View
3
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
SZEMLE
AGYAQLÁBAKON ÁLLÓ KOLOSSZUS: A VItAGMÉRETŰKOMMUNlKÁCIÓ
Philippe Bretorl' történeti ,és szociológiai néZőpontokat egyaránt érvényesítő, könyvében IllÍ
toszkéntrértehnezLa ,;világfalut" (villageplanétaire ),sale~gyobbhatásúmodem utópiaként úja le akommunikációt --- söt,mi több- a,másodikvilágillíború sokkhatását követő poszt4raumatikuséítéknek titulálja; ,,A kommunikáció utópiája"·című kritikai,esszéjeniárkét kiadást ért meg' Franciaországban.SzeI7Öjea felvilágosodásenCiklopedistáita' emlékeztétö 'lankactatlansággalelemzi könyveiben az infonnáci6stár -sadaloríl~ tiIdómártytOrténeti · fejleményeit -:.. . s ,e tekintetbeniátegriapelőtt és a tegnap is történelem -,s:,táIjafeleközbenaköznyelvivé váló metafo~11lögöttes jelentését Miért, foglal ela komrilurtikáCió ,; olyangigantlkus helyet amodern tárSadahnakban?-" kérdena S'MW. Ez csak a televíziós közlés és más ,;kommunikáló izék" elbutjártzása' okán' következett volna 'be? Miért tlllajdonftunképpen a század1cözép óta öly nagy szerepet a kommunikációnak? '" Miért ' vált kizárólagossa,az"a nézet, 'amely szerint atátsa"'dalmak' progressziójának lényegi,esszenciális feltétele a média ésa kommUnikáció szabadsá.:.. gártak;fejlődése? Az emberszirtte létéberiszólítódikföl, arra,. hogy' kOniIn~jon;mii1d' és mindtöbbet-' bánni ,is legyenatinaktarta1ma: "'", és mindenjobban f9g menni. De mi a garancia? Vajon, ésszerűbbek', e ,mai'társa.dahru:tk, ',csak azért, mert környeZetüket a kommunikálásra ke.:. pes eszközöknepesítik be? Breton felszólítja olvasóit, ne elégedj enek meg triviális magyarázatokkal. Ö egy sokkal radikálisabb tézissel, áll elő: a kommunikáció mOdern utópiává vált, mégpedig,abnál . inkább ,hódítóbbá; minél' inkább válságba kerültek a nagy ideológiák: a' SZö
cia1izmusésa ,liberalizmus. 'A' kommunikáCió mára egyedül maradt a gondolatok piacán. Azt a tényt, bögy a kommunikáCió' ideólógiája ma akkora illitásfokkalnyilvártul meg, mintamel11lyire megdöbbentöenaktuálisrtyelven teóretiZál6dott a második világháboruidején -'-,Breton azaffie-
EDUCATIO 1997/4 SZEMLE pp. 775-792.
rikairílatematikus,;Norbert Wiener szerinte ma.:. ig is félreismert munkásságával hozza összefiig.:.. gésbe, Br~tontudomártytörténetidokumentu .. mok mód$zeres':elemzéSével táJja fel, hogyan képzelte' el·, Wiener a kommunikációs utópiat olyantökéletes:fegyverként,'ami egyszer s min"denkorra ,lehetetlenrtéteszi a' barbarizmus visi.:.. szatérésétugyanis~a:kommunikáció eltörölné a titkot;ámiegyedüllehetővétette a náci genÖ"cíditunot,Hirosimát'ésa Gu1agot. Az utópiagerjesztő tlldoínányos tézisek kritikaielernzésével lebontja e nagys:zabásúálmot, s megmutatja, hogy ;.:J, paradox módon -'-', a ,,kommunikáció tár:" sada1ma~' Il1ikénttllU' utat nyitni az' erőszaknak és ákirekesztéSnek. H~gy8hiújale aiszerző'amindenható utópiá:.
váVáltkoln1nunikációszületését? ',l942-ben je~ löli'meg ,az', időhatáit; s' egyúttal öntudatosan megjegyZi,hogyelőtle senki' Sel11hozta összefiiggésbeamaimdderhtársadalmakat alapjai.;. bailtheghatározókömml.llÜkációt éppen e század mély kriZiseivel.'Az ~,új 'ember" ideáljártak megalkotásátakibemetikanegyvenes évekbeli születésével 'ti1lítj a párhŰZ1U1lba. A háboru trallmáj~s a szövetségesekhadászati erőföITásaIDak: létrehozásában elkötelezett tudomártyhozta létre poszt;"trautnátikus ",értékkérit . a kommunikáció utópiáját. ,Miriden, akomrillll1.ikációval,kapcsolatostudóinányos'rílooszer. sZerepet játszott 'már aháboíúban (példáúl á pszichológia; a tartalomelemzés, a szoCiálpszichológia.). De éppen a kibemetikusok tiltakoZtak ai,legradikálisabban az atomoombaellen, s őkvetettékbeakommumkációt;:iriint" az együttműködés, a kooperáció tranSZlUiCÍoriá!is ígéretét. Az utópia ugyanakkor illúziókat, éltet,' és "a' semmi sem egyéb,millt korilmunikáció" felfogásból egyenesen következik' a felelősséghiártya. Az utópiává váláshoz terinészetesen nagyban hozzájárul a inodern media ethosla; A kommunikatív megegyezés (konsz.enZus}sZÜIltelen védelme által e modern utópia a kirekesztések nélküli fejlődés társadalmát feltételézi; . Vajori ígyvan.;eez? Erről sZólnak a tapa:szta1ataitik? AsierZöt éS'olvas6ját egyaránt prov'okálókérdésekre három nagy "fejezetben
776 SZE11LE
kapunk választ: A kommunikáció modem fogalmának genezise; Az értékválság és az utópiafelemelkedése; Az új utópia visszás hatásai.
