Országos ifjúságpolitikai szakmai aktualitások és célkitűzések

Országos ifjúságpolitikai szakmai aktualitások és célkitűzések

Majzik Balázs

Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős Államtitkárság

Ifjúságügyi Főosztály

2011.09.29

2

Miniszter

Egészségpolitikaiállamtitkár

Szociális, család- ésIfjúságügyi Ágazati

Államtitkár

Miniszteri Kabinet

Társadalmi Kapcsolatok Titkársága

Miniszteri Titkárság

Szakmapolitikai h. államtitkár

Szociálpolitikai h. államtitkár

Politikai államtitkár

Parlamenti Titkárság

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

Oktatásiállamtitkár

Kultúráért felelősállamtitkár

Sportpolitikai államtitkár

Európai-ügyi és Egészségbiztosítási

h. államtitkár

Közoktatásih. államtitkár

Felsőoktatási és Nemzetközih. államtitkár

Kultúrpolitikaih. államtitkár

Sportpolitikaih. államtitkár

Központi Hivatalok

Titkárság

Közigazgatási államtitkár

Jogi, Személyügyi és Nemzetközi

helyettes államtitkár

Költségvetési h. államtitkár

Stratégiai és Programfejlesztési

FőosztályBelső Ellenőrzési

Főosztály

Miniszteribiztosok

3

Szociális, család- és ifjúságügyiÁgazati Államtitkár

Szociálpolitikai helyettes államtitkár

Államtitkári Kabinet

Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály

Segélyek és Támogatások Főosztálya

Stratégiai, Fejlesztési és Tervezési Főosztály

Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály

Szociális Szolgáltatások Főosztálya

Fogyatékosügyi Főosztály

Esélyegyenlőségi Főosztály

Rehabilitációs Foglalkoztatási Főosztály

EU és Nemzetközi Főosztály

Családpolitikai Főosztály

Ifjúságügyi Főosztály

Kötelező feladatok:Parlamenti titkárság, Sajtómunka és

kommunikációs kapcsolatok, Társadalmi kapcsolatok

4

NCSSZI Ifjúságkutatás

Nemzeti Erőforrás Minisztérium,

Szociális, család- és ifjúságügyért felelős Államtitkárság,

Ifjúságügyi Főosztály

NCSSZIMobilitás

FLPFLP

Megyei ifjúsági szakmai

módszertani központok

RISZIDA, DD, ÉA, ÉM, KD,KM, NYD

Orszá-gos

Kistérségi

Megyei

Regionális

Települési

Modellprojektek

IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér), ifjúsági ref., ifjúságsegítő, ifj. információs és tanácsadó iroda, információs pont, (multifunkciós) közösségi tér

5

Az önkormányzat ifjúsági tevékenységének felépítése (folyamat jelleggel)

6

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

7

Miért kell/érdemes az ifjúsággal foglalkozni?

8

Korfa 1910- korévenként

Forrás: KSH

9

Korfa 1920- korévenként

Forrás: KSH

10

Korfa 1949- korévenként

Forrás: KSH

11

Korfa 1960- korévenként

Forrás: KSH

12

Korfa 1970- korévenként

Forrás: KSH

13

Korfa 1980- korévenként

Forrás: KSH

14

Korfa 1990- korévenként

Forrás: KSH

15

Korfa 2050 – korévenként

Forrás: KSH

16

• Az állam „látja” őket, ha iskolában vannak – de nem látja őket, ha mellette vagy kívül;

• látja őket, ha akut betegek – de nem látja őket, amikor az egészségüket

kockáztatják; • látja őket, ha munkanélküliek lettek, de nem látja, amikor munkavállalási

képességeik hiányában csődöt mondanak; • „befogadja” őket, ha segítségre szorulnak és erről az illetékesek jelzést kapnak – de

nem „törődik” velük, ha jelzés hiányában nem kerülnek kapcsolatba a rendszerrel stb.

17

Probléma nem egyenrangú fél

• Hogyan tekint az ifjúsági korosztály tagjaira?

• Mint akik veszélyben vannak, akiket védeni, irányítani kell

• Mi az ifjúsági munka célja?• a beilleszkedéssel kapcsolatos

problémák• a részvétellel kapcsolatos gondok• a kulturális és szociális devianciákkal

kapcsolatos problémák

Lehetőségegyenrangú fél

• Hogyan tekint az ifjúsági korosztály tagjaira?

