szervestarsadalom.infoszervestarsadalom.info/szke/file/konyvtar/Masodikfokozat.pdf · Bevezető - 5 - „Én úgy látom, hogy Árpád feledése – a magyar halál . Ezeréves szolgaságunk

„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” (Széchenyi István)

Szent Korona Szent Korona Szent Korona Szent Korona Értékrend AkadémiaÉrtékrend AkadémiaÉrtékrend AkadémiaÉrtékrend Akadémia

második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga

dr. Halász József közvetítésével

Szent Korona Szolgálat 2012

- 3 -

Tartalom:

Bevezető …………………………………………………………………. 5. oldal Miért ……………………………………………………………………. 9. oldal

Eszmei paradigmaváltás ……………………………………………. 11. oldal Jogi paradigmaváltás ………….……………………………………. 15. oldal Gazdasági paradigmaváltás ………….……………………………. 21. oldal

Mit …………………..……………………………………………………. 27. oldal Hogyan …………………..……………………………………………………. 37. oldal

I. Előkészítés …………….………………………………………. 39. oldal II. Településeken végzett tevékenységek ……………….………. 39. oldal III. Járásokban végzett tevékenységek …………………………… 79. oldal IV. Megyékben végzett tevékenységek …………………………… 87. oldal V. Országos összehangoló tevékenység ………………………… 97. oldal VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés ………………………….. 105. oldal

- 4 -

Bevezető

- 5 -

„Én úgy látom, hogy Árpád feledése – a magyar halál. Ezeréves szolgaságunk utolsó, sovány bére a „művelt nyugat” kegyelem döfése. Ébredjünk végre rá, hogy

a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a Magyarság

karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet. Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy Árpádhoz. Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesül európai erőt. Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése, sárba tiprása viszont annak a népnek önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi, hiszen akinek

nincs gyökere – annak jövője sincs. Hát válasszatok Magyar Testvérek. A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és magatokévá tesztek – az lesz a Tiétek. Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy kegyelmével, hogy ismét beállhassunk a Fénybe. Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk. (Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók - http://www.magtudin.org/Istenes.htm#_ftn10) Badiny Jós Ferenc 1986-os gondolatai tökéletesen meghatározzák a Szent Korona Értékrend szerinti összehangolt munka célját:

a Feltámadás Fényét választva kivédeni a „művelt nyugat” kegyelem döfését, Árpád apánk tiszta kereszténységének hagyományként követésével.

A „művelt nyugat” válságba vezette a világot, helytartói megosztással, félrevezetéssel, a tájékoztatási monopólium segítésével tartják fenn hatalmukat itthon és világszerte. Egyre több kérdés fogalmazódik meg az emberekben, életfeltételeik beszűkülését tapasztalva. Miért kell olyan terheket vállalni, amelyek nem a mi érdekeinket szolgálják? Miért kell nekünk kirekesztettnek lennünk saját országunkban? Miért kell magyar vért és életet áldozni azért, hogy mások gazdasági és politikai hatalmat szerezzenek számukra is idegen országokban? A helytartók figyelemeltereléssel válaszolnak. Úgy tesznek, mintha nem közös megegyezéssel adták volna el Magyarország és a magyar emberek szabadságát. Úgy tesznek, mintha a nemzetközi szerződések aláírásakor nem látták volna előre annak következményeit. És a megosztottság tényleges értelmét is látjuk akkor, amikor azok, akik közös megegyezéssel megosztották a társadalmat, most egymásra mutogatnak – miközben érdekeik azonosak -, hogy önmaguk felelősségéről eltereljék a figyelmet. Óvatosan felvetődik a közszereplők megnyilvánulásaiban és a hivatalos médiában a birodalmi tagságunk hátrányainak általános említése, de amikor jól felfogott önvédelemként

Bevezető

- 6 -

megfogalmazzuk a birodalomból kiválás jogszerű lépéseit, akkor minden közszereplő és média hallgat, követve azt az aranyszabályt, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. A hatalom célja az, hogy leplezze, a ténylegesnél kisebb hatásúnak állítsa be a birodalom erkölcsi bukása által kiváltott gazdasági válságot és társadalmi feszültséget, ehhez használja fel a mindannyiunk pénzéből fenntartott médiát, és a bérmagyarokat. Ezzel mindannyiunkat saját kivégzésük társtetteseivé akarnak tenni. A magyarországinál sokkal súlyosabb a nemzetközi figyelemelterelés, amely nemcsak Európa, hanem a világ békéje súlyos veszélyeztetésének leplezésére szolgál. Ez pedig nem kisebb, mint a III. világháború kirobbantásának potenciális lehetősége. Iránban nem tudott a birodalom olyan belső ellenállást szítani a számára ellenséges rendszer megbuktatására, mint pl. Líbiában (legfeljebb néhány atomtudós meggyilkolását érte el), ezért az irakihoz hasonló koholt vádakkal akarja igazolni egy támadás jogszerűségét. Ezek a koholt vádak részben az irakihoz hasonlóak: a tömegpusztító fegyver birtoklásának vádja1. A másik része viszont az eddigi terrortámadások indoklásához képest új: az Izraelt fenyegető újabb holokauszt rémképe2 Amikor a válság gazdasági és biztonságpolitikai hatásainak megszűntetését követeljük, akkor jogállamiságra, demokráciára hivatkoznak azok, akik jogállamiságon a diktatúra szabályrendszerét, demokrácián a kiválasztottak kirekesztettek fölött gyakorolt korlátlan elnyomását értik. A gépezet, amely nem természetes úton, hanem egy természetellenesen felépülő mesterséges kultúra – a nyugati civilizáció – eredményeként jött létre, szerkezeti hibákat rejt magában. Ezek jelentik azt a lehetőséget, amit fel tudunk használni arra, hogy a birodalmi függőségünk ellen a „jogállamiság” és a „demokrácia” szabályai szerint lépni tudjunk. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény 8. cikke3 lehetővé teszi népszavazás kiírását. A népszavazás köréből a (3) bekezdés d) pontja kizárja a „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” szóló tárgykört, de a nemzetközi szerződésből eredő jogok gyakorlását nem. Így marad kritériumként az, hogy a népszavazás tárgya „az Országgyűlés

1 Irán atomfegyver-fejlesztési törekvései "nukleáris hidegháború" kialakulásának veszélyével járnak a térségben Hague: "Irán nukleáris hidegháborút kockáztat a Közel-Keleten" - http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid= 2 Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mikor. Az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere, Ehud Barak … úgy véli, hogy Izraelnek egy "újabb holokauszt" elkerülése érdekében meg kell támadnia Iránt. (Le Figaro: Egyre valószínűbb az Irán elleni izraeli csapás -http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=) 3 8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani … d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; (Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV)

Bevezető

- 7 -

feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés”, a nemzetközi szerződések pedig ebbe a jogkörbe tartoznak4. A birodalom mindhárom szervezetének (amelynek tagjai vagyunk) alapszerződése jogként határozza meg bármely tagország számára a kilépés lehetőségét (EU5, IMF6, NATO7), tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása a jogállamiság részét alkotják. Mivel a 2012. 02. 09-én az OVB-hez hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő lapok egyike sem a kilépést kezdeményezi az EU-ból, az IMF-ből, a NATO-ból (tehát nem a kötelezettségek teljesítését érint), hanem ezen szervezetek alapszabályában szereplő jog gyakorlására vonatkozik, és történetesen azt indítványozza, hogy a választók szabad akaratukból döntsenek arról, hogy ezen szervezetek tagjai akarnak-e maradni. Ez nem jogértelmezési kérdés, mert a jogszabályok szövegéből egyértelműen ered. A NATO-val kapcsolatosan lehet egyedül jogértelmezést felvetni, a „szerződés életbelépését” illetően. Egyik lehetséges jogértelmezés sem zárja ki a népszavazás kiírását, tekintettel arra, hogy a belépésünk több mint tíz évvel ezelőtt történt. A Lisszaboni Szerződés8 és a 2012. 01. 01-én hatályba lépett rendelet)9 pedig egyértelműen lehetőséget arra, hogy európai polgári kezdeményezéssel a föderatív (tehát összeolvasztó,

4 1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; (Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV) 5 I. CIKK 50. cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi Chartája (Lisszaboni Szerződés) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-re02.hu08.doc) 6 XXVI. cikk 1. szakasz. A tagok kilépési joga Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe. (1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=4897.7423) 7 12. cikk: A szerződés életbelépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi időpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálása céljából tanácskozni fognak egymással, figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot érintő tényezőket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális megállapodások fejlődését is. 13. cikk. A Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát. E kormány minden egyes felmondási okirat letételéről értesíti a többi Fél kormányát. (Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. április 4. http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/NATO_dokumentumok/) 8 II. CIKK 11. cikk (4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. (Lisszaboni Szerződés - http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-re02.hu08.doc)

Bevezető

- 8 -

integráló) Európai Unió konföderatív (összehangoló, koordináló) Európai Államszövetséggé alakuljon át. A feladat- és hatáskör vonatkozásában az Európai Bizottságról a Lisszaboni Szerződés ugyanúgy rendelkezik, mint az Országgyűlésről az Alaptörvény, tehát értelmezési vita érdemben itt sem lehetséges.

9 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. "polgári kezdeményezés": az e rendeletnek megfelelően a Bizottsághoz benyújtott kezdeményezés, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat; (Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:065:0001:01:HU:HTML).

Miért

- 9 -

A diktatórikus birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatását – összehasonlítva szakterületenként a Szent Korona Értékrenddel – az I. fokozat „A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal)” c. második része tartalmazza. Természetesen ez az az ok, ami nélkülözhetetlenné teszi a gondolkodási mód minta (paradigma) váltást. Most azt kell egyértelművé tenni, hogy nem a zsidókereszténység által támogatott Szent Korona Tan ideológiai alapjára épülő megoldást kell választani, hanem ősi hagyományaink tiszta keresztény eszméjén alapuló Szent Korona Értékrendet. Az eszmei paradigmaváltás szükségességének további bizonyítékait, és ennek hatását kell most átgondolnunk a szabályozásra (jogrendszerre és törvényhozásra), valamint a gazdaságra. Vagyis annak kell mindenkiben egyértelműnek lennie, hogy a Szent Korona az Új világtörténelmi korszak paradigmája. Az eszmei, a szabályozási (jogi) és a gazdasági rész szerves egységet alkot.

Miért

- 10 -

Miért - Eszmei paradigmaváltás

- 11 -

Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Szent Korona Tan Szent Korona Értékrend 1. fejezet Ezeregyszáz év Több ezer (legalább 6000) év 2. fejezet Az egy és ugyanazon szabadság elvét

nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése

Közszabadság elve érvényesül

3. fejezet Egyszemélyes vezetés A vezetés kettős egysége (kündü és gyula)

4. fejezet Dogmatizmus (agnoszticizmus) Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus)

5. fejezet 1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 1944. március 19. szakadt meg

A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg

Összefoglalva: A magyar szabadság alapja az az értékrend, amely a közszabadság alapját adja vissza. Az ezeregyszáz év alapja a társadalmi, gazdasági, politikai megosztottság. A zsidókereszténység ennek a kiszolgálója. Ez az eszmei (ideológiai) gátja annak, hogy a világot válságba sodró paradigmát a zsidókereszténység eszmeiségére alapuló gondolkodási mód váltsa fel, hiszen a kettő ugyanaz! Sok vád éri a Szent Korona Értékrendet az eszmei alappal kapcsolatban. Pogánynak, koppányosnak nevezik sokan. Szeretném, ha ez a vádaskodás befejeződne, ezért egy idézettel bővítem az eddigi bizonyítékokat, annak eldöntésére, hogy

Pogányok vagyunk-e? Az idézetet Dr. Zakar Andrástól veszem, aki mérnök, katolikus pap, hittudós, Mindszenty József bíboros egykori személyi titkára és az üldöztetésben sorstársa volt, egyben a magyarság igaz őstörténete megismerésének elkötelezettje, aki az „Igaz katolikusokról” c. munkájában hivatkozik arra a XXIII. János által a I I. Vatikáni zsinat megnyitásaként elmondott beszédére, (és benne Paralel Bibliára), ami a vádaskodók szerint nincs. A Sumér hitvilág és a Biblia (http://www.angelfire.com/realm3/hmult/nepek/sumerhitv1.htm) c. könyvének összefoglalásaként a következőt írja: „Befejezésképpen foglaljuk össze a sumér bibliai párhuzamok fokozatos megismerése során adódó következtetéseket, melyeket ezután mind a hittudományban mind a történetírásban, nyelvészetben, művészettörténetben, néprajzban stb. különösen figyelembe kell vennünk az Isteni Kinyilatkoztatásra vonatkozó II. vatikáni zsinati dogmatikus konstitúció szellemében. 1. Az ószövetségi kinyilatkoztatást tartalmazó szent és sugalmazott könyvek - még ha azokat csak történeti forrásokként használjuk is -, sok olyan nemes emberi eszmét, örök igazságot, isteni kinyilatkoztatás-részletet, különösképpen az egész emberi nem összetartozását, testvériségét valló részletet foglalnak magukban, melyek több száz, esetleg több ezer évvel azelőtt már megtalálhatók a környező keleti népek - főként a sumérok -- irodalmi emlékeiben.


- 12 -

2. Tévesnek és legalább is nacionalista túlzásnak kell tehát mondanunk azt az álláspontot, melyet pl. Goldziher Ignác így fejezett ki 1887-ben: "Szó lesz azokról az örök eszmékről; melyek a zsidóság kebelében születtek meg és az emberiség e parányi köréből indultak ki fáklyát gyújtani a sötétségben". (11. 1.) "Bátran elmondhatjuk, hogy felekezetünk előrehaladásának több évezredes menetében e nagy erkölcsi eszmének, mely legelőször az emberiség történetében a mi őseinknek nyilatkozott meg ..." (13-14. 1.). "Ellentétben a pogány ókor korlátolt isteneszméjéhez, mely az emberiséggel csakis külső kötelékkel van kapcsolva, a prófétizmus az istenség eszméjének etikai tartalmat adott és az etikai tartalomból, mint az erkölcsös élet forrásából vezeti le a társadalom és az egyén erkölcsös kötelességeit" (46. l.). 3. Ezt a túlzó nacionalista felfogást az ószövetségi könyvek szövegei is, helyenként kifejezésre juttatták. Ez azonban éppúgy nem volt tárgya a kinyilatkoztatott igazságnak, mint azok a részek, melyek a szent szerzők korabeli tudásának megfelelően tájékoztatnak földrajzi, természettudományi stb kérdésekről: Kinyilatkoztatott igazságok azok, melyeket a szent szerzők, mint ilyeneket adnak elő a hit és erkölcs dolgában a tanító egyház értelmezése szerint. 4. Ez az ószövetségi könyvek stílusában helyenként kifejezésre jutó zsidó nacionalizmus koronként uralomra jutott egyes újszövetségi papok és hívók fölfogásában is és oka volt annak a lenézésnek, sőt rombolásnak, melynek az ősnépek és őskultúrák értékes emlékei helyenként áldozatul estek. Mindezek jóvátételére az Egyház a II. Vatikáni Zsinaton ünnepélyes ígéretet tett és megfelelő utasításokat adott. 5. Történeti tényként meg kell azt is állapítanunk, hogy Goldziher és társai a múlt század vége felé már tudták és később még jobban megbizonyosodhattak róla, hogy a sumér nyelv és nép nem semita és nem indoeurópai nyelv és nép és ősi emlékei tanúskodnak olyan ismeretekről, melyekről ők azt állították, hogy az ószövetségi szentírás közli azokat először. 6. Ez a nem tudományos, hanem soviniszta magatartás fő oka volt annak, hogy a sumér kutatást ilyen soviniszták lefékezték, gátolták, megnehezítették, sőt sokszor gúnyolták és egyes követőik ugyanezt teszik mind máig. Ezeknek a nem tudományos indítékokból eredő nehézségeknek részben az is volt az oka, hogy nem fedezték fel a sumérnak az ural-altájival való rokonságát kellő világossággal, "részben pedig mesterséges akadálynál - egy paradoxonnál - fogva, melyet főleg Halévy tartott fenn makacsul, az a vélemény; hogy a sumér nem is valódi nyelv, csak mesterséges rendszere egy titkos írásnak, amelyet a köznép misztifikálója végett találtak fel az asszír papok. Ez a második akadály végül is megdőlt, mert fölfedeztek olyan emlékműveket, amelyeken ezen a nyelven találtak föliratokat olyan időkből amelyben még sémi nyelven nem is írtak Mezopotámiában" (Encyclopedia Britannica. 1960. 21. kötet 553. old.). 7. Ez a soviniszta, zsidó nacionalista magatartás, mely legvilágosabban a Babiloni Talmud eredeti és teles héber szövegéből és ennek hebraisták által készített hiteles fordítás kiadásaiból tűnik ki, az emberiség kultúrtörténeti fejlődési képét és öntudatát, valamint biológiai és erkölcsi egészségét elvi alapon katasztrofálisan megnyomorítja, nem tudományos és szemben áll az alapvető emberi jogegyenlőség ENSZ deklarációjával, melyet az államok különben törvénykönyvükbe is iktattak.


- 13 -

8. Az szövetség már eddig is tanúsította, hogy Ábrahám előtt is volt isteni kinyilatkoztatás. Az ókori keleti népek, főként és legkorábban a sumérok egyre nagyobb számban megfejtett emlékei pedig jogos alapot adnak annak a feltételezésére, hogy a náluk talált és a kinyilatkoztatott igazságokkal egybecsengő tanítások főként az isteni kinyilatkoztatás segítségével vezették az emberiséget a szellemi fejlődés és az Istennel való személyes kapcsolat útján. Mostantól nem tartom vitathatónak, hogy pogányok vagyunk-e, hiszen egyértelmű: mi azt az ősi, tiszta kereszténységet követjük, amit Hamvas Béla így határoz meg:

„A kereszténység nem vallás. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás.”

(Patmosz II. – Kiengesztelődés - http://www.terebess.hu/keletkultinfo/patmosz2/11.html) Tehát a Szent Korona Értékrend eszmei alapja az az ősi hagyomány, amihez való „hútlenség szelletje szétszorja a Szent Korona virágait” (István Intelmei) és amit a Quedlinburgi

Szerződés szét akart tiporni.

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 14 -


- 15 -

Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata:

Bevezetés Liberális-kapitalizmus Szent Korona Értékrend

1. fejezet Történelmi fejlődés eredménye Örök és változtathatatlan 2. fejezet Függetlenségvesztés Örök szabadság 3. fejezet A tőke szabad áramlása A nemzeti vagyon önérték-növelése

4. fejezet Az áru és a szolgáltatások szabad áramlása

Az önellátás alapja a nemzeti termék

5. fejezet A szabad letelepedés A nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége

Összefoglalva: A „nyugati civilizáció” liberális-kapitalista szabályozási rendszere a birodalmi érdeket szolgálja ki, ezért az állam és az emberek érdekeit alárendeli a birodalom anyagi érdekeinek. A Szent Korona Értékrend a társadalmi együttélést szabályozza a jogrendszerben, az emberek és az őket képviselő állam érdekeinek mindent alárendelve, így a gazdaságot is. A „nyugati civilizáció” a birodalom iránymutatását tekinti Alkotmánynak (Lisszaboni Szerződés) és ennek alárendelve készítik el a helytartóságok a saját irányelveiket tartalmazó Alaptörvényeket. Ezekből eredő részletes szabályozást (a végrehajtási utasításokat, amelyeket érdemtelenül neveznek törvénynek) a hatalom központi szervezetei végzik. A Szent Korona Értékrend a Teremtő iránymutatását (az Alkotó Alkotásának – a Világmindenségnek – működtetésére vonatkozó akaratnyilvánítását) tekinti Alkotmánynak (a magyar szó kifejező értelmével azonosan), ami ebből eredően örök és változtathatatlan. A mindenkori történelmi időszak fejlettségi foka határozza meg, hogy az iránymutatás milyen irányelveken keresztül érvényesül, vagyis mi az Alkotmányból eredő Alaptörvény. Az irányelvek mindennapi életre történő alkalmazása egy döntési folyamat, amelyet a döntési helyzet indít el. Mivel a döntési helyzet ott keletkezik, ahol a mindennapi életet éljük, ennek a szabályozásnak a településeken kell történnie. Ez jelenti a szubszidiaritást, vagyis annak biztosítását, hogy a döntés hatásának helyén szülessen a döntés. Két szabályozási területet kell különösen kiemelni, mint a jogi paradigmaváltás alapját: a választási és a hatalomgyakorlási rendszert.