Ai első fejezetben a retorikai értelemben vett nyelvi gondolatcserét a SZer:W tenl1észetesen élesen elkülöIÚti a kommunikációt technológiai fogahnakkal leíró modem értelmezéstől. Utal Marshall McLuhaIiszéles körbenelterjeqt u~zeteire, amelyek· szerint az egész embericiyiliz1íció és kultúra leírható a kommunikáció techni7
kaiújításai mentén. B ·leegyszerűsítő felfogás szerint minden kulturális, ·társadahniés s~llemi történés modellálható aszerint, hogy .mi1yenmÓ:don játszott benne szerepet az írásbeliség, ,a könyvnyomtatás vagy ·a tömegtájékoztatás. A fogalom.technológiaiváválásában az 1942-:es,és az 1947-48 közötti időszakottartjameghatárözónak· Az első fázis. tisztán műszaki-tudo111á,~ nyos jellegű: a kommunikáció fog~a kLtrdio:lógiában, .. a neurofiziológiábru;l,. az ·aJkalmazott mate:matikában és a távközlé:;;benvált lla.sználatossá, A másodikban már - ép~Wiel1~mUJ1:kásgágában. - terjesztőclik ki a. kolI1Illunikáció jelenté~a társadalom és a politikl:i Je:lenségeire. A fogc:t1mat társadalmi jelentésekkel feln.lházó expanzió .. tehát. lényegében ·.matematilrusok,tól, tennészettudósoktól,. technPlógi&1·szakeroberek:től. ered ..• A korabeli· tömegkommuníkációból ugyanis hiányoztak azok az elméleti indíttatások,·. amelyekkel akkori önmaga létére· ésszer/}pére reflektálhatott volna: WieneI'definíciój~val a kibeIl1etika"a kontroll (a reguláció, szabályOr zottság, . Ej. tuclományosan ellenőrizhető, mérhető és verifikálható kézben tartás értelmében) ésa kommunikációk tudotnány~" volt . az, . (U11,elyik ezt megtette. Az alapszövegek .az ·1942,ben.írt BehaviQr, Purpose and Tez~ology és aZ!J948:ban publikált TM Human Use of .Hl!fll4n Beings. Atémaszempon~ábóllényegesüzenete - Breton interpretáció jában - az, hogya látható világ jelenségei kapcsolati tenninusókkal írha.:. tók le,. infonnációk cseréjévelés körforgásával. Az egész világ tehát nem más,mint. ,,közvetítés", ,,közvetítettség".Az antropológia,a· neurofIziológia is e metaforában .. gondolkodott: Neumann János is egy elektronikus agy {electroni<; ... brain) modellezésére· vállalkozott . az atombomba előállítását és.hatásáIIakmodellezését célzó szupertitkos Manhatt:a:n projekt kereteiben,· Breton a fogalom jelentésváltásábMbekövetkező paracligmaváltástaz ·194?.,esszöyeghez köti, amelyben az ember új leíráí3afogahnazóclik meg olyan összehasonlító m~ekkel,
amelyek egyaránt lehetővé teszik a tennészeti, az emberi és a társadalmi jelenségek leírását. A kulcsszó az infonnáció és a kommunikáció -amellyel mindeme jelenségek, sőt, a tennésze.:. tes és a mesterséges képződmények (gépek, technikai eszközök) egyaránt interpretálhatók. Breton szerint ezáltal létrejött egy olyan globális és egy~gesítő viIágmagyarázat,ame1y 'l1:lÍn,qen tudományágra. érvényes. A komm1.),Ilikáció.;rnár maga is egyszerűsödött fogalom: a kényehnetlenot. hosszabb . ,,in[onnációcserélő. maga~" helyett·· ..• a1ka1mazzák. További jelentőS··Ílldománytörténeti szereplőnek tartja Breton :a114oo:rú idején.a németrej~el~s üzenetek megféjtőjét, a brit AlanTuringmatematikustvagy a pszichoanalitikus Jacques. Lacan-t. A· kj~me1ik1.Isok felismeréseÜ a közös hagyma-metafora ha~a ~t: a belső nem létezik, a belső egy nútosz,a.kommunikáció minden.átható fogahnávaláttetgőyé, átláthatóvá tehető; A technikai, techp.ológiai' értelemben vetté:Ít1(lthat<,>~ (tran.s~ce)is:~t,. tevődött .atársadalomOaIl:kerÍJ1gQ.i info~ci9k átláthatóságának.·· igényébe, • Wiener . továbbá: be,:, vezette ,a bemep.ő{input).és .·a kijövő (output) iizenetfogalmát, s a köztük léyőegy~yi](ap:csolatota tennométerelve alapján írta le. Ebben a megközelítésben minden abbóL a szempontból érdemesafigyelmünkre, hogy mennyire hasznosítjaaz infonnációt, me11llyiben ré.sze a .cserefolyamatnak. Wiener hosszan . fejtegeti, hogy e szempontból sok. gép mennyire felülmúlja az emberi lényt - s e gondolatokban leomlik az a klasszikus határ, amelyik a tennészetestés .a mester~gest elválasztja, és előáll az értelem és a szellem "de. bipl()gizációja". 1 948-ban Jelenik meg WienerK~beme.tikacímű könyve -am~lyben az új tudományt in1már egyarán.t alkahnasnak tartja szociológiai,.antropológiai~s gazdaságiproblémák .. leírására. CA· számos. hadástati, technikai,· társada1íni··· alkalmazási lehetőség
számbavétele után morális alapállását is megfogalmazza - am~lyegyre jobban a tudományos élet peremére szorí~a.)
