)
30
A fejlődés sikerkritériumai, óvodáskor végére:
Önkiszolgáló tevékenységek:
A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint
elvégzik
Étkezésnél helyesen használják a kanalat, kést, villát, merőkanalat, szalvétát
Öltözködésnél, önállóak, tudnak gombolni, cipőt fűzni, megkötéssel próbálkoznak
Az önkiszolgáló tevékenységekre fordított idő fejlettségük növekedésével
arányosan csökken
Alkalomszerű munkák:
Pontosan megértik, mit várunk el tőlük és azt önállóan teljesítik
Bonyolultabb feladatot is örömmel végeznek el, és annak szervezésében is részt
vesznek
Időnként, olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet
igényelnek
Közösségi munkák:
Közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük,
önbizalmuk
Naposi feladataikat önállóan, pontosan végzik
Terítésnél ügyelnek, az eszközök esztétikus elhelyezésére
Felelősi munkákat szívesen vállalnak, (pl. mosdó, élősarok) és önállóan teljesítik
A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztántartásában
(csoportszoba, udvar, óvoda környezete)
Vigyáznak játékaikra, rendben tartják azokat
Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás
jellemzi
Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák:
A szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőbe
Az elemek, a papírt a fém italos dobozok gyűjtésében, annak megfelelő helyére
történő szelektálásában, aktívan részt vesznek, értik fontosságát.
Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében, az óvoda udvarának
gondozásában
A virágokat, fákat, bokrokat nem tépik le, hagyják eredeti helyükön,
szépségükben
Télen gondoskodnak a madarak etetéséről, táplálékáról
Ha a csoportjuk egyetértéssel állat-tartásról döntött, pl. halak etetéséről
gondoskodnak, tevékenyen részt vállalnak az akvárium rendben tartásában
31
A környezettudatos magatartás megalapozása
Alapvetőnek tekintjük a gyermek társas környezetével és természeti környezetével való
pozitív kapcsolatát és a környezettudatos magatartásának formálását környezettudatos
életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás
elkerülése).
Az óvodában kialakított jó szokásokat, természeti és környezetbarát viselkedési formákat
a gyerekek hazaviszik. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek
közvetítésével valósul meg, ezért kiemelkedően fontosnak tartjuk óvodai programunkban
a környezet megismerésére nevelés köré komplex csoportosítását az óvodai nevelés
témaköreiben.
Zöld Óvoda, Madárbarát Óvoda
Intézményünk 2014 decemberében „Zöld Óvoda” minősítést szerzett, de a
környezettudatos tevékenységeit már a cím megszerzése előtt is fontosnak tartotta a
nevelőtestület. Óvodánk minden dolgozója számára fontos a tiszta, rendezett környezet
megtartása, belső és külső környezetének szépítése, rendben tartása. Célunk, hogy mintát
mutassunk a gyermekeknek, ezáltal a „környezettudatos szemlélet csíráját elültessük”
minden gyermek szívében.
Fontos a cím megszerzésekor felvállalt feladatok határidőre történő megvalósítása,
valamint további célok kitűzése a fejlődés érdekében.
Célunk továbbá a Zöld Óvoda cím folyamatosságának biztosítása a 3 évenként
pályázatok megújításával, Örökös Zöld Óvoda cím elnyerése. A „Zöld Óvoda”-i
tevékenységek jelenjenek meg, nem csak a mindennapos pedagógiai munkánk során,
hanem dokumentumainkban is.
A Madárbarát Óvoda címet is elnyerte intézményünk. Az udvaron odúkat, itatót és
különféle etetőket helyeztünk el. A feltöltésükről minden csoport gondoskodik,
madárkarácsonyfát készítünk télen, madárkalácsot helyezünk ki a fákra. Távcsővel
figyeljük a hozzánk látogató madarakat.
A „Zöld Óvoda” jegyében végzett tevékenységeink
Csoportszoba kialakítása
A csoportok berendezésében megjelenik a természet szeretete. Az óvodai csoportok
mindegyikében megtalálható az évszaknak megfelelő természet-sarok, ahol különböző
megfigyelésekre, vizsgálódásra, játékra van lehetőség. Olyan eszközök (nagyítók)
beszerzésére is hangsúlyt fektetünk, ami segíti megfigyeléseinket, a tapasztalati úton
történő élményszerzést. Az évszakoknak megfelelően gyűjtött kincsek kiállítása a
természetsarokban.
Munka jellegű tevékenységek:
Állattartás a csoportban
A csoportok többségében állattartás is megvalósul: az akváriumokban halakat,
teknősöket, garnélákat gondoznak a gyermekek és a pedagógusok, figyelve arra, hogy
allergén állat (szőrös, tollas) ne kerüljön a csoportba. A feladatokba a szülőket is
bevonjuk.
32
Udvar, kiskertek kialakítása
Az udvaron árnyékot adó, nem mérgező, zajfogó növények ültetése valósult meg,
valamint biztonságos játékeszközök telepítése, a változatos mozgásformák végzésére.
Csoportonként saját kertrész kialakítása: növényültetés/ápolás/gondozás/megfigyelés.
Gyermekméretű kerti eszközök használata.
Konyhakertek kialakítása
Elkerített konyhakertek kialakítása csoportonként. Palánták, hagymák, magok ültetése. A
zöldségek/fűszernövények gondozása, talaj lazítása, komposztálás.
Komposztáló kialakítása
Az ide gyűjthető szerves hulladék elhelyezése a komposztálóban. A komposztálás
módszerének elsajátítása.
Szelektív hulladékgyűjtés
Csoportonként szelektív papírgyűjtés, erre a célra kijelölt tárolóedényben. Az óvoda
szélfogójában kihelyezett használt elem, alumínium dobozok gyűjtésére lehetőség
biztosítása.
Szelektív hulladékgyűjtés: a város által kijelölt időpontokban az összegyűjtött hulladék
kihelyezése (zöld hulladék, papír, műanyag, alumínium).
Zöld jeles napok ünneplése
Takarítás világnapja (papírgyűjtés)
Állatok világnapja (kiállítás)
Víz világnapja (ültetés)
Föld napja (papírgyűjtés)
Madarak és fák napja
Egészséges életmód kialakítása, egészségvédelem
Dokumentumainkban található óvó-védő szabályok betartása. Rendezvényeinken
egészség-sátor működtetése: salátákkal (zöldség-gyümölcs) való ismerkedés.
Csoportonként fogorvosi látogatás. Mozgásos játékok. Tornaszoba használata. Cukros
üdítők, édességek helyett 100%-os gyümölcslevek, egészséges rágcsálnivalók
fogyasztása, új ízekkel való ismerkedés. A konyhakertben termett zöldségek fogyasztása.
Közös ételkészítés a csoportban (saláta, süti).
Takarékosság
Víztakarékos mosdók használata. Energiatakarékos izzókkal történő világítás, de
napközben nagy ablakok biztosítják a természetes fényt. Újra-papír használata. Régiből-
újat elv megvalósulása csoportonként. A hőmérséklet beállítása helységenként
szabályozható.
33
Kirándulások, szakmai napok
A gyerekekkel valamint a felnőtt nevelőközösséggel tervezett szakmai kirándulásaink
célja olyan helyek felkeresése, melyek a természeti környezettel való ismerkedést
élményszerző programokkal, tapasztalati úton történő élményszerzéssel valósítja meg. A
pedagógusok részvétele szakmai továbbképzéseken, előadásokon környezeti nevelés
témában. Pályázatfigyelés. Szakmai napokon információk átadása a kollégáknak.
Egészségnevelő, környezeti nevelésre épülő munkaközösségek létrehozása.
Szervezeti és időkeretek
Csoportszervezés:
A helyi adottságok és az óvodapedagógus attitűdje alapján szervezhető, homogén, és
heterogén, részben heterogén életkorú csoport is.
A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az
óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája,
helyzetfelismerése, azaz személyisége. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a
gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
A tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéshez, fejlesztéshez a napirend és a hetirend
biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető,
differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát
fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével,
szervezésével valósulnak meg.
A gyermekcsoportokat, a gyermekek által is jól ismert, állatnevekkel, szimbólumokkal
jelöljük. MÉHECSKE, NAPOCSKA, NAPRAFORGÓ, KATICA, ŐZIKE,
HALACSKA, CSILLAG, MACI, DELFIN, VIRÁG
AJÁNLOTT NAPIREND
6 – 12 Folyamatos tevékenységek Játék- egyéni-fejlesztés
Játékba integrált tanulási tevékenységek
Gondozás, tisztálkodás
Folyamatos tízórai
Mindennapos testnevelés
Játék, mozgás az udvaron, séta
12 – 13 Gondozás, testápolással kapcsolat teendők
gyakorlása
Ebéd, önkiszolgálás, naposság
34
13 – 14. 30, 15-ig Mesével, dallal pihenés, alvás
Folyamatos ébredés
15 – 18 Gondozás, testápolással kapcsolatos teendők
Folyamatos uzsonna, önkiszolgálás
Mindennapos testnevelés (kötetlen)
Folyamatos játéktevékenység
Tanulási, egyéni fejlesztési lehetőségek
kihasználása
Folyamatos hazabocsátás
HETIREND
A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat
segíti elő az óvodai csoportban, lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az
óvodások napi életének megszervezéséhez.
A hetirend különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év
végén. Különösen a befogadás idején kell figyelni arra, hogy minél rugalmasabb és
alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze.
Az óvodapedagógus a heti felkészülését, előre tervezését, nem napokhoz kötötten végzi,
hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítja. (pl. őszi időjárás témaköréhez,
tervezi meg), más kultúrterülethez tartozó tevékenységeket, környezetünk mennyiségi és
formai összefüggéseit, a matematikát, dalokat-dalosjátékokat, meséket-dramatikus,
játékokat, verseket vizuális, - ábrázoló kézimunka tevékenységeket.
A kötetlen foglakozási forma már önmagában a differenciálás a pedagógus részéről:
tudatos tevékenységet, egyénhez igazított fejlesztést, egyénre szabott módszereket,
eszközöket, esetenként eltérő idejű tevékenységet jelent. Viszont a gyermek
érdeklődésétől, pillanatnyi állapotától stb…- függően vesz részt a kötetlen foglalkozáson.
Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy a csoport ismeretében, adott témakörben és
szituációban a kötött, vagy kötetlen foglakozás lehetőségét választja. A kötött foglalkozás
választása esetén törekszik arra, hogy oldott és családias légkörben, tevékenykedtetéssel
történjen az ismeret átadása. (Kötetlen foglalkozás: A kötetlenség a gyermeknek szól. Az
óvónő minden nap teremtsen lehetőséget a játékba integrált tanulási tevékenységekre, a
kultúra átadására.)
A tervezésében, kivételt képeznek azok a napok, amikor kötelező jelleggel a tornaterem
beosztásához kell igazodni, a mozgás, mozgásos játékok levezetésének helyszínéhez.
Kötelező Kötött, vagy Kötetlen
Hétfő Mindennapi testnevelés
délelőtt
Kultúraátadás
Játékba integrált tanulás
Kedd
Testnevelés
Kultúraátadás
Játékba integrált tanulás
Szerda Mindennapi testnevelés
délelőtt
Kultúraátadás
Játékba integrált tanulás
Csütörtök
Testnevelés
Kultúra átadás
Játékba integrált tanulás
35
Péntek Mindennapi testnevelés
délelőtt
Kultúra átadás
Játékba integrált tanulás
A nyári élet megtervezésénél az év közben kialakult szokások megtartásával, az óvónő
adjon lehetőséget, hogy az évszak örömeit a szabadban élvezzék a gyermekek. Kötetlen
formában, biztosítson, változatos tevékenységeket, lehetőségeket a fejlődésre, az addig
megszerzett ismeretek begyakorlására.
(A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas.)
Kötelező Testnevelés, mindennapos testnevelés –
délelőtt
Közvetve
Kötelező Környező világ tevékeny megismerése
(séták)
Mennyiségi, formai összefüggések
(nagycsoportban)
Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek )
vers, mese, dramatikus játék
Kötetlen Ábrázolás, tárgyi világ megismerése
Környezet megszerettetése,megismertetése
Ének- zene, énekes játékok (3-4éveseknek)
Mindennapos testnevelés délután
A szervezett, cselekvésbe ágyazott, tanulás munkaformái:
Frontális Testnevelés, mindennapos testnevelés
Énekes játékok
Mikrocsoportos Ének-zene, ábrázolás, környezet tevékeny
megszerettetése, megismerése, vers- mese
Egyéni
Részképességek fejlesztése.
A nevelési program tartalma
Nevelési programunk fő törekvése, hogy a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és
fő tevékenységi formájára a mozgásra és szabad játékra alapozva szervezzük a főbb
nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. Az óvodai
program nevelési keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái,
másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége,
harmóniája határozza meg.
36
Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
MOZGÁS
A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az egészséges
életmódra nevelés nélkülözhetetlen eleme. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a
gyerekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás,
dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra
figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy-és
kismozgások kialakulásához. A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem
összpontosításában az énkép, önkontroll kialakításában, a már megtanult és befogadott
információk újrafelhasználásában a gondolkodás folyamatában.
A mozgás során sokféle lehetőség nyílik a téri tájékozódás fejlesztésére, mennyiségi,
formai, vizuális, környezetismereti tapasztalatok szerzésére.
Egyik legalapvetőbb célja a mozgásgyakorlatoknak a gyermekekben felgyülemlett
feszültségek természetes úton mozgással, játékkal történő levezetése.
A közös mozgás segíti a társas kapcsolatokat, az egészséges versenyszellem alakulását.
A gyermek megtapasztalja saját testének mozgásos képességeinek határait, fejlődik
önmagáról kialakított képe, ezáltal szociális fejlődése intenzívebbé válik. A mozgás
elősegíti a gyermek testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását és
megőrzését. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró -,
ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. Felerősítik és kiegészítik a
gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A tornának, játékos mozgásoknak
az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn,
eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés
minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden
gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Pedagógiai Programunkban alapvető
szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A
folyamatos gyakorlás során a gyermek mozgása fejlődik, minőségi változáson megy
keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhetők.
Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést segíteni ugyanis csak a
meglévő szinthez igazodva lehet.
A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermekek
fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által
szereznek információt környezetükről.
Programunkban a mozgásfejlesztést, tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól
kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és az egész személyiség
fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek
alakulását is.
Hatása az értelmi képességek fejlődésére:
A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a
gyermekek vizuális memóriája.
37
A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével,
megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük,
gyarapodik szókincsük.
A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző
észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését
is.
A mozgáskultúra fejlesztése mellett, segítik a térben való tájékozódás, a
helyzetfelismerést, a döntést, és az alkalmazkodóképességet, valamint a
személyiség akarati tényezőinek alakulását.
Hatása a szociális képességek fejlődésére:
A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az "éntudat"
fejlődését a "szociális én" erősödését.
A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A
társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és
tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták
tanulására.
A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják
ezeknek a kezelését, elviselését.
Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt
megvalósítunk. A Prevenciós mozgásfejlesztő program fő feladatait - a nagymozgások,
szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését - természetes
módon építjük be a gyermekek tevékenységébe.
Tehát nem erőltetett fejlesztésről, hanem a pedagógiai célokhoz igazodva a fejlesztési
lehetőségek megkereséséről van szó.
Az óvodapedagógus fő feladatai mozgásfejlesztés során:
A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás
megszerettetése.
A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása.
A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása.
A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. (kondicionális, koordinációs)
Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.
A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A
testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai
nevelésben, valamint a gondozási és önkiszolgáló, munka jellegű tevékenységekben is.
Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg.
A szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező
mozgásos játék, testnevelési foglalkozáson.
38
1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban
Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni-
mászni, manipulálni, vagyis mozogni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobákban
kialakítsuk az ehhez szükséges helyet és feltételt, hogy megmaradjon természetes
mozgáskedvük.
Az óvodapedagógus feladata,
hogy megőrizze, ha szükséges, felkeltse ezt a mozgáskedvet, és tudatosan építsen
rá.
lényeges a megfelelő motiváció, a játékosság, a mozgásra inspiráló biztonságos
környezet kialakítása,
a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, (dicséret) a szükséges és
elégséges szabályok megtanítása.
A csoport napirendjét úgy kell kialakítani, hogy egész nap biztosítsunk számukra
megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és
az udvaron egyaránt.
Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához,
fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjon.
Elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása, különösen
önmaga és társai testi épségének megőrzése a baleset elkerülése érdekében. A
megfelelő, nem túl sok, szabályozásra a gyermekeknek is szükségük van. Segíti
az eligazodásban, biztonságérzetet ad a gyerek/ek számára.
Törekedjen arra, hogy a versenyszituációt a gyermek elsősorban önmagával
szemben élje meg.
Testnevelési játékoknál maga a játék folyamata kerüljön a középpontba, ne a
végeredmény.
A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért
leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítanunk a
csoportszobában is. Ezek az eszközök lehetnek a Greiswald egy-egy elemének
kombinációja, de akár tornaszőnyegek és a csoportszoba asztalai is felhasználhatók erre a
célra. Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó-mászó-bújó
játékokat. A kicsik, szívesen utánoznak különböző állatokat.
4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az
egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a
különböző labdajátékok, célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés,
valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is.
Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban lehetőséget teremtünk játék időben a
csoportszobán belül is a különböző mozgásos játékokra. Ezért a csoportszobába is
beviszünk különböző eszközöket, a Body Roll, a füles labda, az ugróasztal, a lépegető, az
elefánt talp, a billenő forgókorong, stb.
5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére fordítjuk a legnagyobb hangsúlyt. A
játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére,pl. ábrázolási
technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés,
konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás, stb.
39
Ezekhez a tevékenységekhez az állandó helyet a csoportszobában kialakított játék sarkok,
„kuckók” segítségével tudjuk biztosítani.
Az udvaron is kihasználunk minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra (mászóka,
csúszda stb.). Kivisszük az udvarra is a testnevelési foglalkozáson használt eszközöket
(pl. labdák, ugrókötelek füles labdák, stb.)
A sportudvar rész kialakításával, a tornateremből nyíló szabad füves terület, ahol
óvodapedagógusi felügyelet mellett a sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések és
eszközök a gyermekek rendelkezésére állnak.
A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a
fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet.
2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen
A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból
tevődik össze. A játékot a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és
alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a
feladattól függően hol mint eszköz, hol mint cél.
A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok
beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, mezitlábas
torna, gerinctorna).
Az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint olyan időszakra
tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük.
Az óvodapedagógus feladata:
Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a csoport
általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez igazodva kell eldöntenie az egyes
mozgásformák ismétlésének a számát.
A mozgásos anyaghoz természetesen igazodjanak a prevenciós program
fejlesztési feladatai, amit játékos formában közvetítsen a gyermekek felé. Ehhez
átgondolt tudatos tervezésre van szükség.
A foglalkozások bevezetésénél mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a
gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző
mozgásokat.
A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítse elő, hogy minden
gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat.
A feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti
erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okoz.
A megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit
fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az az
elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a
gyakorlatokat.
Elsősorban olyan készségeket és képességeket alakítson, amelyek majd elősegítik
az egyre pontosabb mozgás elvégzését is.
Mutasson a helyes mintát, ösztönözze és biztassa a gyermekeket az esztétikus,
pontos mozgásra.
40
Soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tegye.
A testnevelési foglalkozáson a kéziszerek gyakori használatát tartsa szem előtt.
Ezek jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket és változatosabbá, érdekesebbé
teszik a foglalkozásokat a gyermekek számára.
A foglalkozások szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a
legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, ehhez az együttes
foglalkoztatási forma a megfelelő.
Amíg lehetőség van rá, a szabadban szervezzük az együttes tornát.
Törekedjen arra, hogy a versenyszituációt a gyermek elsősorban önmagával
szemben élje meg.
Testnevelési játékoknál maga a játék folyamata kerüljön a középpontba, ne a
végeredmény.
A rendszeresen szervezett foglalkozásokon nagy lehetőség van a fejlesztő
program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A
mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata
beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. Az észlelés területéről a következő
feladatok beépítésére van lehetőség:
Alaklátás, formaállandóság fejlesztése: forma alakítás mozgással, különböző
alakzatok végigmozgása, körbemozgása.
Kinesztetikus mozgásészlelés fejlesztése: behunyt szemmel bizonyos mozgások
végzése, feszülés és elernyedés érzékeltetése.
Térészlelés fejlesztése: alapvető térirányok megismerése saját testének
közvetítésével.
A verbális fejlesztő programból a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos
és gyakori megnevezésére van mód.
