View
3.011
Download
1
Category
Preview:
DESCRIPTION
Pajzos Csaba által összeállított 2011-es tételsorozat kidolgozása Termelésmenedzsmentből.
Citation preview
1
1 tétel
A termelésmenedzsment evoluciója és jelenlegi állapota
A termelési és szolgáltatási rendszerek irányitása elnevezés az angol nyelvben ismert Operation
Management fogalom magyarositása.
Operation Management = termelési és szolgáltatási rendszerek irányitása.
Legelőszőr készletgazdálkodásról beszéltek, ehhez majd csatlakozott a termelésmenedzsment fogalma.
Rájöttek, hogy a szolgáltatószektor és a termelési szektor között sok az azonosság: a 90 –es években már szinte
mindenki az Operation Management kifejezést használta.
A termelés szervezés fejlődésének különböző összetevői:
– Munkamegosztás – a komplex tevékenység felbontása egyszerűbb feladatokra.
– Ipari forradalom – a kétkezi munkát a gépek helyettesitik. Létrejöttek ipari vállalatok, akik képesek
voltak sorozatgyártásra – termelékenység növelése.
– Vállalat vezetőségének különválása a tulajtól. Bonyolúltság miatt sok felelősség hárúlt a vezetőkre – a
tulajdonjog megoszlott.
– A termék alkotórészeinek szabványositása – alkotóelemek számának korlátozása.
– Felsőfokú ellenőrzés.
– Számitástechnika alkalmazása megkönnyiti a menedzsmentet (vezetést).
– Humánerőforrás fontossága a munkások szerződések alapján nem alárendeltek, hanem szerződő felek.
A termelésmenedzsmentben megkülönböztetjük a következő elemeket:
– Termelő üzemek: kapacitásaikkal bemutatják a vállalat termelő kepességeit.
– Raktárak: feladatuk a nyersanyag, félkész és késztermékek raktározása.
– Termékek sokasága: nyersanyg, félkésztermék és késztermék.
– Munkaerőállomány: egyszerű munkás – igazgatóig.
– Információs rendszer: szükséges információ bisztositása.
A TM történelmileg 3 szakasz:
1) Jellemző: empirikus (tapasztalati) szervezés, szubjektiv intézkedések, önkényes, cselekvő munkaerő. A
munkás feladata a vezető parancsait szó nélkül teljesiteni.
2) Tudományos munkaszervezés kezdete.
Képviselői:
− Frank Gilbreth (módszerek, tanácsadás),
− Lilian Gilbreth (fáradságtanulmányok).
3) Humán kapcsolatok fogalma, számitástechnika használata, bonyolúlt szervezési problémák megoldása.
2
2 tétel
A termelésirányitási rendszer feladat- és időciklus struktúrája
A termelési folyamatok struktúra szerint 2 felé oszthatók:
– Invariáns struktúrák: az irányitási folyamatok állandóak pl. feladat, idő ciklusok, adat és hierarchia.
– Variáns struktúrák: ezek változóak pl. módszer, eszköz, tudás.
1. Operatív termelésirányítási rendszer feladat struktúrája
1. Termelési feladat meghatározása
2. Termeléshez szükséges feltételek meghatározása (gyártás előkészítés)
3. Gazdálkodás (feltételek rendelkezésre állásának vizsgálata)
4. Határidőzés (termelés programozása, ütemezése)
5. Végrehajtás (termék előállítása)
6. Számbavétel, elszámolás, előrehaladás, ellenőrzés
7. Zavarelhárítás (termelés közben keletkező problémák kezelése)
Feladatvezérelt
termelésirányítási elv
Vállalkozás
Feladat
Szükséglet
meghatározásBeszerzés
Raktározás
Termelés
– A vezetőség meghatározza a feladatot, hogy mit fog termelni.
– Meghatározzák a termeléshez szükséges erőforrásokat.
– Anyagok beszerzése – raktározás – termelés.
3
Feltételvezérelt
termelésirányítási elv
Feladat
Szükséglet meghatározás Beszerzés
Raktározás
Termelés
Igény begyűjtés Szükséglet meghatározás
Biztosítási lehetőség meghatározása
Vállalkozás Igény módosítás
– Fogyasztói igények begyűjtése (trendek,szezon,technológiai feltételek).
– Erőforrás meghatározása.
– Biztositási lehetőség meghatározása, képesek-e előállitani az igényeknek megfelelő terméket vagy
szolgálatást.
– Igény módosulása: időközben változnak a fogyasztói igények, ennek függvényében változik a termék
szükséglet – termelési feladat.
Felhasználás vezérelt
termelésirányítási elv
Múlt felhasználás elemzése
Várható kereslet becslése
Vállalkozás
Feladat
Szükséglet meghatározás Beszerzés
Raktározás
Termelés
Felhasználás vezérelt feltétel beszerzés
– Várható kereslet becslése (fogyasztók igényeinek felmérése mennyiségileg).
– Múlt felhasználás elemzése (az utóbbi felhasználás során elhasznált készletek vizsgálata).
– Felhasználás vezérelt feltétel beszerzése – fogyasztói igények és felhasznált mennyiség szembesitése.
4
2. Operatív termelésirányítási rendszer időciklus struktúrája
I., Termelési terv (éves előirányzat)
II., Rendelés elbírálás
III., Durva program (1 hónap) anyagbeszerzési előrejelzés
IV., Finom program (1 hetes program, amely 1+4 nap gördülő módon)
V., Munkaadagolás, ütemezés (napi, műszak program).
Természetesen a termelés számbavételének időciklusa megegyezik a munkaadagolás időciklusával.
3 tétel
A vállalati gazdálkodás tervezésének fő tevékenységei.
Stratégiai tervezés:
− Hosszú tervezés – a szervezet céljainak megjelölésével kezdődik 2-10 éves időszakra.
− A vállalati stratégia világosan elmondja, hogyan valósithatják meg az üzleti előrejelzés céljait a vállalat
képességeinek, gazdasági és politikai környezetének függvényében.
− Ide tartozik: termékvonal meghatározása, minőség, árrögzités, piacra való behatolás céljai.
Cél:
− követelmények, elvárások megfogalmazása
− erőforrások meghatározása, átrendezése
Értékelése:
− gazdaságosság
− jövedelmezőség
− megtérülés
Éves gazdálkodás tervezése:
Célja:
- időszak feladatai és a rendelkezésre álló erőforrások összerendelése
5
Értékelése
- kontrolling
- eredmény kimutatás
- mérleg
Taktikai tervezés: rövid távon a termeléshez szükséges erőforrások hatékony felhasználási módjának
meghatározása. Minden optimális – gyors + optimális kivitelezés.
Operativ tervezés: nagyon rövid, napi ill. óra távon – munkafeladatok kijelölése – megmunkálási sorrend
meghatározása – szállitás – anyagmozgatási feladatok megjelölése.
4 tétel
A termelésmenedzsment és a termelőrendszer alapfogalmai
Termelésmenedzsment alapfogalmak
− Termelés a termékek előállításának folyamata.
− Technológia egy meghatározott céllal, előre meghatározott szabályok szerint történő anyag és energia
átalakítás.
− Termelésmenedzsment: a termeléshez szükséges erőforrások
− tervezése,
− szervezése,
− irányítása és
− ellenőrzése.
− Termeléstervezés: a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegű
erőforrások mennyiségének térbeli és időbeli helyzetének meghatározása.
6
− Termelésszervezés: a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegű
erőforrások hatékony összerendelése.
− Termelésirányítás: a termelési feladatok megvalósításához szükséges emberi, gépi, anyagi valamint
információ jellegű erőforrások operativ összerendelése.
− Termelésellenőrzés: a termelési feladatok megvalósításához használt emberi, gépi, anyagi valamint
információ jellegű erőforrások optimális működésének ellenőrzése.
Termelőrendszer
− Termelőrendszer: erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata egy bemenő erőforrásrendszer
átalakítása termékké vagy szolgáltatássá a technológiai folyamat keretében.