A másoclik fejezetben a komm.unikáciÓ modem fogalmát· Breton olyan egységesítő. foga'" lomként. úja le, amely egyrészt a. nyelv technologizálását, másrészt· a technika által hOI;dozott.iizenet fogalmátfoglalja magában. Ebben az értelembetl vett genezisét köti a kibemetikához; (A kommunikáció,a ta~zta1atok,gonclol~tok, képzetek stb., r~dszerescseréje, mint az ember antropológiai· állandója - termé~tesenmindig is létezett.) Bretont a kommunikáció egységesítő
SZEMLE 777
fogahnanak hihetetlen gyorsaságú és hatású ex- tenninusaiban érthető meg, az egész világ tehát panziójafoglalkoztatja. Wiener a kibemetikával lényegében közvetítődés . (médiations). Ezt a egy olyl.ll1 átfogó tudományt hozott létre, amely gondolatot. képviselte egészen 1964-ben beköminden irányítási és szabályozási' funkciót . mo- vetkezett haláláig. (Az .1940-es években a ,,Madellszeruerifoglal össze. (Akibemetikaszó ma- cy" alapítvány keretében. dolgozó tudósokat e ga a hajókoimányzásának: művészete jelentésű felfogáslehetséges interdiszeiplinaritása bűvölte ógörög 'szópól ered.) . Akibemetikát 1942..,ben el. Az elektronikus .. eszközökkel történő infor~ létrehozókeideti törekvés az volt, hogy olyan mációkezelést, runélyavisszacsatolás elvére interdisztiplináris modell konstruálódják, amely alapOtixiik,.kiteJjesztették·az emberi agy inforegyesíti.~ában az inIofll1ációcserével foglal- mációkpenillulens' cséréjében működő hálózatkozó tudornál;1yágakat. Az ·információcserélőhá- ként .történő· felfogásár~. ) .• A valóság új víziójá .. lózat mOdelljét .1947-48..,ban teJ.jesztették kia nak immár népszerűsítő közzétételét Breton egy politikai és'atársadahni tevékenységekelemzé- 1 942-es • konferencia1943;;.ban Behavior, Pur-' sére is: A hihetetlenül gyors és radikális kiter- pose and Technology :'címenpublikált huszonjesztés":::: " :úgyInond- a természetfudományok egy oldalasanyagához köti. (A konferencia szertársadalmi. elkötelezettségének nevében fogant, vezői Wiener,Arturo Rosenblueth mexikói karnem kisebb. céllal, minthogy egy. univerzális diológus és Julian Bigelow, egy fiatállogisztikulcsot nyujtson a hábotús konfliktusokat átélt kus,. aki . későbbNeUIIíann János munkatársa világ számára. nemcsak a nehézségek megérté- lett.) Eza szöveg már nemcsak a kibernetika, séhez,hanémavilágfejödéSéhezis. Akommu- hanem azegészmodelll értelemben vett kom,.. nikáció modem fogalmának születése tehát . sza- munikációmindenlényeges elemét tartalmazza. rosan kötődik a háborús konfliktust átélt világ- Breton szerint!aparadigmaváltás jellemzője, állapothoz (Breton felteszi:. a kérdést, miért nem hogy.·e .•. szöveg . köznyelven íródott, nemcsak az államipropaganda;'vagyamár~kkor jeleri.tős szakembereknek.szól,alapvetöen·, ismerettertömegtájék0ztatásberkeiben történt meg a foga- jesztő;indíttatású,műfajában is új, amennyiben lom expanziója.Utóbbibólszérintehiányzottaz igen különbözötudományterületeket szólít meg e1méleti.indíttatás, az önnönszer~eirányu1ó egyszerre. A szOvegerecIetisége három jellem:.. reflexió~)Akibernetika, mint egységesítő para- zőjében ragadható :meg:.egy új tudomány létredigma az 1950-esés1960-as években már je- hozásáróltudósít, emellett a tudomány művelélentős, több! tudományágra iskiteJ.jedő hatást sénekúj módjáról, illetve bevezet egy újdefIl1Ígyakorolt Wiener A The Human Use of Human ciót !airól, hogy voltaképpen mi is az ember. Az Beingscímű könyvében kifejti, hogya konunu- információcserélő magatartás· ideális tárgya tu'nikáció az ember és a társadalom közPonti érté- dománynak, . ,miután tökéletesen megfigyelhető ke, egyúttal leszögezi, hogyő.mágaminden ésadekVáLmódszerekkel elemezhető. A paraolyan rendszertől elhatárolja magát, 1egyen:az digmatikus újdonság nemcsak ebben áll, hanem totalitarianizmus vagy' . ! liberális detnokrácia, abban is, hogy ezt a magatartást a tenhészeti :és amely. szemben .Cl konununikációértékével; le- a nem természeti jelenségeket egyaránt konstihetővétesziaz emberi lényeknem emberi hasz- tuálóintegratívtörvénykéntfogia fel. Ez az erenálatát(usage). Ez amainapig igen hatásosmű detea ,~denkommunikáció"-felfogásnak~ alapozzameg Breton fejtegetése.szermtakom- amelY' a későbbi utópikus diskurzusokalápja. munikáció modem fogalmát . Wiener, aki az 1948'-ban Wienerpublikálja a tudományos szin.., USA massaschusetti Műszaki,· Egyetemének tézisnek számítÓ Kibernetika című művét 1949-matematika professzora volt, úgy gondolta, hogy ben íJja a The Human UseofHuman Beings CÍ
a mateinatikában felvetődő kérdések kiterjeszt- mű könyvét,· szakítVa a korábbi könyve tisztán hetők, s a természeti és a társadalmi lét közös tudósoknak szánt nyelvezetével, s korábbi gonfelismeréseként foga1mazhatók meg;. mint a sze- dolatait kiegészíti társadalmi reflexiókkal, ameparált .. lények és jelenségek közötti kapcsolatok, lyek.szinte radikális. reformokként·hangzanak. matematikai' értelemben vett relációk. .(Ebben Ervelésénektengelyében az entrópia gond0lata az értelemben Wiener. rokona Galileinek, aki állrUjra megerősíti azt afelfogást;amelysZerint szerint az univerzum lényegében egy közös nyel,.. a társadalom csak ako1l11i:lunikáció tenninusaiven íródott, a matematika nyelvén.)' Megállapít.;. val érthető meg és írhEltó le. S:zembehelyezkedik ja, hogy a valóság minden . látható jelensége' az a nyitott társadalmak modell jével; amelyek szeinformációk cseréjében és azok körforgásának rinte az'entrópiát növelik, hasonlóan a zárt tár-
778 SZEMLE
