Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2017

Veled Európa, de nélküled EU!

Halász József

Szent Korona Értékrend

Akadémia

második fokozat (gyakorlati

alkalmazás)

munkaanyaga

„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”

(Széchenyi István)

Veled Európa, de nélküled EU!

Halász József

Szent Korona Értékrend

Akadémia

második fokozat (gyakorlati

alkalmazás)

munkaanyaga

© DR. HALÁSZ JÓZSEF

dr. Halász József

6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a

+36/30/616-3894

tatika1945@gmail.com

http://szkertekrend.hu, http://nemzetiegyseg.com/

ISBN 978-615-80286-7-7

PRINTED IN HUNGARY

Tartalom:

Bevezető ……………………………………………………………. 1. oldal

Miért ………………………………………………………………. 7. oldal

Mit …………………..……………………………………………. 35. oldal

Hogyan …………………..………………………………………. 53. oldal

Bevezető

- 1 -

„Én úgy látom, hogy Árpád feledése – a magyar halál. Ezeréves szolgaságunk

utolsó, sovány bére a „művelt nyugat” kegyelem döfése.

Ébredjünk végre rá, hogy

a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni

Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a

Magyarság karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet.

Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy

Árpádhoz. Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta

a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesül

európai erőt.

Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel

való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése,

sárba tiprása viszont annak a népnek

önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi,

hiszen akinek nincs gyökere – annak jövője sincs.

Hát válasszatok Magyar Testvérek.

A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és

magatokévá tesztek – az lesz a Tiétek.

Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy

kegyelmével, hogy ismét beállhassunk a Fénybe.

Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk.”1

Badiny Jós Ferenc 1986-os gondolatai tökéletesen meghatározzák a Szent Korona

Értékrend szerinti összehangolt munka célját:

a Feltámadás Fényét választva kivédeni a „művelt nyugat” kegyelemdöfését,

Árpád apánk tiszta kereszténységének hagyományként követésével.

A „művelt nyugat” válságba vezette a világot, helytartói megosztással,

félrevezetéssel, a tájékoztatási monopólium segítésével tartják fenn hatalmukat

itthon és világszerte.

Egyre több kérdés fogalmazódik meg az emberekben, életfeltételeik beszűkülését

tapasztalva. Miért kell olyan terheket vállalni, amelyek nem a mi érdekeinket

szolgálják? Miért kell nekünk kirekesztettnek lennünk saját országunkban? Miért

kell magyar vért és életet áldozni azért, hogy mások gazdasági és politikai

hatalmat szerezzenek számukra is idegen országokban?

1 Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók - http://www.magtudin.org/Istenes.htm#_ftn10

Bevezető

- 2 -

A helytartók figyelemeltereléssel válaszolnak. Úgy tesznek, mintha nem közös

megegyezéssel adták volna el Magyarország és a magyar emberek szabadságát.

Úgy tesznek, mintha a nemzetközi szerződések aláírásakor nem látták volna előre

annak következményeit.

És a megosztottság tényleges értelmét is látjuk akkor, amikor azok, akik közös

megegyezéssel megosztották a társadalmat, most egymásra mutogatnak –

miközben érdekeik azonosak -, hogy önmaguk felelősségéről eltereljék a

figyelmet.

Óvatosan felvetődik a közszereplők megnyilvánulásaiban és a hivatalos médiában

a birodalmi tagságunk hátrányainak általános említése, de amikor jól felfogott

önvédelemként megfogalmazzuk a birodalomból kiválás jogszerű lépéseit, akkor

minden közszereplő és média hallgat, követve azt az aranyszabályt, hogy amiről

nem beszélünk, az nincs.

A hatalom célja az, hogy leplezze, a ténylegesnél kisebb hatásúnak állítsa be a

birodalom erkölcsi bukása által kiváltott gazdasági válságot és társadalmi

feszültséget, ehhez használja fel a mindannyiunk pénzéből fenntartott médiát,

és a bérmagyarokat. Ezzel mindannyiunkat saját kivégzésük társtetteseivé akarnak tenni.

A magyarországinál sokkal súlyosabb a nemzetközi figyelemelterelés, amely

nemcsak Európa, hanem a világ békéje súlyos veszélyeztetésének leplezésére

szolgál. Ez pedig nem kisebb, mint a III. világháború kirobbantásának potenciális

lehetősége.

Iránban nem tudott a birodalom olyan belső ellenállást szítani a számára

ellenséges rendszer megbuktatására, mint pl. Líbiában (legfeljebb néhány

atomtudós meggyilkolását érte el), ezért az irakihoz hasonló koholt vádakkal

akarja igazolni egy támadás jogszerűségét. Ezek a koholt vádak részben az

irakihoz hasonlóak: a tömegpusztító fegyver birtoklásának vádja2. A másik része

viszont az eddigi terrortámadások indoklásához képest új: az Izraelt fenyegető

újabb holokauszt rémképe3

2 Irán atomfegyver-fejlesztési törekvései "nukleáris hidegháború" kialakulásának veszélyével

járnak a térségben

Hague: "Irán nukleáris hidegháborút kockáztat a Közel-Keleten" -

http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=

3 Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy

mikor.

Az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere, Ehud Barak … úgy véli, hogy Izraelnek egy

"újabb holokauszt" elkerülése érdekében meg kell támadnia Iránt.

(Le Figaro: Egyre valószínűbb az Irán elleni izraeli csapás -

http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=)

Bevezető

- 3 -

Amikor a válság gazdasági és biztonságpolitikai hatásainak megszűntetését

követeljük, akkor jogállamiságra, demokráciára hivatkoznak azok, akik

jogállamiságon a diktatúra szabályrendszerét, demokrácián a kiválasztottak

kirekesztettek fölött gyakorolt korlátlan elnyomását értik.

A gépezet, amely nem természetes úton, hanem egy természetellenesen felépülő

mesterséges kultúra – a nyugati civilizáció – eredményeként jött létre, szerkezeti

hibákat rejt magában. Ezek jelentik azt a lehetőséget, amit fel tudunk használni

arra, hogy a birodalmi függőségünk ellen a „jogállamiság” és a „demokrácia”

szabályai szerint lépni tudjunk.

A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény 8. cikke4 lehetővé teszi

népszavazás kiírását. A népszavazás köréből a (3) bekezdés d) pontja kizárja a

„nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” szóló tárgykört, de a

nemzetközi szerződésből eredő jogok gyakorlását nem. Így marad kritériumként

az, hogy a népszavazás tárgya „az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe

tartozó kérdés”, a nemzetközi szerződések pedig ebbe a jogkörbe tartoznak5.

A birodalom mindhárom szervezetének (amelynek tagjai vagyunk) alapszerződése

jogként határozza meg bármely tagország számára a kilépés lehetőségét (EU6,

4 8. cikk

(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos

népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár

kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és

eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés

lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani

…

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;

(Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV)

5 1. cikk

(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés

a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;

b) törvényeket alkot;

c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;

d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező

hatályának elismerésére;

(Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV)

6 I. CIKK 50. cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok

bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (Az Európai Unióról szóló szerződés és

Bevezető

- 4 -

IMF7, NATO

8), tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása a jogállamiság részét

alkotják. Mivel a 2012. 02. 09-én az OVB-hez hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő lapok

egyike sem a kilépést kezdeményezi az EU-ból, az IMF-ből, a NATO-ból (tehát

nem a kötelezettségek teljesítését érint), hanem ezen szervezetek alapszabályában

szereplő jog gyakorlására vonatkozik, és történetesen azt indítványozza, hogy a

választók szabad akaratukból döntsenek arról, hogy ezen szervezetek tagjai

akarnak-e maradni. Ez nem jogértelmezési kérdés, mert a jogszabályok szövegéből egyértelműen ered.

A NATO-val kapcsolatosan lehet egyedül jogértelmezést felvetni, a „szerződés

életbelépését” illetően. Egyik lehetséges jogértelmezés sem zárja ki a népszavazás

kiírását, tekintettel arra, hogy a belépésünk több mint tíz évvel ezelőtt történt.

A Lisszaboni Szerződés9 és a 2012. 01. 01-én hatályba lépett rendelet)

10 pedig

egyértelműen lehetőséget arra, hogy európai polgári kezdeményezéssel a föderatív

az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az

Európai Unió Alapjogi Chartája (Lisszaboni Szerződés)

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-re02.hu08.doc)

7 XXVI. cikk 1. szakasz. A tagok kilépési joga Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból

oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e

felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe.

(1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának

kihirdetéséről - http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=4897.7423)

8 12. cikk: A szerződés életbelépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi

időpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálása céljából tanácskozni

fognak egymással, figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot érintő

tényezőket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása

céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális

megállapodások fejlődését is.

13. cikk. A Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a

Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok

kormányát. E kormány minden egyes felmondási okirat letételéről értesíti a többi Fél

kormányát.

(Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. április 4.

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/NATO_dokumentumok/)

9 II. CIKK 11. cikk

(4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának

állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül –

terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok

megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van

szükség.

(Lisszaboni Szerződés - http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/st06655-

re02.hu08.doc)

Bevezető

- 5 -

(tehát összeolvasztó, integráló) Európai Unió konföderatív (összehangoló,

koordináló) Európai Államszövetséggé alakuljon át. A feladat- és hatáskör

vonatkozásában az Európai Bizottságról a Lisszaboni Szerződés ugyanúgy

rendelkezik, mint az Országgyűlésről az Alaptörvény, tehát értelmezési vita

érdemben itt sem lehetséges.

10

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "polgári kezdeményezés": az e rendeletnek megfelelően a Bizottsághoz benyújtott

kezdeményezés, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő

megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a

Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok

legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat;

(Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári

kezdeményezésről

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:065:0001:01:HU:HTML).

Bevezető

- 6 -

- 7 -

Miért

Miért

- 8 -

Miért

- 9 -

Miért cím tartalma

Bevezetés ……………………………………………………… 11. oldal

I. Eszmei paradigmaváltás ………………………………………. 13. oldal

Pogányok vagyunk-e? ………………………………………. 14. oldal

II. Jogi paradigmaváltás ……………………………………….. 17. oldal

1. A választási rendszer ……………………………………… 19. oldal

2. Hatalomgyakorlási rendszer ………………………………… 23. oldal

III. Gazdasági paradigmaváltás …….…………………………. 25. oldal

Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések: ……. 27. oldal

1. A Római Szerződés aláírása

2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása …………………. 29. oldal

3. Kvóták ………………………………………………………. 30. oldal

4. EU-sarc ………………………………………………………. 31. oldal

Miért

- 10 -

Miért

- 11 -

Bevezető

A diktatórikus birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi

válság hatását – összehasonlítva szakterületenként a Szent Korona Értékrenddel –

az I. fokozat „A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent

Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés

összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal)” c. második része tartalmazza.

Természetesen ez az az ok, ami nélkülözhetetlenné teszi a gondolkodási mód

minta (paradigma) váltást.

Most azt kell egyértelművé tenni, hogy nem a zsidókereszténység által támogatott

Szent Korona Tan ideológiai alapjára épülő megoldást kell választani, hanem ősi

hagyományaink tiszta keresztény eszméjén alapuló Szent Korona

Értékrendet.

Az eszmei paradigmaváltás szükségességének további bizonyítékait, és ennek

hatását kell most átgondolnunk a szabályozásra (jogrendszerre és törvényhozásra),

valamint a gazdaságra.

Vagyis annak kell mindenkiben egyértelműnek lennie, hogy a Szent Korona az

Új világtörténelmi korszak paradigmája.

Az eszmei, a szabályozási (jogi) és a gazdasági rész szerves egységet alkot.

Miért

- 12 -

- 13 -

I. Eszmei paradigmaváltás

Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata:

Szent Korona Tan Szent Korona Értékrend

Fejezet Cím Oldal Cím Oldal

1. Ezeregyszáz év 370 Több ezer (legalább

6000) év 375

2.

Az egy és ugyanazon

szabadság elvét nem

teljesíti, ezért szükséges

a ius resistendi et

contradicendi

folyamatos megerősítése

380 Közszabadság elve

érvényesül 381

3. Egyszemélyes vezetés 390 A vezetés kettős egysége

(kündü és gyula) 391

4. Dogmatizmus

(agnoszticizmus) 392

Teljes tudás és a

szabadság kettőben

egysége (gnoszticizmus)

5.

1100 év története az

alapelvek (alkotmány)

alapja, ezért a

jogfolytonosság 1944.

március 19. szakadt meg

394

A magyarság történelme

az alapelvek (alkotmány)

alapja, ezért a

jogfolytonosság 973-ban,

a Quedlinburgi

szerződéssel szakadt meg

396

Összefoglalva:

A magyar szabadság alapja az az értékrend, amely a közszabadság alapját adja

vissza. Az ezeregyszáz év alapja a társadalmi, gazdasági, politikai megosztottság.

A zsidókereszténység ennek a kiszolgálója.

Ez az eszmei (ideológiai) gátja annak, hogy a világot válságba sodró paradigmát a

zsidókereszténység eszmeiségére alapuló gondolkodási mód váltsa fel, hiszen a

kettő ugyanaz!

Sok vád éri a Szent Korona Értékrendet az eszmei alappal kapcsolatban.

Pogánynak, koppányosnak nevezik sokan. Szeretném, ha ez a vádaskodás

befejeződne, ezért egy idézettel bővítem az eddigi bizonyítékokat, annak

eldöntésére, hogy

Miért – I. Eszmei paradigmaváltás

- 14 -

Pogányok vagyunk-e?

Az idézetet Dr. Zakar Andrástól veszem, aki mérnök, katolikus pap, hittudós,

Mindszenty József bíboros egykori személyi titkára és az üldöztetésben sorstársa

volt, egyben a magyarság igaz őstörténete megismerésének elkötelezettje, aki az

„Igaz katolikusokról” c. munkájában hivatkozik arra a XXIII. János által a

II. Vatikáni zsinat megnyitásaként elmondott beszédére, (és benne Paralel

Bibliára), ami a vádaskodók szerint nincs. A Sumér hitvilág és a Biblia

11 c. könyvének összefoglalásaként a következőt írja:

„Befejezésképpen foglaljuk össze a sumér bibliai párhuzamok fokozatos

megismerése során adódó következtetéseket, melyeket ezután mind a

hittudományban mind a történetírásban, nyelvészetben, művészettörténetben,

néprajzban stb. különösen figyelembe kell vennünk az Isteni Kinyilatkoztatásra

vonatkozó II. vatikáni zsinati dogmatikus konstitúció szellemében.

1. Az ószövetségi kinyilatkoztatást tartalmazó szent és sugalmazott könyvek -

még ha azokat csak történeti forrásokként használjuk is -, sok olyan nemes

emberi eszmét, örök igazságot, isteni kinyilatkoztatás-részletet, különösképpen

az egész emberi nem összetartozását, testvériségét valló részletet foglalnak

magukban, melyek több száz, esetleg több ezer évvel azelőtt már

megtalálhatók a környező keleti népek - főként a sumérok -- irodalmi

emlékeiben.

2. Tévesnek és legalább is nacionalista túlzásnak kell tehát mondanunk azt az

álláspontot, melyet pl. Goldziher Ignác így fejezett ki 1887-ben: "Szó lesz

azokról az örök eszmékről; melyek a zsidóság kebelében születtek meg és az

emberiség e parányi köréből indultak ki fáklyát gyújtani a sötétségben". (11. 1.)

"Bátran elmondhatjuk, hogy felekezetünk előrehaladásának több évezredes

menetében e nagy erkölcsi eszmének, mely legelőször az emberiség

történetében a mi őseinknek nyilatkozott meg ..." (13-14. 1.).

"Ellentétben a pogány ókor korlátolt isteneszméjéhez, mely az emberiséggel

csakis külső kötelékkel van kapcsolva, a prófétizmus az istenség eszméjének

etikai tartalmat adott és az etikai tartalomból, mint az erkölcsös élet forrásából

vezeti le a társadalom és az egyén erkölcsös kötelességeit" (46. l.).

3. Ezt a túlzó nacionalista felfogást az ószövetségi könyvek szövegei is,

helyenként kifejezésre juttatták. Ez azonban éppúgy nem volt tárgya a

kinyilatkoztatott igazságnak, mint azok a részek, melyek a szent szerzők

korabeli tudásának megfelelően tájékoztatnak földrajzi, természettudományi stb

11

Zakar András: Sumér hitvilág és a Biblia -

http://www.angelfire.com/realm3/hmult/nepek/sumerhitv1.htm

Miért – I. Eszmei paradigmaváltás

- 15 -

kérdésekről: Kinyilatkoztatott igazságok azok, melyeket a szent szerzők,

mint ilyeneket adnak elő a hit és erkölcs dolgában a tanító egyház

értelmezése szerint.

4. Ez az ószövetségi könyvek stílusában helyenként kifejezésre jutó zsidó

nacionalizmus koronként uralomra jutott egyes újszövetségi papok és

hívók fölfogásában is és oka volt annak a lenézésnek, sőt rombolásnak,

melynek az ősnépek és őskultúrák értékes emlékei helyenként áldozatul

estek. Mindezek jóvátételére az Egyház a II. Vatikáni Zsinaton ünnepélyes

ígéretet tett és megfelelő utasításokat adott.

5. Történeti tényként meg kell azt is állapítanunk, hogy Goldziher és társai a múlt

század vége felé már tudták és később még jobban megbizonyosodhattak róla,

hogy a sumér nyelv és nép nem semita és nem indoeurópai nyelv és nép és

ősi emlékei tanúskodnak olyan ismeretekről, melyekről ők azt állították,

hogy az ószövetségi szentírás közli azokat először.

6. Ez a nem tudományos, hanem soviniszta magatartás fő oka volt annak, hogy a

sumér kutatást ilyen soviniszták lefékezték, gátolták, megnehezítették, sőt

sokszor gúnyolták és egyes követőik ugyanezt teszik mind máig. Ezeknek a

nem tudományos indítékokból eredő nehézségeknek részben az is volt az oka,

hogy nem fedezték fel a sumérnak az ural-altájival való rokonságát kellő

világossággal, "részben pedig mesterséges akadálynál - egy paradoxonnál -

fogva, melyet főleg Halévy tartott fenn makacsul, az a vélemény; hogy a sumér

nem is valódi nyelv, csak mesterséges rendszere egy titkos írásnak, amelyet a

köznép misztifikálója végett találtak fel az asszír papok. Ez a második akadály

végül is megdőlt, mert fölfedeztek olyan emlékműveket, amelyeken ezen a

nyelven találtak föliratokat olyan időkből amelyben még sémi nyelven nem

is írtak Mezopotámiában" (Encyclopedia Britannica. 1960. 21. kötet 553.

old.).

7. Ez a soviniszta, zsidó nacionalista magatartás, mely legvilágosabban a Babiloni

Talmud eredeti és teles héber szövegéből és ennek hebraisták által készített

hiteles fordítás kiadásaiból tűnik ki, az emberiség kultúrtörténeti fejlődési

képét és öntudatát, valamint biológiai és erkölcsi egészségét elvi alapon

katasztrofálisan megnyomorítja, nem tudományos és szemben áll az alapvető

emberi jogegyenlőség ENSZ deklarációjával, melyet az államok különben

törvénykönyvükbe is iktattak.

8. Az szövetség már eddig is tanúsította, hogy Ábrahám előtt is volt isteni

kinyilatkoztatás. Az ókori keleti népek, főként és legkorábban a sumérok

egyre nagyobb számban megfejtett emlékei pedig jogos alapot adnak

Miért – I. Eszmei paradigmaváltás

- 16 -

annak a feltételezésére, hogy a náluk talált és a kinyilatkoztatott

igazságokkal egybecsengő tanítások főként az isteni kinyilatkoztatás

segítségével vezették az emberiséget a szellemi fejlődés és az Istennel való

személyes kapcsolat útján.

Mostantól nem tartom vitathatónak, hogy pogányok vagyunk-e, hiszen

egyértelmű: mi azt az ősi, tiszta kereszténységet követjük, amit Hamvas Béla így

határoz meg:

„A kereszténység nem vallás. A kereszténység a normális létben való

magatartásról szóló tanítás.”12

Tehát

a Szent Korona Értékrend eszmei alapja az az ősi hagyomány, amihez való

„hűtlenség szelletje szétszorja a Szent Korona virágait” (István Intelmei) és

amit a Quedlinburgi Szerződés szét akart tiporni.

12

Hamvas Béla: Patmosz II. – Kiengesztelődés -

http://www.terebess.hu/keletkultinfo/patmosz2/11.html

- 17 -

II. Jogi paradigmaváltás

Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata:

Oldal

Bevezetés 399

Liberális-kapitalizmus Szent Korona Értékrend

Fejezet Cím Oldal Cím Oldal

Alkotmány Történelmi fejlődés

eredménye 402 Örök és változtathatatlan 404

1. Függetlenségvesztés 406 Örök szabadság 410

2. A tőke szabad áramlása 411 A nemzeti vagyon

önérték-növelése 414

3. Az áru és a szolgáltatások

szabad áramlása 415

Az önellátás alapja a

nemzeti termék 419

4. A szabad letelepedés 420

A nemzeti vagyon

növelésének

kötelezettsége

422

5. Az EU-alapelvek 423 Szakrális alapú

alkotmányosság

Összefoglalva:

A „nyugati civilizáció” liberális-kapitalista szabályozási rendszere a birodalmi

érdeket szolgálja ki, ezért az állam és az emberek érdekeit alárendeli a

birodalom anyagi érdekeinek.

