View
60
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Territórium és szabadság összefüggése Svájcban. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Territórium és szabadság összefüggése Svájcban
„Meglehetősen keveset tudunk az osztrák, a svájci és a francia Alpok településtörténetéről,
hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak
érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel
és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe
húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes
életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a
hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb
szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a
bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és
hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban
csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel
szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -,
ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.”
Popper, Karl R: Szabadság és demokrácia. (ford: Báthori Csaba) in: Nagyvilág XLIII. 9-10, 1998, (eredetileg: Die Philoshophie und die Wissenschaften. Simon Moser zum 65. Geburstag. Meisenheim am Glan (Anton Hain) 1967.)
Párhuzamos vidékek: Hollandia és Svájc
1. természeti adottságoknehéz, zord természeti adottságok, a területek védhetősége, megőrzésenyitottság < > elzártság
2. kulturális kontextusösszetett politikai, kulturális áthatásokintegráció < > rezisztencia
3. történelemmitikus mozzanat: szabadság kivívása polgári, demokratikus fejlődés a kezdetektőlHabsburg uralom, időbeli párhuzam, 1648 Vesztfáliai béke: függetlenségegyéni gazdálkodás < > közösségi gazdálkodás
4. társadalmi berendezkedésdemokratikus berendezkedés a kezdetektőlindividualitás < > kollektivitás, kommunaaz egésztől a rész felé < > additív (szövetségi) rendszeralkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia < > közvetlen demokrácia
Párhuzamos vidékek: Hollandia és Svájc
5. a táj kultiválásaa tájkultúra az identitás szerves részemélyföld: mesterséges geometrikus rendszer < > hegyvidék: történelmi határrendszeralapegység: egyéni földterület (szabad gazdálkodás) < > kommunális terület (közösségi önfenntartás)
6. kulturális identitáspolgári öntudat, demokratikus berendezkedés, reformációmultikulturális < > interkulturáliskulturális transzfer, integráció, fejlődés, növekedés orientált < > válság kultúra: önfenntartás, hosszú távú gondolkodás, tartósság, értékállóság
7. urbanizációmodernizációra fogékony kultúrasűrűség (Hollandia > Svájc)szuburbanizáció: összefüggő településfolyamok kialakulásaalkalmazkodás, előretervezés < > identitás válság
felületek: szétszabdalt ország
állam az államban: léptékváltás alulról felfelé
kommuna / kanton / szövetség
nyelvi határok
francia, német, olasz, rétoromán
város-vidék
protestáns – katolikus
ipari-mezőgazdasági
mittelland-hegyvidék
kommuna, közösség, határok:
„mini univerzum”
konglomerátum, kohézió
egyedi identitású cellák kohéziója, konglomerátuma
föderalizmus politikája: a földrajzi különbségek kiegyensúlyozása
határok és cellák
tranzit zóna
kereskedelmi és hadi útvonalak zónája
határok és cellák
tranzit zóna
kereskedelmi és hadi útvonalak zónája
ütköző zóna
három nagy kulturális térség határain fekszik,
miközben fontos kereskedelmi tranzit zóna.
törés pontok, „lemez tektonika”
(Gallo Francia / Teutonic-Germán / Latin-Itáliai)
Ez a terület sosem volt egységes.
A történelem során a kulturális határok és
a kereskedelmi utak mentén konszolidálódott a formája.
lenyomatok – a római határrendszer
római rendszer: kapcsolat külső és belső valamint az eltérő léptékű területegységek között. Ez a geometria megőrződött mind a fizikai mind a szellemi tér lenyomataként.