• Mint akiket fejleszteni, segíteni kell

• Mi az ifjúsági munka célja?• Erőforrások fejlesztése, növekedése és

ösztönzése

• Mi az ifjúsági munka legfőbb problémája?

• A társadalmi – közéleti részvétel hiánya

18

Az ifjúság mint probléma kép olyan periódusokban

kerül előtérbe, amikor gazdasági krízis, politikai instabilitás

a jellemző.

Az ifjúság mint erőforrás kép

a stabilitás, a gazdasági növekedés időszakában jelenik meg

jellemzően.

Jellemző, hogy az ifjúsági munkában, az ifjúsági szakmában

a két szemlélet többnyire együtt, keverten található meg, természetesen

más-más hangsúllyal.

19

• Időhorizontját tekintve a Stratégia a 8-12 évesektől a 25-30 évesekig tartozókat, érti az ifjúsági korosztályok tagjai közé. A Stratégia célcsoportja ez alapján – kiterjesztő értelmezéssel – a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed.

• Jelenleg a magyar lakosság több mint 27%-a sorolható az ifjúsági korosztályokhoz, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak.

20

• Az életkori kérdés meghatározása.• A vidék-Budapest fiataljainak közelítése.• 15 évre mennyire lehet előre tervezni?• Mennyire vonódjanak be az iskolai színtérhez köthető dolgok?• Mi legyen hangsúlyosabb, az egyén vagy a szervezetek

viszonya?• Világnézeti kérdések szerepeljenek-e a stratégiában?• Az ifjúság folyamatosan változó”halmaz”. • Önmagában értelmezhető-e a Stratégia vagy csak a cselekvési

tervvel együtt?

21

A Stratégia

22

Stratégiaalkotás folyamata

Amikor a meghívott ifjúsági szakemberekkel a stratégiaalkotási folyamatról beszéltünk, akkor egy tudatosan felépített, tervezett és szervezett folyamatra

gondoltunk, amelynek több lépcsője van.

23

Helyzetelemzés kutatások alapján

Először is a mindenkori döntéshozóknak szükséges megismerniük a fiatalok helyzetét, szükségleteit, igényeit. Ezt a négyévente elvégzett országos nagymintás ifjúságkutatások garantálják (Ifjúság 2000, 2004., 2008.). Mára elmondható, hogy az ifjúságkutatás meghonosodott Magyarországon.

24

A hosszú távú fejlesztési irányok

• Egy stratégia célja - így a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáé is az hogy a kutatási eredményekre építetten hosszú távú fejlesztési irányokat és célokat határozzon meg. (15 év nem 4 év)

• A fiatalokkal való foglalkozást nem ágazatok mentén írja le, hanem horizontálisan, interszektoriálisan. (Azaz „Kovács Pistit” nem ágazatok mentén látja (oktatás, szociálpolitika, közművelődés), hanem egészben. Ebből adódóan az ifjúság – mint speciális társadalmi célcsoport - érdekeinek figyelembevételét, érvényesítését tartja szem előtt az egyes szakpolitikák alkotásakor.)

25

• primer prevenció. Ezt kiterjesztve értendő, azaz nem csupán a szenvedélybetegségek megelőzését jelenti, hiszen, ha a fiataloknak vannak közösségi terei, ha vannak rendezvények, ha van, aki foglakozik velük, ha vannak közösségeik, ha működik a diákönkormányzat, akkor a fiatal formálódó személyiség nem megy el más, társadalmi szempontból problémás irányba, tehát akkor is megelőző tevékenységről beszélhetünk.

• Fontos kihívás az is, hogy a helyi közösségeket érzékennyé tegyük a korosztályi ügyek iránt, hiszen végül is, hogy mi történik, az jellemzően a településeken, helyi szinten dől el.

26

Megvalósítás a cselekvési tervek által

• A stratégia 2 éves cselekvési tervek mentén valósul meg, amelyben a mindenkori prioritásokat az aktuális Kormányok határozzák meg. Ez azért is fontos, mert a terveknek már konkrét intézkedéseket, feladatokat kell tartalmazniuk

• Az első cselekvési terv 2010-11-re vonatkozik, és 2009. december 31-ig kell elfogadnia a Kormánynak. A cselekvési terv tehát most ad kiemelten fontos a közigazgatásban.