A Szent Korona Értékrend a társadalmi együttélést szabályozza a

jogrendszerben, az emberek és az őket képviselő állam érdekeinek mindent

alárendelve, így a gazdaságot is.

A „nyugati civilizáció” a birodalom iránymutatását tekinti Alkotmánynak

(Lisszaboni Szerződés) és ennek alárendelve készítik el a helytartóságok a saját

irányelveiket tartalmazó Alaptörvényeket. Ezekből eredő részletes szabályozást

(a végrehajtási utasításokat, amelyeket érdemtelenül neveznek törvénynek) a

hatalom központi szervezetei végzik.

A Szent Korona Értékrend a Teremtő iránymutatását (az Alkotó Alkotásának

– a Világmindenségnek – működtetésére vonatkozó akaratnyilvánítását) tekinti

Alkotmánynak (a magyar szó kifejező értelmével azonosan), ami ebből eredően

örök és változtathatatlan. A mindenkori történelmi időszak fejlettségi foka határozza meg, hogy az

iránymutatás milyen irányelveken keresztül érvényesül, vagyis mi az

Alkotmányból eredő Alaptörvény.

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 18 -

Az irányelvek mindennapi életre történő alkalmazása egy döntési folyamat,

amelyet a döntési helyzet indít el. Mivel a döntési helyzet ott keletkezik, ahol a

mindennapi életet éljük, ennek a szabályozásnak a településeken kell történnie. Ez

jelenti a szubszidiaritást, vagyis annak biztosítását, hogy a döntés hatásának

helyén szülessen a döntés.

Két szabályozási területet kell különösen kiemelni, mint a jogi paradigmaváltás

alapját: a választási és a hatalomgyakorlási rendszert.

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 19 -

1. A választási rendszer13

Fő eltérések a „nyugati civilizáció” választási rendszerrel szemben:

a./ A választás formája: nyílt szavazás14

, ebből eredően a képviselők és elöljárók

kötött megbízatást kapnak, akiket bizalomvesztés esetén a választók

visszahívhatnak15

.

b./ Választási és választhatósági joggal csak a Szent Korona tagjai

rendelkeznek16

13

Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint

Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 191 – 230. oldal

14

1. §

(1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt

módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják.

(2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok

érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb

alapkövére, a családra épül.

(3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja,

választójogának érvényesítésével gyakorolja

a./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást

ad,

b./ népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban

kinyilvánítja akaratát, és

c./ népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő

tevékenységét minősíti.

(4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent

Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket.

(5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat

a./ irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában

- a Nemzetgyűlésen,

- a Nemzeti Tanácson

keresztül, illetve

- népi kezdeményezési joguk gyakorlásával,

b./ végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában

- népi kezdeményezési joguk gyakorlásával

is érvényesítik.

15

8. § Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás

Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a

megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak

a 12. § szerint.

16

2. § A választás és választhatóság joga

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 20 -

(1) Az Alaptörvény 76. §15.1

(1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító

és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.

(2) A Szent Koronát alkotó

a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a15.2

,

b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. §-a15.3

határozza meg.

(Magyarország Alaptörvénye - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 19 – 118. oldal)

15.1

76. § A közügyekben való részvétel joga

(1) A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá

az „Államhatalom gyakorlásról” szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt

viselhet.

(2) Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló

főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében

és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt.

15.2

96. § Az államalapító magyarság

(1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és

törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint

Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi

kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége.

(2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi

képviselettel rendelkező részei:

a./ Magyarországi magyar

b./ Felvidéki magyar

c./ Kárpátaljai magyar

d./ Székelyföldi, erdélyi magyar

e./ Délvidéki magyar

f./ Kárpát-medencén kívül élő magyar

(3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság

keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló

főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más

állampolgárságuk.

(4) Kettős vagy többes állampolgárságú

a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és

választhatósági) jogával, ha

- politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és

- a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond;

b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon „Az állam

vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem

gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi

állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.

15.3

98. § Államalkotó nemzetiségek

(1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent

Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés

felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi

csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 21 -

c./ A választás a települési választócsoportokon (nem pártokon) keresztül

történik. A választás módja egyéni vagy együttes (családi)17

.

(2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll,

hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test

összhangjához nélkülözhetetlen.

Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági

nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig

Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton

keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.

(3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek:

a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek

- cigányok/romák

- horvátok

- lengyelek

- németek

- románok

- ruszinok

- szerbek

- szlovákok

- szlovének

- ukránok

b./ a magyarsággal rokon népek

- bolgárok

- görögök

- örmények

17

3. §

(1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti

megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják.

(2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak

a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér,

tanyacsoport) belül élnek,

b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi

csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve.

(3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt

szavazással történik.

(4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a

következők szerint történik:

a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen

választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a

2. § (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem,

b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy.

(5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:

a./ települési önkormányzati képviselő,

b./ polgármester,

c./ alsóházi képviselő,

d./ társadalmi csoport önkormányzati tag,

e./ társadalmi csoport elnöke,

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 22 -

d./ A megválasztott elöljáró vagy képviselő megbízatása haláláig, egészségi

alkalmatlanságának megállapításáig, önkéntes lemondásáig vagy

visszahívásáig tart18

.

f./ felsőházi képviselő,

g./ nemzetgyűlési tag,

h./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott,

i./ Nemzeti Tanács tagja,

j./ Magyarország elnöke,

k./ Magyarország miniszterelnöke

18

9. §

(1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad

megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak.

(2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. § szerint.

3. szakasz Rendkívüli választás

10. §

(1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. § (5) bekezdésében meghatározott elöljáró

a./ halála,

b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása,

c./ önkéntes lemondása,

d./ visszahívása

esetén.

(2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a 4. - 7. §-

ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti.

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 23 -

2. Hatalomgyakorlási rendszer19

a./ Az érdekérvényesítés alapja a közszabadság20

(nem a pártrendszeren)

b./ A hatalomgyakorlással megbízott személyek közvetlenül a választóknak

tartoznak felelősséggel21

19

„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 119 – 190. oldal 20

2. §

(1) Magyarország az állam és a Szent Korona tagjainak szabadságát a szabadság feltételeinek

megteremtésével biztosító és védő, örökké független állam.

(2) Magyarország a társadalmi együttélés szabályait jogrendszerén keresztül betartó és betartató

jogállam.

(3) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság

(szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a

sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak).

Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási

rendszere szerint, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben

képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2.

főtörvény szerint történik.

(Magyarország Alaptörvénye - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 19 – 118. oldal)

21

3. §

(1) Magyarországon minden hatalom a Szent Koronáé, amelyet a Szent Korona tagjai

gyakorolnak

a./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint, kötött mandátummal választott

- Nemzetgyűlési képviselőkön,

- a Nemzeti Tanács tagjain,

- Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselőkön, valamint

- Országgyűlési- és

- Önkormányzati

- Magyarországot nemzetközi szervezetekben,

képviselőkön keresztül, illetve

b./ a népszavazással gyakorolt közvetlen akaratnyilvánítással.

(2) Az Alkotmány 5. §20.1

(2) bekezdésben meghatározott, megalapozott esetekben mindenkinek

kötelessége a Szent Korona értékrendjét veszélyeztető tevékenység megszűntetése

érdekében

a./ azonnali tevékenységgel fellépni, akár egyedül, akár csoportosan, a fellépés tényének

hatósági bejelentésével egyidejűleg,

b./ eljárást indítani az értékrendet sértő vagy veszélyeztető ellen,

c./ népszavazást indítani.

(3) Aki(k) a (6) bekezdésben meghatározott ellenállás jogával visszaél(nek), bűncselekményt

követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az ellenállási jog gyakorlásának örökös

elvesztésével.

(4) A (2) és (3) bekezdésben az Alkotmány 5. §-nak megfelelően meghatározott ellentmondás és

ellenállás joga gyakorlásának részletes szabályait a HARMADIK RÉSZ tartalmazza.

Miért - Jogi paradigmaváltás

- 24 -

c./ Az irányítás és a vezetés kettős egységében épül fel a hatalomgyakorlás22

(„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 119 – 190. oldal) 20.1

5. §

(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden

tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:

a./ az állam szabadságának,

b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,

c./ a birtoklás szabályának,

d./ a vendégjog szabályainak,

e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok

megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

(Szabadság Alkotmánya - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 9 - 17. oldal) 22

Az államhatalom gyakorlás kettős egysége

8. §

(1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal

kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és

a személy is kettős egységben él.

(2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket

keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős

egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja.

(3) Az irányítás szervezetei:

a./ a Nemzetgyűlés,

b./ Magyarország elnöke,

c./ a Nemzeti Tanács,

d./ a Honvédelmi Tanács,

e./ a Bíróság,

f./ az Ügyészség,

g./ az Állami Számvevőszék és

h./ a Magyar Nemzeti Bank.

(4) A végrehajtás szervezetei:

a./ Magyarország miniszterelnöke,

b./ Magyarország Kormánya,

c./ az Országgyűlés alsóháza,

d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke,

e./ az Országgyűlés felsőháza,

f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke,

g./ a települések önkormányzata,

h./ a polgármester,

i./ Társadalmi csoportok önkormányzata,

j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.

(5) Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének

összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 119 – 190. oldal)

- 25 -

III. Gazdasági paradigmaváltás

Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata:

Oldal

Bevezetés 426

Fejezet Neoliberalizmus (a Lisszaboni

Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend

1. Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona 431

2. Kizárólagos hatáskörbe utalt

területek

Minden magyar érték a magyar

érdeket szolgálja 432

3.

A kizárólagos hatáskörrel

megcsonkított önrendelkezés

(szubszidiaritás)

Alulról épülő közszabadság 433

4. Tiltó rendelkezések Kötelezettségek és jogok

összhangja 434

5. Kozmopolitizmus (világpolgárság) Szent Korona tagság 437

Összegzés 439

A liberális-kapitalizmus és a Szent Korona Értékrend gazdasági gondolkodási mód

mintája (paradigmája) közötti alapvető különbség abban mutatkozik, hogy

1.

- a liberális-kapitalizmus lehetőség-monopóliumot hoz létre, amin keresztül

kínálatot termel, amelyhez manipulációval hozza létre a keresletet, így

felülről irányítja a gazdaságot,

- a Szent Korona Értékend az igények és a lehetőségek összhangját teremti meg,

alulról, a településektől felépített rendszert alkotva;

2.

- a liberális-kapitalizmusban az állam a gazdaság kiszolgálója,

- a Szent Korona Értékrendben a gazdaság – éppúgy, mint minden életfeltétel-

biztosítás – az embert szolgálja, ennek a szolgálatnak az összehangolását végzi

az állam.

Ez a két alapvető különbség visszavezethető a társadalomszervezési gondolkodási

mód minta (paradigma) tábla (mátrix) elmélete közötti különbségre.

Azt, hogy a liberális-kapitalista gondolkodási mód minta (paradigma) az állam

érdekei fölé rendeli a gazdaságot,

Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja23

bizonyítja, amelynek alapját

23

Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga -

http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf 71-79. oldal

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

- 26 -

az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés jelenti.

1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése EUM 26, EUM 38,

EUM 3.

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése EUM 34., EUM 35., EUM

63., EUM 101., EUM 107. cikkek

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése EUM 282., EUM 295. cikk

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése EUM 106., EUM 207. cikk

5. Vám elvesztése EUM 28. cikk

6. Az önálló adópolitika elvesztése EUM 110. cikk

7. Külügy és hadügy elvesztése EUSZ 18. cikk

8. Önálló jogalkotás elvesztése EUM 288. cikk

9. Közigazgatás elvesztése EUSZ 5. cikk, EUM 7. cikk

10. Belbiztonság elvesztése EUM 88., EUM 89. cikk

11. Igazságszolgáltatás elvesztése EUSZ 19., EUM 86. cikk

12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión

kívülre szakadt minden magyar előtt EUM 49., EUM 77., EUM 78.,

EUM 79., EUM 80. cikk

Az Európai Egyesült Államok (EU) által tőlünk megvont szabadságjogok

többsége a gazdasági függetlenségünk megszűnését jelenti.

Szabadságjogaink elvételének előkészítése történt meg az EU-csatlakozás

„felkészülési” időszakában.

Ezek a következők:

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

- 27 -

Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések:

1. A Római Szerződés24

aláírása

ELSŐ RÉSZ: Alapelvek

3. cikkely

Közösségnek a 2. cikkelyben kitűzött célok érdekében folyó tevékenysége az

ebben a Szerződésben előírt feltételekkel és időrendben magában foglalja

a) a tagállamok között az áruk kivitele és behozatala tekintetében a vámok és

mennyiségi korlátozások, illetve valamennyi ezekkel egyenértékű hatású

intézkedés eltörlését;

b) a közös kereskedelmi politikát;

c) a belső piacot, amelyet a tagállamok között az áruk a személyek, a

szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok megszüntetése

jellemez;

d) a személyeknek a belső piacra való belépésére és azon belüli mozgására

vonatkozó intézkedéseket, a 100c. cikkely által meghatározott módon;

e) a közös politikát a mezőgazdaság és a halászat területén;

f) a közös politika bevezetését a közlekedés területén;

g) olyan rendszer létrehozását, amely a belső piac területén folyó versenyt

megóvja a torzítástól;

h) a tagállamok jogszabályainak közelítését abban a mértékben, ahogy az a

közös piac működéséhez szükséges;

i) a szociálpolitikát, beleértve az Európai Szociális Alapot;

j) a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését;

II. CÍM: A MEZŐGAZDASÁG

38. cikkely

(1) A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekkel

való kereskedelemre is. mezőgazdasági termékek a termőföld, az

állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekből közvetlenül

származó félkész termékek.

(2) A közös piac létesítéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági

termékekre is vonatkoznak, ha a 39-46. cikkely rendelkezései másként

nem rendelkeznek.

24

Az Európai Közösség Alapító Szerződése Róma, 1957. március 25. -

http://www.eu2004.hu/index.php?op=szerzodesek&id=3

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

- 28 -

(3) A Szerződés 2. számú melléklete sorolja fel azokat a termékeket, amelyekre a

39-46. cikkely rendelkezései vonatkoznak.

(4) A mezőgazdasági termékek közös piacának működése együtt jár a tagállamok

közös mezőgazdasági politikájának megteremtésével.

2. FEJEZET: A LETELEPEDÉS JOGA

56. cikkely

(1) Ez a fejezet és az ennek alapján hozott intézkedések nem korlátozhatják

azoknak a jogi és közigazgatási előírásoknak az alkalmazását, amelyek

külföldiekre vonatkozó külön szabályozást tartalmaznak, és amelyek a

közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy alapján indokoltak.

(2) Az átmeneti időszak vége előtt a Tanács - a Bizottság javaslatára, az Európai

Parlament meghallgatása után - egyhangú szavazással irányelveket bocsát ki

ezeknek a törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási előírásoknak a

harmonizálására. A második szakasz vége után a Tanács - a 189b. cikkelyben

meghatározott eljárás szerint - minősített többséggel irányelveket bocsát ki

azoknak a rendelkezéseknek a harmonizálására, melyek a tagállamokban a

rendeleti szabályozás, illetve a közigazgatási előírások területére tartoznak.

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

- 29 -

2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása25

„... a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi

támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós

költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha

felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat,

amelyeket az utóbbi időben kötöttünk, akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a

felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök

nem utasította vissza”

A Koppenhágai Kompromisszum hatásának részletezését az Első Fokozat EU-sarc

című része tartalmazza.

25

Gyurcsány Ferenc A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy -

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1769&articleID=7032&ctag=articlelist&iid=1

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

- 30 -

3. Kvóták

A területi támogatás alapja Magyarország termőterületének 77,5 %-a.

A mennyiségi támogatás átlagosan a megtermelhető mennyiség kevesebb, mint

felére vonatkozik.

A kvóta teljes hatásának elemzése az Első Fokozat „Mezőgazdaság,

élelmiszeripar” cím alatt szerepel.

A tételes kvóta tábla:

Mg-i területek Magyar

adottság

Magyar

igény Aláírt kvóta

Elért szint

%-ban

adottsághoz

- igényhez

Szántóföldi bázisterület (ha) 4 500 000 3 653 353 3 487 792 81.2 | 77.5

Regionális hozam (t/ha) * 5.04 4.73 * | 93.8

Tradicionális durumbúza (ha) 15 000 2 500 16.7

Nem tradicionális durumbúza (ha) 50 000 4 305 8.6

Rizs (ha) 18 000 3 222 17.9

Szárított takarmány (t) 200 000 49 593 24.8

Cukor A (t) 400 000 400 454 100.1

Cukor B (t) 80 000 1230 1.5

Izoglükóz A (t) 130 000 127 627 98.2

Izoglükóz B (t) 10 000 10 000 100.0

Kender (t) 3 108 2 061 66.3

Len (t) 1 461 --- 0.0

Paradicsom (t) 321 442 130 790 40.7

Őszibarack (t) 1 000 1 616 161.6

Körte (t) 1 000 1 031 103.1

Dohány (t) 15 000 12 355 82.4

Beszállított tej (t) 2 600 000 1 782 650 68.6

Közvetlenül eladott tej (t) 200 000 164 630 82.3

Szarvasmarha kiegészítő tám.

(Euro) 12 000 000 2 936 076 24.5

Vágási prémium (állat) 480 000 235 998 49.1

Húsmarha prémium (állat) 245 000 94 620 38.6

Anyatehén (állat) 300 000 117 000 39.0

Juh (állat) 1 500 000 1 146 000 73.9**

Kecske (állat) 50 000 Benne a

juhkvótában

*1991-ben a kukorica és a búza hektáronkénti hozama: 6710 és 5190 kg volt.

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

- 31 -

**A juh és kecske kvótát egyben határozták meg ezért annak együttes igény-értéke a

viszonyítási alap. (1 550 000)

4. EU-sarc

Az EU csatlakozással kapcsolatos elvonás és támogatás egyenlege csatlakozás

előtti és utáni adatainak elemzését az EU-sarc című rész tartalmazza.

Jellemzőként itt csak egy fontos bizonyítékot tartok szükségesnek kiemelni:

„Az EU a tagországoktól évi hatmilliárd eurót visznek ki, miközben a nettó

forrásbevonás – az uniós támogatás – egymilliárd euró körül járhat.” – mondta

Lóránt Károly, az Európai Parlament gazdasági tanácsadója a Fixtv „Veled

Európa, de nélküled EU” sorozatának 2008. március 14-i adásában.

Különösen a gazdaságra vonatkoztatható a közelmúlt egyik vezető politikusának a

véleménye, amely így hangzik:

„Mivel a szocializmus megbukott, azt lehetett mondani, hogy azért kell a

neoliberalizmust megreformálni, mert nincs alternatívája. Ezt cáfoltad a

nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezeteiddel.” A hivatkozott

jogszabálygyűjtemény: „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent

Korona” Püski Kiadó 2009.

Barroso is nyilván ezt érezte meg, amikor az „Európai Konföderációról szóló

szerződéstervezet” megismerése után 2008. október 4-én a következőt üzente: „A

középkori, vallásos Szent Koronára épülő Európai Konföderáció tervezet a

legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra.”

Természetes, hogy nemcsak ő, hanem a liberális-kapitalista rendszer minden

helytartója fél a Szent Korona Értékrend tisztaságától, hiszen egyértelmű

számukra is: a jelenlegi világtörténelmi korszak sírba ereszkedik

pénzközpontúságával, a diktatúra szolgájává alázott mátrix-elméletével együtt, és

az új világtörténelmi korszaknak az erkölcsi, gondolati és gazdasági tisztaságot

megvalósító Szent Korona értékrend lehet a gondolkodási mód mintája, vagyis

paradigmája.

Miért - Gazdasági paradigmaváltás

- 32 -

- 33 -

Mit

Mit

- 34 -

Mit

- 35 -

Mit cím tartalma

Bevezető ……………..……………………………………………. 37. oldal

A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona

Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) ……….. 40. oldal

1. Alapértelmezések …………………………………………….. 41. oldal

Gazdaság – közgazdaság

Az önellátás

A gazdaság szerkezete

A gazdaság szabályrendszere …………………………………. 43. oldal

2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) 45. oldal

A természetellenes mátrix-elmélet

A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió ……. 47. oldal

3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta

(paradigma) …………………………………………………… 48. oldal

A természetes mátrix-elmélet

A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország 50. oldal

Mit

- 36 -

- 37 -

Bevezető

A „Mit” kérdésre adott válasszal válik egyértelművé, hogy a paradigmaváltás

mit jelent a gyakorlatban.