sadalmakéhoz, amelyek ugyanúgy; hordozzák az összeomlás kockázatát. Anem kívánatos,:illetve a pozitív társadalmi 'jelenségek,szembeállitása szóhasználatában a homályosság és az átláthatóság (opacité ~ transparance) metaforájábanjele.,. nik meg .. Breton,szerint a< konnnunikációnak, mint egy új érték konstruálásái1akindítékát, ahban ,érdemes' keresnünk,,' ; hogy aviJágháború utáni légkörben a tern).észettudósok moráli~el ... kötezettségüknek ,. tartották,hogyhaték;oriy.~ neteket küldjeneka világnak,j\'kétkulcsszó: az entrópia,,' és ennek ,inverze:: az Ínfonnációkáltal generálfrend. Wiener meg voltgyőződve arról, hogyiazuniverzumegyzártrendszer, ami a te1-jes kie~en1ítődésfeléhalad; ;követk:etéskép~ egy elkerü1hetetlenüla • destrukció • ;felé . haladó világban élünk. Ezzel helyeztesiembe az emberi méltóságot" azaz a; kominunikációban testet öltő ért~ket. .(Ö'magaördögi ,műként szemlélte az entrópiát"de Szent Ágóstontkövetve az "ördögi~'kéttípusátkülöll1:)9:itette' meg: i a .tök:életlenségetés a gonoszságot. Ezlényegesnek tűnt szárnáta: létezik a teI1llészetes entrópia;. azuni~ vemun eredeti tökéletlensége, :ésa:gónoszság műveként az 'ember,által'okozott'eritrópiáA komniunikáció viszont alkalJ:nas arra, högy utóbbiva1si.eínbeszálljon~)' ,Wieller, mintmin,. den utópista ..,. ha hihetünk GillesLapoque Utópia éscivilizációcímű ínűvének'(paris,Alban Michel, 1990) +'-,feltételezia jó ésa rossz'egyidejű 'sZÜkséges jelenlétét. . Univerzuniában a rosszlegyözesénekreménye élteti, s ebben az első szárnú felelős küzdők éppe11·a tudósole Így végül is megkérdőjeleziatennodinamikaináso,.. dik tételének pesszimista ért:elmetését A társadalom· iránt érzett felelősség nem más, .mintaz entrópia Jokális., visstaszoritása::}Breton; kritiká;" val szemlélí, hogy'az ideális termikus kölcsönhatás, esetében fellépő hőhalál' elmélete közvetlen kapcsolatba lenne hozható 'a tárSádalmi . en.,. trópiávaL .szerinte. e társadalmi kiteijesztésabból fakad, hogy" a matematikai törvények, univerzálisérvényességének elméleténhyugslBnak. E fázisban Wiener is felteszi a klasszikus kérdéseket: llÚaz ember, mi a társadalom? Nagy alá;" sértés, hogya kommunikáció mindent - a politikát, anevelést,amorált és ri jogot - átható fO-: galonnná váljék.' Ez az extrapoláció ,egy ,alapve.,. tő félelemre épül:, az. entrópikus dezorganiiáció egyszerre fenyegeti az. embert és 'a társadahnat. Wiener a háború.utánikorban mégis egy re.,. ménykeltö . fog~t keresett ~. amely'válaszolt is a kotsiakreményt kereső várakozására~ Felfo,..
gásaszerint a társadalom érthetővé és átláthat{r. vá válikaz'abbankeringő üzenetek és az azokat közvetítő .eszközök elemzésével.·.Eponton a tár ,.. sadalomtudományok .ismintegy felszólítódíak, hogy, tárgybkat'. azinfonnációk . által ;konstiúált egységnek, S.az azokkörforgásátlehetővétevő "eszközriek?'.,tekintsékWiener J(özponti,.JQgalma'e tekintetben a,szabályozás, illetve azöllSZa'" bályozás. ' Ha. a csatoniák'nyitottak,azinf0rmáci~ ók'szabadok -" ha .'a.politikai,elhatározásokbfm profitálni lehetafuilulni is képes. gépekb01,: ~k .. kor.a társadalom mindenképpen jobb lesz, s a tudósokszerepe.ébbenmegi1atározó. (VÖ.iA. Turillg;gondolatával:" átalakítani az ' érzelmeket számokká)' Wiener egészenodáig'inegy, ,hogy egy racionális 'anárcliiát ,tételezideálisnak;>.allól majd a, koll1ll1unikálásra "alkalrrlasgépek ',hozzák a döntéSeket,sallól az' Állam nélküli társadalmat .aszabályok,.racionális·.· módon'igazgatiák. Hatékonyan élni tehátanhyitjelent,mintadekvát infónnációKkal élni
1f,.z. úJ titópiafonnálódása. .' ~ . a, kómmutlikáló társadhlom ideája t~hátválaszkíSérlet egy,iáz 1942;.;es 'világból.·'érkező·!kérdésre.Melyek.eme utópia .·lél}~egivonásai? ,Létre jon 'az:eniber,új antropológiai definíció ja: aH omocommunieans - aki'csak 'az infonnációcserénkeresztül;annak: révénlétei.ik, egykommunikálógépekkeL'átIáthatóvá tetttársadalomOOn.Ezválasz az embernek.ama leértékelődé$'e, • amit Wiener is megéltéppenaháboIÚidején.(Wiener önmagátter -mészetesen'nem utópistának, hanem felelősrndósnak1:artotla:,)
Wiener. felfogásában az a közös minden uto-" piával~hogy .. valamit' tenni akar azemberrei. Munkájából persze' 'hiányzik ·.az· a .mártiákus igyekezet; .... hogy minden részletében leúja:ajó élet rész1eteit;ezáltahvéleménye- ha lehet ...,.. mégradikálisabh. ·'Az 'utópisták mindfoglalkoztak azurbanizációval, a nagyvárosi léttel, miht az élet és' azerkö1cSök megszervetésének legalkalmasabb lehetőségével.. Wiener a társadalmi kapcsolatok architektúrájával foglalkozik, ,azaz még mélyebbrehatol.' a' társadalmi·, kötelékek elképzelésében;,Az új társadalmi architektúra előnyben, részesíti" az átláthatóságot, - minden modernitásiegyik kulcsszavát-, ami egy nagy üvegfalú házként képzeli ela' modem társadalmat, allo! illihdehkimindenről'núndentludlhai; legalábbis. információt szerezhet A Homo communibans,.az "új ember'?·.....: nem egyszeruen em..;. beri,hanem társadalmi lény, akit kommunikatív kapacitása határoz 'meg. Wiener az 'új ·egyen..;.
SZE:MLE 779
lőség képér is vizionálja: e felfogásban minden konununikáló ·lénynek összehasonlítható ahtropológiaistátusza van, feltéve, ha a· komplexitásnakUgyánaZOn a fokán helyeikedik et Az új emberiség~tehátkonununiká1ó partnerekbőláll. Eme erribeJ:közegea'teljesegészében infonnációból;kortStituálódó lét. Az ember egy közbülső állomás az' ·.i:nfonnációk .• folytonos cseréjében, már nein a.:világegyetem:középpontja, hanem·az egymást" kereszteZő tárSadhlmikofumunikációk közbülső állomása.