Az óvodapedagógus, a foglalkozások megtervezésénél vegye figyelembe, hogy a
fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudja, hogy a
gyermekekkel sok mindent meg lehet tanítani, de fejlődésüket csak akkor segíti, ha a
megfelelő időben a megfelelő tevékenységeket végezteti velük.
A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza.
Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Pl. különböző
járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer
megkerülésével, stb. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a
gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési
foglalkozáson a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival.
Jól alkalmazható a testséma fejlesztő programból :
a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, pl. "járjatok a sarkatokon!", "ütögessétek
a talpatokat a földhöz!" , stb.,
tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, pl. "Álljatok a babzsák mögé!
Hasaljatok a padra!", stb.,
test személyi zónájának alakítása, pl. "Emeljétek a babzsákot a fejetek fölé,
vegyétek át a másik kezetekbe!"
41
Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások
végrehajtása közben spontán fejlődik.
4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos
megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot szervezünk, amikor különböző
irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Pl. futás, jelre
sorakozás az óvodapedagógus előtt (az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja)
szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban.
A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A kicsiknél
még csak az "egyik-másik" megkülönböztetést használjuk. Később már a "jobb-bal"
kifejezéseket is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Pl. "Emeljétek fel a szalagos jobb
kezeteket!"
A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos,
hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag.
Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt
feladatként.
Az 5-6-7 éveseknél azonban az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb.
Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok
gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők. Pl.
labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása
szalaglengetéssel, karkörzéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is.
Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési
terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen
feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző
fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól
használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok.
Pl. Bot fogása marokkal alulról - felülről, szalag fogása két ujjal, marokkal. Labda
gurítása ujjakkal. Minden ujjal egyszerre, majd külön-külön. Szalag lengetése csak a
csukló mozgatásával, stb.
A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott
gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott,
hallott feladatokat.
3. A mindennapos testnevelés
Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is.
Feladata:
Az egészség megszilárdítása, a fizikai képességek elért színvonalának
fenntartása, a jártasságok, a mozgáskészségek megszilárdítása, a gyermek
mozgásigényének kielégítése, és a rendszeres testgyakorlás szokásának
kialakítása.
A mindennapos testnevelés a csoport napirendjéhez igazodóan szerveződik délelőtt
illetve délután udvaron, teraszon az időjárás figyelembevételével, illetve a tornateremben.
E tevékenység napirendbe illesztését minden csoportban a két óvónő alakítja ki.
42
A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve
egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz
és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki.
Az óvónő feladata:
Teremtse meg a mozgáshoz szükséges feltételeket (portalanítás, szellőztetés,
balesetmentes szervezési feltételek megteremtésével)
A rendszeresen és megfelelően szervezett testnevelést, a gyermekek szívesen
és örömmel vegyenek részt.
Váljék a gyerekek számára igénnyé, majd szokásukká a mindennapi mozgás.
A spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe
véve.
A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt,
ne hajtsuk túl a versengést.
Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek
változtatásával.
Az ily módon kiváltott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is.
Lesznek kedvenc mozgásos játékaik, amelyek eljátszását napközben maguk is
kezdeményezik. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a
fejlesztő, társas kapcsolatok alakulásához is. Pl. futó - fogó játékokkal a nagymozgások
és a térészlelés fejlesztése.
Labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlesztése.
A játékok, térformák felidézésével lehetőség nyílik vizuális, verbális memóriájuk
fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
Igénylik és szeretik a mozgást
Megfelelő fizikai állóképességgel rendelkeznek (erőnlét, gyorsaság)
Mozgásuk harmonikus összerendezett, megfelelő ritmusú
Képesek környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat
Előszeretettel játsszák és önállóan meg is, szervezik a mozgásos játékokat
Játék
A tevékenység célja:
A felszabadult örömteli játék elősegítése, melynek eredményeként a gyermekek
személyisége és játéka, egyéni képességeiknek megfelelően egymással
kölcsönhatásban fejlődik
Szituációk élmények átélése feldolgozása, melyek az élethelyzetekben való
viselkedést tükrözik.
A játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és
erősítő, élményt adó tevékenység.
43
A tevékenység feladata:
A játék feltételeinek biztosítása: nyugodt légkör, megfelelő hely, elegendő idő,
játékeszközök, élmény.
Az óvodapedagógus modellértékű magatartásának érvényesítése a játék
tevékenységek során.
A játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni
sajátosságainak figyelembevételével.
Beszédkészség fejlesztése tevékenységek közben.
Fejlesztési, tanulási lehetőségek a játékban.
Társas kapcsolatok alakítása, a játéktevékenység során.
Az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék, mely mozgással párosulva, a
személyiségfejlődés legfontosabb eleme. A játék szervezi eggyé az értelmi, érzelmi és
társas folyamatokat. Ennek érdekében biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek
kedvezően hatnak az elmélyült, hosszan tartó játék kialakulására.
Az óvoda és az óvodapedagógus feladata:
Hogy megteremtse az alábbiakban felsoroltak szerint a játékhoz szükséges
feltételeket.
Szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző
magatartásával van jelen.
A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az indirekt irányítás
lehetőségét, fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
Nyugodt légkör:
Az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele, nélkülözhetetlen a gyermekek
személyiségfejlődéséhez, érzelmi megnyilvánulásaihoz, elgondolásaik megvalósításához.
Megfelelő hely:
A csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos. A két hely egymástól eltérő szervezést
igényel. A csoportszobában elegendő helyet biztosítunk a nagyobb mozgást igénylő
játékokhoz: vonatozás, autózás, körjáték, szabályjáték stb.
Az udvari játéktevékenységek helyének kialakításánál is körültekintően járunk el.
Nagyobb a tér a mozgásos játékhoz, de a többi játékfajtánál is biztosítunk megfelelő
mozgatható kuckókat, sátrakat.
Elegendő idő:
A játék a gyerekek alapvető tevékenysége, ezért nagyon fontos, hogy elmélyülten
játszhassanak, legyen elég idejük elképzeléseik megvalósításához. A folyamatos napirend
biztosítja az összefüggő játékidőt.
Játékeszközök:
44
Olyan eszközöket biztosítsunk, amelyek az elmélyült játékok kialakulását segítik, a
motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. Esztétikusak, könnyen tisztíthatóak, veszélytelenek.
Folyamatosan gyarapítjuk, a készen kapható játékokon túl, játszásra alkalmas
anyagokkal, szimbolikus félkész eszközökkel, kellékekkel. Mindig elérhető helyen
vannak, a gyerekek bevonásával és a dajka néni segítségével ügyelünk a játékok
használhatóságára.
Élmény:
A játék témája, tartalma nagyrészt a gyereke valóságból szerzett benyomásaitól,
tapasztalataitól, ismereteitől függ. Ezért gondoskodunk arról, hogy minél jobban
megismerjék környezetüket, ismerkedjenek közvetlenül a felnőttek (fodrász, orvos,
postás, stb.) munkájával. Törekszünk arra, hogy az ismeretszerzés pozitív élménnyé
váljon.
Az óvodapedagógusi modellszerep kiemelkedő jelentőségű a játéktevékenység során is.
Amikor szükséges vagy a gyermekek kérik, bekapcsolódunk a játékukba, mintát, modellt
nyújtunk számukra, ötleteket adunk a folytatáshoz. Fontos, hogy szeressünk és tudjunk is
játszani! Mozdulataink, technikai megoldásaink szerepbeli magatartásunk nyomokat hagy
a gyermekekben, tudjuk, hogy elsősorban utánzással tanul a gyermek. Szoros érzelmi
kapcsolat mellet a gyerekek bátran őszintén nyílnak meg, nagyon fontosnak tartjuk az
empátia kialakulását.
Igyekszünk tiszteletben tartani egyéni különbségeiket, fejlettségüket, törekvéseiket.
Minden aprósikerüknek, fejlődést mutató megnyilvánulásaiknak örülünk, biztatjuk őket.
A játék örömét fokozza, ha együtt izgulunk velük, sikertelenség esetén kedvet ébresztünk
az újrakezdésre. Saját példánkkal segítjük elő, hogy érzékennyé váljanak társaik
érzelmeinek felfogásában, elgondolásaik megértésében, elfogadásában. A dajka nénik
segítsége nélkülözhetetlen a nyugodt, derűs, tiszta környezet megteremtésében,
partnereink a feladatok elvégzésében megvalósításában.
Játékfajták:
Gyakorlójáték:
A játék során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a
gyermekeket, ami örömforrás számukra. Lehet ez a tevékenység mozgásos, manipulációs,
verbális. Ösztönözzük az önálló próbálkozást, ezáltal fejlődik az érzékelés: látás, hallás,
tapintás, a mozgás egyre összerendezetté válik. Ritmikus gyakorlások során, fejlesztjük
térérzékelést, a szem- kéz koordinációját.
Szerepjáték:
Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, kifejlett formáját az
óvodáskor végén éri el. A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, elképzeléseiket,
ismereteiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A játéktevékenység során
fejlődik viselkedéskultúrájuk, alkalmazkodóképességük, problémamegoldó
gondolkodásuk, aktivitásuk, az egész személyiségük. Lehetőséget adunk arra, hogy
eljátszhassák pozitív és negatív élményeiket egyaránt. Segítjük a mintahelyzetek
kialakulását, kevésbé érdekes szerepek vállalását. Játékukat közvetett módon
figyelemmel kísérjük, a szituációktól függően kapcsolódunk be.
45
Dramatizálás, bábozás:
A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket kötetlen módon
dramatizálják. Ennek feltétele, hogy az irodalmi alkotások, érzelmileg megragadják őket.
Lehetőséget biztosítunk, hogy egy-egy mese, vers vagy filmélményüket szabadon
jeleníthessék meg. Felhívjuk a figyelmüket az érdekes, jelentős mozzanatokra, ezek
kidomborítására. A szükséges eszközöket, kellékeket mindig elérhető helyen tartjuk,
állandóan bővítjük, javítjuk a dajkák segítségével. Érdeklődést felkeltő bábjátékokkal
kedvet ébresztünk a gyermekekben a bábozáshoz. Itt közvetlenül nyilvánulnak meg,
közel érzik magukhoz a bábot, mert náluk kisebb, ők irányíthatják a „sorsát”. Megfelelő
minőségű, mennyiségű és méretű bábokat biztosítunk számukra. (ujjbáb, fakanálbáb,
síkbáb, kesztyűbáb, rögtönzött bábok, termésbáb)
Barkácsolás:
A szerepjátékban a gyermekek élethelyzeteket élnek újra, ehhez számos eszközre van
szükségük. A tevékenység során fontosnak tartjuk, hogy az elkészített eszközökkel
játszhassanak, legyen funkciójuk. Biztatjuk őket, hogy a javítási műveletekben is
vegyenek részt, ezáltal fokozottan vigyáznak eszközeikre.
Építő és konstruáló játék:
A gyermek kockákból és más játékeszközökből, különböző anyagokból, építményeket,
játékszereket hoznak létre. A „valamit alkotni” igénye, öröme, kreativitásuk mellett
értelmi és társas kapcsolataikat is fejleszti. Segítjük óvodásainkat abban, hogy az
elemekből a valóság tárgyaihoz hasonlót tudjanak létrehozni. Ezáltal fejlődik
igényességük, gondolkodásuk. A bonyolultabb összerakosgatások fejlesztik a
finommotoros mozgást, a szem és kéz koordinációját, összerendezettségét, ami az írás
megalapozásához nélkülözhetetlen.
Szabályjáték:
Jellemzője, hogy pontos meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok betartása
vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a gyerekekből, nagymértékben
meghatározza magatartásukat, csoportjukhoz, egy-egy társukhoz való viszonyukat.
Számos értelemfejlesztő és mozgásos szabályjátékkal ismertetjük meg a gyerekeket,
fokozatosan vonjuk be őket játékvezetésbe, annyi segítséget nyújtva, amennyit kívánnak.
A nagyobbaknál alkalmazzuk azokat a szabályjátékokat is, amelyek nagyobb ügyességet
vagy szellemi képességet igényelnek.
Játékba integrált tanulás:
A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint tanulásnak tekinthető mindazoknak a
jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek az érzelmi, akarati és
értelmi (emlékezet, érzékelés, észlelés, gondolkodás) tulajdonságok fejlődését, a
viselkedés alakulását, valamint a gyermek kompetenciáinak létrejöttét segíti elő.
46
A gyermek tanulási tevékenységének tere, szervezeti formája a játék, amelynek nevelési
alapelve a játékosság. Az óvodás gyermek „tanulva játszik és játszva tanul”. Tehát a játék
és a tanulás nem választható el egymástól, elősegíti a teljes személyiség fejlődését,
fejlesztését támogatja.
A játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatot kap és old meg. Gyakorolja,
végig gondolja, hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Utánzásos tanulási
forma ebben a korban előnyt élvez. Megteremtjük azokat a tapasztalatszerzési
lehetőségeket, ahol a gyerek, már a meglévő ismereteit fejlesztheti, vagy új ismeretet
szerezhet. Szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket a modellnyújtás gyakori
alkalmazását.
Az általunk kezdeményezett tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak
és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének keretét, a kultúra átadás formáját,
alapvetően a kötetlenség és a mikrocsoportos foglalkozás jellemzi. Hisszük, hogy a
tanulás alapja a különböző tevékenységek, és azok a tapasztalatok, amelyeket közvetlenül
vagy közvetve szereznek, elősegítik a világ megismerését. Mindez a játék egész napi
folyamatában spontán és szervezett formában integrálódik, biztosítva a felfedezések
lehetőségét és a kreativitásuk erősödését. Az óvodapedagógus a játékba integrált tanulás
irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének
kibontakozását.
Az integrált tanulásnak a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a napirend adja a
keretét.
Napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja,
átszövi a gyerekek különböző tevékenységét.
A játék és az anyanyelvi nevelés
„minden nemzetnek fő kincse a nyelve”
(Gárdonyi Géza)
Átfogja az óvodai nevelőmunka, az óvodai élet egészét. Játékidőben kimeríthetetlenek a
gyakorlás lehetőségei. Bekapcsolódunk a játékba, az eljátszott szereppel, a szerepbe illő
megnyilvánulásainkkal, a megfelelő nyelvi formák alkalmazásával mintát kínálunk a
gyermekeknek. A játékot kísérő érzelmek közéleti vágyat ébresztenek, ezáltal fokozódik
beszédkedvük. Bábjátékkal egy-egy kedvelt mese cselekményének megbeszélésével a
félénkebb gyermeket is megszólaltathatjuk. A bábozás dramatizálás egyik lényeges eleme
a beszéd. A fejlesztés szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk a különböző érzelmi
állapotok kifejezésének. Mindennap sort kerítünk arra, hogy a mese nyelvi eszközeit
gyakorolhassák, tulajdonságokat, megjelenített cselekvéseket fogalmazhassanak meg.
Ezáltal nagymértékben bővül a szókincsük. A nyelvi képességek fejlesztésének
leghatásosabb eszköze: mese, vers, báb, dramatikus és szerepjáték. Gyakran használjuk a
téri irányokat, helyzetek kifejezéseit, névmásokat, időhatározókat. Közvetlen
beszédfejlesztő lehetőségeket kínálunk a különféle nyelvi játékok közben.
Sikerkritériumok:
Képesek elmélyülten és kitartóan játszani, egy-egy tevékenységet végigvinni, akár
több napon keresztül is.
Ötleteiket, elképzeléseiket játéktevékenységben megvalósítják.
47
A leggyakrabban a szerepjáték jelenik meg játékukban, vállalják a
kedvezőtlenebb szerepeket is, társaik érdekében.
Szívesen dramatizálják, bábozzák kedvelt meséiket.
Esetenként barkácsolnak, amit játékukban használnak.
Kombinálható, pontosan megépített, bonyolult építményeket is képesek
létrehozni.
Szabályjátékokat kedvelik, szabályok betartására képesek, alkalmazkodnak
egymáshoz.
Olyan társas magatartásformák alakulnak ki a játék hatására, ami a társadalmi
együttéléshez elkerülhetetlen lesz (alkalmazkodás, segítőkészség, stb.)
Értelmi képességeik fejlődnek (emlékezet, érzékelés, észlelés, gondolkodás).
Tanulásuk során tapasztalataik, ismereteik bővülnek.
Kultúraátadás Az óvodai élet tevékenységi formái
A gyermek természeti és tárgyi környezete
A környezet megismerésében valósul meg komplex módon a tradicionális nevelési
területek minden feladata, (anyanyelvi-, irodalmi, zenei, matematikai, vizuális nevelés) a
természetes gyermeki megnyilvánulások eszköze.
Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermekeknek minél sokoldalúbb,
túlzásoktól mentes tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adjunk lehetőséget.
A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést,
kapcsolatépítést a szülőföld szeretetére nevelést a helyi hagyományok és
néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek
szeretetét, védelmét is.
Nevelésünk során előtérbe helyezzük az élet, a növények és állatok szeretetét, a
természeti viszonyok bonyolult összefüggéseinek felismertetését, fontosságát. A
természetben mindenre szükség van, minden az egymásra, utaltságra épül. A környezet és
természetvédelem fontosságának hangsúlyozása, melyben az embernek döntő jelentősége
és felelőssége van.
A környezet megismerése áthatja a gyerekek életét az óvodai tevékenységek egészét.
A külső világ tevékeny megismerése, a környezet és természetvédelem
„ Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó.
Van napsugara, vize pillangója, madara. Van virágja rengeteg sok.
Tanulj meg örvendeni nekik! Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ
szépségeiből, Csodálatosképpen megmaradt.”
A nevelés célja:
Hogy a gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos, és érzékszervi)
szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből az
életkoruknak megfelelő szinten. Alkalmazva a természettudományos
48
ismeretszerzés sajátos módszereit: megfigyelés, vizsgálódás-kísérlet, mérés,
összehasonlítás.
A valóság felfedezése során, pozitív érzelmi viszony alakítása, a természethez,
környezethez, emberi alkotásokhoz: tanulja ezek védelmét, értékének megőrzését.
„A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut,
amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz,
tájékozódáshoz szükségesek.
Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és
néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét,
a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét,
védelmét.”
Rácsodálkozunk a természet szépségeire, az évszakok változásaira, színek kavalkádjára,
leveleket, terméseket gyűjtögetünk, képeket nézegetünk. Megízleljük a gyümölcsöket,
salátákat készítünk, magvakat törünk és kóstoltatunk a gyerekekkel. A tevékenység
közben felfedezik a nagyság különbségeit, a színeket, formákat. Kezdeti, rövid sétákon
megismerjük az óvoda környékét, az épületeket, a szomszédokat, a kiskerteket.
Gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, s közben megfigyeljük a járműveket, azok
gyorsaságát, színét, esetleg márkáját. Sétát teszünk a közeli kiserdőben, megfigyeljük
évszakonként a változásait. Megkeressük azokat a környező családi házakat, ahol
háziállatokat tartanak. Télen madáretetőt helyezünk ki udvarunkra, így közvetlen közelről
is megfigyelhetik a madarak hangját, szokásait.
A tárgyakkal, dolgokkal való ismerkedés során matematikai ismeretekre is sort kerítünk.
A fák épületek nagysága, magassága, ezek felfedezése, összehasonlítása, a tulajdonságok
megismerése mind-mind a gyermekek matematikai tapasztalatait bővítik. A közvetlen
tapasztalás, megismerés során a gyerekek sokat kérdeznek, beszélnek, elmondják családi
élményeiket. Ezáltal fejlődik kifejezőkészségük, gyarapodik szókincsük.
A családias légkör, a biztonságérzet megteremtése mellett, kiemelt feladatunk, hogy
elegendő időt, helyet biztosítsunk a gyermeki tapasztalatszerzésre, az egyéni
beszélgetésre. A gyermeknek fontos, hogy kérdéseire korának megfelelő választ kapjon,
hiszen csak így meri elmondani véleményét, feltenni többi kérdését. A kisebbek
terhelhetőségéhez igazítjuk a séták hosszát, amit fokozatosan növelünk. Kirándulásokat
szervezünk állatkertbe, Közlekedési- Múzeumba, repülőtérre stb. A gyermeki
kíváncsiság egyre inkább a miértekre irányul. A földrajzi ismeretek bővülnek, a
nagyobbakat már a bolygók a csillagok is érdeklik. Gyermek lexikonok nézegetésével,
beszélgetésekkel tágítjuk a világról alkotott képüket. Ellátogatunk a vasútállomásra, a
buszvégállomásra, piactérre, postára gyógyszertárba, üzletekbe, ahol megfigyelhetik az
ott dolgozó felnőttek munkáját, a kulturált vásárlás mikéntjét.