A válasz bizonyítja be, hogy az eszmei gondolkodási mód azért alap, mert a

szkíta-hun gondolkodási mód biztosítja a kötelezettség és jog kettős egységében

érvényesülő egy és ugyanazon szabadságot, amit ma úgy mondunk:

esélyegyenlőség. Ezt a második Vérszerződéssel (Szeri Szerződéssel) erősítették

meg őseink, „egy atyától és egy anyától származónak” (Kézai), vagyis testvérnek

fogadva el egymást, rangtól és származástól függetlenül. (A Quedlinburgi

Szerződés után a „jövevény nemesek” - ugyancsak Kézai – mintájára oszlott meg

a szabad magyarság nemesekre és nem-nemesekre.)

Ennek továbbgondolásával jutunk el arra a következtetésre, hogy a

szabályozásnak is az esélyegyenlőséget kell biztosítania.

Azt, hogy a szabályozás biztosítja-e az esélyegyenlőséget, az a szegletkő határozza

meg, amire a szabályozás épül. Ez a szegletkő az iránymutatás, ami, ha a

Teremtőtől származik, akkor a szerves egységben élést jelenti, ha nem, akkor

megosztottságot, mert egy kisebbség érdekeinek erőszakos érvényesítése valósul

meg a többség érdekeivel szemben.

Az iránymutatást vagy a Teremtő akaratának megfelelő Szabadság Alkotmánya

adja, vagy egy diktátum-rendszer, amely annyi diktátumból áll, amennyi -

egymást erősítve - a diktatúra fennmaradásához szükséges. Korunkban három

szervezet kell a diktatúra érdekeinek védelméhez, ennek megfelelően három

diktátum van: az EU-é a Lisszaboni Szerződés, az IMF-é a Nemzetközi Valuta

Alap alapokmánya és a NATO-é, az Észak-atlanti Szerződés.

Az iránymutatás államok feletti. Ha a Teremtő akaratát közvetíti, akkor örök és

változtathatatlan, ha nem, akkor a diktátorok akarata szerint változó (az utóbbi

időkben: szocialista-kommunizmus vagy liberális kapitalizmus).

Az iránymutatás határozza meg egy történelmi időszakra az irányelveket, amelyek

egy-egy államra vonatkozó Alaptörvények.

A mindennapi élet szabályozása és összehangolása (vagyis az irányítás és a

végrehajtás) a Teremtő iránymutatását követve az egység irányelveire épülő

Alaptörvények alapján döntési folyamatként, az önrendelkezés alapján, alulról

építkezik, míg diktatúra alatt a diktátum végrehajtási utasításaként, felülről

lebontva szabályozza a mindennapokat.

Az iránymutatás forrása határozza meg a hatalomgyakorlás módját.

A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az irányítás a Teremtő

akaratának érvényelülését biztosítja ellenőrizve a végrehajtást. Őseink

Mit

- 38 -

hagyományában ennek a kettős egységben élő kapcsolatnak a jelképe a Nap

(kündü) és a Hold (gyula).

A most megbukott diktatúra irányítását azok végzik, akiknek érdeke a

megosztottság fenntartása. Az iránymutatás szerinti végrehajtás azoknak a

helytartóknak a „tisztje”, akik vállalták saját nemzetük elárulását.

A hatalom gyakorlóinak kiválasztását is az iránymutatása forrása határozza

meg.

A Teremtő iránymutatását követő rendszerben a közszabadság elve érvényesül a

hatalmat gyakorlók kiválasztásában. A rátermettségüket bizonyító emberek

megbízást kapnak a többi embertől érdekeik képviseletére, akik jogosultak a

megbízatást visszavonni, amennyiben a megbízott nem az ő érdekeiket

képviseli.

A most megbukott diktatúra rendszerében a nyugati civilizáció polgári

demokráciának nevezett elve szerint történik a hatalmat gyakorlók kiválasztása.

A társadalmat megosztják rész-érdekek egymással szembeállításával. Az egyes

rész-érdekeket a pártok képviselik, amelyek programokat – ténylegesen

ígéretlistát - készítenek, hiszen annak betartása rájuk sem kötelező26

, hiszen

bármit is ígérnek, hatalomra kerülésük esetén az diktatúra

iránymutatásaként kell a helytartóságot kormányozni.

A választási kampányidőszakban megtévesztéssel azt sugallják, hogy hatalomra

kerülésük esetén az ígéretlistájukban leírtakat valóra váltják. A jelölteknek, akik a

párt színében indulnak a választásokon, a megtévesztés elfogadtatása és –

hatalomra kerülés esetén – az ígéret megszegése a feladatuk.

A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az értékek teremtése és

felhasználása, vagyis az igény és a lehetőség összhangja a lelki, szellemi és

anyagi életfeltételek kielégítésének módszere. A pénz kizárólag értékcsere-

eszköz, ezért fedezete az anyagtalan és anyagi értéknövekedés.

A most megbukott diktatúra rendszere a kínálat-monopóliumokat szolgálja ki.

Ennek megfelelően a kínálat által manipulált kereslet összhangnélkülisége

26

A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az

ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző –

kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok

hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.

Az ilyen, akár megtévesztő, akár nem megtévesztőnek ítélt nyilatkozatok a választó érdemi

szavazási döntését befolyásolják és nem a már kialakult szavazói döntésnek megfelelő, a

szavazat leadásához szükséges (és így a büntetőjog által védett) választási eljárási rend

biztonságát sértik.

(KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG Nyom. 44/2007. sz. határozata -

http://szkszhu.szksz.com/lu070308.doc)

Mit

- 39 -

működteti. Ez az összhangnélküliség váltotta ki az erkölcsi bukást, ami gazdasági

és társadalmi válságot okozott.

A látszat-értéket képviselő (tehát érték-fedezettel nem rendelkező) pénz

önmagát növeli, ezzel törvényszerűen elszakad a létrehozott és létrehozható

értéktől. (Már legalább tíz éve átlépte a fedezetnélküliség a kritikus 50 %-os

határt.)

Mindezeket a mátrix-elmélet fogalja össze, ezért annak leírását – önmagam

plagizálásával – az Első Fokozat anyagából másolom ide:

Mit

- 40 -

A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona

Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)

1. Alapértelmezések

Gazdaság - közgazdaság

Az önellátás

A gazdaság szerkezete

A gazdaság szabályrendszere

2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)

A természetellenes mátrix-elmélet

A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió

3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)

A természetes mátrix-elmélet

A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország

____________________________________________________________

Mit

- 41 -

1. Alapértelmezések

Ahhoz, hogy megértsük az irányítási és vezetési feladatok összefüggésrendszerét

(Mátrix-elméletet), ismerni kell azokat a fogalmakat, amelyek ezt a rendszert

alkotják, kiemelten a közgazdaság és az önellátás fogalomkörét, szorosan vett

kapcsolataikkal együtt.

Mindkét fogalom értelmezésénél a magyar nyelvből indulok ki.

Gazdaság - közgazdaság

A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és

értékhasználó feladatainak egységét jelenti.

Tehát a gazdaság az értékhez kötődik.

Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki,

szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték – és az ezt

teremtő, őrző és használó gazdaság – nem korlátozódik kizárólagosan annak

egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi

értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve

önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket. Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a

gazdaság vagyonát alkotja.

Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek

gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága.

A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek

jelentik a köz(össég) gazdaságát.

Az önellátás

Minden gazdaság arra törekszik, hogy az önmaga által létrehozott értékek

biztosítsák életfeltételeit.

Az ember életfeltételei lelkiek, szellemiek és anyagiak, vagyis ugyanazt a

hármas egységet mutatják, mint a gazdaságban létrehozott, őrzött és

felhasznált értékek.

A gazdaság működtetésének lehetőségeit (vagyis a gazdálkodást – ökonómiát)

meghatározza az az élettér (környezet – ökológiai), amelyben tevékenységét

kifejti.

A családi gazdaságok határozzák meg azokat az igényeket, amelyek az

életfeltételekből erednek, és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek teljesítéséhez

Mit

- 42 -

szükségesek, függetlenül attól, hogy életterük lehetővé teszi-e igényeik

kielégítését saját lehetőségeivel.

A különböző szintű és élettér-jellemzőkkel rendelkező gazdaságok különböző

mértékben tudják az életfeltételek által meghatározott igényeiket önmaguk

kielégíteni, ezért alakul ki természetes módon a különböző gazdaságok közötti

értékcsere-rendszer.

A gazdaságok közötti értékcsere legegyszerűbb módja a közvetlen csere az

értékazonosság elve alapján. Abban az esetben, amikor nem lehetséges a

közvetlen csere, az értékek cseréje közvetett módon, egy értékközvetítő eszköz, a

pénz közbeiktatásával történik.

Az alapértelmezések összefoglalása a gondolkodási mód minta (paradigma)

váltás megalapozása érdekében:

1. A gazdaság a lelki, szellemi és anyag értékek teremtésének, őrzésének és

használatának szerves egysége, tehát nem az anyagi értékekre vonatkozik

kizárólagosan.

Mivel a vagyon a teremtett, őrzött és használt értékek összessége, a

fogalma nem korlátozódik az anyagi értékekre.

2. Az önellátás az értékek értékazonos cseréjének összehangolt rendszere.

3. A pénz értékközvetítő eszköz, tehát csereértékét az általa közvetített érték

(fedezet) határozza meg.

A gazdaság szerkezete

A gazdáság működtetését (a gazdálkodást) két részének szerves egysége határozza

meg:

- az élettér, amely a gazdálkodás színtere, a gazdálkodás alapfeltételeinek

meghatározója – alapvetően a földrajzi terület,

- az ember, aki lelki, szellemi és anyagi értéket teremt, őriz és használ.

Jellegéből adódóan a gazdálkodás állandó (statikus) része az élettér, változó

(dinamikus) része pedig az ember.

Az egy gazdaságban élő emberek döntik el – egyéni jellemzőik által

csoportokat (társadalmi csoportokat) alakítva ki -, hogy életterüket hogyan

használják értékteremtésre, értékőrzésre és értékhasználatra.

Mit

- 43 -

A két rész egymást erősítve önmagát erősítő (szerves) egysége egy kétdimenziós

táblában (mátrixban) foglalható össze:

Az iránymutatás a társadalmi csoportokon (vagy – diktatúrában - egy társadalmi

csoporton) keresztül határozza meg egy földrajzi terület gazdaságát.

A gazdaság szabályrendszere

Az iránymutatás határozza meg a társadalom együttélési szabályait (a

jogrendszert), vagyis azt, hogy az ember hogyan alakítja ki gazdálkodását, a

családtól az államig.

Ebből eredően a jogrendszer szintjei a következők: a szabályozás vezérelve az

iránymutatás, amely egy korszak fejlettségnek megfelelő irányelv-rendszert

jelöl ki, és az azt megvalósító mindennapi élet együttélését meghatározó

szabályozásban válik az irányítás-vezetés gyakorlati eszközévé.

A magyar nyelv kifejezi ezeket a szinteket: Alkotmánynak nevezi az

iránymutatást (az alkotó alkotásának használatára vonatkozó alapszabályokat),

Alaptörvénynek az irányelveket és törvénynek a mindennapi élet

együttműködési szabályait.

A gazdálkodást meghatározó iránymutatás dönti el, hogy önellátó szabadságot

ad-e az államnak, és a kötelességek és jogok egységében megmutatkozó

szabadságot ad-e az embernek, vagy elvonja azt az államtól és az embertől

egyaránt a szabadság jogát.

Amennyiben az iránymutatás a föld egészét és annak részeit (földrészeket,

országokat) a teremtés, megőrzés, használat hármas egységében működteti,

akkor érvényesül a gazdaság minden élő és élettelen alkotóelemének szabadsága.

Amennyiben az iránymutatás megbontja az eredendő hármas egységet, akkor

a gazdaság minden szintje elveszíti önállóságát, ezzel megszűnik az alkotórészek

szabadsága, ami a szeretettel megvalósuló természetes életmódot jelent.

Mit

- 44 -

A megbontott hármas egység azt jelenti, hogy az iránymutatással egy

társadalmi csoport saját érdekeinek rendeli alá a gazdaságot, és ezzel elveszi

a többi társadalmi csoport természetes gazdálkodáshoz való jogát. Ez a természetellenesség kihat az emberiség életterének minőségére is, hiszen

– mint a jelenlegi válság is mutatja – az értékek őrzése alárendelődik az

életfeltételt biztosító z termelésnek (ami a teremtés helyébe lép) és a

használatnak.

A szabadságától megfosztott államok kiszolgáltatottak, ezért össze lehet vonni

azokat egy szövetségi államba (föderációba), ahol a gazdaság irányításának

alulról épülő természetes szintjei helyébe lép a felülről leosztó, diktatórikus

irányítási-vezetési rendszer.

A szabadságukat megőrző államok az önellátás által meghatározott igény-

lehetőség összhang megteremtésre államszövetséget (konföderációt) hoznak létre.

Mit

- 45 -

2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma)

A természetellenes mátrix-elmélet

Az ezeregyszáz év alatt hadsereggel kiépített gyarmatbirodalom gazdasági

politikáját ideologizálta meg Paul Samuelsen 1970-ben a megbomlott hármas

egységet magyarázó mátrix-elmélettel, amelyben a gazdaság iránymutatását a

dinamikus (változó) elem fölé helyezett, értékközvetítőből értékteremtővé torzított

pénz uralma gyakorolja.

Simon Peresz fejtette ki ezt hírhedt, 2007. október 10-i beszédében: „manapság

gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni…

Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli

gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket,

felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát”27

.

Nem a szerves egységben élő emberiséget tette meg iránymutatása közvetítőjének,

hanem egy társadalmi csoportot, azt, amelyik alkalmas arra, hogy helytartója

legyen a természetellenes gondolkodási módnak.

Ezzel meghamisította a mátrix valódi felépítését:

Az embertől elvette azt a jogot, hogy önmaga gazdája legyen. Természetes

életterével együtt kiszolgáltatottá tette, és eladható áruként megfosztotta lelki,

szellemi és anyagi értékek teremtésének, őrzésének és használatának jogától.

Az „Ember” helyébe a befektetők nyereséget termelő kínálat-monopóliuma

lépett, az „Élettér” helyébe az a karantén, amelyben a kereslet

manipulációjának elfogadására idomított rabszolgák termelnek és

fogyasztanak.

A változó elemeket nem az emberiség alkotja, amely önmaga igényeinek

kielégítésére lehetőségeket határoz meg az állandó élettér adottságai szerint,

27

Simon Peresz és a mélymagyarok - 2007. november 09., péntek, 12:10 -

http://hvg.hu/velemeny/20071109_peresz_izrael

Mit

- 46 -

hanem egy, önmagát kiválasztottnak nevező embercsoport tagjai, akik önmaguk

érdekeinek megfelelő termék- és szolgáltatás kínálatot erőszakolnak a

kirekesztettekre.

Az állandó elemek nem az igényeket kielégíteni képes lehetőségek alapját jelentik,

hanem a kirekesztett emberek és kordába terelt életterük önmaguk elleni

terroreszközeit.

A kínálat-monopólium kialakulása kínálat-diktatúrát hozott létre, amely azt jelenti,

hogy a samuelseni mátrix-rendszer a kínálat által manipulált kereslet elvét

képviseli.

Az a gazdasági irányítási rendszer, amely a világválságot előidézte, szövetségi

államként (föderációként) automatikusan vészhelyzetbe sodorta a

szabadságuktól megfosztott államokat, és az azokban élő embereket.

Mi ezt az Európai Unió tagjaiként szenvedtük, szenvedjük el.

Mit

- 47 -

A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió

A föderáció elveszi a tagállamok legfontosabb függetlenségi jogait, ténylegesen

szövetségi államként működik.

Választási rendszere a választók megtévesztésével létrejött, a diktatúra

helytartóságaként működő képviseleti- törvényhozói rendszert alakít ki. A

pártrendszer lényege a megosztottság fenntartása.

A választáson induló pártok a liberális-kapitalista gondolkodási módot

fogalmazzák meg, súlyponteltolódással, támogatóik kívánsága szerinti ígéretlistát

összeállítva, amelyet – természetesen – hatalomgyakorlási helyzetbe kerülve nem

teljesítenek.

Az irányítási feladatokat a föderáció vezető testülete végzi (az EU esetében az

Európai Bizottság), amely döntései kötelező érvényűek a tagállamokra.

A végrehajtás a tagállamok törvényhozó és hatalomgyakorló szervei kezében

van, amelyek a föderáció vezetésének irányítása szerint lebontják a települések,

állampolgárok és szervezetek részére a feladatokat.

A vagyonnövelés a „befektetők” (a bankok és a multinacionális cégek) érdekeinek

kiszolgálása érdekében történik. Ennek megfelelően az államok kiszolgálják az

idegen érdeket képviselő gazdaságot.

Összefoglalva: a föderáció központosított hatalomgyakorlás, amely a

hatalomgyakorlás eszközeinek összevonásával (integrálásával) a felülről leosztott

feladatokon keresztül működik.

Mit

- 48 -

3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta

(paradigma)

A természetes mátrix-elmélet

A természetes mátrix-elmélet alapját Kmety Károly 1926-ban megjelent

alkotmányjogi tankönyve tartalmazza: „A Szent Korona testének két része van:

a terület és az ember.”

Ezért mondható, hogy a természetes mátrix-elméletet a Szent Korona Értékrend

jelenti, amelyben az állandó (statikus) elem a terület, amely településekből

felépülő elidegeníthetetlen egység, a változó elem pedig a társadalmi

csoportokból alkotott szerves egységben élő ember.

Lényege, hogy az irányítás-vezetés a mátrix oszlopainak és sorainak

találkozási pontjain keresztül működik.

Minden döntés visszacsatol az illetékes vezetőhöz (a választók érintett

csoportjához).

Amennyiben egy adott helyzetben nem azonos az állandó és változó érdek

szerinti döntés, akkor kell a közös vezetőnek (népakaratnak) beavatkozni. Ennek egyenes következménye, hogy az elöljáró és képviselő megválasztásától

haláláig terjedő időszakban mindaddig betölti ezt a tisztséget, amíg

- egészségi állapota miatt le nem kell mondania,

- önként le nem mond, vagy

- a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt vissza nem hívják.

Mit

- 49 -

A visszahívás következményei a történelem során egyaránt súlyosak, de

különbözőek voltak, tekintettel arra, hogy a képviselői tisztség elvesztésének oka

a választók (kivetítve: a Haza) elárulása. Hagyományainkban ez így

érvényesült: ha a bíró, vagy a kapitány elvesztíti a bizalmat, leteszik: karddal,

száműzetéssel, vagy szolgává alázással. (Kézai Simon után)

Mit

- 50 -

A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország

A Gondoskodó Magyarország adja „a mintát az emberi életre” (Németh László).

Mit

- 51 -

A Szent Korona Értékrend szerinti természetes mátrix-elmélet

- hatalomgyakorlásának szabályozását „Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1.

főtörvény” tartalmazza (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 119 – 190.

oldal),

- az elöljárók és képviselők választásának szabályozása „Nemzetgyűlési

képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők,

valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról

szóló 2. főtörvényben” szerepel (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

191 – 230. oldal).

A Szent Korona Értékrend Akadémia Második Fokozata „Hogyan” címében

foglalkozunk ennek részletes kifejtésével.

Témajegyzékét a Szent Korona Értékrend honlapja (http://nemzetiegyseg.com/)

tartalmazza.

A Szent Korona Értékrend szerinti Európai Konföderáció természetes mátrix-

elméletet vagyis a gondolkodási mód minta (paradigma) váltással az Európai

Uniót felváltó Európai Konföderáció Teremtő iránymutatására (Alkotmányára)

épülő Irányelvek (Alaptörvény) leírása „Az Európai Konföderációról szóló

szerződéstervezetben” olvasható

(magyarul: http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 247 – 344. oldal,

angolul: „Treaty Project of the European Confederation” -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 451 – 542. oldal,

németül: „Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes” -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 345 – 450. oldal).

Az Európai Konföderációhoz vezető mintafogadás előkészítésének eszköze az

EU-no-EK-yes” honlap http://eu-no-ek-yes.com/.