Bretbriertehnezésében a Homocommunicans belsőlié1k:ülilény, ni.íg a ,,klasszikus ember" a belülrőrfrfuLyitott eillbet.AzlÍjember kívülről irányított, nem egy cselekvésre,' hanem a reagálásrareagáL AZ új'ember·a külső infonnációkhoz tapa.djezek· elemzése elemi létsiükséglete. Az emberről alkototfelképZe1ésekben a . "belső" elnyo11'lása;visszaszoritása .a'moderbség kommuniKációjának záróköve. Mindez társul· á racÍonálisgondolkodás 'apológiájával. Ampdem emberr~ciónális l~y,világ~s éS'átláiliató;Gondolkodásaaz ' információk:. komplexitásának' a becslése,kisián1Ítása~a.gondolkodástörvényei pedig: általános törvények,'amelyekfiiggetlenek az emberiJ~rodukci6könte?ctusaitó1. Ez a gondolat ölt testet az' emberi. képességeket meghaladó gondolkodó gépekdőállitásairánti vágyban is, ami egészenaddigvezet;.hogyatársadalmi folyamatok elemzésében'~{ gondolkodó gép előnyösebb,dirintegyközépsZeru ember.
Breton újra és újra felteszi. a kérdést milyen tényezők készítették elő a ta1ajt akonununikáci~ óközpontú új' utópia ',eszfuéinek .. ' igen· hatékony befogadására. A hurillurizm.userőtlensége" a modem barbárság'tlidományossága, a' hábonlS sokk, az '1914· és: 1945 közötti .,;hanninc· éves második háború" (Arti0Mayer' amerikai törté~ nész' kifejezése) korsZakában a nagy, ideológiák disikvalifikálódása, agond,olkodás és a cselekvés minden nagy rendszerét átjáró. dinamikus egyensúlytalarútó törekvések. ' .. Ez. utóbbiakat Breton röviden, az értékek~sszeóm1ásának· ilevezi, hozzátéve, hogy egyetlen' társadalohl·sem nélkülözheti· az ""emberinonnatív konstituálását". A. morál elleni.' harc . filozófiai ·és morális szinten már, a: 19" SZázad,ban előkészített folyamat volt(egyikpéldájakéntszefZŐnk a szociáldarwinizmUst,. másikként . a ... Nietzsche . által konstruált e11loorképéthozza fel). .
A nlorál'elleni harckövetkezőÍ1agykorszaka a modem barbárság.' Breton elemzése szerint ennek fó jellernzöje~ hogy a gyilkos purifikátor
is egyben, a megtisztító, s a háború a tisztább ·és jobb társadalom irányába tett lépés, azaz a to:. vábbi háború elkerülése. E pollton Breton idézi Hegeit, aki szerint azt gondolni; hogy a háború egyszer és mindenkorra száműzhető, abszurd:és mélyen·inunorális· gondolat. A modem barbárság - szemben a közszemlére száni.ító, önmagát a nyilvánossággal.lewtimáló klasszikus barbársággal, titokban zajlott, elrejtőzve,. ha1lgatással köIiilvévé. A ,~titok"megszervezett; dezinformá~ ciósrendszereketmUködtet; a társadalmi kötelé;;. kekszétzúzása és magas fokú bürokratizálás kíséri, . miközben ··törvényekbe és j ogrendszerbe ágyazódik.A társaqaIompurifikálása a;be1ső éir· lenségtőlmegtisztítotttársádalom ideológiájá~ ban gyöker~zik.BretöIlnagyívűértelh1ezésébell a morál általános degradálódása éppen 19424ől a "civil",acivilitás fogalmának átértékelődését is magáva1hozta. Milliók.váltak a sztálini genbcidum 'áldozatává, majd a városok legi bombázásá:nakpolgári áldozataivá.
A jótársadrumak keresése a 17. század tipi::. kus kérdése: Akettős szakítás: az egyházzal és a történelerinnel·:·~· majd .. ·egy.·új····paradicsom konstruálása-',mint minden utópikus gondolat a1apja,nagy hlúltra tekintvissm Platontól ThoL masMoor-ig.·Közös gondolatuk a történelemmelvaló szakítás ~ ahogyan John Deweyis mondja;·· kifejezVe a· történelemhez' való új·' viszonyt: "egy amerikai történetfilozófusnak a jövő, és nem a múlt filozófusának kell lennie." A 19. századtól folyamatos az utópiák, a nagy álmokvariáeiónak,létrehoiása külöIlböző variációkban:Proudhon,'Fourier, Mafx.
Mindezen elemzés után Breton arra a követ~ keztetésre jut, hogy akonununikációpospAraumatikus. érték, 'aIl1Íegyrészt,jg~n jólrdgrut,a háború utáni áll~potot jellemző érzékeny változásra, a'szellerrtiéspolitikaiürességbetöltésere, másrészt· igen széles körben és· igerigyorsan elterjeszthetŐ választ adott, hiszen megszólítottjai egyaránt Voltak .. a: mérnökök, a techrúkusok, a humán értelmiségiek és a politikusok.
Breton szerint Wiener elsöprŐén sikeres válasza a következő:·három tényezőt foglalta magában:1. Az árgul11erttálható terének kiszélesedését,· azaz atabil témák megszűnését. {G. Steiner megfogalmazásában . a relativista győzedehnes antropológia"ai1 átIátIilltóság, ai· íntiin· szféra megsZűnéSe,i' atnédiairilplicit . éthosza~a .. koillmunikáló part:herek körének kiszélesedése, s mindehhez az ajánlott új értékpragmatízmusa:a konununikálj! A ,,Konununikálj" üzéilete keret-
780 SZE:tvlLE
értékként. azt is sugallta,.hogy a tartalom nem fontos;tÍeltéve, ha kommunikálsz: ).2.· Az utópia megújításaa nagy. ideológiák bukásai. után· az "infönnatikaforradalmával", az infonnációstárt sadalolll technológiai eszközeinek . elterjedésével fiiggqtt össze; A kommunikáció társadalma illlmári~.gyt~tel~ződött,minta. változásokhozgyor -san a1káJmazkodni képes társaclalom,étracionális ~Gltil:i pedig kettős sikert könyyelhet~tt~l: az indhr,iduum. elismerését,miIlt .. sorsának "Il~ szolút·kqVács.1t;éséegy'racionáliséserőstársadaImi):cqtelék sZiik$égességét - azá!lantnélküL A kér<l.ésmegintugyanaz: Jétrehoz-e .. egY' jobb társadahnat· a . k,blTIlllUl)ikációJársadahna? A klassz1.k:u,s. utópiák rendszerében 'gondolkqdva .é:.
igen. A: gépekhez' való . hozzáférés .t:fgykommuni.:. katív,i,jobb-Iétet" biztosít, ide talán inkább egy kevésbé fossz létről Váll sW. De a kommunikáció öl1l.11él.gában nem produlail jnfonnáciÓt,. csak küzdaz,~llyn, aki vagy ami akadályozza il;lZ.in-:formációk szabad árarnIását3: "Abelsq .. nélküli ember:::,azúj ember víziója a yálaszham1adik tényezöjei1Az új. ember,.aHomocomrnunicansBretoll!sz.yrint.dekmporizált, testetlenített,racionáliséséátlá1:hc:ttÓ.Azújembervédett.a,,másik:. tól" -'nincskötelezőlöteléke,nem isJehetk,i,te.,. ve rasszista ideológiáknak. Ez. az ember. tisztán szociális lény, .majdh.ogynem Nietzsche emberfölötti emberének tökéktes ellenpéldája, . Léte egy bale~tutáni felébr~éshez hasmilitóposzt-:traumatikus. állapot.