A családi kapcsolatok elmélyítésében sok segítséget nyújt a családi fényképalbum,
videofilm nézegetés, az élmények felidézése. Évszakváltáskor a gyerekek is kiveszik az
udvar szépítésnek, rendezésének feladatából a részüket. Leveleket gereblyézünk,
kupacokba gyűjtjük, télen havat seprünk, lapátolunk, s az összegyűjtött hóból hóembert
építünk a gyerekekkel. A tavaszi nagytakarításból a csoportok is kiveszik részüket,
játékok, polcok tisztítása, babák fürdetése, babaruhák mosása. Ezek a közös
tevékenységek erősítik társaikhoz, óvodájukhoz ragaszkodásukat, feladattudatukat.
Mindez hozzátartozik, hogy megtanulják, becsülni mások munkáját, megszeressék,
védjék környezetüket.
49
Az óvodapedagógus feladata:
Az óvónő a gyermekekkel együtt alakítson ki olyan szabályokat,
szokásrendszereket, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a természet és
az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában.
Építsen a gyermek kíváncsiságára, érzelmeire, élményeire, tapasztalataira és abból
kiindulva új ismereteket nyújtson, illetve a meg lévőket rendszerezze, mélyítse.
Az óvodapedagógus segítse a gyermekek önálló véleményalkotását, tegye lehetővé
a döntési képességük fejlődését, a kortárs kapcsolatban és a környezetük
alakításában.
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és
ismeretszerzés során teremtsen alkalmakat a beszélgetésekre.
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.
Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, az emberi értékekhez.
Olyan hagyományok beépítése az óvodai életbe, amely változatossá teszi a
gyermek életét- jeles napok. (Víz világnapja, március 22. Föld napja április 22,
Madarak fák napja május 10, Környezetvédelmi világnap június 5, Takarítási
világnap szeptember 20, Állatok világnapja október első vasárnapja.
Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen a természetben, élőben
figyeltessen és tapasztaltasson meg a gyerekekkel.
Adjon lehetőséget az évszakok változásainak megfigyelésére, összefüggéseinek
felfedezésére, a rácsodálkozásra, milyen hatással van emberre, állatra és a
növényekre.
Figyeltesse meg a gyerekekkel a napszakok változásait és gyakoroltassa az ehhez
kapcsolódó tevékenységeket.
Építsen érzelmi kapcsolatokra, a családi kötődésekre, kikből áll, szűkebb és tágabb
rokoni baráti kapcsolatok, ünnepek témakörben teremtse meg a készülődés az
öröm és az emlékezés hangulatát (pl. fényképek, albumok, videó felvételek közös
megtekintése).
Ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda szűkebb és tágabb környezetét, az
emberek munkájának fontosságát.
Ismertesse meg a gyermekeket anyagi világunkkal és annak összefüggéseivel.
(föld, víz, levegő, fa, fém, műanyag, papír, textil)
Hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát, a keletkezett hulladékok szelektív
gyűjtésének, újrahasznosítását fontosságát.
Ismertesse meg a gyerekeket a technika világával, közlekedéshez, hírközléshez
kapcsolódó témakörökkel.
Figyeltesse meg a napi szituációkban a gyermekeket körülvevő környező valóság
színeit, mennyiségi térbeli viszonyainak összefüggéseit.
Törekedjen arra, hogy a témakörök feldolgozása során, komplex módon
kapcsolódjanak egyéb más művészeti kulturális témákhoz. (pl. évszakok témakör
színek, formák, számosságok vizuális alkotások, az évszakok esztétikája, testünk
témakör, táplálkozás, öltözködés, tisztálkodás, egészségünk megóvása, orvos
munkája stb.)
Tartsa szem előtt, hogy az ismeretek átadása során nem a mennyiség, hanem a
téma minél sokoldalúbb megtapasztaltatása, a gyermeki érdeklődés, kíváncsiság
kielégítése, a tanultak, hallottak, a játékban újraélése, az ismeretek tovább
fejlesztése, a párbeszéd, a kíváncsiság fenntartása az elsődleges.
50
Dajka feladata:
Vegyen részt a sétákon, kirándulásokon.
Segítse a csoportot kiskertjének kialakításában, annak gondozásában.
Vegyen részt a természetsarok kialakításában, kísérje figyelemmel rendbetartását.
Az eszközöket készítse elő a tevékenykedtetéshez.
A gyűjtő munkában aktívan vegyen részt.
A környezet esztétikájához járuljon hozzá.
A környezetvédelmi napok lebonyolításában vegyen részt.
Sikerkritériumok, elérendő óvodáskor végére
A gyerekek, szeretik és védik a természetet, óvják tisztaságát.
A gyerekek tudják saját, szüleik, testvéreik pontos nevét, lakáscímüket, szüleik
foglalkozását.
Ismerik testüket, érzékszerveiket, megfelelően ápolják.
Felismerik az évszakokat, el tudják mondani jellegzetességeiket.
Különbséget tesznek élő és élettelen között, ismerik az életfeltételeket.
Tisztában vannak a „növény” szó fogalmával, önállóan gyakorolják a
növénygondozást, részt vesznek a kerti munkában (ültetés, stb.)
Felismerik a házi- és vadállatokat, bogarakat, madarakat, csoportosítják
jellegzetes jegyeik, életmódjuk szerint.
Betartják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerik a közlekedési eszközöket,
megnevezik. Néhány közlekedési szakkifejezéssel is tisztában vannak (pilóta,
fénysorompó, kikötő-hangár stb.)
Kialakulóban vannak, azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti
és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges.
Szívesen vesz részt, sétákon, kiránduláson, rendezvényen és kiállításon.
Hazai tájak, élőlények megismerése kirándulásokon megalapozza a gyerekek
hazaszeretetét, hozzájárul magyarságtudatuk alakulásához.
A fejlesztő program kapcsolódása a környezet megismerésére nevelésben:
Azokat a módszereket alkalmazzuk, amelyek kapcsolódnak a gyermek életkori
sajátosságaihoz. A környezet megismerése nevelésben is előnyben részesítjük a
mozgásos, cselekvésre és érzékszervi megtapasztaltatásokra épülő játékokat. (pl.
ismerkedés az anyagokkal, tapintással zsákocskából kihúzhatja a követ a fadarabot, a
fémet stb., majd megnevezi, és párbeszéd kezdődhet a téma feldolgozása kapcsán)
A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése
Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így
szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések, először
passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül a szókincsükbe
51
Célunk:
A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli felfedezése,
megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodóan.
A matematikai érdeklődés felkeltése.
A logikus gondolkodás megalapozása.
Az óvodapedagógus feladatai:
A játék során adódó, spontán matematikai helyzetek kihasználása.
Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása
Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése,
megtapasztaltatása
Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése
A gondolatok, a probléma megfogalmazása, pontos, egyértelmű, a gyermekek
számára érthető közvetítése
Matematika tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni
fejlettségének, képességeinek figyelembevétele
A gyermek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika
elfogadása, szükség esetén rávezető kérdésekkel segítése
A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása, egyéni, páros,
mikrocsoportos szervezéssel
A mozgásos feladatnál, testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés
elmondása
Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához.
A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai
ítéletek megnevezése
Térbeli viszonyok, irányok és helyzetek pontos megnevezése
Figyelje a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse
és megtervezze az egyénekre szabott fejlesztési területeket.
Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek
A számfogalom előkészítése, megalapozása
Mennyiségek összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, tömeg,
űrtartalom szerint
Halmazok összemérése, elemek párosítása. Válogatások során nyíljon mód
párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére,
gyakorlására.
Fedezzék fel a rész az egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során
Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk, egyéni
fejlettségüktől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon
Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése
Mérések, különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg űrtartalom
Tapasztalatszerzés a geometria körében
52
Szerezzenek tapasztalatokat, gömbölyű és szögletes formáról, érzékeljék ezt
testükön, tárgyakon
Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből
Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról,
fedezzék fel a rész és egész viszonyát
Használják a logikai játékot, építsenek vele, feddjenek le felületeket
Tájékozódás a térben és a síkban
Irányok azonosítása, megkülönböztetése
Játékok során, figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, a
szimmetria érdekességét
Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is
Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is
felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat, játékokban színekkel,
hangokkal mozgással, formákkal.
Sikerkritériumok:
Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel, probléma
megoldó készsége jó.
Biztonságosan mozognak 10-es számkörben, tudnak összehasonlítani, szín,
nagyság, mennyiség szerint tudnak csoportosítani.
Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint, szétválogatni
Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait:
hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb
Ismeri az irányokat és helyesen értelmezi, feladatvégzése során (jobbra-balra,
előre-hátra, lent-fent.. stb.)
Helyesen használja a névutókat
Felismeri a sorba rendezés logikáját, s képes folytatni, legalább 3 elemszámmal
Az alapvető formákat felismeri, azonosítja (kör, négyzet, téglalap, háromszög)
Képes részekből az egészet kirakni
Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni.
(kocka, gömb, téglatest)
Van tapasztalata, a tükörképről, szimmetriáról
Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni
A környezet esztétikai összefüggései
Rajzolás, festés, mintázás, építés képalakítás, a kézimunka
mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel,
szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi
környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.
A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki
alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.”
53
Az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását
teszi lehetővé a gyermekek számára.
A gyermeki személyiség fejlesztéséhez járuljon hozzá az óvodapedagógus az ábrázolás
különböző fajtáinak alkalmazásával (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás,
kézimunka) és ismertesse meg művészeti alkotásokkal, népművészeti elemekkel.
A nevelés célja:
Az örömteli alkotás és nem a létrejövő mű esztétikai értéke.
A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális emlékezés pontosabbá,
könnyedebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása.
A gyermek kreatív önkifejezésének biztosítása.
Az óvodapedagógus feladata:
Biztosítson minél több egyéni és közös élményt, mely a gyerekek érzelmein
keresztül a vizuális bevésődést segíti elő.
Teremtse meg a megfelelő helyet, időt, a gyerekek számára is bármikor elérhető
eszközök helyét, rendjét és fordítson figyelmet a közvetlen környezet esztétikus
alakítására.
Ismertesse meg a gyermekeket az eszközök helyes használatával, a különböző
anyagokkal, technikákkal.
Teremtse meg az igény kialakítását az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet
esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására a gyermek belső
motivációjának és a szubjektív folyamatok összekapcsolásával.
Ismerje fel a gyermek motiválódását, és tudja, hogy ez milyen igényből származik,
akkor a gyermek alkotó-alakító tevékenységének feltételeit is ezekhez az igényekhez
kell igazítania./az anyagok, eszközök mindennapos elérhetőségének lehetőségével,
kiránduláson tapasztalt élmények által, múzeumlátogatásokkal…/
Hagyja, hogy a gyerekek a saját szintjükön, saját elgondolásaik szerint, saját
élményeiket alkossák újra, így a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.
Csak akkor segítse a gyermeket, ha azt Ő kéri.
Hallgassa meg a gyermeket, ha az elkészült rajzához, művéhez hozzámeséli mind
azt, amit nem tud ábrázolni.
Teremtse meg azt a légkört a csoportjában, hogy a gyermek alkotó tevékenysége
épüljön a játékra és kezelje a játék egy formájaként.
Erősítse a gyermek önbizalmát, hiszen ez az a terület, ahol nem lehet rosszat
létrehozni.
A nagyobbakkal szervezzen néhány együtt alkotási alkalmat, hogy a gyermekek
egymástól inspirációt kapjanak.
Sikerkritériumok:
Szívesen, örömmel jelenítik meg élményeiket, érzelmi életüket a vizualítás
eszközeivel.
Ismernek jó néhány alkotó tevékenységet (rajzolás, festés, gyurmázás- plasztikus
alakítás, karcolás, nyomat készítés, vágás, tépés, ragasztás, varrás stb.)
Képessé válnak az önfejlesztésre, s igényükké válik.
54
Alkotásaik tükrözik a világról szerzett ismereteiket, érzelmi megnyilvánulásaikat.
Ismerjenek jó néhány vizuális technikát, az eszközök használatát.
Képes a létre hozott alkotásának nyelvi magyarázatára is.
Képesek a különböző technikai megoldásokat önállóan ötvözni.
Tudják, hogy jót alkotni jó eszközökkel lehet, ezért gondoskodnak azok helyéről,
az eszközök karbantartásáról. (pl. ceruzahegyezés, ecsetmosás stb.)
A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása (mesélés, verselés, báb,
dramatikus játék)
Célunk:
A mesék, versek, mondókák segítségével a gyermeki személyiség fejlesztése Az
értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődés segítése, a magyar kultúra értékeinek átadása
A gyermek életkorának megfelelő, változatos irodalmi élmények iránti érdeklődés
felkeltése.
Biztonságos önkifejezés megalapozása, Az egyéni fejlődés biztosítása, az óvónő
személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés)
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
VERSELÉS MESÉLÉS
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében
megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző
formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és
szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az
anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek
természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a
gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok
igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint
életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és
ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken
keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti
és társadalmi környezetről.
Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten
szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző
tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi
képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás –
alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet
és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.”
Az óvodapedagógus feladata:
55
„ A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős
alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi,
értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és
konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel – feltárja a gyermek
előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és
megfelelő viselkedésformákat.”
„ Az óvodában a 3–7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi –
népmesék, népi hagyományokat
felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág
elemei, meséi –, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.”
Közös élményekkel az örömforrás biztosítása.
A társas kapcsolatok segítése a kommunikáció és metakommunikáció
gyakorlásának megteremtése.
A változatos irodalmi élmények közvetítésével a gyermek meglévő
tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, további élményeket,
tapasztalatokat szerezhet, az őt körülvevő környezetről.
A dramatikus, szituációs és bábjátékok iránti érdeklődés felkeltése, nyelvi
kifejezőkészség fejlesztése különböző tevékenységeken keresztül.
Személyes példa adása, mely segíti az egyéni fejlődést.
Differenciált foglakozás biztosítása, a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő
és a kiemelkedően fejlett gyermekek számára.
Érje el, hogy a gyerekek szívesen, örömmel forgassák maguk is, a különböző
könyveket, hogy tudják rendeltetésüknek megfelelően azokat használni.
A gyermek számára hiteles és elfogadható legyen a felnőtt mondanivalója. A
beszéd és a metakommunikáció összhangjának megteremtése minden esetben.
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
feladat.
Teremtsen olyan légkört, melyben a gyermek saját verse vagy mese alkotása
természetes lehetőség, alkotási forma.
Az önkifejezés módjai megjelenhetnek: énekléssel, ábrázolással, mozgással,
dramatizálással, bábozással kombinálva.
Az irodalmi anyagok összeállítása:
A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat
közvetít a gyermekeknek. Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai
élmény mélységét. A mesehallgatás elengedett, meghitt állapotában eleven, belső
képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki
élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, mert a későbbiekben az lesz majd valódi
olvasóvá, akit a mesék bevezettek a belső képek adta örömök és vigasztalás, indulati
feloldás és azonosulás világába. Az igényes válogatás párosuljon igényes tolmácsolással.
Válogatáskor pedagógiai, pszichológiai, módszertani szempontokat is érvényesítünk. A
kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású versekből állítjuk össze.
Olyan meséket választunk, amelyeknek cselekménye egyszerű, érthető ritmikus
ismétlődések jellemzik. Később bonyolultabb szerkezetű állatmesék, népmesék,
dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék alkotják a gyerekek meséit. A
56
magyar klasszikusok mellett, helyt adunk külföldi klasszikusok és a mai magyar írók
meséinek is. A mondókák, kiolvasók anyaga csúfolókkal, halandzsázó kiszámolókkal
bővül. Megismertetünk a gyermekekkel vidám, humoros verseket. Ezek anyagát a
népköltészet tárából, klasszikusok és a mai magyar költők alkotásaiból válogatjuk össze.
A nagyobbak meséi az eddigieken túl kiegészül a klasszikus tündérmesékkel, tréfás és
hazugság mesékkel, műmesékkel. Válogatunk meseregényeket, amelyeket folytatásokban
olvasunk fel. A nagyobbak versanyaga gazdagodik különböző típusú népi mondókákkal,
kiolvasókkal. Megismertetjük a gyermekeket gyakran használt népi bölcsességekkel,
közmondásokkal. A kiválasztott mesék, versek erősítik kötődésüket egymáshoz,
környezetükhöz, a természethez. A versek, mesék életkori és egyéni sajátosságaiknak
megfelelően
3-4 éves korban: megismertetünk 8-10 mondókát, verset, 10-14 mesét.
Höcögtetők, lovagoltatók, hintáztatók, altatók
Rövid mondókás mesék, halmozó láncmesék
Általuk kitalált rövid történetek
Egyszerű szerkezetű mesék, állatok dramatizálása
Ismétlődő szövegű állatmesék
Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek már ismernek néhány verset, mesét, mondókát.
Az ölbeli játékokhoz kapcsolódó rigmusok, mozdulatok örömet jelentenek,
biztonságérzetet adnak számukra. Az irodalmi műveken keresztül fokozatosan szoknak
hozzá, hogy csendben figyelmesen hallgassák, szeressék a mesét. Fontos, hogy mélyen
hasson érzelmeikre, ezért lényeges a mese feldolgozása. A nagyok segítségével,
fokozatosan vonjuk be a kisebbeket egy-egy mese megjelenítésébe.
Dramatikus játékokhoz kellékeket használunk, ami segíti a képzelet fejlődését az érzelmi
kötődést.
4-5 éves korban megismertetünk 4-5 mondókát 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét.
Népi mondókák
Kiolvasók, névcsúfolók, kitalált történetek
Hosszabb, rövidebb tréfás versek, verses mesék
Magyar költők értékes versei
Egyszerű szerkezetű tündérmesék, állatmesék
5-6-7 éves korban is minden lehetőséget megragadunk a kiolvasók, versek mondókák
stb. ismételgetésére, s újabb mondókákkal, versekkel gyarapítjuk ezeket. Lehetőséget
teremtünk a találós kérdésekkel való játékra, amelyek segítségével fejlődik képzeletük,
gondolkodásuk.
A délutáni pihenés alkalmával minden nap mesét mondunk, mellyel a nyugodt hangulatot
teremtjük meg. Lehetőséget adunk, hogy maguk találjanak ki meséket, történeteket vagy
saját elképzeléseik alapján fejezzék be. Ebben a korban 15-20 mesét ismernek a
gyerekek.
A könyvek egy részét, a fejdíszeket, síkbábokat a gyerekek számára elérhető helyen
tartjuk, hogy maguk is bármikor kezdeményezhessenek meséket. A verseket, mondókákat
gyakran a környezetünk tevékeny megismeréséhez kötjük. Ezzel is a komplex
megismerést, kultúránk átörökítését segítjük elő.
57
Az anyanyelv és a gyermek társas környezetének kapcsolatát alakító nevelési
feladatok az alábbi területek fejlesztésére adnak lehetőséget.
Mozgásfejlesztés
Mozgásfejlesztés (pl. dramatizálás, ritmikus mozgások)
Finommotorika fejlesztése (pl. bábkészítés stb.)
Szem-kéz. Kéz-láb koordináció fejlesztése (pl. mondóka, járással, tapssal kísérve)
Egyensúlyérzék fejlesztése (pl. tárgyak hordozása)
Testséma fejlesztés:
Testrészek ismerete (pl. népi mondókák, simogatók, mese szereplőinek
ábrázolásban megjelenítése stb.)
Test koordinációja, oldaliság tanítása (pl. az adott tárgyakhoz viszonyított
testhelyzet)
Érzékelés, észlelés (percepció) fejlesztése:
Vizuális fejlesztés
Tapintásos észlelés (minden munkajellegű feladat, a kéz szerepe)
Hallás észlelés (mese, vers, tevékenységek eszközök hangja)
Auditív ritmus (mondókák felismerése pl. tapsról,)
Auditív memória (pl. állathangok felismerése, utánzása)
Auditív zártság (pl. „mi hiányzik”?)
Térpercepció (pl. dramatikus játékok tér mozgásos észlelése munkavégzés
közben)
Jobb-bal térbeli irányok gyakorlása (pl. terítés, rendrakás stb.)
Keresztcsatornák fejlesztése (a hallott feladat megvalósítása cselekvésben,
finommotorika összekapcsolása beszéddel)
A beszéd fejlesztése:
Természetes módon a kommunikáció, az anyanyelvi és irodalmi nevelés célja és egyben
eszköze is a beszéd. Szóbeli kifejezése, minden élménynek a gyermek és társas
környezetének kapcsolatában.