− Az átalakítási - transzformációs - folyamat jellege szerint lehet:
− fizikai átalakítás (pl. gyártás)
− helyzetváltoztatás (pl. szállítás)
− csere (pl. kiskereskedelem)
− tárolási (pl. raktározás)
− információs (pl. telekommunikáció)
inputok outputok
átalakitási folyamat
vezetési folyamat anyag energia információ munkaerő
termékek nyereség
A vállalat mint rendszer
Rendszer Bemenő
erőforrások
Komponensek Transzformáció Termék vagy
szolgáltatás
Gépkocsi
össze-szerelő
üzem
acéllemezek,
motorok,
alkatrészek
Munkások, gépek,
szerszámok
gyártás és
összeszerelés
jó minőségű
személy-
gépkocsik
Raktári
elosztó
központ
raktározandó
áru
Rakodóhelyek,
raktári eszközök,
dolgozók
raktározás,
elosztás,
adminisztráció
a rendelkezési
helyre időben
elérkező áru
7
5 tétel
A rendszer fogalma és a TM feladatrendszere
Rendszertani alapok
− A rendszer egymással kölcsönhatásban lévő elemek rendezett halmaza.
− A folyamat: a rendszer állapotváltozásának egymásutánja.
− A termelés szabályozott folyamat.
− Szabályozási módszerek:
− Előre szabályozott folyamatok,
− Vissza szabályozott folyamatok,
− Vegyesen szabályozott folyamatok
− Adaptív folyamatok.
Információs és
döntéselő--
készítési fázis
Tervezési és
döntési fázis
Előkészítési és
szervezési fázis
Stratégiai
időtáv
termelésmarketing
belső adatbázis
stratégiai terv
üzleti terv
tárgyi és személyi
feltételek,
finanszírozás
Taktikai
időtáv
piaci szerződéses
kapcsolatok
a tevékenységek
gördülő tervezése
anyagi-technikai
előkészítés,
gyártásszervezés
Operatív
időtáv
partnerkapcsolatok
kommunikáció
gyártásütemezés
programozás
bizonylatolás,
munkaadagolás
A termelésmenedzsment feladatrendszere
8
6 tétel
A termelési terv, a kapacitás és az átbocsátóképesség fogalmai
A termelési terv
− A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti.
− A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a
termelő-berendezések kihasználtságát.
− A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg.
− A termelési tervet megalapozó számítások
− a rendszer kapacitása és
− átbocsátóképessége,
− a kapacitásra épülő optimális termékválaszték,
− a gazdaságos sorozatnagyság,
− a sorozatok átfutási ideje,
− a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa,
− a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek,
− valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.
A gyártási kapacitás
− Az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott
idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható.
− A gyártási kapacitás függ:
− a termelő-berendezés fajtájától, típusától, állapotától,
− a berendezés üzemben töltött idejétől,
− az egyszerre felhasználható azonos (homogén) termelő-berendezések számától,
− a termelésre felhasználható területtől,
− a termelő-berendezésen egyszerre foglalkoztatott létszámtól,
− a gyártandó termék(ek) munkaigényességétől,
− a gyártandó termékek választékától,
− az adott műszaki-szervezési színvonaltól.
Az átbocsátóképesség
− A vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény.
− Az operatív tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott
munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).
9
− A teljesítőképesség-számítás célja:
- valamely termelőrészlegben (gyár, üzem, műhely, munkahely) előállítható termékmennyiség
meghatározása (mennyit tudunk termelni),
- adott termelési feladat teljesítéséhez szükséges termelőberendezés-mennyiség meghatározása (a
gyártáshoz mennyi termelőberendezést kell biztositani).
Az átbocsátóképesség meghatározásához:
- először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját,
- majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.
7 tétel
Az időalapok számítása
1. Naptári időalap: a vizsgált időszakban maximálisan igénybe vehető üzemórák száma:
Tn= N*msz*mo*gsz (h/időszak)
− Tn = a naptári időalap (h/időszak)
− N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év)
− msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3)
− mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h)
− gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma
A naptári időalap nem használható fel a teljesítőképesség számítására. A naptári időalapból le kell vonni a
tervszerű megelőző karbantartási időt, vagyis a gépek javítási időigényét.
Így kapjuk a hasznos időalapot:
2. Hasznos időalap
Th =Tn - tTMK (h/időszak)
ahol,
− tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)
A hasznos időalap a maximális teljesítőképesség számításához használható. A valóságos lehetőségek
számításához a munkarend szerinti időalapból kell kiindulni.
10
3. Munkarend szerinti időalap
T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz (h/év)
− T 'n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak)
− N ' = a munkanapok száma az időszakban (280 nap/év)
− m' sz = a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3)
− m' o = egy műszak tényleges óraszáma
− g' sz = az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó
gépek száma
4. Munkarend szerinti hasznos időalap
T'h =T'n - tTMK (h/időszak)
ahol,
− tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)
8 tétel
Az ipar- és kereskedelmi vállalatok alrendszerei és folyamatai
Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai
Értékesítési alrendszer
− értékesítés tervezés
− marketing előkalkuláció és ártervezés
− értékesítés operatív folyamata
− értékesítési tervek és szerződések teljesítésének ellenőrzése
Fejlesztési és műszaki előkészítési alrendszer
− vállalati működés és szervezetkorszerűsítés
− műszaki fejlesztés és beruházás
− műszaki előkészítés
− minőségszabályozás
Termelési alrendszer
11
− Termeléstervezés
− Termelésirányítás
− Üzemfenntartás
Munkaerő és bérgazdálkodási alrendszer
− munkaerő és bértervezés
− munkaerő-gazdálkodás
− Bérgazdálkodás
− személyzeti és oktatási tevékenység
− szociális ellátás
Készletgazdálkodási alrendszer
− készletgazdálkodás tervezése
− Anyaggazdálkodás
− gyártó és fogyóeszköz-gazdálkodás
− késztermék-gazdálkodás
− késztermék-gazdálkodás ellenőrzése
Pénz, hitel és jövedelem-gazdálkodási alrendszer
− pénzügyi és jövedelemtervezés
− pénz és hitelforgalom bonyolítás
− költség és eredmény-számbavétel
− mérlegkészítés
Egy kereskedelmi vállalat folyamatainak lehetséges elkülönítése
− Vevői rendelések és teljesítések
− Marketing
− Promt kiszolgálás
− Készletnyilvántartás
− Szállítói rendelések és teljesítések
− Árinformációk kezelése
− Áruforgalom-elszámolás
− Számvitel
− Gazdasági elemzés és tervezés
− Középtávú áruforgalom tervezés
− Éves áruforgalom tervezés és elemzés
− Készletelemzés és készletmodellezés
− Áruforgalom elemzés
12
9 tétel
A termelési rendszerek szervezésének elemei
A termelési rendszer kialakításának elemei :
1. előkészítés: célkitűzés, feladat-meghatározás
2. információgyűjtés
3. gyártási műveletek tervezése:
− nagyvonalú gyártásterv összeállítása
− alkatrészgyártási műveletek tervezése
− a szerelési műveletek tervezése
4. a gyártás szervezési jellemzőinek meghatározása:
− vertikalitás meghatározása
− tömegszerűség meghatározása
− termék bonyolultságának elemzése
− gyártás időbeni lefolyásának vizsgálata
− a szervezési karakterisztika meghatározása
5. funkcióelemzés
− a gyártmánycsaládfák elkészítése
− gyártmánycsaládfákból funkciósémák készítése
− funkciósémákból alkatrészek kigyűjtése, csoportosítása, osztályozása
− az alkatrészcsoportok technológiai műveleteinek összesítése
− előgyártási, alkatrész-megmunkálási és szerelési fázisok meghatározása
6. gyártási folyamat szervezése
− a gyártás szervezési típusának meghatározása
− a gyártásmenet hálótervének elkészítése
− gyártási menettervek és sorrendtervek elkészítése
− a folyamat átfutási idejének megállapítása
− a folyamat ellenőrzésének és szabályozásának előírása
− az anyagmozgatás folyamatának megtervezése
− a folyamat paramétereinek rögzítése
7. a gyártási rendszer szervezése
− a termelő-berendezések kiválasztása
− Kapacitásvizsgálat
13
− a szükséges gépszámok meghatározása
− a gépek optimális térbeli elrendezésének meghatározása
− a gyártási rendszer kiválasztása
− anyagfolyamat ábrák készítése
− gépelrendezés (sorrend, irány) véglegesítése
− anyagmozgatási berendezések előírása
− padlóterv készítése
− információs és irányítási rendszer meghatározása
− munkahelyek kiképzése, megszervezése
− szükséges segédfolyamatok és egyéb kapcsolatok feltárása
8. értékelés, elemzés, kiviteli ütemterv elkészítése
10 tétel
A gyártási profil, a vertikalitás és a tömegszerüség fogalmai
A gyártási profil
− azon gyártmányfajtáknak és szolgáltatási formáknak az összessége, amellyel a vállalat foglalkozik.
