A DTV és a társadalom - II/B. rész

TÁRSADALMI STÁTUSZ-MODELL

Korábban megvizsgáltuk, a programtípusok nézési arányai szerint az egyes csoportok

érdeklődése hogyan tér el a jelenleg sokcsatornás környezetben élők és a szimpla

csatornakínálatú környezetben élők, valamint a digitális vételi móddal tévézők és az analóg

kábeles ill. analóg földi vétellel tévézők között. Hipotéziseink eredményeinek részletesebb

kibontásához, mögöttes okainak megismeréséhez azonban, úgy érezzük, további becslésekre

van szükség, mégpedig olyan módon, ami figyelembe veszi a közönség szociodemográfiai

szempontjait, vagyoni-jövedelmi státuszát, infokommunikációs ellátottságát és szokásait,

valamint művelődési-kulturális szokásait is. Ezek mind olyan tényezők, amelyek közvetve,

vagy közvetlenül, de hatással vannak egy személy vagy egy háztartás televíziózási

(információszerzési, művelődési, tanulási vagy szórakozási) szokásaira.

Ez a modellünk is prediktív jellegű, vagyis a jelen adataiból konstruálja meg egy várható

esemény lehetséges bekövetkezési valószínűségű jövőbeni következményeit. Az időtényező

azonban a modell szempontjából másodlagos. Amennyiben most vasárnap lenne a digitális

átállás, az e heti nézettségi adatok tökéletesen megfelelnének a becslés torzításmentes

elkészítéséhez. Sokkal lényegesebb ennél, hogy egy olyan sokdimenziós elemzést kell

elvégeznünk, ahol csak ismert társadalmi tényezőket vehetünk számításba, és nem vonhatjuk

be az elemzésbe egy individum vagy egy család kontextuális nézettség-befolyásoló

szempontjait, mint például a szubkultúra-hatás, a társadalmi hálózatok kiterjedtsége és

sűrűsége, a helyettesítő tevékenységek aránya és megközelíthetősége (szabadidősport-

lehetőségek, klubok, könyvtár, mozi, stb.) vagy a sajátos televíziós események bekövetkezési

gyakorisága.

Lehetőségeink tehát korlátosak, ugyanakkor adataink elég részletesek ahhoz, hogy sikerüljön

olyan magyarázó modellt alkotnunk, ami a lényeges dimenziók mentén elfogadható becslést

nyújt a megfigyelt populáció valóságkonstruáló észlelési körülményeiben beálló változásokra.

A modellt ezúttal is két elméleti hipotézisünkre vonatkoztatjuk. Ez azt jelenti, hogy a

korábban létrehozott öt tartalomtípus kategóriára igyekszünk megbecsülni a nézési

paramétereket:

1

1. hírek, információk (hír programtípus)

2. tudomány, dokumentum, kultúra (ismeretterjesztő programtípus)

3. utazás, főzés, lakberendezés, divat, hobbi, stb. (életmód programtípus)

4. regionális, külföldi és más niche csatornák (alternatív programtípus)

5. sport, film, zene, egyéb szórakoztatás (szórakoztató programtípus)

1. ábra: A társadalmi státusz-modell felépítése

Az első két tartalomkategória perceltéréseit ezúttal is platformok szerint, a második kettőét

pedig csatornaszám szerint kalkuláljuk. Az ötödik kategória percidői (mint döntően a

legnagyobb részesedésű programtípus) kutatási témánk és hipotéziseink szerint is alapjában

véve csak összehasonlításként szolgál, és e célból igyekszünk értekeit kiszámítani mind

platformok, mind csatornaszám szerint. Tehát olyan módszert kell találnunk, amivel

hipotéziseinket több független, kategoriális változó segítségével a digitális televízióra váltók,

illetve a csatornaszámokat bővítők jövőbeni nézési percidőinek becslésével tesztelhetjük.

Ehhez a hiányzó értékek kalkulálásához kifejlesztett regressziós alapú Missing Value

Analisys megfelelő választásnak tűnik. Az elemzéshez az ismert bázisértékeket a jelenleg már

digitális vétellel (sok csatornával) rendelkezők programtípusok szerinti percátlagai

szolgáltatják a szociodemográfiai dimenziókban1 (1. ábra).

1 Az egyes változók percidőkre való hatását páronkénti varianciaelemzéssel teszteltük. A későbbiekben csak azokra az eltérésekre hivatkozunk, amelyeket ez a teszt szignifikánsnak talált.

2

Első hipotézis (EH1)

Ahhoz, hogy a becslést elvégezhessük, elsőként létrehozzuk a széles platformot használókra a

bázisértékeket tartalmazó változókat. Ehhez platformok szerint kalkuláljuk a dimenziók

percátlagait, amelyek becslésünk alapját képezik. Majd a báziscsoport (széles platformot

használók) társadalmi státuszváltozók szerinti átlagai alapján számításokat végzünk a becsült

csoport (analóg földi vételűek) percidő-átlagaira (a csoportok nagysága a 2. ábrán látható).

2. ábra: Közönségnagyság platform-típus szerint

Az egyes társadalmi dimenziók közötti, valamint a vételi platformok szerinti eltérés

tekintetében néhány érdekes információval már ezek a kiinduló adatsorok is szolgálnak.

A társadalmi nyilvánosság szempontjából az alapvető dimenziók szerint a leglényegesebb

megállapítás, hogy nézett percek szerint több híreket, információkat tartalmazó műsort

néznek a nők, az idősebb korcsoportok, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, az inaktívak, a

kisebb taglétszámú és az alacsonyabb vagyoni státuszú háztartások. Ez lényegében

megegyezik az általános televíziózási arányokkal. Az ismeretterjesztő műsorok nézési

arányai ennél vegyesebb képet mutatnak, ezt a típust összességében többet nézik a férfiak,

mint a nők, az 5 és a fölötti taglétszámú háztartásokban élők átlaga is meghaladja a 3 és 4 fős

háztartásokét, valamint a C vásárlóerő kategóriájú háztartásban élők átlaga a D kategóriáét.

3

Ahogy korábban már látható volt, a széles platformot használók átlagai a hír programtípusban

alacsonyabbak, az ismeretterjesztő típusban pedig magasabbak az analóg földi vételűek

átlagainál (1. táblázat).

Hírek, információk programtípus

Tudomány, dokumentum,

kultúra programtípusSzórakoztató programtípus

Analóg földi vétel

Széles platform


Széles platform


Széles platform

Összesen 1389 1025 270 741 5541 4854Nem (2) Férfi 1205 924 224 802 4599 4245

Nő 1570 1119 316 685 6217 5210Kor I (5) 18-29 813 378 173 449 4289 2918

30-39 1015 595 201 651 4352 398440-49 996 848 166 684 5048 505250-59 1763 1494 327 956 6205 583360+ 2030 2141 407 1054 6763 6747

Iskolai végzettség (4)

8 ált. vagy kevesebb 1603 1227 250 828 6073 5627Középfokú szakmai 1276 970 267 785 5171 4951Középfokú érettségivel 1121 961 244 742 4609 4401

Felsőfokú iskola 1372 949 578 571 4789 3887Foglalkozás (4) Szellemi és tanuló 756 659 156 491 3592 3403

Fizikai fogl. 1181 767 218 802 4711 4427Eltartott 1145 870 186 702 5490 5349Nyugdíjas 2060 1972 430 1032 7001 6862

1. táblázat: Az analóg földi vétellel és a széles platformmal rendelkezők nézett percátlagai a hírek, az ismeretterjesztő és a szórakoztató programtípusban (egyéni dimenziók)

A széles platformon tévézők közül hírekből a legkevesebbet a férfiak, a 29 év alattiak, a

magasabb iskolai végzettségűek és a szellemi/tanuló státuszúak nézik, havi átlagban 1000

percnél kevesebbet. Az analóg földi vételűek közül iskolai végzettség szerint kitűnik a

felsőfokú végzettségűek vártnál magasabb percideje, ami a széles platforméval ellentétben itt

meghaladja a középfokú végzettségűekét. A kor szerinti eloszlások arról tanúskodnak, hogy

van egy csoport, amelyik a teljes népességbeli arányokkal szemben még talán növelné is a

hírek világában eltöltött idejét, ha hirtelen digitális környezetbe kerülne, ez a 60 év felettiek

tábora. A foglalkozási dimenzió is erről tanúskodik, egyúttal azt is megállapíthatjuk, hogy a

nyugdíjasok nézik a legtöbb híradót platformtól függetlenül is, a tanulók pedig a

legkevesebbet.