Sikerkritériumok:
Az irodalmi művek hatása megjelenik a gyermekek tevékenységeiben. (játékban,
rajzban, beszédben)
Szívesen hallgatják és igénylik a verset, mesét.
Kialakul a belső képalkotás (ez az olvasás alapja)
Tisztán, szépen, érthetően beszélnek, mondataik, összekapcsolódnak,
mondanivalójuk lényegre törő.
Örömmel dramatizálnak, báboznak.
Tudnak maguktól is mesét, történetet kitalálni.
Ismernek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.
58
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Az óvodai zenei nevelés célja:
A zene iránti érdeklődés felkeltése, a befogadásra való képesség megalapozása.
A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének,
harmonikus, szép mozgásának fejlesztése
A szülőföld értékeinek átörökítése, hazaszeretet megalapozása, a népzene, a
népdal, a népszokások, néptánc és a népi hangszerek megismertetése által.
A zenei nevelés feladata:
A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia.
A közös éneklés, mondókázás, tánc segítségével az együttes élmény biztosítása.
Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek
összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően.
A zenei anyanyelv kialakítása és a zenei kultúra gazdagítása
A zenei kreativitás alakításában játszanak szerepet az énekes népi játékok és az
igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások.
Tartsuk meg a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát. A „gyermektánc”
óvodás korban: körtánc, páros forgás, guggolás, taps, kifordulás. Alakítsanak,
alkossanak a gyerekek ötleteiből új játékmozdulatokat.
Az óvodapedagógus vegye figyelembe a zenehallgatás anyagának kiválasztásánál a
magyar népdalkincsünket.
Zenei fejlesztésünk a családra alapozódik, hiszen az első zenei élményeit a családban
kapja a gyermek. A zenei nevelés az egész napot áthatja, délelőtt, lefekvéskor, délután.
Bármilyen élmény kapcsán, minden lehetőséget kihasználunk az éneklésre,
mondókázásra, körjátékok játszására. Az óvónő éneklése, hangszeres előadása a
gyermeket utánzásra készteti. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték, a
mondókázás, a tánc a magyar kultúra fontos része.
A zenei fejlesztést népdalokra, neves népdalkutatók összeállítására építjük.
A zenei kultúra megalapozása a motiváló hatású érdeklődés-felkeltésre épít. A gyerekek
figyelmét ráirányítjuk a környezetünk hangjainak szépségére, érdekességeire.
Lehetőséget biztosítunk arra, hogy szűkebb és tágabb környezetükben így a természetben
is, közösen felfedezzük és utánozzuk a járművek, állatok, természeti jelenségek hangjait.
3-4 éveseknél
Az érzelmi biztonság megteremtését tartjuk a legfontosabbnak. A szeretetkapcsolatban
segítséget nyújtanak a különböző ölbéli játékok, lovagoltatók, höcögtetők, tenyérjátékok,
melyek feloldják a gyerekek szorongásait, pozitív hatásúak a beszoktatás idején.
Spontán dalolgatás és mondókázás alkalmával érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, a
hangos-halk, a magas- mély különbségét, megismertetünk néhány hangszert, valamint
megteremtjük az énekes gyakorlás lehetőségét, az öröm és vidámság kifejezését.
Általában ebben a korban 10-15 énekes játékot, tudnak biztosan énekelni 6-8 mondókát,
1-2 műdalt.
59
5-6-7 évesek
Képesek bonyolultabb ritmusú dalok éneklésére. Tudják használni a ritmuseszközöket,
képesek a párcserés, sorgyarapító, fogyó, kapus, hidas stb. játékok kijátszására. Az
énekes játékok, gyermektáncok, mozgásra serkentik a gyermekeket. Mozgásuk szebbé,
összerendezettebbé válik, erősödik a gyermekekben az összetartozás érzése, ezáltal
változik társas kapcsolataik minősége. A zenei nevelés az örömforráson túl,
képességfejlesztő hatást is gyakorol a gyermekek életében. Forrai Katalin által
kidolgozott, Ének az óvodában című szakirodalomból válogatva valósítjuk meg
Az óvodapedagógus feladatai:
A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal,
zenei játékokkal.
A felhasznált zenei anyagok igényes életkornak és az adott csoport képességeinek
megfelelő válogatása.
Segítse elő a gyermekek együttműködő, egymásra odafigyelő magatartásának
alakulását.
Ismertessen meg a gyermekekkel mozgásos népi játékokat.(pl. métázás, bottal
labda célba juttatása, ugrókötelezés, hunyó játék kitapsolással, szerepjátékok, (mit
ásol héja, Gyertek haza ludaim)stb.
Együttjátszás közben ügyeljen a viselkedési normák, esztétikus mozgás
finomítására. (testtartás, tekintet, kéz) Az óvodai nevelés teljes rendszerébe
próbálja beépíteni a zenehallgatási lehetőségeket.
A gyermek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei
önkifejezésének fejlesztése.
Az összerendezett esztétikus mozgás fejlesztése
Ismertesse meg a gyerekekkel a különböző hangszerek, eszközök használatát,
megszólaltatásuk módját.
Sikerkritériumok:
A gyerekek örömmel játszanak énekes játékokat
Bátran énekel, akár egyedül is
Korához képest tisztán énekel
Mozgása esztétikus, ritmust követő
Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést
Képesek a játékok szabályait betartani.
Tudnak ritmust, dallamot rögtönözni.
Megkülönböztetnek zenei fogalom párokat (halk-hangos. gyors- lassú, magas-
mély stb.)
Élvezettel hallgatnak zenét.
Felismeri néhány hangszer hangját
Maga is képes egyszerű hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).
Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.
60
A FEJLESZTŐPROGRAM
A fejlesztő program alkalmazása, az egész nap folyamán jelen van. Minden
tevékenységen keresztül az óvónő alkalmazza, melynek során messzemenően figyelembe
veszi a gyermekek érdeklődését, épít az érzelmi motiváltságukra, a jó közérzetük
biztosítása mellett, folyamatosan, következetesen alkalmazza nevelő munkája során.
A fejlesztő programunknak is kiemelt területe a mozgás. Felzárkóztatást igénylő
gyermekeknek mikrocsoportos foglalkozásokat szervezünk, melyeket ilyen szakirányú
végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok végeznek.
A tehetség ígéretes gyerekekkel az óvodapedagógusok csoportjaikban egyénileg, ill.
kisebb csoportokban foglalkoznak, külön megtervezett foglalkozások, kezdeményezések
keretén belül.
Az óvodapedagógus feladata:
Ismerje meg a gyermek családi környezetét, szociális hátterét.
Jellemezze egész viselkedését az együttműködési készségre, a segíteni akarásra
való törekvés.
Biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét az érzelmi biztonságot.
Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességét, tehetségét, egyéni fejlődési
ütemét.
Segítse a gyermeket tehetsége kibontakoztatásában, valamint a hátrányos
helyzetéből való felzárkóztatásában.
Hívja fel a szülő figyelmét a gyermek kiemelkedő képességeire.
Az óvónő feladata, a gyermek érési folyamatához igazodó differenciált tervezés:
Ne az életkor határozza meg a tervezés tartalmát, hanem a gyermek minél jobb
megismerése a legfontosabbak egyike.
Törekedjen a gyermek számára a kötetlen tevékenységi keret megteremtésére, és
abban, azon belül találja meg az adott gyermek fejleszthetőségét. (játék, mozgás)
Ez már önmagában alkalmat teremt a differenciált fejlesztésre.
Fejlesztése abból induljon ki, hogy a gyermek az adott időben, mely fejlettségi
fokon áll, valamint építsen az érdeklődésére.
Fejlesztésről akkor beszélhetünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel megelőzi a
gyermek aktuális fejlettségi szintjét
61
Mozgásfejlesztés
Nagymozgások fejlesztése
Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya
változik.
1. Járás
a.) kis és nagy lépésekkel,
b.) különböző irányokba fordulással,
c.) változó szélességű sávok, vonalak között,
d.) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával.
2. Futás
a.) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással,
b.) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással,
c.) változó szélességű sávok között,
d) különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével
3. Ugrás
a.) "távolugrás" (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra,
b.) "magasugrás",
c.) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában,
d.) különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb.),
e.) szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés.
f.) mélyugrás.
4. Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban
a.) különböző irányokba, majd irányváltoztatással,
b.) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka,
fa),
c.) különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.
Egyensúlygyakorlatok
1. Állás: a.) állás lábujjon - sarkon állás
b.) állás féllábon.
2. Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb.
3. Kúszás egyenes padon
4. Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok, (roller, bicikli, kor-
csolya, stb.).
5. Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások.
Szem-kéz koordináció fejlesztése
1.Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról,
különböző tárgyak fölött (szék, stb.)
Babzsák csúsztatás két vonal közé,
Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra.
62
2. Karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó
távolságról.
3. Kugli-játék.
4. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal válto-
zó távolságról, labda célba ütése bottal.
Szem-láb koordináció fejlesztése
1. Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal.
2. Karika különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás.
3. Lábbal különböző formák rajzolás, alkalmi felületen, homokba, pad-
lóra, stb.
4. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában.
5. Függeszkedés: átfogással tovahaladás.
Finommotorika fejlesztése
1. Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti
formák, alakzatok kialakítása).
2. Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel,
majd fokozatosan kisebbekkel).
3. Papírhajtogatás - papírfűzés, mintaalakítás.
4. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból.
5. Mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig.
6. Vágás, domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult for-
mától a nehezebbekig.
7. "Papír-ceruza" feladatok
a.) rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával),
b.) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon,
c.) sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak
átírása.
8. Kéziszergyakorlatok.
Testsémafejlesztés
A testrészek ismerete
1. Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal,
jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy ...).
2. Tevékenységek a testrészek megismerését célozva:
a) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által
b) a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést
c) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt
d) a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét
e) az előzőek megismétlése csukott szemmel.
63
Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután a testrészek részeinek
hasonló módon való begyakorlása ...
3. Meghatározott testrészekre koncentrálás
a) különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni
a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni.
b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a
különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában.
A test személyi zónájának alakítása
1. Az "oldaliság" tanítása
a) színes szalaggal, (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon,
b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát gurítani, babzsákot
dobni, karikát felemelni, stb.)
c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb.
2. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos felada-
tokkal:
a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé,
b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra.
3. A test függőleges zónájának megtanítása:
a) játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a
lábak elé.
4. Az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel.
5. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal
alkalmazható).
a) állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.
b) ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb.
c) térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.
d) feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.
Testfogalom
A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A
fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a
nyelvi megfogalmazásoknak. (I. 1-3.)
1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját.
2. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán
és másokon, megszámlálni.
3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni.
4. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.
64
Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások
1. Fej
a) fejfordítás és fejkörzés,
b) csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott
kézzel és egyszerre mindkét kézzel
c) Csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert
helyzetű tárgy felé.
2. Törzs
a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső-közép-tartásban
tartott karokkal,
b) a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl.
3. Karok
a) karkörzés előre és hátra,
b) karok helyzetének utánzása,
c) oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör
mentén,
d) különböző karlengetések ritmusra,
e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése,
f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás,
g) karhúzás és tolás, páros munka.
4. Ujjak
a) a kéz ökölbe szorítása,
b) az ujjak ide-oda mozgatása,
c) ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra,
d) a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva.
5. Lábak
a) a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és
lassan,
b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza,
c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le,
d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk,
e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése,
f) törzshajlítás bokafogással,
g) szökdelés, ugrálás,
h) szökdelés váltott lábbal, láblengetés.
6. Lábak és lábujjak
a) Sarokemelés és leengedés,
b) a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, "pipálás",
c) járás sarkon és lábujjhegyen,
d) a külső talpélen járás, a kartartás törzs mellett,
e) ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon,
f) törzshajlítás előre,
g) hanyattfekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra,
h) babzsák fölmarkolása lábujjal.
65
Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni.
Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés)
Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma
fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is
szükséges.
A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi
fejlesztés.
A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése.
A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi
(auditív) és motoros tevékenységgel.
Vizuális (látás) fejlesztés
Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a
finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek
gyakorolják a szemmozgás kontrollját.
1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak
követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb. A fej mozdulatlan
marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben
végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az
iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése.
2. A szem fixációs működésének erősítése:
a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig
(fel, le mozgatjuk).
b) Egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10
mp-ig.
A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési
feladatot adunk.
3. Vizuális zártság - egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik?
a) Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni.
b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat?
c) Rejtett figurák megtalálása (Dörmögő).
4. Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása:
mi történt először, ... mi következik?
5. Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása.
a) Tárgyakból kirakott - gyöngyök, kockák, rudak, kártyák - minták folytatása...
b) rajzos - képi - minták elrendezése (fekvő alak ..., ülő alak ..., álló ..., járó ...)
c) sorminták rajzolása.
66
6. Vizuális helyzet - pozíció felismertetése:
(négymezős tábla) (pl. matematika foglalkozáson a szimmetria)
a) mágnestáblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe,
b) a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt,
c) az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni.
7. Vizuális memória fejlesztése:
a) Egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni,
b) vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb. (fokozatosan
növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése).
Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése
1. A lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakítása:
a) Formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal
való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel).
b) Padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása.
c) Padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más
méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére.
2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek kör-
nyezetében: bemutatása azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási fela-
datok (lottó, dominó).
3. Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző
minták kirakása. (lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhe-
tetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont
figyelembevételét követelve, pl. csak szín, vagy csak forma stb. kevesebb
elemtől az összetettebb formákig.)
4. Minták rajzolása, festése.
5. Részekből különböző alakzatok összerakása.
A tapintásos - sztereognosztikus - észlelés fejlesztése
1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés,
mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával.
2. Különböző formák, méretek alakítása minta után.
3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. "Varázsoljuk el!"
4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. az említett fejlesztési módoknál
főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a
kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet.
A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával:
67
-"Érzékelő zacskó", "Elvarázsolt zsákocska"
.a) Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? milyen? mérete, formája,
felülete,
anyaga, stb.
b) A tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorbarendezni fokozatuk szerint,
csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján.
Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése
1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus
segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe, stb.), lábbal (lépés előre, hátra, stb.) nyitott
szemmel mozgásokat megismétel.
2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni.
A térészlelés - térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése
1. Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével:
a) Rácsos papíron, szöges táblán, lyukastáblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a
mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével.
b) A jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával.
c) A négy fő iránymező megismertetése az említett módon.
2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal:
a) Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása.
b) A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás,
elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette.
c) Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból.
d) A fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése.
3. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása.
A hallási észlelés (auditív) fejlesztése
A hangzási analízis-szintézis fejlesztése
1. Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent,
különböző hangok működnek bennük. Figyeljünk a természet hangjaira.
2. Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben
szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat.
3. Ritmusvisszaadás csukott szemmel.
4. Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre,
bogár, béka, róka, rózsa, stb.
5. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma..., te..., si..., stb.
6. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk,
amelyek tartalmazzák ezeket.
68
A keresztcsatornák fejlesztése
1. Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése:
a) Tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban,
b) vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az "érzékelő
zacskóból".
c) Egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás
átfordítását.
2. Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése:
a) Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások
vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét
b) "Figyeljünk a hangokra!" A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, "minek a
hangja?". (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés)
c) Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok
megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése.
3. Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése:
a) Bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát
felismerje a vizuális mintában.
b) Mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát.
c) Vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti
finom különbségek megfigyeltetésére, észrevétetésére is használható.
4. Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése:
A gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert
és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy
másik személy jellemez.
5. A szem-kéz koordináció fejlesztése:
A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontroll fejlettségével való
összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A következő
szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél beszéltünk.
Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségei megfelelően fejlettek
ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és
festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni
tanulni. Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű
fejlesztésre.
Verbális fejlesztés
1. A tárgyak megnevezése
A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése:
a) Ruházat:
69
zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz,
nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi,
fürdőruha (testséma)
b)Testrészek:
törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök,
homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj,
könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb,
hát, térd, (testséma).
c) Cselekvések:
sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog,
elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, (fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik,
csavar, hajlít, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel,
leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál,
taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg(dalózik), keresztez,
megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen(t), koppint, tapsol, kiabál, fütyül,
izeg, mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol,
beszélget, cseveg, fecseg, figyel (testvázlat nagy és finommozgások).
2. Térbeli viszonyok
a) Irányok:
fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra,
végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel (valamihez), messzire,
távol valamitől, emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb,
keresztben, magasabban, alacsonyabban.
(Nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció,
sorozatba rendezés, stb.).
b) Helyzet:
-on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén,
középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül,
előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan,
alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb., utolsó, itt, ott, kívül, belül. (Nagy és
finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat.)
c) Idő:
most, után, előbb, később, hamarosan, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét,
hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét karácsony, kezdődik, befejeződik.
(Időbeli sorrendiség, nagy és finommozgások.)
3. Osztályozás
a) Alapformák:
Kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt,
csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe vonalú, cikcakk, csúcs, sarok, oldal,
él, hajlás, ferde.
70
Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységekhez kötötten
használjuk.
b) Alapszínek:
piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor
(ibolya).
c) Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség:
Nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony,
kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes,
savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos,
különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég egyenlő. (Sorozat,
auditív-vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom.)
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének elősegítése
a Tulipán Óvodában
Különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki:
- sajátos nevelési igényű
- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
- kiemelten tehetséges
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjai:
Tanulási problémákkal küzdő gyermekek
tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség
miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)
tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
/óvodáskorban erre utaló jelek/, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba)
Magatartászavarok miatt problémás gyermekek
visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes,
visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a páros tevékenység, a testre szabott
differenciált egyéni munka, motiválás, bíztatás, dicséret stb.
71
ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen,
kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a
velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése
az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja,
segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.
Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek
intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló:
matematikai, nyelvi stb.)
művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)
pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)
szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)
A kiemelten tehetséges gyermek
Óvodáskorban tehetségígéretes gyermekről beszélhetünk. A szülők és az óvoda (később
az iskola) feladata, hogy a gyermek adottságai később tehetséggé válhassanak.
Alapelvünk, hogy a tehetséges gyermek is elsősorban gyermek. Óvodástól elvárható
viselkedést várhatunk tőle!
Célunk:
Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit
Fejleszteni a tehetséges gyermek erős oldalát
Erősíteni a gyermek fejlődésének gyengébb területeit
Az adottságok, a tehetség kibontakoztatásához megfelelő, szerető, elfogadó
légkör kialakítása
Feladataink:
Az óvoda elsődleges feladata a tehetségígéretes gyermek nevelésében:
- tehetségfejlesztés megalapozása
- érzelmi alapok lerakása
72
- lehetőségek megkínálása
A kreativitás felkeltése és éltetése a gyermekekben. A játék nagyon fontos elem a
kreativitás gyakorlásában!
Kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális
szükségleteit.
Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés
A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése
Harmonikus fejlesztés (a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése, gyenge
oldalának kiegyenlítése)
A pedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen
A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében, segítségnyújtás
megfelelő iskola kiválasztásában.
A pedagógusok esetmegbeszéléseket tartanak a tehetségígéretes gyermekekkel, a
tehetséggondozás formáival, kivitelezésével kapcsolatban.
Partnerek bevonása a tehetséggondozásba.
Első lépés a tehetségnevelésben: a tehetségígéretes gyermekek felismerése.
a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével,
azonosításával kezdődik
a pedagógusoknak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott
előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet
Tehetséges kisgyerekek korai jellemzői lehetnek az alábbiak:
Változatos és gazdag a szókincse,” felnőttes” kifejezéseket használ
Az átlagnál sokkal hosszabb ideig képesek egy dologra figyelni, egy dologgal
foglalkozni.
Meglepő pontosságú, illetve részletességű hosszú- és rövidtávú memória.
Fejlett a képzelőereje, amely megnyilvánulhat korai szerepjátékokban.
Kérdései mögött kifejezett gondolkodást, logikát fedezhetünk fel.
Az őket érdeklő dolgoknál szinte nem igényelnek bíztatást, dicséretet, ami nem
érdekli őket, ott annál több motiváció szükséges.
Gondolkodásmódja rugalmas: könnyen köt szokatlan asszociációkat egymástól
távol álló gondolatok között, már korai életszakaszban jellemezheti az absztrakt
gondolkodás.
Korán érdeklődik számok, betűk, logikát igénylő játékok iránt.
Saját személyről való tudatosság és önreflexió korai megjelenése (például
szóhasználatból, kifejezésekből látszik, mint "szerintem", "erre gondoltál", "baba
eltöprengett", "jó itt feküdni").