Mit

- 52 -

- 53 -

A Szent Korona Értékrend

bevezetésének

MUNKATERVE

(a Választási főtörvény28

ideiglenes

végrehajtási utasítása)

28

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. – Nemzetgyűlési képviselők,

Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az

Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény (191 – 230. oldal) -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

- 54 -

Hogyan

- 55 -

Hogyan cím tartalma

Bevezető …………………..………………………………………. 59. oldal

Az adatbázis áttekintése …………………………………….. 60. oldal

A munkaterv vázlata ………..……………………………….. 61. oldal

I. Előkészítés …………………………………………………….. 62. oldal

II. Településeken végzett tevékenységek ………………………. 67. oldal

1. Felkészülés

2. A települések adatai az adatbázisban ………………. 69. oldal

a./ Általános adatok

b./ Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye 70. oldal

c./ Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása

(település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint … 71. oldal

d./ Az adatbázis adatai szakágazatonként ……………….. 72. oldal

Közintézmények

Művészet

Tudomány …………………………………………….. 73. oldal

Egészségügy ………………………………………….. 74. oldal

Nevelés – oktatás …………………………………….. 75. oldal

Védelem …………..………………………………….. 78. oldal

Család …………..………………………………….. 79. oldal

Korosztályok és nemek adatai

Családok általános adatai …………………………. 80. oldal

Ifjúkor ………………………………………………. 81. oldal

Ifjúkorúak általános adatai

Ifjúkorúak korcsoportonkénti adatai …………….. 82. oldal

Aktívkor ……………………………………………. 83. oldal

Aktívkorúak általános adatai

Aktívkorúak korcsoportonkénti adatai

Időskor ……………………………………………. 85. oldal

Időskorúak általános adatai

Időskorúak nemenkénti adatai

Nők ……..…………………………………………. 86. oldal

Nők korcsoportonkénti adatai

Nők általános adatai

Férfiak …..…………………………………………. 87. oldal

Férfiak korcsoportonkénti adatai

Férfiak általános adatai

Nemzetiségek ……..……………………………………. 88. oldal

Nemzetiségenkénti általános adatok

Hogyan

- 56 -

Korcsoportonkénti adatok

Vallás …..………….………………………………..…. 89. oldal

Vallásonkénti általános adatok

A vallásgyakorlás feltételei

Környezetvédelem …………………………………….. 90. oldal

Mezőgazdaság és élelmiszeripar …….……………….. 91. oldal

Tulajdon-adatok

Földterület felhasználása és növénytermesztés ……... 92. oldal

Állattenyésztés …….……………………………….. 94. oldal

Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának

változása ………………..………………………….. 95. oldal

Ipar ………………..………….……………………….. 96. oldal

Könnyűipar

Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának

változása

Nehézipar ………………….……………………….. 97. oldal

Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának

változása

Energiaipar ………………….……………………….. 98. oldal

Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának

változása

Szolgáltatás ………………….……………………….. 99. oldal

Közellátó szolgáltatás adatai

Szociális szolgáltatás adatai ……………………….. 100. oldal

Idegenforgalom …………..….……………………….. 101. oldal

Idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatok

Kereskedelem …………..….………………………….. 102. oldal

Kereskedelmi adatok

Szállítás, közlekedés …………….………………….. 103. oldal

Szállítás

Szállítási adatok

Közlekedés ………….………….………………….. 104. oldal

Közlekedési adatok

Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája ………… 105. oldal

3. Települési elöljárók és követek jelölése és választása ……. 106. oldal

III. Járásokban végzett tevékenységek …………………………. 108. oldal

1. A Járási Általános Jelölőgyűlés

2. Területi és szakmai jelölés …………………………. 109. oldal

Járási (kerületi) általános adatok

Hogyan

- 57 -

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend

szerint ………………………………………….…………. 111. oldal

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság …… 113. oldal

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő

gazdaság ………………………………………….…………. 115. oldal

A járásra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és

elosztása településenként …………………………………. 117. oldal

IV. Megyékben végzett tevékenységek …………………………. 118. oldal

1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés

2. Területi és szakmai jelölés ………………………..………. 119. oldal

Megyei (budapest) általános adatok ……………..………. 120. oldal

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend

szerint ………………………………………….…………. 122. oldal

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság …… 124. oldal

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő

gazdaság ………………………………………….…………. 127. oldal

A megyére vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése

és elosztása járásonként …………………………………. 129. oldal

V. Országos összehangoló tevékenység ………………………… 131. oldal

1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés

2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések ……………………. 132. oldal

Országos általános adatok ……………..………. 133. oldal

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend

szerint ………………………………………….…………. 134. oldal

Felsőházi tagok száma szakterületenként ……………… 135. oldal

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság …… 137. oldal

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő

gazdaság ………………………………………….…………. 138. oldal

Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés

keletkezése és elosztása járásonként ………………………. 139. oldal

VI. Országgyűlési képviselőválasztás ………………………….. 140. oldal

VII. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés ………………………….. 141. oldal

1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei

2. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai ………………. 142. oldal

3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának

feladatai …………………………………………………… 143. oldal

Hogyan

- 58 -

Hogyan

- 59 -

Bevezető

Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul

meg, akik elfogadják a közszabadságot megvalósító Szent Korona

Értékrendet az emberi élet alapjaként.

A munkaterv

- módszere a településektől (alulról) építkezés29

,

- eszköze a teljes önellátás-szervezés30

,

- ismeretátadó anyagai a „miért-mit-hogyan” arisztotelészi kérdésre adott

válaszok31

,

- irányító adatai a Települések összehangolása adatállományban32

szerepelnek.

29

Időszerű adatai Települési Önellátó Rendszer (http://nemzetiegyseg.com) folyamatosan

frissített honlapon

30

Települési Önellátó Rendszer - http://nemzetiegyseg.com

31

http://nemzetiegyseg.com

32

http://nemzetiegyseg.com

Hogyan

- 60 -

Az adatbázis áttekintése

Rendelkezésünkre áll az az adatbázis, amely minden település (kerület) adatainak

egy jelentős részét magában foglalja, szükséges és elégséges alapot ad Települési

Törvény elkészítéséhez és ezzel az elöljárók és képviselők kiválasztódásához.

Az adatbázis a Szent Korona Értékrend mátrixa szerint a terület és a társadalmi

csoportok kettős egységét jelenti, az alábbiak szerint:

Budapest esetében a kerületek jelentik a választási egységeket, egyéb

települések járásonként képeznek választási egységeket.

A két típusú választási egységet Budapest XVIII. kerületén és Borsodnádasdon

keresztül mutatom be (a csonkaországi összes település adata elérhető a

http://nemzetiegyseg.com honlapon).

Hogyan

- 61 -

A munkaterv vázlata

Tevékenység

Neve Végzője Leírása

I. Előkészítés Tanítók

A Szent Korona Értékrend

ismertetése

(Átadó és Gyakorlati Szerek)

II. Településeken végzett

tevékenységek Települési előkészítők

Települési Törvény

elkészítése

Nemzetgyűlési képviselők

választása

Követek jelölése a Járási

Önkormányzatokba

III. Járásokban végzett

tevékenységek Járási Önkormányzatok

Járási Törvény elkészítése

Alsóházi képviselők, követek

jelölése

a megyei Önkormányzatokba

IV. Megyékben végzett

tevékenységek Megyei Önkormányzatok

Megyei Törvény elkészítése

Nemzeti Tanács tag,

Felsőházi képviselők,

követek

jelölése az Országos

Önkormányzatokba

V. Országos összehangoló

tevékenység Országos Önkormányzatok

Államelnök, Miniszterelnök,

Miniszterek,

minisztériumi elöljárók és

nemzetközi szervezetek

követeinek jelölése

VI. Országgyűlési

képviselőválasztás Települési előkészítők

Települési- és társadalmi

csoportonkénti

önkormányzat megalakítása

településenként, járásonként,

megyénként és országosan

VI. Az Alkotmányozó

Nemzetgyűlés

Nemzetgyűlés

Tagjai

A jelenlegi Alaptörvény

hatályon kívül helyezése,

Történelmi Alkotmány

jogfolytonosságának

Visszaállítása a Szabadság

Alkotmányával,

Alaptörvény elfogadása,

Elöljárók és képviselők

megbízatásának megerősítése

Hogyan

- 62 -

I. Előkészítés

Azok, akik vállalják, hogy összehangolói lesznek az Szent Korona Értékrend

szerinti Gondoskodó Magyarország előkészítésének, Továbbadó Szert tartanak.

1. A Továbbadó Szer helye és időpontját az igényeknek megfelelően

szervezzük

2. A Továbbadó Szeren a résztvevők által vállalt feladatok:

- a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének

kialakítása cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona

rezgését;

- a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek általános, részeinek

érdekcsoportonkénti megismertetése

cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona

Értékrend közszabadsága mit jelent általában, és az ő településére,

vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára

vonatkozóan;

- a megismertek gyakorlattá tétele

cél: a települések önellátásra történő felkészülését jelentő Települési

törvény elkészítése és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a

települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok,

szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása.

3. A Továbbadó Szeren tartott ismeretátadás dia és video segédlettel

A Szent Korona Értékrend Akadémia33

első, második és harmadik fokozata.

3.1 Első fokozat34

Első nap

A nap címe: A Szent Korona Értékrend általános ismertetése35

10.00-11.00 Az Átadó Szer ünnepélyes megnyitása

33

Szent Korona Értékrend Akadémia - http://szkertekrend.hu/

34

Szent Korona Értékrend Akadémia Első Fokozat - http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf

35

A Szent Korona Értékrend általános ismertetése -

http://szkertekrend.hu/SzentKoronaErtekrendAkademia1.fokozat.pdf

Hogyan

- 63 -

11.00-17.00 Gondoskodó Magyarország

Közben ebédszünetet és óránként kávészünetet tartunk

17.00-19.00 Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell

Közben óránként szünetet tartunk

Második nap

A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód

elemző és gyakorlati összevetése36

09.00-19.00 A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent

Korona értékrenden alapuló természetes rendszer

Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk

A részterületek elérhetősége

Emberi környezet:

Szakterület

A jelenlegi és a Szent Korona

Értékrend közötti különbségre

vonatkozó kérdés

Települések összehangolása -

http://nemzetiegyseg.com/Jog_irelv.html

„Települési törvény”

A település természetes élettér, vagy

munkaerő-utánpótlási raktár? - Nevelés,

vagy idomítás, egészség, vagy

használható állapot, együttélés a

természettel, vagy önérdekű pusztítás?

Jog és közigazgatás -

http://nemzetiegyseg.com/Jog_irelv.html

Természetesség vagy

természetellenesség?

Vallás -

http://nemzetiegyseg.com/Vallas_irelv.html

A vallás a természetes értékrendre vezető

lelkiismereti szabadság, vagy a

természetellenesség eltűrésének eszköze?

Kultúra és tudomány -

http://nemzetiegyseg.com/Kult_irelv.html

A hagyomány, a művészet és a tudomány

értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet

adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület,

erőt adó szépség, vagy

önazonosságvesztő kábítószer, életet

szolgáló kegyelem, vagy önpusztító

barbárság?

Egészségügy -

http://nemzetiegyseg.com/Egugy_irelv.html Egészség, vagy használható állapot?

Nevelés, oktatás -

http://nemzetiegyseg.com/Neveles_irelv.html Nevelés vagy idomítás?

36

A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód elemző és gyakorlati

összevetése - http://szkertekrend.hu/

Hogyan

- 64 -

Szakterület

A jelenlegi és a Szent Korona

Értékrend közötti különbségre

vonatkozó kérdés

Védelem -

http://nemzetiegyseg.com/Vedelem_irelv.html

A védelem azt biztosítja, hogy az ember

biztonságban éljen, értékei saját érdekeit

szolgálják, vagy a világterrorista

támadógépezet társtettesévé alázott

kengyeltartója?

Család, korosztályok -

http://nemzetiegyseg.com/Csalad_irelv.html

A család az ember életre-teremtője, vagy

munkaerő-előállító műhely? - Közösségi

életet élő Teremtmény vagy piacra szánt

áru az ember?

Nemzetiség -

http://nemzetiegyseg.com/Nemzetiseg_irelv.html

A nemzetiség a természetes különbözőség

egymást erősítő, szerves egységének

része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított

megosztottság, szétszakítottság forrása?

Gazdaság

Szakterület

A jelenlegi és a Szent Korona

Értékrend közötti különbségre

vonatkozó kérdés

Gazdaság általános jellemzői -

http://nemzetiegyseg.com/Gazdalt_irelv.html

A gazdaság embert szolgáló értékteremtés,

vagy pénzt szolgáló haszonforrás? - Az

értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja,

vagy az érték teremtése elválik annak

élvezőjétől?

Államháztartás (költségvetés) -

http://nemzetiegyseg.com/

Az államháztartás a nemzeti vagyon

növekedésének felhasználását szabályozza,

vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és

elszegényítés eszköze?

Környezetvédelem -

http://nemzetiegyseg.com/Kornyved_irelv.html

(3) Csak olyan tevékenység végezhető,

amely

a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás),

b./ a tevékenység végzéséhez használt

eszközök működése,

c./ a tevékenység végzése során keletkezett

hulladék

nem károsítja és/vagy veszélyezteti az

ember lelki-, szellemi- és testi egészségét,

valamint a természetes környezetet.

(Szabadság Alkotmánya)

Mezőgazdaság és élelmiszeripar -

http://nemzetiegyseg.com/Mgelip_irelv.html

A mezőgazdaság a nemzet természetes

erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a

nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet

elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy

szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet

kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az

Hogyan

- 65 -

Szakterület

A jelenlegi és a Szent Korona

Értékrend közötti különbségre

vonatkozó kérdés idegeneket? A földművest gyarapítsa

munkájának eredménye, vagy az idegen

spekulánsokat?

Ipar -

http://nemzetiegyseg.com/Ipar_irelv.html

Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló

átalakítása, vagy környezetromboló

szakbarbarizmus? - Úgy használjuk, hogy

megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a

jövőt?

Szolgáltatás -

http://nemzetiegyseg.com/Szolg_irelv.html

A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja,

vagy csupán átverés-show-kal ránk

erőszakolt, önpusztító majmolás?

Idegenforgalom -

http://nemzetiegyseg.com/Vendegl_irelv.html

Az idegenforgalom az ember harmóniáját

teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző

szemfényvesztés?

Kereskedelem -

http://nemzetiegyseg.com/Keresk_irelv.html

A kereskedelem az emberi munka

eredményének kölcsönös hasznosítása,

vagy kupecek nyereségének növelése?

Szállítás, közlekedés -

http://nemzetiegyseg.com/Szallitas_irelv.html

A szállítás és a közlekedés az életfeltételek

biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy

tőkekiszolgáló eszköz?

Harmadik nap

A nap címe: A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája37

10.00-16.00 A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona

Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)

Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk

16.00-19.00 EU-sarc

Közben óránként szünetet tartunk

Negyedik nap

A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód

részeinek összevetése38

09.00-12.00 Eszmei gondolkodási mód (paradigma) váltás

Közben óránként szünetet tartunk

37

A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája - http://szkertekrend.hu/

38

A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód részeinek összevetése -

http://szkertekrend.hu/SzentKoronaErtekrendAkademia1.fokozat.pdf

Hogyan

- 66 -

12.00-13.00 Ebédszünet

13.00-16.00 Jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás

Közben óránként szünetet tartunk

16.00-19.00 Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás (településektől

induló, teljes önellátás)

Közben óránként szünetet tartunk

19.00-19.30 Az Akadémia zárása – Összegzés

3.2 Második (gyakorlati) fokozat39

10-11 Megnyitás, bevezető

11-12 Miért

A jelenlegi helyzet általános értékelése, a birodalom erkölcsi

bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatása.

12-13 Ebéd

13-14 Mit

Alulról építkező hatalmi, képviseleti rendszer ideológiai, jogi és

gazdasági rendszere. A település – járás - megye – ország, állandó

rész, valamint az emberi környezet és a gazdaság által meghatározott

változó rész összehangolása, vagyis a Gondoskodó Magyarország

általános jellemzése.

15-18 Hogyan

A Települési Törvények, mint az állam önszerveződésének alapjai.

A Szent Korona Értékrend mátrix-rendszerének gyakorlati felépítése.

A rendszer kialakulását - a képviseletüket előre jelző települések

(kerületek) adatain keresztül – gyakorlatban mutatom be.

3.3 Harmadik (alkalmazó) fokozat40

10-11 Megnyitás, bevezető

11-12 A mátrix-elmélet érvényesülése a Gondoskodó Magyarországon

12-13 Ebéd

13-14 A Gondoskodó Magyarország szabályrendszere (jogrendszere)

39

Szent Korona Értékrend Akadémia Második (gyakorlat) Fokozat -

http://nemzetiegyseg.com/Masodikfokozat.pdf

40

Szent Korona Értékrend Akadémia Harmadik (alkalmazó) Fokozat -

http://nemzetiegyseg.com/Alulrol%20fel%20es%20felulrol%20le.pdf

Hogyan

- 67 -

14-15 A Gondoskodó Magyarország hatalomgyakorlási rendszere

15-16 A Gondoskodó Magyarország választási rendszere

16-17 A Gondoskodó Magyarország állandó része: a magyar anyaföld

17-18 A Gondoskodó Magyarország változó része: a magyar ember

Hogyan

- 68 -

II. Településeken végzett tevékenységek

A küldetésüket a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad

magyarok (MAG-ok) saját településen kezdik el tevékenységüket.

1. Felkészülés

Az egy településen élő MAG-ok előkészülnek arra, hogy településük a Szent

Korona Értékrend része legyen.

a./ A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott

tevékenységvégzése jelenti.

Amennyiben egy adott településen csak egy MAG kezdi a feladat

végrehajtását, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó

anyagainak felhasználásával.

b./ A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése

jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a

településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi.

c./ Az adatlapon szereplő adatokat41

az egyik számítógépes programjával

elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek

összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával

a település a szerves egység részeként működik.

Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a

Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a

település működési rendszerének szakirányú részét.

41

Települési Önellátó Rendszer - http://nemzetiegyseg.com/

Hogyan

- 69 -

2. A települések adatai az adatbázisban

a./ Általános adatok

Borsodnádasd

Polgármester Irsz. Helység Utca, hsz. Telefon E-mail Honlap

Ország-

gyűlési

képviselő

Kormos

Krisztián 3671 Borsodnádasd Alkotmány u. 3. 0 0 0

Riz Gábor

(FIDESZ)

Választók 2010. január 1. - Forrás:

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU

kop. Ogy.kop.

Lakósok Terület Lakás

2 886 3 605 2 807 1 386 0,7786408 2,6010101 10 79

Hogyan

- 70 -

b./ Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye

Borsodnádasd

EU csatlakozási népszavazás – Forrás:

https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Szavazó Igen Nem Nem sz.

1 274 1 144 130 1 612

EU sarc (mFt) - Forrás:

http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

2004 május 1-ig 3 219

2004 május 1-től 1 469

2 005 1 616

2 006 1 620

2 007 1 624

2 008 1 628

2 009 1 632

2 010 2 704

Összes 15 510

Hogyan

- 71 -

c./ Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település

háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint

Borsodnádasd

Vagyon-

növekedés

meg-

osztása %

Összes ebből

anyagi

ebből

nem

anyagi

összes fő Nemzeti

vagyonnövekedés

megosztása

életfeltétel

biztosítás-

nál: lakás

millió ft Ft.

Nemzeti vagyonnövekedés/év 18 025 7 299 10 726 3 605 5 000 000 /fő

Életfeltétel

biztosítás 41% 7 390 4 434 2 956 1 386 5 331 890 /család

családfenntartás 20% 1 478 886 592 1 066 378 /család

élelmezés 30% 2 217 1 330 887 1 599 567 /család

egyéb ellátás 30% 2 217 1 330 887 1 599 567 /család

lakásfenntartás 20% 1 478 886 592 1 066 378 /család

Közkiadás 34% 6 128 612 5 516 3 605 1 699 861 /fő

állam működtetés 10% 612 61 551 169 764 /fő

nevelés, oktatás 10% 612 61 551 169 764 /fő

egészségügyi ellátás,

szociális szolgáltatás 10% 612 61 551 169 764 /fő

nyugdíj 18% 1 103 110 993 305 963 /fő

közlekedés

(személyszállítás) 10% 612 61 551 169 764 /fő

energiaellátás,

közellátó szolgáltatás 10% 612 61 551 169 764 /fő

védelem 10% 612 61 551 169 764 /fő

kultúra, művészet 10% 612 61 551 169 764 /fő

települési működtetés

(közigazgatás) 10% 612 61 551 169 764 /fő

tartalék 2% 129 14 115 35 786 /fő

Fejlesztés,

kiegészítés 25% 4 507 2 253 2 254 3 605 1 250 208 /fő

közlekedés

(áruszállítás) 20% 901 450 451 249 930 /fő

kereskedelem 20% 901 450 451 249 930 /fő

idegenforgalom 10% 450 225 225 124 826 /fő

fejlesztés település

közvetlen érdekében 40% 1 802 901 901 499 861 /fő

fejlesztés település

közvetett érdekében 10% 453 226 227 125 661 /fő

Hogyan

- 72 -

d./ Az adatbázis adatai szakágazatonként

Közintézmények

Típus

Szervezet

(kirendeltség)

száma42

Szakképzett

foglalkoztatott43

Szakképzetlen

foglalkoztatott44

Önkormányzat

Tűzoltóság

Rendőrség

Posta

Helyi közlekedés

Energia-, víz- és csatornaszolgáltatás

Művészet

Művészeti ág Intézmények

száma45

Szakképzett

foglalkoztatott46

Egyéb

foglalkoztatott47

Népművész

Iparművész

Festő

Grafikus

Szobrász

Építész

42

Szervezet (kirendeltség) száma: A közintézmény típus feladatát ellátó szervezetek

(intézmények) száma 43

Szakképzett foglalkoztatott: a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú

végzettségű foglalkoztatott 44

Szakképzetlen foglalkoztatott: nem a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú

végzettségű foglalkoztatott 45

Intézmények száma: A művészeti ághoz tartozó intézmények száma 46

Szakképzett foglalkoztatott: a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű 47

Egyéb foglalkoztatott: nem a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű

foglalkoztatott

Hogyan

- 73 -

Tudomány

Tudományág Intézmények

száma48

Szakképzett

foglalkoztatott49

Egyéb

foglalkoztatott50

Társadalom-tudomány

Természet-tudomány

48

Intézmények száma: A tudományághoz tartozó intézmények száma 49

Szakképzett foglalkoztatott: a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű 50

Egyéb foglalkoztatott: nem a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű

foglalkoztatott

Hogyan

- 74 -

Egészségügy

Típus

Szakirányú

végzettségű

orvos51

Nem

szakirányú

végzettségű

orvos52

Szakképzett

ápoló53

Egyéb

foglalkoztatott54

Családorvosi rendelő

Szakrendelő

Kórház, klinika

Menőszolgálat

Állatorvosi rendelő

Állatkórház

Ellátottság

55 Egészségügyi helyzet

56

Nő Férfi

Kórházi ágy (db) Érrendszeri beteg

Háziorvos (fő) Daganatos beteg

Tüdőszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Alkoholista

Rákszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Drogfogyasztó

AIDS szűrésen résztvevők (fő) AIDS fertőzött

Állatorvos (fő)

Állatkórház férőhely (állat db)

51

Szakirányú végzettségű orvos: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú

végzettséggel rendelkező orvosok száma 52

Nem szakirányú végzettségű orvos: nem az intézménytípus jellege által meghatározott

szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 53

Szakképzett ápoló: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel

rendelkező ápolók száma 54

Egyéb foglalkoztatott: egészségügyi szakirányú végzettséggel nem rendelkező

foglalkoztatott 55

Ellátottság tábla: a település egészségügyi ellátottságának regisztrálása

A sor megnevezése szerinti adatokat kell beírni, a zárójelben szereplő egység szerint. 56

Egészségügyi helyzet: a település egészségügyi helyzetét jellemzi, nemenkénti

megoszlásban. Az adatokat a sorokhoz tartozó személyek számának megfelelően kell megadni.