• Fontos eleme lehet az is, hogy az ágazati jogszabályokat felül kell vizsgálni, és – szükség esetén - javaslatot kell tenni azok módosítására, vagy olyan új jogszabály alkotására, amely kiemelten kezeli az ifjúsági korosztályokat

27

• Nagyon fontos alapelv a participáció, a részvétel elve, azaz, hogy a fiatalok és szervezeteik strukturált párbeszéd formájában részt vehessenek a döntéshozatali folyamatban, azaz, hogy beleszólhassanak a velük kapcsolatos döntésekbe.

• Ezért fontos országos szinten - szerves fejlődés útján - egy Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) mihamarabbi létrejötte, amelynek megalakulásához jelenleg az ifjúsági tárca segítő-támogató hátteret tud biztosítani a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálaton keresztül az ún. NIT vizionáló fórumokon.

28

Melyek a stratégia fő irányvonalai? Milyen megoldásokat vázol fel?

• Arra például, hogy az állam hogyan segíti elő „az esélyegyenlőség ifjúsági korosztályok körében történő megteremtését”,

• Hogyan vesz részt „a gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek megerősítésében”,

• Hogyan ösztönzi „az ifjúsági korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának (egészség, fenntartható fejlődés stb.), integrációjának és közösségeinek fejlesztését”.

29

Melyek a stratégia fő irányvonalai? Milyen megoldásokat vázol fel?

• A Stratégia felvázolja a magyar ifjúság fejlődésének optimális irányait. Hosszú távon iránymutatást nyújt mind az államnak, mind a szféra szereplőinek az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos intézkedések tervezéséhez, szervezéséhez és végrehajtásához.

• A Stratégia megvalósításának ütemezése követni fogja az ország gazdasági fejlődését, alkalmazkodik a kormányzati társadalom- és gazdaságpolitikához.

• A feltételek folyamatos felülvizsgálata mellett – cselekvési programok készülnek, amelyekben feladatok kerülnek kidolgozásra az érintett ágazati miniszterek részére, többek között, hogy a költségvetés előkészítése során vegyék figyelembe a Stratégiában meghatározott, az ágazatukat érintő célokat.

30

A NIS felépítése

I. Helyzetelemzés• Az ifjúság élethelyzete• Az ifjúsági közfeladatok és ellátásuk helyzete• Az ifjúsági szakma - A civil ifjúsági szegmens

II. Nemzeti Ifjúsági Stratégia

III. Kapcsolódása szakpolitikai stratégiákkal • Magyarországi ifjúságpolitika múltja és jelene• Ifjúságpolitika Európában

31

A stratégia célrendszere

32

A legfontosabb kihívások Az ifjúság erőforrásként kezelése Az ágazatközi megközelítés erősítése (horizontalitás) - az

ifjúság érdekeinek figyelembevétele, érvényesítése az egyes szakpolitikák alkotásakor

A helyi közösségek érzékenyítése az ifjúsági ügyek iránt Primer prevenció (kiterjesztő értelemben) Felkereső ifjúsági munka

33

• Az állam „látja” őket, ha iskolában vannak – de nem látja őket, ha mellette vagy kívül;

• látja őket, ha akut betegek – de nem látja őket, amikor az egészségüket kockáztatják;

• látja őket, ha munkanélküliek lettek, de nem látja, amikor munkavállalási képességeik hiányában csődöt mondanak;

• befogadja őket, ha segítségre szorulnak és erről az illetékesek jelzést kapnak – de nem „törődik” velük, ha jelzés hiányában nem kerülnek kapcsolatba a rendszerrel (stb.).

34

Az ifjúság erőforrásként való kezelése; Az ifjúság érdekeinek figyelembevétele,

érvényesítése az egyes szakpolitikák alkotásakor;

Az ágazatközi megközelítés erősítése; Elsődleges megelőzés (primer prevenció) A helyi közösségek érzékenyítése az ifjúsági

ügyek iránt

35

A stratégia átfogó célja I.