Szenvedélyes (csillapíthatatlannak tűnő) érdeklődés a külvilág, az emberek, a
tárgyak, természeti jelenségek, zene, gépek működése stb. irányában; már
óvodáskor előtt rengeteget kérdez, okokat és összefüggéseket próbál találni.
Fejlett koordináció és finommotoros mozgás jellemezheti.
Kifejezett a kritikai érzéke, kritikus másokkal és önmagával.
Fokozott energizáltság, nem tűri a tétlenséget, kicsi az alvásigénye.
73
Makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne.
Általában feltűnően jó a humorérzéke.
Gyakran túlérzékenyek, könnyebben megharagszanak vagy sírva fakadnak
(előfordul az érzelmi-akarati élet éretlensége).
Sokan közülük az átlagnál gyorsabban fáradnak.
Gyakran foglalkozhatnak „felnőtt” problémákkal (pl. halál, háború).
Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival.
Gyakran magánál idősebb játszótársakat preferál.
Sokszor irányítója a játékoknak, megváltoztatja a játékszabályokat.
Egyenlőtlen fejlődés is jellemezheti.
Óvodánkban a kiválóan kreatív, tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése három síkon
történhet:
1. Óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva
Ezeket tevékenységeket a délelőtt folyamán, akkor szervezzük, amikor a csoportokban
mindkét pedagógus bent van. A nap folyamán a pedagógus a dúsítás (gazdagítás) elvét
alkalmazva minél több tevékenység lehetőségét biztosítja a gyermekek számára. Itt nem
csak a tehetséges, hanem minden gyermek részt vesz a tevékenységekben. A gyerekek
megfigyelése ebben a helyzetben ad leginkább lehetőséget arra, hogy felfigyelhessünk
az egyes gyermekek adottságaira, esetleg a tehetségígéretes gyerekekre.
2. Kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében
A tehetségígéretes gyermekek számára kisebb csoportban is szervezünk
tevékenységeket, az adottságaiknak megfelelően. A „tehetséggondozó” köröket több
pedagógus vezeti heti váltásban, a gyermekek egy- egy foglalkozáson létszáma 10-15
fő.
Ezeket a tehetséggondozó köröket, megvalósítás formáját, módját, személyi feltételeit
az éves munkatervben rögzítjük.
3. Gyógypedagógiai egyéni fejlesztés az egyenlőtlen fejlődés esetén
- Az egyéni/kiscsoportos fejlesztések alkalmával mindenképpen építünk a kiemelkedő
területre, az erősségekre, ezzel motiválva a gyermeket és fejlődését.
- Általában az érzelmi- szociális érettség fejlődés területén tapasztalhatunk lemaradást,
ugyanakkor bármely részképesség terület gyengébb, azt a hátrányt kell enyhítenünk.
- Esetmegbeszélések alkalmával a fejlesztő pedagógus megosztja tapasztalatait a
tehetségígéretes gyermekekkel kapcsolatban, óvodapedagógusaival, szülővel.
Partnereink a tehetséggondozásban:
1. Szülő
A szülő feladatai tehetségígéretes gyermekének nevelésében:
- Biztosítson érzelmi stabilitást a gyermeknek.
74
- Nyújtson támaszt, álljon mellette, ezzel hozzájárul a „csodához”, a tehetségígéret
kiteljesedéséhez.
- Lehetőségeihez képest biztosítsa gyermeke tehetségének kibontakozását a
megfelelő fórumok felkeresésével.
Az elsődleges nevelője gyermekének, sokat tehet gyermeke adottságainak
kiteljesedésében, ugyanakkor gyakran szüksége van a pedagógus segítségére,
szakértelmére abban, hogy felismerje, gyermeke kivételes képességű.
Mi, pedagógusok minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gyermekük
tehetség ígéretes. Segítséget nyújtunk arra nézve, hogy milyen irányba érdemes a
gyermek számára minél több lehetőséget adni, tehetsége kibontakoztatására. A hátrányos helyzetű családok külön figyelmet igényelnek ebben a tekintetbe is.
2. Nevelési Tanácsadó
A helyi nevelési tanácsadóval napi szakmai kapcsolatban van intézményünk. A
tehetségígéretes gyermekek felismerésében, a hátrányok leküzdésében speciális
szakembereik segítségünkre vannak (pl. pszichológiai segítségnyújtás).
A tehetséggondozás dokumentációja:
- A munkaterv tartalmazza az adott évre kitűzött célokat, feladatokat, a személyi, tárgyi
feltételeket.
- A tehetséggondozó műhelyek vezetői éves tervet készítenek, jelenléti ívet vezetnek a
foglalkozáson részt vevő gyermekekről, a foglalkozások témáját rögzítik. Az éves
tervben rögzítetteknek megfelelően, a szülők nyílt nap keretében megtekinthetik a
foglalkozásokat.
Sikerkritériumok:
A tehetséggondozás akkor lesz fenntartható és eredményes, ha a nevelőtestület együtt
gondolkodik, egységet képvisel, és meggyőzi a szülőket és más partnereinket a
tehetséggondozás fontosságáról.
A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal
küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel
bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt
családokét.
Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek
veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a
világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi
fejlődésükhöz.
75
Feladatunk az együttműködésre késztető kapcsolattartás.
A hátrányos helyzet leggyakoribb okai:
A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele,
értékrendje
A család lakhelye és környezete
A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota
A családtagok száma
Környezeti okok lehetnek
Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek
Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése
Szülők iskolázatlansága
Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen
bánásmód (lelki, fizikai abúzus), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű,
felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér
Negatív hatású baráti kör
Anyagi okok lehetnek
Munkanélküliség
Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem
A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen
A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik
Egészségügyi okok
Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság
- mozgáskorlátozottság
- érzékszervi károsodás (látás, hallás)
- szervi rendellenesség
Tartós betegség
Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)
Higiénés hiányosságok
A gyermek személyiségében rejlő okok
Értelmi és/vagy érzelmi, szociális fejlődési elmaradás, rendellenesség
Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében
Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása
Az önművelés igényének kialakítása
A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása
Praktikus ismeretek elsajátíttatása
A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás,
külső segítség felajánlása
Családi életre és egészséges életmódra nevelés
A testnevelés, az alapvető mozgás, az egészséget értéknek tekintő
gondolkodásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét kialakítani.
76
Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére
Differenciált fejlesztés.
Egészséges életmódra nevelés
A mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése
Tehetségígéretes gyermekek felkészítése, részvételük tehetséggondozó körökben.
Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak
(képességfejlesztés, mozgásfejlesztés, logopédia)
Kulturális rendezvények csoportos látogatása (színház, könyvtár…)
Szülőknek felajánlott segítségnyújtási lehetőségek: Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyitott napok,
adventi barkácsolás, kertgondozás, kirándulás, családi nap stb.
Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi
beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban,
valamint írásos tájékoztatón keresztül.
A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása a teljes óvodai életet, a nevelőmunkát,
nevelési folyamatot átható törekvésünk. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető
feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki
személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges.
Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell
az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során
gyermeki jogok gyakorlása során
az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (tájékoztatás a
jogszabályokról, lehetőségekről)
feladatunk az is, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul
teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson
Sajátos nevelési igényű gyermek
A sajátos nevelési igény általános feltételei
Az óvodai pedagógiai program sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséről szóló
törvényi és jogszabályi háttere:
77
A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyerek,
tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozási
zavarral) küzd. (2011. évi CXC. tv. 4§25.)
A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról
szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
Intézményünk Alapító Okirata a „ Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének szakmai feladatai”-ként a beszédfogyatékos és az egyéb pszichés
zavarral küzdő gyerekek ellátását jelöli ki. (517/2015. sz. határozat 2015. 08. 31.)
Az intézménynek és pedagógusainak figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű
gyerekek nevelésének irányelveit.
Nevelési alapelveink:
Emberi jogok, és méltóság tiszteletben tartása;
Gyermeki személyiség tiszteletben tartása;
Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megvalósítása;
Másság elfogadása, tolerancia;
Minden érintett kapja meg a sajátos nevelési szükségletének megfelelő sérülés-
specifikus ellátást;
Titoktartási kötelezettség betartása, minden szinten.
Gyermekkép
Az óvodában integráltan nevelhető gyermekek köre, az óvodai felvétel feltétele:
Betöltött 3. életév;
Közösségbe illeszthetőség, integrálhatóság;
Óvodaérettség (képes kommunikálni, kéréseit, szükségleteit tudja közölni;
szobatiszta)
Alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei;
A gyermek érdekeit szolgáló, és a tényleges fejlődést biztosító megállapodás az
óvoda, és a szülő, gondviselő között.
Az óvoda humán erőforrásai, személyi feltételek:
Személyi erőforrásként biztosítani kell a szakember ellátottságot. A SNI
gyermekek létszáma és sérülésük súlyossága függvényében kell alkalmazni a
78
szakembereket: gyógypedagógust (a sérülésnek megfelelő végzettségű), fejlesztő
pedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst.
A továbbképzések szervezésénél előnyt élveznek az SNI gyerekek „másságát”
megismerő, az integrált nevelésről szóló ismereteket közvetítő képzéseken való
részvétel biztosítása. Törekszünk arra, hogy a nevelőtestületünkben egyre több
pedagógus szerezzen megfelelő szakképesítést, az óvodai dajkák támogatása
abban, hogy a gyógypedagógiai asszisztensi képzésen részt vehessenek.
Személyi feltételek:
1 fő gyógypedagógus (pszichopedagógus)
1 fő logopédus
1 fő óvodapszichológus
3 fő pedagógiai asszisztens
Tárgyi feltételek:
A hatékony egyéni, és kiscsoportos fejlesztéshez rendelkezésre áll egy megfelelő
helyiség, nagysága, bútorzata, mérete, formája, funkciói, felszereltsége
alkalmazkodik, és illeszkedik az SNI gyermekek enyhe fokú sérüléséhez
(fejlesztő szoba).
A nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések,
(készségfejlesztő játékok, szemléltető eszközök, valamint a SNI gyermekek
nevelését, fejlesztését biztosító eszközök, berendezések) nélkülözhetetlenek,
beszerzésük folyamatosan történik.
Intézményünk könyvtári állománya folyamatosan bővül szakirodalommal,
folyóiratokkal, amely a pedagógusok és minden dolgozó rendelkezésére áll,
segítve munkájukat.
Óvodakezdéshez szükséges dokumentumok:
Orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolások;
A megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai vélemények, vizsgálati eredmények;
A szükséges gyógyszerekről szóló orvosi igazolás;
A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakvéleménye, javaslatai a szakmai
ellátásra, fejlesztésre vonatkozóan.
Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése:
Minden gyermek a saját szintjéhez, önmagához képest fejlődjék és érje el, vagy
közelítse meg az életkorára jellemző szintet.
79
A sajátos nevelési igényű gyerekek számára nevelőtestületünk biztosítja az
esélyegyenlőséget az együttnevelés tükrében.
Célunk, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek során könnyebben tudjanak
beilleszkedni a társadalomba.
Alapelvünk:
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
A gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek
integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők.
A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden
rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik
fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, ismereteik bővítéséhez.
Az óvodapedagógusoknak olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk,
melyben a gyerekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos
megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás).
Az ellátást minden esetben a szakértői bizottság vizsgálati véleményében
foglaltak szerint biztosítjuk.
Az elfogadás feltétele, hogy belátjuk:
A sérült ember is egyedi, megismételhetetlen, ezért sajátos nevelési
megközelítést, egyéni bánásmódot igényel ugyanúgy, mint bárki más;
Elsősorban ember, s csak aztán sérült, más;
Egy közös világunk van – ha csak óvjuk őt, kizárjuk őt ebből a közös világból;
Meg tudja mondani, mire van szüksége, a pedagógusnak értő figyelemmel kell
felé fordulnia;
Nem helyette kell cselekednünk, csak a szükséges feltételeket kell
megteremtenünk.
Az integrált nevelés előnyei:
A gyermek személyiségére pozitívan hat;
A sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedik ép társaik közé;
A befogadó csoport empátiája nő;
A szülők örömmel élik meg;
Felgyorsul a fejlődési tempó;
Elősegíti az iskolai integrációt.
80
A sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából:
Megtanulja, hogy ő más;
Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el;
Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik;
Társadalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátít el;
Fejlődik az alkalmazkodó képessége;
Szocializációja magasabb szintet ér el.
Az egészséges gyermek szempontjából:
Beépül a másság tapasztalata;
Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia);
Megtanulja az együttműködés más formáit;
Saját egészsége, épsége felértékelődik;
Elfogadóvá válik;
Önismerete, önértékelése erősödik;
Fejlődik az alkalmazkodóképessége.
Az óvodapedagógusok nevelőmunkájának irányelvei, feladatai:
A pedagógusoknak minden gyermek esetében az általános nevelési elvek, fejlesztési
tartalmak megvalósítására kell törekednie. A sajátos nevelési igényű gyermek számára
éppen úgy elérendő cél az önállóságra nevelés, az alkalmazkodó készség kialakulása, a
kiegyensúlyozott érzelmi-akarati élet, a társas kapcsolatok kialakítására való képesség.
Ugyanakkor az óvodának figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyerekek
nevelésének irányelveit.
Az elfogadó viselkedés és magatartás kialakítása a gyermekközösségben, ezen
belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség,
empátiás készségek kialakítása.
A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvodapedagógus vegye
figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai, pszichés
állapotát.
Ismerje fel, a gyermekben rejlő képességeket és segítse kibontakozásukat.
A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy
önállóan tudjon cselekedni.
Az óvodai csoportban dolgozó dajka az óvodapedagógushoz hasonlóan legyen
tudatában modell szerepének, kommunikációja, bánásmódja igazodjon a sérült
kisgyermek igényihez.
A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelése érdekében a
pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai területen.
Az óvodapedagógus és a dajka is legyen tudatában, hogy a sérült kisgyermek
harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő
környezet segíti.
81
Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket
juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális
szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés.
A habilitációs, rehabilitációs egyéni vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai
kompetencia.
A gyógypedagógus az óvodapedagógusokkal való együttműködés során:
Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
Javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk
alkalmazására;
Figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési
szükséglethez igazodó módszerváltásokra; fejlesztő feladatok alkalmazására,
Együttműködik az óvodapedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi
a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait.
A Tulipán Óvodában megvalósuló integrált nevelés
Tevékenységek, feladatok:
Helyzet, állapot felmérés, igények felmérése;
Az integráció személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése; kapcsolatfelvétel
szakemberekkel (a felmerülő szükségletek alapján);
Együttműködési formák és szintek megbeszélése, megállapodás;
Az óvodai és szülői közösség minden szintjének felkészítése;
A fejlesztő eszközök, speciális eszközök bővítése a gyermekek szükségleteinek
figyelembe vételével;
Az integrált nevelés megvalósítása megfelelő szakemberekkel, egyéni és
csoportos formában;
Továbbképzések, tréningek;
Szakmai műhelymunka.
A fejlesztés általános területei, feladatai:
érzékelés – észlelés fejlesztése;
figyelem fejlesztése - koncentráltsága, terjedelme, tartóssága, irányítása;
megfigyelőképesség fejlesztése - pontosítása, megbízhatósága;
emlékezet fejlesztése - rövid és hosszú távú emlékezet, vizuális-, auditív
emlékezet,
térbeli, időbeli emlékezet;
gondolkodási műveletek fejlesztése - alapvető fogalmak kialakítása, csoportosítás,
osztályozás, megkülönböztetés, azonosítás, kiegészítés, viszonyítás;
82
finommotorika fejlesztése;
az alapmozgások kialakítása, fejlesztése;
kommunikációs képességek - a kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és
verbális kommunikáció fejlesztése;
beszédfejlesztés - szükség esetén beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az
aktív
szókincs bővítése;
az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása;
az adekvát játékhasználat elsajátítása, a kognitív funkciók fejlesztése.
A gyógypedagógiai fejlesztés alapelvei:
A gyermek képességeinek feltérképezése, a fejlesztés kiindulópontjának
meghatározása. Melyek azok a képességek, ahol eltérés, vagy lemaradás
tapasztalható, illetve melyek azok, amelyek biztos alapot nyújtanak a gyengébb
területek fejlesztésekor.
A terápia kiterjed a beszéd,- mozgás,- szociális képességek,- értelmi funkciók
fejlesztésére. Kiemelt jelentőséget kapnak azok a területek, melyekben a
képességfelmérés alkalmával elmaradás tapasztalható.
Differenciálás a sérülés, az egyéni fejlettségi szint és életkor szerint.
Minden esetben komplex fejlesztés történik.
Az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével kis lépésenként történik az előre
haladás.
A fejlesztés multiszenzoriális (minden észlelési, érzékelési inger kihasználása).
A fejlesztés rendszeres, tervszerű és következetes.
A képességfejlesztést minden esetben a játékosság jellemzi.
A cél egyrészt a gyermek fejlődésének önmagához mért maximuma, másrészt az
iskolai életre való felkészítés, amely a lehetőségekhez mérten zökkenőmentes,
sikerélményekben gazdag, szorongásmentes legyen. Szükség esetén a Szakértői
Bizottság jelöli ki az iskolát a gyermek sérülésének jellegét, súlyosságát
figyelembe véve.
A gyógypedagógiai munka tevékenységtartalma:
az ellátási körzetébe tartozó gyerekek fejlettségének, részképességeinek mérése;
szükség esetén a gyermek további vizsgálatainak megszervezése;
a vizsgálati eredmények alapján a gyerekek képességfejlesztésének megtervezése,
egyéni fejlesztési tervek elkészítése;
a gyerekek rendszeres fejlesztése;
a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása;
a fejlesztés dokumentálása;
kapcsolattartás a szülőkkel, a gyerekek pedagógusaival, a gyerekekkel foglalkozó
más szakemberekkel.
83
A dokumentációk
Az óvodapedagógus részéről:
A SNI gyermek létét, a probléma rövid leírását a csoport naplóban, a fejlettségét,
megfigyelését leíró feljegyzéseket a gyermek saját mérési-értékelési dossziéjában
kell rögzíteni.
Felvételi-és mulasztási naplóban a szakvélemény számát nyilván kell tartani. Az
óvodai csoportnaplóban nyilvántartjuk a szakértői bizottsághoz irányított
gyerekeket, a fejlesztő pedagógiai foglalkozásokon résztvevőket, a logopédiai
fejlesztésben részesülőket, egyéb fejlesztő foglalkozáson résztvevőket.
Egyéni fejlesztési naplót (nyomon követési napló) vezet az óvodapedagógus
minden gyermekről, így a sajátos nevelési igényű gyermekről is. Ebben a
naplóban rögzíti évente legalább kétszer a fejlesztést igénylő területeket, a
fejlesztési tervet, a fejlesztés eszközeit.
A gyógypedagógusok részéről:
Egyéni fejlesztési tervek, foglalkozási napló vezetése, valamint, az Egészségügyi
és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- egyéni fejlődési lap (Tü. 356. sz., Tü.
357. sz.)
Az egyéni fejlesztési terv:
Figyelembe veszi a gyermek szükségleteit, fejlődéstörténetét.
Személyre szabottan meghatározza a fő fejlesztési irányt.
Az egyéni fejlesztési terv kiterjed valamennyi fejlesztési területre, vagyis a
diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés a feladat.
A fejlesztés színterei:
A csoporton belül, a foglalkozások keretében. Aktívabb odafigyelés, a fejlődést
elősegítő lehetőségek keresése, kihasználása az egész nap folyamán.
Az erre a célra kialakított fejlesztő helyiségben, egyéni vagy kiscsoportos
szervezési formában, tornateremben, udvaron.
A fejlesztés napirendbe illeszkedése:
A napirend során mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, ami a további
önálló cselekvéséhez szükséges. A napirend összeállítása tükrözi a SNI
gyermekek igényeit, szükségleteit. Más a tevékenységi idő, hosszasabb az étkezés
időtartama, a gyermek gyorsabban elfárad, több, vagy gyakoribb pihenésre van
szüksége. Fontos, hogy az egyéni fejlesztés ideje ne ütközzön a csoportos
fejlesztésével, a gyermek mindkettőben részt tudjon venni.
84
Az együttes (csoporttal közös) és a külön fejlesztés időtartama, aránya a lehető
legoptimálisabb a SNI gyermek egyéni szükségleteihez viszonyítva. A megadott
napokon, a délelőtti egyéni fejlesztésre szánt intervallumon belül a
gyógypedagógusnak adott a szabadsága a gyermekek sorrendiségének
megválasztásában, figyelembe véve a gyermekek aktuális állapotát.