− a piaci igényeknek megfelelően a működési területen dinamikusan változik.
− Egy gyártási rendszer lehet merev vagy rugalmas arra nézve, hogy mennyire képes a gyártási profil
megváltoztatására.
A gyártás vertikalitása
− A gyártási folyamatban egymás után következő és egymással összefüggő szakaszosságát jelenti.
− Adott gyártási rendszer ill. folyamat vertikalitása azaz összefüggő technológiai lánc, amelyben a
munka tárgya a megmunkálás első fázisából az utolsóba jut, és eközben a folyamatban
megszakítások jelentkeznek, és készletek keletkeznek.
− (Pl. a gépipari termelési folyamatok tipikus vertikális fázisai: az előgyártás, az alkatrész-
megmunkálás és a szerelés)
Tömegszerűség
− A gyártási feladat mennyiségi és időbeli folyamatossági jellemzője.
− A tényleges gyártási volumen szerint megkülönböztethető:
Egyedi gyártás
− amikor a termékből egy időszak alatt (pl. egy év) egy, vagy néhány készül, (pl. híd)
Ismétlődő gyártás
− ha a termék rendszeresen ismétlődően és nagy mennyiségben készül
14
Az ismétlődő gyártáson belül megkülönböztethető:
1. Sorozatgyártás
− amikor az ismétlődő gyártás megszakításos
2. Tömeggyártás
− amikor a gyártás megszakítás nélküli
A tömeggyártás, a sorozatgyártás és az egyedi gyártás a gyártási főfolyamat alapvető szervezeti típusai a
tömegszerűség alapján.
11 tétel
A termelő berendezések térbeli rendezése
A termelő-berendezések elhelyezését a munkaáramlás rendje határozza meg.
A termelő-berendezések elhelyezési formái a következők lehetnek:
1. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés
ahol a hasonló gépek illetve funkciók egy területre kerülnek (pl. eszterga műhely, stb.).
A munkadarabok a technológiai folyamatnak megfelelően járnak műhelyről, műhelyre.
A berendezésnek ez a módja jellemző pl. a kórházakra is.
A gépelvű berendezések megkönnyítésére számos számítógépes programot fejlesztettek ki. Ilyen
például a CRAFT (Computerized Relative Allocation of Facilities Technique) program.
E E E
E E E
M M
M
F F
M
C C
C C
F F F
eszterga műhely maróközpont
csiszolóműhely fúróműhely
15
2. Termékelvű - vagy más néven folyamatrendszerű - berendezés
− ahol a gépek illetve munkafolyamatok a termék előállításának technológiai lépéseinek
megfelelően vannak elhelyezve.
− Ilyenek pl. gépjárművek termelési vonala, vagy a vegyi üzemek, az önkiszolgáló éttermek stb.
− alapvető probléma a futószalag kiegyensúlyozás:
− az egyes munkaállások között hogyan kell a feladatokat úgy elosztani, hogy egyhez se
jusson több feladat, mint amennyit a ciklusidő lehetővé tesz, ugyanakkor az állás időt is
minimalizáljuk
3. Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés
− A csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés esetében az egy-egy
műveletcsoport elvégzésére alkalmas gépek egy-egy munkaközpontban (bokorban, csoportban
vagy cellában) vannak elhelyezve.
F M E
F C
E M
C
C F
F
F E
F E
M
C E
16
4. A helyhez kötött berendezés
− ezt az elvet akkor alkalmazzák, amikor a termék mérete vagy súlya miatt nem mozgatható. Ekkor
a megmunkáló gépeket viszik a munkadarabhoz,
− mint pl. a hajógyártás, vagy az építkezések esetében.
A berendezések elhelyezésének optimalizálására vonatkozó tervezési számítások olyan szállítási problémák,
amelynek során a gépelrendezést úgy kell optimalizálni, hogy a műveletek közötti szállítási költség a minimális
legyen.
12 tétel
Az idő szerepe a termelésben
Ha az átfutási idő elemei elkülönülnek egymástól akkoe időveszteséget és csúszást eredményez.
Ha az elemek egybeesnek, akkor gyorsabb ütemezés pl. ha legyártottak valamit, akkor azt minél hamarabb
próbálják eladni.
Átfutási idő elemek
Szerződés
kötés Gyártás
kezdete Gyártás
vége
vállalkozás Műszaki előkészítés
Gyártás
Értékesítés
Gyártási átfutási idő
Termelési átfutási idő
Teljes átfutási idő
− műszaki előkészités: szerződés kötés – gyártás kezdete
− gyártási átfutási idő: gyártás kezdete – gyártás vége
− termelési átfutási idő: szerződés megkötése – gyártás vége
− teljes átfutási idő: szerződés megkötése – értékesités vége
17
Ráfordítás növekedési görbe
Bevétel
Jó Jósz Jószág
Kiadás
Ráfordított
költségek
K
100 %
Készültségi
fok
Az átfutási idő ás a ráfordítás növekedési görbe kapcsolata:
− Adott termelési volumen előállításának forgóeszköz-szükségletét azonban nemcsak az átfutási idő
hossza szabja meg, hanem a költségnövekedés rendje is.
− Valamely gyártmány önköltsége olyan ütemben emelkedik, ahogyan a gyártási folyamatban
előrehaladva értéke a fokozatos ráfordítások eredményeképpen növekszik. Az önköltségnek az átfutás
tartalma alatti halmozódását a ráfordítás-növekedési görbe jellemzi.
− A hosszú átfutású gyártmányok (s ugyanígy a beruházások) technológiájának előírásakor és
programkészítésekor törekvésünk kell, hogy legyen a gyártás oly időrendi lefolyásának tervezése, amely
a forgóeszköz lekötöttség szempontjából is legelőnyösebb.
Átfutás i idõ
T echnológia i
idõ (1.)
T erm és zetes folyamatok
ideje (2.)
Elõkés zületi és
befejezési idõ (1.2.)
Darabidõ
(1.1.)
Megs zakítások (3.)Munkarendbõl adódó
megs zakítás ok (3.2.)
T arta lékidõ
(3.1.1.)
Munkarenden belü li
megs zakítás ok (3.1.)
Szervezési h iányos ságok
(3.1.2.)
Mûveletközi
idõ (3.1.3.)
Minõségel lenõrzés
(3.1.3.1.)
Száll ítás
(3.1.3.2.)
Számbavétel
(3.1.3.3.)
Az átfutási idő szerkezete
18
13 tétel
Gyártási tétel és gyártási mód
3 tipusú gyártási mód létezik:
Gyártási tétel és gyártási mód
z
Z
Megszakításos
z
Z =
Soros
z
Z >
Átlapolásos
Soros műveletkapcsolás
− A műveleteknek ez a kapcsolási módja elsősorban kissorozatgyártásnál szokásos.
− Jellemzője, hogy a sorozatot csak akkor továbbítják a következő művelethez, amikor a sorozat minden
egyes darabja elkészült.
Párhuzamos műveletkapcsolás
− A műveletek párhuzamos kapcsolása esetében a sorozat munkadarabjait azonnal továbbítják a
következő munkahelyre, amint elkészültek.
− Ez tömeggyártás esetében szokásos. Ez esetben legrövidebb az átfutási idő.
− (Az alábbi ábra a párhuzamos kapcsolású műveleteket szemlélteti eltérő műveleti időkkel.)
Átlapolt műveletkapcsolás
− Az átlapolásos műveletkapcsolás azt jelenti, hogy az első munkahely után azonnal továbbítják a
munkadarabokat, de az utolsó (illetve esetenként egyes közbenső) munkahelyen úgy indítják a
sorozatot, hogy az indítást követően ne legyen várakozási idő.
19
14 tétel
A termelésmenedzsment gyártást megelőző folyamatai
Gyártást megelőző folyamatok
1. A Megrendelés, ajánlatkérés
− véleményező lap kitöltése és határidőzése
− lényeges adatok kitöltése
műszaki paraméterek
mennyiségi adatok
minőségi adatok
elvárt határidők
költségek + dokumentumok
− műszaki felülvizsgálat
termék
technológia
fejlesztési igények
− mennyiségi vizsgálat
• kapacitás és határidők
− minőségi feltételek teljesíthetősége
− költség kalkuláció
• fedezet számítás
Véleményező lap értékelése
Ajánlat megadása / visszaigazolás
Szerződés létrejötte
− rendelés visszaigazolással
− konkrét szerződéskötéssel
Munkaszám nyitása
2. Termelés tervezés
− Melyik erőforráson?