Hogyan

- 75 -

Nevelés - oktatás

Oktatási intézmények:

a./ Bölcsőde

Típus57

Gyerek58

Szakképzett

óvónő59

Egyéb

foglalkoztatású60

b./ Óvoda

Típus61

Gyerek62

Szakképzett

óvónő63

Egyéb

foglalkoztatású64

57

Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 58

Gyerek: A bölcsődébe beíratott gyermekek száma 59

Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű nevelő 60

Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb

foglalkoztatású személy 61

Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 62

Gyerek: Az óvodába beíratott gyermekek száma 63

Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű óvónő 64

Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb

foglalkoztatott

Hogyan

- 76 -

c./ Általános iskola

Típus65

Tanuló66

Szakképzett

pedagógus,

szakoktató67

Egyéb

foglalkoztatású68

d./ Középiskola

Típus, szak69

Tanuló70

Szakképzett

pedagógus,

szakoktató71

Egyéb

foglalkoztatású72

65

Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 66

Tanuló: beíratott tanulók száma 67

Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű

tanító, tanár vagy szakoktató 68

Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező

foglalkoztatott 69

Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az

intézmény jellege (gimnázium, szakközépiskola stb.) 70

Tanuló: beíratott tanulók száma 71

Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű

tanár vagy szakoktató 72

Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező

foglalkoztatott

Hogyan

- 77 -

e./ Felsőfokú

Típus, szak73

Hallgató74

Szakképzett

pedagógus,

szakoktató75

Egyéb

foglalkoztatású76

73

Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az

intézmény jellege (egyetem, főiskola, kar, szak) 74

Hallgató: beiratkozott hallgatók száma 75

Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű

tanár vagy szakoktató 76

Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező

foglalkoztatott

Hogyan

- 78 -

Védelem

1. Események77

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Személy elleni támadás78

Zsebtolvajlás79

Személyi tárgy elleni

bűncselekmény80

Lakás elleni

bűncselekmény81

Rablás82

Betöréses lopás83

2. Védelmi eszközök84

Típus Magánszemély85

Vállalkozás86

Közintézmény87

Összes88

Személyi riasztó

Személyi tárgyőrző

Kerékpár és

motorkerékpár riasztó

Gépkocsi riasztó

Gépkocsi indításgátló

Lakásvédelmi

rendszer

Épületvédelmi

rendszer

77

Események: A táblázat a település közbiztonsági helyzetének alakulását mutatja be. 78

Személy elleni támadás: gyilkosság, fizikai bántalmazás, becsületsértés, rágalmazás; 79

Zsebtolvajlás: közterületen, tömegközlekedési eszközön ruhából, vagy táskából történő lopás; 80

Személyi tárgy elleni bűncselekmény: ingatlan rongálás, illetve közlekedési eszköz

eltulajdonítás, vagy rongálás, amelynek helyszíne közterület; 81

Lakás elleni bűncselekmény: lakás, lakóház, telek elleni, annak megrongálására, vagy

megsemmisítésére irányuló cselekmény (gyújtogatás, robbantás); 82

Rablás: személyes tárgy erőszak alkalmazásával történő eltulajdonítása; 83

Betöréses lopás: más tulajdonát képező ingatlanba történő behatolás és az abban lévő

ingóságok eltulajdonítása. 84

Védelmi eszközök: A táblázat azt fejezi ki, hogy a személy- és vagyonvédelem eszközeit a

településen milyen mértékben alkalmazzák. Az adatok a védelmi eszköz használati arányát

fejezik ki a teljes potenciális alkalmazó %-ában. 85

Magánszemély: természetes személy, kortól, nemtől függetlenül; 86

Vállalkozás: gazdasági társaság, profiltól függetlenül; 87

Közintézmény: önkormányzat, rendőrség, iskola, könyvtár, múzeum, templom (imaház) stb. 88

Összesen: az előző oszlopok összesítése.

Hogyan

- 79 -

Család

Korosztályok és nemek adatai

Nemek és korosztályok - 2009. évi adatok

forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012

Nők

Ifjú kor 0 Aktív kor 0 Idős kor 0

Összes 0

Férfiak

Ifjú kor 0

Aktív kor 0 Idős kor 0

Összes 0

Hogyan

- 80 -

Családok általános adatai89

Egy

házta

rtásb

an

élők

Gyerm

ekek

90

Aktív korú91

Nyugdíjas

92

Egy fő

re eső

jöved

elem9

3

Lak

ás típ

us

94

Nő Férfi

Dolg

ozik

95

Nem

dolg

ozik

96

Dolg

ozik

Nem

dolg

ozik

Nő

Férfi

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

>10

89

Családok adatai: A táblázat a háztartások adatait tartalmazza. „Háztartás” itt az egy

lakásban élők összességét jelenti, akik a lakás helyiségeit közösen használják, és jövedelmükkel

közösen gazdálkodnak.

A sorok az azonos számú személyt magában foglaló háztartásokra vonatkoznak. 90

Gyermekek: kiskorú, vagy nappali tagozatos tanulmányokat folytató fiatal felnőtt; 91

Aktívkorú (nemenkénti megoszlásban) 92

Nyugdíjas: nyugellátásban részesül; 93

Egy főre eső jövedelem: = a sor szerinti háztartások átlagos háztartásonkénti egy főre eső

jövedelme. 94

Lakás-típus

1 = családi ház

2 = társasházi főbérleti lakás

3 = idegen tulajdonú házban főbérleti lakás

4 = szolgálati lakás

5 = albérlet 95

Dolgozik: nem nyugdíjas és rendszeres munkanélküli segélyen kívüli jövedelemmel

rendelkezik; 96

Nem dolgozik: jövedelem nélkül (munkanélküli segélyben részesül, vagy a nélküli);

Hogyan

- 81 -

Ifjúkor

Ifjúkorúak általános adatai

Ifjúkorúak általános adatai - 2009. évi adatok forrás:

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012

0-2 éves 0 3-5 éves 0

6-13 éves 0 14 éves 0 15-17 éves 0

Összesen: 0

Ifjúkorúak korcsoportonkénti adatai

a. 14 év alatti fiatalok97

Korcsoport98

Lány Fiú99

Mindösszesen100

Intézménybe

beíratott101

Összes

Intézménybe

beíratott Összes

Intézménybe

beíratott Összes

-6

6-14

97

14 év alatti fiatalok: A táblázat a 14 év alatti (óvodás és általános iskoláskorú) gyermekek

adatait tartalmazza. 98

Korcsoport: A sorok a korcsoportot jelentik. 99

Nemenként kell beírni, hogy hány gyerek tartozik összesen az adott korcsoportba, és közülük

hányan járnak óvodába vagy iskolába. 100

A nemenkénti adatokat a mindösszesen rovatban kell összegezni. 101

Intézménybe beíratott: A korcsoportnak megfelelő intézménybe (bölcsőde, óvoda, általános

iskola) beíratott gyermekek száma

Hogyan

- 82 -

b. 14 – 18 éves102

:

Típus103

Nem

Gim

n. 1

04

Mgazd

.1

05

Ipar

10

6

Keres-

ked

elem1

07

Ven

dég

-

látá

s1

08

Szo

lgál-

tatá

s1

09

Szá

llítás

11

0

Egyéb

11

1

Mu

nk

a-

nélk

üli

11

2

Össze-

sen1

13

Középiskola Lány ------

Fiú ------

Szakmunkás-

képző

Lány ------ ------

Fiú ------ ------

15 – 18 éves

nem tanul

Lány ------

Fiú ------

102

14-18 éves: A táblázat az általános iskoláskort betöltött gyermekekre vonatkozik, nemenkénti

sorpáronként. 103

Típus:

Az első két sorpár a nappali tagozaton tanulók adatait tartalmazza. A továbbtanulás

intézménytípusának megfelelően kell beírni az ott tanuló gyermekek számát.

A harmadik sorpárba (15-18 éves nem tanul) azoknak a gyerekeknek a számát kell beírni, akik

oktatási intézményben nem folytatják tanulmányaikat. 104

Gimn: gimnázium, művészeti, ipari szakközépiskola; 105

Mgazd.: 1-2 sorpárnál: mezőgazdasági szakközépiskola, szakmunkásképző;

3. sorpárnál: a mezőgazdaságban (családi gazdaságban) dolgozik; 106

Ipar:

1-2 sorpárnál: ipari szakközépiskola, szakmunkásképző;

3. sorpárnál: iparban (családi vállalkozásban) dolgozik; 107

Keresk:

1-2 sorpárnál: közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskola, szakmunkásképző;

3. sorpárnál: kereskedelemben (családi vállalkozásban) dolgozik; 108

Vendéglátás:

1-2 sorpárnál: vendéglátó, idegenforgalmi szakközépiskola, szakmunkásképző;

3. sorpárnál: vendéglátásban (családi vállalkozásban) dolgozik; 109

Szolgáltatás:

1-2 sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatással kapcsolatos szakközépiskola,

szakmunkásképző;

3. sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatásbansal (családi vállalkozásban) dolgozik; 110

Szállítás:

1-2 sorpárnál: szállítási, közlekedési szakközépiskola, szakmunkásképző;

3. sorpárnál: szállítási, közlekedési szakmában (családi gazdaságban) dolgozik; 111

Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 112

Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 113

Összesen: az előző oszlopok összesítése.

Hogyan

- 83 -

Aktív kor

Aktívkorúak általános adatai

2009. évi adatok forrás:

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012

Nők 0 Férfiak 0

Összes: 0

Aktívkorúak korcsoportonkénti adatai

a. Tanulók

114

Nem

Mező

-

gazd

asá

g1

15

Ipar

11

6

Keres-

ked

elem1

17

Ven

dég

-

látá

s1

18

Szo

lgál-

tatá

s1

19

Szá

llítás

12

0

Jog,

közg

azd

. 12

1

Egész-

ségü

gy

12

2

Ped

agógu

s-

kép

zés1

23

Egyéb

12

4

Összesen

12

5

Nő

Férfi

114

Tanulók: Ebben a táblázatban a nappali felsőfokú képzésben részt vevő fiatalok adatai

szerepelnek nemenkénti sorpárban (az intézmény fokozat nincs megbontva).

Az oszlopok fejrészében szereplő megnevezések a következőket jelentik (a kitöltés helyét annak

az intézményen belüli karnak a jellege határozza meg, amelynek a fiatal hallgatója): 115

Mezőgazdaság: mezőgazdasági vagy élelmiszeripari képzést adó intézményben tanul; 116

Ipar: műszaki és építőipari képzést adó intézményben tanul; 117

Kereskedelem: kereskedelmi képzést adó intézményben tanul; 118

Vendéglátás: vendéglátóipari képzést adó intézményben tanul; 119

Szolgáltatás: közellátó vagy szociális szolgáltatási képzést adó intézményben tanul; 120

Szállítás: szállítási és közlekedési végzettséget adó intézményben tanul; 121

Jog, közgazd.: jogi, pénzügyi, közgazdasági képzést adó intézményben tanul; 122

Egészségügy: egészségügyi képzést adó intézményben tanul; 123

Pedagógus-képzés: pedagógus végzettséget adó intézményben tanul; 124

Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 125

Összesen: az előző oszlopok összesítése

Hogyan

- 84 -

b. Nem tanuló felnőttek adatai126

:

Életkor Nem

Köza

lkal-

mazo

tt1

27

Alkalmazott128

Válla

lkozó

12

9

Egyéb

13

0

Nem

dolg

ozik

13

1

Mu

nk

an

élkü

li1

32

Mező

ga

zd. 1

33

Ipar

13

4

Keres-

ked

elem1

35

Ideg

en-

forg

alo

m1

36

Szo

lgálta

tás.

13

7

Szá

llítás

13

8 19 -

24 éves

Nő

Férfi

25 -

34 éves

Nő

Férfi

35 -

44 éves

Nő

Férfi

45 -

55 éves

Nő

Férfi

55. év

fölötti

Nő

Férfi

126

Nem tanulók felnőttek adatai: A táblázat az aktív felnőtt korú (19 fölötti, nem nyugdíjas)

lakósok foglalkozási adatait tartalmazzák, nemenkénti sorpárban. 127

Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 128

Alkalmazott: (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában): 129

Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági

szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 130

Egyéb: az előzőektől eltérő típusú munkát végez; 131

Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 132

Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 133

Mgazd: mezőgazdasági, élelmiszeripari alkalmazott; 134

Ipar: könnyű-, nehéz- és energiaipari alkalmazott; 135

Keresked: kereskedelmi alkalmazott; 136

Idegenf.: Idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 137

Szolgáltat: közellátó- vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 138

Szállítás: szállítási, közlekedési alkalmazott;

Hogyan

- 85 -

Időskor

Időskorúak általános adatai

2009. évi adatok forrás:

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012

Nők 0 Férfiak 0

Összes: 0

Időskorúak nemenkénti adatai139

Nem

Köza

lkal-

mazo

tt1

40

Alkalmazott141

Válla

l-

kozó

14

2

Egyéb

14

3

Csa

k n

yu

g-

díjb

ól él 1

44

Összesen

14

5

Mgazd

.1

46

Ipar

14

7

Keresk

.1

48

Ideg

enf.

14

9

Szo

lgált.

15

0

Szá

llítás

15

1

Nő Férfi

139

Az időskorúak adatai: A táblázat a bármilyen jogcímű nyugellátásban részesülő személyek

adatait tartalmazza, nemenkénti sorpárban. 140

Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 141

Alkalmazottak (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában) 142

Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági

szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 143

Egyéb: az előző jogcímekbe nem sorolható forrásból származó, rendszeres jövedelme van; 144

Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 145

Összesen: az előző oszlopok összesítése. 146

Mgazd.: mezőgazdasági alkalmazott; 147

Ipar: ipari alkalmazott; 148

Keresked.: kereskedelmi alkalmazott; 149

Idegenf.: idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 150

Szolgált.: közellátó vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 151

Szállítás: szállítási vagy közlekedési alkalmazott;

Hogyan

- 86 -

Nők

Nők korcsoportonkénti adatai

2009. évi adatok forrás:

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012

Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Ifjúkorú Aktív

korú Nyugdíjas

0 0 0

Nők általános adatai

Korcsoport

Foglalkozás Egyed

ül él 1

52

Csa

lád

ban

él 15

3

Tan

ul 1

54

Alk

alm

azo

tt1

55

Válla

lkozó

15

6

Mu

nk

a-

nélk

üli 1

57

Nem

dolg

ozik

15

8

Csa

k n

yu

gd

íj-

ból él 1

59

Ifjúkor

Aktívkor

Időskor

152

Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 153

Családban él: Többszemélyes háztartásban él 154

Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 155

Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 156

Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági

szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 157

Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 158

Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 159

Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

Hogyan

- 87 -

Férfiak

Férfiak korcsoportonkénti adatai

2009. évi adatok forrás:

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp 2012

Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas

0 0 0

Férfiak általános adatai

Korcsoport

Foglalkozás Egyed

ül él 1

60

Csa

lád

ban

él 16

1

Tan

ul 1

62

Alk

alm

azo

tt1

63

Válla

lkozó

16

4

Mu

nk

a-

nélk

üli 1

65

Nem

dolg

ozik

16

6

Csa

k

nyu

gd

íjból

él 16

7

Ifjúkor

Aktívkor

Időskor

160

Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 161

Családban él: Többszemélyes háztartásban él 162

Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 163

Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 164

Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági

szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 165

Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 166

Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 167

Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

Hogyan

- 88 -

Nemzetiség

Nemzetiségenkénti általános adatok

nemzet

Államalapító- és államalkotó nemzetiségek 2010. -

Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT

% fő

magyar 100,00% 0

bolgár 0,00% 0

cigány 0,00% 0

görög 0,00% 0

horvát 0,00% 0

lengyel 0,00% 0

német 0,00% 0

örmény 0,00% 0

román 0,00% 0

ruszin 0,00% 0

szerb 0,00% 0

szlovák 0,00% 0

szlovén 0,00% 0

ukrán 0,00% 0

vendég 0,00% 0

Összesen: 100,00% 0

Korcsoportonkénti adatok

Korcsoport Nem

Foglalkozás Egyed

ül él 1

68

Csa

lád

ban

él 16

9

Tan

ul 1

70

Alk

al-

mazo

tt1

71

Válla

lkozó

17

2

Mu

nk

a-

nélk

üli 1

73

Nem

dolg

ozik

17

4

Csa

k

nyu

gd

íjból

él 17

5

Ifjúkor Nő

Férfi

Aktívkor Nő

Férfi

Időskor Nő

Férfi

168

Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 169

Családban él: Többszemélyes háztartásban él 170

Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 171

Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 172

Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági

szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 173

Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 174

Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 175

Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme.

Hogyan

- 89 -

Vallás

Vallásonkénti általános adatok

Vallás

Vallások 2010. - Forrás:

http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT

% fő

Római katolikus 0,00% 0

Görög katolikus 0,00% 0

Református 0,00% 0

Evangélikus 0,00% 0

Unitárius 0,00% 0

Egyéb 0,00% 0

Összes: 0,00% 0

A vallásgyakorlás feltételei

Felekezet,

templom,

imaház176

Hívők

száma177

Szakképzett

lelkész178

Szakképzetlen

segéderő179

Egyéb

foglalkoztatottak180

176

Felekezet, templom, imaház: Felekezet megnevezése, templom, imaház neve, címe 177

Hívők száma: Az egyházi intézmény közösségéhez tartozó hívek száma 178

Szakképzett lelkész: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, szakképzett lelkészek száma 179

Szakképzetlen segéderő: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, hitélettel kapcsolatos

munkát végző személyek száma 180

Egyéb foglalkoztatottak: Az egyházi intézmény fenntartására foglalkoztatott, nem hitéleti

munkát végző személyek száma

Hogyan

- 90 -

Környezetvédelem

Csatornázottság181

(km) ---------------------- ----------------------- ----- -------------- -----

Szennyvízemésztő182

(ház db) ---------------------- ----------------------- ----- -------------- -----

Háztartási

hulladékgyűjtés183

(ház

db)

Rendszeres184

Eseti185

Nincs186

Hulladék elhelyezés 187

(x) Tároló

188 Megsemmisítő

189 Nincs

190

Közterület gondozás191

(x) Mindenütt

192 Csak belterületen

193 Sehol

194

Tisztítószer

használat195

(család) Környezetbarát

196 Környezetkárosító

197 Vegyes

198

181

Csatornázottság: a település csatornahálózatának hosszát kell megadni km-ben. 182

Szennyvíz emésztő: azoknak a házaknak a számát kell megadni, amelyek rendelkeznek

szennyvízemésztővel. 183

Háztartási hulladékgyűjtés: A megfelelő szöveg mellé azoknak a házaknak a számát kell

írni, amelyekre a szöveg vonatkozik. 184

Háztartási hulladékgyűjtés rendszeres: minden hét azonos napján (napjain) történő

háztartási hulladékgyűjtés; 185

Háztartási hulladékgyűjtés eseti: havonta legalább egyszer, hirdetéssel jelzett

hulladékgyűjtés; 186

Háztartási hulladékgyűjtés nincs: a hulladékgyűjtés nincs, vagy rendszertelenül van

megoldva. 187

Hulladék elhelyezés: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 188

Hulladék elhelyezés tárolóban: a település rendelkezik hulladéktárolóval 189

Hulladék elhelyezés megsemmisítéssel: a település rendelkezik hulladékmegsemmisítővel; 190

Hulladék elhelyezés nincs: a településen nincs sem hulladéktároló telep, sem

hulladékmegsemmisítő. 191

Közterület gondozás: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 192

Közterület gondozás rendszeres: A közterület gondozását (söprés, mosás, hó-eltakarítás,

csúszásgátlás, folyamatos javítás, parkosítás) a település minden közterületén rendszeresen

végzik. 193

Közterület gondozás eseti: A közterület gondozást a belterületen rendszeresen végzik, a

külterületeken esetenként, vagy nem. 194

Közterület gondozás nincs: A közterület gondozását rendszeresen és tervezetten nem végzik. 195

Tisztítószer használat: A megfelelő szöveg mellé a tisztítószerek használati arányát kell

beírni a teljes tisztítószer-használat %-ában. 196

Tisztítószer használat környezetbarát: kizárólag természetes anyagokat tartalmazó

tisztítószereket használ; 197

Tisztítószer használat környezetkárosító: kizárólag mérgező és természetkárosító anyagokat

tartalmazó tisztítószereket használ; 198

Tisztítószer használat vegyes: környezetkímélő és környezetkárosító tisztítószereket egyaránt

használ (nem figyeli).