4

Az ismeretterjesztő programtípus (tudomány, dokumentum, kultúra) átlagai a hírekétől

eltérő képet mutatnak. A kínálati bőség itt fogadókészségre talál, havi átlagban majdnem 500

perc műsoridővel többet néznek kulturális és tudományos műsorokat azok, akiknek analóg

kábeles vagy bármilyen digitális platformja van. A legkiemelkedőbbek e tekintetben is a 60

(egészen pontosan már az 50) év felettiek, ők 1000 percet is fordítanak erre műsortípusra

havonta. Iskolai végzettség és foglalkozás tekintetében mindenképpen szót érdemel a 8

általánost (vagy kevesebbet) végzett és a fizikai munkát végzők, valamint az inaktív felnőttek

(beleértve az „egyéb” inaktív, vagyis nem nyugdíjas, nem tanuló, főleg gyesen vagy

táppénzen lévők, illetve munkanélküliek rétegét) magas percátlaga. Az egyes csoportok

között jelentős még a gender-eltérés, mivel széles platformon a férfiak néznek több

ismeretterjesztő műsort, analóg földi platformon pedig a nők.

A szórakoztató programok percidő-átlagaiban a 40-49 évesek, a középfokú szakmai

végzettségűek és – kicsit magasabb percidővel – az eltartottak a legkevésbé platform-

érzékenyek, ők ugyanannyi szórakoztató programot néznek, bármilyen platformról legyen is

szó. Az ő körükben tehát vélhetően nem fog túl nagy percidő-eltérést jelenteni a digitális

átállás. Jelentős várható percidő-csökkenést jeleznek előre a 29 év alattiak, a felsőfokú

végzettségűek, a szellemi munkát végzők és felnőtt tanulók, számukra a digitális televízió

több más műsortípus megnyílásának esélyét jelentheti.

Később, a várható és a jelenleg mért percértékek közötti eltérések kalkulálása után pontosabb

képet kapunk arról, hogy adott státuszú személyek az új médiakörnyezetben milyen

viselkedés-változást mutatnak. Ezért mielőtt elhamarkodott következtetéseket vonnánk le,

vegyük figyelembe, hogy az eltérő társadalmi összetételű csoportok és eltérő

csatornaösszetételű percértékek összehasonlításához a többváltozós iterációs eljárást

alkalmazó MVA becslése pontosabb eredményeket szolgáltat, következésképpen az itt

tapasztalt eltérésekhez képest akár más eredményeket is produkálhat.

A háztartási státuszváltozók is érdekes tapasztalatokkal szolgálnak vizsgált témánkat illetően.

Vásárlóerő-státusz alapján az összevont felső kategória (AB_pp) jobban részesül a politikai

nyilvánosság közvetítéseiből, ha széles platformhoz fér hozzá, a C_pp kategóriában viszont a

helyzet éppen fordított. A hírek, információk programtípusban ez a kategória jelenti a

leglényegesebb szignifikáns eltérést. Az alsó két kategória percátlagai pedig nem térnek el

lényegesen. Érdekes, hogy a D_pp kategóriába tartozó széles platformmal rendelkezők az itt

5

felsorolt típusok mindegyikéből ugyanannyit, vagy többet néznek, mint analóg földi vételű

társaik, viszont a hírekre szánt idő mennyiségében nem mutatnak lényeges eltérést.


Tudomány, dokumentum,

kultúra programtípusSzórakoztató programtípus


Széles platform


Széles platform


Széles platform

Összesen 1389 1025 270 741 5541 4854Aktív kereső a háztartásban

Nincs 1812 1747 380 945 6475 6302Van 1172 830 214 685 4891 4331

Taglétszám (5) 1 tagú 1759 1724 485 1432 6090 69612 tagú 1945 1355 331 792 6790 54023 tagú 1142 826 184 646 4907 44494 tagú 953 709 224 517 4320 37765+ tagú 967 696 147 681 4678 4149

0-17 éves a háztartásban

Nincs 1504 1233 291 836 5640 5127Van 1071 657 212 571 4902 4087

Vásárlóerő kategória (4)

AB_pp (felső 25%) 781 823 149 590 3728 3886C_pp (20%) 1514 1033 333 764 5786 4417D_pp (25%) 1215 1219 223 863 4837 5846E_pp (alsó 30%) 1589 1411 307 1041 6098 6670

2. táblázat: Az analóg földi vétellel és a széles platformmal rendelkezők nézett percátlagai a hírek, az ismeretterjesztő és a szórakoztató programtípusban (háztartási dimenziók)

A taglétszám tekintetében szembetűnő, hogy a hír-mezőkben nem tapasztalni platform szerinti

percidő-eltérést, vagyis a politikai nyilvánosság nézett percekben hasonlóan tág azoknak, akik

egyedül élnek, akár van szélesebb kínálat a számukra, akár nincs. Náluk még az feltűnő, hogy

az 1 tagú háztartásokban élők háromszor annyi ismeretterjesztő műsort néznek, ha széles

platformjuk van, mint ha analóg. Ez jelentős eltérés. Feltűnő még, hogy a szórakoztató

programtípusból az egyedül élők többet néznek, ha széles platform áll rendelkezésükre, mint

ha a hagyományos földi vétel, a többtagú háztartásokban ez az arány is fordított.

Összességében elmondható, hogy ahol többen laknak, ott kevesebb az egy főre jutó nézett

percidő, és ha lehetőségükben áll, akkor tudományos, kulturális tekintetben igyekeznek

szélesíteni érdeklődésüket (2. táblázat). A becslések számítása után ezen kategóriák

tekintetében is többet fogunk megtudni, mindazonáltal jól látható, melyek azok a dimenziók,

és azokon belül milyen arányok észlelhetők a becslési eljárás kategoriális változóit illetően.

6

A Missing Value Analysis segítségével tehát a széles platformmal rendelkezők 1. és 2.

táblázatban leírt társadalmi változóiból2, valamint saját teljes nézési idejük (totmin)

percátlagaiból becsüljük meg az analóg földi vétellel rendelkezők várható percértékeit, majd

mint bevezető ábránk mutatta, a becsült értékeket fogjuk összevetni a számunkra már ismert,

analóg környezetben mért, valós értékekkel. Az elemzés tehát a hírek, információk

programtípusra (de a megfelelő változók behelyettesítésével a többi programtípusra is) a

következő paranccsal futott le (a hirinfbe a becsült értékekhez létrehozott változó, vagyis a

széles platform alminta tagjainak hírekre fordított percértéke):

MVAtotmin hirinfbe neme kor1 isk4k foglalk6 teltip aker esomar5 tag5 k017 pp5 /ID = indi /TTEST NOPROB PERCENT=5 /EM hirinfbe WITHtotmin hirinfbe neme kor1 isk4k foglalk6 teltip aker esomar5 tag5 k017 pp5 (TOLERANCE=0.001 CONVERGENCE=0.0001 ITERATIONS=25 OUTFILE= '101101_101128_hirinfbe.sav').

Az eljárás az analóg földi vételűek feltételezett széles platformra váltás utáni hiányzó celláit a

hasonló szociodemográfiai tulajdonságokkal rendelkező, csak éppen széles platformon

televíziózó báziscsoport percátlagainak felhasználásával tölti fel, miközben figyelembe veszi,

hogy az analóg földiek mennyit televízióznak jelenleg, és az Expectation Maximization

módszerrel becsüli meg, hogy mennyit néznének az adott programtípusból a széles platformra

váltás után. A bázis csoportot minden esetben a hasonló szociodemográfiai tulajdonságokkal

rendelkező, csak éppen széles platformon televíziózók csoportja képezi.

Mielőtt kiértékelnénk az egyes programtípusokra elvégzett becslő modellünk eredményeit,

érdemes ugyanazt a teljes tévénézésre is lefuttatnunk, hogy a későbbiekben ne csak

percértékek eltéréseit elemezhessük, hanem a teljes nézési időhöz viszonyított arányainak, a

share százalékoknak a változását is. Az MVA modell a fent leírt módon lefutott a teljes nézési

perceket tartalmazó változóra. Az eredmények vizsgálata hozzájárul modellünk

helyességének megítéléséhez. E szerint a digitális környezetbe lépve az analóg földi vételűek

a korábban mért 8900 perc helyett átlagosan majdnem 10000 percet fognak havonta nézni,

természetesen úgy, hogy lesznek, akik szinte alig, vagy egyáltalán nem, mások viszont 20 000

percet is tévé előtt töltenek (3. ábra).

2 Továbbá a településtípus (teltip) változóval, az ESOMAR5 társadalmi kategória-változókkal, a pp4 helyett pedig az öt elemű pp5 vásárlóerő változóval.

7

3. ábra: Becsült teljes tévénézési idő eloszlása a teljes mintára az első hipotézisben

Érdekes, hogy mivel a széles platformúak összességében kevesebbet tévéznek, a teljes minta

átlagára a modell 8777 percet becsült. Ennek oka a két alminta (analóg és széles platform)

társadalomszerkezeti eltéréseiben keresendő: a jelenlegi analóg vételi lehetőségűek társadalmi

státuszának megfelelő széles platformúak többet, az eltérő státuszúak pedig kevesebbet

néznek, a modell így a belépőknek jelentős percnövekményt becsült, ami a teljes átlagot is

növelte, de a teljes mintára a korábbi 8584 perchez képest csak kevesebb, mint 200 perc

növekményt jósol. Ez már csak a két alminta méretbeli eltéréseinek is köszönhetően jogosnak

tűnik, modellünket tehát működőképesnek tekinthetjük.