1. A választási rendszer (Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény - http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf)

Fő eltérések a „nyugati civilizáció” választási rendszerrel szemben:


- 16 -

a./ A választás formája: nyílt szavazás10, ebből eredően a képviselők és elöljárók kötött megbízatást kapnak, akiket bizalomvesztés esetén a választók visszahívhatnak11.

b./ Választási és választhatósági joggal csak a Szent Korona tagjai rendelkeznek12

10 1. § (1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon,

egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják. (2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező

önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül. (3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának

érvényesítésével gyakorolja a./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, b./ népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja

akaratát, és c./ népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét

minősíti. (4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok

megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket. (5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat

a./ irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával,

b./ végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával

is érvényesítik. 11 8. § Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. § szerint. 12 2. § A választás és választhatóság joga (1) Az Alaptörvény 76. §21 (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó

nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával. (2) A Szent Koronát alkotó

a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a22, b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. §-a23 határozza meg. (Alaptörvény - http://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.doc)

21 76. § A közügyekben való részvétel joga (1) A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá az

„Államhatalom gyakorlásról” szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt viselhet. (2) Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény

szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt.

22 96. § Az államalapító magyarság (1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik

védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.

(2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei: a./ Magyarországi magyar b./ Felvidéki magyar c./ Kárpátaljai magyar d./ Székelyföldi, erdélyi magyar e./ Délvidéki magyar f./ Kárpát-medencén kívül élő magyar


- 17 -

c./ A választás a települési választócsoportokon (nem pártokon) keresztül történik. A választás módja egyéni vagy együttes (családi)13.

(3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme

alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.

(4) Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági)

jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond;

b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.

23 98. § Államalkotó nemzetiségek (1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének

személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.

(2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.

(3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek: a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek

- cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok

b./ a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények

13 3. § (1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent

Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják. (2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak

a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek,

b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.

(3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik.

(4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik: a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot

gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem,

b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy. (5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:


- 18 -

d./ A megválasztott elöljáró vagy képviselő megbízatása haláláig, egészségi alkalmatlanságának megállapításáig, önkéntes lemondásáig vagy visszahívásáig tart 14.

2. Hatalomgyakorlási rendszer („Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény - http://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf)

a./ Az érdekérvényesítés alapja a közszabadság15 (nem a pártrendszeren) http://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.doc b./ A hatalomgyakorlással megbízott személyek közvetlenül a választóknak

tartoznak felelősséggel16

a./ települési önkormányzati képviselő, b./ polgármester, c./ alsóházi képviselő, d./ társadalmi csoport önkormányzati tag, e./ társadalmi csoport elnöke, f./ felsőházi képviselő, g./ nemzetgyűlési tag, h./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott, i./ Nemzeti Tanács tagja, j./ Magyarország elnöke, k./ Magyarország miniszterelnöke

14 9. § (1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az

államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak. (2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. § szerint.

3. szakasz Rendkívüli választás 10. § (1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. § (5) bekezdésében meghatározott elöljáró

a./ halála, b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása, c./ önkéntes lemondása, d./ visszahívása esetén.

(2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. §-ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti.

15 2. § (1) Magyarország az állam és a Szent Korona tagjainak szabadságát a szabadság feltételeinek megteremtésével

biztosító és védő, örökké független állam. (2) Magyarország a társadalmi együttélés szabályait jogrendszerén keresztül betartó és betartató jogállam. (3) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás) betartásán

alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint,

a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvény szerint történik.

16 3. § (1) Magyarországon minden hatalom a Szent Koronáé, amelyet a Szent Korona tagjai gyakorolnak

a./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint, kötött mandátummal választott - Nemzetgyűlési képviselőkon, - a Nemzeti Tanács tagjain,


- 19 -

c./ Az irányítás és a vezetés kettős egységében épül fel a hatalomgyakorlás17

- Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselőkön, valamint - Országgyűlési- és - Önkormányzati - Magyarországot nemzetközi szervezetekben, képviselőkön keresztül, illetve

b./ a népszavazással gyakorolt közvetlen akaratnyilvánítással. (2) Az Alkotmány 5. §71 (2) bekezdésben meghatározott, megalapozott esetekben mindenkinek kötelessége a

Szent Korona értékrendjét veszélyeztető tevékenység megszűntetése érdekében a./ azonnali tevékenységgel fellépni, akár egyedül, akár csoportosan, a fellépés tényének hatósági

bejelentésével egyidejűleg, b./ eljárást indítani az értékrendet sértő vagy veszélyeztető ellen, c./ népszavazást indítani.

(3) Aki(k) a (6) bekezdésben meghatározott ellenállás jogával visszaél(nek), bűncselekményt követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az ellenállási jog gyakorlásának örökös elvesztésével.

(4) A (2) és (3) bekezdésben az Alkotmány 5. §-nak megfelelően meghatározott ellentmondás és ellenállás joga gyakorlásának részletes szabályait a HARMADIK RÉSZ tartalmazza.

715. §

(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:

a./ az állam szabadságának,

b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,

c./ a birtoklás szabályának,

d./ a vendégjog szabályainak,

e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok

megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

(A Szabadság Alkotmánya - http://nemzetiegyseg.com/Moalkotmany.doc) 17 Az államhatalom gyakorlás kettős egysége 8. § (1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet

alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él.

(2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja.

(3) Az irányítás szervezetei: a./ a Nemzetgyűlés, b./ Magyarország elnöke, c./ a Nemzeti Tanács, d./ a Honvédelmi Tanács, e./ a Bíróság, f./ az Ügyészség, g./ az Állami Számvevőszék és h./ a Magyar Nemzeti Bank.

(4) A végrehajtás szervezetei: a./ Magyarország miniszterelnöke, b./ Magyarország Kormánya, c./ az Országgyűlés alsóháza, d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke, e./ az Országgyűlés felsőháza, f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke, g./ a települések önkormányzata, h./ a polgármester, i./ Társadalmi csoportok önkormányzata, j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.


- 20 -

(5) Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének összefoglalását az 1.

sz. melléklet tartalmazza.

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

- 21 -

Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Bevezetés

Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján)

Szent Korona Értékrend

1. fejezet Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona

2. fejezet Kizárólagos hatáskörbe utalt területek Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja

3. fejezet A kizárólagos hatáskörrel megcsonkított önrendelkezés (szubszidiaritás)

Alulról épülő közszabadság

4. fejezet Tiltó rendelkezések Kötelezettségek és jogok összhangja 5. fejezet Kozmopolitizmus (világpolgárság) Szent Korona tagság

A liberális-kapitalizmus és a Szent Korona Értékrend gazdasági gondolkodási mód mintája (paradigmája) közötti alapvető különbség abban mutatkozik, hogy 1. - a liberális-kapitalizmus lehetőség-monopóliumot hoz létre, amin keresztül kínálatot termel, amelyhez manipulációval hozza létre a keresletet, így felülről irányítja a gazdaságot, - a Szent Korona Értékend az igények és a lehetőségek összhangját teremti meg, alulról, a településektől felépített rendszert alkotva; 2. - a liberális-kapitalizmusban az állam a gazdaság kiszolgálója, - a Szent Korona Értékrendben a gazdaság – éppúgy, mint minden életfeltétel-biztosítás – az embert szolgálja, ennek a szolgálatnak az összehangolását végzi az állam. Ez a két alapvető különbség visszavezethető a társadalomszervezési gondolkodási mód minta (paradigma) tábla (mátrix) elmélete közötti különbségre. Azt, hogy a liberális-kapitalista gondolkodási mód minta (paradigma) az állam érdekei fölé rendeli a gazdaságot,

Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja bizonyítja, amelynek alapját az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés jelenti.

1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése EUM 26, EUM 3. 2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése EUM 34., EUM 35., EUM 63., EUM

101., EUM 107. cikkek 3. Pénzügyi függetlenség elvesztése EUM 282., EUM 295. cikk 4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése EUM 106., EUM 207. cikk 5. Vám elvesztése EUM 28. cikk 6. Az önálló adópolitika elvesztése EUM 110. cikk 7. Külügy és hadügy elvesztése EUSZ 18. cikk 8. Önálló jogalkotás elvesztése EUM 288. cikk 9. Közigazgatás elvesztése EUM 7. cikk 10. Belbiztonság elvesztése EUM 88., EUM 89. cikk 11. Igazságszolgáltatás elvesztése EUSZ 19., EUM 86. cikk


- 22 -

12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt EUM 49. cikk

Az Európai Egyesült Államok (EU) által tőlünk megvont szabadságjogok többsége a gazdasági függetlenségünk megszűnését jelenti. Szabadságjogaink elvételének előkészítése történt meg az EU-csatlakozás „felkészülési” időszakában. Ezek a következők: Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések: 1. A Római Szerződés aláírása

Az Európai Közösség Alapító Szerződése Róma, 1957. március 25. (http://www.eu2004.hu/index.php?op=szerzodesek&id=3)

ELSŐ RÉSZ: Alapelvek

3. cikkely

Közösségnek a 2. cikkelyben kitűzött célok érdekében folyó tevékenysége az ebben a Szerződésben előírt feltételekkel és időrendben magában foglalja a) a tagállamok között az áruk kivitele és behozatala tekintetében a vámok és mennyiségi

korlátozások, illetve valamennyi ezekkel egyenértékű hatású intézkedés eltörlését; b) a közös kereskedelmi politikát; c) a belső piacot, amelyet a tagállamok között az áruk a személyek, a szolgáltatások

és a tőke szabad mozgását gátló akadályok megszüntetése jellemez; d) a személyeknek a belső piacra való belépésére és azon belüli mozgására vonatkozó

intézkedéseket, a 100c. cikkely által meghatározott módon; e) a közös politikát a mezőgazdaság és a halászat területén; f) a közös politika bevezetését a közlekedés területén; g) olyan rendszer létrehozását, amely a belső piac területén folyó versenyt megóvja a

torzítástól; h) a tagállamok jogszabályainak közelítését abban a mértékben, ahogy az a közös piac

működéséhez szükséges; i) a szociálpolitikát, beleértve az Európai Szociális Alapot; j) a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését;

II. CÍM: A MEZ ŐGAZDASÁG 38. cikkely

(1) A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemre is. mezőgazdasági termékek a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekből közvetlenül származó félkész termékek.

(2) A közös piac létesítéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági termékekre is vonatkoznak, ha a 39-46. cikkely rendelkezései másként nem rendelkeznek.

(3) A Szerződés 2. számú melléklete sorolja fel azokat a termékeket, amelyekre a 39-46. cikkely rendelkezései vonatkoznak.

(4) A mezőgazdasági termékek közös piacának működése együtt jár a tagállamok közös mezőgazdasági politikájának megteremtésével.


- 23 -

2. FEJEZET: A LETELEPEDÉS JOGA 56. cikkely

(1) Ez a fejezet és az ennek alapján hozott intézkedések nem korlátozhatják azoknak a jogi és közigazgatási előírásoknak az alkalmazását, amelyek külföldiekre vonatkozó külön szabályozást tartalmaznak, és amelyek a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy alapján indokoltak.

(2) Az átmeneti időszak vége előtt a Tanács - a Bizottság javaslatára, az Európai Parlament meghallgatása után - egyhangú szavazással irányelveket bocsát ki ezeknek a törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási előírásoknak a harmonizálására. A második szakasz vége után a Tanács - a 189b. cikkelyben meghatározott eljárás szerint - minősített többséggel irányelveket bocsát ki azoknak a rendelkezéseknek a harmonizálására, melyek a tagállamokban a rendeleti szabályozás, illetve a közigazgatási előírások területére tartoznak.

2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása „... a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat, amelyeket az utóbbi időben kötöttünk, akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök nem utasította vissza” (Gyurcsány Ferenc A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy - http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1769&articleID=7032&ctag=articlelist&iid=1) A Koppenhágai Kompromisszum hatásának részletezését az Első Fokozat EU-sarc című része tartalmazza. 3. Kvóták A területi támogatás alapja Magyarország termőterületének 77,5 %-a. A mennyiségi támogatás átlagosan a megtermelhető mennyiség kevesebb, mint felére vonatkozik. A kvóta teljes hatásának elemzése az Első Fokozat „Mezőgazdaság, élelmiszeripar” cím alatt szerepel. A tételes kvóta tábla:

Mg-i területek Magyar adottság

Magyar igény Aláírt kvóta

Elért szint %-ban

adottsághoz - igényhez

Szántóföldi bázisterület (ha) 4 500 000 3 653 353 3 487 792 81.2 | 77.5 Regionális hozam (t/ha) * 5.04 4.73 * | 93.8 Tradicionális durumbúza (ha) 15 000 2 500 16.7 Nem tradicionális durumbúza (ha) 50 000 4 305 8.6 Rizs (ha) 18 000 3 222 17.9 Szárított takarmány (t) 200 000 49 593 24.8 Cukor A (t) 400 000 400 454 100.1 Cukor B (t) 80 000 1230 1.5 Izoglükóz A (t) 130 000 127 627 98.2


- 24 -

Mg-i területek Magyar adottság

Magyar igény Aláírt kvóta

Elért szint %-ban

adottsághoz - igényhez

Izoglükóz B (t) 10 000 10 000 100.0 Kender (t) 3 108 2 061 66.3 Len (t) 1 461 --- 0.0 Paradicsom (t) 321 442 130 790 40.7 Õszibarack (t) 1 000 1 616 161.6 Körte (t) 1 000 1 031 103.1 Dohány (t) 15 000 12 355 82.4 Beszállított tej (t) 2 600 000 1 782 650 68.6 Közvetlenül eladott tej (t) 200 000 164 630 82.3 Szarvasmarha kiegészítõ tám. (Euro) 12 000 000 2 936 076 24.5 Vágási prémium (állat) 480 000 235 998 49.1 Húsmarha prémium (állat) 245 000 94 620 38.6 Anyatehén (állat) 300 000 117 000 39.0 Juh (állat) 1 500 000 1 146 000 73.9**

Kecske (állat) 50 000 Benne a

juhkvótában

*1991-ben a kukorica és a búza hektáronkénti hozama: 6710 és 5190 kg volt.

**A juh és kecske kvótát egyben határozták meg ezért annak együttes igény-értéke a viszonyítási alap. (1 550 000)

4. EU-sarc Az EU csatlakozással kapcsolatos elvonás és támogatás egyenlege csatlakozás előtti és utáni adatainak elemzését az EU-sarc című rész tartalmazza. Jellemzőként itt csak egy fontos bizonyítékot tartok szükségesnek kiemelni: „Az EU a tagországoktól évi hatmilliárd eurót visznek ki, miközben a nettó forrásbevonás – az uniós támogatás – egymilliárd euró körül járhat.” – mondta Lóránt Károly, az Európai Parlament gazdasági tanácsadója a Fixtv „Veled Európa, de nélküled EU” sorozatának 2008. március 14-i adásában. Különösen a gazdaságra vonatkoztatható a közelmúlt egyik vezető politikusának a véleménye, amely így hangzik: „Mivel a szocializmus megbukott, azt lehetett mondani, hogy azért kell a neoliberalizmust megreformálni, mert nincs alternatívája. Ezt cáfoltad a nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezeteiddel.” A hivatkozott jogszabálygyűjtemény: „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” Püski Kiadó 2009. Barroso is nyilván ezt érezte meg, amikor az „Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet” megismerése után 2008. október 4-én a következőt üzente: „A középkori, vallásos Szent Koronára épülő Európai Konföderáció tervezet a legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra.” Természetes, hogy nemcsak ő, hanem a liberális-kapitalista rendszer minden helytartója fél a Szent Korona Értékrend tisztaságától, hiszen egyértelmű számukra is: a jelenlegi világtörténelmi korszak sírba ereszkedik pénzközpontúságával, a diktatúra szolgájává alázott


- 25 -

mátrix-elméletével együtt, és az új világtörténelmi korszaknak az erkölcsi, gondolati és gazdasági tisztaságot megvalósító Szent Korona értékrend lehet a gondolkodási mód mintája, vagyis paradigmája.


- 26 -

Mit

- 27 -

A „Mit” kérdésre adott válasszal válik egyértelművé, hogy a paradigmaváltás mit jelent a gyakorlatban. A válasz bizonyítja be, hogy az eszmei gondolkodási mód azért alap, mert a szkíta-hun gondolkodási mód biztosítja a kötelezettség és jog kettős egységében érvényesülő egy és ugyanazon szabadságot, amit ma úgy mondunk: esélyegyenlőség. Ezt a második Vérszerződéssel (Szeri Szerződéssel) erősítették meg őseink, „egy atyától és egy anyától származónak” (Kézai), vagyis testvérnek fogadva el egymást, rangtól és származástól függetlenül. (A Quedlinburgi Szerződés után a „jövevény nemesek” - ugyancsak Kézai – mintájára oszlott meg a szabad magyarság nemesekre és nem-nemesekre.) Ennek továbbgondolásával jutunk el arra a következtetésre, hogy a szabályozásnak is az esélyegyenlőséget kell biztosítania. Azt, hogy a szabályozás biztosítja-e az esélyegyenlőséget, az a szegletkő határozza meg, amire a szabályozás épül. Ez a szegletkő az iránymutatás, ami, ha a Teremtőtől származik, akkor a szerves egységben élést jelenti, ha nem, akkor megosztottságot, mert egy kisebbség érdekeinek erőszakos érvényesítése valósul meg a többség érdekeivel szemben. Az iránymutatást vagy a Teremtő akaratának megfelelő Szabadság Alkotmánya adja, vagy egy diktátum-rendszer, amely annyi diktátumból áll, amennyi - egymást erősítve - a diktatúra fennmaradásához szükséges. Korunkban három szervezet kell a diktatúra érdekeinek védelméhez, ennek megfelelően három diktátum van: az EU-é a Lisszaboni Szerződés, az IMF-é a Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya és a NATO-é, az Észak-atlanti Szerződés. Az iránymutatás államok feletti. Ha a Teremtő akaratát közvetíti, akkor örök és változtathatatlan, ha nem, akkor a diktátorok akarata szerint változó (az utóbbi időkben: szocialista-kommunizmus vagy liberális kapitalizmus). Az iránymutatás határozza meg egy történelmi időszakra az irányelveket, amelyek egy-egy államra vonatkozó Alaptörvények. A mindennapi élet szabályozása és összehangolása (vagyis az irányítás és a végrehajtás) a Teremtő iránymutatását követve az egység irányelveire épülő Alaptörvények alapján döntési folyamatként, az önrendelkezés alapján, alulról építkezik, míg diktatúra alatt a diktátum végrehajtási utasításaként, felülről lebontva szabályozza a mindennapokat. Az iránymutatás forrása határozza meg a hatalomgyakorlás módját. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az irányítás a Teremtő akaratának érvényelülését biztosítja ellenőrizve a végrehajtást. Őseink hagyományában ennek a kettős egységben élő kapcsolatnak a jelképe a Nap (kündü) és a Hold (gyula). A most megbukott diktatúra irányítását azok végzik, akiknek érdeke a megosztottság fenntartása. Az iránymutatás szerinti végrehajtás azoknak a helytartóknak a „tisztje”, akik vállalták saját nemzetük elárulását. A hatalom gyakorlóinak kiválasztását is az iránymutatása forrása határozza meg. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben a közszabadság elve érvényesül a hatalmat gyakorlók kiválasztásában. A rátermettségüket bizonyító emberek megbízást kapnak a többi embertől érdekeik képviseletére, akik jogosultak a megbízatást visszavonni, amennyiben a megbízott nem az ő érdekeiket képviseli. A most megbukott diktatúra rendszerében a nyugati civilizáció polgári demokráciának nevezett elve szerint történik a hatalmat gyakorlók kiválasztása. A társadalmat megosztják rész-érdekek egymással szembeállításával. Az egyes rész-érdekeket a pártok képviselik, amelyek programokat – ténylegesen ígéretlistát - készítenek, hiszen annak betartása rájuk sem

Mit

- 28 -

kötelező18, hiszen bármit is ígérnek, hatalomra kerülésük esetén az diktatúra iránymutatásaként kell a helytartóságot kormányozni. A választási kampányidőszakban megtévesztéssel azt sugallják, hogy hatalomra kerülésük esetén az ígéretlistájukban leírtakat valóra váltják. A jelölteknek, akik a párt színében indulnak a választásokon, a megtévesztés elfogadtatása és – hatalomra kerülés esetén – az ígéret megszegése a feladatuk. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az értékek teremtése és felhasználása, vagyis az igény és a lehetőség összhangja a lelki, szellemi és anyagi életfeltételek kielégítésének módszere. A pénz kizárólag értékcsere-eszköz, ezért fedezete az anyagtalan és anyagi értéknövekedés. A most megbukott diktatúra rendszere a kínálat-monopóliumokat szolgálja ki. Ennek megfelelően a kínálat által manipulált kereslet összhangnélkülisége működteti. Ez az összhangnélküliség váltotta ki az erkölcsi bukást, ami gazdasági és társadalmi válságot okozott. A látszat-értéket képviselő (tehát érték-fedezettel nem rendelkező) pénz önmagát növeli, ezzel törvényszerűen elszakad a létrehozott és létrehozható értéktől. (Már legalább tíz éve átlépte a fedezetnélküliség a kritikus 50 %-os határt.) Mindezeket a mátrix-elmélet fogalja össze, ezért annak leírását – önmagam plagizálásával – az Első Fokozat anyagából másolom ide:

18 A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.

Az ilyen, akár megtévesztő, akár nem megtévesztőnek ítélt nyilatkozatok a választó érdemi szavazási döntését befolyásolják és nem a már kialakult szavazói döntésnek megfelelő, a szavazat leadásához szükséges (és így a büntetőjog által védett) választási eljárási rend biztonságát sértik.

(KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG Nyom. 44/2007. sz. határozata - http://szkszhu.szksz.com/lu070308.doc)

Mit

- 29 -

„A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)”

1. Alapértelmezések Gazdaság - közgazdaság Az önellátás A gazdaság szerkezete A gazdaság szabályrendszere 2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)

A természetellenes mátrix-elmélet A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió

3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetes mátrix-elmélet A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország

____________________________________________________________

1. Alapértelmezések Ahhoz, hogy megértsük az irányítási és vezetési feladatok összefüggésrendszerét (Mátrix-elméletet), ismerni kell azokat a fogalmakat, amelyek ezt a rendszert alkotják, kiemelten a közgazdaság és az önellátás fogalomkörét, szorosan vett kapcsolataikkal együtt. Mindkét fogalom értelmezésénél a magyar nyelvből indulok ki.

Gazdaság - közgazdaság A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és értékhasználó feladatainak egységét jelenti. Tehát a gazdaság az értékhez kötődik. Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki, szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték – és az ezt teremtő, őrző és használó gazdaság – nem korlátozódik kizárólagosan annak egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket. Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a gazdaság vagyonát alkotja. Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága. A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek jelentik a köz(össég) gazdaságát.

Az önellátás Minden gazdaság arra törekszik, hogy az önmaga által létrehozott értékek biztosítsák életfeltételeit. Az ember életfeltételei lelkiek, szellemiek és anyagiak, vagyis ugyanazt a hármas egységet mutatják, mint a gazdaságban létrehozott, őrzött és felhasznált értékek.

Mit

- 30 -

A gazdaság működtetésének lehetőségeit (vagyis a gazdálkodást – ökonómiát) meghatározza az az élettér (környezet – ökológiai), amelyben tevékenységét kifejti. A családi gazdaságok határozzák meg azokat az igényeket, amelyek az életfeltételekből erednek, és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek teljesítéséhez szükségesek, függetlenül attól, hogy életterük lehetővé teszi-e igényeik kielégítését saját lehetőségeivel. A különböző szintű és élettér-jellemzőkkel rendelkező gazdaságok különböző mértékben tudják az életfeltételek által meghatározott igényeiket önmaguk kielégíteni, ezért alakul ki természetes módon a különböző gazdaságok közötti értékcsere-rendszer. A gazdaságok közötti értékcsere legegyszerűbb módja a közvetlen csere az értékazonosság elve alapján. Abban az esetben, amikor nem lehetséges a közvetlen csere, az értékek cseréje közvetett módon, egy értékközvetítő eszköz, a pénz közbeiktatásával történik. Az alapértelmezések összefoglalása a gondolkodási mód minta (paradigma) váltás megalapozása érdekében: 1. A gazdaság a lelki, szellemi és anyag értékek teremtésének, őrzésének és

használatának szerves egysége, tehát nem az anyagi értékekre vonatkozik kizárólagosan.

Mivel a vagyon a teremtett, őrzött és használt értékek összessége, a fogalma nem korlátozódik az anyagi értékekre.

2. Az önellátás az értékek értékazonos cseréjének összehangolt rendszere. 3. A pénz értékközvetítő eszköz, tehát csereértékét az általa közvetített érték (fedezet)

határozza meg.

A gazdaság szerkezete A gazdáság működtetését (a gazdálkodást) két részének szerves egysége határozza meg: - az élettér, amely a gazdálkodás színtere, a gazdálkodás alapfeltételeinek meghatározója –

alapvetően a földrajzi terület, - az ember, aki lelki, szellemi és anyagi értéket teremt, őriz és használ. Jellegéből adódóan a gazdálkodás állandó (statikus) része az élettér, változó (dinamikus) része pedig az ember. Az egy gazdaságban élő emberek döntik el – egyéni jellemzőik által csoportokat (társadalmi csoportokat) alakítva ki -, hogy életterüket hogyan használják értékteremtésre, értékőrzésre és értékhasználatra. A két rész egymást erősítve önmagát erősítő (szerves) egysége egy kétdimenziós táblában (mátrixban) foglalható össze:

Ember

Iránymutatás

Élettér Társadalmi csoportok

Földrajzi terület Gazdaság

Az iránymutatás a társadalmi csoportokon (vagy – diktatúrában - egy társadalmi csoporton) keresztül határozza meg egy földrajzi terület gazdaságát.

Mit

- 31 -

A gazdaság szabályrendszere Az iránymutatás határozza meg a társadalom együttélési szabályait (a jogrendszert), vagyis azt, hogy az ember hogyan alakítja ki gazdálkodását, a családtól az államig. Ebből eredően a jogrendszer szintjei a következők: a szabályozás vezérelve az iránymutatás, amely egy korszak fejlettségnek megfelelő irányelv-rendszert jelöl ki, és az azt megvalósító mindennapi élet együttélését meghatározó szabályozásban válik az irányítás-vezetés gyakorlati eszközévé. A magyar nyelv kifejezi ezeket a szinteket: Alkotmánynak nevezi az iránymutatást (az alkotó alkotásának használatára vonatkozó alapszabályokat), Alaptörvénynek az irányelveket és törvénynek a mindennapi élet együttműködési szabályait. A gazdálkodást meghatározó iránymutatás dönti el, hogy önellátó szabadságot ad-e az államnak, és a kötelességek és jogok egységében megmutatkozó szabadságot ad-e az embernek, vagy elvonja azt az államtól és az embertől egyaránt a szabadság jogát. Amennyiben az iránymutatás a föld egészét és annak részeit (földrészeket, országokat) a teremtés, megőrzés, használat hármas egységében működteti, akkor érvényesül a gazdaság minden élő és élettelen alkotóelemének szabadsága. Amennyiben az iránymutatás megbontja az eredendő hármas egységet, akkor a gazdaság minden szintje elveszíti önállóságát, ezzel megszűnik az alkotórészek szabadsága, ami a szeretettel megvalósuló természetes életmódot jelent. A megbontott hármas egység azt jelenti, hogy az iránymutatással egy társadalmi csoport saját érdekeinek rendeli alá a gazdaságot, és ezzel elveszi a többi társadalmi csoport természetes gazdálkodáshoz való jogát. Ez a természetellenesség kihat az emberiség életterének minőségére is, hiszen – mint a jelenlegi válság is mutatja – az értékek őrzése alárendelődik az életfeltételt biztosító z termelésnek (ami a teremtés helyébe lép) és a használatnak. A szabadságától megfosztott államok kiszolgáltatottak, ezért össze lehet vonni azokat egy szövetségi államba (föderációba), ahol a gazdaság irányításának alulról épülő természetes szintjei helyébe lép a felülről leosztó, diktatórikus irányítási-vezetési rendszer. A szabadságukat megőrző államok az önellátás által meghatározott igény-lehetőség összhang megteremtésre államszövetséget (konföderációt) hoznak létre.

2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)

A természetellenes mátrix-elmélet Az ezeregyszáz év alatt hadsereggel kiépített gyarmatbirodalom gazdasági politikáját ideologizálta meg Paul Samuelsen 1970-ben a megbomlott hármas egységet magyarázó mátrix-elmélettel, amelyben a gazdaság iránymutatását a dinamikus (változó) elem fölé helyezett, értékközvetítőből értékteremtővé torzított pénz uralma gyakorolja. Simon Peresz fejtette ki ezt hírhedt, 2007. október 10-i beszédében: „manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni… Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra

Mit

- 32 -

kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát”19. Nem a szerves egységben élő emberiséget tette meg iránymutatása közvetítőjének, hanem egy társadalmi csoportot, azt, amelyik alkalmas arra, hogy helytartója legyen a természetellenes gondolkodási módnak. Ezzel meghamisította a mátrix valódi felépítését: Az embertől elvette azt a jogot, hogy önmaga gazdája legyen. Természetes életterével együtt kiszolgáltatottá tette, és eladható áruként megfosztotta lelki, szellemi és anyagi értékek teremtésének, őrzésének és használatának jogától. Az „Ember” helyébe a befektetők nyereséget termelő kínálat-monopóliuma lépett, az „Élettér” helyébe az a karantén, amelyben a kereslet manipulációjának elfogadására idomított rabszolgák termelnek és fogyasztanak.

A változó elemeket nem az emberiség alkotja, amely önmaga igényeinek kielégítésére lehetőségeket határoz meg az állandó élettér adottságai szerint, hanem egy, önmagát kiválasztottnak nevező embercsoport tagjai, akik önmaguk érdekeinek megfelelő termék- és szolgáltatás kínálatot erőszakolnak a kirekesztettekre. Az állandó elemek nem az igényeket kielégíteni képes lehetőségek alapját jelentik, hanem a kirekesztett emberek és kordába terelt életterük önmaguk elleni terroreszközeit. A kínálat-monopólium kialakulása kínálat-diktatúrát hozott létre, amely azt jelenti, hogy a samuelseni mátrix-rendszer a kínálat által manipulált kereslet elvét képviseli. Az a gazdasági irányítási rendszer, amely a világválságot előidézte, szövetségi államként (föderációként) automatikusan vészhelyzetbe sodorta a szabadságuktól megfosztott államokat, és az azokban élő embereket. Mi ezt az Európai Unió tagjaiként szenvedtük, szenvedjük el.

19 Simon Peresz és a mélymagyarok - 2007. november 09., péntek, 12:10 - http://hvg.hu/velemeny/20071109_peresz_izrael

Mit

- 33 -

A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió

Liberális-kapitalista föderáció (EU) Lisszaboni Szerz ődés Iránymutatás (Alkotmány)

Liberális diktátum (Magyarországon: Alaptörvény) Irányelvek (Alaptörvény)

Irányítás ellen őrzés Végrehajtás

Liberális-kapitalista föderáció (EU)

A föderáció (szövetségi állam) tagországa

EU szervezetei Tagállamok államhatalmi szervezetei

Európai Tanács Kormány EU Parlament Országgy űlés

EU: utasítások, Tagállam: Végrehajtási utasítás

Települések és

társadalmi csoportok önkormányzatai

Nem részei a döntési folyamatnak

Hatalomgyakorlás eszközeinek lebontása,

önkormányzatiság eszközeinek

korlátozása, a hatalomgyakorlás

iránya szerint csökkenő mértékben

Föderáció polgára (Európai polgár)

Választással manipulált, jogai érvényesítésében korlátozott

A föderáció elveszi a tagállamok legfontosabb függetlenségi jogait, ténylegesen szövetségi államként működik. Választási rendszere a választók megtévesztésével létrejött, a diktatúra helytartóságaként működő képviseleti- törvényhozói rendszert alakít ki. A pártrendszer lényege a megosztottság fenntartása. A választáson induló pártok a liberális-kapitalista gondolkodási módot fogalmazzák meg, súlyponteltolódással, támogatóik kívánsága szerinti ígéretlistát összeállítva, amelyet – természetesen – hatalomgyakorlási helyzetbe kerülve nem teljesítenek. Az irányítási feladatokat a föderáció vezető testülete végzi (az EU esetében az Európai Bizottság), amely döntései kötelező érvényűek a tagállamokra. A végrehajtás a tagállamok törvényhozó és hatalomgyakorló szervei kezében van, amelyek a föderáció vezetésének irányítása szerint lebontják a települések, állampolgárok és szervezetek részére a feladatokat. A vagyonnövelés a „befektetők” (a bankok és a multinacionális cégek) érdekeinek kiszolgálása érdekében történik. Ennek megfelelően az államok kiszolgálják az idegen érdeket képviselő gazdaságot. Összefoglalva: a föderáció központosított hatalomgyakorlás, amely a hatalomgyakorlás eszközeinek összevonásával (integrálásával) a felülről leosztott feladatokon keresztül működik.

Mit

- 34 -

3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)

A természetes mátrix-elmélet A természetes mátrix-elmélet alapját Kmetty János 1926-ban megjelent alkotmányjogi tankönyve tartalmazza: „A Szent Korona testének két része van: a terület és az ember.” Ezért mondható, hogy a természetes mátrix-elméletet a Szent Korona Értékrend jelenti, amelyben az állandó (statikus) elem a terület, amely településekből felépülő elidegeníthetetlen egység, a változó elem pedig a társadalmi csoportokból alkotott szerves egységben élő ember.

Lényege, hogy az irányítás-vezetés a mátrix oszlopainak és sorainak találkozási pontjain keresztül működik. Minden döntés visszacsatol az illetékes vezetőhöz (a választók érintett csoportjához). Amennyiben egy adott helyzetben nem azonos az állandó és változó érdek szerinti döntés, akkor kell a közös vezetőnek (népakaratnak) beavatkozni. Ennek egyenes következménye, hogy az elöljáró és képviselő megválasztásától haláláig terjedő időszakban mindaddig betölti ezt a tisztséget, amíg - egészségi állapota miatt le nem kell mondania, - önként le nem mond, vagy - a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt vissza nem hívják. A visszahívás következményei a történelem során egyaránt súlyosak, de különbözőek voltak, tekintettel arra, hogy a képviselői tisztség elvesztésének oka a választók (kivetítve: a Haza) elárulása. Hagyományainkban ez így érvényesült: ha a bíró, vagy a kapitány elvesztíti a bizalmat, leteszik: karddal, száműzetéssel, vagy szolgává alázással. (Kézai Simon után)

Mit

- 35 -

A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország

A Gondoskodó Magyarország adja „a mintát az emberi életre” (Németh László). A Szent Korona Értékrend szerinti természetes mátrix-elmélet

- hatalomgyakorlásának szabályozását „Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény” tartalmazza (http://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf),

Mit

- 36 -

- az elöljárók és képviselők választásának szabályozása „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvényben” szerepel (http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf).

A Szent Korona Értékrend Akadémia Második Fokozata „Hogyan” címében foglalkozunk ennek részletes kifejtésével. Témajegyzékét a http://nemzetiegyseg.com/ elosztó-honlap Alapoldala (http://nemzetiegyseg.com/indexalap.html) és Indítóoldala (http://nemzetiegyseg.com/inditooldal.html) tartalmazza. A Szent Korona Értékrend szerinti Európai Konföderáció természetes mátrix-elméletet vagyis a gondolkodási mód minta (paradigma) váltással az Európai Uniót felváltó Európai Konföderáció Teremtő iránymutatására (Alkotmányára) épülő Irányelvek (Alaptörvény) leírása „Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezetben” olvasható (magyarul: http://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacio.pdf, angolul: „Treaty Project of the European Confederation” - http://nemzetiegyseg.com/EUKonfoderacioangol.pdf, németül: „Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes” - http://nemzetiegyseg.com/EuropaiKonfoderacionemet.pdf) Az Európai Konföderációhoz vezető mintafogadás előkészítésének eszköze az EU-no-EK-yes” honlap http://eu-no-ek-yes.com/.

Hogyan

- 37 -

A Szent Korona Értékrend bevezetésének

M U N K A T E R V E

(a Választási főtörvény - http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf - ideiglenes végrehajtási utasítása)

Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul meg, akik elfogadják a közszabadságot megvalósító Szent Korona Értékrendet az emberi élet alapjaként.

A munkaterv - módszere a településektől (alulról) építkezés, amely időszerű adatai a „ Nemzeti egység

honlaptérképe” folyamatosan frissített honlapon, - eszköze a teljes önellátás-szervezés (közvetlen címe: Települési Önellátó Rendszer -

http://nemzetiegyseg.com/Onellato.html),

- ismeretátadó anyagai a „miért-mit-hogyan” arisztotelészi kérdésre adott válaszként http://nemzetiegyseg.com/indexszke.html honlap jobb oldalán,

- irányító adatai a Települések összehangolása - http://nemzetiegyseg.com/Telepules.html - honlapon

szerepelnek.

Hogyan

- 38 -

A munkaterv vázlata:

Tevékenység Neve Végzője Leírása

I. Előkészítés Tanítók A Szent Korona Értékrend ismertetése

(Átadó és Gyakorlati Szerek)

II. Településeken végzett tevékenységek

Települési előkészítők

Települési Törvény elkészítése

Nemzetgyűlési képviselők választása

Követek jelölése a Járási Önkormányzatokba

III. Járásokban végzett tevékenységek

Járási Önkormányzatok

Járási Törvény elkészítése

Alsóházi képviselők, követek jelölése

a megyei Önkormányzatokba

IV. Megyékben végzett tevékenységek

Megyei Önkormányzatok

Megyei Törvény elkészítése

Nemzeti Tanács tag, Felsőházi képviselők, követek

jelölése az Országos Önkormányzatokba

V. Országos összehangoló tevékenység

Országos Önkormányzatok

Államelnök, Miniszterelnök, Miniszterek,

minisztériumi elöljárók és nemzetközi szervezetek

követeinek jelölése

VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

Nemzetgyűlés Tagjai

A jelenlegi Alaptörvény hatályon kívül helyezése, Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának Visszaállítása a Szabadság Alkotmányával, Alaptörvény elfogadása, Elöljárók és képviselők megbízatásának megerősítése

Hogyan

- 39 -

I. Előkészítés

Azok, akik vállalják, hogy összehangolói lesznek az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítésének, Továbbadó Szert tartanak. 1. A Továbbadó Szer helye és időpontját az igényeknek megfelelően szervezzük 2. A Továbbadó Szeren a résztvevők által vállalt feladatok:

- a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének kialakítása cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona rezgését;

- a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek általános, részeinek érdekcsoportonkénti megismertetése

cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona Értékrend közszabadsága mit jelent általában, és az ő településére, vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára vonatkozóan;

- a megismertek gyakorlattá tétele cél: a települések önellátásra történő felkészülését jelentő Települési törvény

elkészítése és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok, szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása.