− Mikor?
− Mit?
20
− Milyen anyagból?
− Mennyi idő alatt?
− Várhatóan milyen költséggel állítunk elő?
3. Termelés előkészítés vagy gyártás előkészítés GYEK
• Tágan: a feltételek biztosítása
• A feladat végzéséhez szükséges
− anyag, alkatrész, részegység
− megfelelő mennyiségben
− megfelelő határidőre történő biztosítása és a megfelelő erőforrásokhoz rendelése a szerződések –
belső rendelések figyelembevételével
4. Gyártási bizonylatok
a) anyag utalvány
b) bér utalvány
c) gyártmány kísérő jegy
d) bevételezési bizonylat
a) Anyag utalvány
− anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása
− elszámolás alapja
• Típusai:
− Egyedi egyedi gyártás, ismétlődő egyedi
− Csoportos kis sorozat , sorozat
• Nincs mindig anyagutalvány
− nagy sorozat,
− folyamatos gyártás
• Az anyagutalványok tartalmi elemei
− Munkaszám
− Anyagszám
− Anyagminőség
− Méret
− Mennyiség
− Mennyiségi egység
21
− Raktár költséghely szám
− Stb.
b) Bér utalvány
− A feladathoz rendelt technológiai idő megadása
− közvetlen bérelszámolás alapja
• Tipusai:
− Egyedi egy termék bére vagy ideje
− Csoportos akkordbér
• Nincs mindig bér utalvány
− nagy sorozat,
− folyamatos gyártás
• Az bérutalványok tartalmi elemei
− Munkaszám
− rajzszám
− technológiai utasítás száma,
− főidő, mellékidő,
− szerszámok számai,
− mérőeszközök számai,
− költséghely szám
− Stb.
c) Gyártmány kísérő jegy
– Gyártmány megmunkálásának követésére és bizonylatolására szolgál.
d) Bevételezési bizonylat
− Mennyiségi átvétel
− Minőségi átvétel
Leltár: pénzügyi következmények
5. Teljesítés
− Az elkészült terméket a raktárból szállító levél használatával viszi ki a megrendelő, ha teljesítés helye a
telephelyünk volt.
− A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított tételekről számlát küldünk a megrendelőnek, aki korrekt
üzleti kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.
22
15 tétel
A termelési feladatok tervezése, aggregált terv és gyártás tervezés
1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben:
− Kapacitás tervezés
− Készletgazdálkodás
− Beszerzési politika
− Az igény regionális változásai – üzem telepítés
− Az igény nagysága – gyártási mód
2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az időhorizont alapján:
− Hosszú távú előrejelzés – stratégiai tervezés- Beruházási döntések
− Középtávú előrejelzés – taktikai döntések – Termeléstervezés
− Rövid távú előrejelzések – operatív döntések – Termelésprogramozás
3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján:
Kvalitatív módszerek:
− Szakértői becslés
− Csoportmunka módszerek
− Piackutatás
− Történelmi analógiák
− Delphy módszer
Kvantitatív módszerek:
− Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja és a tapasztalt tendenciát kivetíti a
jövőbe. (Mozgó átlagok, exponenciális simítások, stb.)
− Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból következtet a jövőbeli igényre (regresszió
számítás).
4. Az igény komponensei:
− átlagos igény
− trend
− szezonalítás
− ciklikusság
− autokorreláció
− véletlen változások
23
Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege + véletlen változások
Az aggregált terv
más néven komplex terv,
a részletes üzleti terv része,
ebből kell levezetni a pontos gyártási feladatokat, majd elkészíteni ezek részletes (technológiai - gyártás-
szervezési) menetterveit és időbeni ütemezését,
egy középtávra (6 -18 hónapra) szóló tervezés,
termékcsoportok, vagy más, viszonylag homogén termékhalmazok termelési rátáját határozza meg,
fő célja, hogy meghatározza a termelési ráta, a munkaerő szint és a készletek optimális
kombinációját.
A termeléstervezés stratégiái
- a munkaerőszint változtatásával - az alkalmazottak elbocsátásával és felvételével,
- állandó munkaerő-állománnyal, de a ledolgozott órák számának változtatásával - rugalmas munkahét,
túlóra stb.
- állandó munkaerő-állomány és állandó kibocsátási szint a készletszint változtatásával,
- a rendelésfelvétel és a kielégítés közötti idő változtatásával.
Az aggregált tervezés költségfajtái
- az alapvető termelési költségek - az adott termék gyártása során felmerülő fix és változó költségek
- a termelési ráta változtatásával összefüggő költségek - pl. a munkaerő felvételének, betanításának,
elbocsátásának költségei
- készlettartási költségek - a lekötött tőke, a raktározás, a biztosítás, az adózás, a hulladék, az elavulás
stb. költségek,
- hiányköltségek - amelyek nagyon nehezen számszerűsíthetők, mint a jó hír elvesztésének költségei, a
késlekedő szállításból adódó költségek, elmaradt bevételek.
A termelési terv
A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti.
A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a
termelő-berendezések kihasználtságát.
A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg.
24
A termelési tervet megalapozó számítások
- a rendszer kapacitása és
- átbocsátóképessége,
- a kapacitásra épülő optimális termékválaszték,
- a gazdaságos sorozatnagyság,
- a sorozatok átfutási ideje,
- a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa,
- a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek,
- valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.
16 tétel
Készletgazdálkodás és készletviszgálat
Készlet: a vállalatnál adott pillanatban meglévő anyagok, félkész és késztermékek állománya.
− A készlet magába foglalja az inputokat és az outputokat.
− A jogszabályok és a szervezet dönti el, hogy mi számit készletnek.
− A készletezés célja, hogy meghatározható legyen, hogy mikor kell rendelési tételeket feladni és mekkora
legyen a rendelés.
Készletgazdálkodás: az a vállalati tevékenység, melynek célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát, a
gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztositsa.
Csoportosítás:
− statikus modellek: egy periódussal modellezzük a többit
− dinamikus modellek: egyszerre több periódust vizsgálunk
− sztochasztikus modellek: csak az igény várható értéke ismert
Alapfogalmak:
− a készletek keletkezésének okai
− az igény bizonytalanságai
− a beérkezés bizonytalanságai
− a termék bonyolultsága
− sorozatnagyságtól függő gazdaságosság
25
− spekuláció
A készletekkel kapcsolatos döntések
− hogyan rendeljünk?
− rendelési mechanizmus
− mennyit rendeljünk?
− rendelési tételnagyság
− mikor rendeljünk?
− rendelési szint, rendelési időköz
A készletezési rendszer működése
− folyamatos készletvizsgálat: (s,Q) rendszer - állandó rendelési tételnagyság
− periodikus készletvizsgálat: (R,S) rendszer - állandó rendelési időköz
6
folyamatos készletvizsgálat
készletszint
idő
s
L
Q
L
QT1 T2
periodikus készletvizsgálat
idő
készletszint
S
L
Q1
LRL
R
Q2
Q3
R
17 tétel
Készletgazdálkodási mechanizmusok
− A működési cél ismerete után meg kell határozni azt a működési stratégiát, amely az adott feltételek
mellett a választott cél szerinti optimális készletezési stratégiát eredményezi.
− A működési stratégia meghatározásánál két alapvető kérdésre kell választ kapni:
mikor (rendelési pont)
mennyit rendeljen a döntéshozó (rendelési mennyiség).
− Készletgazdálkodási mechanizmusok
A rendelési mennyiség és a rendelési pont meghatározása során vizsgálni kell:
26
− a készlet állapotát (készletszintet),
− az output folyamatot (szükség felmérése, kielégítésének módja),
− az input folyamatot (rendelés lehetőségei, beérkezés).
Az időponti kérdésre adható lehetséges válaszok:
1. Előre adott, egyenlő időközökben kell rendelést feladni.
2. A készlet utánpótlásról akkor döntünk, amikor a készlet valamilyen előre megadott minimális nagyság
alá csökken.
Az 1-1 lehetőség kizárása után, a további három kombináció értelmezhető:
− 1-2 Állandó időközönkénti rendelés, amely a maximális szintre tölti fel a készletet, ez a
ciklikusnak nevezett mechanizmus.
− 2-1 Adott minimális szint elérése esetén adott rendelési tétel feladása. Ezt az eljárást
kétraktáros készletgazdálkodásnak nevezzük.