Teljes tévénézési időHírek, információk

programtípus

Tudomány, dokumentum, kultúra

programtípusSzórakoztató programtípus

Becsült percek

Becsült és mért

percérték különbsége

Becsült percek

Becsült és mért


Becsült percek

Becsült és mért


Becsült percek

Becsült és mért


AMR 9983 +1082 1120 -269 735 +465 5210 -331SHR - - 15.8% -5.5% 2.8% 4.7% 64.0% -11.1%

3. táblázat: Az analóg földi vétellel rendelkezők nézett percátlagai és annak várható változása az egyes programtípusokban

A becsült teljes tévénézési idő birtokában megnézhetjük, hogy modellünk mennyit is jósolt az

egyes programtípusokra mind perceket, mind pedig share%-okat tekintve. A modell a hírek,

8

információk típusra 5 share százalékpont körüli csökkenést, a tudomány, dokumentum,

kultúra műsortípusra kb. ugyanennyi növekedést jósolt (3. táblázat).

4. ábra: A Teljes tévénézési idő, a Hírek, információk, az Ismeretterjesztő és a Szórakozás programtípus becsült perceltéréseinek eloszlása

A becsült átlag és a valós (analóg) környezetben mutatott átlag közötti eltérést az átállás

során bekövetkező változásként értelmezhetjük. A változást a valós és becsült érték

különbsége írja le (az eltérés eloszlása a teljes tévénézési időre és az egyes vizsgált

programtípusok nézési idejére a 4. ábrán látható3).

3 Az eloszlást a diagram a jobb áttekinthetőség érdekében a kiegyenlítő súllyal a mintában szereplő 329 főre mutatja.

9

5. ábra: A Társadalmi struktúra-modell becslésének fő percátlagai és a mért értékektől való eltérése az első hipotézisre (sötét: növekedés, átlátszó: csökkenés)

A teljes átlagok tekintetében azt látjuk, hogy a hírek, információk programtípusra fordított

idő csökkenni fog (havonta több, mint 4 órával, a korábbi időmennyiség 81 százalékára), az

ismeretterjesztő műsortípusra fordított idő (ami az átlag napi tíz percet se érte el) viszont 7

óra 45 perccel, majdnem háromszorosára nő. Egyúttal a passzív szórakoztató programok

nézésére fordított percek mennyiségében a hírekéhez hasonlóan szintén csökkenés

következhet be (5. ábra). Share százalékok tekintetében ez azt jelentené, hogy a nézési időből

a hírek 5,5 százalékponttal kevesebbet, a tudomány, dokumentum, kultúra kategória viszont

4,7 százalékponttal többet tölt ki (4. táblázat).



programtípusSzórakozás

programtípusAMR SHR AMR SHR AMR SHR

Teljes átlag -269 -5.5% 465 +4.7% -331 -11.1%Nem (2) Férfi -225 -6.6% 495 +4.9% -367 -16.0%

Nő -312 -4.4% 436 +4.5% -296 -6.3%Kor I (5) 18-29 -431 -6.3% 397 +6.5% -264 -2.0%

30-39 -415 -6.5% 386 +4.3% -159 -8.4%40-49 -59 -4.5% 429 +4.0% -607 -23.4%50-59 -287 -5.5% 560 +4.8% -352 -11.1%60+ -137 -4.6% 519 +3.8% -337 -13.9%

Iskolai 8 ált. vagy -285 -4.9% 575 +5.4% -307 -9.2%

10

végzettség (4)

kevesebbKözépfokú szakmai -291 -6.1% 432 +4.4% -336 -11.8%Középfokú érettségivel -208 -6.2% 352 +3.9% -427 -15.4%

Felsőfokú iskola -284 -4.3% 216 +3.9% -79 -4.6%Foglalkozás (4)

Szellemi és tanuló -285 -6.4% 300 +4.3% -387 -19.0%Fizikai fogl. -362 -7.3% 473 +5.0% -200 -8.8%Eltartott -223 -5.1% 428 +4.8% -486 -11.4%Nyugdíjas -200 -3.5% 565 +4.6% -331 -9.1%

4. táblázat: A Társadalmi struktúra-modell első hipotézisre becsült átlagainak változása (egyéni ismérvek szerint)

A politikai nyilvánosság átstruktúrálódása több, egymástól lényegesen eltérő és elkülönülő

dimenzióban zajlik. A hírműsorok percidő-arányai szerint az egyéni státuszváltozók között a

legnagyobb csökkenést a 18-29 év közöttiek és a 30-39 év közöttiek mutatják, de az átlagnál

nagyobb a szellemi és tanuló státuszúak csökkenése is, az ő részesedésük a televízió politikai

nyilvánosságából mintegy harmadával esik majd vissza. Várhatóan a fiatal korosztályok és a

fizikai foglalkozásúak percidő-csökkenése lesz a legnagyobb, meghaladja majd a havi 6 órát.





Teljes átlag -269 -5.5% 465 +4.7% -331 -11.1%Aktív kereső a háztartásban

Nincs -137 -3.8% 487 +4.1% -398 -11.7%Van -336 -6.3% 454 +5.0% -297 -10.8%

Taglétszám (5)

1 tagú -148 -6.1% 436 +3.6% -188 -10.3%2 tagú -353 -4.3% 640 +5.7% -422 -8.4%3 tagú -194 -5.4% 428 +4.4% -302 -15.7%4 tagú -311 -6.3% 333 +3.5% -282 -13.4%5+ tagú -364 -5.8% 408 +6.2% -442 -5.4%


Nincs -234 -5.4% 482 +4.4% -352 -13.5%Van -365 -5.7% 419 +5.5% -274 -4.4%


AB_pp (felső 25%) -80 -7.0% 266 +3.9% -647 -21.1%

C_pp (20%) -353 -2.8% 532 +7.3% -178 7.7%D_pp (25%) -239 -7.1% 399 +4.2% -362 -16.5%E_pp (alsó 30%) -297 -4.9% 529 +4.4% -303 -11.4%

5. táblázat: A Társadalmi struktúra-modell első hipotézisre becsült átlagainak változása (háztartási ismérvek szerint)

11

Perceket tekintve a modell szerint a nem nyudíjas inaktívak is sokkal kevesebb hírműsort

fognak nézni, mintegy 5 órával kevesebbet. E szerint ugyanakkor a hírműsorok nézettsége

legkevésbé csökken majd a 60 év felettiek, ill. a nyugdíjasok körében, náluk ez csak néhány

százalékra tehető. Háztartási ismérvek szerint a csökkenés jobban érinti majd azokat a

háztartásokat, ahol van aktív kereső, ahol nagyobb a taglétszám és ahol 18 év alattiak is

vannak a háztartásban.

A hír- és tájékoztató műsorokról a közvetlen nézői átrendeződés elsősorban a kulturális,

ismeretterjesztő műsorok irányába történhet (5. táblázat). Művelődésre, tanulásra, a világ

kulturális eseményeinek megismerésére és követésére fordított televíziózási idő tekintetében a

legnagyobb arányú bővülés az 50-59 év közöttiek, az alacsony iskolai végzettségűek és a 2

tagú háztartásokban élők körében várható. Érdekes, hogy a kor esetében bár a

percnövekmények mértéke annak növekedésével nő, de a share százalékok a fiatalabb

korosztályok felé nőnek jobban, az ő kisebb tévénézési idejüket a leginkább növekvő

arányban tölti ki ez a programtípus. Ez nem igaz az iskolai végzettségre: legkisebb arányban a

középfokú (érettségivel) és a felsőfokú végzettségűek növelik majd a kulturális és

tudományos műsorokra fordított nézési idejüket, náluk a share növekedés csak 4%-os. Nézett

percek tekintetében a legnagyobb bővülést a férfiak, az 50 év felettiek, az alacsony iskolai

végzettségűek és a nyugdíjasok mutatják, illetve a leginkább azok, akik 1 tagú háztartásban

élnek (4-5. táblázat).

Korábban már vizsgáltuk, hogy az egyes infokommunikációs és audiovizuális eszközök

megléte mennyiben befolyásolja a digitális televízió iránti affinitást, mennyiben mozdítja elő

annak használatát. Látható volt, hogy egyes eszközök megléte a háztartásban igenis javítja a

digitális televíziózás befogadását, elsajátításának feltételeit. Az egyes műsortípusokra fordított

idő digitális átállással való változásáról szóló eredményeinket is érdemes lehet így ezekkel a

státuszjellemzőkkel együtt vizsgálni.