Az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának

és az ifjúság társadalmi integrációjának

elősegítése.

36

A stratégia átfogó célja II.

• Az ifjúságra erőforrásként tekintő stratégia céljainak és intézkedéseinek olyan társadalmi környezetet kell megteremteniük, amely segíti, támogatja, ösztönzi a korosztályhoz tartozókat egyéni és közösségi célú tevékenységeikben.

• Képessé kell tenni az ifjúsági korosztályok tagjait arra, hogy a bennük lévő tehetséget, tudást, képességet a saját maguk, nemzetük és Európa számára kamatoztathassák.

• Az állam kiemelt felelőssége, hogy zökkenőmentessé tegye a beilleszkedést a felnőtt társadalomba, s hogy az ezt segítő intézményeit, szolgáltatásait a korosztályi szükségleteknek megfelelően működtesse.

37

A stratégia horizontális céljai

– Az esélyegyenlőség elősegítése

– A magyarság és európaiság megélése

– Az élhető környezet

38

A stratégia specifikus céljai

Az ifjúsági korosztály sikeres társadalmi integrációjához

szükséges környezet fejlesztése

• A gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése, a családi környezet

• A fiatalok munkavállalásának és önálló egzisztenciateremtésének elősegítése

• A kirekesztettség és marginalizáció esélyeinek csökkentése, a társadalmi mobilitás lehetőségeinek bővítése

39

A magyarság és az európaiság megélése

– A nemzeti ifjúságpolitikai célokat össze kell hangolni az Európa Tanács, és az Európai Unió döntéshozatali és együttműködési fórumai által deklarált célokkal, értékekkel

– a határainkon túl élő magyar fiatalokkal kapcsolatban törekedni kell, hogy reális történelemszemléleten alapuló, toleráns, tudatos, lokális, nemzeti és európai identitás szilárdulhasson meg,amely segítséget nyújt a határon túliak számára magyarságuk megéléséhez

40

Horizontális cél I.

Az esélyegyenlőség elősegítése

• Minden tevékenység, szolgáltatás, intézmény megtervezésekor tekintettel kell lenni a hátrányos helyzetben lévők speciális szükségleteire.

• A horizontális megközelítés mellett természetesen szükséges és elengedhetetlen specifikus célok meghatározása is.

41

Horizontális cél III.

Az élhető környezet

• A fenntartható fejlődés a társadalmi jólét folytonos növelését célozza a környezet eltartó képességének megőrzése mellett oly módon, hogy a jelen generációk szükségletének kielégítése ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését.

42

• Versenyképes tudás biztosítása és az önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesztése

• A kulturális fogyasztás és a kultúrában való részvétel színvonalának javítása, a területi különbségek csökkentése, az info-kommunikációs ellátottság javítása, az interkulturális környezetben való helytállás, együttműködés segítése

• Az ifjúsági korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának fejlesztése, integrációjának segítése,

közösségeik fejlesztése

Az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése

43

• Az ifjúsági szolgáltató szervezetek feladatellátásban való részvételéhez szükséges feltételeinek megteremtése,

• Az ifjúsági szervezetek és a korosztály tagjai tapasztalatainak bevonása az ifjúság sajátos szempontrendszerének megjelenése az állami döntéshozatalban

• Átlátható forráselosztási rendszer kialakítása és működtetése

• Az ifjúságpolitika jogi, igazgatási és intézményi feltételrendszerének korszerűsítése, a gyermek és ifjúsági jogok állami érvényességének erősítése az ifjúsági szakma képzési portfoliójának és életpályamodelljének kidolgozása

Az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek munkájának elősegítése

44

Kistérségi szintű ifjúsági koordinátori feladatok működtetésének, továbbfejlesztésének, és módszertani dokumentálásának támogatására

A pályázat kódja: IFJ-KTM-11

A rendelkezésre álló keretösszeg: 28 500 000 Ft

A pályázaton igényelhető támogatás összege és formája:A pályázaton legalább 2 000 000 Ft, illetve legfeljebb 3 500 000 Ft vissza nem

térítendő támogatás igényelhető.