− 2-2 Adott minimális szint elérése esetén olyan rendelés, amely adott maximális szintre tölti
fel a készletet - ez az ún. csillapításos készletgazdálkodás.
18 tétel
A kapacitásmenedzsment és stratégiai vetületei
Kapacitásmenedzsment: a termelési potenciál mind rövid és hosszú távú összhangjának biztosítása az előre
jelzett piaci igényekkel.
1. Gyakran, kis lépésekben változtatunk
Előnyök:
− versenyelőny fenntartható,
− nincs kihasználatlan kapacitás,
− erőforrások megújulnak,
− stb.
Hátrányok:
− költséges,
− sok szervezési feladat,
− komoly piackutatást igényel,
− állandó bizonytalanság,
− stb.
27
2. Ritkán, nagy lépésekben változtatunk
Előnyök:
− sokáig állandó, bejáratott rendszer,
− nincs nagy beruházási ktg.,
− van jelentősége a betanulásnak, jó hatékonyság,
− stb.
Hátrányok:
− egyszerre nagy ktg. teher,
− átállás miatt nagy kiesések,
− kialakulhat kapacitás felesleg, vagy ki nem elégített igény,
− stb.
Stratégiai vetület
1.Milyen és mennyi erőforrásunk legyen? - meghatározója a gyártás tömegszerűsége
− egyedi gyártásról
− sorozat gyártásról
− tömeg gyártásról
2.Hol legyen az erőforrás (telephely)?
− tőke közel
− input közel
− materiális (anyagi)
− munkaerő
− piac közeli
3.Telephelyen belüli elrendezés (géptelepítés)
− technológiai elrendezés (műhely)
− termék centrikus (ciklus)
− szalag
28
19 tétel
Operatív kapacitásmenedzselés
Kapacitás befolyásolásának lehetőségei:
• munkaóra, műszakszám vált.,
• gyártósor ütemidejének vált.,
• karbantartás átütemezése,
• alvállalkozók bevonása,
• berendezések bérlése, bérbeadása,
• részmunkaidős munkaerő alkalmazása
Operatív termelésirányítási rendszer feladat struktúrája
1. Termelési feladat meghatározása
2. Termeléshez szükséges feltételek meghatározása (gyártás előkészítés)
3. Gazdálkodás (feltételek rendelkezésre állásának vizsgálata)
4. Határidőzés (termelés programozása, ütemezése)
5. Végrehajtás (termék előállítása)
6. Számbavétel, elszámolás, előrehaladás, ellenőrzés
7. Zavarelhárítás (termelés közben keletkező problémák kezelése)
20 tétel
A logisztika fogalma és folyamatai
L o g i s z t i k a:
„A logisztika – az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management, röviden SCM) részeként –
alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási
helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői
elvárásoknak történő megfelelés szándékával.”
Anyagmozgatás, fuvarozás = logisztika
Van
− Kívülről - befelé történő
− Belülről – kifelé történő
Folyamatai
1. Beszerzés, alapanyag-ellátás – gondoskodni a szükséges anyagokról (mennyiség, minőség, ár,
beérkezések ütemezése, átvétel rendje, minőség-ellenőrzés, stb.)
29
2. Elosztás, áruterítés – gondoskodni az elkészült termékek eljuttatásáról a vevő/felhasználó részére
(szállítási határidő-, kiszállítási tételnagyság-, szállítóeszköz meghatározása, visszáru kezelése, stb.)
3. Készletgazdálkodás – gondoskodni, hogy az egyes alapanyagokból, alkatrészekből, vagy részegységből
a mindenkor szükséges mennyiség – de (ideális esetben) ne több – mindig rendelkezésre álljon.
4. Raktározás – gondoskodni a készletek fizikai elhelyezéséről, biztonságos tárolásáról, gyors
hozzáférhetőségéről, stb.
5. Szállítás, anyagmozgatás – gondoskodni, hogy a bejövő, illetve kimenő anyagok megfelelő módon,
gyorsan és biztonságosan kerüljenek a rendeltetési helyükre.
6. Szállítmányozás – a termékek szállításához szükséges szállítási mód, eszköz, tétel összeállítása,
fuvarszervezés, a hozzá tartozó adminisztratív folyamatokkal pl. vámügyintézés, kvóták figyelembe
vétele, stb.
7. Rendelésfeldolgozás – a bejövő igényekre rövid határidővel árajánlatot adni, a megrendeléseket
visszaigazolni, ütemezni, a kiszállított árut számlázni, nyomon követni (garancia, egyéb ex-post
szolgáltatások).
8. Informatikai háttér – gondoskodni a folyamatok közötti információáramlás minél zökkenőmentesebb
megvalósításáról, beleértve az adatok gyűjtését, kiértékelését, felhasználóik szerinti csoportosításukat
(mindenki csak olyan adatokat kapjon, ami a munkájához szükséges, de azt minél hamarabb, és
hiánytalanul).
21 tétel
Beszerzési logisztikai modellek
− Beszerzés, alapanyag-ellátás – gondoskodni a szükséges anyagokról (mennyiség, minőség, ár,
beérkezések ütemezése, átvétel rendje, minőség-ellenőrzés, stb.)
− Hasonló megfontolások mint az értékesítésnél, csak most mi vagyunk a vevők
− Szerencsétlen eset: mind felfelé a vevőink felé, mind lefelé a beszállítóink felé alkalmazkodnunk
kell
1. Tranzakció orientált modell
− középpontban az ár
− cél a legalacsonyabb áron, folyamatos ellátást biztosítani
− a beszállító ellenfél
− rövid távú kapcsolat
− nyertes – vesztes felállás
− pl.: autóipar, elektronikai ipar, mezőgazd. termékek, stb.
30
2. Kapcsolat orientált modell
− tevékenységek megosztása
− problémák közös megoldása
− a beszállító partner
− hosszú távú kapcsolat, bizalom
− nyertes – nyertes felállás
− manapság a legelterjedtebb
3. Stratégiai partnerkapcsolat
− tevékenységek integrálása
− együttműködés, komplex beszerzés
− a kevés beszállító megbízható partner
− hosszú távú szoros kapcsolat
− egymásra utaltság
− pl.: autóipar, elektronikai ipar, stb.
22 tétel
Értékesitési logisztika és vevőkiszolgálás
Értékesítési logisztika, marketinglogisztika, vagy elosztási logisztika, – célja, hogy a termék vagy szolgáltatás
eljusson a vevőkhöz;
Az értékesítési csatornák alaptípusai
− Termelő – Nagykereskedő – Kiskereskedő – Fogyasztó
− Az értékesitési lánc alaptipusába csatlakozhat egy közvetitő is.
− Pl. porszivóügynök.
Az értékesítési csatornák alaptípusai
F E L H A S Z N Á L Ó K, F O G Y A S Z T Ó K
T E R M E L Ő K
Szaküzlet
Közvetítő (ügynök)
Szupermarket Hipermarket
Kis-kereskedő
Nagy-kereskedő
Kis-kereskedő
Nagy-kereskedő
Nagy-kereskedő
Pl. Electro Word
Pl. piac
klasszikus „szerep”
porszívó
Pl. „háztáji”
31
23 tétel
A minőségmenedzsment és jellegzetességei
A minőségmenedzsment: a menedzsmentnek a minőséggel összefüggő valamennyi tevékenysége
(minőségpolitika, a minőségre vonatkozó esetleges felsővezetői deklaráció, minőségmisszió, minőségvízió, a
minőségi célok meghatározása, a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, a folyamatos
minőségjavítást-fejlesztés, és természetesen a klasszikus minőség-ellenőrzés )
Az egyes minőségiskolák főbb eltérő jellegzetességei
Jellemző Japán Amerikai Európai
Terjeszkedés Tömeges, alulról Jólabda elv Term. Men.
Vivőréteg Minőségi körök Top menedzsment Középvezetés
Specialitások Teljeskörűség, elemi,
egyszerű technikák
Menedzsment környezet,
más súlypontok
Formalizálás,
szabályozottság
Hazai “rés” Motivációs Menedzsment Minőségkultúrális és
informatikai
Kulcselem A minőségi körök A menedzsment “klima” Dokumentált
nyomonkövetés
Japánok: tömegesen alulról terjeszkednek, a minőségi körök jellemzik, minden folyamatban érvényesűl a
minőség egyszerű technikája, motiváció.