Bretonvégigkíséri azt a folyamatot,.ahQgyan az új éJiékennyire mélyen~hatolatársadalom szövetébe. Közvetítői. egyrészt· intelle1ctuális ' .. és kul1:u.J;áJistennést;etű~k,. másrészt technológiai jellegiíek,de.étzigazi elterjedés a .·hasmálat ·út-:ján vdlló:átitatóillís. Breton megjegyzi, hogy:.még kevesen. vállaJkozt<;Jk azylterjlXiéspontos re-; kons1:ruáJásárll,. At ideológia által vezérelt régi, és a komtnunikácíÓ. által vezérelt mai társadalmak átmenete közti .hiánYZÓ láncszem .szerinte a történelem; a történetiség . tagadása. (Mintha annak, ami Ina van, nem is lenIle történetisége;) Úgy tűnik, mintha a technológiai lehetőségei határomák meg a lmmmunikációt mc:tgáJ,. pedig éppen fordítva van. Ebben ll. detenninista ma..; gyarázatban 13reton szerint nagy~ luc;lasa.már említett Marshall ·McLuhan, aki az egész emberikultúrát az eszközökfejlődésével.írtale .. A társadc:tlmak~s a történelem alakulásánák ez a redukált.és@temúnistaképe azt .. ~jteti, . hogy elég egy mémök,; és .máris megváltozik minden. Kétségtelen,. mindeme' új· eszköz már 'akérdés-
f~ltey.és, étpropléma lllegformálásának módjátj~ meghatározza, De vajon redWcálható-e az~J.ÍJ.~ egyeszkQzök ~lta1mozgatott marion~tt-figtlI"á:r-él.? Az'. első .. számítógép, a .televízióhoz. hasqWófW. 1945.~Pell' k:é$i1t,. '·1948-ban működ.ött,el~e::déséről.csakaz '5Q-:-e~évek:tőllehet bes~liiLA , 40~s éyekbep..visiont már lá~lJka hivatkQZ()1:t dokqrp.elltumokp~a folyamat teljes lein\~t{~ szöve~~*imár:·aJRlli.mo4erniUís régiségei;J~t(Ws vissza: kell idézni ,állítja Breton ;-azelvesp:~tt emlékezetet, és rekonstruálni azt az :utat, ,atni:.a mai, heJyzethez.vezetett.. Breton .. :megközelítésében a .• gépek azeIw:élet· igazi trójai. , faloY<:ú} az eszközök,. melyek '~használata·.i implicit. módon prqyokáljl.l.,hogy.á,titatódjon az. általa hord()zOt1 értékkel. Az első lépés.' gond()lati, a.másodikia ~tóság köre, ahannadik·az eszköz lllil"" gárahagyása :és . önálló cselekvése, azaz ölll11élga elterjes,ztése.:A.;száinítógép ·angyali.·és ör:dögi'accú,;lény"egyst.erre, egyrésztfeIhasználható a há1>o1Ílpan, . (létrejöt1:~), másrészt np;veli a '1:ársa-:dalomir~Giortálisirányíthatóságának.lehető~~ét Egy,infonnatWUtyilág. ~.eltekintve,a VÍflli)0k.tól - 1lgyanis!teljesene~licitté, ,átláthatóvátehető. Az.ahlerikai informatikus, aki a Római Klub ál;. tatha~(infotmatikaJelelőse7" is ezt mondja: az emberi, társadalmak i' túl· bonyolultak.' ahhOz, hogye~berek'i által vezetettek . lehessenek. .Breton a nem kevésbé,fontos, intellektuális befolyás négy ú~átakQvetkezőkben ragadja meg: az első lépés a kommunikáció ,fogalmának· bevezetése számos interdiszciplináris tudománybc:t, amelyek részlegesen ezáltal meg is újultak. A második a fogalmatgobleID1lti?álóés közvetítő ismeretter .. jesztőirodalom, ·a ·bannadik á sci-fi;aní.elyjgen nagy befolyást gyakorolt,különösen a műszaki értelmiség' éS. a ·.technikaib.eá1lítottságú. if}úság körében. Majd a negyedik a klasszikus intellek,:, tüelek.esszéisták, szocioI6gusok,·futurölógusok - akik az újvilág .prop(tgálóivá ". is .... váltak. (Mindazönáltal.Wienerszemélyes hatását sein lehetálábecsülni. )
V égül,llZ ipar képviselőis bekapesolÓdtak,... s új témák is. kerültek: á new c:tge és a hackers-ek, az informatika. fanatikusai. Az egyikJegjelentősebb intellektuálishatásgyakorló az amerikai Al GOrt~) aki .szerintaz·.újkommunikációs mó<1,Qk nemcsak, hogy. infonn~ han~ neveln~k, kiteIjesztik a demokrácíát; megvédikaz. életet, új munkahelyeket teremtenek.·· Megváltozaiják azt a módot, ahogyán az emberek élnek,·dolgoznak és kapesolatot~ak .egymással;·· A·, mgy felfutás az 1960-as években völt:.ahogyan Ste-
SZEMLE 781
ven Jolfakkor javasolta:, a demokrácia nem más, mint fej~éht egy személyi számítógép. Aztán jött aziníörtnációs sztráda:.:,; az Intemet.