3. A Továbbadó Szeren tartott ismeretátadás dia és video segédlettel

Első nap

A nap címe: A Szent Korona Értékrend általános ismertetése 10.00-11.00 Az Átadó Szer ünnepélyes megnyitása 11.00-17.00 Gondoskodó Magyarország Közben ebédszünetet és óránként kávészünetet tartunk 17.00-19.00 Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell Közben óránként szünetet tartunk

Második nap

A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód elemző és gyakorlati összevetése

09.00-19.00 A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona

értékrenden alapuló természetes rendszer Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk

Hogyan

- 40 -

A részterületek elérhetősége Emberi környezet:

Szakterület A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés

Települések összehangolása - http://nemzetiegyseg.com/Telepules.html

A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? - Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?

Jog és közigazgatás - http://nemzetiegyseg.com/Jog.html

Természetesség vagy természetellenesség?

Vallás - http://nemzetiegyseg.com/Vallas.html

A vallás a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének eszköze?

Kultúra és tudomány - http://nemzetiegyseg.com/Kultura.html

A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság?

Egészségügy - http://nemzetiegyseg.com/Egeszsegugy.html

Egészség, vagy használható állapot?

Nevelés, oktatás - http://nemzetiegyseg.com/Neveles.html

Nevelés vagy idomítás?

Védelem - http://nemzetiegyseg.com/Vedelem.html

A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója?

Család, korosztályok - http://nemzetiegyseg.com/Csalad.html

A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? - Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember?

Nemzetiség - http://nemzetiegyseg.com/Nemzetiseg.html

A nemzetiség a természetes különbözőség egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság, szétszakítottság forrása?

Gazdaság

Szakterület A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend

közötti különbségre vonatkozó kérdés

Gazdaság általános jellemzői - http://nemzetiegyseg.com/Gazdasag.html

A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? - Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől?

Államháztartás (költségvetés) - http://nemzetiegyseg.com/Koltsegv.html

Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?

Mezőgazdaság és élelmiszeripar - http://nemzetiegyseg.com/Mezogazd.html

A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat?

Ipar - http://nemzetiegyseg.com/Ipar.html

Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? - Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?

Hogyan

- 41 -

Szakterület

A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés

Szolgáltatás - http://nemzetiegyseg.com/Szolgaltatas.html

A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás?

Idegenforgalom - http://nemzetiegyseg.com/Idegenf.html

Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés?

Kereskedelem - http://nemzetiegyseg.com/Kereskedelem.html

A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése?

Szállítás, közlekedés - http://nemzetiegyseg.com/Szallitas.html

A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?

Harmadik nap

A nap címe: A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája

10.00-16.00 A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona

Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk 16.00-19.00 EU-sarc Közben óránként szünetet tartunk

Negyedik nap

A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód részeinek összevetése

09.00-12.00 Eszmei gondolkodási mód (paradigma) váltás Közben óránként szünetet tartunk 12.00-13.00 Ebédszünet 13.00-16.00 Jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás Közben óránként szünetet tartunk 16.00-19.00 Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás (településektől induló,

teljes önellátás) Közben óránként szünetet tartunk 19.00-19.30 Az Akadémia zárása – Összegzés

Hogyan

- 42 -

Hogyan

- 43 -

II. Településeken végzett tevékenységek

A Továbbadó Szeren, illetve azt követően, küldetését a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok saját településen kezdik el tevékenységüket.

1. Az egy településen élő Tanítók előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen.

a./ A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott

tevékenységvégzése jelenti.

Amennyiben a Továbbadó Szeren egy adott települést csak egy személy képviseli, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó anyagainak felhasználásával.

b./ A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi.

c./ Az adatlapon szereplő adatokat a Települési Önellátó Rendszer (http://nemzetiegyseg.com/Onellato.html) egyik számítógépes programjával elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik.

Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét.

Rendelkezésünkre áll az az adatbázis, amely minden település (kerület) adatainak egy jelentős részét magában foglalja, szükséges és elégséges alapot ad Települési Törvény elkészítéséhez és ezzel az elöljárók és képviselők kiválasztódásához. Az adatbázis a Szent Korona Értékrend mátrixa szerint a terület és a társadalmi csoportok kettős egységét jelenti, az alábbiak szerint:

Hogyan

- 44 -

A rendelkezésre álló adatok (minta: Budapest XVIII. kerület és Borsodnádasd, de a

csonkaországi összes település adata elérhető a http://nemzetiegyseg.com/indexmatr.html címen)

Budapest esetében a kerületek jelentik a választási egységeket, egyéb települések választási csoportokat határoznak meg, amelyek járásonként képeznek választási egységeket. Ez utóbbit mutatja be Borsodnádasd, amely az ózdi járás választási egységébe tartozik, az alábbiak szerint: Területe: Arló, Bánréve, Borsodbóta, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Farkaslyuk, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Ózd, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony

Hogyan

- 45 -

Az adatbázisban egységesen meglévő adatok:

Budapest XVIII. kerület általános adatai:

Polgármester Irsz. Helység Utca, hsz. Telefon E-mail Honlap

Országgyűlési képviselő

Ughy Attila 1184 Budapest XVIII. kerület

Üllői út 400.

1/296-1330

[email protected]

Kucsák László (FIDESZ), Ughy Attila (FIDESZ)

2010. január 1. - Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Választók

Lakósok Terület Lakás Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop.

77 407 93 652 3 860 43 545 0,0412164 2,1506947 181 1200

Borsodnádasd általános adatai:

Polgármester Irsz. Helység Utca, hsz. Telefon E-

mail Honlap Országgyűlési

képviselő

Kormos Krisztián 3671 Borsodnádasd Alkotmány u. 3. 0 0 0 Riz Gábor (FIDESZ)

2010. január 1. - Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Választók

Lakósok Terület Lakás Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop.

2 886 3 605 2 807 1 386 0,7786408 2,6010101 10 79

Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye:

Budapest XVIII. kerület

EU csatlakozási népszavazás – Forrás:

https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Szavazó Igen Nem Nem sz.

40 587 33 492 7 095 43 915

EU sarc (mFt) - Forrás: http://nemzetiegyseg.com/eusarc.html

2004 május 1-ig (mFt) 83 619 2004 május 1-től 38 154

2 005 41 971 2 006 42 074 2 007 42 181 2 008 42 286 2 009 42 392 2 010 70 239

Összes 402 915

Hogyan

- 46 -

Borsodnádasd

EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Szavazó Igen Nem Nem sz. 1 274 1 144 130 1 612

EU sarc (mFt) - Forrás:

http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html 2004 május 1-ig (mFt) 3 219

2004 május 1-től 1 469 2 005 1 616 2 006 1 620 2 007 1 624 2 008 1 628 2 009 1 632 2 010 2 704

Összes 15 510

Budapest XVIII. kerületre vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint:

összes fő

Összes ebből anyagi

ebből nem

anyagi

életfeltétel biztosításnál:

lakás

Nemzeti vagyonnövekedés

megosztása

Vagyon-növekedés

meg-osztása %

millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év 468 260 189 644 278 616 93 652 5 000 000 /fő Életfeltétel biztosítás 41% 191 986 115 191 76 795 43 545 4 408 910 /család

családfenntartás 20% 38 397 23 038 15 359 881 777 /család élelmezés 30% 57 595 34 557 23 038 1 322 654 /család egyéb ellátás 30% 57 595 34 557 23 038 1 322 654 /család lakásfenntartás 20% 38 399 23 039 15 360 881 825 /család

Közkiadás 34% 159 208 15 920 143 288 93 652 1 699 995 /fő állam működtetés 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő nevelés, oktatás 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás

10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

nyugdíj 18% 28 657 2 865 25 792 305 994 /fő

közlekedés (személyszállítás)

10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

energiaellátás, közellátó szolgáltatás

10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

védelem 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő kultúra, művészet 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

települési működtetés (közigazgatás)

10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

tartalék 2% 3 191 319 2 872 34 073 /fő Fejlesztés, kiegészítés 25% 117 066 58 533 58 533 93 652 1 250 010 /fő

közlekedés (áruszállítás)

20% 23 413 11 706 11 707 250 000 /fő

kereskedelem 20% 23 413 11 706 11 707 250 000 /fő idegenforgalom 10% 11 706 5 853 5 853 124 994 /fő

fejlesztés település közvetlen érdekében

40% 46 826 23 413 23 413 500 000 /fő

fejlesztés település közvetett érdekében

10% 11 708 5 854 5 854 125 016 /fő

Hogyan

- 47 -

Borsodnádasdra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint:

összes fő


ebből nem

anyagi

életfeltétel biztosítás-nál: lakás


megosztása

Vagyon-növekedés

meg-osztása %

millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év 18 025 7 299 10 726 3 605 5 000 000 /fő

Életfeltétel biztosítás

41% 7 390 4 434 2 956 1 386 5 331 890 /család

családfenntartás 20% 1 478 886 592 1 066 378 /család élelmezés 30% 2 217 1 330 887 1 599 567 /család egyéb ellátás 30% 2 217 1 330 887 1 599 567 /család lakásfenntartás 20% 1 478 886 592 1 066 378 /család

Közkiadás 34% 6 128 612 5 516 3 605 1 699 861 /fő állam működtetés 10% 612 61 551 169 764 /fő nevelés, oktatás 10% 612 61 551 169 764 /fő


10% 612 61 551 169 764 /fő

nyugdíj 18% 1 103 110 993 305 963 /fő


10% 612 61 551 169 764 /fő


10% 612 61 551 169 764 /fő

védelem 10% 612 61 551 169 764 /fő kultúra, művészet 10% 612 61 551 169 764 /fő


10% 612 61 551 169 764 /fő

tartalék 2% 129 14 115 35 786 /fő Fejlesztés, kiegészítés

25% 4 507 2 253 2 254 3 605 1 250 208 /fő

közlekedés (áruszállítás)

20% 901 450 451 249 930 /fő

kereskedelem 20% 901 450 451 249 930 /fő idegenforgalom 10% 450 225 225 124 826 /fő


40% 1 802 901 901 499 861 /fő


10% 453 226 227 125 661 /fő

Hogyan

- 48 -

Az adatbázisban kijelölt adatok

Közintézmények

Típus Szervezet

(kirendeltség) száma20

Szakképzett foglalkoztatott21

Szakképzetlen foglalkoztatott22

Önkormányzat Tűzoltóság Rendőrség Posta Helyi közlekedés Energia-, víz- és csatornaszolgáltatás

Művészet

Művészeti ág Intézmények száma23


Egyéb foglalkoztatott25

Népművész Iparművész Festő Grafikus Szobrász Építész

Tudomány

Tudományág Intézmények száma26



Társadalom-tudomány Természet-tudomány

20 Szervezet (kirendeltség) száma: A közintézmény típus feladatát ellátó szervezetek (intézmények) száma 21 Szakképzett foglalkoztatott: a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 22 Szakképzetlen foglalkoztatott: nem a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 23 Intézmények száma: A művészeti ághoz tartozó intézmények száma 24 Szakképzett foglalkoztatott: a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű 25 Egyéb foglalkoztatott: nem a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 26 Intézmények száma: A tudományághoz tartozó intézmények száma 27 Szakképzett foglalkoztatott: a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű 28 Egyéb foglalkoztatott: nem a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott

Hogyan

- 49 -

EgészségügyEgészségügyEgészségügyEgészségügy

Típus Szakirányú végzettségű

orvos29

Nem szakirányú végzettségű

orvos30

Szakképzett ápoló31


Családorvosi rendelő Szakrendelő Kórház, klinika Menőszolgálat Állatorvosi rendelő Állatkórház

Ellátottság33 Egészségügyi helyzet34 Nő Férfi

Kórházi ágy (db) Érrendszeri beteg Háziorvos (fő) Daganatos beteg Tüdőszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Alkoholista Rákszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Drogfogyasztó AIDS szűrésen résztvevők (fő) AIDS fertőzött Állatorvos (fő) Állatkórház férőhely (állat db)

Nevelés - oktatás 1. Oktatási intézmények:

a./ Bölcsőde

Típus35 Gyerek36 Szakképzett óvónő37

Egyéb foglalkoztatású38

29 Szak-irányú végzettségű orvos: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 30 Nem szakirányú végzettségű orvos: nem az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 31 Szakképzett ápoló: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező ápolók száma 32 Egyéb foglalkoztatott: egészségügyi szakirányú végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott 33 Ellátottság tábla: a település egészségügyi ellátottságának regisztrálása A sor megnevezése szerinti adatokat kell beírni, a zárójelben szereplő egység szerint. 34 Egészségügyi helyzet: a település egészségügyi helyzetét jellemzi, nemenkénti megoszlásban. Az adatokat a sorokhoz tartozó személyek számának megfelelően kell megadni. 35 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 36 Gyerek: A bölcsődébe beíratott gyermekek száma 37 Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű nevelő 38 Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb foglalkoztatású személy

Hogyan

- 50 -

b./ Óvoda

Típus39 Gyerek40 Szakképzett óvónő41


c./ Általános iskola

Típus43 Tanuló44 Szakképzett pedagógus, szakoktató45


d./ Középiskola

Típus, szak47 Tanuló48 Szakképzett pedagógus, szakoktató49


39 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 40 Gyerek: Az óvodába beíratott gyermekek száma 41 Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű óvónő 42 Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb foglalkoztatott 43 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 44 Tanuló: beíratott tanulók száma 45 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanító, tanár vagy szakoktató 46 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott 47 Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az intézmény jellege (gimnázium, szakközépiskola stb.) 48 Tanuló: beíratott tanulók száma 49 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanár vagy szakoktató 50 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott

Hogyan

- 51 -

e./ Felsőfokú

Típus, szak51 Hallgató52 Szakképzett pedagógus, szakoktató53


51 Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az intézmény jellege (egyetem, főiskola, kar, szak) 52 Hallgató: beiratkozott hallgatók száma 53 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanár vagy szakoktató 54 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott

Hogyan

- 52 -

Védelem

1. Események55

2005 2006 2007 2008 2009 2010 Személy elleni támadás56 Zsebtolvajlás57 Személyi tárgy elleni bűncselekmény58

Lakás elleni bűncselekmény59

Rablás60 Betöréses lopás61

2. Védelmi eszközök62

Típus Magánszemély63 Vállalkozás64 Közintézmény65 Összes66 Személyi riasztó Személyi tárgyőrző Kerékpár és motorkerékpár riasztó

Gépkocsi riasztó Gépkocsi indításgátló Lakásvédelmi rendszer

Épületvédelmi rendszer

55 Események: A táblázat a település közbiztonsági helyzetének alakulását mutatja be. 56 Személy elleni támadás: gyilkosság, fizikai bántalmazás, becsületsértés, rágalmazás; 57 Zsebtolvajlás: közterületen, tömegközlekedési eszközön ruhából, vagy táskából történő lopás; 58 Személyi tárgy elleni bűncselekmény: ingatlan rongálás, illetve közlekedési eszköz eltulajdonítás, vagy rongálás, amelynek helyszíne közterület; 59 Lakás elleni bűncselekmény: lakás, lakóház, telek elleni, annak megrongálására, vagy megsemmisítésére irányuló cselekmény (gyújtogatás, robbantás); 60 Rablás: személyes tárgy erőszak alkalmazásával történő eltulajdonítása; 61 Betöréses lopás: más tulajdonát képező ingatlanba történő behatolás és az abban lévő ingóságok eltulajdonítása. 62 Védelmi eszközök: A táblázat azt fejezi ki, hogy a személy- és vagyonvédelem eszközeit a településen milyen mértékben alkalmazzák. Az adatok a védelmi eszköz használati arányát fejezik ki a teljes potenciális alkalmazó %-ában. 63 Magánszemély: természetes személy, kortól, nemtől függetlenül; 64 Vállalkozás: gazdasági társaság, profiltól függetlenül; 65 Közintézmény: önkormányzat, rendőrség, iskola, könyvtár, múzeum, templom (imaház) stb. 66 Összesen: az előző oszlopok összesítése.

Hogyan

- 53 -

Család

Korosztályok és nemek adatai:

Nemek és korosztályok - 2009. évi adatok forrás:

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2011

Ifjú kor 0 Aktív kor 0 Idős kor 0

Nők

Összes 0 Ifjú kor 0 Aktív kor 0 Idős kor 0

Férfiak

Összes 0 Családok adatai67:

Aktív korú 69 Nő Férfi

Nyugdíjas70 Egy háztartásban

élők Gyermekek68

Dolgozik73 Nem dolgozik74

Dolgozik Nem dolgozik

Nő Férfi

Egy főre eső

jövedelem71

Lakás típus72

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

>10

67 Borsodnádasdi családok adatai: A táblázat a háztartások adatait tartalmazza. „Háztartás” itt az egy lakásban élők összességét jelenti, akik a lakás helyiségeit közösen használják, és jövedelmükkel közösen gazdálkodnak. A sorok az azonos számú személyt magában foglaló háztartásokra vonatkoznak. 68 Gyermekek: kiskorú, vagy nappali tagozatos tanulmányokat folytató fiatal felnőtt; 69 Aktívkorú (nemenkénti megoszlásban) 70 Nyugdíjas: nyugellátásban részesül; 71 Egy főre eső jövedelem: = a sor szerinti háztartások átlagos háztartásonkénti egy főre eső jövedelme. 72 Lakás-típus 1 = családi ház 2 = társasházi főbérleti lakás 3 = idegen tulajdonú házban főbérleti lakás 4 = szolgálati lakás 5 = albérlet 73 Dolgozik: nem nyugdíjas és rendszeres munkanélküli segélyen kívüli jövedelemmel rendelkezik; 74 Nem dolgozik: jövedelem nélkül (munkanélküli segélyben részesül, vagy a nélküli);

Hogyan

- 54 -

Ifjúkor

Ifjúkorúak általános adatai

Ifjúkorúak általános adatai - 2009. évi adatok forrás:

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2011

0-2 éves 0 3-5 éves 0 6-13 éves 0 14 éves 0 15-17 éves 0 Összesen: 0

1. 14 év alatti fiatalok75

Lány Fiú77 Mindösszesen78 Korcsoport76 Intézménybe

beíratott79 Összes Intézménybe

beíratott Összes Intézménybe

beíratott Összes

-6 6-14

75 14 év alatti fiatalok: A táblázat a 14 év alatti (óvodás és általános iskoláskorú) gyermekek adatait tartalmazza. 76 Korcsoport: A sorok a korcsoportot jelentik. 77 Nemenként kell beírni, hogy hány gyerek tartozik összesen az adott korcsoportba, és közülük hányan járnak óvodába vagy iskolába. 78 A nemenkénti adatokat a mindösszesen rovatban kell összegezni. 79 Intézménybe beíratott: A korcsoportnak megfelelő intézménybe (bölcsőde, óvoda, általános iskola) beíratott gyermekek száma

Hogyan

- 55 -

2. 14 – 18 éves80:

Típus81 Nem Gimn.82 Mgazd.83 Ipar 84 Keresked85 Vendég-látás86

Szolgál-tatás87

Szállítás88 Egyéb89 Munka-nélküli 90

Összesen91

Lány ------ Középiskola

Fiú ------ Lány ------ ------

Szakmunkásképző Fiú ------ ------

Lány ------ 15 – 18 éves nem tanul Fiú ------

80 14-18 éves: A táblázat az általános iskoláskort betöltött gyermekekre vonatkozik, nemenkénti sorpáronként. 81 Típus: Az első két sorpár a nappali tagozaton tanulók adatait tartalmazza. A továbbtanulás intézménytípusának megfelelően kell beírni az ott tanuló gyermekek számát. A harmadik sorpárba (15-18 éves nem tanul) azoknak a gyerekeknek a számát kell beírni, akik oktatási intézményben nem folytatják tanulmányaikat. 82 Gimn: gimnázium, művészeti, ipari szakközépiskola; 83 Mgazd.: 1-2 sorpárnál: mezőgazdasági szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: a mezőgazdaságban (családi gazdaságban) dolgozik; 84 Ipar: 1-2 sorpárnál: ipari szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: iparban (családi vállalkozásban) dolgozik; 85 Keresk: 1-2 sorpárnál: közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: kereskedelemben (családi vállalkozásban) dolgozik; 86 Vendéglátás: 1-2 sorpárnál: vendéglátó, idegenforgalmi szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: vendéglátásban (családi vállalkozásban) dolgozik; 87 Szolgáltatás: 1-2 sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatással kapcsolatos szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatásbansal (családi vállalkozásban) dolgozik; 88 Szállítás: 1-2 sorpárnál: szállítási, közlekedési szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: szállítási, közlekedési szakmában (családi gazdaságban) dolgozik; 89 Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 90 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 91 Összesen: az előző oszlopok összesítése.