45

Fiatalok MagyarországértIfjúsági találkozók támogatása a fiatalok aktív társadalmi részvételének

elősegítése támogatására

A pályázat kódja: IFJ-TR-11

A rendelkezésre álló keretösszeg: 23 750 000 Ft

A pályázaton igényelhető támogatás összege és formája:A pályázaton legalább 150 000 Ft, illetve legfeljebb 500 000 Ft vissza nem

térítendő támogatás igényelhető.

46

Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér program ifjúsági szolgáltatásainak minőségi ellátását segítő megyei szintű mentor és szolgáltató

tevékenységek támogatására

A megyei szintű mentor és szolgáltatói tevékenységgel e pályázat keretében megbízott, támogatott szervezet a (112/2009 VIII.29) FVM rendelet 8.§ 7. bekezdés a) pontjában megnevezett megyei ifjúságszakmai módszertani központ helyébe lép.

A pályázat kódja: IFJ-SZK-11

A rendelkezésre álló keretösszeg: 21 850 000 Ft

A pályázaton igényelhető támogatás összege és formájaA pályázaton legalább 1 000 000 Ft, illetve legfeljebb 3 500 000 Ft vissza nem

térítendő támogatás igényelhető.

47

Az ifjúsági turizmus és természetjárás céljaira szolgáló belföldi szálláshelyek, különösen a vízitúra táborhelyek kialakításának és

fejlesztésének támogatására

A pályázat kódja: IFJ-TAB-11

Célja:A pályázat célja az ifjúsági turizmus és természetjárás céljaira szolgáló belföldi

szálláshelyek, különösen a vízitúra táborhelyek kialakítását, felújítását, infrastrukturális és higiéniás körülményeinek javítását szolgáló projektek támogatása.

A rendelkezésre álló keretösszeg: 22 800 000Ft

A pályázaton igényelhető támogatás összege és formájaA pályázaton legalább 500 000 Ft, illetve legfeljebb 1 000 000 Ft vissza nem

térítendő támogatás igényelhető.

48

Szakértői névjegyzék bővítésére

A pályázat kódja: SZAKE-11

Célja:Azon szakértői kör kiválasztása, amelynek tagjai eseti szerződés alapján

közreműködnek a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (továbbiakban: Támogató) által drogmegelőzési, kábítószerügyi, valamint a gyermek és ifjúságügyi témákban megjelentetett pályázatok szakmai értékelésében.

Pályázati témák:• drogprevenciós-egészségfejlesztési szakértő;• kezelés-ellátás, alacsonyküszöbű szolgáltatások, rehabilitáció-reintegráció

területén jártas szakértő;• általános gyermek és ifjúsági szakértő.

49

A GYIA Tanács és a Regionális Ifjúsági Tanácsok támogatása

A pályázat kódja: IFJ-GYIA-11

Pénzügyi forrás összege: 132.000.000 Ft

50

• Spanyol-belga-magyar trió elnökség• 2010. január 1 – 2011. június 30. • 18 hónapos átfogó prioritás: fiatalok foglalkoztatása• Tagállami prioritások:• ES: társadalmi bevonás• BE: ifjúsági munka• HU: részvétel

Ifjúságpolitikai együttműködés az európai uniós elnökség során

51

Rendezvények a magyar elnökség ifjúságpolitikai eredményei

FLP nemzeti irodák vezetőinek értekezleteEU Ifjúsági Konferencia és Főigazgatók Értekezlete

Elfogadott tanácsi dokumentumok:állásfoglalás a fiatalok Európa demokratikus életében való részvétele új és hatékony formáinak ösztönzéséről állásfoglalás a fiatalok foglalkoztatásáról a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédről elnökségi tájékoztató:A fiatalok és az uniós intézmények között a fiatalok foglalkoztatásáról folytatott strukturált párbeszéd áttekintése

Folyamatok:A strukturált párbeszéd folyamat beindítása és európai szintű koordinációja, az első másfél éves ciklus lezárása

52

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásai 2011. július 1-jétől 2012. december 31-ig tartó időszakban(Lengyelország – Dánia – Ciprus)

Átfogó prioritás – Az ifjúság szerepvállalása

2011. július 1–2012. december 31. – Az ifjúság és a világ

2012. január 1–2012. június 30. – Kreativitás és innováció

2012. július 1–2012. december 31. – Részvétel és társadalmi befogadás