Az eredmények néhány tényező tekintetében figyelemre méltó információt sejtetnek. Jelentős

tényezőnek tűnik, hogy aki használ internetet, sőt, műsorokat internetről is letölt, annak a

digitális átálláskor nagyobb arányban csökken a televízióban nézett hírműsorokra fordított

ideje. Megállapítható tehát, hogy lényegesen alacsonyabb a hírműsorok iránti érdeklődés, és

vélhetően tovább csökken azok körében, ahol vannak más, helyettesítő audiovizuális és

infokommunikációs eszközök.

12





Teljes átlag -269 -5.5% 465 +4.7% -331 -11.1%TV készülékek száma

1 TV -292 -6.1% 478 +4.5% -322 -12.6%2+ TV -223 -4.4% 438 +5.1% -350 -8.0%

Van-e videó, DVD, videójáték

Nincs -317 -6.3% 494 +4.5% -421 -13.0%Van -232 -4.9% 443 +4.9% -263 -9.7%

Számítógép Nincs -298 -5.5% 524 +4.8% -315 -9.4%Van -223 -5.5% 373 +4.6% -356 -13.7%

Használ-e mobiltelfont

Nem használ -364 -4.7% 636 +6.0% -446 -5.7%Használ -247 -5.7% 426 +4.4% -305 -12.3%

Használ otthon internetet

Nem -274 -5.3% 506 +4.8% -317 -9.7%Igen -251 -6.1% 319 +4.3% -383 -16.2%

Néz-e letöltött műsorokat

Nem -273 -5.4% 477 +4.8% -322 -9.8%

Igen -213 -7.2% 313 +3.0% -450 -27.4%

6. táblázat: A Társadalmi struktúra-modell első hipotézisre becsült átlagainak változása (infokommunikációs mutatók szerint)

Ez a két tényező az ismeretterjesztő programtípus nézési arányait és változásait is

befolyásolja, noha itt éppen ellenkezőleg, növekedésről van szó. Tudományos, kulturális, és

dokumentum-műsorokat nagyobb arányban néz mindenki, aki digitális televízióra vált, de a

becslés szerint jobban növekszik majd azok percideje, akiknek nincs internetük, a televízió

tehát egyfajta tudáspótlékot nyújthat azoknak, akik nem férnek hozzá az infokommunikáció

ezen vívmányaihoz (illetve nem élnek vele). Az eltérések arányai az adott csoportok

tekintetében egyúttal érdekes jelenséget prognosztizálnak, nevezetesen, akik letöltött

műsorokat is néznek, azok a többiekhez képest a legkisebb arányban növelik ismeret- és

műveltség-tartalmú tévénézési idejüket.

A letöltés tekintetében ugyanezt lehet megállapítani, csak talán nagyobb arányban a

szórakoztató programtípus változási arányaiban. Míg a többi csoportban várhatóan az átlag

körüli 330 perccel, mintegy 8-14 share százalékponttal csökken digitális átálláskor a

szórakoztató műsorok iránti érdeklődés, addig a letöltők között ez nagyobb, ők 27 százalékkal

is csökkenthetik a filmekre, sorozatokra, szappanoperákra, sportra, zenékre és más

szórakoztató műsorokra fordított percidejüket (6. táblázat).

13

A Társadalmi struktúra-modell első hipotézisre vonatkozó eredményei közül végül érdemes

lehet megnézni a korábban már szintén vizsgált kulturális dimenziók jelentőségét a

nyilvánosság átstrukturálódásában. Korábban azt láthattuk, hogy a kulturális fogyasztás nincs

közvetlen összefüggésben a digitális eszközök birtoklási arányaival. Mindkettőt erős (és

összetartozó) gazdasági és kulturális háttérváltozók határozzák meg. Ezúttal a hírműsorok, az

ismeretterjesztő műsorok (tudomány, dokumentum, kultúra) és a szórakoztató műsorok (film,

zene, sport, egyéb) nézésének percidőivel vethetjük össze a kulturális érdeklődést.

A hat kulturális aktivitást jellemző változónk közül három egyik vizsgált műsortípusunk

tekintetében sem tűnik komoly befolyásoló tényezőnek. A könnyűzenei koncertre, múzeumba

járás, valamint a könyvvásárlás nem befolyásolja lényegesen, hogy valakinek mennyit fog

változni a hírekre vagy tudomány, dokumentum, kultúra műsorttípusra szánt ideje a digitális

átállás után.

Aki moziba, színházba vagy (még inkább) aki komolyzenei koncertre jár, az előrejelzés

szerint arányaiban még kevesebb hírműsort néz majd a tévében, számukra a digitális fejlődés

más előnyökkel szolgál. Érdekes, hogy az ezzel szembenálló növekmény elsősorban nem a

tudományos-kulturális műsoroknál jelentkezik (még kevésbé a szórakoztató programoknál),

tehát ők más, itt nem részletezett műsorfajtákból néznek majd többet.





Teljes átlag -269 -5.5% 465 +4.7% -331 -11.1%Mozi Nem jár -274 -5.2% 487 +5.0% -331 -9.3%

Jár -204 -9.0% 214 +1.6% -338 -31.8%Színház Nem jár -275 -5.3% 472 +4.8% -339 -11.1%

Jár -80 -10.4% 246 +3.0% -84 -12.8%Komolyzenei hangverseny

Nem jár -270 -5.3% 471 +4.8% -335 -10.7%Jár -196 -19.0% -5 -0.5% -51 -42.2%

Pop-rock koncert

Nem jár -267 -5.3% 481 +4.8% -355 -11.3%Jár -289 -8.2% 260 +3.8% -30 -8.3%

Könyv Nem vesz -263 -5.3% 492 +5.0% -367 -10.6%Vesz -297 -6.4% 334 +3.1% -163 -13.4%

Múzeum, kiállítás

Nem jár -274 -5.2% 476 +4.9% -329 -10.1%Jár -219 -7.6% 371 +2.8% -352 -19.8%

14

7. táblázat: A Társadalmi struktúra-modell első hipotézisre becsült átlagai (kulturális változók szerint)

Az eredmények azt mutatják, hogy a szórakozás a műsortípusban a moziba járók bár

percekben majdnem annyival néznek kevesebbet a modell szerint, mint akik nem járnak, de ez

az ő kisebb percátlagaik miatt 32 százalékpontos share-csökkenést jelent a másik csoport 9

százalékához képest. A modell szerint aki komolyzenei koncertre jár, 51 perccel kevesebb

szórakoztató műsort nézne egy digitális átállás után, de ez 42 pontos share csökkenést jelent

az ő esetükben, vélhetően az ízlésüknek jobban megfelelő műsorokra való váltás

következtében. Végül a múzeumbajárókról a modell megerősítette, hogy 7 órával több

tudományos, ismeretterjesztő és majdnem ugyanennyivel kevesebb szórakoztató műsort

fognak nézni a digitális átállás után (7. táblázat).

Összességében, tehát... (hipotézistesztelés eredménye)

a hírek, információk programtípusra fordított idő csökkenni fog (havonta több,

mint 4 órával, a korábbi időmennyiség 81 százalékára)

az ismeretterjesztő műsortípusra fordított idő napi tíz percről több mint 25 percre,

két és félszeresére nő.

a passzív szórakoztató programok nézésére fordított percek mennyiségében a

hírekéhez hasonlóan szintén csökkenés következhet be (kb. 11 százalék a teljes

tévénézési időből).

A hírműsorok percidő-arányai a legnagyobb csökkenést a 18-29 év közöttiek és a 30-39 év

közöttiek mutatják, átlagnál nagyobb lehet a szellemi és tanuló státuszúak csökkenése, a

fizikai foglalkozásúaké is. Lényegesen alacsonyabb a hírműsorok iránti érdeklődés, és

vélhetően tovább csökken azok körében, ahol vannak más, helyettesítő audiovizuális és

infokommunikációs eszközök (internetes tartalmak), valamint azok körében, akik moziba,

színházba vagy komolyzenei koncertekre járnak. A hírműsorokra fordított idő a legkevésbé

csökken majd azok körében, akik eddig is sok híradót és politikai-gazdasági háttérműsort

néztek, vagyis a 60 év felettiek, ill. a nyugdíjasok, az 1 tagú háztartásban élők körében.

Művelődésre, tanulásra, a világ kulturális és tudományos eseményeinek megismerésére, az

ismeretterjesztő műsorokra fordított idő tekintetében a nagyobb mértékű bővülés a 40 év

felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek és az 1-3 taglétszámú háztartásokban élők körében

15

várható, azok, akiknek nincs internetük, valamint akik nem járnak moziba, színházba,

koncertre vagy múzeumba.