Hogyan

- 56 -

Aktív kor

Aktív korúak általános adatai

2009. évi adatok forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp

2011

Nők 0 Férfiak 0 Összes: 0

1. Tanulók92

Nem Mező-gazda-ság93

Ipar 94 Keres-

kedelem95

Vendég-látás96

Szolgál-tatás97

Szállítás98

Jog, közgazd.

99

Egész-ségügy

100

Peda-gógus-képzés

101

Egyéb102

Összesen103

Nő Férfi

92 Tanulók: Ebben a táblázatban a nappali fels őfokú képzésben részt vev ő fiatalok adatai szerepelnek nemenkénti sorpárban (az intézmény foko zat nincs megbontva). Az oszlopok fejrészében szereplő megnevezések a következőket jelentik (a kitöltés helyét annak az intézményen belüli karnak a jellege határozza meg, amelynek a fiatal hallgatója): 93 Mezőgazdaság: mezőgazdasági vagy élelmiszeripari képzést adó intézményben tanul; 94 Ipar: műszaki és építőipari képzést adó intézményben tanul; 95 Kereskedelem: kereskedelmi képzést adó intézményben tanul; 96 Vendéglátás: vendéglátóipari képzést adó intézményben tanul; 97 Szolgáltatás: közellátó vagy szociális szolgáltatási képzést adó intézményben tanul; 98 Szállítás: szállítási és közlekedési végzettséget adó intézményben tanul; 99 Jog, közgazd.: jogi, pénzügyi, közgazdasági képzést adó intézményben tanul; 100 Egészségügy: egészségügyi képzést adó intézményben tanul; 101 Pedagógus-képzés: pedagógus végzettséget adó intézményben tanul; 102 Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 103 Összesen: az előző oszlopok összesítése

Hogyan

- 57 -

2. Nem tanuló felnőttek adatai104:

Alkalmazott 106 Életkor Nem

Közal-kal-

mazott105 Mező-

gazd.111 Ipar 112

Keres-kedelem113

Idegen-forgalom114

Szolgál-tatás.115

Szállí-tás116

Vállal-kozó107

Egyéb108 Nem

dolgo-zik109

Munka-nélküli 110

Nő 19 - 24 éves Férfi




Nő 55. év fölötti Férfi

104 Nem tanulók felnőttek adatai: A táblázat az aktív felnőtt korú (19 fölötti, nem nyugdíjas) lakósok foglalkozási adatait tartalmazzák, nemenkénti sorpárban. 105 Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 106 Alkalmazott: (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában): 107 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 108 Egyéb: az előzőektől eltérő típusú munkát végez; 109 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 110 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 111 Mgazd: mezőgazdasági, élelmiszeripari alkalmazott; 112 Ipar: könnyű-, nehéz- és energiaipari alkalmazott; 113 Keresked: kereskedelmi alkalmazott; 114 Idegenf.: Idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 115 Szolgáltat: közellátó- vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 116 Szállítás: szállítási, közlekedési alkalmazott;

Hogyan

- 58 -

Időskor

Időskorúak általános adatai


2011

Nők 0 Férfiak 0 Összes: 0

Időskorúak adatai117

Alkalmazott 119

Nem

Közalkal-

mazott118

Mgazd.124

Ipar 125

Keresk

.126

Idegenf.127

Szolgált

.128

Szállítás129

Vállal-

kozó120

Egyéb121

Csak nyug

-díjból él122

Összesen123

Nő Férfi

117 A Borsodnádasdi időskorúak adatai: A táblázat a bármilyen jogcímű nyugellátásban részesülő személyek adatait tartalmazza, nemenkénti sorpárban. 118 Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 119 Alkalmazottak (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában) 120 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 121 Egyéb: az előző jogcímekbe nem sorolható forrásból származó, rendszeres jövedelme van; 122 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 123 Összesen: az előző oszlopok összesítése. 124 Mgazd.: mezőgazdasági alkalmazott; 125 Ipar: ipari alkalmazott; 126 Keresked.: kereskedelmi alkalmazott; 127 Idegenf.: idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 128 Szolgált.: közellátó vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 129 Szállítás: szállítási vagy közlekedési alkalmazott;

Hogyan

- 59 -

Nők

Nők korcsoportonkénti adatai


2011

Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Ifjúkorú Aktív korú

Nyugdíjas

0 0 0

Nők általános adatai

Foglalkozás Korcsoport

Tanul132 Alkalmazott133 Vállalkozó134 Munka-nélküli 135

Nem dolgozik136

Csak nyugdíjból él137

Egyedül él130

Családban él131

Ifjúkor Aktívkor Időskor

130 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 131 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 132 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 133 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 134 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 135 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 136 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 137 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

Hogyan

- 60 -

Férfiak

Férfiak korcsoportonkénti adatai


2011

Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas 0 0 0

Férfiak általános adatai

Foglalkozás

Korcsoport Tanul140 Alkal-

mazott141 Vállalkozó142 Munka-nélküli143

Nem dolgozik144

Csak nyug-díjból él145

Egyedül él138

Családban él139

Ifjúkor Aktívkor Időskor


Hogyan

- 61 -

Nemzetiség

Államalapító- és államalkotó nemzetiségek 2010. - Forrás:

http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT nemzet

% fő magyar 100,00% 0 bolgár 0,00% 0 cigány 0,00% 0 görög 0,00% 0 horvát 0,00% 0 lengyel 0,00% 0 német 0,00% 0 örmény 0,00% 0 román 0,00% 0 ruszin 0,00% 0 szerb 0,00% 0 szlovák 0,00% 0 szlovén 0,00% 0 ukrán 0,00% 0 vendég 0,00% 0 Összesen: 100,00% 0

Nemzetiségenkénti adatok

Foglalkozás Korcsoport Nem

Tanul148 Alkal-mazott149 Vállalkozó150 Munka-

nélküli 151 Nem

dolgozik152 Csak nyug-díjból él153

Egyedül él146

Családban él147

Nő Ifjúkor

Férfi Nő

Aktívkor Férfi Nő

Időskor Férfi


Hogyan

- 62 -

VallásVallásVallásVallás

Vallások 2010. - Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT Vallás

% fő Római katolikus 0,00% 0 Görög katolikus 0,00% 0 Református 0,00% 0 Evangélikus 0,00% 0 Egyéb 0,00% 0 Összes: 0,00% 0

Felekezet, templom, imaház154

Hívők száma155

Szakképzett lelkész156

Szakképzetlen segéderő157

Egyéb foglalkoztatottak158

154 Felekezet, templom, imaház: Felekezet megnevezése, templom, imaház neve, címe 155 Hívők száma: Az egyházi intézmény közösségéhez tartozó hívek száma 156 Szakképzett lelkész: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, szakképzett lelkészek száma 157 Szakképzetlen segéderő: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, hitélettel kapcsolatos munkát végző személyek száma 158 Egyéb foglalkoztatottak: Az egyházi intézmény fenntartására foglalkoztatott, nem hitéleti munkát végző személyek száma

Hogyan

- 63 -

Környezetvédelem

Csatornázottság159 (km) ---------------------- ----------------------- ---------- -------------- ---------- Szennyvízemésztő160 (ház db) ---------------------- ----------------------- ---------- -------------- ---------- Háztartási hulladékgyűjtés161 (ház db) Rendszeres162 Eseti163 Nincs164 Hulladék elhelyezés 165(x) Tároló166 Megsemmisítő167 Nincs168 Közterület gondozás169 (x) Mindenütt170 Csak belterületen171 Sehol172 Tisztítószer használat173 (család) Környezetbarát174 Környezetkárosító175 Vegyes176

159 Csatornázottság: a település csatornahálózatának hosszát kell megadni km-ben. 160 Szennyvíz emésztő: azoknak a házaknak a számát kell megadni, amelyek rendelkeznek szennyvízemésztővel. 161 Háztartási hulladékgyűjtés: A megfelelő szöveg mellé azoknak a házaknak a számát kell írni, amelyekre a szöveg vonatkozik. 162 Háztartási hulladékgyűjtés rendszeres: minden hét azonos napján (napjain) történő háztartási hulladékgyűjtés; 163 Háztartási hulladékgyűjtés eseti: havonta legalább egyszer, hirdetéssel jelzett hulladékgyűjtés; 164 Háztartási hulladékgyűjtés nincs: a hulladékgyűjtés nincs, vagy rendszertelenül van megoldva. 165 Hulladék elhelyezés: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 166 Hulladék elhelyezés tárolóban: a település rendelkezik hulladéktárolóval 167 Hulladék elhelyezés megsemmisítéssel: a település rendelkezik hulladékmegsemmisítővel; 168 Hulladék elhelyezés nincs: a településen nincs sem hulladéktároló telep, sem hulladékmegsemmisítő. 169 Közterület gondozás: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 170 Közterület gondozás rendszeres: A közterület gondozását (söprés, mosás, hó-eltakarítás, csúszásgátlás, folyamatos javítás, parkosítás) a település minden közterületén rendszeresen végzik. 171 Közterület gondozás eseti: A közterület gondozást a belterületen rendszeresen végzik, a külterületeken esetenként, vagy nem. 172 Közterület gondozás nincs: A közterület gondozását rendszeresen és tervezetten nem végzik. 173 Tisztítószer használat: A megfelelő szöveg mellé a tisztítószerek használati arányát kell beírni a teljes tisztítószer-használat %-ában. 174 Tisztítószer használat környezetbarát: kizárólag természetes anyagokat tartalmazó tisztítószereket használ; 175 Tisztítószer használat környezetkárosító: kizárólag mérgező és természetkárosító anyagokat tartalmazó tisztítószereket használ; 176 Tisztítószer használat vegyes: környezetkímélő és környezetkárosító tisztítószereket egyaránt használ (nem figyeli).

Hogyan

- 64 -

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

1. Tulajdon-adatok177

Magyar használat Külföldi használat

Tulajdon (birtokjog) típus

Hektár178

Tulaj-donos

és családtag179

Alkal-mazot

t180 <20 ha181

21-50 ha182

>50 ha183

<20 ha184

21-50 ha185

>50 ha186

Családi birtok Szervezet Nagybirtok Állami földalap ----------

177 Tulajdon-adatok: A táblázat a mezőgazdasági hasznosítású földtulajdon-használók elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes tulajdontípusok adatait tartalmazzák. 178 Hektár: a tulajdontípushoz tartozó összes terület hektárban; 179 Tulajdonos és családtag: a mezőgazdasági földtulajdon tulajdonosainak és azok családtagjainak a száma; 180 Alkalmazott: a mezőgazdasági földtulajdon-típuson dolgozó összes alkalmazott száma; 181 <20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 182 21 – 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 183 >50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe; 184 <20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 185 21 – 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 186 >50 ha = a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe;

Hogyan

- 65 -

2. Földterület felhasználása és növénytermesztés187:

Magángazdaság Szervezeti kisbirtok Nagybirtok Állami földalap Terület típusa188

Növény-típus Ter.

(ha)189 Átl. term.

t/ha190 Ter.

(ha)191 Átl. term.

t/ha192 Ter.

(ha)193 Átl. term.

t/ha194 Ter.

(ha)195 Átl. term.

t/ha196

Belterület ------------- X197 ----- X198 ----- X199 ----- X200 ----- Szántó ------------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- Zöldség és gyümölcs

------------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

187 Földterület használata és növény-termesztés: A táblázat a földtulajdon-használat elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes növénytípusok, illetve egyéb területek adatait tartalmazzák. A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. 188 Terület típusa: A sorok a növényfajtákra vonatkoznak, belterületi (jele: b) és külterületi (jele: k) megoszlásban 189 Magángazdaság terület: A növényfajta családi birtokú termesztésének összes területe hektárban. 190 Átlagos termés magángazdaságon: A családi birtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 191 Szervezet tulajdonában lévő terület: A növényfajta szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon történő termesztésének összes területe hektárban. 192 Átlagos termés a szervezet tulajdonában lévő területen: A szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 193 Nagybirtok területe: A növényfajta nagybirtokon történő termesztésének összes területe hektárban. 194 Nagybirtok átlagos termés: A nagybirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 195 Földalap terület: A növényfajta állami földalaphoz tartozó területen történő termesztésének összes területe hektárban. 196 Átlagos termés a nemzeti földalapon: A szövetkezeti birtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 197 Belterületi magánterület: A magántulajdonú, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 198 Szervezet tulajdonában lévő kisbirtok terület: Szervezet tulajdonában lévő, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 199 Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő nagybirtok terület: Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő, 50 hektárnál nagyobb mezőgazdasági terület hektárban. 200 Állami földalap terület: Az önkormányzati és állami tulajdonú mezőgazdasági terület hektárban.

Hogyan

- 66 -

Magángazdaság Szervezeti kisbirtok Nagybirtok Állami földalap Terület típusa188

Növény-típus Ter.

(ha)189 Átl. term.

t/ha190 Ter.

(ha)191 Átl. term.

t/ha192 Ter.

(ha)193 Átl. term.

t/ha194 Ter.

(ha)195 Átl. term.

t/ha196

Szőlő Rét, legelő Erdő Bánya ------------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- Élelmiszeripari ----- ----- ----- ----- Könnyúipari ----- ----- ----- ----- Nehézipari ----- ----- ----- ----- Energiaipari ----- ----- ----- ----- Víz (folyó, tó) ----- ----- ----- ----- Összesen: ----- ----- ----- -----

Hogyan

- 67 -

3. Állattenyésztés201

Magán-gazdasá

g202

Szervezeti

kisbirtok203

Nagy-birtok

204

húshasznú (db) tejhasznú (db) napi tejhozam (hl) darab napi tejhozam (hl) éves gyapjúmennyiség (q)

darab napi tejhozam (hl) darab napi tojáshozam (1000 db)

Évi tollmennyiség (q) darab napi tojáshozam (1000 db)

201 A táblázat a haszonállat tartást mutatja a településen. A sorokban lévő hasábok az egyes haszonállatfajták és azok másodlagos termékei adatait tartalmazzák. A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. Haszonállat: Az élelmezésre tartott állatokat jelenti ebben a felmérésben. 202 Magángazdaság: A magángazdaságokban nevelt állatok adatai; 203 Szervezeti kisbirtok: A szervezetek tulajdonában lévő gazdaságokban nevelt állatok adatai; 204 Nagybirtok: A nagybirtokokon nevelt állatok adatai.

Hogyan

- 68 -

Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása205

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Foglalkoztatottak száma


Foglalkoztatottak száma Iparág206

Üzemek száma207

fő210 Priva-tizált

211

1990 előtti

212

Üzemek száma208


214

1990 előtti

215

Üzemek száma209


217

1990 előtti

218

205 Élelmi-szeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az élelmiszeripar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 206 Iparág: Élelmiszeripari alágazat (konzervipar, növényolajipar, húsipar, cukoripar stb. és gyógyszeripar) 207 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 208 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 209 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 210 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 211 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 212 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 213 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 214 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 215 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 216 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 217 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 218 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 69 -

Ipar

Könnyűipar

Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása219





Üzemek száma221


225

1990 előtti

226

Üzemek száma222


228

1990 előtti

229

Üzemek száma223


231

1990 előtti

232

219 Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a könnyűipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 220 Iparág: Könnyűipari alágazatok (textilipar, bútoripar, faipar, építőipar, építőanyag-ipar stb.) 221 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 222 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 223 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 224 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 225 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 226 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 227 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 228 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 229 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 230 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 231 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 232 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 70 -

Nehézipar

Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása233





Üzemek száma235


239

1990 előtti

240

Üzemek száma236


242

1990 előtti

243

Üzemek száma237


245

1990 előtti

246

233 Nehéz-ipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a nehézipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 234 Iparág: Nehézipari alágazatok (gépipar, járműipar stb.) 235 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 236 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 237 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 238 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 239 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 240 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 241 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 242 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 243 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 244 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 245 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 246 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 71 -

Energiaipar

Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása247





Üzemek száma249


253

1990 előtti

254

Üzemek száma250


256

1990 előtti

257

Üzemek száma251


259

1990 előtti

260

247 Energia-ipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az energiaipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 248 Iparág: Energiaipari alágazatok (villamos-ipar, gázipar, olajipar stb.) 249 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 250 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 251 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 252 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 253 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 254 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 255 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 256 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 257 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 258 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 259 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 260 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 72 -

Szolgáltatás

Közellátó szolgáltatás

Közellátó szolgáltatás Budapest XVIII. kerület adatai261





Szolgáltatás típusa 262 Üzemek

száma263 fő266

Priva-tizált

267

1990 előtti

268

Üzemek száma264


270

1990 előtti

271

Üzemek száma265


273

1990 előtti

274

261 Közellátó szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közellátó szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 262 Szolgáltatás típusa: Közellátó szolgáltatási típusok: elektromos energia, gázenergia, fűtési energia, víz- és csatorna stb. 263 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 264 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 265 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 266 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 267 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 268 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 269 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 270 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 271 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 272 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 273 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 274 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 73 -

Szociális szolgáltatás

Szociális szolgáltatás Budapest XVIII. kerület adatai275





Szolgáltatás típusa 276 Üzemek

száma277 fő280

Priva-tizált

281

1990 előtti

282

Üzemek száma278


284

1990 előtti

285

Üzemek száma279


287

1990 előtti

288

275 Szociális szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szociális szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 276 Szolgáltatás típusa: Szociális szolgáltatási típusok: idősgondozás, gyermekgondozás, hajléktalanok gondozása, egészségügyileg károsodottak gondozása stb. 277 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 278 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 279 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 280 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 281 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 282 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 283 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 284 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 285 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 286 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 287 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 288 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 74 -

Idegenforgalom

Idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatok289





Tevékenység típusa 290 Üzemek

száma291 fő294

Priva-tizált

295

1990 előtti

296

Üzemek száma292


298

1990 előtti

299

Üzemek száma293


301

1990 előtti

302

289 Borsodnádasd idegenforgalmi és vendéglátó-ipari adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 290 Tevékenység típusa: Idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tevékenységek: étterem, szálloda, szabadidőközpont stb. 291 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 292 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 293 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 294 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 295 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 296 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 297 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 298 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 299 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 300 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 301 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 302 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 75 -

Kereskedelem

Kereskedelmi adatok303





Kereskedelmi típus 304 Üzemek

száma305 fő308

Priva-tizált

309

1990 előtti

310

Üzemek számaíl

306 fő311 Priva-tizált

312

1990 előtti

313

Üzemek száma307


315

1990 előtti

316

303 Borsodnádasd kereskedelmi adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a kereskedelmi tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 304 Kereskedelmi típus: Bevásárlóközpont, vegyesáru- és szakosodott kis- és nagykereskedelem, élelmiszer kis- és nagykereskedelem, vegyiáru kis- és nagykereskedelem stb. 305 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 306 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 307 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 308 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 309 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 310 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 311 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 312 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 313 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 314 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 315 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 316 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 76 -

Szállítás, közlekedés

Szállítás

Szállítási adatok317





Szállítási típusok 318 Üzemek

száma319 fő322

Priva-tizált

323

1990 előtti

324

Üzemek száma320


326

1990 előtti

327

Üzemek száma321


329

1990 előtti

330

317 Borsodnádasd szállítási adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szállítási tevékenység tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 318 Szállítási típusok: Élelmiszerszállítás, vegyi-áru szállítás, építőanyag szállítás, energiahordozó szállítás stb. 319 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 320 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 321 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 322 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 323 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 324 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 325 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 326 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 327 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 328 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 329 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 330 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 77 -

Közlekedés

Budapest XVIII. kerület közlekedési adatai331





Közlekedési típusok 332 Üzemek

száma333 fő336

Priva-tizált

337

1990 előtti

338

Üzemek száma334


340

1990 előtti

341

Üzemek száma335


343

1990 előtti

344

331 Borsodnádasd közlekedési adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közlekedés tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 332 Közlekedési típusok: Vasúti, közúti, légi és vízi helyi, helyközi és távolsági menetrendszerű tömegközlekedés, illetve alkalmi személyszállítás. 333 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 334 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 335 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 336 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 337 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 338 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 339 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 340 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 341 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 342 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 343 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 344 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben.