Hogyan

- 91 -

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Tulajdon-adatok199

Tulajdon

(birtokjog) típus

Hektár200

Tulaj-

donos

és

család-

tag201

Alkal-

mazott202

Magyar használat Külföldi használat

<20

ha203

21-50

ha204

>50

ha205

<20

ha206

21-50

ha207

>50

ha208

Családi birtok

Szervezet

Nagybirtok

Állami földalap ----------

199

Tulajdon-adatok: A táblázat a mezőgazdasági hasznosítású földtulajdon-használók

elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes tulajdontípusok adatait tartalmazzák. 200

Hektár: a tulajdontípushoz tartozó összes terület hektárban; 201

Tulajdonos és családtag: a mezőgazdasági földtulajdon tulajdonosainak és azok

családtagjainak a száma; 202

Alkalmazott: a mezőgazdasági földtulajdon-típuson dolgozó összes alkalmazott száma; 203

<20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt,

20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 204

21 – 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által

használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 205

>50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt,

50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe; 206

<20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt,

20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; 207

21 – 50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által

használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 208

>50 ha = a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt,

50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe;

Hogyan

- 92 -

Földterület felhasználása és növénytermesztés209

:

Terület típusa210

Növény

-típus

Magángazdaság Szervezeti

kisbirtok Nagybirtok

Állami

földalap

Ter.

(ha)211

Átl.

term.

t/ha212

Ter.

(ha)213

Átl.

term.

t/ha214

Ter.

(ha)215

Átl. term.

t/ha216

Ter.

(ha)217

Átl.

term.

t/ha218

Belterület ------- X219

----- X220

----- X221

----- X222

-----

Szántó ------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

209

Földterület használata és növény-termesztés: A táblázat a földtulajdon-használat elosztását

mutatja a településen. A sorok az egyes növénytípusok, illetve egyéb területek adatait

tartalmazzák.

A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok

kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában)

lévő mezőgazdasági területet jelenti. 210

Terület típusa: A sorok a növényfajtákra vonatkoznak, belterületi (jele: b) és külterületi

(jele: k) megoszlásban 211

Magángazdaság terület: A növényfajta családi birtokú termesztésének összes területe

hektárban. 212

Átlagos termés magángazdaságon: A családi birtokon termesztett növényfajta átlagtermése

tonna/hektárban. 213

Szervezet tulajdonában lévő terület: A növényfajta szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon

történő termesztésének összes területe hektárban. 214

Átlagos termés a szervezet tulajdonában lévő területen: A szervezet tulajdonában lévő

kisbirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 215

Nagybirtok területe: A növényfajta nagybirtokon történő termesztésének összes területe

hektárban. 216

Nagybirtok átlagos termés: A nagybirtokon termesztett növényfajta átlagtermése

tonna/hektárban. 217

Földalap terület: A növényfajta állami földalaphoz tartozó területen történő termesztésének

összes területe hektárban. 218

Átlagos termés a nemzeti földalapon: A szövetkezeti birtokon termesztett növényfajta

átlagtermése tonna/hektárban. 219

Belterületi magánterület: A magántulajdonú, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület

hektárban. 220

Szervezet tulajdonában lévő kisbirtok terület: Szervezet tulajdonában lévő, 50 hektárnál

kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 221

Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő nagybirtok terület: Szervezet vagy

magánszemély tulajdonában lévő, 50 hektárnál nagyobb mezőgazdasági terület hektárban. 222

Állami földalap terület: Az önkormányzati és állami tulajdonú mezőgazdasági terület

hektárban.

Hogyan

- 93 -

Terület típusa210

Növény

-típus

Magángazdaság Szervezeti

kisbirtok Nagybirtok

Állami

földalap

Ter.

(ha)211

Átl.

term.

t/ha212

Ter.

(ha)213

Átl.

term.

t/ha214

Ter.

(ha)215

Átl. term.

t/ha216

Ter.

(ha)217

Átl.

term.

t/ha218

Zöldség és

gyümölcs ------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Szőlő

Rét, legelő

Erdő

Bánya ------- ----- ----- ----- ----- ----- ----- ----- -----

Élelmiszeripari ----- ----- ----- -----

Könnyúipari ----- ----- ----- -----

Nehézipari ----- ----- ----- -----

Energiaipari ----- ----- ----- -----

Víz (folyó, tó) ----- ----- ----- -----

Összesen: ----- ----- ----- -----

Hogyan

- 94 -

Állattenyésztés223

Állatfajta Magán-

gazdaság224

Szervezeti

kisbirtok225

Nagy-

birtok226

Szarvasmarha227

húshasznú (db)

tejhasznú (db)

napi tejhozam (hl)

Sertés228

darab

Juh229

darab

napi tejhozam (hl)

éves gyapjúmennyiség (q)

Kecske230

darab

napi tejhozam (hl)

Liba231

darab

napi tojáshozam (1000 db)

Évi tollmennyiség (q)

X232

darab

napi tojáshozam (1000 db)

223

A táblázat a haszonállat tartást mutatja a településen. A sorokban lévő hasábok az egyes

haszonállatfajták és azok másodlagos termékei adatait tartalmazzák.

A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés

az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági

területet jelenti.

Haszonállat: Az élelmezésre tartott állatokat jelenti ebben a felmérésben. 224

Magángazdaság: A magángazdaságokban nevelt állatok adatai; 225

Szervezeti kisbirtok: A szervezetek tulajdonában lévő gazdaságokban nevelt állatok adatai; 226

Nagybirtok: A nagybirtokokon nevelt állatok adatai. 227

A szavasmarhákra vonatkozó adatok négy sorban szerepelnek:

az első sor a húshasznú állomány (bika és tehén együtt) darabszámát,

a második sor a tejhasznú állomány darabszámát,

a harmadik sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 228

Sertés darabszám 229

A juhokra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek:

az első sor a darabszámot,

a második sor a napi tejhozamot hektoliterben,

a harmadik sor az éves gyapjúmennyiséget mázsában tartalmazza. 230

A kecskékre vonatkozó adatok két sorban szerepelnek:

az első sor a darabszámot,

a második sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 231

A libákra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek:

az első sor a darabszámot,

a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban,

a harmadik sor az évi tollmennyiséget mázsában tartalmazza. 232

Az egyéb baromfira vonatkozó adatok két sorban szerepelnek:

az első sor a darabszámot,

a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban tartalmazza.

Hogyan

- 95 -

Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása233

Iparág234

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma235

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma236

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma237

Foglalkozta-tottak

száma

fő238

Priv

a-

tizált 2

39

19

90

előtti 2

40

fő241

Priv

a-

tizált 2

42

19

90

előtti 2

43

fő244

Priv

a-

tizált 2

45

19

90

előtti 2

46

233

Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja

meg, hogy a településen az élelmiszeripar tulajdonos-változása hogyan hatott a

foglalkoztatottságra. 234

Iparág: Élelmiszeripari alágazat (konzervipar, növényolajipar, húsipar, cukoripar stb. és

gyógyszeripar) 235

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 236

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 237

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 238

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 239

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 240

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 241

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 242

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 243

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 244

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 245

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 246

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 96 -

Ipar

Könnyűipar

Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása247

Iparág248

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma249

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma250

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma251

Foglalkozta-

tottak száma

fő252

Priv

a-

tizált 2

53

19

90

előtti 2

54

fő255

Priv

a-

tizált 2

56

19

90

előtti 2

57

Fő

258

Priv

a-

tizált 2

59

19

90

előtti 2

60

247

Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja

meg, hogy a településen a könnyűipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 248

Iparág: Könnyűipari alágazatok (textilipar, bútoripar, faipar, építőipar, építőanyag-ipar stb.) 249

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 250

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 251

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 252

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 253

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 254

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 255

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 256

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 257

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 258

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 259

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 260

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 97 -

Nehézipar

Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása261

Iparág262

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma263

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma264

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma265

Foglalkozta-

tottak száma

fő266

Priv

a-

tizált 2

67

19

90

előtti 2

68

fő269

Priv

a-

tizált 2

70

19

90

előtti 2

71

fő272

Priv

a-

tizált 2

73

19

90

előtti 2

74

261

Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg,

hogy a településen a nehézipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 262

Iparág: Nehézipari alágazatok (gépipar, járműipar stb.) 263

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 264

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 265

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 266

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 267

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 268

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 269

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 270

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 271

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 272

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 273

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 274

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 98 -

Energiaipar

Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása275

Iparág276

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma277

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma278

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma279

Foglalkozta-

tottak száma

fő280

Priv

a-

tizált 2

81

19

90

előtti 2

82

fő283

Priv

a-

tizált 2

84

19

90

előtti 2

85

fő286

Priv

a-

tizált 2

87

19

90

előtti 2

88

275

Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja

meg, hogy a településen az energiaipar tulajdonos-változása hogyan hatott a

foglalkoztatottságra. 276

Iparág: Energiaipari alágazatok (villamos-ipar, gázipar, olajipar stb.) 277

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 278

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 279

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 280

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 281

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 282

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 283

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 284

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 285

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 286

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 287

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 288

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 99 -

Szolgáltatás

Közellátó szolgáltatás

Közellátó szolgáltatás adatai289

Szolgáltatá

s típusa 290

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma291

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma292

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma293

Foglalkozta-

tottak száma

fő294

Priv

a-

tizált 2

95

19

90

előtti 2

96

fő297

Priv

a-

tizált 2

98

19

90

előtti 2

99

fő300

Priv

a-

tizált 3

01

19

90

előtti 3

02

289

Közellátó szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közellátó

szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 290

Szolgáltatás típusa: Közellátó szolgáltatási típusok: elektromos energia, gázenergia, fűtési

energia, víz- és csatorna stb. 291

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 292

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 293

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 294

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 295

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 296

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 297

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 298

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 299

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 300

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 301

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 302

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 100 -

Szociális szolgáltatás

Szociális szolgáltatás adatai303

Szolgáltatá

s típusa 304

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma305

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma306

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma307

Foglalkozta-

tottak száma

fő308

Priv

a-

tizált 3

09

19

90

előtti 3

10

fő311

Priv

a-

tizált 3

12

19

90

előtti 3

13

fő314

Priv

a-

tizált 3

15

19

90

előtti 3

16

303

Szociális szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szociális

szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 304

Szolgáltatás típusa: Szociális szolgáltatási típusok: idősgondozás, gyermekgondozás,

hajléktalanok gondozása, egészségügyileg károsodottak gondozása stb. 305

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 306

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 307

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 308

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 309

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 310

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 311

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 312

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 313

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 314

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 315

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 316

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 101 -

Idegenforgalom

Idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatok317

Tevékenység

típusa 318

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma319

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma320

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma321

Foglalkozta-

tottak száma

fő322

Priv

a-

tizált 3

23

19

90

előtti 3

24

fő325

Priv

a-

tizált 3

26

19

90

előtti 3

27

fő328

Priv

a-

tizált 3

29

19

90

előtti 3

30

317

Idegenforgalmi és vendéglátóipari adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen

az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 318

Tevékenység típusa: Idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tevékenységek: étterem, szálloda,

szabadidőközpont stb. 319

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 320

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 321

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 322

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 323

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 324

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 325

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 326

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 327

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 328

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 329

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 330

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 102 -

Kereskedelem

Kereskedelmi adatok331

Kereskedelmi

típus 332

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma333

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

számaíl334

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma335

Foglalkozta-

tottak száma

fő336

Priv

a-

tizált 3

37

19

90

előtti 3

38

fő339

Priv

a-

tizált 3

40

19

90

előtti 3

41

fő342

Priv

a-

tizált 3

43

19

90

előtti 3

44

331

Kereskedelmi adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a kereskedelmi

tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 332

Kereskedelmi típus: Bevásárlóközpont, vegyesáru- és szakosodott kis- és nagykereskedelem,

élelmiszer kis- és nagykereskedelem, vegyiáru kis- és nagykereskedelem stb. 333

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 334

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 335

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 336

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 337

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 338

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 339

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 340

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 341

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 342

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 343

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 344

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 103 -

Hogyan

- 104 -

Szállítás, közlekedés

Szállítás

Szállítási adatok345

Szállítási

típusok 346

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma347

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma348

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma349

Foglalkozta-

tottak száma

fő350

Priv

a-

tizált 3

51

19

90

előtti 3

52

fő353

Priv

a-

tizált 3

54

19

90

előtti 3

55

fő356

Priv

a-

tizált 3

57

19

90

előtti 3

58

345

Szállítási adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szállítási tevékenység

tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 346

Szállítási típusok: Élelmiszerszállítás, vegyi-áru szállítás, építőanyag szállítás,

energiahordozó szállítás stb. 347

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 348

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 349

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 350

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 351

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 352

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 353

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 354

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 355

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 356

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 357

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 358

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 105 -

Közlekedés

Közlekedési adatok359

Közlekedési

típusok 360

Üzemek száma és foglalkoztatott létszám

Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon

Üzemek

száma361

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma362

Foglalkozta-

tottak száma Üzemek

száma363

Foglalkozta-

tottak száma

fő364

Priv

a-

tizált 3

65

19

90

előtti 3

66

fő367

Priv

a-

tizált 3

68

19

90

előtti 3

69

fő370

Priv

a-

tizált 3

71

19

90

előtti 3

72

359

Közlekedési adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közlekedés tulajdonos-

változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 360

Közlekedési típusok: Vasúti, közúti, légi és vízi helyi, helyközi és távolsági menetrendszerű

tömegközlekedés, illetve alkalmi személyszállítás. 361

Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 362

Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek

száma a felmérés időpontjában; 363

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú

vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 364

Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 365

Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 366

Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 367

Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú

vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 368

Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú

vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 369

Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben. 370

Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes

tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 371

Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes

tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 372

Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak

száma a 1990-ben.

Hogyan

- 106 -

Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája

Kezdeményező

Dön

tés-elők

észítés,

jogsza

bály

terveze

t

előter

jesztése

Elfogadó Döntéshozó Ellenőrző

Települési

önkormányzati

rendelet

Önkormányzat,

Népi

kezdeményezés

Polgármester Települési

Önkormányzat Polgármester

Nemzeti

Tanács

Hogyan

- 107 -

4./ Települési elöljárók és követek jelölése és választása

A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal

rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves

egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül

választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és

gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével

kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény373

szerint.

Magyarország elnöke Magyarország miniszterelnöke

Nemzeti Tanács Kormány

Országgyűlés

alsóházának tagja

Országgyűlés

felsőházának tagja

Települési

önkormányzatok

Társadalmi csoportok

önkormányzatai

Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi

elöljáróság jelölése és választása.

Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a

települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása.

Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve

szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend

szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek

Jogérvényesítési szerződést374

kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési

Elöljáróságot.

A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) által készített

önkormányzati terv a Település Törvényévé válik.

A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános

Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület

szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai.

373

Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint

Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 191 – 230. oldal

374

Jogérvényesítési szerződés - http://nemzetiegyseg.com/Jogervenyesitesiszerzodes.pdf

Hogyan

- 108 -

A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó

Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita

eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.

Hogyan

- 109 -

III. Járásokban végzett tevékenységek

Járás kifejezésen – a Választási főtörvény végrehajtási utasításának hatályba

lépéséig – a választókörzeteket értjük.

A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott

települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát.

1. A Járási Általános Jelölőgyűlés

a./ Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés

alsóházában,

Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek a járás

településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás

lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek

Jogérvényesítési szerződést370

kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés

alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás

Törvényévé.

Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek.

b./ A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.)

elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita

jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít,

amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik.

c./ Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre.

Hogyan

- 110 -

2. Területi és szakmai jelölés

Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület

szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.

Járási (kerületi) általános adatok

Ózdi járás

Település 2010. január 1. - Forrás:

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU

kop.

Ogy.

kop. Lakós Terület Lakás

Arló 4 198 4 685 1 166 1,11600762 3,60034305 10 80

Bánréve 1 447 662 552 0,45749827 2,62137681 4 32

Borsodbóta 951 813 355 0,85488959 2,67887324 3 23

Borsodnádasd 3 605 2 807 1 386 0,77864078 2,60101010 10 79

Borsodszentgyörgy 1 387 2 153 482 1,55227109 2,87759336 4 29

Bükkmogyorósd 185 990 107 5,35135135 1,72897196 1 5

Csernely 1 001 2 063 458 2,06093906 2,18558952 3 24

Csokvaomány 960 1 501 451 1,56354167 2,12860310 3 25

Domaháza 1 006 2 882 343 2,86481113 2,93294461 3 20

Dubicsány 319 1 300 115 4,07523511 2,77391304 1 7

Farkaslyuk 1 954 564 629 0,28863869 3,10651828 5 38

Gömörszőlős 95 877 47 9,23157895 2,02127660 1 2

Hangony 1 774 3 910 615 2,20405862 2,88455285 5 36

Hét 570 371 213 0,65087719 2,67605634 1 12

Járdánháza 1 970 1 124 654 0,57055838 3,01223242 5 40

Kelemér 563 1 880 171 3,33925400 3,29239766 1 11

Királd 957 788 411 0,82340648 2,32846715 3 21

Kissikátor 362 1 038 128 2,86740331 2,82812500 1 8

Lénárddaróc 373 516 170 1,38337802 2,19411765 1 9

Nekézseny 909 1 410 345 1,55115512 2,63478261 2 21

Ózd 39 114 9 156 14 911 0,23408498 2,62316411 110 865

Putnok 7 625 3 473 2 586 0,45547541 2,94856922 20 161

Sajómercse 264 1 117 130 4,23106061 2,03076923 1 6

Sajónémeti 600 739 250 1,23166667 2,40000000 2 12

Sajópüspöki 596 947 205 1,58892617 2,90731707 1 12

Sajóvelezd 911 2 302 313 2,52689352 2,91054313 2 19

Sáta 1 422 1 645 550 1,15682138 2,58545455 4 36

Serényfalva 1 061 1 963 366 1,85014138 2,89890710 3 24

Uppony 408 1 281 190 3,13970588 2,14736842 1 11

Ózdi járás 76 587 54 957 28 299 0,71757609 2,70635005 211 1 668

Hogyan

- 111 -

Budapest XVIII. kerület

Polgár-

mester Irsz. Helység

Utca,

hsz. Telefon E-mail Honlap

Ország-

gyűlési

képviselő

Ughy Attila 1184

Budapest

XVIII.

kerület

Üllői

út 400.

1/296-

1330 polgarmester@bp18.hu

Kucsák

László

(FIDESZ),

Ughy Attila

(FIDESZ)

Választók 2010. január 1. - Forrás:

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU

kop. Ogy.kop.

