Upload
uni-corvinus
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Az adósságkezelő szolgáltatás mint a túlzott eladósodás kezelésének eszköze a szociális ellátó
rendszerben
Gyarmati AndreaCsalád, Ifjúság, Népesedéspolitikai Intézet, 2016.
05.24.
Túlzott eladósodás
Definíció: -Nincs egységes uniós. Folyamatos hátralék
felhalmozás, magas jövedelemarányos törlesztési teher, nemzeti törvényekben szabályozott megoldások.
-Európai Bizottság javaslata: azok a háztartások túladósodottak, akik a pénzügyi kötelezettségvállalásaikat nem tudják teljesíteni és egy évre visszamenőleg hátralékot halmoztak fel (lakbér, hitel, közmű, egyéb számlák).
Túlzott eladósodás okai• munkanélküliség, romló munkakörülmények,• változások a háztartás szerkezetében (válás, halál, gyermekszületés,
betegség)• erőteljes fogyasztásra ösztönző marketingkampány• magasabb kamatlábak• pénzügyi tudatosság hiánya• szándékosan eltitkolt fizetőképességi adatok• hitelkártyák, személyikölcsön-fajták túlzott igénybevétele• informális piacon felvett uzsorakamatra felvett kölcsönök• egyéb kölcsönök visszafizetésére felvett lavinahatású hitel• hitelintézetek nem hajlandók átütemezni a törlesztést• pénzügyi, gazdasági válságok
Túlzott eladósodás következményei
- Egyén szintjén: mentális, egészségügyi következmények, családi konfliktusok stb
- Makro szinten: lassuló gazdasági fejlődés, szociális védelmi kiadások nőnek, megterheli az egészségügyi ellátó rendszert stb
A szociális ellátó rendszerben lakhatási problémaként csapódik le
Lakhatással, adósságkezeléssel kapcsolatos politikák a rendszerváltás után
• Kampányjellegű programok• 93-as szt: lakásfenntartási támogatás• 90-es évek végétől egyéni önkorm. megoldások (helyi
adósságkezelő programok)• 2003:adósságkezelési szolgáltatás: rendszerszemlélet• 2004:normatív lakásfenntartási támogatás• 2005: adósságkezelésbe bevonható a hitelintézeti tartozás• 2006: 40 ezer fő fölött kötelező, + Bp. kerületek• 2015: sehol nem kötelező
Adósságkezelés mint szociálpolitikai eszköz
• Rövid távú cél: a háztartások likviditási zavaraként előálló krízisek elhárítása. Korrektív jellegű beavatkozással (a háztartás fizetőképességének helyreállítása, likviditás kezelése, szolgáltatásból való kizárás megelőzése, hátraléknövekedés megállítása)
• Hosszú távú cél a lakhatás biztonságának fenntartása, likviditás megőrzése, mely preventív jellegű beavatkozásokat igényel (a családok háztartásgazdálkodási képességének javítása, tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, érdekérvényesítési képesség növelése).
• Tartalma szerint: aktív, passzív. Tanácsadás, adósságcsökkentési támogatás (pénzbeli ellátás), lakásfenntartási támogatás (pénzbeli)
cél/eszköz aktív passzív
preventív életvezetési támogatás, háztartásgazdálkodás, a háztartás aktivizálása
a hátralékosság kialakulásának és eszkalálódásának megakadályozását szolgálja,
korrektív hátralékkezelési terv készítése, támogatások igényelhetőségének feltárása
a kialakult krízist mérsékli, adósságszanálás, adósságkonszolidáció egyszeri, krízisintervenció
Az adósságkezelés célja, eszközei
Hatékonyság
• Alacsony: rossz hozzáférés, rossz célzás (8-10 e ht tudta igénybe venni évente), nagyobb tartozást, lakáshitel problémát nem tudta kezelni, csepp a tengerben (1 mrd a 100 mrd-os közműtartozáshoz), magas adminisztrációs költség (2-3 mrd)
• De: jó volt az egyszeri kríziskezelésre, a rendszeres kapcsolattartás, ügyintézésben való segítés, ht gazdálkodásának racionalaizálása fontos segítség
Foglalkoztatottak száma összesen Átlag/ szolgálat
A 2014. december 31-es állapot szerint a családsegítő szolgálatnál dolgozó, jogszabályban előírt munkakörben foglalkoztatottak száma
933 11,4
Ebből: Szociálpolitikus 48 0,7 Egyéb felsőfokú szociális végzettségű 653 8,0 Közgazdász 3 0,1 Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó 5 0,1 Adósságkezeléssel foglalkoztak 151 2 Adósságkezelési képzésen részt vettek 100 1
4.tábla: Személyi feltételek
2014-re vonatkozó esetszámok összesen átlag szórás
Az éves összesített esetek száma adósságkezelési tanácsadásra vonatkozóan
18743 243,4 433,34
Az adósságkezelési tanácsadásban részesült háztartások száma
10574 142,9 200,61
Adósságcsökkentési támogatásban részesült háztartások száma
4335 57,0 93,90
5. tábla: Esetszámok (2014. dec. 31)
Tevékenységek Igen (%)tanácsadás 96,2hátralékgondozás 88,3háztartásvezetési és pénzkezelési ismeretek közvetítése 84,9
utánkövetés 77,5érdekartikuláció 40,9jogsegélyszolgálat, banki tanácsadás 30,9fogyasztói érdekvédelem 30,9hátralékgazdálkodási csoportmunka 24,6önsegítő csoportok 17,9hitelkárosultak önszerveződésének elősegítése 4,6
6. tábla: Milyen tevékenységeket végeznek az adósságkezelés során?
Elsődleges probléma összesen átlag
Alapszolgáltatások számlái (gáz, villany, víz, csatorna, távfűtés, szemétdíj).
6059 89,10
Közös-költség tartozás 1325 21,72
Lakbérhátralék 1250 21,19
Lakáshitel-törlesztés elmaradása 683 11,20
Letiltás a jövedelemből 484 8,34Fogyasztási vagy áruhitel törlesztés elmaradása 303 5,22Személyi hitel törlesztés elmaradása 284 4,98Telefon, tv, internet számlák be nem fizetése 247 4,33Uzsorakölcsön 39 0,71
7. tábla: Hány háztartást érintett elsődleges problémaként?
Kik a leginkább veszélyeztetettek? %
tartósan munkanélküliek 98,8
életvezetési problémákkal küzdők 82,3
alacsony iskolai végzettségűek 80
gyermeküket egyedül nevelő szülők 75,4
rokkantsági ellátásban részesülők 50
nagycsaládosok 24,2
kistelepülésen élők 21,2
szülési szabadságon lévők 20,6
tartósan táppénzen lévők 12,5
ápolási díjon lévők 9,7
9. tábla: A leginkább veszélyeztetettek csoportjai
Mennyire volt hatékony az adósságkezelés? inkább igen (%)
inkább nem (%)
lakhatást és lakáshasználatot veszélyeztető krízisek elhárításában
93,3 6,7
a hátraléknövekedés megállításában 82,7 17,3a lakhatás feltételeinek hosszú távú biztosításában 66,2 33,8a családok háztartásgazdálkodási képességének javításában
58,7 41,3
a tudatos fogyasztói magatartás kialakításában 52,7 47,3a háztartások fizetőképességének helyreállításában 51,4 48,6érdekérvényesítésben 40,5 59,5családok kohéziójának fenntartásában 40 60
13. tábla: Az adósságkezelés hatékonyságának megítélése