16

Hipotézistesztelés (EH2)

Második hipotézisünkben a populációt csatornaszám szerint szegmentáljuk és az életmód

valamint az alternatív programtípus-kategóriákban vagyunk kíváncsiak a perc-eltérésekre. Az

általunk választott módszertani megoldás működésének jobb megismeréséhez ismét érdemes

előzetesen megvizsgálni a báziscsoport (ezúttal a sok csatornás vételűek köre) és a becsült

csoport (szimpla csatornaválasztékúak köre) percátlagainak eltéréseit a főbb kategóriákban (a

szegmensek népességének nagysága a 5. ábrán látható).

5. ábra: Közönségnagyság csatornaszám szerint

Ahogy korábban láthattuk, az életmód programtípus az a kategória, ahol nem tapasztaltunk

lényegi eltérést a csatornaszám szerint a szegmensek közötti teljes percátlagokban. Az

alternatív programtípusnál (noha meglehetősen heterogén kategóriáról van szó) 200 perces

(kb. 60%-os) többlet látható a sok csatornások átlagában, míg a szórakoztató programtípus

gyűjtőkategóriája nagyobb percátlagokat jelez a becsült csoport átlagában, de mint azt az

előző hipotézis vizsgálatakor láthattuk, ez az eltérés nem biztos, hogy mérvadó a

státuszváltozók modellbeni szerepeltetése során létrejövő becslésben4.

Egyéni státuszváltozók szerint az életmód programtípusban a legnagyobb eltéréseket a nők, a

60 év felettiek és a nyugdíjas státuszúak körében láthatunk az analóg földi vételűek javára,

4 Mint az előző hipotézisnél, variancia-analízissel ezúttal is teszteltük az egyes változók szignifikanciáját a programkategóriák percértékeinek eltéréseiben, és elemzéseinkben csak az így megmaradt változók szerinti eredményeket szerepeltetjük.

17

míg a sok csatornások között több életmód műsort néznek a 40 és 59 év közöttiek és a

beosztott, szellemi munkát végzők. Az életmód műsortípus nézési aránya az adatok alapján

meglehetősen korfüggő.

Az alternatív programtípus azért érdekes, mert itt minden egyéni társadalmi kategóriában

magasabb percátlagokat mutatnak azok, akik sok csatornás vétellel rendelkeznek, ebben a

típusban tehát nem a becsült eltérések iránya, hanem a mértéke szolgálhat további értékes

információval a televíziózási szokások változásának predikciója terén.

Életmód programtípus

Alternatív programtípus

Szórakoztató programtípus

Szimpla csatorna-választék

(-39)

Sok csatornás

vétel (40+)


(-39)

Sok csatornás

vétel (40+)


(-39)

Sok csatornás

vétel (40+)

Teljes átlag 407 401 296 495 5219 4810Nem (2) Férfi 300 339 332 498 4603 4306

Nő 503 460 264 493 5771 5292Kor I (8) 18-29 209 187 316 441 3680 3015

30-39 208 250 288 525 4078 410940-49 306 378 312 475 4738 531850-59 461 604 293 579 6219 584960+ 791 728 274 440 7036 6647


8 ált. vagy kevesebb 510 440 385 533 6320 5607

Középfokú szakmai 377 407 249 528 5304 4964

Középfokú érettségivel 286 414 212 473 4395 4604

Felsőfokú iskola 438 316 324 448 3904 3987Foglalkozás (6) Vezető, önálló 303 318 321 405 4035 3935

Beosztott értelmiségi, szellemi

235 343 288 441 3636 3986

Fizikai dolgozó 256 321 320 494 4707 4512Tanuló 84 124 121 430 2536 2366Nyugdíjas 769 675 315 460 7252 6845Egyéb nem tanuló eltartott 372 441 298 751 5538 5354

7. táblázat: A szimpla csatornaválasztékkal és a sok csatornás vétellel rendelkezők nézett percátlagai az életmód, az alternatív és a szórakoztató programtípusban (egyéni

dimenziók)

18

A filmeket, sportot, zenét és minden egyéb (sorozatok, show-k, magazinok, stb.)

szórakoztató műsort magában foglaló programtípus alacsonyabb percátlagokat mutat a sok

csatornások köreiben, de ez alól is vannak kivételek, ilyenek a 30-39 és a 40-49 év közötti

korcsoportok, valamint a beosztott szellemi munkát végzők kategóriái. Ez utóbbiakról fontos

megjegyezni, hogy a vezető beosztásúakkal együtt még így is az átlagnál kevesebb

szórakoztató műsort néznek, náluk csak a tanulók néznek ebből a programtípusból kevesebbet

(7. táblázat).



Szórakoztató programtípus


(-39)

Sok csatornás

vétel (40+)


(-39)

Sok csatornás

vétel (40+)


(-39)

Sok csatornás

vétel (40+)

Teljes átlag 407 401 296 495 5219 4810Aktív kereső a háztartásban

Nincs 652 610 293 509 6675 6366Van 309 348 297 491 4640 4416

Taglétszám (5) 1 tagú 714 698 296 775 6612 69042 tagú 524 501 282 472 6005 55273 tagú 308 308 284 424 4714 45744 tagú 211 281 270 453 4022 38835+ tagú 250 394 392 577 4491 4190


Nincs 483 456 298 504 5667 5148Van 240 304 291 479 4235 4220


A_PP (felső 10%) 203 332 226 483 3475 3493B_PP (15%) 270 355 193 403 3929 4481C_PP (20%) 390 451 288 398 4741 4677D_PP (25%) 415 405 362 563 5658 5719E_PP (alsó 30%) 563 553 310 897 6456 6715

8. táblázat: A szimpla csatornaválasztékkal és a sok csatornás vétellel rendelkezők nézett percátlagai az életmód, az alternatív és a szórakoztató programtípusban (háztartási

dimenziók)

A háztartási dimenziókban a csoportok közötti perceltérések arról tanúskodnak, hogy

általában véve több életmód-műsort néznek, ahol nincs aktív kereső a háztartásban, ahol nincs

18 év alatti személy a háztartásban, valamint ahol kisebb a taglétszám. Szegmensek szerinti

eltérést viszont nem igazán lehet felfedezni.

Az alternatív programoknál szintén nem a szegmensek közötti eltérések tűnnek lényegesnek,

hanem az egyes társadalmi csoportok közöttiek. Ezek azt mutatják, hogy alternatív

19

csatornákat többet néznek az egytagú háztartásokban és/vagy az alsó státuszcsoportban élők,

ami részben visszavezethető a teljes nézési időben mutatkozó eltérésekre5 (8. táblázat).

Ahogy első hipotézisünknél, úgy ezúttal is érdemes vizsgálatunkat a teljes nézési idő

becslésével kezdeni. A modell a tervek szerint lefutott, a szimpla csatornaválasztékúaknak a

sokcsatornás környezetbe való kerüléskor a teljes 18-69 évesek mintájára átlagosan 8937

perces teljes nézési időt jósolt (a percek eloszlása a 6. ábrán látható).

6. ábra: Becsült teljes tévénézési idő eloszlása a teljes mintára a második hipotézisben

Az MVA módszert a csatornaszám szerinti szegmenseken a különböző programtípusokra

lefuttatva megtudhatjuk, hogy a társadalmi változókat bevonva a modellbe milyen

változásokra számíthatunk a kulturális sokszínűséget meghatározó életmód és alternatív

programtípusok nézési perceit illetően. A modell az életmód programtípusban nullához közeli

változást mutatott, az alternatív programtípusban pedig kb. napi 5 perc növekedést jósolt, ami

2 százalékpont körüli share növekedést jelent. Az összehasonlításul szolgáló szórakozás

programtípusra fordított percek csökkenése nagyságrendileg az alternatív programok

percnövekedésének felel meg, share százalékpontban viszont jóval ez jóval nagyobb, 7

százalékpontos csökkenést jelent (3. táblázat).

5 Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni az alternatív programtípus jelentős heterogenitását. Ebben a gyűjtőkategóriában az idegen nyelvűeken kívül található még sok (alacsony nézettségű) ismeretterjesztő csatorna, sorozatcsatorna, zenecsatorna, sportcsatorna és életmódcsatorna is. Az alternatív jelző tehát a legspeciálisabb rétegigényeknek megfelelő programokra utal.

20

Teljes tévénézési idő Életmód programtípusAlternatív


programtípus

Becsült percek

Becsült és mért


Becsült percek

Becsült és mért


Becsült percek

Becsült és mért


Becsült percek

Becsült és mért


AMR 9511 +840 382 -25 473 177 5001 -217SHR - - 3.9% +0.4% 5.5% +1.9% 53.5% -7.2%

9. táblázat: A szimpla csatornaválasztékúak nézett percátlagai és annak várható változása az egyes programtípusokban

A becslés és a valós, mért percek közötti eltérés az, amit mi ezúttal is lehetséges változásként

értelmezünk, abban a hipotetikus esetben, ha a kevés csatornával rendelkezők sok csatornás

környezetbe kerülnének.

