Kutatásmódszertan II.1.: Ismétlés

Kutatásmódszertan II.1.:Ismétlés

Dr Gunther Tibor PhD

2013.03.09.:• Ismétlés:

– Kutatási terv– Hipotézis– Megfigyelés– Tartalomelemzés– Az előadás– Validitás, Reliablilitás, Alkalmazhatóság

Kutatási terv

• Terv alapján – Tartalmazza a főbb elképzeléseket– bár eredmények születtek véletlen útján –

melléktermék– ugyanakkor ilyenkor is célzott, megtervezett

kutatás folyt – más volt a cél (pl.: Fleming penicillin)

• Pályázatok – kutatási terv

Kutatási terv főbb elemei:

• 1., A probléma meghatározása• 2., Szakirodalom áttekintése• 3., A hipotézis felállítása• 4., A kutatás típusának kiválasztása• 5., A vizsgálat célcsoportja• 6., Mérés, adatgyűjtés• 7., Elemzés• 8., Eredmények közlése

Kutatási terv főbb elemei:

• 1., A probléma meghatározása:– Meghatározni mit akarunk vizsgálni– Adottak a szükséges feltételek (anyagi, tárgyi,

szellemi)– Tévedés esetén komoly munka kárba vész– Költségterv– Időbeni ütemterv

Kutatási terv főbb elemei:

• 2., Szakirodalom áttekintése:– Előzményei a választott témának– Korábbi eredmények a témából– Mennyire egységesek– Mennyire ellentmondásosak

Kutatási terv főbb elemei:

• 3., A hipotézis felállítása:– Problémát hipotézissé formálnunk– Kiindulási tézissé – ami tudomány

eszközeivel vizsgálható– A hipotézis tehát a probléma rövid, tömör

megfogalmazása

Kutatási terv főbb elemei:

• 4., A kutatás típusának kiválasztása:– A kutatás típusa függ a rendelkezésre álló

lehetőségektől, szakirodalmi adatoktól• Új jelenséget vizsgálunk• Utánkövetést végzünk• Igazolni – cáfolni szándékozunk-e

Kutatási terv főbb elemei:

• 5., A vizsgálat célcsoportja– Téma megválasztása következtetni enged a

vizsgálat célcsoportjára– Vizsgálat alanyai – kérdésre választ kapjunk– Teljes populációt szinte soha nem vizsgálunk

( kivétel a népszámlálás)– Mindig mintavételt alkalmazunk

Kutatási terv főbb elemei:

• 6., Mérés, adatgyűjtés– Meghatározni a mérés, adatgyűjtés

technikáját– Definiálni a változókat, illetve hogyan mérjük

őket– Adatgyűjtés leírni a menetét, típusát (kísérlet

vagy kérdőíves)

Kutatási terv főbb elemei:

• 7., Elemzés– Adatok önmagukban nem jelentenek választ a

feltett kérdésre– Csak az elemzés adhat választ a hipotézisre– Kvalitatív elemzésnél nem számszerű

adatokkal – Kvantitív elemzésnél statisztikai eszközökkel

dolgozunk– Speciális elemzési eljárások (pl.: regresszió-

számítás, faktoranalízis) leírását közölni kell

Kutatási terv főbb elemei:

• 8., Eredmények közlése– Kapott eredmények publikálása:

• Tudományos-szakmai folyóirat

A kutatás problémakörének kiválasztása és megfogalmazása• Kutatható problémakör kiválasztása• A problémakör egy megválaszolandó kérdés • Fontos, hogy az érdeklődésnek és szakmai

tapasztalatnak megfeleljen• Le kell szűkíteni egy specifikus problémára• A problémák forrásai:

– A kutató háttere, személyes tapasztalata– szakirodalom

• A problémakör kiválasztásának kritériumai:– Érdekes-e?– Kutatható-e?– Kivitelezhető-e?– Jelentős-e?– A probléma kutatása etikailag helyénvaló-e?

• A szakirodalom áttekintésének okai:– 1., Adott problémának kapcsán mi került már

megvalósításra (ismétlés elkerülése)– 2., Ötleteket ad, milyen kutatás elvégzésére

van szükség– 3., Rámutat mely kutatási stratégiák,

eszközök voltak hatásosak– 4., Összehasonlíthatóak a kapott eredmények

• Adott probléma elhelyezése adott elméleti v. fogalmi keretek között

• A kutatás céljának a megfogalmazása– Egyszerű megállapítás, amely tartalmazza a

kutató szándékát a kutatandó problémával

A kutatás célja 3 módon határozható meg:

• 1., Kérdésként (a kutatás célja, hogy megválaszolja a kérdést)