Hogyan

- 78 -

Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája

Kezdeményező Döntéselőkészítés, jogszabály tervezet

előterjesztése Elfogadó Döntéshozó Ellenőrző

Települési önkormányzati

rendelet

Önkormányzat, Népi

kezdeményezés Polgármester

Települési Önkormányzat

Polgármester Nemzeti Tanács

2./ Települési elöljárók és követek jelölése és választása

A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják , a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény (http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf) szerint.

Magyarország elnöke Magyarország miniszterelnöke

Nemzeti Tanács Kormány

Országgyűlés alsóházának tagja

Országgyűlés felsőházának tagja

Települési

önkormányzatok Társadalmi csoportok

önkormányzatai

Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása.

Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása.

Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési Elöljáróságot.

A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) által készített önkormányzati terv a Település Törvényévé válik.

A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai.

A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.

Hogyan

- 79 -

III. Járásokban végzett tevékenységek

Járás kifejezésen – a Választási főtörvény végrehajtási utasításának hatályba lépéséig – a választókörzeteket értjük.

A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát. 1. A Járási Általános Jelölőgyűlés

a./ Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában,

Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek a járás településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás Törvényévé.

Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek.

b./ A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik.

c./ Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre.

2. Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.

Hogyan

- 80 -

Ózdi járás

Általános adatok

2010. január 1. - Forrás:

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Település Lakós Terület Lakás

Lakós/tha Fő/lakás EU kop.

Ogy.kop.

Arló 4 198 4 685 1 166 1,11600762 3,60034305 10 80 Bánréve 1 447 662 552 0,45749827 2,62137681 4 32 Borsodbóta 951 813 355 0,85488959 2,67887324 3 23 Borsodnádasd 3 605 2 807 1 386 0,77864078 2,60101010 10 79 Borsodszentgyörgy 1 387 2 153 482 1,55227109 2,87759336 4 29 Bükkmogyorósd 185 990 107 5,35135135 1,72897196 1 5 Csernely 1 001 2 063 458 2,06093906 2,18558952 3 24 Csokvaomány 960 1 501 451 1,56354167 2,12860310 3 25 Domaháza 1 006 2 882 343 2,86481113 2,93294461 3 20 Dubicsány 319 1 300 115 4,07523511 2,77391304 1 7 Farkaslyuk 1 954 564 629 0,28863869 3,10651828 5 38 Gömörszőlős 95 877 47 9,23157895 2,02127660 1 2 Hangony 1 774 3 910 615 2,20405862 2,88455285 5 36 Hét 570 371 213 0,65087719 2,67605634 1 12 Járdánháza 1 970 1 124 654 0,57055838 3,01223242 5 40 Kelemér 563 1 880 171 3,33925400 3,29239766 1 11 Királd 957 788 411 0,82340648 2,32846715 3 21 Kissikátor 362 1 038 128 2,86740331 2,82812500 1 8 Lénárddaróc 373 516 170 1,38337802 2,19411765 1 9 Nekézseny 909 1 410 345 1,55115512 2,63478261 2 21 Ózd 39 114 9 156 14 911 0,23408498 2,62316411 110 865 Putnok 7 625 3 473 2 586 0,45547541 2,94856922 20 161 Sajómercse 264 1 117 130 4,23106061 2,03076923 1 6 Sajónémeti 600 739 250 1,23166667 2,40000000 2 12 Sajópüspöki 596 947 205 1,58892617 2,90731707 1 12 Sajóvelezd 911 2 302 313 2,52689352 2,91054313 2 19 Sáta 1 422 1 645 550 1,15682138 2,58545455 4 36 Serényfalva 1 061 1 963 366 1,85014138 2,89890710 3 24 Uppony 408 1 281 190 3,13970588 2,14736842 1 11 Ózdi járás 76 587 54 957 28 299 0,71757609 2,70635005 211 1 668

Hogyan

- 81 -

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint

Településenkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma

Választásra jogosultak

Terület Lakósok

Település száma %-a

Nem

zetgyűlési tag (legalább)

Elöljáró és képviselőjelölt

támogatók

hektár %

Járási önkormányzati tag

száma %-a

Járási szakmai önkorm

ányzati tag

Arló 2 928 4,91% 3 872 4 685 8,52% 5 4 198 5,48% 3 Bánréve 1 151 1,93% 1 343 662 1,20% 1 1 447 1,89% 1 Borsodbóta 727 1,22% 1 217 813 1,48% 1 951 1,24% 1 Borsodnádasd 2 886 4,84% 3 860 2 807 5,11% 3 3 605 4,71% 2 Borsodszentgyörgy 1 080 1,81% 1 322 2 153 3,92% 2 1 387 1,81% 1 Bükkmogyorósd 161 0,27% 1 48 990 1,80% 1 185 0,24% 1 Csernely 779 1,31% 1 232 2 063 3,75% 2 1 001 1,31% 1 Csokvaomány 788 1,32% 1 235 1 501 2,73% 2 960 1,25% 1 Domaháza 733 1,23% 1 218 2 882 5,24% 3 1 006 1,31% 1 Dubicsány 245 0,41% 1 73 1 300 2,37% 1 319 0,42% 1 Farkaslyuk 1 387 2,33% 1 413 564 1,03% 1 1 954 2,55% 1 Gömörszőlős 85 0,14% 1 25 877 1,60% 1 95 0,12% 1 Hangony 1 320 2,21% 1 393 3 910 7,11% 4 1 774 2,32% 1 Hét 424 0,71% 1 126 371 0,68% 1 570 0,74% 1 Járdánháza 1 471 2,47% 1 438 1 124 2,05% 1 1 970 2,57% 1 Kelemér 396 0,66% 1 118 1 880 3,42% 2 563 0,74% 1 Királd 759 1,27% 1 226 788 1,43% 1 957 1,25% 1 Kissikátor 298 0,50% 1 89 1 038 1,89% 1 362 0,47% 1 Lénárddaróc 304 0,51% 1 91 516 0,94% 1 373 0,49% 1 Nekézseny 678 1,14% 1 202 1 410 2,57% 2 909 1,19% 1 Ózd 31 287 52,50% 39 9 318 9 156 16,66% 10 39 114 51,07% 30 Putnok 5 621 9,43% 7 1 674 3 473 6,32% 4 7 625 9,96% 5 Sajómercse 225 0,38% 1 67 1 117 2,03% 1 264 0,34% 1 Sajónémeti 448 0,75% 1 133 739 1,34% 1 600 0,78% 1 Sajópüspöki 422 0,71% 1 126 947 1,72% 1 596 0,78% 1 Sajóvelezd 668 1,12% 1 199 2 302 4,19% 3 911 1,19% 1 Sáta 1 134 1,90% 1 338 1 645 2,99% 2 1 422 1,86% 1 Serényfalva 841 1,41% 1 250 1 963 3,57% 2 1 061 1,39% 1 Uppony 353 0,59% 1 105 1 281 2,33% 1 408 0,53% 1 Ózdi járás 59 599 100,00% 77 17 751 54 957 100,00% 62 76 587 100,00% 65

Hogyan

- 82 -

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság


EU csatlakozási népszavazás - Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Település Szavazó Igen Nem Nem sz. Arló 665 579 86 2 263 Bánréve 515 474 41 636 Borsodbóta 268 236 32 459 Borsodnádasd 1 274 1 144 130 1 612 Borsodszentgyörgy 308 260 48 772 Bükkmogyorósd 78 59 19 83 Csernely 220 177 43 559 Csokvaomány 365 335 30 423 Domaháza 192 153 39 541 Dubicsány 111 82 29 134 Farkaslyuk 421 389 32 966 Gömörszőlős 38 23 15 47 Hangony 521 440 81 799 Hét 192 168 24 232 Járdánháza 535 447 88 936 Kelemér 175 160 15 221 Királd 310 277 33 449 Kissikátor 157 129 28 141 Lénárddaróc 159 144 15 145 Nekézseny 231 180 51 447 Ózd 11 980 10 546 1 434 19 307 Putnok 2 161 1 881 280 3 460 Sajómercse 112 85 27 113 Sajónémeti 187 160 27 261 Sajópüspöki 202 170 32 220 Sajóvelezd 277 251 26 391 Sáta 367 329 38 767 Serényfalva 308 277 31 533 Uppony 140 120 20 213 Ózdi járás 22 469 19 675 2 794 37 130

Hogyan

- 83 -

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

Település 2004 május 1-ig (mFt)

2004 május 1-

től 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összes

Arló 3 748 1 710 1 881 1 886 1 891 1 895 1 900 3 149 18 061 Bánréve 1 292 590 648 650 652 653 655 1 085 6 225 Borsodbóta 849 387 426 427 428 429 430 713 4 091 Borsodnádasd 3 219 1 469 1 616 1 620 1 624 1 628 1 632 2 704 15 510 Borsodszentgyörgy 1 238 565 622 623 625 626 628 1 040 5 967 Bükkmogyorósd 165 75 83 83 83 84 84 139 796 Csernely 894 408 449 450 451 452 453 751 4 307 Csokvaomány 857 391 430 431 432 433 435 720 4 130 Domaháza 898 410 451 452 453 454 455 755 4 328 Dubicsány 285 130 143 143 144 144 144 239 1 372 Farkaslyuk 1 745 796 876 878 880 882 884 1 466 8 407 Gömörszőlős 85 39 43 43 43 43 43 71 409 Hangony 1 584 723 795 797 799 801 803 1 331 7 632 Hét 509 232 255 256 257 257 258 428 2 452 Járdánháza 1 759 803 883 885 887 890 892 1 478 8 475 Kelemér 503 229 252 253 254 254 255 422 2 422 Királd 854 390 429 430 431 432 433 718 4 117 Kissikátor 323 147 162 163 163 163 164 272 1 557 Lénárddaróc 333 152 167 168 168 168 169 280 1 605 Nekézseny 812 370 407 408 409 410 411 682 3 911 Ózd 34 924 15 935 17 529 17 572 17 617 17 661 17 705 29 336 168 279 Putnok 6 808 3 106 3 417 3 426 3 434 3 443 3 451 5 719 32 805 Sajómercse 236 108 118 119 119 119 120 198 1 136 Sajónémeti 536 244 269 270 270 271 272 450 2 581 Sajópüspöki 532 243 267 268 268 269 270 447 2 564 Sajóvelezd 813 371 408 409 410 411 412 683 3 919 Sáta 1 270 579 637 639 640 642 644 1 067 6 118 Serényfalva 947 432 475 477 478 479 480 796 4 565 Uppony 364 166 183 183 184 184 185 306 1 755 Ózdi járás 68 382 31 202 34 323 34 408 34 495 34 581 34 667 57 440 329 497

Hogyan

- 84 -

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság

Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint:

összes fő


ebből nem anyagi



megosztása

Vagyon-növekedés

meg-osztása %

millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év 382 935 155 087 227 848 76 587 5 000 000 /fő Életfeltétel biztosítás 41% 157 003 94 201 62 802 28 299 5 548 005 /család

családfenntartás 20% 31 400 18 840 12 560 1 109 579 /család élelmezés 30% 47 100 28 260 18 840 1 664 369 /család egyéb ellátás 30% 47 100 28 260 18 840 1 664 369 /család lakásfenntartás 20% 31 403 18 841 12 562 1 109 688 /család

Közkiadás 34% 130 197 13 019 117 178 76 587 1 699 988 /fő állam működtetés 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő nevelés, oktatás 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő


10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

nyugdíj 18% 23 435 2 343 21 092 305 991 /fő


10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő


10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő



10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

tartalék 2% 2 610 268 2 342 34 085 /fő Fejlesztés, kiegészítés 25% 95 735 47 867 47 868 76 587 1 250 016 /fő

közlekedés (árúszállítás)

20% 19 147 9 573 9 574 250 003 /fő

kereskedelem 20% 19 147 9 573 9 574 250 003 /fő idegenforgalom 10% 9 573 4 786 4 787 124 995 /fő


40% 38 294 19 147 19 147 500 006 /fő


10% 9 574 4 787 4 787 125 009 /fő

Hogyan

- 85 -

A járásra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása településenként:

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf

Település Összesen Életfeltétel

biztosítás Közkiadás Fejlesztés

Arló 20 990 8 605 5 247 7 138 Bánréve 7 235 2 966 1 808 2 461 Borsodbóta 4 755 1 949 1 188 1 618 Borsodnádasd 18 025 7 390 4 506 6 129 Borsodszentgyörgy 6 935 2 843 1 733 2 359 Bükkmogyorósd 925 379 231 315 Csernely 5 005 2 052 1 251 1 702 Csokvaomány 4 800 1 968 1 200 1 632 Domaháza 5 030 2 062 1 257 1 711 Dubicsány 1 595 653 398 544 Farkaslyuk 9 770 4 005 2 442 3 323 Gömörszőlős 475 194 118 163 Hangony 8 870 3 636 2 217 3 017 Hét 2 850 1 168 712 970 Járdánháza 9 850 4 038 2 462 3 350 Kelemér 2 815 1 154 703 958 Királd 4 785 1 961 1 196 1 628 Kissikátor 1 810 742 452 616 Lénárddaróc 1 865 764 466 635 Nekézseny 4 545 1 863 1 136 1 546 Ózd 195 570 80 183 48 892 66 495 Putnok 38 125 15 631 9 531 12 963 Sajómercse 1 320 541 330 449 Sajónémeti 3 000 1 230 750 1 020 Sajópüspöki 2 980 1 221 745 1 014 Sajóvelezd 4 555 1 867 1 138 1 550 Sáta 7 110 2 915 1 777 2 418 Serényfalva 5 305 2 175 1 326 1 804 Uppony 2 040 836 510 694 Ózdi járás 382 935 156 991 95 722 130 222

Hogyan

- 86 -

Hogyan

- 87 -

IV. Megyékben végzett tevékenységek Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát.

1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre.

a./ A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye Törvénye.

A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja.

b./ A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

2. A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

a./ megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag, b./ megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke, c./ felsőházi képviselő.

elöljárói tisztségekre.

A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye - szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában, - a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja, - a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke.

A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának. A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.

Hogyan

- 88 -

Borsod-Abaúj-Zemplén megye általános adatai:

Megyei közgyűlés

elnöke Cím Utca, hsz. Telefon, e-mail

Dr. Mengyi Roland 3525 Miskolc, Városház tér 1. 46/517-600

[email protected]

2010. január 1. - Forrás:

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Település Lakós Terület Lakás

Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop.

Gönci járás 14 296 44 101 6 613 3,08484891 2,16180251 47 289 Cigándi járás 16 625 40 055 7 190 2,40932331 2,31223922 50 343 Edelényi járás 35 549 78 284 13 460 2,20214352 2,64108470 112 901 Encsi járás 23 544 45 018 8 828 1,91207951 2,66696874 73 441 Kazincbarcikai járás 59 503 45 994 24 470 0,77296943 2,43167143 181 1 521 Mezőcsáti járás 15 321 37 854 6 032 2,47072645 2,53995358 40 274 Mezőkövesdi járás 45 596 67 960 18 874 1,49048162 2,41581011 128 948 Miskolci járás 281 435 100 636 105 928 0,35758168 2,65685182 772 4 315 Ózdi járás 76 587 54 957 28 299 0,71757609 2,70635005 211 1 668 Sárospataki járás 28 055 47 760 10 539 1,70237034 2,66201727 75 519 Sátoraljaújhelyi járás 25 664 31 108 9 756 1,21212594 2,63058631 71 455 Szerencsi járás 45 764 49 897 16 574 1,09031116 2,76119223 119 838 Szikszói járás 19 603 29 987 6 713 1,52971484 2,92015492 53 358 Tiszaújvárosi járás 33 987 25 622 12 433 0,75387648 2,73361216 90 587 Tokaji járás 15 184 25 582 5 977 1,68479979 2,54040489 38 256 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

736 713 724 815 281 686 0,98384988 2,61536960 2 060 13 713


Járásonkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma


Terület Lakósok

Járás száma %-a

Település

Alsóházi képviselő

Nem



támogatók

hektár %

Megyei önkorm

ányzati tag

száma %-a

Megyei szakm

ai önkorm

ányzati tag

Gönci járás 11 828 2,04% 24 1 27 3 749 44 101 6,08% 3 14 296 1,94% 1 Cigándi járás 14 270 2,46% 17 1 21 4 518 40 055 5,53% 3 16 625 2,26% 1 Edelényi járás 28 424 4,90% 47 1 61 9 015 78 284 10,80% 6 35 549 4,83% 3 Encsi járás 17 579 3,03% 36 1 43 5 586 45 018 6,21% 3 23 544 3,20% 1 Kazincbarcikai járás 51 000 8,80% 32 1 72 16 082 45 994 6,35% 3 59 503 8,08% 5 Mezőcsáti járás 11 711 2,02% 9 1 15 3 695 37 854 5,22% 3 15 321 2,08% 1 Mezőkövesdi járás 36 013 6,21% 21 1 45 11 360 67 960 9,38% 5 45 596 6,19% 4 Miskolci járás 222 074 38,31% 40 1 278 66 140 100 636 13,88% 10 281 435 38,20% 22 Ózdi járás 59 599 10,28% 29 1 77 17 751 54 957 7,58% 4 76 587 10,40% 7 Sárospataki járás 21 410 3,69% 16 1 29 6 377 47 760 6,59% 3 28 055 3,81% 2 Sátoraljaújhelyi járás 19 587 3,38% 19 1 35 5 835 31 108 4,29% 2 25 664 3,48% 2 Szerencsi járás 34 536 5,96% 18 1 39 10 287 49 897 6,88% 3 45 764 6,21% 4 Szikszói járás 14 444 2,49% 23 1 27 4 301 29 987 4,14% 2 19 603 2,66% 1 Tiszaújvárosi járás 26 137 4,51% 16 1 34 8 245 25 622 3,53% 2 33 987 4,61% 3 Tokaji járás 11 040 1,90% 11 1 16 3 483 25 582 3,53% 2 15 184 2,06% 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

579 652 100,00% 358 15 819 176 424 724 815 100,00% 54 736 713 100,00% 58

Hogyan

- 89 -



EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Járás Szavazó Igen Nem Nem sz.