7. ábra: A Teljes nézési idő, az Életmód, az Alternatív és a Szórakozás programtípus becsült perceltéréseinek eloszlása a szimpla csatornakínálatúak körében

21

Az eloszlások vizsgálata adalékkal szolgál becslésünk természetének leírásához. A teljes

nézési időnek és az alternatív programtípus nézési idejének becsült változása a maximumát a

pozitív tartományban felvevő normális eloszlást követ, az életmód programtípus becsült

változása a nullától jobbra és balra körülbelül egyenlő területet lefedő, de nem szimmetrikus

(negatív irányban laposabb, de jobban elnyúló) görbe, míg a szórakozás programtípus

változásának becsült értékei egy, a maximumát a negatív tartományban felvevő haranggörbe

(7. ábra).

8. ábra: A Társadalmi struktúra-modell becslésének fő percátlagai és a mért értékektől való eltérése a második hipotézisre (sötét: növekedés, átlátszó: csökkenés)

A teljes átlagok itt nem mutatnak olyan nagyságú változásokat, mint a korábbi felosztásnál és

a korábbi műsortípusoknál, bár azt is figyelembe kell vennünk, hogy a korábbi 1000 körüli

átlagos havi percidőkhöz képest ezekben a programtípusokban csak 400 perc a havi nézett

átlag (8. ábra).

A teljes átlag a módszer lefuttatása után az életmód programtípusban alig mutat perceltérést,

az alternatív programtípusban viszont 177 perces növekedést mutat, ami az idegen nyelvű és

más rétegcsatornák közönségnagyságára nézve jelentős fejlődést vetít előre. A szórakozás

programtípusra a modell némileg hasonlóan az előző szegmentációhoz 217 perces, 7,2 share

százalékpontos csökkenést jelez.

22

Életmódprogramtípus


Szórakozás programtípus

AMR SHR AMR SHR AMR SHRTeljes átlag -25 0.4% 177 1.9% -217 -7.2%Nem (2) Férfi -2 0.3% 138 4.1% -260 -8.6%

Nő -46 0.5% 212 -0.1% -179 -6.0%Kor I (8) 18-29 -73 -0.1% 187 -4.3% -134 -2.9%

30-39 31 0.9% 168 3.9% -3 -2.1%40-49 17 0.3% 121 1.7% -330 -13.4%50-59 57 1.1% 204 5.7% -399 -8.4%60+ -145 -0.4% 196 2.2% -216 -9.6%


8 ált. vagy kevesebb -38 0.2% 135 -1.2% -303 -7.5%

Középfokú szakmai -3 0.6% 252 5.0% -285 -5.2%

Középfokú érettségivel 5 0.5% 215 2.2% -236 -11.9%

Felsőfokú iskola -93 0.2% 70 3.2% 157 -1.3%Foglalkozás (4) Szellemi és

tanuló 9 0.4% 125 -2.4% -43 -8.9%

Fizikai fogl. 39 0.9% 155 4.8% -183 -5.7%Eltartott -32 0.0% 250 3.0% -481 -10.0%Nyugdíjas -121 0.0% 212 2.2% -280 -6.0%

10. táblázat: A Társadalmi struktúra-modell második hipotézisre becsült átlagainak változása (egyéni státusz-ismérvek szerint)

Ennél is kicsivel többet árulnak el a kategóriák szerinti átlagok. Az egyéni státuszváltozók

között az életmód műsorokra a modell a legnagyobb növekedést percek szerint és arányok

alapján is az 50-59 évesek és a fizikai foglalkozásúak körében mutatta. A legnagyobb

csökkenést pedig perceket tekintve a 18-29 évesek és a 60 év felettiek, a felsőfokú

végzettségűek és a nyugdíjasok körében mutatja. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen

korábban is nekik voltak a legalacsonyabbak az átlagaik, az életmód-műsoroknak nem ők az

első számú célközönsége. Az életmód műsorokról már korábban is megállapítottuk, hogy

erősen korfüggőek, és ez nem változik ezután sem, mindössze annyi módosul, hogy az 50-59

év közöttiek esetében a többiekénél jelentősebb bővülés várható ezen a téren.

Az alternatív programok adatainak értékelése a típus heterogenitása miatt meglehetősen

nehéz. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy ezekre a csatornákra (idegen nyelvű, valamint a

többi kategóriában nem szereplő rétegcsatornák), az átlagnál szignifikánsan nagyobb

mértékben lesznek kíváncsiak az 50-59 év közöttiek, (valamint a 60 év felettiek) azok közül,

23

akik jelenleg csak egy szűkebb kínálatból választhatnak. Ennek a korosztálynak az életében

tehát a sok csatornára váltás egyértelműen egyfajta értéktöbbletet jelent. Ugyancsak átlag

feletti arányban néznek majd ebbe a típusba tartozó műsorokat a középfokú végzettséggel

rendelkezők. Az egyéni státuszváltozók perceltéréseinek vizsgálata után általánosságban azt a

megállapítást tehetjük, hogy a sok csatornára váltás a legtöbb csoportban a nagyobb

nézettségű szórakoztató műsorok irányából a kisebb rétegcsatornák és a külföldi nyelvű

műsorok irányába való elmozdulást jelenti (10. táblázat).

A háztartási státuszváltozók szerinti kategóriák az alternatív programtípusban több érdekes

eredményt mutatnak, amelyekből arra következtethetünk, hogy az alternatív programok

nézése státuszfüggő. Ebből a típusból az átlagnál nagyobb növekedés várható két tagú

háztartásokban és share százalékok tekintetében a középső (C_pp) és az alsó (E_pp)

vásárlóerő-kategóriába tartozó háztartásokban. Az alternatív csatornák között a jelek szerint

több, számukra érdekes is található, amit szívesen választanának az általunk teoretizált

szimpla csatornakínálatról sokcsatornás vételre való programcsomag-váltással (10. táblázat).




AMR SHR AMR SHR AMR SHRTeljes átlag -25 0.4% 177 1.9% -217 -7.2%Aktív kereső a háztartásban

Nincs -95 -0.2% 177 -2.1% -262 -9.4%Van 2 0.6% 177 3.5% -200 -6.4%

Taglétszám (5) 1 tagú -26 0.6% 86 -2.3% 5 -6.7%2 tagú 26 1.0% 272 4.4% -249 -3.8%3 tagú -75 -0.1% 195 2.7% -308 -11.6%4 tagú -72 -0.5% 126 2.0% -337 -10.5%5+ tagú -152 -0.8% 190 3.0% -72 -6.0%


Nincs -41 0.2% 204 2.4% -301 -7.7%Van -18 0.0% 168 -1.8% -232 -11.3%


AB_pp (felső 25%) 49 1.6% 160 2.4% -237 -8.2%C_pp (20%) 43 1.2% 145 6.3% -142 2.0%D_pp (25%) -46 0.1% 189 1.0% -265 -8.1%E_pp (alsó 30%) 20 0.9% 152 4.0% -113 -5.3%

11. táblázat: A Társadalmi struktúra-modell második hipotézisre becsült átlagainak változása (háztartási ismérvek szerint)

A digitális, infokommunikációs eszközök birtoklása, mint mögöttes tényező első ránézésre

csekély mértékben eredményez eltéréseket az életmód programtípus becsült percátlagaiban.

Mégis azt kell megállapítanunk, hogy az életmód programokat azok nézik majd többet, akik

24

jól el vannak látva audiovizuális és infokommunikációs eszközökkel, a műsorrögzítési

lehetőségek, a számítógép és az internet olyan eszközök, amelyek birtokosai sokcsatornára

váltáskor az átlagosnál nagyobb arányban fognak több életmód-műsort nézni.

Az internetről műsorokat letöltőkről (ott nézőkről) egyúttal az is kiderül, hogy ha felváltanak

egy sok csatornás csomagra, akkor azt elsősorban nem a szórakoztató programok miatt teszik

(12. táblázat).




AMR SHR AMR SHR AMR SHRTeljes átlag -25 0.4% 177 1.9% -217 -7.2%TV készülékek száma (2)

1 TV -77 -0.1% 287 2.0% -240 -9.9%2+ TV 44 1.0% 30 1.7% -187 -3.7%

Van-e videó, DVD, videójáték

Nincs -114 -0.4% 169 1.7% -288 -9.0%Van 26 0.8% 182 2.0% -177 -6.2%

Számítógép (2) Nincs -76 0.1% 194 2.4% -342 -6.2%Van 14 0.6% 164 1.5% -122 -8.0%

Használ -e mobiltelfont (2)

Nincs -118 0.0% 248 2.8% -512 -5.7%Van -11 0.4% 166 1.8% -172 -7.5%

Használ otthon internetet

Nem használ -67 0.0% 213 3.6% -310 -7.6%Használ 43 0.9% 119 -0.9% -67 -6.6%

Néz-e a netről letöltött mûsorokat (2)

Nem néz -34 0.3% 179 1.7% -241 -7.1%Néz 29 0.6% 168 3.4% -63 -8.2%

12. táblázat: A Társadalmi struktúra-modell második hipotézisre becsült átlagainak változása (infokommunikációs mutatók szerint)

A kulturális változók hatását illetően hasonló kezdő megállapításokat kell tennünk, mint az

előző modellben, de most valamivel több lett a szignifikáns összefüggés. A

varianciaelemzésekből kiderül, hogy a könnyűzenei koncertre járók valamelyest növelik ilyen

irányú percidejüket. Ezzel éppen ellenkező módon, kevesebb ilyen műsort néznek majd azok,

akik gyakran olvasnak könyveket.