Breton[;kritikájának léJiyegi ,i eleme; hogy a kommtiriikáCio'fogalmát az li régi ldsértés övezi, hogy 'Végte ':uhiverzális lkulcsfogalomn1á, azaz egy. n~nJ:l~~': emberi-társadaln1i ··tevékenységet magá~~~0g1a1ó központima'gyaráZó\sélnávál~ het A'k:()r1ll11Uillkációcésrteélmikái<űgy· tÜ1ltetik fel t:ruigtikat; 1nint'1nin:den: társadalmi l diszfunk.,. cionali1'.rui leghatékonyabb megoldó j át;: Szóljörla disku:riűs: az'állampolgfuilétről;'a nevelésről vagyat§Sadahni egyén1őtle~gekrőLAzinfor,. mációk szabad árarnlása -3- a virtüáliskollektivitás kiiáfQlágösparan.csa ...:.felfokozottindividualizmustereaményez: .·egy .·folytonosan ·koI11l11lll1i.:. káló,:de keveset érihtkezőtársadalontlétét. Ete.:. ton va16~gos leltárt<készít;az.úfutópiátéltető várakoZáSokról,és' egyúttaIazckva1óságos hatásárQI: iFoközatosanáláás~:~szeriöi ijog;' az új ,,guruk'fi ténykedése:révén.akoI11l11t.trrikáci6:egy+: re jobb~:beWltdla:kognitívfudományokb~,az infonná~iÓ',érté~éntvaló felfogása8zt a'képze;. tet kelti~;, nWtha ja: tár~o.nl:kizárólagos,hivatása lenne önmagafolyt(}no~inf0nnációkkaltör.,. ténő feltöltése;, Az,infonnációésj'az'ismerétfo-galmareflektálatlailUlös~osódilc azegyte ál~ talánosabbá váló med.iatiktis stilusban;Amédi .. ában '"-:jegyzi meg Breton '"- .. az infonnációmindig abefogadóhoz méretezett: igy rejtve maradnak a:nelWfudás :zóí1ái, stágtere.í1yílik a gazdasági 'és ideológiaimanipulációnak. {Breton hivatkozik az inteIjúkjgenelteIjedt i'1ll.ediatikus stílusűvá tett "átírási" gyakorlatára,rAz isnier~ tek és 'összefiiggések,Vlllgariiz.álódásaegy'; megkomponáltya1óságképeteredményez, amitáthat a szórakoZtatás: "Szórakozvá. tantilni~;..J"az iévez'" redes i áloffi>végre'inegvalósu1?' ~'. idézi Breton iroIlikusan Nicholas;Negróponte kijelentését. CL HOmIllenumérique} i Az öröm ésa köteleSség közötti· fal. ieomlasztáSa a . tanár'fudásközvetítő szerépétis brutálisan megváUoztatja:atanár. a navigátörszerepére' i· korlátozódik; afudás· az infonnáció fogalmára szűkül. Breton álláspontja szerinta'nevelési.:.képzési folyamat nem. egyszerűenfudásszeI7és, llimefu az' a mód,.' ahogyan az a1apvető' kérdéseket feltess:zük;'ahogyan akatjuk a tudásL'Az infonnációkhoz .. i va1ó' hozzfijutás módjámlk,szélesedésefuégriemsegíti előautbmat~:sem atudásvágyatr·sema tudáSfeIé:püléséf: A tanárok elnyomásáliak fó,kiféjez& dése;högy'navigátor -assziszterisekkélesZl1ék.;... jóllehet mindaz, . ami technikailag realizálható,
még nem:biztos~ hogy egyben a nevelés forra'7 dahnais (révolution éducative). Breton a nyelv..;,. ben megfigyelliető változáSokra is reagál: ,egy.,. részt akibertérben, végzett· cselekvések igésül~ tek; a nyelv jelentős mértékben metaforiZáJ.ódik Avinitális lér,.bicik1ist4i örömmeLjelentik,. hogy a hagyb1iliíllyoStér,és iidő,zsanlokiura1mát .fel~ váltja 'a:lcibernetUrns.téJ.: .'és idő. i A szókincs vál.,. t0záSitraU~Uell1Zi);azújutóJ?iát egészében átható jelenség:alerinést.etesés c,a.mesterséges össze..;. keveredése: 'például! ölyan:közösségi lények va ... gyunlq i akik a. ~ózatban,összekapcsolt agyak ... ként~ ,ulint :a'szánútógép ,gycmnekei .. léteznek. Bretonegyikjelentős,hatáslIdiagílózisa,.hogy·a mul'tirllédiás. sZalon új! individualistái a maguk tisztaságábaillényegében' nem 'érintkeZl1ek másokka1g i az;Új .•• individualiimWluem elhanyagol'ható kapcsolatban áll azálta1ános xenofóbiával. Azegyszeínély~s)házttutás0k életmintaként való gyors teIjedése .. egy ;.t'a 'koimnunikációra fogé;.. kony,magányositársadalomképét mutatja; aho,.. gyan éppen a köirinluDikáció,nagy apostola;: P. Watzla\vic~is~ 1U~gj~gyézt~:amegoldás sökkal rosszabb lesZ;n1inta ipröbléma.maga: ,Az intim léta 'lllásiKkalsokkalIenyegető"iJbnek .i tűnik, mint az'absztrakb és. derea1izálthálózati ·érintkezés .. Példának erre a semmire . sem . kötelező, ugyanakkor ahypet:-priváttérbe' behatoló p<'>rnográfiáthozzafel.Azúj indivi!iualiimusújabb tünete: az ember a kommunikációtól áthatott; de azérintkezésiől 'megfosztott társadálomban él. ··A kommunikáció magatartásbeli teclmikáinak instrumentalizálása lelki segítségnek tűnik, miközben 'VegfelenüHeegyszerűsítő technikákat kínál fel bonyolult helyzetekben. Minden, ami nem 'írható le kommunikációs akfusként, az zajnak, rendezetleilségnek,'patologikusnak minősül. Az interaktivitás csapdáinak külön fejezetet szentel: ászerző;Csapdaként annál fogvaértelmezi, hogy egyrészt .,:"úgymond - meg' kell adhi a ha1lgatónakaz álta1a fogyasztott· tennék . elle'" nőrz.éSének. (átírásának; m~gszakításánakstb.) hatalmát, > Ií1iközben ez az érvéléspasszívnak minősíti például a hagyományos zeneha11gatást, megszUntetiaj,1l1ű". foga1mát A digitális ember ideális lllrforráSaaz ;,Énvilágom" címŰ' lap, ami egyetlen példányban létezik, s a' szárrútógépe adatbázisa elOtt ülő fogyasztó hozza létre. A társaskapcsölatok "-paradox módon'"-. "széthál1g<>:lóditak'\ smindeme.jelZésekBretonolvasa.tá.:. ban B8ku.nyin. gondolatait 'visszhallgozzák,áki szerinlazegyrl1áSsa1kömmuriikáló . cIecentrali'záli szervezeteksokkal ellenállóbbakés sokkal