Lakósok Terület Lakás

77 407 93 652 3 860 43 545 0,0412164 2,1506947 181 1200

Hogyan

- 112 -

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint

Településenkénti (kerületi) nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma

Ózdi járás

Település

Választásra

jogosultak

Nem

zetgy

űlési ta

g

(lega

láb

b)

Elö

ljáró

és

kép

viselő

jelölt

tám

og

ató

k

Terület J

árá

si ön

ko

rmá

nyza

ti

tag

Lakósok

Já

rási sza

km

ai

ön

ko

rmá

ny

zati ta

g

száma %-a hektár % száma %-a

Arló 2 928 4,91% 3 872 4 685 8,52% 5 4 198 5,48% 3

Bánréve 1 151 1,93% 1 343 662 1,20% 1 1 447 1,89% 1

Borsodbóta 727 1,22% 1 217 813 1,48% 1 951 1,24% 1

Borsodnádasd 2 886 4,84% 3 860 2 807 5,11% 3 3 605 4,71% 2

Borsodszentgyörgy 1 080 1,81% 1 322 2 153 3,92% 2 1 387 1,81% 1

Bükkmogyorósd 161 0,27% 1 48 990 1,80% 1 185 0,24% 1

Csernely 779 1,31% 1 232 2 063 3,75% 2 1 001 1,31% 1

Csokvaomány 788 1,32% 1 235 1 501 2,73% 2 960 1,25% 1

Domaháza 733 1,23% 1 218 2 882 5,24% 3 1 006 1,31% 1

Dubicsány 245 0,41% 1 73 1 300 2,37% 1 319 0,42% 1

Farkaslyuk 1 387 2,33% 1 413 564 1,03% 1 1 954 2,55% 1

Gömörszőlős 85 0,14% 1 25 877 1,60% 1 95 0,12% 1

Hangony 1 320 2,21% 1 393 3 910 7,11% 4 1 774 2,32% 1

Hét 424 0,71% 1 126 371 0,68% 1 570 0,74% 1

Járdánháza 1 471 2,47% 1 438 1 124 2,05% 1 1 970 2,57% 1

Kelemér 396 0,66% 1 118 1 880 3,42% 2 563 0,74% 1

Királd 759 1,27% 1 226 788 1,43% 1 957 1,25% 1

Kissikátor 298 0,50% 1 89 1 038 1,89% 1 362 0,47% 1

Lénárddaróc 304 0,51% 1 91 516 0,94% 1 373 0,49% 1

Nekézseny 678 1,14% 1 202 1 410 2,57% 2 909 1,19% 1

Ózd 31 287 52,50% 39 9 318 9 156 16,66% 10 39 114 51,07% 30

Putnok 5 621 9,43% 7 1 674 3 473 6,32% 4 7 625 9,96% 5

Sajómercse 225 0,38% 1 67 1 117 2,03% 1 264 0,34% 1

Sajónémeti 448 0,75% 1 133 739 1,34% 1 600 0,78% 1

Sajópüspöki 422 0,71% 1 126 947 1,72% 1 596 0,78% 1

Sajóvelezd 668 1,12% 1 199 2 302 4,19% 3 911 1,19% 1

Sáta 1 134 1,90% 1 338 1 645 2,99% 2 1 422 1,86% 1

Serényfalva 841 1,41% 1 250 1 963 3,57% 2 1 061 1,39% 1

Uppony 353 0,59% 1 105 1 281 2,33% 1 408 0,53% 1

Ózdi járás 59 599 100,00% 77 17 751 54 957 100,00% 62 76 587 100,00% 65

Hogyan

- 113 -

Budapest XVIII. kerület

Választásra

jogosultak

Alsó

há

zi kép

viselő

Nem

zetgy

űlési ta

g

(lega

láb

b)

Elö

ljáró

és

kép

viselő

jelölt

tám

og

ató

k

Terület

Bu

da

pesr

ön

ko

rmá

ny

zati ta

g

Lakósok Bu

da

pest sz

ak

ma

i

ön

ko

rmá

ny

zati ta

g

száma %-a hektár % száma %-a

77 407 5,51% 1 43 10 083 3 860 7,35% 4 93 652 5,44% 3

Hogyan

- 114 -

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság

Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye

Ózdi járás

EU csatlakozási népszavazás - Forrás:

https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Település Szavazó Igen Nem Nem sz.

Arló 665 579 86 2 263

Bánréve 515 474 41 636

Borsodbóta 268 236 32 459

Borsodnádasd 1 274 1 144 130 1 612

Borsodszentgyörgy 308 260 48 772

Bükkmogyorósd 78 59 19 83

Csernely 220 177 43 559

Csokvaomány 365 335 30 423

Domaháza 192 153 39 541

Dubicsány 111 82 29 134

Farkaslyuk 421 389 32 966

Gömörszőlős 38 23 15 47

Hangony 521 440 81 799

Hét 192 168 24 232

Járdánháza 535 447 88 936

Kelemér 175 160 15 221

Királd 310 277 33 449

Kissikátor 157 129 28 141

Lénárddaróc 159 144 15 145

Nekézseny 231 180 51 447

Ózd 11 980 10 546 1 434 19 307

Putnok 2 161 1 881 280 3 460

Sajómercse 112 85 27 113

Sajónémeti 187 160 27 261

Sajópüspöki 202 170 32 220

Sajóvelezd 277 251 26 391

Sáta 367 329 38 767

Serényfalva 308 277 31 533

Uppony 140 120 20 213

Ózdi járás 22 469 19 675 2 794 37 130

Budapest XVIII. kerület

EU csatlakozási népszavazás – Forrás:

https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Szavazó Igen Nem Nem sz.

40 587 33 492 7 095 43 915

Hogyan

- 115 -

Ózdi járás

Település

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

2004

május

1-ig

(mFt)

2004

május

1-től

2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összes

Arló 3 748 1 710 1 881 1 886 1 891 1 895 1 900 3 149 18 061

Bánréve 1 292 590 648 650 652 653 655 1 085 6 225

Borsodbóta 849 387 426 427 428 429 430 713 4 091

Borsodnádasd 3 219 1 469 1 616 1 620 1 624 1 628 1 632 2 704 15 510

Borsodszentgyörgy 1 238 565 622 623 625 626 628 1 040 5 967

Bükkmogyorósd 165 75 83 83 83 84 84 139 796

Csernely 894 408 449 450 451 452 453 751 4 307

Csokvaomány 857 391 430 431 432 433 435 720 4 130

Domaháza 898 410 451 452 453 454 455 755 4 328

Dubicsány 285 130 143 143 144 144 144 239 1 372

Farkaslyuk 1 745 796 876 878 880 882 884 1 466 8 407

Gömörszőlős 85 39 43 43 43 43 43 71 409

Hangony 1 584 723 795 797 799 801 803 1 331 7 632

Hét 509 232 255 256 257 257 258 428 2 452

Járdánháza 1 759 803 883 885 887 890 892 1 478 8 475

Kelemér 503 229 252 253 254 254 255 422 2 422

Királd 854 390 429 430 431 432 433 718 4 117

Kissikátor 323 147 162 163 163 163 164 272 1 557

Lénárddaróc 333 152 167 168 168 168 169 280 1 605

Nekézseny 812 370 407 408 409 410 411 682 3 911

Ózd 34 924 15 935 17 529 17 572 17 617 17 661 17 705 29 336 168 279

Putnok 6 808 3 106 3 417 3 426 3 434 3 443 3 451 5 719 32 805

Sajómercse 236 108 118 119 119 119 120 198 1 136

Sajónémeti 536 244 269 270 270 271 272 450 2 581

Sajópüspöki 532 243 267 268 268 269 270 447 2 564

Sajóvelezd 813 371 408 409 410 411 412 683 3 919

Sáta 1 270 579 637 639 640 642 644 1 067 6 118

Serényfalva 947 432 475 477 478 479 480 796 4 565

Uppony 364 166 183 183 184 184 185 306 1 755

Ózdi járás 68 382 31 202 34 323 34 408 34 495 34 581 34 667 57 440 329 497

Budapest XVIII. kerület

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

2004

május 1-

ig (mFt)

2004

május 1-

től

2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes

83 619 38 154 41 971 42 074 42 181 42 286 42 392 70 239 402 915

Hogyan

- 116 -

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság

Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az

Alaptörvény tervezet szerint:

Ózdi járás

Vagyon-

növekedés

meg-

osztása %

Összes ebből

anyagi

ebből

nem

anyagi

összes fő Nemzeti

vagyonnövekedés

megosztása

életfeltétel

biztosítás-

nál: lakás

millió ft Ft.

Nemzeti vagyonnövekedés/év 382 935 155 087 227 848 76 587 5 000 000 /fő

Életfeltétel

biztosítás 41% 157 003 94 201 62 802 28 299 5 548 005 /család

családfenntartás 20% 31 400 18 840 12 560 1 109 579 /család

élelmezés 30% 47 100 28 260 18 840 1 664 369 /család

egyéb ellátás 30% 47 100 28 260 18 840 1 664 369 /család

lakásfenntartás 20% 31 403 18 841 12 562 1 109 688 /család

Közkiadás 34% 130 197 13 019 117 178 76 587 1 699 988 /fő

állam működtetés 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

nevelés, oktatás 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

egészségügyi

ellátás, szociális

szolgáltatás

10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

nyugdíj 18% 23 435 2 343 21 092 305 991 /fő

közlekedés

(személyszállítás) 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

energiaellátás,

közellátó

szolgáltatás

10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

védelem 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

kultúra, művészet 10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

települési

működtetés

(közigazgatás)

10% 13 019 1 301 11 718 169 989 /fő

tartalék 2% 2 610 268 2 342 34 085 /fő

Fejlesztés,

kiegészítés 25% 95 735 47 867 47 868 76 587 1 250 016 /fő

közlekedés

(áruszállítás) 20% 19 147 9 573 9 574 250 003 /fő

kereskedelem 20% 19 147 9 573 9 574 250 003 /fő

idegenforgalom 10% 9 573 4 786 4 787 124 995 /fő

fejlesztés

település

közvetlen

érdekében

40% 38 294 19 147 19 147 500 006 /fő

fejlesztés

település

közvetett

érdekében

10% 9 574 4 787 4 787 125 009 /fő

Hogyan

- 117 -

Budapest XVIII. kerület

Vagyon-

növekedés

meg-

osztása %

Összes ebből

anyagi

ebből

nem

anyagi

összes fő Nemzeti

vagyonnövekedés

megosztása

életfeltétel

biztosításnál:

lakás

millió ft Ft.

Nemzeti vagyonnövekedés/év 468 260 189 644 278 616 93 652 5 000 000 /fő

Életfeltétel

biztosítás 41% 191 986 115 191 76 795 43 545 4 408 910 /család

családfenntartás 20% 38 397 23 038 15 359 881 777 /család

élelmezés 30% 57 595 34 557 23 038 1 322 654 /család

egyéb ellátás 30% 57 595 34 557 23 038 1 322 654 /család

lakásfenntartás 20% 38 399 23 039 15 360 881 825 /család

Közkiadás 34% 159 208 15 920 143 288 93 652 1 699 995 /fő

állam működtetés 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

nevelés, oktatás 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

egészségügyi

ellátás, szociális

szolgáltatás

10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

nyugdíj 18% 28 657 2 865 25 792 305 994 /fő

közlekedés

(személyszállítás) 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

energiaellátás,

közellátó

szolgáltatás

10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

védelem 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

kultúra, művészet 10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

települési

működtetés

(közigazgatás)

10% 15 920 1 592 14 328 169 991 /fő

tartalék 2% 3 191 319 2 872 34 073 /fő

Fejlesztés,

kiegészítés 25% 117 066 58 533 58 533 93 652 1 250 010 /fő

közlekedés

(áruszállítás) 20% 23 413 11 706 11 707 250 000 /fő

kereskedelem 20% 23 413 11 706 11 707 250 000 /fő

idegenforgalom 10% 11 706 5 853 5 853 124 994 /fő

fejlesztés település

közvetlen

érdekében

40% 46 826 23 413 23 413 500 000 /fő

fejlesztés település

közvetett

érdekében

10% 11 708 5 854 5 854 125 016 /fő

Hogyan

- 118 -

A járásra (kerületre) vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és

elosztása településenként

Ózdi járás

Település

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf 19 – 118. oldal

Összesen Életfeltétel

biztosítás Közkiadás Fejlesztés

Arló 20 990 8 605 5 247 7 138

Bánréve 7 235 2 966 1 808 2 461

Borsodbóta 4 755 1 949 1 188 1 618

Borsodnádasd 18 025 7 390 4 506 6 129

Borsodszentgyörgy 6 935 2 843 1 733 2 359

Bükkmogyorósd 925 379 231 315

Csernely 5 005 2 052 1 251 1 702

Csokvaomány 4 800 1 968 1 200 1 632

Domaháza 5 030 2 062 1 257 1 711

Dubicsány 1 595 653 398 544

Farkaslyuk 9 770 4 005 2 442 3 323

Gömörszőlős 475 194 118 163

Hangony 8 870 3 636 2 217 3 017

Hét 2 850 1 168 712 970

Járdánháza 9 850 4 038 2 462 3 350

Kelemér 2 815 1 154 703 958

Királd 4 785 1 961 1 196 1 628

Kissikátor 1 810 742 452 616

Lénárddaróc 1 865 764 466 635

Nekézseny 4 545 1 863 1 136 1 546

Ózd 195 570 80 183 48 892 66 495

Putnok 38 125 15 631 9 531 12 963

Sajómercse 1 320 541 330 449

Sajónémeti 3 000 1 230 750 1 020

Sajópüspöki 2 980 1 221 745 1 014

Sajóvelezd 4 555 1 867 1 138 1 550

Sáta 7 110 2 915 1 777 2 418

Serényfalva 5 305 2 175 1 326 1 804

Uppony 2 040 836 510 694

Ózdi járás 382 935 156 991 95 722 130 222

Budapest XVIII. kerület

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:

http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf

Összesen Életfeltétel

biztosítás Közkiadás Fejlesztés

468 260 191 986 117 065 159 209

Hogyan

- 119 -

IV. Megyékben végzett tevékenységek

Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások

lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát.

1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés

A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói

tisztségre.

a./ A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési

tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent

Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató

választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést370

kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a

Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye

Törvénye.

A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja.

b./ A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen elfogadásra kerülő

jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján

jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a

Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

Hogyan

- 120 -

2. Területi és szakmai jelölés

A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

a./ megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag,

b./ megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke,

c./ felsőházi képviselő.

elöljárói tisztségekre.

A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a

Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató

választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést370

kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a

megye

- szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában,

- a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja,

- a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke.

A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma)

önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos

Szakmai Jelölőbizottságának.

A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a

társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.

Hogyan

- 121 -

Megyei (budapest) általános adatok

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Megyei

közgyűlés

elnöke

Cím Utca, hsz. Telefon, e-mail

Dr. Mengyi

Roland 3525 Miskolc, Városház tér 1.

46/517-600

hivatal@baz.hu

Járás 2010. január 1. - Forrás:

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU

kop.

Ogy.k

op. Lakós Terület Lakás

Gönci 14 296 44 101 6 613 3,08484891 2,16180251 47 289

Cigándi 16 625 40 055 7 190 2,40932331 2,31223922 50 343

Edelényi 35 549 78 284 13 460 2,20214352 2,64108470 112 901

Encsi 23 544 45 018 8 828 1,91207951 2,66696874 73 441

Kazincbarcikai 59 503 45 994 24 470 0,77296943 2,43167143 181 1 521

Mezőcsáti 15 321 37 854 6 032 2,47072645 2,53995358 40 274

Mezőkövesdi 45 596 67 960 18 874 1,49048162 2,41581011 128 948

Miskolci 281 435 100 636 105 928 0,35758168 2,65685182 772 4 315

Ózdi 76 587 54 957 28 299 0,71757609 2,70635005 211 1 668

Sárospataki 28 055 47 760 10 539 1,70237034 2,66201727 75 519

Sátoraljaújhelyi 25 664 31 108 9 756 1,21212594 2,63058631 71 455

Szerencsi 45 764 49 897 16 574 1,09031116 2,76119223 119 838

Szikszói 19 603 29 987 6 713 1,52971484 2,92015492 53 358

Tiszaújvárosi 33 987 25 622 12 433 0,75387648 2,73361216 90 587

Tokaji 15 184 25 582 5 977 1,68479979 2,54040489 38 256

Borsod-Abaúj-

Zemplén megye 736 713 724 815 281 686 0,98384988 2,61536960 2 060 13 713

Hogyan

- 122 -

Budapest

Főpolgármester Cím Utca, hsz. Telefon, e-mail

Tarlós István 1052 Budapest, Városház u 9-11 1/327-1000,

tarlosistvan@budapest.hu

Kerület 2010. január 1. - Forrás:

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html Lakós/tha Fő/lakás EU

kop. Ogy.kop.

Lakós Terület Lakás

I. 24 653 341 16 618 0,01383199 1,48351185 253 1 200

II. 88 043 3 634 47 901 0,04127529 1,83802008 365 1 200

III. 123 532 3 970 61 589 0,03213742 2,00574778 285 1 200

IV. 98 402 1 882 47 342 0,01912563 2,07853492 89 1 200

V. 27 081 259 19 269 0,00956390 1,40541803 124 1 200

VI. 42 686 238 26 345 0,00557560 1,62026950 173 1 200

VII. 64 377 209 36 918 0,00324650 1,74378352 214 1 200

VIII. 83 465 685 42 181 0,00820703 1,97873450 170 1 200

IX. 62 708 1 253 39 167 0,01998150 1,60104169 219 1 200

X. 80 357 3 249 38 074 0,04043207 2,11054788 392 1 200

XI. 139 892 3 349 74 906 0,02393990 1,86756735 178 1 200

XII. 55 980 2 667 33 487 0,04764202 1,67169349 308 1 200

XIII. 115 360 1 344 71 315 0,01165049 1,61761200 332 1 200

XIV. 121 721 1 813 70 866 0,01489472 1,71762199 239 1 200

XV. 80 030 2 694 38 282 0,03366238 2,09053863 200 1 200

XVI. 68 368 3 351 29 698 0,04901416 2,30210789 225 1 200

XVII. 78 442 5 482 31 452 0,06988603 2,49402264 271 1 200

XVIII. 93 652 3 860 43 545 0,04121642 2,15069468 181 1 200

XIX. 61 726 938 27 288 0,01519619 2,26201994 184 1 200

XX. 63 561 1 218 30 464 0,01916269 2,08642988 226 1 200

XXI. 76 625 2 575 33 064 0,03360522 2,31747520 146 1 200

XXII. 50 839 3 425 21 346 0,06736954 2,38166401 59 1 200

XXIII. 20 056 4 077 8 640 0,20328081 2,32129630 33 1 200

Budapest 1 721 556 52 513 889 757 0,03050322 1,93486087 4 866 27 600

Hogyan

- 123 -

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint

Járásonkénti (kerületenkénti) nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Járás

Választásra

jogosultak

Telep

ülés

Alsó

há

zi kép

vise

lő

Nem

zetg

yű

lési tag

(lega

láb

b)

Elö

ljáró

és

kép

viselő

jelölt

tám

og

ató

k

Terület

Meg

yei ö

nk

orm

án

yza

ti

tag

Lakósok

Meg

yei sza

km

ai

ön

ko

rmá

ny

zati ta

g

száma %-a hektár % száma %-a

Gönci 11 828 2,04% 24 1 27 3 749 44 101 6,08% 3 14 296 1,94% 1

Cigándi 14 270 2,46% 17 1 21 4 518 40 055 5,53% 3 16 625 2,26% 1

Edelényi 28 424 4,90% 47 1 61 9 015 78 284 10,80% 6 35 549 4,83% 3

Encsi 17 579 3,03% 36 1 43 5 586 45 018 6,21% 3 23 544 3,20% 1

Kazincbarcikai 51 000 8,80% 32 1 72 16 082 45 994 6,35% 3 59 503 8,08% 5

Mezőcsáti 11 711 2,02% 9 1 15 3 695 37 854 5,22% 3 15 321 2,08% 1

Mezőkövesdi 36 013 6,21% 21 1 45 11 360 67 960 9,38% 5 45 596 6,19% 4

Miskolci 222 074 38,31% 40 1 278 66 140 100 636 13,88% 10 281 435 38,20% 22

Ózdi 59 599 10,28% 29 1 77 17 751 54 957 7,58% 4 76 587 10,40% 7

Sárospataki 21 410 3,69% 16 1 29 6 377 47 760 6,59% 3 28 055 3,81% 2

Sátoraljaújhelyi 19 587 3,38% 19 1 35 5 835 31 108 4,29% 2 25 664 3,48% 2

Szerencsi 34 536 5,96% 18 1 39 10 287 49 897 6,88% 3 45 764 6,21% 4

Szikszói 14 444 2,49% 23 1 27 4 301 29 987 4,14% 2 19 603 2,66% 1

Tiszaújvárosi 26 137 4,51% 16 1 34 8 245 25 622 3,53% 2 33 987 4,61% 3

Tokaji 11 040 1,90% 11 1 16 3 483 25 582 3,53% 2 15 184 2,06% 1

Borsod-Abaúj-

Zemplén megye 579 652 100,00% 358 15 819 176 424 724 815 100,00% 54 736 713 100,00% 58

Hogyan

- 124 -

Budapest

Kerület

Választásra

jogosultak Alsó

há

zi kép

vise

lő

Nem

zetg

yű

lési tag

(lega

láb

b)

Elö

ljáró

és

kép

viselő

jelölt

tám

og

ató

k

Terület

Bu

da

pesr

ön

ko

rmá

ny

zati ta

g

Lakósok

Bu

da

pest sza

km

ai

ön

ko

rmá

ny

zati ta

g

száma %-a hektár % száma %-a

I. 22 961 1,64% 1 12 2 991 341 0,65% 1 24 653 1,43% 1

II. 72 151 5,14% 1 40 9 398 3 634 6,92% 4 88 043 5,11% 3

III. 104 419 7,44% 1 58 13 602 3 970 7,56% 5 123 532 7,18% 4

IV. 81 402 5,80% 1 45 10 603 1 882 3,58% 2 98 402 5,72% 3

V. 25 434 1,81% 1 14 3 313 259 0,49% 1 27 081 1,57% 1

VI. 35 538 2,53% 1 20 4 629 238 0,45% 1 42 686 2,48% 1

VII. 49 414 3,52% 1 27 6 437 209 0,40% 1 64 377 3,74% 2

VIII. 61 079 4,35% 1 34 7 956 685 1,30% 1 83 465 4,85% 2

IX. 48 709 3,47% 1 27 6 345 1 253 2,39% 1 62 708 3,64% 2

X. 62 451 4,45% 1 35 8 135 3 249 6,19% 4 80 357 4,67% 2

XI. 111 925 7,97% 1 63 14 579 3 349 6,38% 4 139 892 8,13% 4

XII. 50 846 3,62% 1 28 6 623 2 667 5,08% 3 55 980 3,25% 1

XIII. 88 010 6,27% 1 49 11 464 1 344 2,56% 2 115 360 6,70% 4

XIV. 94 822 6,75% 1 53 12 351 1 813 3,45% 2 121 721 7,07% 4

XV. 68 418 4,87% 1 38 8 912 2 694 5,13% 3 80 030 4,65% 2

XVI. 57 118 4,07% 1 32 7 440 3 351 6,38% 4 68 368 3,97% 2

XVII. 64 230 4,57% 1 36 8 367 5 482 10,44% 6 78 442 4,56% 2

XVIII. 77 407 5,51% 1 43 10 083 3 860 7,35% 4 93 652 5,44% 3

XIX. 51 689 3,68% 1 29 6 733 938 1,79% 1 61 726 3,59% 2

XX. 52 682 3,75% 1 29 6 862 1 218 2,32% 1 63 561 3,69% 2

XXI. 64 518 4,60% 1 36 8 404 2 575 4,90% 3 76 625 4,45% 2

XXII. 41 846 2,98% 1 23 5 451 3 425 6,52% 4 50 839 2,95% 1

XXIII. 16 875 1,20% 1 9 2 198 4 077 7,76% 5 20 056 1,16% 1

Budapest 1 403 944 100,00% 23 780 182 876 52 513 100,00% 63 1 721 556 100,00% 51

Hogyan

- 125 -

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság

Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

EU csatlakozási népszavazás – Forrás:

https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Járás Szavazó Igen Nem Nem sz.

