Upload
ferenc-pecsi
View
897
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A GYŰJTÖGETÉSTŐL
A TARTALOM-GONDOZÁSIG
HVG Tartalommarketingkonferencia 2015. április 29.
Pécsi Ferenc
Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója néhány éve egy konferencián azt mondta, hogy míg a civilizáció kezdetétől 2003-ig 5 exabyte információ keletkezett, azóta kétévenként ugyanennyi információ jön létre. (A kijelentés mögött álló mérési módszerekről nincsenek információim.)
Tulajdonképpen Guttenberg (a könyvnyomtatás) óta vannak, akik a túl sok információ veszélyei miatt aggódnak. Az elmúlt években huhogtak már az információs túlterhelésről, a tartalomsokkról, nemrég pedig a tartalomvakság réme is felbukkant.
Szerencsére azonban szó sincs arról, hogy ezt a rengeteg információt mindenkinek el kellene fogyasztania.
A rendelkezésre álló információk 99,999999999999999999%-a számunkra lényegtelen, fogyaszthatatlan, a mi szempontunkból egyszerűen csak ZAJ.
Nekünk az a fontos, hogy a „maradék” 0,00000000000000001 %-ot megtaláljuk. Igaza van tehát Seth Godinnak, amikor azt mondja: Amit egyesek információs túlterhelésnek neveznek, az valójában SZŰRÉSI PROBLÉMA.
A tartalomkurátorok segítenek nekünk kiszűrni az emészthető táplálékot az információtengerből.
A tartalom eloszlása a Long Tail (Hosszú Farok) modellt követi. (A témáról Chris Anderson írt kitűnő könyvet.)
Ez az ábra azt mutatja, hogy nagyon kevés tartalom (a legnézettebb tévéműsorok, a legolvasottabb újságok, néhány sikerfilm) nagyon sok emberhez jut el (ez a lila színnek jelölt terület), míg nagyon sok (lényegében végtelen számú) olyan tartalom van, ami csak nagyon kevés embert érdelek.
Ha a Rovartani Figyelő eljut ahhoz a néhány ezer emberhez, akit érdekel ez a téma, minden rendben van. Ha azonan több értékes, rovartannal foglalkozó cikk, blog, képgyűjtemény stb. is akad, de ezek csak részben jutnak el a közönségükhöz, tartalomkurátorra van szükség.
Szintén fontos a tartalomkurátor akkor, ha a hosszú farokban sok olyan tartalom rejtőzik, amire egy szélesebb közönségréteg is kíváncsi lehet. Ilyenor a kurátor egyfajta serpaként segít a tartalomnak (illetve készítőjének) feljebb jutni a Long Tail görbéje mentén.
Kár is lenne tagadni: ezt az egész kurátoros dolgot a múzeumoktól loptuk. Ott bukkantak fel először azok a szakemberek, akik kialakítják egy kiállítás koncepcióját, felkutatják, összegyűjtik az ahhoz szükséges műtárgyakat, válogatnak a rendelkezésre álló darabok közül, megfelelő kontextusba helyezik az egyes műtárgyakat és még a katalógust is elkészítik (vagyis támogatják a terjesztést).
Szeretném kiemelni az összefüggésekbe helyezés szerepét. Aki járt mostanában kiállításon láthatja, hogy manapság nem elég már szépen, időrendben a falra akasztani egy festő képeit. Fontos, hogy ott szerepeljenek azoknak a művészeknek a képei is, akik a kiállított Mesterre hatottak és esetleg azoknak a művei is, akikre ő hatott. Gyakran megmutatják azokat a helyeket, embereket, környezetet, amik szintén megjelennek a művekben.
Fontos tisztázni, hogy a fenti fogalmak nem szinonimái, hanem rokonai a tartalomgondozásnak:
TARTALKOMGYŰJTÉS – Ez tulajdonképpen a tartalomgondozás első szakasza. Ezt kell követnie a szelektálásnak és kontextusba helyezésnek – másképpen nem beszélhetünk tartalomgondozásról.
TARTALOMMEGOSZTÁS – Ha másokkal nyers tartalmakat osztunk meg (például érdekes linkeket posztolunk a Facebookon), az még nem tartalomgondozás. Ha ezt tervezetten tesszük, minden megosztott tartalmat értelmezünk is, az már lehet valami olyasmi.
SZINDIKÁLÁS – Mások tartalmainak a szervezett megosztása hasznos dolog lehet, de ez nem tartalomgondozás. Amikor X hírportál a köztük levő megegyezés alapján Y újság anyagaival „dúsítja” saját tartalmát, azt tiszta szindikálás.
TARTALOMLOPÁS – A tartalomgondozás soha nem alapulhat mások anyagainak jogosulatlan használatán. Nagyon fontos tehát a jogi és etikai alapok ismerete és betartása.
A fentiekből következik, hogy a tartalomkurátornak olyan felkészült szakembernek kell lennie, aki
• kiválóan ismeri az adott szakterületet,
• otthonos a kutatásban
• nem elégszik meg egy gyűjtemény létrehozásával, hanem képes azt terjeszteni is.
Elemzés, feltárás
Tartalom-stratégia
Tartalom-készítés
Tartalom-gondozásTerjesztés
Részvétel
Értékelés
BuyerPersona
TARTALOMGONDOZÁS ÉS TARTALOMMARKETING
Ahogy a fenti ábrákon látható, a tartalomgondozás nem helyettesíti az eredeti tartalom előállítását, viszont kiválóan kiegészíti azt. Komoly hibát követ el az, aki lemond a tartalomgondozásról. (Ennél nagyobb hiba már csak az lehet, ha valaki összekeveri azt a szedett-vedett tartalmak összehordásával.)
Gyorsabbak és hatékonyabbak leszünk valamilyen, kifejezetten a tartalomgondozás támogatására létrehozott eszköz, vagy platform használatával.
A fenti ábrán néhány ismert eszköz logója látható. Az alatta levő linket követve egy komolyabb lista érhető el. Érdemes kipróbálni közülük néhányat.
Kicsit részletesebben a Scoop.it platformot mutattam be.
Ennek segítségével nagyon egyszerűen önálló gyűjtemények alakíthatók ki. Elég a megadni a kiválasztott linket, a Scoop.it maga „behúzza” a címet, képet, a bevezetőt.
A tartalomkutrátor természetesen saját ajánlót írhat az anyaghoz, gyűjteménye új darabját pedig a kiválasztott közösségi hálózatokban azonnal megoszthatja.
Nagyon fontos, hogy az egyes hálózatokba külön-külön ajánló írható. (A Twitter nyilván más szöveget igényel, mint a LinekdIn)
A tartalmakhoz címkék rendelhetők, a gyűjtemény pedig akár egy blogba is beépíthető.
A Scoop.it alapszolgáltatási ingyenesek, a kifinomultabb szolgáltatásokért viszont már fizetni kell.
MIÉRT KELL NEKÜNK?
• „Láthatatlan” tartalmak felszínre hozása
• Szakértői szűrés
• Kontextus
• Növekvő S/N arány
• [Pozicionálás]
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
http://soreo.bizhttp://hu.linkedin.com/in/[email protected]
http://www.scoop.it/t/tartalommarketinghttp://www.scoop.it/t/soreo-biz