782 ~ZEMLE
több esélyük van a túlélésre és a fejlődésre; Breton szerintez - a korábban racionális anarchiának nevezett elgondolás -nem más,. minta civilizációalappillérei elleni támadás. A komriluni.,. kációskoJiszenzusra : épülő pozitív társadalom Bretoriszerint igazi. utópista gondolat.Azáltal ugyartis,;'hogy' kiküszöbölhetőnek látja,rdiaboli,. záljaakonfliktust Akonszet1ZllS szisZtemaWrns apológiájárévén az új utópia egy iolyanJejlödést tételez,ilielybölserikit sem zrunakki. iBl"fto~ja.,. vaslata.a.,konfliktusszerWdésesalapolljszerID. déses' rendszerben, való '.' kezelése. {contractualisation:duoonflit).A ko11Sienzus és a'hamJ.Ól1Ía utópikuS.viIágahelyettanorrnák,a jo~ésa,törvény elismerését tanácsolja. A könyvzárócfeje:zete ,,A jövőjétől megfosztott tárSadálohl" cÍmet viselLSzámáraa jövőt nem tölti meg taitalom-:mal ahypertechnologikus kommunikáció, a. vir.:. tuális univeIZl.lll4 a mesterséges értelem 7 azaz a szakemberek. mediatizált ,jövőképe. :A tartal.,. mákban:ugy~ornincs,.sem111i·új,'seIlllni eredetij.semnrikonstruktív.E·tekintet~ afu.,. turológiáigen.szegényes.:t(étségekkeltelijósla:. ta ero:~~f(léssel és egy kijelentésse} ér véget Ini hitele~íti azt,h0?yazúj tedmológiák alapvetöen átalakítjákazéletünket?Ugyanakkof·a:kommu.,. nikáció. egyedül ~ maradta . gondolatok piacán. Más nincs. A folyamatelkezdödött. (Breton, Philippe: L 'utopie . de. la . communication.-'-'- Le my the. du " villageplanétaire". La Découverte/Essais.Éditions·laDécouverte. Fan's, 1995. 172.p.)
H011láth Zsuzsanna
AZIN1ERNET AlAPJAI
AllenL. Wyatt három·részes szakkönyvének első magyar nyelvűéstankönyvszerűdarabja e témában az egyik legjobban átgondolt munka. A kötet címe jelzi, hogy olyan alapokról szól; amit mind az . elmélet,' mind agyákorlat .oldálára egyaránt érthetiink. Az első négy fejezet a2;In-:temet áltálános jelletnZÖit, a legfontosabb alapfogalmákat és ahálózatra csatlákozás léhetőségeit mutatja be.
Elsőként bevezető ,. ismertető olvashátó.· magáról, á ,számítógépes hálózatról,' mint műszaki jelenségről; majdennekosszetett valóságáról, az futemétről. Wyattelsőkéntnevezi a házai szaki ... rodálomban .' 'azfutemetet .• metahálózatnák, így e2Ze1 a· bevezetett· fogalortnnal . hozzájárult az
futernettennészetének egzakt leírásához. • EL;: a fejezet tartalmazza· azokat a· később· né1kii1öz~ hetetlen alapfogalmákat,amelyeket minde:11k~ penértehneznikell ahhoz, hogy tovább tudjl.lfik haladni Ezek közül a legfontosabb acsonJ;;Igkapcsolt hál{}zat eleméin~k ismertetése, .l11éljg.,.~ fut~et címek ért~lmező leírásai.·.Megism~hyk jÜkezenkíyül.~··Ipttmlet-kapcsolaqétesít~~~k lényeges Jl1ódozatáit"úgymint a, közv~tlen'".csat.:. lák0Zág"ahlodemes c~tlákozás, illetve· az,iÍp.i,ii:. rehcsatlákozás. , : ... ',. " ' ,'ié
A soron következő háröm fejezet a különQöw operációs reJ1dszerek':'-.UN[X,DQS, Macintosh - esétéilkeresztüL tárgyalja az Jntemethez·yáló csatláközás'll1ódját;c.E ,háromfejez.et. felépítése egységes tendszeit,követ, a pontos témaJ:l)egje;. lölés mellett részletesek akifejtések, az áhrá.k; a képekés·a táblázatok. Részösszefoglalások, illetve a gyakorlati példák, a rész1etesútmujatók és a tanu1ták:rögzíté~t . segítő em1ékeztetőkzárjálcaz~gyes témákat, EIsőkénta)J11Íx operá.ci9s rendszer,és,e~ek hálÓZf1,ti; c~tl*ozási mijy~le"" te,illetveköI11y~~te ismerh~tőm~g.A fejezet témájél119z'kapcsolódó fogalmák megértésétszá .. mos·,illliSZfráció.hivatoWelősegíteni,.· amelyek a legtöbhesetbetI"elsőránézésre".elsajátíthatók
Wyattkönyvének legfontosabb' fejezete az MS.,.OOS-ról:szóL EIsősórbanazért,mertez az operációs'fendszer az elmúlt évtizedbenjelentős változáson ment.keresztül,és így mind az otthoni, :mind :ahivatalihasználatbart meglehetősen széles körben elterjedt, és ma már nyugwtan nevezijetjük . ai egyik legnépszerűbb operációs rendszel11.ek.
Tekintettel arra, hogy'az.futemet nem használ operációs .' rendszert,. ezért ,önmagában véve olyan,införmáció továbbításfa szolgálómédiának • tekinthető, amiL el leheL érni· különböző szoftveres:platformróL Megjelenése, szemlélése attól is fiigg,hogyazinformációt. előállító az operációsrendszeren belül.mi1yen. szoftvert létesített/előnyben. Erre nézveWyatt véleménye szerint nem létezik semmilyen szabványos előírás.
A ~ jelentőSen hangsúlyozza amodemes Intem~t'-kapcsolat létesítését; és·. ennek során js~ merteti al11odemektípusait,aszükséges szoft-:ver~~et,., .. az·.· •. futemet-kapcsolat .• felépítésének alapvető mozzanatait, ,összetevőit" vála.rrtiIlta Windows'" operációs ',rendszer . kOl11lD,lll1Í1qi~iós programjait. A'legfontosabb fogahnákatker~tbe foglalva, 'szürke háttér megjelenítésbenösszegzi, ami azért is fontos, mert· vizuálisan' ezekjobban
Recommended