A rómaiak által megszervezett vidék egy urbánus tájforma volt. Civitas: többrétegű gazdasági rendszer, kiegyensúlyozott politikai és katonai kapcsolat a város és a vidék között.
a germán hatás asszimiláció és átalakulás: burgundiaiak, lombardok, alemannok (germán törzsek)drasztikus népesség csökkenés, a római rendszer pusztulása
farmok, telepek, falvak: a germán kultúra agrár alapon szerveződött, a neolitikus építészet szintjén; a tájhasználatban az észak európai agrár településmodell és a római territóriumok elvei keverednek.
a római territórium és a középkori tér
a római birodalom: területi egységek, formák és határoka középkori tér: az emberek, helyek, dolgok tere, hálózata volt
izomorfikus térképi ábrázolás
közösségek alakulása
territorializáció: a falvak transzformációja kommunákká
a falu újraszervezése a késő középkorbanúj politikai rendszer + az agrár kultúra modernizációja
társulások, közösségek, jogokinduló =March, határok kijelölése
háromnyomásos gazdálkodás
közösségek alakulása
territorializáció: a falvak transzformációja kommunákká
a változás térbeli következménye: út melletti épületsorkőszerkezetektöbbszinteskombinált, vegyes használat.
a falu épített térré vált.
koncentráció, falusiasodás, független közösségek születése
Dreizegeln: háromnyomásos földművelés
Dreizelgen falvak: a tájhasználat rendszere a mai zónák ősformája. Az első időkben a kooperatív területhasználat a jellemző, közösen kialakított szabályrendszer mentén.
Zelgen térkép alapján a mezőgazdaságot közös, összehangolt termelési folyamattá alakították át. A táj használatát a kollektív érdekek és az egyéni jogok mentén szervezték meg.
A „mini univerzum” 3 zónája: farmok és zöldségesek / erdők / közös földek
a szabadság kivívása
1291. A három svájci őskanton (Schwyz, Uri, Unterwalden) örök szövetséget kötnek a Habsburg-uralom ellen.
1315. A morgarteni csata. A szövetség győzelmet arat a Habsburgok felett, s ezzel megvédi a Német–római császárságon belüli függetlenségét. (A szabadságharcot örökíti meg Tell Vilmos története.)
1332–53. Luzern, Zürich, Glarus, Zug és Bern kantonok is belépnek a szövetségbe.
1460. A Habsburgok elvesztik utolsó svájci birtokaikat is.
1481–1513. Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen és Appenzell is csatlakozik a svájci szövetséghez. (Ebben a formában 1798-ig változatlan marad a szövetség.)
15–16. század Svájc városai a humanizmus és a reformáció jelentős központjai lesznek (Zwingli Zürichben, Kálvin Genfben tevékenykedik).
1648. A vesztfáliai béke. Elismerik Svájc Német–római császárságtól való függetlenségét – nemzetközi szinten.
a „semlegesség” politikája 1789. tavasza Francia megszállás. Létrehozzák a Franciaországtól függő Helvét Köztársaságot.
1815. A bécsi kongresszus kinyilvánítja Svájc függetlenségét és „örök semlegességét”. A Svájci alkotmányozó gyűlés új szövetségi szerződést dolgoz ki, amely a 22 kantonnak széles autonómiát ad.
1832. A liberális kantonok szövetségre lépnek egymással alkotmányuk védelmében (Siebener concordat). Szabad vallásgyakorlást, laikus államot, állami iskoláztatást követelnek.
1847. A katolikus kantonok Sonderbund nevű szövetségét a liberális kantonok rövid polgárháborúval felszámolják. A jezsuitákat kiutasítják az országból, megerősítik a központi kormányzatot.
1848. A demokratikus alkotmány megalkotása. Svájc központosított kormányzattal rendelkező szövetségi állammá válik, melyben nagy szerep jut a helyi önkormányzatoknak.
1914–18. Az első világháborúban megőrzi semlegességét.
1919. Versailles-ben a nagyhatalmak elismerik állandó semlegességét. Genfet választják a Népszövetség székhelyéül.
1920. március Svájc – népszavazás után – csatlakozik a Népszövetséghez. Rá nem kötelezőek a közgyűlés által megszavazott katonai szankciók.
a „semlegesség” politikája
a forma konszolidációja a territórium kristályosodása 1536-1798
területi különbségek, háttérzónák:város – vidék katolikus – protestáns midland – hegység agrár – medernizálódó régiók
területi konfliktusok: katolikus, protestáns város, vidékterületi politika Bernbenparasztháború 1653
a forma konszolidációja
a forma konszolidációja
autonómia és differencia hármas rendszer: földrajzi konfliktus vonalak - politikai demarkációs vonalak
Recommended