• 2., Kijelentésként• 3., Hipotézisként (a kutatás célja a köv.

hipotézis megvizsgálása)

A kutatás céljának magába kell foglalnia:

• 1., A kutató mit szándékozik tenni az összegyűjtött adatok érdekében (megfigyelése, leírás v. változók mérése)

• 2., A kutatás külső környezetével kapcsolatos információk (a kutató hol tervezi az adatgyűjtést)

• 3., Kik lesznek a kutatás alanyai

Hipotézis 1/3

• A tanulmányozott változók közti várható kapcsolat megfogalmazása (milyen választ vár a tanulmányozott kérdésre)

• A megfogalmazásban egy előfeltétel v. független változó kapcsolódik egy másik feltétel v. hatás jelenlétéhez, amely a függő változó

Hipotézis 2/3

• X feltétel kapcsolódik hatás Y feltétel előfordulásához

• Független változó → előfeltétel• Függő változó → hatás• A hipotézis ellenőrzésére a kutató

szándékosan módosítja a független változót

Hipotézis 3/3

• A függő változóra gyakorolt hatás, amely a független változó megváltozása révén keletkezik / feljegyzésre kerül.

• A független az első, ezt módosítja a kutató

Hipotézis

• Egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fogalmazza meg a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan

Hipotézis fajták:

• A) A hipotézisalkotás induktív útjaA gyakorlatból származó feltételezés megtámogatva a szakirodalom feldolgozásának eredményévelGyakorlat → Elmélet

• B) A hipotézisalkotás deduktív útjaA kutató elméleti tételekből indul ki és annak a gyakorlati alkalmazását fogalmazza megElmélet → Gyakorlat

Követelmény a hipotézissel 1/3

• 1., A kutatás előtt kell megfogalmazni, vezérfonalul szolgál

• 2., Magyarázóerővel kell rendelkeznie A józan ész szerint elképzelhető legyen a javasolt v. feltételezett hipotézis

• 3., A változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában (függő és független változó)

Követelmény a hipotézissel 2/3

• 4., Igazolható vagy elvethető legyen Ha a hipotézis helytálló - megtartjuk

• 5., A hipotézis igazolásra v. elvetése megvalósítható módszereket igényel

• 6., Hipotézisnek támaszkodnia kell meglévő ismeretekre

Követelmény a hipotézissel 3/3

• 7., A hipotézisnek legegyszerűbben, legtömörebben kell megfogalmaznia

• 8., Világos, egyértelmű terminusokban legyen megfogalmazva

• 9., A hipotézisnek összességében választ kell adnia a kiinduló problémákra.

• Null hipotézis vagy statisztikai hipotézis:– A változók közötti összefüggés hiányának

megfogalmazása– Nincs összefüggés a két változó között– Pl.: A tanári kérdések száma nem hat a

tanulók teljesítményére

• Alternatív hipotézis vagy kutatási hipotézis– Irány nélküli hipotézis: az összefüggést

feltételezzük, de irányát nem adjuk meg• Pl.: A tanári kérdések és a tanulók teljesítménye

összefügg– Irányt is mutató hipotézis: megjelenik a a

változók feltételezett kapcsolata• Pl.: A tanári kérdések számának növekedésével

nő a tanulók teljesítménye

A hipotézis tartalma

• 1., tagmondat – független változó állapota• 2., tagmondat – a függő változó

változásának várható irányát• 3., tagmondat – a független változó másik

része

A tartalomelemzés• Mindenki végez ösztönös tartalomelemzést,

amikor újságot olvas, tévét néz, vagy rádiót hallgat, a másik ember közléseit hallgatja, és közben a közlések értelmét kategóriákba rendezi: „ez most jó”, „ez rossz”, „ez kedvező rám nézve”, „ezzel azt akarja mondani, hogy én nem bánok rendesen vele” stb.

• a „sorok között” olvasunk, vagy a mondottak mögött is hallunk egy „néma szöveget”

A tartalomelemzés• Két szakasza van

• Két módszer: a kvantitatív és a kvalitatív tartalomelemzést.

A tartalomelemzés előkészítő műveletei:

• a mintavétel

• az elemzési egységek meghatározása

• a tartalom kódolása

Mintavétel tartalomelemzésben

• A nagy terjedelmű „szövegtörzsből” úgy veszünk mintákat, hogy azok tükrözzék az egész közlemény sajátosságait

• A mintavétel módjának megválasztásánál a vizsgálat céljához legjobban illeszkedő elemzési egység

Mintavétel Véletlen mintavétel Szisztematikus mintavétel Rétegzett mintavétel A klaszteres mintavétel Változó valószínűségű mintavétel.