Gönci járás 4 718 3 842 876 7 110 Cigándi járás 4 144 3 519 625 10 126 Edelényi járás 10 720 8 880 1 840 17 704 Encsi járás 7 383 6 179 1 204 10 196 Kazincbarcikai járás 21 775 19 390 2 385 29 225 Mezőcsáti járás 3 619 3 026 593 8 092 Mezőkövesdi járás 16 680 13 991 2 689 19 333 Miskolci járás 97 794 85 620 12 174 124 280 Ózdi járás 22 469 19 675 2 794 37 130 Sárospataki járás 8 642 7 340 1 302 12 768 Sátoraljaújhelyi járás 8 546 7 221 1 325 11 041 Szerencsi járás 12 552 10 569 1 983 21 984 Szikszói járás 5 260 4 375 885 9 184 Tiszaújvárosi járás 11 954 10 480 1 474 14 183 Tokaji járás 4 532 3 738 794 6 508 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 240 788 207 845 32 943 338 864


Járás 2004 május 1-ig (mFt)

2004 május 1-

től 2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes

Gönci járás 12 764 5 824 6 407 6 423 6 439 6 455 6 471 10 722 61 505 Cigándi járás 14 844 6 773 7 451 7 469 7 488 7 507 7 525 12 469 71 525 Edelényi járás 31 740 14 483 15 931 15 971 16 011 16 051 16 091 26 662 152 941 Encsi járás 21 022 9 592 10 551 10 577 10 604 10 631 10 657 17 658 101 292 Kazincbarcikai járás 53 128 24 242 26 667 26 733 26 800 26 867 26 934 44 627 255 997 Mezőcsáti járás 13 680 6 242 6 866 6 883 6 901 6 918 6 935 11 491 65 915 Mezőkövesdi járás 40 711 18 576 20 434 20 485 20 536 20 588 20 639 34 197 196 166 Miskolci járás 251 284 114 657 126 127 126 438 126 758 127 074 127 392 211 076 1 210 806 Ózdi járás 68 382 31 202 34 323 34 408 34 495 34 581 34 667 57 440 329 497 Sárospataki járás 25 049 11 430 12 573 12 604 12 636 12 667 12 699 21 041 120 700 Sátoraljaújhelyi járás 22 914 10 456 11 501 11 530 11 559 11 588 11 617 19 248 110 413 Szerencsi járás 40 861 18 644 20 509 20 560 20 612 20 664 20 715 34 323 196 889 Szikszói járás 17 503 7 986 8 785 8 807 8 829 8 851 8 873 14 702 84 337 Tiszaújvárosi járás 30 346 13 846 15 231 15 269 15 308 15 346 15 384 25 490 146 221 Tokaji járás 13 557 6 186 6 805 6 822 6 839 6 856 6 873 11 388 65 326 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 657 785 300 137 330 162 330 978 331 815 332 643 333 475 552 535 3 169 530

Hogyan

- 90 -



összes fő


ebből nem anyagi


lakás


megosztása

Vagyon-növekedés

meg-osztása %

millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év 3 683 565 1 491 843 2 191 722 736 713 5 000 000 /fő Életfeltétel biztosítás 41% 1 510 261 906 156 604 105 281 686 5 361 505 /család

családfenntartás 20% 302 052 181 231 120 821 1 072 300 /család élelmezés 30% 453 078 271 846 181 232 1 608 450 /család egyéb ellátás 30% 453 078 271 846 181 232 1 608 450 /család lakásfenntartás 20% 302 053 181 231 120 822 1 072 305 /család

Közkiadás 34% 1 252 412 125 241 1 127 171 736 713 1 699 999 /fő állam működtetés 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő nevelés, oktatás 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő


10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

nyugdíj 18% 225 434 22 543 202 891 305 999 /fő


10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő


10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő



10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

tartalék 2% 25 050 2 506 22 544 34 008 /fő Fejlesztés, kiegészítés 25% 920 892 460 446 460 446 736 713 1 250 001 /fő

közlekedés (áruszállítás) 20% 184 178 92 089 92 089 249 999 /fő kereskedelem 20% 184 178 92 089 92 089 249 999 /fő idegenforgalom 10% 92 089 46 044 46 045 124 999 /fő


40% 368 356 184 178 184 178 499 999 /fő


10% 92 091 46 045 46 046 125 005 /fő

A megyére vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása járásonként:


Járás Összesen Életfeltétel


Gönci járás 71 480 29 296 17 861 24 323 Cigándi járás 83 125 34 072 20 775 28 278 Edelényi járás 177 745 72 853 44 420 60 472 Encsi járás 117 720 48 244 29 416 40 060 Kazincbarcikai járás 297 515 121 965 74 366 101 184 Mezőcsáti járás 76 605 31 403 19 149 26 053 Mezőkövesdi járás 227 980 93 462 56 987 77 531 Miskolci járás 1 407 175 576 923 351 777 478 475 Ózdi járás 382 935 156 991 95 722 130 222 Sárospataki járás 140 275 57 506 35 063 47 706 Sátoraljaújhelyi járás 128 320 52 602 32 073 43 645 Szerencsi járás 228 820 93 808 57 197 77 815 Szikszói járás 98 015 40 177 24 496 33 342 Tiszaújvárosi járás 169 935 69 667 42 479 57 789 Tokaji járás 75 920 31 122 18 976 25 822 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3 683 565 1 510 091 920 757 1 252 717

Hogyan

- 91 -

Budapest általános adatai:

Főpolgármester Cím Utca, hsz. Telefon, e-mail

Tarlós István 1052 Budapest, Városház u 9-11 1/327-1000,

[email protected]

2010. január 1. - Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Település

Lakós Terület Lakás Lakós/tha Fő/lakás EU

kop. Ogy.kop.

Budapest I. kerület 24 653 341 16 618 0,01383199 1,48351185 253 1 200 Budapest II. kerület 88 043 3 634 47 901 0,04127529 1,83802008 365 1 200 Budapest III. kerület 123 532 3 970 61 589 0,03213742 2,00574778 285 1 200 Budapest IV. kerület 98 402 1 882 47 342 0,01912563 2,07853492 89 1 200 Budapest V. kerület 27 081 259 19 269 0,00956390 1,40541803 124 1 200 Budapest VI. kerület 42 686 238 26 345 0,00557560 1,62026950 173 1 200 Budapest VII. kerület 64 377 209 36 918 0,00324650 1,74378352 214 1 200 Budapest VIII. kerület 83 465 685 42 181 0,00820703 1,97873450 170 1 200 Budapest IX. kerület 62 708 1 253 39 167 0,01998150 1,60104169 219 1 200 Budapest X. kerület 80 357 3 249 38 074 0,04043207 2,11054788 392 1 200 Budapest XI. kerület 139 892 3 349 74 906 0,02393990 1,86756735 178 1 200 Budapest XII. kerület 55 980 2 667 33 487 0,04764202 1,67169349 308 1 200 Budapest XIII. kerület 115 360 1 344 71 315 0,01165049 1,61761200 332 1 200 Budapest XIV. kerület 121 721 1 813 70 866 0,01489472 1,71762199 239 1 200 Budapest XV. kerület 80 030 2 694 38 282 0,03366238 2,09053863 200 1 200 Budapest XVI. kerület 68 368 3 351 29 698 0,04901416 2,30210789 225 1 200 Budapest XVII. kerület 78 442 5 482 31 452 0,06988603 2,49402264 271 1 200 Budapest XVIII. kerület 93 652 3 860 43 545 0,04121642 2,15069468 181 1 200 Budapest XIX. kerület 61 726 938 27 288 0,01519619 2,26201994 184 1 200 Budapest XX. kerület 63 561 1 218 30 464 0,01916269 2,08642988 226 1 200 Budapest XXI. kerület 76 625 2 575 33 064 0,03360522 2,31747520 146 1 200 Budapest XXII. kerület 50 839 3 425 21 346 0,06736954 2,38166401 59 1 200 Budapest XXIII. kerület 20 056 4 077 8 640 0,20328081 2,32129630 33 1 200 Budapest 1 721 556 52 513 889 757 0,03050322 1,93486087 4 866 27 600

Hogyan

- 92 -


Megyénkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma


Terület Lakósok

Megye száma %-a

Település


Felsőházi ké

pviselő

Nem


Elöljáró és képviselője

lölt tám

ogatók

hektár %

Országos területi

önkormányzati tag

száma %-a

Országos szakm

ai önkorm

ányzati tag kiegyenlítő

Baranya megye 322 829 4,07% 301 9 9 581 102 667 441 960 4,85% 3 393 062 3,91% 2 Bács-Kiskun megye 434 106 5,48% 119 10 11 531 132 707 842 124 9,23% 5 526 010 5,23% 3 Békés megye 324 733 4,10% 75 8 8 414 102 452 563 430 6,18% 4 374 022 3,72% 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

579 652 7,32% 358 15 15 819 176 424 724 815 7,95% 5 736 713 7,32% 4

Budapest 1 403 944 17,72% 23 23 37 780 182 876 52 513 0,58% 1 1 721 556 17,11% 11 Csongrád megye 337 910 4,26% 60 7 8 462 106 608 426 277 4,67% 3 423 240 4,21% 3 Fejér megye 212 004 2,68% 108 10 10 290 66 886 255 690 2,80% 2 427 416 4,25% 3 Győr-Moson-Sopron megye

350 012 4,42% 182 7 9 478 110 426 420 820 4,61% 3 448 435 4,46% 3

Hajdú-Bihar megye 430 388 5,43% 82 9 11 588 135 785 621 050 6,81% 4 541 298 5,38% 3 Heves megye 260 519 3,29% 121 7 7 356 82 192 363 725 3,99% 2 311 454 3,10% 2 Jász-Nagykun-Szolnok megye

327 999 4,14% 78 7 8 448 103 481 558 161 6,12% 4 390 775 3,88% 2

Komárom-Esztergom megye

248 987 3,14% 76 7 7 340 78 554 226 463 2,48% 1 312 431 3,10% 2

Nógrád megye 174 053 2,20% 131 6 6 238 54 912 254 552 2,79% 2 204 917 2,04% 1 Pest megye 858 850 10,84% 187 16 22 1 175 270 962 639 072 7,01% 4 1 229 880 12,22% 7 Somogy megye 266 821 3,37% 245 11 11 365 84 180 603 586 6,62% 4 320 578 3,19% 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

442 030 5,58% 229 12 12 604 139 458 593 654 6,51% 4 560 429 5,57% 3

Tolna megye 198 151 2,50% 109 5 5 271 62 515 370 323 4,06% 2 233 650 2,32% 1 Vas megye 215 230 2,72% 216 9 9 294 67 903 333 610 3,66% 2 259 364 2,58% 2 Veszprém megye 296 117 3,74% 217 10 10 405 93 423 449 284 4,93% 3 358 807 3,57% 2 Zala megye 239 727 3,03% 257 9 9 328 75 632 378 401 4,15% 2 288 591 2,87% 2 Összesen: 7 924 062 100,00% 3 174 197 224 9 767 2 230 043 9 119 510 100,00% 60 10 062 628 100,00% 60

Hogyan

- 93 -

Kerületenkénti nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma


Terület Lakósok

Kerület száma %-a


Nem



támogatók

hektár %

Budapesr önkorm

ányzati tag

száma %-a

Budapest szakm

ai önkorm

ányzati tag

Budapest I. kerület 22 961 1,64% 1 12 2 991 341 0,65% 1 24 653 1,43% 1 Budapest II. kerület 72 151 5,14% 1 40 9 398 3 634 6,92% 4 88 043 5,11% 3 Budapest III. kerület 104 419 7,44% 1 58 13 602 3 970 7,56% 5 123 532 7,18% 4 Budapest IV. kerület 81 402 5,80% 1 45 10 603 1 882 3,58% 2 98 402 5,72% 3 Budapest V. kerület 25 434 1,81% 1 14 3 313 259 0,49% 1 27 081 1,57% 1 Budapest VI. kerület 35 538 2,53% 1 20 4 629 238 0,45% 1 42 686 2,48% 1 Budapest VII. kerület 49 414 3,52% 1 27 6 437 209 0,40% 1 64 377 3,74% 2 Budapest VIII. kerület 61 079 4,35% 1 34 7 956 685 1,30% 1 83 465 4,85% 2 Budapest IX. kerület 48 709 3,47% 1 27 6 345 1 253 2,39% 1 62 708 3,64% 2 Budapest X. kerület 62 451 4,45% 1 35 8 135 3 249 6,19% 4 80 357 4,67% 2 Budapest XI. kerület 111 925 7,97% 1 63 14 579 3 349 6,38% 4 139 892 8,13% 4 Budapest XII. kerület 50 846 3,62% 1 28 6 623 2 667 5,08% 3 55 980 3,25% 1 Budapest XIII. kerület 88 010 6,27% 1 49 11 464 1 344 2,56% 2 115 360 6,70% 4 Budapest XIV. kerület 94 822 6,75% 1 53 12 351 1 813 3,45% 2 121 721 7,07% 4 Budapest XV. kerület 68 418 4,87% 1 38 8 912 2 694 5,13% 3 80 030 4,65% 2 Budapest XVI. kerület 57 118 4,07% 1 32 7 440 3 351 6,38% 4 68 368 3,97% 2 Budapest XVII. kerület 64 230 4,57% 1 36 8 367 5 482 10,44% 6 78 442 4,56% 2 Budapest XVIII. kerület 77 407 5,51% 1 43 10 083 3 860 7,35% 4 93 652 5,44% 3 Budapest XIX. kerület 51 689 3,68% 1 29 6 733 938 1,79% 1 61 726 3,59% 2 Budapest XX. kerület 52 682 3,75% 1 29 6 862 1 218 2,32% 1 63 561 3,69% 2 Budapest XXI. kerület 64 518 4,60% 1 36 8 404 2 575 4,90% 3 76 625 4,45% 2 Budapest XXII. kerület 41 846 2,98% 1 23 5 451 3 425 6,52% 4 50 839 2,95% 1 Budapest XXIII. kerület 16 875 1,20% 1 9 2 198 4 077 7,76% 5 20 056 1,16% 1 Budapest 1 403 944 100,00% 23 780 182 876 52 513 100,00% 63 1 721 556 100,00% 51

Hogyan

- 94 -



EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Kerület Szavazó Igen Nem Nem sz. Budapest I. kerület 14 932 11 601 3 331 11 360 Budapest II. kerület 47 881 38 496 9 385 33 655 Budapest III. kerület 60 907 50 594 10 313 53 825 Budapest IV. kerület 42 983 36 039 6 944 45 363 Budapest V. kerület 15 391 12 445 2 946 12 989 Budapest VI. kerület 19 249 15 771 3 478 19 767 Budapest VII. kerület 25 275 20 753 4 522 28 661 Budapest VIII. kerület 27 887 22 799 5 088 38 280 Budapest IX. kerület 25 101 20 671 4 430 28 038 Budapest X. kerület 32 368 27 387 4 981 35 064 Budapest XI. kerület 70 440 56 917 13 523 55 008 Budapest XII. kerület 33 415 26 637 6 778 24 209 Budapest XIII. kerület 49 730 42 433 7 297 45 577 Budapest XIV. kerület 56 747 47 073 9 674 47 749 Budapest XV. kerület 36 738 30 466 6 272 37 952 Budapest XVI. kerület 32 583 26 124 6 459 30 994 Budapest XVII. kerület 34 003 27 855 6 148 36 375 Budapest XVIII. kerület 40 587 33 492 7 095 43 915 Budapest XIX. kerület 27 987 23 481 4 506 28 208 Budapest XX. kerület 25 981 21 823 4 158 30 859 Budapest XXI. kerület 32 665 27 991 4 674 36 527 Budapest XXII. kerület 23 769 19 618 4 151 22 228 Budapest XXIII. kerület 8 719 7 407 1 312 9 468 Budapest 785 338 647 873 137 465 756 071


Kerület 2004 május 1-ig (mFt)

2004 május 1-

től 2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes

Budapest I. kerület 22 012 10 044 11 048 11 076 11 104 11 131 11 159 18 490 106 064 Budapest II. kerület 78 611 35 869 39 457 39 554 39 655 39 753 39 853 66 032 378 784 Budapest III. kerület 110 297 50 327 55 362 55 498 55 639 55 778 55 917 92 649 531 467 Budapest IV. kerület 87 860 40 089 44 099 44 208 44 320 44 431 44 542 73 802 423 351 Budapest V. kerület 24 180 11 033 12 136 12 167 12 197 12 228 12 258 20 311 116 509 Budapest VI. kerület 38 113 17 390 19 130 19 177 19 226 19 274 19 322 32 015 183 646 Budapest VII. kerület 57 480 26 227 28 851 28 922 28 995 29 068 29 140 48 283 276 967 Budapest VIII. kerület 74 523 34 004 37 405 37 498 37 593 37 686 37 781 62 599 359 088 Budapest IX. kerület 55 990 25 547 28 103 28 172 28 244 28 314 28 385 47 031 269 786 Budapest X. kerület 71 748 32 737 36 012 36 101 36 193 36 283 36 374 60 268 345 717 Budapest XI. kerület 124 905 56 992 62 693 62 848 63 007 63 164 63 322 104 919 601 852 Budapest XII. kerület 49 983 22 806 25 088 25 150 25 213 25 276 25 339 41 985 240 840 Budapest XIII. kerület 103 001 46 998 51 699 51 827 51 958 52 088 52 218 86 520 496 309 Budapest XIV. kerület 108 680 49 589 54 550 54 685 54 823 54 960 55 097 91 291 523 675 Budapest XV. kerület 71 456 32 604 35 866 35 955 36 045 36 135 36 226 60 023 344 310 Budapest XVI. kerület 61 043 27 853 30 639 30 715 30 793 30 870 30 947 51 276 294 137 Budapest XVII. kerület 70 038 31 957 35 154 35 241 35 330 35 418 35 507 58 832 337 478 Budapest XVIII. kerület 83 619 38 154 41 971 42 074 42 181 42 286 42 392 70 239 402 915 Budapest XIX. kerület 55 113 25 147 27 663 27 731 27 801 27 871 27 940 46 295 265 561 Budapest XX. kerület 56 751 25 895 28 485 28 556 28 628 28 699 28 771 47 671 273 456 Budapest XXI. kerület 68 416 31 217 34 340 34 425 34 512 34 598 34 685 57 469 329 661 Budapest XXII. kerület 45 392 20 712 22 784 22 840 22 898 22 955 23 012 38 129 218 723 Budapest XXIII. kerület 17 907 8 171 8 988 9 010 9 033 9 056 9 078 15 042 86 286 Budapest 1 537 117 701 361 771 525 773 432 775 388 777 322 779 267 1 291 167 7 406 580

Hogyan

- 95 -



összes fő


ebből nem anyagi


lakás


megosztása

Vagyon-növekedés

meg-osztása %

millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év 8 607 780 3 486 150 5 121 630 1 721 556 5 000 000 /fő Életfeltétel biztosítás 41% 3 529 189 2 117 513 1 411 676 889 757 3 966 463 /család

családfenntartás 20% 705 837 423 502 282 335 793 291 /család élelmezés 30% 1 058 756 635 253 423 503 1 189 938 /család egyéb ellátás 30% 1 058 756 635 253 423 503 1 189 938 /család lakásfenntartás 20% 705 840 423 504 282 336 793 296 /család

Közkiadás 34% 2 926 645 292 664 2 633 981 1 721 556 1 699 999 /fő állam működtetés 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő nevelés, oktatás 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő


10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

nyugdíj 18% 526 796 52 679 474 117 305 999 /fő


10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő


10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő



10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

tartalék 2% 58 537 5 857 52 680 34 008 /fő Fejlesztés, kiegészítés 25% 2 151 946 1 075 973 1 075 973 1 721 556 1 250 000 /fő

közlekedés (áruszállítás) 20% 430 389 215 194 215 195 250 000 /fő kereskedelem 20% 430 389 215 194 215 195 250 000 /fő idegenforgalom 10% 215 194 107 597 107 597 124 999 /fő


40% 860 778 430 389 430 389 500 000 /fő


10% 215 196 107 598 107 598 125 001 /fő

Hogyan

- 96 -

Budapestre vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása kerületenként:


Kerület Összesen Életfeltétel


Budapest I. kerület 123 265 50 538 30 816 41 911 Budapest II. kerület 440 215 180 488 110 053 149 674 Budapest III. kerület 617 660 253 240 154 415 210 005 Budapest IV. kerület 492 010 201 724 123 002 167 284 Budapest V. kerület 135 405 55 516 33 851 46 038 Budapest VI. kerület 213 430 87 506 53 357 72 567 Budapest VII. kerület 321 885 131 972 80 471 109 442 Budapest VIII. kerület 417 325 171 103 104 331 141 891 Budapest IX. kerület 313 540 128 551 78 385 106 604 Budapest X. kerület 401 785 164 731 100 446 136 608 Budapest XI. kerület 699 460 286 778 174 865 237 817 Budapest XII. kerület 279 900 114 759 69 975 95 166 Budapest XIII. kerület 576 800 236 488 144 200 196 112 Budapest XIV. kerület 608 605 249 528 152 151 206 926 Budapest XV. kerület 400 150 164 061 100 037 136 052 Budapest XVI. kerület 341 840 140 154 85 460 116 226 Budapest XVII. kerület 392 210 160 806 98 052 133 352 Budapest XVIII. kerület 468 260 191 986 117 065 159 209 Budapest XIX. kerület 308 630 126 538 77 157 104 935 Budapest XX. kerület 317 805 130 300 79 451 108 054 Budapest XXI. kerület 383 125 157 081 95 781 130 263 Budapest XXII. kerület 254 195 104 219 63 548 86 428 Budapest XXIII. kerület 100 280 41 114 25 070 34 096 Budapest 8 607 780 3 529 181 2 151 939 2 926 660

Hogyan

- 97 -

V. Országos összehangoló tevékenység

Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát.