Ezzel szemben ők szignifikánsan többet fognak alternatív csatornát nézni, rajtuk kívül

alternatív programokat nem az átlagos percek tekintetében, hanem inkább saját share

százalékukhoz viszonyítva többet fognak többet nézni, akik színházba, koncertre vagy

múzeumba járnak. Ezzel együtt is jelentős, az havi 2-3 órás bővülés várható a színházba,

koncertre, múzeumba járók részéről, amit a modell mutat (az ő esetükben talán nagyobb részt

25

a külföldi és/vagy speciális tematikájú, művészeti vagy más érték-közvetítő csatornák

irányába).

Végül a becslésből az derül még ki, hogy a kulturális változók csak kis mértékben

befolyásolják a szórakoztató programok nézésének arányait. Az átlagos 217 perces

csökkenéssel szemben ugyanakkor a mozibajárók havi 75 perccel növelhetik ilyen irányú

időtöltésüket (érdekes módon ez a szórakoztató műsorokra töltött nézési perceik arányában 11

százalékpontos visszaesést jelent). A múzeumba járók is majdnem ugyanannyi szórakoztató

műsort néznének, ha sok csatornájuk lenne, mint eddig, de náluk ez 13 százalékponttal lenne

kevesebb a teljes nézési idejükhöz viszonyítva, értelemszerűen tehát más műsortípusokra

fordítanák a televízió előtt eltöltött időt (részben alternatív műsorokra).




AMR SHR AMR SHR AMR SHRTeljes átlag -25 0.4% 177 1.9% -217 -7.2%Mozi Nem jár -24 0.4% 196 3.3% -268 -6.6%

Jár -34 0.1% 67 -6.4% 75 -10.6%Színház Nem jár -29 0.3% 182 1.8% -241 -7.4%

Jár 14 0.9% 131 2.8% 21 -5.8%Komolyzenei hangverseny

Nem jár -25 0.4% 179 1.8% -250 -7.5%Jár -35 0.1% 130 4.0% 537 -1.5%

Pop-rock koncert Nem jár -34 0.2% 177 1.4% -217 -7.4%Jár 40 1.3% 178 5.5% -220 -5.6%

Könyv Nem vesz 0 0.6% 169 1.6% -299 -6.9%Vesz -108 -0.4% 206 2.9% 53 -8.3%

Múzeum, kiállítás Nem jár -31 0.4% 192 1.7% -267 -5.8%Jár -3 0.2% 117 2.8% -12 -13.1%

13. táblázat: A Társadalmi struktúra-modell második hipotézisre becsült átlagainak változása (kulturális változók szerint)

Második elméleti hipotézisünk tesztelésekor kiderült tehát, hogy szimpla csatornakínálatról

sok csatornára váltás során a percidőket tekintve...

az életmód programtípusban nem várható lényeges eltérés,

az alternatív programtípusban viszont 177 perces növekedés várható, ami 60%-os

eltérést jelent, és ez az idegen nyelvű és más rétegcsatornák közönségnagyságára

nézve jelentős fejlődést vetít előre,

26

a szórakozás programtípusra pedig a modell 217 perces, a nézett műsortípusok

arányában 7%-os csökkenést jelez előre.

Az életmód műsorokra a modell a legnagyobb növekedést percek szerint és arányok alapján

is az 50-59 évesek és a fizikai foglalkozásúak körében mutatta, valamint azok azok körében,

akik jól el vannak látva audiovizuális és infokommunikációs eszközökkel, a műsorrögzítési

lehetőségek, a számítógép és az internet olyan eszközök, amelyek birtokosai sokcsatornára

váltáskor az átlagosnál nagyobb arányban fognak több életmód-műsort nézni. Egyúttal az is

kiderül, hogy az a könnyűzenei koncertre járók valamelyest növelik ilyen irányú percidejüket.

A modell szerint a legnagyobb csökkenés ebben a műsortípusban perceket tekintve a 18-29

évesek és a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek és a nyugdíjasok részéről várható.

Ugyancsak kevesebb ilyen műsort néznek majd a modell szerint azok, akik gyakran olvasnak

könyveket.

A rendkívül összetett alternatív programtípusban a legnagyobb percidő-növekedést az 50-59

év közöttieknek jelzi a modell. Várhatóan ugyancsak átlag feletti arányban néznek több ebbe

a típusba tartozó műsort a középfokú végzettséggel rendelkezők, amennyiben sok csatornára

váltanak. Mind arányában, mind perceltéréseit tekintve jelentős növekedés várható az alsó

(E_pp) vásárlóerő-kategóriájú háztartásokban élőktől, akik kevésbé vannak ellátva

infokommunikációs eszközökkel, valamint azoktól is, akik gyakran vesznek könyveket.

Ebből a típusból az átlagnál kisebb növekedés várható az egy tagú háztartásban élők körében.

Ugyancsak kisebb mértékben váltanak majd ezekre a csatornákra azok, akiknek van

számítógépe és internet-hozzáférése és azok, akik járnak moziba.

Összefoglalás

Az adatokon végzett tesztek válaszokat adtak hipotéziseinkben megfogalmazott kérdéseinkre,

részben cáfolták, részben pedig igazolták azokat. Összességében megállapítottuk, hogy az

analóg földi vételről digitális platformra váltók körében várhatóan csökkenni fog a társadalmi

nyilvánosság információs-politikai dimenziója, tehát az aktuális közéleti kérdések közvetlen

megjelenítésének csatornái részben szűkülni fognak. Az is megállapítható, hogy ez leginkább

a helyi érdekű (országos) tartalmú és kiterjedésű csatornákat érinti, az annál szűkebb, városi

27

vagy regionális, illetve az annál tágabb, határokon túli, nemzetközi nyilvánosság mind rádiók,

mind televeziók esetében vélhetően bővülni fog. Ezzel párhuzamosan pedig jelentősen nőni

fog a nyilvánosság tudományos-kulturális mezője és az előrejelzések szerint összességében

(az átlagos nézett perceket tekintve) nem a passzív szórakoztató tartalmak lesznek a digitális

átállás elsődleges haszonélvezői (EH1).

Az elemzés során ugyancsak megállapíthattuk, hogy a sok csatorna megjelenése a

háztartásokban nem az elsősorban „életmód” jelzővel illetett programok nagyobb

kommunikációs terét jelenti, hanem az összes olyan (többek között külföldi) csatornáét,

amelyek kisebb tömegeket, rétegközönséget szólítanak meg. Ebben a csatornaszegmensben

további lehetőségek nyílnak mind az ismeretterjesztő, mind az életmód, mind pedig a

szórakoztató programok kifinomultabb, rétegigényeknek inkább megfelelő megjelenésére

(EH2).

28

Validáció 5 évvel később

A rendelkezésünkre álló adatok lehetővé teszik, hogy 2010. novemberi értékeket és a

Társadalmi státusz modell segítségével készült becsléseinket 2015. márciusában össszevessük

az időközben bekövetkezett változásokkal6. A két időpont közötti változás több tényezőt

foglal magában:

1. Szezonális hatás: az eltérő hónapok miatti különbségek, hatásának nagyságát két

refencia-tartományon mérhetjük (teljes nézett percekben való eltérés):

2010. november és 2011. április között 3,6% csökkenés (18-69 évesek)

2014. november és 2015. március között 4,0 % csökkenés (total 4+)

2. Csatornakínálat-változás, az elérhető csatornák műsorszerkezetének változása (az

elérhető csatornák típusai és a frekventált idősávokban sugárzott műsorok jelentősen

befolyásolhatják az egyes programtípusok közönségösszetételét):

a két időpont között bizonyos csatornák megszűntek, más csatornák létrejöttek,

a magyar nyelvű csatornák száma 80-ról 99-re nőtt (ezekről bővebben: .

melléklet – Programtípusok meghatározása)

2015. márciusában indult a Magyar Televízió hírcsatornája a korábbi vegyes

kínálatú M1 csatorna helyén, illetve eddigre a két országos földi adó, az RTL

Klub és a TV2 is 30 perc helyett 50 percnél is több, esetenként 80 perces

hírsávot sugárzott az esti főműsoridő elején

3. Televíziózás körülményeinek változása (piacon elérhető készülékek változása,

sugárzás minőségének változása, stb)

4. Nézői magatartás-változás (az éppen rendelkezésre álló kínálatból az összes fent leírt

körülmény alapján történő választási szabadság eredménye)

Becsléseinkben mi kizárólag ez utóbbit tudtuk előre jelezni, a többi, részben az eltelt idővel

trendszerűen lezajló változást modelleink, melyek egy adott időpillanat adataiból dolgoztak,

objektív okokból nem tartalmazhatták.