Amerikai: hólabda elv (elterjed 1 hir – nő, nő, nő), a top menedzsment vezeti az egész minőséget,
bonyolúltsági fok alacsony, a minőségi szemponttól függ a menedzsment “klima”.
Európai: szabályozva van minden, a középvezetés, kultúrális szempontok lényegesek, dokumentált
nyomkövetés.
24 tétel
A TQM és jellemzői
A Total Quality Management : a minőség valamennyi feltételének felsővezetői szintről történő biztosítása és
menedzselése.
TQM: a minőség iránti elkötelezettség és a vevői elégedettség mértéke
32
Mi a TQM?
Teljes körű minőségirányítási rendszer, olyan menedzsmentfolyamat, amelynek célja, hogy a szervezet minden
tevékenységének, folyamatos javításával és tökéletesítésével, valamint a vállalat minden dolgozójának ,minőség
iránti elkötelezettségével, a vevő teljes elégedettségét érje el a termék.
Miért fontos a vállalatnak a TQM-re törekedni?
− A vevő megszerzése és megtartása csak így lehetséges.
− A minőség a termék azon jellemzője amiért a vásárló hajlandó vásárolni.
− A vevő mond értékítéletet a cég felett, Ő dönti el, h szükség van-e rá.
− A vevő pénze tartja el a céget és alkalmazottait.
− Nincs szükség a vállalkozásra, ha nincs vevője.
TQM alapelvei
− A vevő teljes megelégedettségének az elérése.
− A vezetőség aktív részvétele a minőségirányításban.
− Az emberi erőforrás folyamatos fejlesztése.
− A minőség mit állandó vállalati cél.
− Folyamatos minőségfejlesztés.
− Folyamatirányítás.
− A hatáskörök átruházása.
− Az információs- kommunikációs lánc fejlesztése.
− Minőségbiztosítási lánc kialakítása.
− A hibák el nem fogadás (nulla hiba elfogadás).
− Beszállítókkal való partnerkapcsolat.
A vevői megelégedettség
A vevő igényei lehetnek:
− Kimondatlan igények: a vevő alapvető elvárásai, a teljesítés természetes, ha nincs a katasztrófával
egyenlő- pl. autónak üzemelnie kell
− Kimondott igények: az alapvető igényeken túl- pl. az autó színe
− Lappangó igények: nem nyernek meghatározást a vevő által, de ha megvannak örül- pl
legkondiciónálás mint alapfelszereltség
A vevő elégedett-e?
− Nem ha csak a kimondatlan igényeket elégítjük ki
− Részben ha a kimondott és lappangó igényeket kielégítjük
− Igen, ha a fentieken kívül még valami pluszt is nyújtunk
33
A vezetés aktív részvétele a minőségirányításban
A vezetőknek kell(ene) megfogalmazni a vállalat küldetését, üzletpolitikáját, jövőképét, célkitüzéseit
Az emberi erőforrások fejlesztése, dolgozók bevonása
− A HR a vállalat legértékesebb vagyona
− A vállalat feladata az oktatás, továbbképzés, anyagi és erkölcsi megbecsülés valamint az
alkalmazottak munkahelyi elégedettségének biztosítása
− Az oktatás akkor hatékony, ha reális probléma megoldását szolgálja
− Feladat: a követelményeknek megfelelő EE foglalkoztassanak
− Feladat: feladatkörök meghatározása, követelmények, elvárások, konkrét feladatok
25 tétel
Miért jók a japán minőségrendszerek
Miért kell minőségrendszer?
− Mert a minőséghez vezető egyetlen út a minőségbiztosítási rendszer.
− Mert ez az egyetlen lehetőség kifogástalan, egyenletes minőségű termék, szolgáltatás kibocsátására.
MIÉRT stabilak (jók) a japán minőségrendszerek?
1. Van átgondolt szerkezetük
A TÁRSADALOM KULTÚRÁJÁNAK MINŐSÉGE
A TELJESÍTMÉNY MINŐSÉGEmunka folyamat anyag
A RENDSZER MINŐSÉGErendszer vezetés állóeszközszervezés dolgozók
TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉG
34
2. Van stratégiájuk
Minőségfejlesztés
− A vevő, a piac elégedetlen
− Lényegesen hosszabbtávon lehetséges
− A döntés szintje : felső
− Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően külső
− A team komplex, heterogén, kreatív
Minőségjavítás
− Alapvetően a gyártó elégedetlen
− Általában középtávon lehetséges
− A döntés szintje : közép/végrehajtó
− Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően belső
− A team problémaorientált, mindenes
Minőségtartás
− A vevő és a gyártó is elégedett
− Általában rövidtávon lehetséges
− A döntés szintje : végrehajtó
− Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően belső és speciálisa
− Team folyamatorientált, homogeny
3. A módszereket hatékonyan alkalmazzák
4. Folyamatosan mérnek, elemeznek , fejlesztenek
5. Szabályozottak (kézbentartottak) a folyamataik
26 tétel
A zavarok tipusai és kezelésük
Milyen befolyásoló tényezők, zavarok hatnak a rendszerre, és hogyan ?
A befolyásoló tényezők csoportosítása :
1. Véletlen zavarok : jól szabályozott ( kézbentartott ) folyamat szabályozási sávja
2. Veszélyes zavarok : azonnal jelentős mértékű eltérést okoznak
3. Egyedi ( durva ) zavarok: egyszeri, “érthetetlen”, szélsőséges hatás
35
1. Véletlen zavarok :
− egyedileg csekély hatás
− számuk jelentős, de hatásuk eltérő
− sávjuk a szabályozottság lehetséges szintje
− sávjuk ( szórásuk ) csökkentése csak hosszútávon lehetséges, és nehezebb a többinél
2. Veszélyes zavarok :
− egyedileg jelentős hatás
− számuk csekély, de hatásuk jelentős és eltérő
− a kis szám és a jelentős hatás miatt felismerésük lehetséges
− hatásuk megszüntetése azonnal, rövidtávon szükséges, és általában könnyebb a többinél
3. Egyedi zavarok :
− egyedileg általában igen durva hatás
− előfordulásuk és hatásuk igen szeszélyes
− felismerésük a durva hatás ellenére sem könnyű minden esetben
− hatásuk megszüntetése célirányosan, középtávon szükséges, és célszerű; az okok feltárása is igen
szeszélyes esélyű
27 tétel
Aggregált tervezési stratégiák és politikák
Az aggregált tervet komplex tervnek is szokták nevezni és része a részletes üzleti tervnek. Belőle kell levezetni
a pontos gyártási feladatokat, majd elkésziteni azok részletes menetterveit és időbeni ütemezését, 6 – 8 hónapra,
tehát középtávra szóló tervezéskinálat.
Feladata: a kereslet és az erőforrások hatékony összekapcsolása.
Fő célja: a termelési ráta, a munkaerő és a készletek optimális kombinációja.
Az aggregált tervezés fő stratégiai kérdései:
− Fogyasztó-kiszolgálási célok
− Partnerkapcsolatok
− Tevékenységek kiegyensúlyozása időben és mennyiségben
− Készletszintek tartása
− Kapacitáskorlátok és tartalékok (emberi erőforrás és tárgyi eszközök)
− Előállítani vagy vásárolni; outsourcing
36
− Költséghatékonyság
− Teljesítménymérés
Aggregált tervezési politikák:
1. Keresletkövető politika
− Alacsony késztermék készletezési költség
− Magas anyagkészlet, munkaerő és kapacitástartalék vagy gyakori erőforrás állomány változás
2. Erőforrásigény-kiegyenlítő politikák
− Kapacitás alapú
Túlóra, részmunkaidő,
kiszerződés
− Alacsony erőforráslekötés
− Magas bizonytalanság
− Készlet alapú
Kereslet / Termelés
idő
kapacitás
37
− Egyenletes termelés
− Ingadozó készletek / keresletkielégítési szint
Készlet feltöltés leépítés
28 tétel
Az MRP tervezési rendszerek
Manufacturing Requirements Planning (MRP) - (Gyártási Erőforrás Tervezés)
A fogyasztói szükséglet konvertálása erőforrás-szükségletté = Az anyagi áramlások volumenének és
ütemezésének meghatározása
AZ MRP ÁTTEKINTÉSE
Termelési
vezérprogram
Anyagjegyzék MRP Készlet
Beszerzés Gyártás
Mire van szükségünk?
Mit tervezünk?Mi van?
Mit kell tennünk?