A csoportok összetétele:
Az SNI gyerekek a csoportlétszám szempontjából sérülésüktől, annak mértékétől
függően 2 vagy 3 főnek számítanak;
A csoportba a megadott létszám függvényében vonható be SNI gyermek;
Életkoronként, fejlettségi szint szerint kell integrálni.
Lehetőség szerint egy csoportban maximum 1-2 fő SNI gyermek kerüljön.
Kompetenciák és feladatkörök:
A gyógypedagógus, segítő szakember, és az óvodapedagógus kompetenciájának, a
feladatköröknek pontos meghatározása, tisztázása az együttműködés megkezdése előtt
elengedhetetlen, mind a funkciók, mind pedig a kapcsolattartás kötelezettségét és formáit
illetően. A feladatköröket és kompetenciákat a munkaköri leírások konkrétan
tartalmazzák.
Az óvodapedagógusok és a gyógypedagógusok, segítő szakemberek egymás pedagógiai
munkájának ellenőrzésére, és értékelésére nem kompetensek! Viszont az a közös cél,
hogy mind az egészséges, mind a SNI gyermekek optimális fejlesztése érdekében
szükséges együtt működniük.
A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének
elvei, feladatai óvodai nevelés során
1. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek
A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros
vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos
orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási
zavara miatt eltérően fejlődik.
Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a
beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról
85
szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az
utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.
A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó
intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó -
nevelési környezetben valósulhat meg.
Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a
vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása
(diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges
fejlettség elérésében.
A beszédbeli akadályok az alábbiak szerint csoportosíthatók:
megkésett beszédfejlődés,
diszfázia,
diszlália,
orrhangzós beszéd,
beszédritmus zavara (dadogás, hadarás),
diszfónia,
disarthria,
mutizmus,
diszlexia,
diszgráfia,
súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar,
vagy ezek halmozott előfordulása.
A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.
A beszédészlelés és beszédmegértés zavara
A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések
azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés
kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló
biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát
érinti.
A terápia célja:
Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő
folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése.
A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a
beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte
és mértéke.
A rehabilitációs tevékenység GMP-diagnosztikára épül. Tartalma célzott beszélgetések és
célzott verbális feladatok megoldása egyénileg, illetve kiscsoportban.
Megkésett/akadályozott beszédfejlődés
Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő
beszédszinttől.
86
A terápia célja:
A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer,
szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely
specifikusan egyéniesített jellegű.
A logopédiai terápia feladata:
a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,
a mozgások speciális fejlesztése,
az aktív és a passzív szókincs bővítése,
a beszédészlelés és -megértés fejlesztése,
a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése.
Dadogás
A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a
beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai,
orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik.
A logopédiai terápia feladata:
a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása,
helyes légzéstechnika kialakítása,
cselekvéshez kötött beszédindítás,
relaxációs gyakorlatok,
mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése,
a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása,
a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés
fejlesztése.
Hadarás
A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a
pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz
gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés.
A logopédiai terápia feladata:
a figyelem fejlesztése,
beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása,
mozgás- és ritmuskorrekció és -fejlesztés
Diszfónia
A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenő hangképzési zavar. A
diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge.
A logopédiai terápia feladata:
87
a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való
beépítése,
a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának
megakadályozása.
Orrhangzós beszéd
Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A
szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd
a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek.
A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi
fejlesztés.
2. Egyéb fejlődési, pszichés zavarral küzdő gyerekek
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok komplex
vizsgálata és szakvéleménye alapján fogadjuk óvodánkban az SNI gyermekeket.
- Tanulási zavar- veszélyeztetettség
- Kevert specifikus fejlődési zavarok
- Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar
veszélyeztetettség
- Aktivitás és figyelem zavara, hiperkinetikus magatartászavar
- Elektív mutizmus
Tanulási zavar
Zavarról akkor beszélünk, ha a veszélyeztetettség tartósan fennáll.
Az olvasási zavar (diszlexia) veszélyeztetettségének jelei már óvodás korban
felismerhetők.
Motoros ügyetlenség, mozgáskoordináció nehézségek jellemzik. Ezek a
gyermekek nehezen tanulnak meg cipőt bekötni, gombolni, görcsös a
ceruzafogásuk, gyenge a rajzfejlődésük.
Olyan feladatokat kell beiktatnunk, melyek a keresztcsatornák működésére
szolgálnak (balkezesség nem tünet).
5 éves kor után viszont utalhat a veszélyeztetettségre az irányok ismeretének, és a
téri tájékozódásnak a zavara.
A megkésett beszédfejlődés, az elhúzódó pöszeség, a szűkös szókincs, a
beszédértési problémák, mind előjelei lehetnek az olvasási zavar.
88
Az írászavar (diszgráfia):
Ennél a tanulási nehézség-tünetnél is a leghatékonyabb módszer a megelőzés. A tünetek a
következőképpen jelenhetnek meg:
Fejletlen a kisgyermek ritmusérzéke;
Dominancia zavarok mutatkozhatnak;
A testséma kialakulása akadályba ütközhet;
A tér- és időbeli tájékozódása bizonytalan, labilis;
Gyenge az emlékezete;
Szegényes a szókincse;
Mondatszerkesztése agrammatikus (nyelvtanilag helytelen beszéd);
Általános motiváltsága gyenge;
Nagymozgása koordinálatlan;
Finommozgása, ábrázoló képessége elmarad az életkornak megfelelő fejlettségi
szinttől;
Általában vizuális típusú, intuitív.
A pedagógusok és a gyógypedagógus feladatai a fejlesztés terén:
A laterális dominanciára irányuló gyakorlatok;
Téri orientáció, a térbeli viszonyokat kifejező fogalmak megismertetése;
Grafomotoros készség fejlesztése;
Balról jobbra haladási irány;
Vizuális, auditív figyelem, differenciálás készségének kialakítása;
Vizuo-motoros koordináció fejlesztése.
Tünetek, amelyekre a pedagógusoknak fel kell figyelni:
A tanulási zavar veszélyeztetettség már a beiskolázási időszak előtt jelentkezik, a
problémák, mind az észlelést, mind a kivitelezést–végrehajtást, mind az érzelmi szférát
érinthetik, felénk pedig jelzésértékkel szolgálnak:
Egyensúlyészlelés-bizonytalanság - a gyermek nem meri elhagyni a talajt, forgás
közben szédül, nem érez veszélyt, vagy nem szereti, ha ringatják, forgatják;
Taktilis-kinesztétikus észlelés - a gyermek feltűnően kerüli az érintést, a tárgyakat
alig fogja meg, vagy túlzottan simogatja társait. Hiányosan észleli saját
testtartását, nem tud másokat utánozni, nem tudja megnevezni, hogy hol értek
hozzá;
Auditív észlelés-eltérések mutatkoznak az irányhallásban, a hangok sorrendjének
észlelésében;
Vizuális észlelés-eltérései mutatkoznak az alak-háttér észlelésében, esetleg látótér
kiesés is lehetséges;
Emlékezeti funkciók terén problémát jelenthet a tartós figyelem, az emlékezeti
teljesítmény csökkenése - a gyermek többnyire csak az utolsó elemre emlékszik
89
egy hosszabb magyarázatból, a tanultakat nehezen tuja lehívni, memóriája
gyenge;
Izomtónus zavarai: kivitelezés, végrehajtás problémaköre. Az izomzat gyenge,
petyhüdt, vagy az egész teste feszes, mozgása görcsös. A nagymozgások zavarai
főleg az állásokban, a testtartásban, az egyensúlyreakciókban, a mozgások
koordinációjában mutatkoznak meg;
Finommotorikai probléma - remegés, görcsösség, tárgyak bizonytalan fogása,
nehézkes a száj környéki izmok működtetése;
A cselekvés tervezését befolyásolja a gyengén fejlett testséma, a saját testen való
tájékozódás nehézsége, kialakulatlan a laterális dominancia, kétoldali
koordinációjának nehézsége;
Szociális- emocionális területen mutatkozó eltérések:
- zavar az általános pszichés állapotban (levert, féktelen, szorong);
- zavar a késztetések területén (passzivitás, hiperaktív: kezével, lábával matat,
fészkelődik;
felugrál a helyéről, össze-vissza rohangál; nem tud csendben játszani; előbb válaszol,
mint ahogy a kérdés elhangzott volna; nem bírja kivárni a sorát; állandó mozgásban van;
sokat beszél.)
- zavar a munkavégzésben (hamar elfárad);
- zavar az önirányításban (labilis, rövidzárlat a cselekvésben);
- zavar az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, egocentrizmus);
- szociális, beilleszkedési problémák (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek,
túlzott alkalmazkodás, a belátás hiánya, agresszivitás).
Beilleszkedési zavarok: aktivitás és figyelemzavar, hiperkinetikus magatartászavar
Figyelemzavar: alábbi tüneteiből legalább 6 vagy több, amelyek legalább 6 hónapig
olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív (rosszul alkalmazkodó), és nem felel meg a
fejlődési szintnek:
Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét az
iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben.
Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy
játéktevékenységen belül.
Gyakran úgy tűnik nem figyel , amikor beszélnek hozzá.
Gyakran nem követi az instrukciókat vagy elmarad az iskolai és egyéb munka
befejezése.
Gyakori nehézség a feladatok és tevékenységek megszervezésében.
Gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen
részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést jelentenek.
Gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat.
Gyakran elvonják a figyelmét külső ingerek.
A napi tevékenységben gyakran feledékeny.
Hiperaktivitás-impulzivitás: alábbi tüneteiből legalább 6 vagy több, amelyek legalább 6
hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív, és nem felel meg a fejlődési
szintnek:
Hiperaktivitás
90
Gyakran babrál kézzel-lábbal, az ülésen fészkelődik.
Gyakran elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetben, amikor az ülve
maradást várják el.
Gyakran rohangál vagy ugrál, mászik olyan helyzetekben, amikor az nem
helyénvaló (serdülőknél vagy felnőtteknél ez korlátozódhat a nyugtalanság
szubjektív érzéseire).
Gyakran nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az
abban való részvételben.
Gyakran izeg - mozog vagy gyakran úgy cselekszik, mint akit felhúztak.
Gyakran túlzott mennyiségű beszéd figyelhető meg.
Impulzivitás
Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna.
Gyakran nehézsége van a várakozással.
Gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetés, játék).
Olyan hiperaktív-impulzív tünetek, vagy figyelmetlenség, amelyek 7. életév
megjelenése esetén sérülést okoznak.
5. Legalább 2 vagy több helyzetben a tünetek miatt bizonyos funkciózavar van jelen.
A szociális, iskolai vagy foglalkozási működésben egyértelműen észrevehető a
klinikailag jelentős károsodás.
Típusai: a) kombinált típus
b) főleg figyelemhiányos típus
c) főleg hiperaktív-impulzív típus
Az óvodapedagógus feladatai, lehetőségei:
• A hiperaktív gyermekek érdeklődési körén keresztül jól motiválható, figyelme
leköthető, aktívan együttműködő ilyen helyzetekben;
• A terem berendezésénél figyelni kell, hogy se túl ingerszegény, se túl inger gazdag ne
legyen, mert a hiperaktív gyermek mindenre reagál, minden inger egyformán fontos
számára;
• Az alvásidő nyugodt, pihentető legyen, mert a hiperaktív gyerekek keveset alszanak, a
legki-
sebb ingerre is reagálnak. A rossz családi háttérrel rendelkező gyerekeknek is fontos a
nyu-godt alvás (most egyedül alszik egy ágyban, nincs zaj).
• Többletmozgásokhoz hely, idő biztosítása;
Elektív mutizmus (Szelektív mutizmus)
Helyzethez kötött hallónémaság, választott némaság.
91
A gyermek bizonyos társas helyzetekben vagy bizonyos személyek jelenlétében nem
szólal meg, miközben más helyzetekben és más személyekkel képes a folyamatos
kommunikációra. A betegségek nemzetközi osztályozása szerint a szociális
kapcsolatteremtés zavarai közé tartozik. Hátterében szorongást találunk.
Ha ez a viselkedés hosszabb ideig, de legalább egy hónapig fennáll (és ez nem az
óvodakezdés, iskolakezdés első, különben is sokak számára nehéz hónapjára
korlátozódik), felmerül a szelektív mutizmus gyanúja.
Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar)
alakul ki, és a gyermek nem beszél, a gátlást nem tudja leküzdeni. A gyermek
beszédprodukciója és beszédmegértése ép. A zavar rendszerint társul jelentős
személyiségvonásokkal, mint szorongás, visszahúzódás, (túl) érzékenység és ellenkezés.
Leggyakrabban óvodáskorban, de ritkán az iskolába kerülés idején lép fel.
Sokszor előfordul az is, hogy a beszédet elutasító gyermek mutogatással, gesztusokkal,
bólintással tart kapcsolatot a környezetével, vagy esetleg suttogással jelzi közlendőjét,
illetve rajzban kommunikál. Gyakori, hogy a kortársaival beszél, vagy csak azzal a
néhány gyermekkel, akikkel közelebbi kapcsolatba kerül.
Az óvodapedagógus feladatai, lehetőségei:
Az elfogadás, a türelem, a tapintat nagyon lényeges az ilyen problémával küzdő
kisgyermek számára.
A pedagógus azzal tesz jót, ha nem kényszeríti, erőlteti a beszédre, hiszen a
gyermek a noszogatás hatására csak egyre kevésbé szólal meg.
Nem használ neki, hogyha viselkedésével a középpontba kerül, ha folyton azzal
foglalkoznak, miért nem köszöntél, miért nem válaszoltál.
Fontos a mutista gyermek számára az elismerés, a dicséret, pozitívumai
hangsúlyozása.
Éreznie kell, hogy szavak nélkül is értjük, elfogadjuk őt.
Bizalmát megnyerve bátorítsuk, hogy higgyen magában, s így váljon lépésről-
lépésre egyre határozottabbá, kezdje használni a hangját, annak erejét, s ki tudja
fejezni mondanivalóját. A fokozatosság elvét tartsuk szem előtt.
A probléma megoldása elsősorban pszichológiai, logopédiai feladat, de a szakmailag
felkészült, türelmes, elfogadó pedagógus is sokat tehet a pozitív változás érdekében.
Általában hosszan tartó, intenzív terápiát igényel. A helyi nevelési tanácsadó
szakembereinek segítségét vesszük igénybe, amennyiben ilyen problémával kerül
kisgyermek az óvodánkba.
Gyakorlati teendők az SNI program megvalósítása során
92
Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatai az SNI gyerekek gondozásában,
nevelésében:
A gondozás és az egészséges életmódra nevelés feladatai:
Cél:
A sajátos nevelési igényű gyermek életminőségének fejlesztése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási feladatokat, figyelmet,
törődést igényelhetnek. A konkrét feladatokban (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)
folyamatos és több óvónői, dajkai odafigyelésre, segítségre szorulhatnak.
Fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek, fejlettségi szintjüknek megfelelő egyéni
haladási ütem biztosítása.
Kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend, biztosítása, átlátható, és érthető szokás,
szabályrendszer fokozatos kiépítése.
Megvalósítás a gyakorlatban:
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az alábbi mozzanatokat tartjuk fontosnak,
az egészséges életmód alakításának, a gondozási teendők eredményes megvalósítása
érdekében:
Az SNI gyermekek részére megfelelő időt, tágabb határokat engedünk a
gondozási szokások elsajátítására (nem túl sok, de érthető, világos
szabályrendszer).
Fontos momentum az utánzás lehetősége, a felnőtt általi példamutatás, az
eredményesen teljesített feladatok utáni dicséret (örülünk minden „sikernek”).
Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, speciális „sérülési”
területeit, ennek megfelelően segítjük őket, nem helyettük tevékenykedünk.
Toleráljuk az esetlegesen váratlan helyzetekben előforduló érzelmi
megnyilvánulásokat.
Alkalmazzuk a bátorító nevelés alapelveit (pl. önbizalom, akaraterő, tenni -
vágyás erősítése).
Építünk a gyógypedagógus szakmai segítségére, gyakorlati tapasztalatait
beépítjük, és használjuk a mindennapokban.
Építünk a motiválhatóság „csírájára”, minden kisgyermekben ott szunnyad a
kíváncsiság, cselekedni akarás.
Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében:
A fejlődési mutatók, jellemzők árnyaltabban jelentkeznek, az eltérő fejlettségi
szintből kiindulva.
Jellemző, hogy képes testi szükségleteinek jelzésére, ezeket- esetleg kisebb
segítséggel/ önállóan kielégíti. Képes az alapvető önkiszolgáló tevékenységekre.
Ismeri az evőeszközök használatát, az öltözködési mozzanatok sorrendjét.
Életkorának és állapotának megfelelően edzett.
Érzelmi nevelés
93
A sajátos nevelési igényű gyermek érzelmi-akarati élete labilis, zavart lehet, amely
gyakran társuló, másodlagos tünetként jelenik meg, ezért a biztonságot nyújtó,
szeretetteljes, elfogadó, ugyanakkor határozott elvárásokat közvetítő környezetre még
nagyobb szüksége van.
Cél:
A gyermek egyéni értékeinek, tulajdonságainak (őszinteség, bizalom, nyíltság, a
másság) elfogadása és szocializációs képességeinek kibontakoztatása a közösség
által, és a közösség normáinak érvényesítésével.
Feladat:
Figyelembe venni az SNI gyermekek fokozottabb érzékenységét, ragaszkodását,
esetenkénti érzelmi bizonytalanságát, megteremteni annak lehetőségét, hogy
egyenrangú és értékes tagjai lehessenek a közösségnek.
Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség formálása, erősítése, a társas
kapcsolatok mélységének fejlesztése.
Az SNI gyermekek családtagjainak segítségadás (szakemberek ajánlása, egyéb
tájékoztatás, felvilágosítás lehetőségének megkeresése, beszélgetések).
Megvalósítás a gyakorlatban:
A sajátos nevelési igényű gyermekekkel tapintatosan, megértően bánunk társaik
előtt, a velük kapcsolatosan felmerülő kérdéseikre minden esetben toleránsan
válaszolunk. Bevonjuk őket az együttes játékba és olyan feladatokat adunk
számukra, hogy társaik megtapasztalják ezen gyermekek értékeit is.
Saját sérelmüket társaik szemszögéből is megláttatjuk velük elkerülve ezzel az
esetleges agresszív viselkedést. A negatív viselkedés elkerülését azok
következményeinek megláttatásával és pozitív példaadással érjük el. A cél az,
hogy a gyermek önmagától lássa meg, mely szituációban, mi a helyes viselkedés.
Éreztetjük a gyermekekkel, hogy tiszteljük érzéseiket, átérezzük problémáikat,
növelve ezzel bizalmukat irántunk és komfortérzetüket a társas közegben.
A SNI gyermek beszédkedvét felébresztjük és fenntartjuk, megteremtve a
szorongásmentes kommunikáció feltételeit.
Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében:
Megismeri az óvodai dolgozókat, elfogadja csoporttársait (érzelmi kapcsolatot
alakít ki velük, elemi szinten ragaszkodik hozzájuk).
Képes egyéni fejlettségi szintjének megfelelő mértékben elfogadni a csoportban
kialakult szokás, szabályrendszert.
A játékeszközökön próbál megosztozni társaival.
Együttműködik a vele egyénileg foglalkozó szakemberrel, érzéseit igyekszik
kontrollálni.
94
Szívesen beszél, kommunikációs (verbális, nonverbális) képessége óvodába
kerülésétől folyamatosan fejlődik, megérti ha hozzászólnak, s ő is „érthetően”
megérteti magát közössége tagjaival, kifejezésmódja gazdagodik.
Az őt fejlesztő szakember véleménye, a Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó
javaslata alapján a fejlődési szintjének megfelelő iskolai életmódra, további
fejlesztésre alkalmassá válik.
Amennyiben tud, nyújtson segítséget a társainak, és a kisebbeknek.
Alakuljon ki az „én-tudat”, az önismeret, és a megfelelő viselkedési formák.
Szociális fejlettség
Feladatok, elérendő célok:
Vegyen részt a környezete rendbetartásánál, annak tisztaságának megőrzésénél.
Beszéde érthető legyen, egyszerű mondatokban tudja megfogalmazni
mondanivalóját.
Érezze a gyermek, hogy nyugodt légkörben van, szükség van rá a csoportban,
vannak barátai, közös élmények, együttjátszás, együttdolgozás.
A viselkedés alapszabályait próbálja elsajátítani.