1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít

a./ Magyarország elnöke, b./ Magyarország miniszterelnöke


ad a./ A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító Törvénye.

Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

ad b./ A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország miniszterelnöke, az általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási Törvénye.

2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

a./ országos társadalmi csoport (szakma) elnöke, b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő


ad a./ Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

Hogyan

- 98 -

Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke.

A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja.

ad b./ Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf) kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.

Hogyan

- 99 -

Általános adatok:

Lakósok 2010. január 1. - 2010. január 1. - Forrás: 1 Megye

Lakós Terület Lakás Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop.

Baranya megye 393 172 441 650 165 199 1,12329973 2,37999019 1 191 8 245 Bács-Kiskun megye 528 418 844 483 238 229 1,59813443 2,21810947 1 536 11 945 Békés megye 366 556 562 968 167 795 1,53583081 2,18454662 1 115 8 361 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 692 771 724 996 287 033 1,04651609 2,41355872 1 556 11 784 Budapest 1 721 556 52 513 889 757 0,03050322 1,93486087 4 866 27 600 Csongrád megye 423 240 426 277 190 460 1,00717560 2,22219889 1 180 8 370 Fejér megye 427 416 255 690 169 249 0,59822281 2,52536795 1 184 8 347 Győr-Moson-Sopron megye 448 435 420 820 182 403 0,93841917 2,45848478 1 238 8 317 Hajdú-Bihar megye 541 298 621 050 225 086 1,14733474 2,40484970 1 509 10 755 Heves megye 311 454 363 725 134 461 1,16782896 2,31631477 916 7 140 Jász-Nagykun-Szolnok megye 390 775 558 161 172 747 1,42834368 2,26212322 1 150 9 564 Komárom-Esztergom megye 312 431 226 463 125 079 0,72484165 2,49786935 874 5 965 Nógrád megye 204 917 254 552 90 096 1,24222002 2,27442950 621 4 737 Pest megye 1 229 880 639 072 450 340 0,51962143 2,73100324 3 018 19 133 Somogy megye 320 578 603 586 138 363 1,88280543 2,31693444 938 7 086 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 560 429 593 654 220 230 1,05928494 2,54474413 952 15 496 Tolna megye 233 650 370 323 98 723 1,58494757 2,36672305 695 5 950 Vas megye 259 364 333 610 110 069 1,28626178 2,35637645 775 5 880 Veszprém megye 358 807 449 284 149 074 1,25216063 2,40690530 1 052 8 300 Zala megye 288 591 378 401 126 038 1,31120167 1,21761728 897 5 861 Összes 10 013 738 9 121 278 4 330 431 0,91087644 0,47476143 27 263 198 836 1 = http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html


Nemzetgyűlési, alsóházi és önkormányzati tagok száma megyénként

Választásra jogosultak Terület Lakósok

Megye száma %-a

Település


Nem



támogatók

hektár %

Országos területi

önkormányzati tag

száma %-a

Országos szakm

ai önkorm

ányzati tag

Baranya 322 903 4,08% 301 9 581 102 580 441 650 4,84% 3 393 172 3,93% 2 Bács-Kiskun 435 354 5,50% 119 10 596 137 458 844 483 9,26% 5 528 418 5,28% 3 Békés 317 795 4,01% 75 8 435 100 340 562 968 6,17% 4 366 556 3,66% 2 Borsod-Abaúj-Zemplén 579 121 7,31% 358 15 793 182 851 724 996 7,95% 5 692 771 6,92% 4 Budapest 1 403 944 17,73% 23 23 1 922 443 280 52 513 0,58% 1 1 721 556 17,19% 11 Csongrád 337 910 4,27% 60 7 462 106 691 426 277 4,67% 3 423 240 4,23% 3 Fejér 212 004 2,68% 108 10 290 66 938 255 690 2,80% 2 427 416 4,27% 3 Győr-Moson-Sopron 350 012 4,42% 182 7 479 110 512 420 820 4,61% 3 448 435 4,48% 3 Hajdú-Bihar 430 388 5,44% 82 9 589 135 890 621 050 6,81% 4 541 298 5,41% 3 Heves 260 519 3,29% 121 7 356 82 256 363 725 3,99% 2 311 454 3,11% 2 Jász-Nagykun-Szolnok 327 999 4,14% 78 7 449 103 562 558 161 6,12% 4 390 775 3,90% 2 Komárom-Esztergom 248 987 3,14% 76 7 340 78 615 226 463 2,48% 1 312 431 3,12% 2 Nógrád 174 053 2,20% 131 6 238 54 955 254 552 2,79% 2 204 917 2,05% 1 Pest 858 850 10,85% 187 16 1 176 271 173 639 072 7,01% 4 1 229 880 12,28% 7 Somogy 266 821 3,37% 245 11 365 84 245 603 586 6,62% 4 320 578 3,20% 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 442 030 5,58% 229 12 605 139 566 593 654 6,51% 4 560 429 5,60% 3 Tolna 198 151 2,50% 109 5 271 62 564 370 323 4,06% 2 233 650 2,33% 1 Vas 215 230 2,72% 216 9 294 67 956 333 610 3,66% 2 259 364 2,59% 2 Veszprém 296 117 3,74% 217 10 405 93 495 449 284 4,93% 3 358 807 3,58% 2 Zala 239 727 3,03% 257 9 328 75 691 378 401 4,15% 2 288 591 2,88% 2 Összesen: 7 917 915 100,00% 3 174 197 10 974 2 500 618 9 121 278 100,00% 60 10 013 738 100,00% 60

Hogyan

- 100 -

Felsőházi tagok száma szakterületenként

Szakterület rész

Szakterület összes Szakterület Szakterület rész

fő Emberi környezet Jog és közigazgatás 5 Kultúra, tudomány Művészet 5 Tudomány 5 Kultúra, tudomány összes 10 Egészségügy 20 Nevelés-oktatás 20 Védelem 20 Család Ifjúkor 5 Aktívkor 5 Időskor 5 Nők 5 Férfiak 5 Család összes 25 Nemzetiség magyar 20 szlovák 1 ukrán ruszin

1

román 1 szerb 1 szlovén 1 horvát 1 német 1 lengyel 1 cigány 3 bolgár görög örmény

1

Nemzetiség összes 32 Vallás 5 Emberi környezet összes: 137 Gazdaság Mezőgazdaság és élelmiszeripar Mezőgazdaság 21 Élelmiszeripar 21 Mezőgazdaság és élelmiszeripar összes

42

Ipar Könnyűipar 5 Nehézipar 5 Energiaipar 5 Ipar összes 15 Szolgáltatás Közellátó szolgáltatás 5 Szociális szolgáltatás 5 Szolgáltatás összes 10 Idegenforgalom 5 Kereskedelem 5 Szállítás és közlekedés Szállítás 5 Közlekedés 5 Szállítás és közlekedés összes 10 Gazdaság összes: 87 Mindösszes: 224 224

Hogyan

- 101 -



EU csatlakozási népszavazás – Forrás: https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html Megye

Szavazó Igen Nem Nem sz. Baranya megye 156 580 137 418 19 162 166 323 Bács-Kiskun megye 190 426 137 780 32 116 299 799 Békés megye 128 780 107 307 21 473 189 015 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 240 620 207 700 32 920 338 501 Budapest 785 338 647 873 137 465 756 071 Csongrád megye 141 084 117 741 23 343 196 140 Fejér megye 98 481 128 290 15 400 185 549 Győr-Moson-Sopron megye 176 120 149 961 26 159 173 892 Hajdú-Bihar megye 157 389 132 821 24 568 272 272 Heves megye 115 798 98 304 17 494 143 358 Jász-Nagykun-Szolnok megye 130 802 108 959 21 843 197 197 Komárom-Esztergom megye 117 473 100 362 17 111 131 514 Nógrád megye 74 329 63 508 10 821 99 724 Pest megye 394 467 318 038 76 429 464 383 Somogy megye 112 345 92 821 19 524 154 279 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 159 060 139 815 19 245 282 408 Tolna megye 85 795 71 227 14 568 112 356 Vas megye 107 593 91 503 16 090 106 816 Veszprém megye 141 879 119 417 22 462 153 961 Zala megye 103 512 87 208 16 304 136 215 Összes 3 617 871 3 058 053 584 497 4 559 773


Megye 2004 május 1-ig

(mFt)

2004 május 1-

től 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összes

Baranya megye 351 050 160 179 176 202 176 638 177 085 177 526 177 970 294 879 1 691 527 Bács-Kiskun megye 399 361 182 222 200 451 200 947 201 455 201 957 202 462 335 460 1 924 314 Békés megye 331 680 151 370 166 511 166 925 167 346 167 762 168 182 395 574 1 418 911 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 466 090 212 709 233 994 311 237 312 024 312 802 313 585 519 578 2 682 018 Budapest 1 542 484 704 234 774 678 776 600 778 558 780 500 782 452 2 862 777 5 030 705 Csongrád megye 377 896 172 428 189 677 190 146 190 627 191 103 191 581 317 430 1 820 888 Fejér megye 239 365 174 129 120 144 192 022 120 746 192 988 121 350 320 562 1 838 854 Győr-Moson-Sopron megye 400 392 182 692 200 969 201 465 201 975 202 479 202 985 336 326 1 929 284 Hajdú-Bihar megye 483 306 220 525 242 586 243 185 243 800 244 409 245 020 405 974 2 328 804 Heves megye 278 086 126 886 139 580 139 925 140 279 140 629 140 980 233 591 1 339 956 Jász-Nagykun-Szolnok megye 348 909 159 202 175 128 175 561 176 005 176 444 176 885 293 081 1 681 215 Komárom-Esztergom megye 278 959 127 284 140 018 140 364 140 719 141 070 141 423 234 323 1 344 159 Nógrád megye 182 963 83 483 91 835 92 062 92 295 92 525 92 756 153 688 881 606 Pest megye 1 098 117 501 053 551 177 552 540 553 938 555 319 556 708 922 410 5 291 262 Somogy megye 284 382 130 603 143 669 144 024 144 388 144 748 145 110 240 434 1 377 359 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 500 388 228 319 251 159 251 780 252 417 253 047 253 680 420 322 2 411 111 Tolna megye 208 618 95 189 104 712 104 970 105 236 105 498 105 762 175 238 1 005 223 Vas megye 231 577 105 665 116 235 116 523 116 817 117 109 117 402 194 523 1 115 851 Veszprém megye 320 366 146 178 160 801 161 199 161 607 162 010 162 415 269 105 1 543 681 Zala megye 257 673 117 572 129 334 129 653 129 981 130 306 130 631 216 443 1 241 593 Összes 8 581 663 3 981 921 4 308 859 4 467 766 4 407 296 4 490 230 4 429 340 9 141 717 39 898 322

Hogyan

- 102 -


Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (Magyarország államháztartása) az Alaptörvény tervezet szerint:

összes fő


ebből nem anyagi



megosztása

Vagyon-növekedés

meg-osztása %

millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év 50 118 490 20 297 988 29 820 502 10 013 738 5 004 973 /fő Életfeltétel biztosítás 41% 20 548 580 12 329 148 8 219 432 4 330 431 4 745 158 /család

családfenntartás 20% 4 109 716 2 465 829 1 643 887 949 031 /család élelmezés 30% 6 164 574 3 698 744 2 465 830 1 423 547 /család egyéb ellátás 30% 6 164 574 3 698 744 2 465 830 1 423 547 /család lakásfenntartás 20% 4 109 716 2 465 829 1 643 887 949 033 /család

Közkiadás 34% 17 040 286 1 704 028 15 336 258 10 013 738 1 701 690 /fő állam működtetés 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő nevelés, oktatás 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő


10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

nyugdíj 18% 3 067 251 306 725 2 760 526 306 304 /fő


10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő


10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

védelem 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő kultúra, művészet 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő


10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

tartalék 2% 340 811 73 340 738 34 034 /fő Fejlesztés, kiegészítés 25% 12 529 624 6 264 812 6 264 812 10 013 738 1 251 243 /fő

közlekedés (árúszállítás)

20% 2 505 924 1 252 962 1 252 962 250 248 /fő

kereskedelem 20% 2 505 924 1 252 962 1 252 962 250 248 /fő idegenforgalom 10% 1 252 962 626 481 626 481 125 124 /fő


40% 5 011 849 2 505 924 2 505 925 500 497 /fő


10% 1 252 965 626 482 626 483 125 126 /fő

Hogyan

- 103 -

Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása megyénként:


Megye Összesen Életfeltétel


Baranya megye 1 965 860 1 315 270 1 629 445 2 962 163 Bács-Kiskun megye 2 642 090 1 083 201 660 479 898 410 Békés megye 1 832 780 751 404 458 168 623 208 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3 463 855 1 420 002 865 826 1 178 027 Budapest 8 657 580 3 549 599 2 164 389 2 943 592 Csongrád megye 2 116 200 867 609 529 031 719 560 Fejér megye 2 137 080 549 547 534 226 726 701 Győr-Moson-Sopron megye 2 242 175 919 207 560 477 762 491 Hajdú-Bihar megye 2 706 490 1 109 620 676 589 920 281 Heves megye 1 557 270 638 424 389 267 529 579 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1 953 875 801 052 488 439 664 384 Komárom-Esztergom megye 1 562 155 640 449 390 512 531 194 Nógrád megye 1 024 585 420 016 256 097 348 472 Pest megye 6 149 400 2 521 164 1 537 282 2 090 954 Somogy megye 1 602 890 657 071 400 626 545 193 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2 802 145 1 148 768 700 451 952 926 Tolna megye 1 168 250 478 930 292 020 397 300 Vas megye 1 296 820 531 596 324 120 441 104 Veszprém megye 1 794 035 735 449 448 435 610 151 Zala megye 1 442 955 591 491 360 643 490 821 Összes 50 118 490 20 729 869 13 666 522 19 336 511

Hogyan

- 104 -

Hogyan

- 105 -

VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Továbbadó Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi. Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával. Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az alkotmányos joghézag miatt törvényes345.

1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie:

a./ a 2010-es országgyűlési választás győztes pártjára (FIDESZ) szavazók számánál (2 706 292 - http://valasztas.hu/hu/parval2010/354/354_0_index.html) nagyobb, egy helyen megjelenő választói támogatottság, valamint

b./ az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben meghatározottak szerint megtörtént.

A feltételek számszerű adatai:

Választásra jogosultak Terület Lakósok

Megye száma %-a

Település


Nem



támogatók

hektár %

Országos területi

önkormányzati tag

száma %-a

Országos szakm

ai önkorm

ányzati tag

Baranya 322 903 4,08% 301 9 581 102 580 441 650 4,84% 3 393 172 3,93% 2 Bács-Kiskun 435 354 5,50% 119 10 596 137 458 844 483 9,26% 5 528 418 5,28% 3 Békés 317 795 4,01% 75 8 435 100 340 562 968 6,17% 4 366 556 3,66% 2 Borsod-Abaúj-Zemplén 579 121 7,31% 358 15 793 182 851 724 996 7,95% 5 692 771 6,92% 4 Budapest 1 403 944 17,73% 23 23 1 922 443 280 52 513 0,58% 1 1 721 556 17,19% 11 Csongrád 337 910 4,27% 60 7 462 106 691 426 277 4,67% 3 423 240 4,23% 3 Fejér 212 004 2,68% 108 10 290 66 938 255 690 2,80% 2 427 416 4,27% 3 Győr-Moson-Sopron 350 012 4,42% 182 7 479 110 512 420 820 4,61% 3 448 435 4,48% 3 Hajdú-Bihar 430 388 5,44% 82 9 589 135 890 621 050 6,81% 4 541 298 5,41% 3 Heves 260 519 3,29% 121 7 356 82 256 363 725 3,99% 2 311 454 3,11% 2 Jász-Nagykun-Szolnok 327 999 4,14% 78 7 449 103 562 558 161 6,12% 4 390 775 3,90% 2 Komárom-Esztergom 248 987 3,14% 76 7 340 78 615 226 463 2,48% 1 312 431 3,12% 2 Nógrád 174 053 2,20% 131 6 238 54 955 254 552 2,79% 2 204 917 2,05% 1 Pest 858 850 10,85% 187 16 1 176 271 173 639 072 7,01% 4 1 229 880 12,28% 7 Somogy 266 821 3,37% 245 11 365 84 245 603 586 6,62% 4 320 578 3,20% 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 442 030 5,58% 229 12 605 139 566 593 654 6,51% 4 560 429 5,60% 3 Tolna 198 151 2,50% 109 5 271 62 564 370 323 4,06% 2 233 650 2,33% 1 Vas 215 230 2,72% 216 9 294 67 956 333 610 3,66% 2 259 364 2,59% 2 Veszprém 296 117 3,74% 217 10 405 93 495 449 284 4,93% 3 358 807 3,58% 2 Zala 239 727 3,03% 257 9 328 75 691 378 401 4,15% 2 288 591 2,88% 2 Összesen: 7 917 915 100,00% 3 174 197 10 974 2 500 618 9 121 278 100,00% 60 10 013 738 100,00% 60

345 Ki a törvényellenes? - http://nemzetiegyseg.com/Kiatorvenyellenes.pdf

Hogyan

- 106 -

2. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai:

a/ Kimondja, hogy a 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvény nem Magyarország Alkotmánya, még csak Alaptörvénye sem, ezért megszűnteti annak hatályát.

b./ Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát346 Magyarország alkotmányaként meghatározva.

c./ Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként347.

d./ Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere348 szerint, a választók által kiválasztott elöljárók és népképviselők megbízását349, ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.

3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai

a./ Ismeretátadás Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele megkezdődött a

Továbbadó Szeren, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre: részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni.

b./ A Szent Korona Értékrend ismertté tétele a Továbbadó Szeren nem képviselt településeken

Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk.

c./ Jogszabálytervezetek vitára előkészítése

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése. Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival.

d./ Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét. e./ Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést

346 Alkotmány - http://nemzetiegyseg.com/Moalkotmany.pdf Alkotmány rövid szöveg - http://nemzetiegyseg.com/Moalkotmanyrovid.pdf 347 Alaptörvény - http://nemzetiegyseg.com/Alaptorveny.pdf 348 "Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról" szóló 2. főtörvény - http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.pdf 349 "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény – http://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.pdf

Hogyan

- 107 -

A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg megbízatásuk elfogadását.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.

Documents

szervestarsadalom.infoszervestarsadalom.info/szke/file/konyvtar/Masodikfokozat.pdf · Bevezető - 5 - „Én úgy látom, hogy Árpád feledése – a magyar halál . Ezeréves szolgaságunk