Az ingyenes szolgáltatások közönsége

6 Bár a pontos ideje korábban még nem volt ismert, de az analóg földfelszíni sugárzás lekapcsolása és az új, digitális földfelszíni sugárzás megkezdése a várakozásoknak megfelően, két lépcsőben megtörtént (2013. július 31. és 2013. október 31.) Adatfelvételi időpontjaink így másfél-két éves időtávlatból fogják közre az eseményt, melynek hatását vizsgáljuk.

29

2010-ben még körülbelül 1.2, 2015-ben 0.5 millió fő előfizetés nélküli tévénéző volt. 2010-

ben a csatornák számának átlaga 3.2 volt (a legtöbb háztartásban: M1, TV2, RTL Klub), míg

2015-ben már 8 csatornát lehetett ingyenesen fogni (az említett három csatornán kívül: M2,

Duna TV, Duna World, Euronews, C8), ami lényegesen növelte a közszolgálati hír, kulturális,

ismeretterjesztő műsorok választékát.

Ingyenes analóg földiek, 2010. november

N = 1224128 (súlyozott)csatornaszám = 3,2

Ingyenes MinDig TV, 2015. március

N= 531988 (súlyozott)

csatornaszám= 8Teljes nézési idő 8900 8063Hírek, információk programtípus 1389 1483Tudomány, dokumentum, kultúra programtípus 270 309Szórakoztató programtípus 5541 4488

14. táblázat: A csak ingyen fogható tévéadókat nézők összes percideje egyes programtípusokban 2010-ben és 2015-ben (perc/4 hét/fő)

A teljes tévénézési idő – a nagyobb választék ellenére – napi félórával kevesebb lett, ami 9.4

százalékos csökkenést jelent, ez meghaladja a szezonális hatást. A nézett percek száma a

hírek, információk programtípusban 6.8 százalékkal (napi 3 perccel), a tudomány,

dokumentum, kultúra programtípusban 14.3 százalékkal (napi több, mint 1 perccel) nőtt, míg

a szórakozás programtípusban 19.0 százalékkal csökkent (14. táblázat).

A becslések validálása

Mivel a 2010-es analóg földi vételű népesség kevesebb, mint fele az, aki 2015-ben is

előfizetés nélküli ingyenes tévé-szolgáltást vesz igénybe, és elemszámuk túl alacsony ahhoz,

hogy jelenlegi szokásaikat múltbéli szokásaikkal egyénileg összevessük, ezért a Társadalmi

struktúra-modell becsléseinek helyességét úgy tudjuk ellenőrizni, hogy a teljes 18-69 éves

panel minta 2010-es valós (mért) és becsült nézettségét hasonlítjuk össze a 2015-ös teljes

nézettséggel (15-16. táblázat).

Mért, 2010A teljes 18-69

évesek mintájaN= 6885945

Becslés, 2010 A teljes 18-69

évesek mintájára


évesek digitális környezetben

30

(súlyozott) N= 6885945(súlyozott)

N= 6591299(súlyozott)

Teljes nézési idő 8584 8777 7765Hírek, információk programtípus 1090 1042 972Tudomány, dokumentum, kultúra programtípus 657 740 721Szórakoztató programtípus 4976 4917 4392Hírek, információk programtípus részesedése (shr%) 12.9% 11.9% 12.1%Tudomány, dokumentum, kultúra programtípus részesedése (shr%)

7.2% 8.0% 8.8%

Szórakoztató programtípus részesedése (shr%) 58.5% 56.6% 55.9%

15. táblázat: Az első hipotézisben (EH1) leírt programtípusok mért (2010) és becsült percideje, valamint share százalékai és a mért kontroll adatok (2015) az egyes

programtípusokban (perc/4 hét/fő)

A teljes nézési idő vizsgálatakor kiderül, hogy a csak ingyenes adókat nézőkhöz hasonlóan az

éven belüli elvárható szezonális hatásnak több, mint kétszeresével csökkent a négy és fél év

alatt. Ennek okait közelebbről nem ismerjük, de az tény, hogy a teljes nézési idő változása

jelentősen meghatározza a nézett műsortípusok eloszlását is. Az ellenőrzéshez célszerű a

százalékos eltéréseket összevetni. Hírek, információk programtípusban modellünk 1.0

százakékpontos csökkenést jelzett a teljes mintára a digitális átállást követően, a valóságban

ez a változás 0.8 százalékpont lett, a politikai nyilvánosság tehát (jóslásunknak megfelelően) a

több hírcsatorna, a több hírműsor ellenére is szűkült. Tudomány, dokumentum, kultúra

programtípusban 7.2 helyett 8.0 százalékos share-t becsültünk a teljes mintára, a valóságban

ez a típusú nyilvánosság valóban bővült is, a becsléshez képest körülbelül kétszer akkora

mértékben, 8.8 százalékra (a teljes nézési idő szűkülése ellenére 64 perccel havonta, ami

átlagosan több, mint napi két percet jelent a teljes tévénéző lakosságra vetítve). Szórakoztató

programok tekintetében a modell csökkenést jósolt, és a változás irányát ezúttal is helyesen

becsülte meg, a csökkenés mértéke 1.9 százalékpont helyett 2.6 százalékpont lett (15.

táblázat). Első hipotézisünkben (EH1) megfogalmazott kérdésünkre tehát immár a

valóságban is választ kaptunk: a passzív szórakoztató műsorok nézési aránya valóban nem

nőtt meg, ahogy azt feltételeztük, a hírműsoroké viszont a feltételezéssel szemben csökkent. A

hírek, információk által elvesztett havi 118 percet (/fő) sejtésünket beigazolva a tudomány,

dokumentum, kultúra programtípus ellensúlyozta havi 64 perces (/fő) növekedésével.

A több csatornára való előfizetés nézői szokásokra irányuló hatását részben az életmód

programok feltételezett növekvő arányával igyekeztünk megragadni. Modellünk azonban ezt

nem támasztotta alá, nullához közeli változást jósolt ennek a műsortípusnak. A valóságban 0.2

31

százalékpontos csökkenés következett be, ami lényegében megfelel a szezonális hatásnak. A

kulturális diverzifikáció eszméjének égisza alatt az idegen nyelvű, alternatív műsoroktól is

növekedést vártunk, nos, modellünk a teljes mintában 0.7 százalékpontos növekedést jósolt

ezen a téren. A valóságban növekedés történt, noha kisebb mértékű, 0.4 százalékpont, amely

eltérés szintén betudható a szezonalitásnak. A több csatorna egyúttal nem járt a szórakoztató

programok nagyobb arányú növekedésével: a modell 2.9 százalékpontos csökkenést becsült

számukra, ez a valóságban 2.6 pont lett (16. táblázat). Második hipotézisünkben (EH2) leírt

felvetéseinket a valóság tehát csak kis részben igazolta: az életmód cimkével ellátott műsorok

nem kaptak nagyobb nyilvánosságot, átlagosan 77 perccel néznek belőlük kevesebbet havonta

(/fő), és az alternatív kategória nézési percideje is csökkent havi 45 perccel (/fő), de ez

utóbbinak az aránya a teljes nézési idő csökkenése miatt csekély mértékben emelkedett.


évesek mintájaN= 6885945(súlyozott)

Becslés, 2010 A teljes 18-69

évesek mintájáraN= 6885945(súlyozott)


évesek digitális környezetbenN= 6591299(súlyozott)

Teljes nézési idő 8584 8927 7765Életmód programtípus 403 393 326Alternatív programtípus 414 486 369Szórakoztató programtípus 4976 4888 4392Életmód programtípus shr % 3.9% 4.0% 3.7%Alternatív programtípus shr % 5.2% 5.9% 5.6%Szórakoztató programtípus shr % 58.5% 55.6% 55.9%

16. táblázat: A második hipotézisben (EH2) leírt programtípusok mért (2010) és becsült percideje, valamint share százalékai és a mért kontroll adatok (2015) az egyes

programtípusokban (perc/4 hét/fő)

Összességében elmondható, hogy a Társadalmi státusz modell éles helyzetben jól vizsgázott.

Az egyes műsortípusok nézett perceiben bekövetkező változások irányát az esetek

nagyrészében jól becsülte meg. A becsült változás valós eltéréshez viszonyított mértékével is

elégedettek lehetünk, mert a teljes nézési idő változásának becslése a sok befolyásoló tényező

miatt meglehetősen nehéz feladat, ehhez mérten a jósolt eltérések elfogadhatónak tűnnek.

32

Documents

A DTV és a társadalom - II/B. rész