Értelmi nevelés
Cél:
A sajátos nevelési igényű gyermek integrálása a gyermekcsoportba, a folyamatos
beilleszkedés lehetőségének felajánlása. Egyéni képességének,
fejleszthetőségének mértékétől függő, az őt megillető fejlesztési lehetőség, a
tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés lehetőségének biztosítása.
Feladat:
Elsődleges feladatunk a gyermekek megfigyelése, megismerése. Az így
felfedezett képességbeli és készségbeli hiányosságokat, elmaradásokat különböző
megoldási lehetőségekkel: mozgásterápiák és speciális fejlesztőprogramok
(fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus segítségével).
A tanulás mindig játékba „ágyazott" legyen.
Feladat:
Differenciált feladatadásra, tapasztalatszerzésre épüljön, az egyéni fejlődés üteme
alapján tervezzenek a pedagógusok.
A tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók érvényesüljenek.
95
Az anyanyelvi nevelés kiemelten kezelendő.
Önismeret, önértékelés elősegítése.
A kötetlen foglalkozásokat, lehetőség szerint a kötelező foglalkozások váltsák fel
az SNI gyermekek esetében, mivel érdeklődésük nem olyan fokú, mint a csoport
többi tagjának.
A megfelelő, és elegendő hely, idő eszköz biztosítása.
Pontosan meghatározott, a gyermek által is ismert következetes napirendhez való
célszerű ragaszkodás.
Meghatározó az óvodapedagógus megfelelő személyisége, nevelési stílusa
(szeretetteljes, de határozott, következetes).
Ésszerű, egyszerű szabályok megbeszélése, megkövetelése. A szabályok
kialakítása lehetőleg a csoporttal közösen történjen (érdekeltek ezáltal).
Játék
A játékra nevelés a SNI gyermekeknél ugyanúgy történik, mint az épeknél, több
türelemre, gyakorlási lehetőségre, s a játékeszközök használatának biztonságosságára
nagyobb figyelmet kell fordítani.
Feladat:
A játék során szerezzen tapasztalatokat, gyakorolja be a képességeket, szokásokat,
így a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszközévé válhat.
Legyen komplex tevékenység.
Célja az életviteli és viselkedési szabályok megalapozása, gyakorlása.
Az anyanyelvi nevelés, és a nonverbális kommunikáció alakítására is használjuk
fel.
A szabad játéktevékenység feltételei legyenek megteremtve, a szabad játék
emberformáló, gazdagító hatású.
Biztosítani kell az alapvető feltételeket hely, idő, eszköz- és élmény
szempontjából.
Pedagógusok megfelelő magatartásmintát adjanak.
Játék során lehetőség adódik az egyéni fejlesztésre.
A játék szabályait vele is be kell tartatni.
Csoportszobáink mérete, alakja, elhelyezkedése adott, de ezen belül úgy alakítjuk a
berendezést, hogy mindenféle játékhoz legyen megfelelő hely, elégséges mennyiségű
játékeszköz, az SNI gyermekeknek lehetősége legyen „kuckóba vonulni”.
Gyakorló játék:
Az SNI gyermekeknek fontos játéktevékenysége, a mozgás, cselekvéssor
öröméért végzik. Kellő lehetőséget, eszközöket, s megfelelő alkalmat biztosítunk
erre a játéktevékenységre.
Építő és konstruáló játék:
96
Az SNI gyermekek gyakran kedvelt játékformája. Rakosgatásra, rendezésre,
fűzésre mozgássorok gyakorlására kellő időt, s helyzetet teremtünk.
Szerepjáték:
Az SNI gyermekeknél gyakran az eszköz birtoklása a cél, ezért figyelünk, hogy
minden gyermek játékhoz juthasson.
Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében:
Igyekeznek egymáshoz alkalmazkodni és a közösen kialakított szabályok szerint
cselekedni, kedvük, hangulatuk szerint választanak a nap folyamán
játéktevékenységet.
Örömmel, felszabadultan játszanak, képesek a játékban elmélyülni, alakul
kitartásuk.
A játékeszközökön próbálnak megosztozni társaikkal.
Egyszerűbb szabályjátékot kevés társsal képesek játszani.
Mozgás
Cél:
A mozgás megszerettetése;
Egészséges életmód kialakítása;
Mozgástapasztalatok, pszichomotoros képességek fejlesztése.
Feladat:
Amennyiben mozgása nem összehangolt, nem koordinált, nem megfelelő ritmusú,
nem tudja felmérni a térbeli viszonyokat helyesen, fejlesztésre szorul.
Finommotorika fejlesztése.
Legyen képes természetes mozgásokra.
Prevenciós, korrekciós feladatok tervezése, koordinált mozgás kialakítása.
Kultúraátadás
Külső világ tevékeny megismerése
Cél:
Minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti, társadalmi
környezetről.
Feladat:
A gyermek érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, megismerési vágyának
kielégítése.
Viselkedési és erkölcsi normák bevezetése játékos formában, az ünnepeink
megélésének lehetőségével.
97
Mese-vers
Cél:
Hallgasson szívesen mesét-verset, néhányat segítséggel el is tudjon mondani.
Képes a társaival együtt bábjátékot, gyermekelőadást megnézni, bábbal játszani,
esetleg dramatizált történetben szerepet vállalni.
Feladat:
A pedagógus mesemondása során fejezzen ki érzelmeket, játsszon hangjával a
mélyebb átélhetőség érdekében.
Juttassa minél több élményhez a gyerekeket ezen a területen is.
Ének, énekes játék
Cél:
A zenei anyanyelv megalapozása, a zene szeretetének kialakulása.
Feladat:
Zenei élményhez juttatás, érzelmek, hangulatok teremtése.
Zenei emlékezet fejlesztése, mozgásfejlesztés, képzeletfejlesztés.
Hallás, éneklés, ritmusérzék, zenei formaérzék fejlesztés.
Népi dalos játékok, tánc megszerettetése.
Érjük el, hogy az SNI gyermek is kapcsolódjon be, és szívesen vegyen részt az
ének, zene, énekes-játék, gyermektánc foglalkozásokba.
Rajzolás, mintázás
Cél:
A világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé. Egyéni fejlettségi
szintnek
megfelelően szívesen alkosson, vegyen részt a foglalkozásokon, alakuljon ki az igénye a
megtapasztalásra, megfigyelések megalkotására, más emberek alkotásainak
rácsodálkozására.
Feladat:
Fejleszteni a vizuális észlelést, emlékezetet, képzeletet, gondolkodást,
finommotorikai készséget.
Figyelnünk kell a gyerekek alkotásait, mert visszatükrözik érzelmeiket is.
Mintakövetés- segítségadás a változatos technikák, megoldási módok
alkalmazásánál.
A nevelés célja értelmi fejlettség terén
Próbálja meg elsajátítani, majd betartani a szokásokat, szabályokat.
Próbáljon önállóan étkezni, önmagát kiszolgálni.
98
Próbálja meg környezetét, és személyes holmiját tisztán, esztétikusan tartani,
merjen segítséget kérni.
A sokoldalú érzékszervi megtapasztalás legyen tanulásának az alapja.
Elemi ismeretekkel rendelkezzen önmagáról, és a környezetéről.
Beszéde érthető legyen, tudjon kommunikálni, értesse meg magát fejlettségi
szintjéhez képest.
Figyelmét bizonyos ideig le lehessen kötni, és legyen érdeklődő.
Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése tekinthető, melynek
eredményes megvalósítását az alábbiak biztosítják:
Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs
szemlélet, és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása;
A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, az
együttneveléshez szükséges magas szintű pedagógiai, pszichológiai – mint
elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – kompetenciákkal rendelkező
óvodapedagógus, aki a gyógypedagógus javaslatára, és egyéni fejlesztési terve
alapján: képes individuális (egyéni) módszerek, technikák alkalmazására;
A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, az
adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja;
Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,
javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
Óvodánk ellenőrzési dokumentumai
6.1 Óvodánk írásos dokumentumai:
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
↓ Gyáli Tulipán Óvoda Pedagógiai Program
↓ Az óvoda éves munkaterve, amely aktuális szervezési feladatokat, tanügyi - igazgatási
feladatokat, és az éves kiemelt pedagógiai feladatokat tartalmazza.
↓ Munkaközösség éves terve:
Feltáró elemző munka, kiemelt pedagógiai megfigyelések, kísérletek, bemutatók
tervezése.
↓ 6.2 Az óvodapedagógusok feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:
99
Csoportnapló
tartalomjegyzéke
A gyermekek névsora és óvodai jele
A gyermekek névsora korcsoport szerint
Születésnapok nyilvántartása
A csoport működésével kapcsolatos adatok
A csoport óvodapedagógusaira vonatkozó adatok
Gyermekjóléti adatok
Statisztikai adatok
Az állandó tevékenységek javasolt hetirendje szeptember 1-től május 31-ig
Javasolt napirend szeptember1-től május 31-ig
Az állandó tevékenységek javasolt hetirendje június 1-től augusztus 31-ig
Szakértői vélemények
Szakértői bizottsághoz irányított gyerekek szűrése
Fejlesztő pedagógiai foglalkozáson résztvevők
Logopédiai fejlesztésben részesülők
Egyéb fejlesztő foglalkozáson résztvevők
Beiskolázás
Óvó-védő szabályok
Befogadási terv
Befogadási terv értékekése
Éves fejlesztési terv
A csoport szokásrendszerének tervezése szeptember, október, november
hónapokra
Az elmúlt időszak értékelése szeptember, október, november hónapokra
Szervezési feladatok
Tervezett programok és azok időpontjai
Fejlesztési ütemterv
Szeptember – október – november havi tervek megvalósulásának elemzése,
értékelése
A csoport szokásrendszerének tervezése december, január, február hónapokra
Az elmúlt időszak értékelése december, január, február hónapokra
Szervezési feladatok
Tervezett programok és azok időpontjai
Fejlesztési ütemterv
December – január, február havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése
A csoport szokásrendszerének tervezése, március, április, május hónapokra
Az elmúlt időszak értékelése március, április, május hónapokra
Szervezési feladatok
Tervezett programok és azok időpontjai
Fejlesztési ütemterv
Március – április – május havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése
A csoport szokásrendszerének tervezése június, július, augusztus hónapokra
Az elmúlt időszak értékelése június, július, augusztus hónapokra
Szervezési feladatok
Tervezett programok és azok időpontjai
Fejlesztési ütemterv
100
Június – július – augusztus havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése
A jó gyakorlatok, intézményi innovációk nyomon követése
Kapcsolattartás a szülőkkel, látogatások, fogadóórák
Hivatalos látogatások
A csoportban elvégzett egészségügyi szűrések, ellenőrzések
Szülői nyilatkozatok az óvodai ellátás igénybevételéről
Nyilatkozat önkéntes adományozásról
Nyilatkozat költségtérítéses foglalkozások igénybevételéről
Nyilatkozat a programokon történő részvétel szülői engedélyezéséről
Nyilatkozat a nyári zárás alatti ügyelet biztosításának igényéről
Nyilatkozat élelmezés-egészségügyi szabályok betartásáról
Nyilatkozat a honlapon történő megjelenésről
Nyilatkozat a házirend átvételéről/megismeréséről
Balesetek nyilvántartása
Feljegyzések és jelenléti ívek szülői értekezletről
Feljegyzés a csoport életéről
Jegyzetek
Tanácsok a csoportnapló vezetéséhez
Egyéni fejlesztési napló
Törvényi háttér: 20/2012( VIII.31.) EMMI A gyermek fejlődését nyomon követő
dokumentáció
Felvételi és Mulasztási napló
Étkezők nyilvántartása
6.3. Az óvodai csoportok és a gyermek fejlődésének ellenőrzése és értékelése
1. Az óvodai csoportok fejlődésének ellenőrzése:
A csoportok fejlettségének mutatóit a szokás-szabályrendszer működése, a játék
kiegyensúlyozottsága, a gyermekek között társas kapcsolat jelenti.
Az értékeléshez elengedhetetlen az életkori sajátosságok ismerete, valamint a csoportra
jellemző speciális információk figyelembevétele.
A csoport neveltségi szintje igen jellemzően mutatja az óvónői munka hatékonyságát.
A csoporton belüli neveltségi szint elemzéséhez szükséges a személyes megfigyelés, a
két óvónő munkájának megfigyelése, valamint olyan alkalom, amikor megszokott
óvónőik nélkül másik óvónővel tevékenykednek a gyermekek.
A tapasztalatok összegzéséből szerezhető csak objektív értékelés.
2. A gyermek egyéni fejlődésének követése.
Az óvónő tervezőmunkájának egyik nagyon fontos eleme a gyermek fejlődésének
nyomon követése és a tapasztalatokra épülő egyéni fejlesztések tervezése.
101
A fejlettségmérő lapok vezetése a gyermek természetes helyzetben,
feladathelyzetben történő megfigyelésén alapul.
A megfigyeléseket a két óvodapedagógus végzi, évente legalább két alkalommal.
Mérések időpontjai: gyermek óvodába kerülése ( Nevelési év közben kerül felvételre.)
- minden nevelési évben (szeptember- október, január- február hónapokban)
Tervező munkánk értékelésénél támaszkodunk a fejlettségi lapok kiértékelésénél kapott
adatokra.
A mérési eredményekre támaszkodva tervezzük az egyéni fejlesztő feladatokat. Évente
minimum 2 alkalom.
6.4. A Pedagógia program ellenőrzése, értékelése
A pedagógiai program értékelésével választ kapunk a program gyakorlatban történő
beválására.
A helyi nevelési program bevezetése előtt az óvodapedagógusok és az óvoda minden
dolgozója több fordulóban ismerkedik a célokkal s feladatokkal.
Megismertetjük, véleményeztetjük a szülőkkel, nyitott óvoda meghirdetésével betekintést
engedünk a folyamatba.
A program megvalósulásának ellenőrzése tervszerű, előre megbeszélt szempontok
alapján és spontán alkalomszerű ellenőrzésekkel történik. (egy- egy csoport folyamatos
látogatása)
Ellenőrzés célja:
A hiányosságok, eredmények feltárása, a nevelési célkitűzések, program szellemiségének
megjelenése a mindennapi munkában.
Hatása a gyermek fejlődésében, a nevelők munkakedvére, mit mutatnak a szülők
visszajelzései.
Éves vezetői munkaterv konkrétfeladatokat tartalmaz az ellenőrzés rendszerére
vonatkozóan, megjelölve az ellenőrzésben, értékelésben résztvevőket (vezető, vezető-
helyettes, munkaközösség vezető).
Programunk célkitűzéseit mindenkinek kötelező betartani, a mindennapi munkában az
óvónők felkészültsége, egyénisége, módszertani szabadsága érvényesül.
Óvodába lépés feltételei
Az óvoda három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig,
legfeljebb hét éves korig nevelő intézmény (lsd. Házirend)
7.1. Az óvodába lépés feltételeiről bővebben az óvoda Házirendjében utalunk.
7.1 / A Óvodai beiratkozás
A beiratkozás a gyermek és szülei személyes megjelenésével történik, a gyermekre
vonatkozó információk rögzítésével, amit a szülők tájékoztatása előz meg.
102
A beiratkozáshoz szükségesek a következő dokumentumok:
A gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya
Gondviselő szülő személyi igazolványa
Lakcímkártya
A gyermek egészségügyi kiskönyve
A gyermekek óvodai felvételénél az alábbi fejlődési mutatókat vesszük figyelembe:
Megbízhatóan ágy- és szobatiszta
Kialakult beszédkészség
Önálló mozgáskészség
Az óvodalátogatás megkezdéséhez orvosi igazolás szükséges
Kizáró tényező az olyan fokú értelmi, mozgási, érzékszervi károsodás, vagy tartós
betegség, mely miatt a gyermek speciális gyógypedagógiai, illetve egészségügyi
segítséget igényel mindennapjaiban.
Intézményünk személyi és tárgyi feltételeiben nincs felkészülve az ilyen jellegű feladatok
ellátására.
A gyermekek óvodai felvételének gyakorlata:
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik
Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott évben
betölti
A szülő a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti
Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelés évében
folyamatosan történik
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, melynek
körzetében lakik.
A gyermek óvodai felvételről, átvételéről az óvodavezető dönt
Ha az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja felvehető gyermekek
számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot
szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető
dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével.
7.2. A gyermek érettség,- ismert-és képességjellemzői óvodáskor végére:
Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és
szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el,
mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához, amelyet 6-7 éves
korra (ez fejlettség szerint egyénileg eltérő lehet) az óvodai nevelési folyamat
eredményeként érnek el.
teste arányosan fejlett teherbíró, mozgása összerendezett, fejlett
mozgáskoordinációja és finommotorikája.
103
testi érettség, képes szükségleteit szándékosan irányítani, önállóan elvégezni,
kialakult igénye az egészséges életmód szokásai iránt
lelkileg egészséges gyermek az óvodáskor végén érdeklődésével készen áll az
iskolába lépésre
képes felmérni saját helyzetét a közösségben, képes önálló
helyzetmegoldásokra, önérvényesítését képes, szociálisan elfogadható módon
közvetíteni.
értelmi érettség az iskolai tanulás megkezdéséhez. Elemi ismeretekkel
rendelkezik önmagáról és környezetéről. Végig tudja hallgatni és megérteni
mások beszédét, folyamatos beszédre képes, gondolatait, mások számárai
érthető módon tudja kifejezni. Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását,
felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos
közlekedés szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élőket,
állatokat, azok gondozását és védelmét. A természeti és társadalmi környezet
megbecsüléséhez, megóvásához, elemi mennyiségi ismeretei vannak.
szociális érettség, képes felnőttekkel, társakkal kapcsolatot teremteni, tud a
szabályokhoz alkalmazkodni, akarata kitartása erősödött, képes
együttműködni, képes az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes egyre
több szabályhoz alkalmazkodni, feladattudata alakulóban van, a feladat
megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb
elvégzésében nyilvánul meg.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális
szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a
fentiekben leírt fejlettségi szint.
A három év alatti gyermekek gondozása-nevelése
A bölcsődei nevelés országos alapprogramja meghatározza a bölcsődékben folyó
pedagógiai munka alapelveit, melyek a 0-3 éves korosztály életkori sajátosságait
figyelembe veszik.
A kisgyermekkori tanulás folyamatos, színterei a természetes élethelyzetek: a
gondozás, a játék, a felnőttel való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás
formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, gondozónő-gyermek interakcióra
épülő ismeretszerzés, szokáskialakítás. A fejlődés, a tanulás, folyamatos, időkorlátok
nélküli, egyéni ütemnek megfelelő. Nem a végeredmény gyors elérése a cél, hanem,
hogy minden gyermek örömteli tevékenységek során jusson előbbre, haladjon ezen az
úton. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.
Elsődleges a fizikai és az érzelmi biztonság megteremtése: ez az alap ahhoz, hogy a
kisgyermek érdeklődéssel forduljon környezete felé, kedve legyen ismerkedni az őt
körülvevő világgal, tevékenykedni abban.
Az optimálisan inger gazdag környezet kialakítása: a gyermek által biztonságosan
használható, próbálkozásokra, ismerkedésre csábító, az önállósodást és a
kompetenciaélményeket segítő, kellemes élettér kialakítása.
104
Kiemelten fontosak a játékkészlet összeállításának pedagógiai szempontjai.
A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend kiszámíthatóvá teszi a
mindennapokat, elég időt biztosít a próbálkozásokra, a tapasztalatszerzésre.
7.3 Az iskolába lépés feltételei
Élünk a rugalmas, a fejlettség szerinti beiskolázás lehetőségével, a jogszabályok
előírásai alapján
A beiratkozáshoz szükséges okmányok:
Óvodai szakvélemény
Születési anyakönyvi kivonat, TAJ szám
Szülő személyigazolványa
Lakcímkártya
7.4. A gyermek iskolai felvételének gyakorlata:
az óvónő javasolja a gyermeket az iskola megkezdésére vagy további 1 év
óvodába járásra. Bizonytalanság, vagy szülői véleménykülönbség esetén a
Nevelési Tanácsadóba irányítja a gyermeket, a szülő beleegyezésével. A
Nevelési Tanácsadó véleményének kézhezvétele után a Szülő eldönti gyermeke:
- iskolába megy, vagy az óvodában marad.(255/2009. XI.20. Korm. rendelet
ONAP)
2011. évi CXC. törvény -
„A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges
fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges
fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló
kormányrendelet határozza meg.
(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,
b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltött gyermek óvodai nevelésben való
további részvételéről,
c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha
ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem
dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai
dokumentumok alapján,
cb) a gyermek nem járt óvodába,
105
cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a b)
pont szerinti döntéssel,
d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az
augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai
nevelésben.