Véletlen mintavétel:• Ha semmiféle előzetes ismeretünk nincs a

jelenségkörről• Az összes olyan releváns egység (reklám

klippek, dokumentumok, az egyes megszólalóhoz tartozó megszólalások egy csoportban, szavak vagy mondatok) lajstromba vétele

• Annak eldöntéséhez pedig, hogy melyik egység kerüljön be a mintába, alkalmazható dobókocka, rulettkerék, véletlen számtáblázat vagy bármiféle más módszer, amely egyforma esélyt nyújt minden egység számára

Szisztematikus mintavétel• Egy lista minden n-edik egységét beválasztjuk a

mintába, miután véletlenszerűen meghatároztuk a sorozat kiindulópontját.

• A tartalomelemzésben a szisztematikus mintavételt akkor részesítik előnyben, ha az adatok rendszeresen megjelenő publikációkból, tévé-műsorokból, emberek közötti interakciók sorozatából, írásművek, rádióreklámok vagy reklámfilmek sorozatából származnak.

Rétegzett minták• Több, egymástól különböző alpopuláció

(réteg) létezik egy populáción belül.

A klaszteres mintavétel• Az elemek csoportjait tekinti mintavételi

egységeknek• Egy valamilyen csoport kiválasztása annak

minden elemét beviszi a mintába, s mivel a csoportok ismeretlen számú elemet tartalmaznak, annak valószínűsége, hogy egy egység bekerül-e egy mintába, a csoportméretektől függ.

• Pl. ha a tévé tartalmainak hatását vizsgáljuk, mintát vehetünk a sűrűn tévézők és az alig tévézők csoportjából

Változó valószínűségű mintavétel

• A mintába való bekerülés valószínűségét minden egység számára előzetesen megállapított kritérium szabja meg

A tartalomelemzés szakaszai• A kódolás szakasza• Az elemzés szakasza• Az értelmezés szakasza

A kódolás szakasza• Ebben a fázisban a szöveg egyes

részeit (pl. a fókuszcsoport vagy az egyéni mélyinterjú szöveges átiratának „kódolási egységeit”) előre megállapított kategóriákhoz soroljuk.

• Olyan szavak, mondatok jelentése kódolható, amelyek a szövegben ténylegesen megjelennek.

Az elemzés szakasza• A kódolt tartalmakat dolgozzuk fel• Vizsgáljuk az egyes előfordulási

gyakoriságok számát• A kódok együttes előfordulása• A nem jelenlévő fogalmak is felszínre

kerülnek (látens tartalom)• Két-három kódnak az együttes előfordulása

„jelentéstöbbletet” hoz létre • tartalmi mutatóvá válhat valaminek a hiánya

Az értelmezés szakasza • A tendenciaszerű együttes előfordulások a

szövegben törvényszerűségekre engednek következtetni, amelyek értelmezhetővé válnak.

• Ha egy dokumentumban nem szerepel egy olyan kód (által jelzett fogalom), amelyet ott elvárnánk – mert pl. korábbi hasonló dokumentumokban mindig szerepelt –, akkor egy nem jelenlevő tartalomra, rejtett, látens mozzanatra bukkantunk, amely esetleg éppen „sokatmondó hiánya” miatt lehet meghatározó.

Kódolás és kategóriák

• A kódolás az a folyamat, amelynek révén a nyers szövegadatokat módszeresen nagyobb egységekbe soroljuk, s így lehetővé tesszük a tartalom valóban lényeges leírását és összefüggéseinek megragadását.

• Például a „haragszom”, „nagyszerű örömben volt részem”, „bosszant”, „szomorúságot tükröz”, „egyszer nagyon be fogok gurulni”, „örültem neki”, „mindig dühös leszek, ha ilyet látok”, „bepöccenek, ha azt látom, hogy”, „félelmet keltenek bennem” szóöszszetételeket az „érzelemnyilvánítás” nagyobb egységébe sorolhatjuk, s e címszóból alkotott betűkombinációval kódolhatjuk (é. ny. = érzelemnyilvánítás).

A kategóriák

• Két típus:

– az előre meghatározott kategóriák– a vizsgálat során kibontakozó kategóriák

Az előadás változatai:1., Rögtönzött előadás2., Memorizált előadás3., Felolvasás4., Vázlat alapján megtartott előadás

Hogyan kezeljük az előadás közben vagy után felmerülő ellenvetéseket, kifogásokat?

• Gyakori, hogy a hallgatóság nem fogad el mindent. Szkeptikusan, ellenségesen reagál

• Ha nagy a siker általában azt könnyebb reagálni, de itt sem szabad túlértékelni a szerepünket.