Készlet alapú
38
Az MRP fő összetevői:
− Szintenkénti lebontás
− Alkatrészenkénti összesítés
− Időbeni ütemezés
− Gyártási/beszerzési utasítás
Az MRP lelke a termelési vezérprogram:
A marketing és a termelés menedzsment megállapodása az egyes fő termékekből adott időszakban gyártandó
mennyiségről.
1. meghatározza, mit akarunk gyártani - a fő termékekből, időben (pl. havonta) ütemezve - felteszi és segít
megválaszolni a “venni vagy gyártani” kérdéseket
2. segítségével meghatározhatók az anyagi és pénzbeni szükségletek
3. megteremti a munkaerő, gépi berendezés és készlet tervek alapját
MRP I. Anyagszükséglet tervezés: adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv,
raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer.
Sajátossága:
– a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg,
– erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk keresztmetszetet nem vizsgál,
– nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési, beszerzési, elosztási logisztikai
folyamatokat.
Hatása a logisztikai jellemzőkre:
− a készletek nagyok, nem optimalizáltak,
− az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak,
− a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási
logisztikai folyamat nem optimális.
MRP II. (Material Resource Planning ): adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv,
raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer, amely lehetőséget nyújt a kapacitások tervezéséhez is.
Sajátossága:
− meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet,
− nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja meg a feladatoknak gépekhez,
technológia berendezésekhez való hozzárendelését,
− általában az MRP I.-t követően kerül sor az MRP II.-re, így az MRP I. nem veszi figyelembe az
MRP II. korlátozásait.
39
Hatása a logisztikai jellemzőkre:
– azonos az MRP I.-el leírtakkal, de a termelő kapacitás-kihasználás, illetve a szűk
keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRP I. esetén.
AZ MRP II. KONCEPCIÓJA
Material Resource Planning (átfogó tervezés)
Marketing
Központi
adatbázis
Pénzügy
TermelésFejlesztés és
gyártás-előkészítés
Fontos, hogy ezek a szempontok együtt érvényesüljenek a tervezési folyamatban.
Az MRP előnyei:
− Előrelátás
− Áttekinthetőség
− Gyors alkalmazkodás
− Kivételek jelentése
− Probléma-megoldási lehetőség
Követhetőség
Hatáselemzés
Az MRP problémái:
− Termelési sorozatnagyságok meghatározása
− Áttervezés
− Bizonytalanság és zavarok kezelése
biztonsági készletek
biztonsági késésidők
40
29 tétel
A JIT fogalma, koncepciója és alapelvei
A just-in-time (éppen időben) fogalma:
Szűkebb értelemben: módszer, melynek segítségével az anyagok és szerelvények a megfelelő időben a
megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak.
Tágabb értelemben: működési filozófia, mely az értékelőállítási folyamat egyes elemeit rendszerbe
kapcsolva kezeli. Célja a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése mindennemű pazarlás
kiküszöbölésével.
A JIT-Just In Time (éppen időben) koncepció:
A JIT koncepció két alapvető fogalmat egyesít:
− egy irányítási filozófiát és annak realizációját,
− a Kanban rendszert.
A JIT filozófia lényege annak a célnak az elérése, hogy az ütemezett kiszállításhoz szükséges elemek a kívánt
minőségben és mennyiségben a felhasználás időpontjára kerüljenek legyártásra vagy beszerzésre.
A JIT megközelítés bevezetésének fő szempontjai a következők:
− A piaci igények és a terméktervezés koordinációja
− Alkatrészcsoportok definiálása
− A nyersanyag- és alkatrész-beszállítók viszonya a gyárhoz
1. A piaci igények és a terméktervezés koordinációja
A moduláris elemekből építkező terméktervezés
− gyártási önköltség csökkenthető, ha a végtermékek sokfélék is,
− csoporttechnológia alkalmazása
− gyártókapacitás rugalmasan alkalmazkodhat a változó vevői igényekhez,
− termékek körének racionalizálását is jelenti.
2. Alkatrészcsoportok definiálása
Termékcsoportok létrehozása azt jelenti, hogy
− a gyártás-előkészítés a gyártandó termékek csoportjai figyelembevételével készül el,
− termékcsoportok azonos cellákon, gyártósorokon kerülhetnek megmunkálásra,
− lecsökkennek az ismétlődő tervezési tevékenységek,
41
− egyszerűsödnek az anyagmozgatási feladatok, illetve
− gyártása egyetlen munkacsoport irányítása alatt, a felelősség megosztása nélkül
elvégeztethető.
3. A nyersanyag- és alkatrész-beszállítók viszonya a gyárhoz
A JIT nagyon szigorú szállítási fegyelmet követel. A feltételeket teljesíteni lehessen, a partner cégeknek
is folyamatosan informálni kell a
− várható igények alakulásáról,
− a várható termékváltásokról és
− minden olyan tényről, amely befolyásolhatja szállítókészségüket.
A JIT alapelvei:
1. pazarlás kiküszöbölése
2. folyamatos fejlesztés (kaizen)
3. egyszerűség, átláthatóság
1. Alapelv: a pazarlás kiküszöbölése – minél kevesebb selejtet gyártani
A pazarlás forrásai:
− Többlettermelés
− Várakozás (szállitókra)
− Szállítás (nem időben)
− Folyamatok
− Készletek (Tárolási költség, veszteség, Lekötött tőke, Rugalmatlanságot okoz)
− Mozdulatok (Taylor – felesleges mozdulatok kiküszöbölése)
− Hibás termékek
2. Alapelv: a folyamatos fejlesztés (kaizen) – a fogyasztói igények folyamatosan változnak – nem lehet
maximálisan kielégiteni.
− Forrása: tevékenységet ellátó munkások
− Fejlesztés kis lépésekben (beruházások között)
− Alacsony beruházási igény
− Nem szükséges a 100%-os megoldás!
− Motiválás
3. Alapelv: egyszerűség, átláthatóság
Az 5S definíciója: A gazdálkodás szigorú megközelítése, amely pontos és fegyelmezett módszert nyújt a
biztonságos, tiszta és hatékony munkakörnyezet fenntartásához, a szükséges szabályok kialakításához,
amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
42
Az 5S elemei:
SEIRI: Szükségtelen dolgok eltávolítása – válogatás
SEITON: Szükséges dolgok rendezése – rendszerezés
SEISO: Szennyeződések megszüntetése – tisztítás, karbantartás
SEIKETSU: Szabványok kialakítása – szabványosítás, felülvizsgálat
SHITSUKE: Személyes példamutatás, képzés – önfegyelem, fenntartás
Az 5S műveletek módszeres végrehajtása biztosít minket arról, hogy környezetünk mindig tiszta, rendezett
képet mutat, egyszerűbb és átláthatóbb munkafolyamatot eredényez a minőség folyamatos javulása mellett.
30 tétel
A Kanban gyártásirányitási rendszer
A JIT üzemirányító rendszere a Kanban rendszer
− A Kanban rendszert olyan gyártósorokon lehet alkalmazni, ahol a termelés mennyisége a közepes
sorozatgyártás ('batch production') alsó határa és a tömeggyártás ('mass production') közé esik.
− A Kanban egy húzó jellegű gyártásirányító rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy adott gyártmány gyártására
vonatkozó igény a gyártósor utolsó megmunkáló egységén jelenik meg először, majd a megelőző
gyártási munkahelyeken végigfutva eléri az elsőt.
− A húzó típusú gyártásirányítás lényeges vonása a decentralizált vezérlés. A gyártósor állapota nem
irányítható globálisan, hanem kizárólag a gyártási alapegységeknek tekintett munkahelyek lokális
irányításának összessége tekinthető gyártásirányító rendszernek
A kanban-rendszer működése
Termelésikártya láda
Termelési kártya
Outputtároló
Outputtároló
A munka-állomás
Úton
Szállítási kártya
Inputtároló
Inputtároló
B munka-állomás
Szállításikártya láda
43
A KANBAN
Részegység azonosítója: .......................................
Részegység neve: .................................................
Konténer
kapacitás
Konténer
típus
Kártya
szám
Megelőző folyamat
Követő folyamat
W263
KERÉK
20 B 4/8
PRÉSELÉSA12
GUMIKÖPENYB6
Részegység azonosítója: .......................................
Részegység neve: .................................................