(3) A gyermeke iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a
szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.
(4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének
megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti:
a) ha a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pont szerint kiállított óvodai
igazolással, vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel és arról az iskola
igazgatója tudomást szerez, továbbá e kérdésben a szakértői bizottság korábban
nem hozott döntést,
b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről
dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a
szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.”
Óvodánk hagyományteremtő ünnepei
Célunk, hogy óvodánk olyan együttműködő partneri viszony alakítson ki a
családokkal, amely pozitívan hat a család és az óvoda kapcsolatának alakulására, a
gyermekek elsődleges érdekeinek figyelembevételével.
A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője.
Az együttes készülődés, tervezgetés, a holnap öröme, távlatot jelent a gyermek számára.
Az óvoda és a szülők együttműködésének erősödését kívánjuk elérni azzal, hogy az
ünnepi előkészületekbe és azok lebonyolításába bevonjuk nevelő partnerünket, a családot.
Valljuk, hogy a közösen átélt élmények meghatározzák hosszútávon az óvoda és a család
kapcsolatát. Ezért, hagyományos ünnepi és szórakozási alkalmakat szervezünk.
Az ünnepek fényét emeljük a feldíszített óvodával, a gyerekek és a felnőttek ünnepi
öltözékével, a meglepetésekkel és a kölcsönös ajándékozásokkal.
Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, előzményei és élményei
azonban illeszkednek a gyerekek természetes életrendjébe. Fontos, hogy készülődés
közben és az ünneplés
Ünnepeink:
Mikulás
Karácsonyi készülődés
Farsang
Húsvét
Anyák Napi köszöntés, valamennyi csoportban
106
Évzáró, nagyok búcsúja (csak nagycsoportok)
Családi-nap, gyermeknappal egyben
Az anyák napját a csoportok külön-külön, a szülők részvételével tartják.
A Mikulás, a karácsonyi készülődés, a farsang, a húsvét, a családi-nap előkészítő
szervező és lebonyolító munkálataiban segítenek a szülők.
Társadalmi ünnepeink:
Október 23. Nemzeti Ünnep
Március 15. Nemzeti Ünnep
Június 4. (Nemzeti Összetartozás Napja)
Környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepeink:
Takarítási világnap szeptember 20
Állatok napja október első vasárnapja
Föld világnapja április 22.
Víz világnapja március 22.
Madarak és Fák napja május 10.
A gyerekek születésnapját és névnapját a csoport a kialakított szokásainak megfelelően
ünnepli meg.
9.1. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai
tevékenysége
A nevelési oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatait, alapvetően az 2011. évi
CXC. törvény szabályozza.
A gyermekvédelmi feladatok, szorosan kapcsolódnak az intézményünk pedagógiai
tevékenységéhez. Olyan légkört kell teremteni, ami kizárja annak lehetőségét, hogy
bármelyik gyermek hátrányos vagy kitaszított helyzetbe kerüljön.
A pedagógiai tevékenységünkkel biztosítani kell, a gyermek fejlődéséhez szükséges
feltételeket, lehetőségeket, hogy szükség esetén leküzdhesse a környezeti hátrányokat.
Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések minden esetben a gyermek
személyiségéhez alkalmazkodjanak.
Minden pedagógus kötelezettsége (a gyermek ifjúságvédelemmel kapcsolatban), hogy a
hátrányos és veszélyeztetett gyermekek körülményeit felismerje, jelezze.
107
Év elején a gyermekvédelmi felelős, az óvónők segítségével felmérést készít a hátrányos
helyzetű gyerekekről, majd elkészíti a gyermekvédelmi feladatok ütemezését, amit éves
munkatervben rögzít.
Az óvónők családlátogatás során megismerik a gyermekeket, a családok körülményeit,
kapcsolatot teremtenek a szülőkkel. Amennyiben lehetséges a gyermekvédelmi felelőssel
közösen próbálnak megoldást találni az esetleges problémákra.
Amennyiben nem sikerül hatékony segítséget találni, akkor kérjük a Nevelési Tanácsadó
családpedagógusának segítségét. Pszichológus, fejlesztőpedagógus, családgondozó
pedagógus bevonásával, közösen keressük a segítségadás formáit, lehetőségeit, mellyel a
gyermek sikeres iskolakezdésének jobb esélyeit kívánjuk javítani.
Étkezési támogatásban részesülnek azok a gyermekek, akik a mindenkor érvényben lévő
törvények, rendeletek alapján erre jogosultságot szereznek.
Célunk:
a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, a gyermeki és emberi jogainak
tiszteletben tartása.
Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása, az eltérő szociális és
kulturális környezetből érkező gyermekek számára
Hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek a családi körülményei, szociális helyzete miatt,
rendszeres gyermekvédelmi jogosultságát a jegyző megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: a hátrányos helyzetű gyermekek közül
halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletet ellátó
szülője- a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben
szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint- a gyermek három éves korában
legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.
A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:
A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, amelynek nagy
része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá eső
bevétel, továbbá alkalmi után járó jövedelem.
Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így
kevés az egy főre jutó alapterület.
Egészségtelen lakhatási feltételek, vizes salétromos falak, nagy páratartalom.
A szülők alacsony iskolai végzettsége- csak általános iskola, vagy olyan érettségit
nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő-piaci értéke.
Deviáns környezet szocializációs ártalmai- alkoholizmus, drogfüggőség,
játékszenvedély.
Család hiánya-állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek,
egyszülős család, elvált szülők.
Beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük
megfelelő ellátására, gondozására.
Veszélyeztetettség:
108
Olyan gyermek, vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy
körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi,
érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.
Óvodavezetője köteles:
Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos
elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a
gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
A gyermek veszélyeztetésére utaló jelek:
Fizikai bántalmazás
A gyermek szexuális zaklatása
Szülői felügyelet hiánya
Elhanyagoló szülői magatartás
Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények
Pszichés bántalmazás
Éhezés, nem megfelelő táplálkozás
Indokolatlan hiányzás az óvodából
Minimális jövedelmi viszonyok
Feladataink:
Az óvodapedagógusok feladatai:
A pozitív kapcsolat kialakítása a családdal a gyermek érdekének elsődleges
figyelembevételével.
A gyermek érzelmi életének, lelkiállapotának figyelemmel kísérése, egyéni
szeretet kapcsolat kialakítása.
A szülő figyelmének felhívása a gyermek esetleges lelki tüneteinek
megjelenésére.
A rászoruló családok megsegítése céljából feladatterv kidolgozása, a
gyermekvédelmi felelőssel közösen.
A nyíltnapok alkalmával betekintést kaphatnak a gyermekük óvodai fejlődésébe,
mindennapi életébe. Közvetett módón segíti a szülőt esetleg abban, hogy maga is
mintaként tekintse, saját életében is követendő példát lásson.
Szükség szerint környezettanulmány készítése
Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett helyzet írásos jelzése
a gyermekvédelmi felelősnek
Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermek differenciált
nevelése, fejlesztése
A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás
jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
óvodai gyermekvédelmi felelős feladata: A hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekek felderítése.
Szükség szerint jelzés a szülő, családgondozó, védőnő, a Gyermekjóléti Szolgálat
felé.
Segítségnyújtás, a családoknak és a kapcsolat felvételének segítése, a szociális
szakértelmet képviselő szervekkel, személyekkel.
109
A gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség
kialakulásának megelőzése.
Év elején szülői értekezlet alkalmával bemutatkozik és tájékoztatást ad a szülők
számára a gyermekvédelmi feladat ellátásáról.
Anyagi gondokkal küzdő családok támogatása, az óvodavezető tájékoztatása, a
térítési díj csökkentése érdekében, illetve az óvoda alapítvány kuratórium
elnökének tájékoztatása a támogatás érdekében.
Felterjesztés segélyre
Nyilvántartás vezetése
Éves munkatervet készít, összegyűjti, statisztikai és szakmai beszámolót készít
Rendszeresen frissíti, a SEGÍTHETÜNK információs táblát.
Az óvodavezető feladatai:
A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi
felelős megbízása, a feladatok kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten
Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal
A törvények rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása
Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása
Étkezési kedvezmények meghatározása a törvény jogszabályoknak, s a helyi
rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása.
Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása.
Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei:
Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről
Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása
Törvénynek rendelkezéseinek megfelelően, normatív állami támogatás
Szülők által ajándékozásra hozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a
rászorult családok számára
A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség
megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni az óvoda
orvosával, védőnőjével, a városi Gyámügyi Hivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal,
egyedi esetekben (Gyermekvédő Liga, Nagycsaládosok Egyesületével)
Sikerkritériumok:
Minden rászoruló időben megkapja a segítséget
A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz, s a vezetőhöz gondjaikkal.
Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából.
Segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.
Törekvésünk az esélyegyenlőség megteremtése. Számunkra minden gyermek egyformán
érték, egyedi és megismételhetetlen.
Óvodánk kapcsolatrendszere
110
Intézményünk kapcsolatrendszerének kialakításában a következő szempontokat tartjuk
fontosnak:
Az adott kapcsolatrendszer mennyire segíti, támogatja az intézmény működését,
feladatait?
Mely területeken befolyásolja a nevelési program beválását?
Milyen kihatással van a gyermekek fejlődésére?
Olyan partnerközpontú kapcsolat kialakítására törekszünk
Amely szükségessé teszi a partnerek igényeinek megismerését és azok szakmai
célokká való emelését.
Folyamatosan tájékozódnunk kell az igények teljesüléséről.
A partnerek visszajelzései alapján el kell végeznünk a szükséges korrekciókat.
A közösen megfogalmazott célokkal tudjon azonosulni minden, érintet fél.
Fontos feladataink egyike a megfelelő kommunikáció kiépítése.
Biztosítani kell a partnereket érintő információk hozzáférhetőségét.
10.1. Óvoda család kapcsolata
Óvodánk hatékony, együttműködő kapcsolatot kíván kialakítani a szülőkkel.
Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait az
együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
Arra törekszünk, hogy együttműködésünket a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemezze.
Kapcsolattartás formái és tartalma:
Családlátogatások
Kapcsolat felvételi lap kitöltése, a gyermek minél jobb megismerése érdekében.
A szeptemberi szülői értekezleten ismertetjük az óvoda, illetve a csoport nevelési-
oktatási tervét.
A szülők folyamatos tájékoztatása a faliújságon keresztül az óvodai életről,
étrendről, ebédbefizetések rendjéről.
Kérdőíven kérdezzük meg igényeiket, elvárásaikat.
Lehetőséget biztosítunk a szülős beszoktatásra az elválással járó nehézségek
enyhítése érdekében.
Fogadó óra keretén belül a szülő tájékoztatása a gyermekre vonatkozó nevelési,
fejlődési elmozdulásairól. ( A megbeszélés témája, probléma esetén megoldás
módja, várható eredmény, további teendők, résztvevők aláírása kerül
dokumentálásra. )
Fogadó óra keretében személyes beszélgetés, tanácsadás, a szülő igénye szerint is.
Szülői értekezletek tartása, aktualitások egyeztetése, megbeszélése. ( Pedagógiai
téma, aktuális téma. időpont, témavezető neve, résztvevők száma, elfogadott
határozatok, javaslatok kerülnek dokumentálásra.)
A szülőket érdeklő témák feldolgozása. (Beszélgető kör) során szakembereket
hívunk, ahol gyermekeikkel kapcsolatos nevelési, és egyéb problémáikhoz
kérhetnek segítséget, tájékoztatást. (Gyermekorvos, Védőnő, Pszichológus,
Nevelési Tanácsadó szakemberei)
Témakörök feldolgozása szülők fóruma, beszélgető kör (évente egy alkalommal)
111
Udvari és egyéb munkadélutánok szervezése, közös ünnepeink előkészítése stb.
Nyíltnapok rendezése, a szülő betekintést kap gyermeke mindennapi óvodai
életébe, kialakult szokásairól, a csoportban kialakult társas kapcsolatairól.
Megbeszélést kezdeményezhet a tapasztaltak alapján, elmondhatja észrevételeit,
kéréseit, problémáit, gyermeke óvodapedagógusának.
Szülőkkel, testvérekkel, közös programokat szervezünk, kirándulások, színház,
cirkusz stb.
Családi rendezvényen egész család együtt vehet részt különböző
tevékenységekben.
Az óvodai nevelési programot meghatározó törvényi háttér a program tartalmi
módosításához a szülőkkel való együttműködés alapfeltétele, melyet a 2011. évi CXC.
törvény szabályoz.
A szülő kötelességét a Házirend tartalmazza.
10.2. Városi Önkormányzat – Önkormányzati Bizottságok
A fenntartó az Alapító okiratban meghatározta, milyen céllal, milyen feladat ellátási
kötelezettséggel bízza meg az intézményt.
A kapcsolatot, mindenkor az óvodavezető tartja.
A fenntartó képviselői, intézményvezetői megbeszéléseken, rendszeres
tájékoztatást adnak, az aktuális tudni és tennivalókról.
Az óvoda meghívja a fenntartó képviselőit, szakmai bemutatóira és egyéb
rendezvényeire.
10.3. Gyál Város Bölcsődéjével.
A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.
A kapcsolattartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde-
óvoda átmenet megkönnyítésével.
A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum.
Gyakoriság: látogatás, nevelési évenként az óvodai jelentkezés előtt, illetve nevelési
évenként a beszoktatást követően, fórum évente minimum egy alkalommal.
10.4 Ady Endre, Zrínyi Miklós, Bartók Béla Általános Iskolával
A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.
A kapcsolattartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-
iskola átmenet megkönnyítésével.
A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum.
Gyakoriság: látogatás, nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt (iskolanéző),
illetve nevelési évenként az első félévet követően, (Volt óvodásaink nyomon
követése) szakmai fórum nyíltnap, évente minimum egy alkalommal.
Kapcsolattartás a Kodály Zoltán Zeneiskolával, amelynek keretében ének- és
hangszerbemutatóval hozzák közelebb az óvodás gyerekek számára a zeneiskola
tevékenységét.
10.5 Az óvoda orvosával, védőnőjével, fogászati rendelővel. A kapcsolattartó: az óvoda vezetője.
A feladatellátásra szóló megállapodást Gyál Város Önkormányzat jogosult megkötni.
A kapcsolattartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek
körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti és hallásvizsgálat.
112
A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.
Gyakoriság: nevelési évenként 2 alkalommal orvosi vizsgálat, kéthetente védőnői
jelenlét, évente egy alkalommal fogászati szűrés.
Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után
történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás.
Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába
állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az
óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az
alkalmazotté.
10.6. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a
Nevelési Tanácsadóval
A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően a
gyógypedagógus, logopédus.
A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a
beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, ,
szülői értekezleten való részvétel.
Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a
fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség
szerint.
10.7. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi
felelős.
A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és
megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.
A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a
Szolgálattól, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem
tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség
védelme miatt ez indokolt.
a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását
szükségesnek látja,
amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a
Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi
rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen,
esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,
szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és
telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen
megkeresését.
Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint.
Kezdeményezzük, a rendszeres gyermekvédelmi megbeszéléseket, ahol alkalom nyílik
esetmegbeszélésekre, információ cserékre.
Rendszeresítünk „SEGÍTHETÜNK?” címmel információs faliújságot az óvodáztató
szülők számára.
Segítségét kérjük szükség esetén a beiskolázás zavartalan lebonyolítása érdekében.
113
Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata. A külső
kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik felmérése, a
kapcsolattartás formája és módja az intézményi SZMSZ-ben és a helyi nevelési
programban is rögzítve.
10.8. Arany János Művelődési ház, - Városi Könyvtár
Figyelemmel kísérjük, havi rendszerességgel műsorajánlatukat, rendezvényeiket.
Azokra a rendezvényekre, amelyek kapcsolhatók nevelési programunkhoz
elvisszük gyermekcsoportjainkat. (bábelőadás, táncház, kiállítás stb.)
10.9. Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása
érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és –
lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.”
Társadalmi Szervezetek:
Felvesszük a kapcsolatot városunkban működő,
Nagycsaládosok egyesületével
Célunk: Olyan információ áramlásának kiépítése, mellyel segíthetjük óvodánkba járó
nagy- családban élő gyermekeket, szüleiket.
Kertbarátok köre
Cél: Olyan kapcsolat kialakítása, mely segíti óvodásainkat abban, hogy természetet
szerető, arra vigyázó felnőttekké váljanak. A kertészkedés szakértelmet is igényel,
melynek megszerzésével, fejlesztésével egyaránt profitálhat gyermek s felnőtt.
Nyugdíjasok klubja
Célunk: Hogy óvodásaink tiszteljék a felnőtteket, az időseket.
Olyan kapcsolat kialakítására törekszünk, amellyel a gyerekek is hozzájárulhatnak mások
öröméhez, ugyanakkor megtapasztalhatják az idősek tudását, bölcsességét.
Egyházak
Lehetőséget és helyet biztosítunk azon családok gyermekei számára, akik írásos igényt
tartanak a történelmi egyházak által szervezett óvodai hitoktatásra.
10.2. Speciális szolgáltatások
Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások
Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatások
Hitoktatás: tekintetben tartjuk a szülők világnézeti, vallási meggyőződését. A
szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal a gyerekek az
egyházi személy által szervezett óvodapedagógus jelenlétével, fakultatív
hitoktatásban részt vegyenek.
114
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. A 137/2018.(VII.25) korm. rendelet a 363/2012. (XII.17.) módosított az Óvodai
nevelés országos alapprogramjáról.
2. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve
3. Nagy Jenőné: Program készítés, de hogyan?
(Budapest, Okker Oktatási Iroda 1996.)
4. Nagy Jenőné Helyzetelemzés Önmeghatározás Döntés
Az óvodai program előkészítő szakasza
OKKER kiadó: 1997.
5. Porkolábné Dr. Balogh Katalin
Dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna
Komplex Prevenciós Óvodai Program
Országos Közoktatási Intézet Minősítet Tanterv OKI 960OVIKPP
6. Komplex Prevenciós Óvodai Program
Kudarc nélkül az iskolában
Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére
Szerkesztő: Porkolábné Balogh Katalin, Dr Balázsné Szűcs Judit
Szaitzné Gregorits Anna
TREFORT KIADÓ 2004.
7. Tóth Ágnes és Kifor Lászlóné
Nagy Család Az Óvodában
Tapasztalataink a vegyes csoportról
Novum Kft. 2005.
8. Pszichológiától a Pedagógiáig I. II. rész.
Kiadó: Alex typo 200
9. Forrai Katalin Ének az óvodában
Editino musica Budapest 1974.
10. Mályva Program és gyakorlat
Csipes Zoltánné, Csengődi Gáborné, Székely Ilona, Fekete Lászlóné, Richterné
Kropf Anikó
Kiadta Volán Humán Oktatási és Szolgáltató RT.* 23. old.
11. Testnevelés, testmozgás
(Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek ) RAABE
12. A pszichológia alapjai TERTIA Kiadó
Budapest 2002.
13. Torsten Kunz: Pszichomotoros fejlesztés az óvodában
Dialógus Campus Pécs-Budapest 1999.
14. Krommer Éva: Bevezetés a beszédfogyatékosok pedagógiájába
(Comenius Kiadó 2005.)
15. Hoffmann Judit - Mezeiné Dr. Isépy Mária: Gyógypedagógiai alapismeretek
(Comenius Bt., 2006.)
115
https://www.net.jogtar.hu
https://www.geniuszportal.hu
https://www.fejlesztok.hu
https://www.auti.hu
https://www.mod-szer-tar.hu
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
ELFOGADTA
1. A Tulipán Óvoda nevelőtestület az 4/2018/2019. számú határozatával
Dátum: 2018. augusztus 31.
Tofalviné Szabó Anikó
nevelőtestület nevében
óvodapedagógus
Szekrényesi Tamásné
Közalkalmazotti Tanács elnöke
Vélemény nyilvánítók:
A Szülői közösség nevében: dátum: 2018. augusztus 31.
Borbély Tóth Bernadette
SZMK
JÓVÁHAGYTA:
Intézményvezető: p.h. dátum: 2018. augusztus 31
Kápolnásiné Sági Andrea
aláírás
TÁJÉKOZTATÁSUL KAPJÁK
……………………………………. dátum,
……………………………………………
aláírás
……………………………………. dátum,
…………………………………………….
aláírás
116
Irattári száma: 517/2015. dátum: 2018. augusztus 31.
Módosítható: A törvény rendelkezése alapján
Megtalálható: ovihir@digikabel.hu
Dokumentum jellege: nyilvános
Készült: 2 eredeti példányban
Recommended