Hogyan viselkedjünk, ha kritika ér bennünket 1 a

• Mielőtt reagálunk, döntsük el: érdemi kritika vagy feltünéskeltés, okoskodás.– Ha nem derül ki, fogalmaztassuk meg mégegyszer a

kérdést: kihúzzuk a méregfogát• Maradjunk nyugodtak, tárgyszerűek

– Ne mutassuk ki metakomunikációval sem, hogy mélyen érint bennünket.

– Mutassunk fogadókészséget a bírálattal szemben– Nyissuk ki az ajtót az előtt, aki berúgni készül.

Hogyan viselkedjünk, ha kritika ér bennünket 1 b

• Hagyjuk kibeszélni, sőt ellenkérdésekkel beszéltessük– Minél hosszabban beszél, annál kevésbé lesz

csattanó, annál inkább leereszt a kritika• Ha nehezen megválaszolható kérjünk

gondolkozási szünetet. – Jobb ha egy más alkalomra halasztjuk, mintha

felkészületlenül belevágunk balul végződő csatába.• A kritikát mindig röviden és precízen válaszoljuk

meg

A bombák hatástalanítása1., Visszakérdezés módszere

-fogalmazza meg pontosan, struktuálja a mondanivalóját2., Megértő, elfogadó attitűd:

-”ez az érv kitűnő, de gondolja meg… „ Elkerüljük a visszautasítást, de nyitottak maradunk.

3., Preventív védekezés- Már az előadásban célszerű kitérni a lehetséges ellenérvekre és ezeket méregteleníteni

4., Kinyilatkoztatásra kényszerítés- Különösen keményfejű partner esetén meg kell kérdezni, milyen feltételek esetén lenne hajlandó álláspontunkat támogatni

5., Nyitási módszer-Ismernek-e még további érveket, amelyekkel a kép kikerekíthető?

Adatgyűjtés:Formái

1., Kvantitatív (számszerű formában)2., Kvalitatív (leíró jellegű formában)

Adatgyűjtő technikák:Adatok összegyűjtésének átfogó módszere

Pl.: A kognitív tanulás (ismeretszerző) felmérés – egy megfigyelésen alapuló ellenőrzőlista

A kvantitatív adatgyűjtő eszközök sajátosságai:

1., Validitás (érvényesség)

2., Reliabilitas (megbízhatóság, hitelesség)

3., Alkalmazhatóság

1., Validitás (érvényesség)A, Tartalmi validitásB, Fogalmi validitásC, Kritériumfüggő validitás

A) Tartalmi validitás

• A mérőeszköz milyen mértékben jeleníti meg a tanulmányozandó elemet

• Az indikátor v. mérőeszköz milyen mértékben felel meg a fogalomnak. A fogalom minden lényeges elemét lefedi-e?

• A tartalmi validitás meghatározásához – statisztikai eszközt nem használ

A/1 Felszíni validitás

• A mérőeszköz tartalmaz-e olyan lényeges egységeket, amik az adott tartalmi terület változásait mérik.

• A kutató szubjektív ítéletén alapul.

B, Fogalmi validitás• A mérőeszköz megjelenít-e vmilyen sajátos

hipotetikus elemet.• Pl.: a mérőeszköz olyan csoportban kerül

felhasználásra, akik bizonyos fogalmi szempontból különböznek.

• Amennyiben a kapott eredmények a várakozásnak megfelelő statisztikailag is igazolható eltérést mutatnak, akkor a mérőeszköz rendelkezik bizonyos fokú validitással.

• Összetett fogalmaknál nagyon nehéz

C, Kritériumfüggő validitás

• A mérőeszköz és valamely már előre ismert külső kritérium vagy más valid mérőeszköz között fennálló kapcsolatra épül

A kvantitatív adatgyűjtő eszközök sajátosságai:

1., Validitás (érvényesség)

2., Reliabilitas (megbízhatóság, hitelesség)

3., Alkalmazhatóság

2., Reliabilitas (megbízhatóság, hitelesség)

• A mérőeszköz újbóli alkalmazása esetén az előzővel megegyező eredmények nyerése. Pl.: IQ teszt

A kvantitatív adatgyűjtő eszközök sajátosságai:

1., Validitás (érvényesség)

2., Reliabilitas (megbízhatóság, hitelesség)

3., Alkalmazhatóság

3., Alkalmazhatóság:

Adott mérőeszköz alkalmazhatósága, annak gyakorlati felhasználása

A megbízhatóság ellen küzdenek:

1., Az eszközökből fakadó tény2., Kérdező személyéből fokozódó tény3., Vizsgálat körülményei

KÖSZÖNÖMA

FIGYELMET!