Tárolóhely azonosító:
Konténer kapacitás:
Folyamat
PRÉSELÉSA121879-2
20
KERÉKABRONCS
Y16032
Szállítási
kártya
Termelési
kártya
A kanban rendszer alapszabályai:
− Csak standard konténert lehet használni
− Minden konténerben azonos, előre meghatározott mennyiséget szabad elhelyezni
− Konténer csak az üzemrészek input és output tárolóiban lehet
− Konténert nem szabad elmozdítani szállítási kártya nélkül
− Gyártást nem szabad elkezdeni termelési kártya nélkül
A rendszerben lévő készleteket a kártyák száma határozza meg
44
31 tétel
Az MRP és a JIT összehasonlitása
Jellemzők MRP JIT
Termék jellege Nagyon sokféle, heterogén Kevés fajta, homogén (stabil, egyenletes kereslet)
Termelési rendszer jellege Műhelyrendszer Folyamatrendszer
Vezérlő elv Függő kereslet, nettósítás, ütemezett beszerzés és gyártás
Pazarlás kiküszöbölése
Készletek Munkahelyek előtt Minimális, munkahelyek input és output tárolóiban
Átfutási idő Fixen adott Csökkentendő
Sorozatnagyság Változó Kicsi, egy
Termelésirányítás Push rendszerű (toló rendszer) Pull rendszerű (húzó rendszer)
Vezetési stílus Autokratív Participatív
Számítógépes támogatottság Létszükséglet Nem feltétlenül
Versenyelőny forrása Megbízhatóság, rugalmasság Ár (költség), gyorsaság
45
32 tétel
Karbantartási filozófiák: TPM és RCM
Karbantartási filozófiák: a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek
rendszere.
TPM - Total Productive Maintanance - Teljeskörű hatékony karbantartás, Termelésbe integrált
üzemfenntartás
− Célja: a maximális hatékonyságú termelőszervezet kialakítása, amelyben a géppark teljes élettartamát
átfogó és kiterjedt megelőző karbantartásra van szükség.
− A hatékonyság javítása a termelékenység és a minőség fokozatos javításával érhető el.
− A hatékonyság maximálása a veszteség források csökkentésével érhető el.
A totális kifejezés értelmezése:
− “totális” vállalati hatékonyság, (zero defect - hibátlan munka; zero breake down - zavarmentes
üzemeltetés)
− “totális” karbantartási rendszer, megalapozott karbantartási stratégia
− “totális” részvétel, ami minden alkalmazott bevonását jelenti (minden irányítási szint, és szervezeti
egység bevonása, a cél elérése érdekében a munka-csoportok és a gépen dolgozók ösztönzése).
A TPM koncepciónak megfelelő alapfeladatok:
− a veszteségek csökkentése a legfontosabb területen,
− a célnak megfelelő karbantartási stratégia kialakítása (differenciált karbantartás),
− a karbantartási szervezet felülvizsgálata, módosítása,
− képzés, begyakorlás.
Veszteségforrások csökkentése:
A 6 veszteségforrás:
− a berendezés meghibásodása,
− az átállások, beállítások miatti időkiesés,
− termelés szervezési hiányosságokból származó rövid idejű leállás és üresjárat
− teljesítmény csökkenés, az ütemidők eltérése az előírttól, lassú kibocsátás,
− a gyártósor beindításának nehézségei,
− minőségi hibákból (selejt, utánmunkálás) adódó veszteségek.
− Adatgyűjtés gépnaplók, más rendszeresen vezetett üzemi dokumentációk, a veszteségek felmérésére
kidolgozott űrlap alapján;
46
− A veszteségforrások azonosítása;
− A súlypontok meghatározása;
− Az okok elemzése;
− Intézkedések kidolgozása;
− Intézkedések megvalósítása;
− Eredmények ellenőrzése.
Megbízhatóság alapú karbantartás (RCM - Reliability Centred Maintenance )
A megbízhatóság alapú karbantartás
− a gépek funkciója,
− egyes elemei meghibásodási valószínűsége és annak következményei,
− valamint kockázatainak figyelembe vételével alkalmazza az egyes berendezésekre a legmegfelelőbb
stratégiát
RCM
− Azokra a gépegységekre kell az RCM-t kiterjeszteni, amelyek meghibásodása a legsúlyosabb
következményekkel jár.
− E célra használható eszköz a hibavalószínűség/következmény mátrix.
− A hibák valószínűsége a hibák közötti átlagos idő (mean time betwen failure, MTBF) alapján
becsülhető, míg
− A következmények a kiesett nyereséggel, a biztonsági és környezeti veszélyekkel jellemezhetők.
Az RCM rövid definíciója: „Egy olyan módszer, amelynek segítségével áttekinthető és kidolgozható a
legalkalmasabb és leghatékonyabb karbantartási stratégia az adott FUNKCIÓ, folyamat biztonságos
fenntartására.”
Az RCM alapjai:
Az RCM 7 kérdés megválaszolásán alapul:
− Mi a berendezés/rendszer funkciója és az erre vonatkozó működési standard?
− Hogyan hibásodhatnak meg ezek a funkciók?
− Mi okozhatja a funkció meghibásodását?
− Mi történik a meghibásodás esetén?
− Milyen jellegű a meghibásodás következménye?
− Mit lehet tenni a meghibásodás előrejelzése vagy megelőzése érdekében?
− Mit kell tenni, ha nem található megfelelő megelőző intézkedés?
47
33 tétel
Az innováció fogalma és tipusai
Az innováció fogalma:
− Kis lépésekben megvalósuló, összefüggő folyamatos fejlesztések sorozata (Porter, 1985);
− Stratégiai újdonság, nagy újdonságértékű termék, technológia vagy szervezeti megoldás, az arra
fogékony szervezetben (érintettek) (Kotler, 1992);
− A fogyasztói igénykielégítés új - a korábbinál magasabb minőségű módja - vállalati folyamat és
logikai rend, a lehetőségek feltárásától a piaci bevezetésig (Chikán, 1998).
Az innováció típusai:
− Termékinnováció (technology push, market pull);
− Technológiai innováció (K+F, hálózatiság, high-tech követés;
− Eljárásinnováció (gyártás, üzletviteli folyamatok, e-business).
− Értékinnováció (értékgenerálás, relationship marketing, személyre szabott marketing)
Temékinnováció lépései:
− fogyasztói szükségletek és igények feltárása;
− a szükségletek kielégítését jelentő megvalósítás kialakítása;
− új termékek tervezése, legyártása, piaci bevezetése – szükség szerint további - szolgáltatásokkal;
34 tétel
Az innováció fokozatai és menedzsmentje
Elfogadott vélemény, hogy az innovációnak négy fokozata van:
1. Továbbfejlesztő innováció: A termék, a termelési folyamat, vagy a szolgáltatás jobbítása.
2. Radikális innováció: Teljes és visszafordíthatatlan szakítás a hagyományokkal. Egy új termék,
folyamat, vagy szolgáltatás bevezetése.
3. Technológiai innováció: Az innovációs lánc megfelelő elemeinek rendszerbe foglalása vagy újszerű
kombinálása, ami új termékek és szolgáltatások fejlődését eredményezi.
4. Egyetemes (univerzális) innováció: Egy teljesen új tudományos koncepció megalkotása és
kifejlesztése, ami akár egész életünket és kultúránkat is képes teljesen megváltoztatni.
48
Az innovációs menedzser:
− Erősítse a tudás szerepét
− Ösztönözze a kreativitást
− Gyorsan reagáljon a változásokra
− Az „emberi tényezőt” hatékonyan tudja kezelni
− Legyen tisztában az adott piac viszonyaival
− Képes legyen csapatmunkára és ösztönözze azt
− Tudjon hálózatot szervezni és összehangolni
− Legyen birtokában a korszerű ICT használatának
− Legyen otthon a globális világban
− Bátorítsa a vállalkozások kezdeményezéseit
Mire való az innovációs menedzser?
– Ismerje az innováció jelentőségét és legyen képben:
Makrogazdasági szinten mi történt az elmúlt években,hogyan változott az innovációs
felfogás: lineáris modelltől a triple helix modellig.
Mit jelent a tudásvezérelt gazdaság valójában?
– Ismerjen innováció menedzsment technikákat.
– Tudja, hogy az innovációs folyamat különböző fázisai hogyan hatnak az innováció menedzsmentre.
– Tudja, hogy mi kell az üzleti sikerhez.
– Legyen képes az innováció társadalmi elfogadottságának javítására, az innováció kommunikációjára.
THE END
2011-re aktualizálva by BD
Recommended