Gönci 4 718 3 842 876 7 110

Cigándi 4 144 3 519 625 10 126

Edelényi 10 720 8 880 1 840 17 704

Encsi 7 383 6 179 1 204 10 196

Kazincbarcikai 21 775 19 390 2 385 29 225

Mezőcsáti 3 619 3 026 593 8 092

Mezőkövesdi 16 680 13 991 2 689 19 333

Miskolci 97 794 85 620 12 174 124 280

Ózdi 22 469 19 675 2 794 37 130

Sárospataki 8 642 7 340 1 302 12 768

Sátoraljaújhelyi 8 546 7 221 1 325 11 041

Szerencsi 12 552 10 569 1 983 21 984

Szikszói 5 260 4 375 885 9 184

Tiszaújvárosi 11 954 10 480 1 474 14 183

Tokaji 4 532 3 738 794 6 508

Borsod-Abaúj-

Zemplén megye 240 788 207 845 32 943 338 864

Járás

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

2004

május

1-ig

(mFt)

2004

május

1-től

2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes

Gönci 12 764 5 824 6 407 6 423 6 439 6 455 6 471 10 722 61 505

Cigándi 14 844 6 773 7 451 7 469 7 488 7 507 7 525 12 469 71 525

Edelényi 31 740 14 483 15 931 15 971 16 011 16 051 16 091 26 662 152 941

Encsi 21 022 9 592 10 551 10 577 10 604 10 631 10 657 17 658 101 292

Kazincbarcikai 53 128 24 242 26 667 26 733 26 800 26 867 26 934 44 627 255 997

Mezőcsáti 13 680 6 242 6 866 6 883 6 901 6 918 6 935 11 491 65 915

Mezőkövesdi 40 711 18 576 20 434 20 485 20 536 20 588 20 639 34 197 196 166

Miskolci 251 284 114 657 126 127 126 438 126 758 127 074 127 392 211 076 1 210 806

Ózdi 68 382 31 202 34 323 34 408 34 495 34 581 34 667 57 440 329 497

Sárospataki 25 049 11 430 12 573 12 604 12 636 12 667 12 699 21 041 120 700

Sátoraljaújhelyi 22 914 10 456 11 501 11 530 11 559 11 588 11 617 19 248 110 413

Szerencsi 40 861 18 644 20 509 20 560 20 612 20 664 20 715 34 323 196 889

Szikszói 17 503 7 986 8 785 8 807 8 829 8 851 8 873 14 702 84 337

Tiszaújvárosi 30 346 13 846 15 231 15 269 15 308 15 346 15 384 25 490 146 221

Tokaji 13 557 6 186 6 805 6 822 6 839 6 856 6 873 11 388 65 326

Borsod-Abaúj-

Zemplén megye 657 785 300 137 330 162 330 978 331 815 332 643 333 475 552 535 3 169 530

Hogyan

- 126 -

Budapest

EU csatlakozási népszavazás – Forrás:

https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Kerület Szavazó Igen Nem Nem sz.

I. 14 932 11 601 3 331 11 360

II. 47 881 38 496 9 385 33 655

III. 60 907 50 594 10 313 53 825

IV. 42 983 36 039 6 944 45 363

V. 15 391 12 445 2 946 12 989

VI. 19 249 15 771 3 478 19 767

VII. 25 275 20 753 4 522 28 661

VIII. 27 887 22 799 5 088 38 280

IX. 25 101 20 671 4 430 28 038

X. 32 368 27 387 4 981 35 064

XI. 70 440 56 917 13 523 55 008

XII. 33 415 26 637 6 778 24 209

XIII. 49 730 42 433 7 297 45 577

XIV. 56 747 47 073 9 674 47 749

XV. 36 738 30 466 6 272 37 952

XVI. 32 583 26 124 6 459 30 994

XVII. 34 003 27 855 6 148 36 375

XVIII. 40 587 33 492 7 095 43 915

XIX. 27 987 23 481 4 506 28 208

XX. 25 981 21 823 4 158 30 859

XXI. 32 665 27 991 4 674 36 527

XXII. 23 769 19 618 4 151 22 228

XXIII. 8 719 7 407 1 312 9 468

Budapest 785 338 647 873 137 465 756 071

Kerület

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

2004

május 1-

ig (mFt)

2004

május

1-től

2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes

I. 22 012 10 044 11 048 11 076 11 104 11 131 11 159 18 490 106 064

II. 78 611 35 869 39 457 39 554 39 655 39 753 39 853 66 032 378 784

III. 110 297 50 327 55 362 55 498 55 639 55 778 55 917 92 649 531 467

IV. 87 860 40 089 44 099 44 208 44 320 44 431 44 542 73 802 423 351

V. 24 180 11 033 12 136 12 167 12 197 12 228 12 258 20 311 116 509

VI. 38 113 17 390 19 130 19 177 19 226 19 274 19 322 32 015 183 646

VII. 57 480 26 227 28 851 28 922 28 995 29 068 29 140 48 283 276 967

VIII. 74 523 34 004 37 405 37 498 37 593 37 686 37 781 62 599 359 088

IX. 55 990 25 547 28 103 28 172 28 244 28 314 28 385 47 031 269 786

X. 71 748 32 737 36 012 36 101 36 193 36 283 36 374 60 268 345 717

XI. 124 905 56 992 62 693 62 848 63 007 63 164 63 322 104 919 601 852

XII. 49 983 22 806 25 088 25 150 25 213 25 276 25 339 41 985 240 840

XIII. 103 001 46 998 51 699 51 827 51 958 52 088 52 218 86 520 496 309

XIV. 108 680 49 589 54 550 54 685 54 823 54 960 55 097 91 291 523 675

XV. 71 456 32 604 35 866 35 955 36 045 36 135 36 226 60 023 344 310

XVI. 61 043 27 853 30 639 30 715 30 793 30 870 30 947 51 276 294 137

Hogyan

- 127 -

Kerület

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

2004

május 1-

ig (mFt)

2004

május

1-től

2 005 2 006 2 007 2 008 2 009 2 010 Összes

XVII. 70 038 31 957 35 154 35 241 35 330 35 418 35 507 58 832 337 478

XVIII. 83 619 38 154 41 971 42 074 42 181 42 286 42 392 70 239 402 915

XIX. 55 113 25 147 27 663 27 731 27 801 27 871 27 940 46 295 265 561

XX. 56 751 25 895 28 485 28 556 28 628 28 699 28 771 47 671 273 456

XXI. 68 416 31 217 34 340 34 425 34 512 34 598 34 685 57 469 329 661

XXII. 45 392 20 712 22 784 22 840 22 898 22 955 23 012 38 129 218 723

XXIII. 17 907 8 171 8 988 9 010 9 033 9 056 9 078 15 042 86 286

Budapest 1 537 117 701 361 771 525 773 432 775 388 777 322 779 267 1 291 167 7 406 580

Hogyan

- 128 -

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság

Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az

Alaptörvény tervezet szerint:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Vagyon-

növekedés

meg-

osztása %

Összes ebből

anyagi

ebből

nem

anyagi

összes fő Nemzeti

vagyonnövekedés

megosztása

életfeltétel

biztosítás-

nál: lakás

millió ft Ft.

Nemzeti vagyonnövekedés/év 3 683 565 1 491 843 2 191 722 736 713 5 000 000 /fő

Életfeltétel

biztosítás 41% 1 510 261 906 156 604 105 281 686 5 361 505 /család

családfenntartás 20% 302 052 181 231 120 821 1 072 300 /család

élelmezés 30% 453 078 271 846 181 232 1 608 450 /család

egyéb ellátás 30% 453 078 271 846 181 232 1 608 450 /család

lakásfenntartás 20% 302 053 181 231 120 822 1 072 305 /család

Közkiadás 34% 1 252 412 125 241 1 127 171 736 713 1 699 999 /fő

állam működtetés 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

nevelés, oktatás 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

egészségügyi ellátás,

szociális szolgáltatás 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

nyugdíj 18% 225 434 22 543 202 891 305 999 /fő

közlekedés

(személyszállítás) 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

energiaellátás,

közellátó szolgáltatás 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

védelem 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

kultúra, művészet 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

települési működtetés

(közigazgatás) 10% 125 241 12 524 112 717 169 999 /fő

tartalék 2% 25 050 2 506 22 544 34 008 /fő

Fejlesztés,

kiegészítés 25% 920 892 460 446 460 446 736 713 1 250 001 /fő

közlekedés

(áruszállítás) 20% 184 178 92 089 92 089 249 999 /fő

kereskedelem 20% 184 178 92 089 92 089 249 999 /fő

idegenforgalom 10% 92 089 46 044 46 045 124 999 /fő

fejlesztés település

közvetlen érdekében 40% 368 356 184 178 184 178 499 999 /fő

fejlesztés település

közvetett érdekében 10% 92 091 46 045 46 046 125 005 /fő

Hogyan

- 129 -

Budapest

Vagyon-

növekedés

meg-

osztása %

Összes ebből

anyagi

ebből nem

anyagi

összes fő Nemzeti

vagyonnövekedés

megosztása

életfeltétel

biztosítás-

nál: lakás

millió ft Ft.

Nemzeti vagyonnövekedés/év 8 607 780 3 486 150 5 121 630 1 721 556 5 000 000 /fő

Életfeltétel

biztosítás 41% 3 529 189 2 117 513 1 411 676 889 757 3 966 463 /család

családfenntartás 20% 705 837 423 502 282 335 793 291 /család

élelmezés 30% 1 058 756 635 253 423 503 1 189 938 /család

egyéb ellátás 30% 1 058 756 635 253 423 503 1 189 938 /család

lakásfenntartás 20% 705 840 423 504 282 336 793 296 /család

Közkiadás 34% 2 926 645 292 664 2 633 981 1 721 556 1 699 999 /fő

állam működtetés 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

nevelés, oktatás 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

egészségügyi ellátás,

szociális szolgáltatás 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

nyugdíj 18% 526 796 52 679 474 117 305 999 /fő

közlekedés

(személyszállítás) 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

energiaellátás,

közellátó szolgáltatás 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

védelem 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

kultúra, művészet 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

települési működtetés

(közigazgatás) 10% 292 664 29 266 263 398 169 999 /fő

tartalék 2% 58 537 5 857 52 680 34 008 /fő

Fejlesztés,

kiegészítés 25% 2 151 946 1 075 973 1 075 973 1 721 556 1 250 000 /fő

közlekedés

(áruszállítás) 20% 430 389 215 194 215 195 250 000 /fő

kereskedelem 20% 430 389 215 194 215 195 250 000 /fő

idegenforgalom 10% 215 194 107 597 107 597 124 999 /fő

fejlesztés település

közvetlen érdekében 40% 860 778 430 389 430 389 500 000 /fő

fejlesztés település

közvetett érdekében 10% 215 196 107 598 107 598 125 001 /fő

Hogyan

- 130 -

A megyére vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása

járásonként

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Járás

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:

http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf

Összesen Életfeltétel

biztosítás Közkiadás Fejlesztés

Gönci 71 480 29 296 17 861 24 323

Cigándi 83 125 34 072 20 775 28 278

Edelényi 177 745 72 853 44 420 60 472

Encsi 117 720 48 244 29 416 40 060

Kazincbarcikai 297 515 121 965 74 366 101 184

Mezőcsáti 76 605 31 403 19 149 26 053

Mezőkövesdi 227 980 93 462 56 987 77 531

Miskolci 1 407 175 576 923 351 777 478 475

Ózdi 382 935 156 991 95 722 130 222

Sárospataki 140 275 57 506 35 063 47 706

Sátoraljaújhelyi 128 320 52 602 32 073 43 645

Szerencsi 228 820 93 808 57 197 77 815

Szikszói 98 015 40 177 24 496 33 342

Tiszaújvárosi 169 935 69 667 42 479 57 789

Tokaji 75 920 31 122 18 976 25 822

Borsod-Abaúj-

Zemplén megye 3 683 565 1 510 091 920 757 1 252 717

Hogyan

- 131 -

Budapest

Kerület

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:

http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf

Összesen Életfeltétel

biztosítás Közkiadás Fejlesztés

I. 123 265 50 538 30 816 41 911

II. 440 215 180 488 110 053 149 674

III. 617 660 253 240 154 415 210 005

IV. 492 010 201 724 123 002 167 284

V. 135 405 55 516 33 851 46 038

VI. 213 430 87 506 53 357 72 567

VII. 321 885 131 972 80 471 109 442

VIII. 417 325 171 103 104 331 141 891

IX. 313 540 128 551 78 385 106 604

X. 401 785 164 731 100 446 136 608

XI. 699 460 286 778 174 865 237 817

XII. 279 900 114 759 69 975 95 166

XIII. 576 800 236 488 144 200 196 112

XIV. 608 605 249 528 152 151 206 926

XV. 400 150 164 061 100 037 136 052

XVI. 341 840 140 154 85 460 116 226

XVII. 392 210 160 806 98 052 133 352

XVIII. 468 260 191 986 117 065 159 209

XIX. 308 630 126 538 77 157 104 935

XX. 317 805 130 300 79 451 108 054

XXI. 383 125 157 081 95 781 130 263

XXII. 254 195 104 219 63 548 86 428

XXIII. 100 280 41 114 25 070 34 096

Budapest 8 607 780 3 529 181 2 151 939 2 926 660

Hogyan

- 132 -

V. Országos összehangoló tevékenység

Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak

száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát.

1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés

Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít

a./ Magyarország elnöke,

b./ Magyarország miniszterelnöke

elöljárói tisztségekre.

ad a./ A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra

vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona

Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra

jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést370

kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa

készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító

Törvénye.

Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.)

elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános

Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján

jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit

az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

ad b./ A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra

vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend

szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra

jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést370

kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország miniszterelnöke, az

általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási

Törvénye.

Hogyan

- 133 -

2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések

Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

a./ országos társadalmi csoport (szakma) elnöke,

b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő

elöljárói tisztségekre.

ad a./ Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói

tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó

tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai

közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek

Jogérvényesítési szerződést370

kötnek.

Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a

társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke.

A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja.

ad b./ Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre

jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai

érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint.

Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a

jelöltek Jogérvényesítési szerződést370

kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország

szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.

Hogyan

- 134 -

Országos általános adatok

Megye

Lakósok 2010. január 1. - 2010.

január 1. - Forrás: * Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop.

Lakós Terület Lakás

Baranya 393 172 441 650 165 199 1,12329973 2,37999019 1 191 8 245

Bács-Kiskun 528 418 844 483 238 229 1,59813443 2,21810947 1 536 11 945

Békés 366 556 562 968 167 795 1,53583081 2,18454662 1 115 8 361

Borsod-Abaúj-Zemplén 692 771 724 996 287 033 1,04651609 2,41355872 1 556 11 784

Budapest 1 721 556 52 513 889 757 0,03050322 1,93486087 4 866 27 600

Csongrád 423 240 426 277 190 460 1,00717560 2,22219889 1 180 8 370

Fejér 427 416 255 690 169 249 0,59822281 2,52536795 1 184 8 347

Győr-Moson-Sopron 448 435 420 820 182 403 0,93841917 2,45848478 1 238 8 317

Hajdú-Bihar 541 298 621 050 225 086 1,14733474 2,40484970 1 509 10 755

Heves 311 454 363 725 134 461 1,16782896 2,31631477 916 7 140

Jász-Nagykun-Szolnok 390 775 558 161 172 747 1,42834368 2,26212322 1 150 9 564

Komárom-Esztergom 312 431 226 463 125 079 0,72484165 2,49786935 874 5 965

Nógrád 204 917 254 552 90 096 1,24222002 2,27442950 621 4 737

Pest 1 229 880 639 072 450 340 0,51962143 2,73100324 3 018 19 133

Somogy 320 578 603 586 138 363 1,88280543 2,31693444 938 7 086

Szabolcs-Szatmár-Bereg 560 429 593 654 220 230 1,05928494 2,54474413 952 15 496

Tolna 233 650 370 323 98 723 1,58494757 2,36672305 695 5 950

Vas 259 364 333 610 110 069 1,28626178 2,35637645 775 5 880

Veszprém 358 807 449 284 149 074 1,25216063 2,40690530 1 052 8 300

Zala 288 591 378 401 126 038 1,31120167 1,21761728 897 5 861

Összes 10 013 738 9 121 278 4 330 431 0,91087644 0,47476143 27 263 198 836

* = http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/kotetek.html

Hogyan

- 135 -

A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint

Nemzetgyűlési, alsóházi és önkormányzati tagok száma megyénként

(A 2011-es népszámlálás szerinti adatok)

Hogyan

- 136 -

Felsőházi tagok száma szakterületenként

Szakterület Szakterület rész

Szakterület

rész

Szakterület

összes

fő

Emberi környezet

Jog és közigazgatás 5

Kultúra, tudomány Művészet 5

Tudomány 5

Kultúra, tudomány

összes 10

Egészségügy 20

Nevelés-oktatás 20

Védelem 20

Család Ifjúkor 5

Aktívkor 5

Időskor 5

Nők 5

Férfiak 5

Család összes 25

Nemzetiség magyar 20

szlovák 1

ukrán 1

ruszin

román 1

szerb 1

szlovén 1

horvát 1

német 1

lengyel 1

cigány 3

bolgár

1

görög

örmény

Nemzetiség összes 32

Vallás 5

Emberi környezet

összes: 137

Gazdaság

Mezőgazdaság és

élelmiszeripar Mezőgazdaság 21

Élelmiszeripar 21

Mezőgazdaság és

élelmiszeripar összes 42

Ipar Könnyűipar 5

Nehézipar 5

Energiaipar 5

Ipar összes 15

Hogyan

- 137 -

Szakterület Szakterület rész

Szakterület

rész

Szakterület

összes

fő

Szolgáltatás Közellátó szolgáltatás 5

Szociális szolgáltatás 5

Szolgáltatás összes 10

Idegenforgalom 5

Kereskedelem 5

Szállítás és

közlekedés Szállítás 5

Közlekedés 5

Szállítás és közlekedés

összes 10

Gazdaság összes: 87

Mindösszes: 224 224

Hogyan

- 138 -

Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság

Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye:

Megye

EU csatlakozási népszavazás – Forrás:

https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html

Szavazó Igen Nem Nem sz.

Baranya 156 580 137 418 19 162 166 323

Bács-Kiskun 190 426 137 780 32 116 299 799

Békés 128 780 107 307 21 473 189 015

Borsod-Abaúj-Zemplén 240 620 207 700 32 920 338 501

Budapest 785 338 647 873 137 465 756 071

Csongrád 141 084 117 741 23 343 196 140

Fejér 98 481 128 290 15 400 185 549

Győr-Moson-Sopron 176 120 149 961 26 159 173 892

Hajdú-Bihar 157 389 132 821 24 568 272 272

Heves 115 798 98 304 17 494 143 358

Jász-Nagykun-Szolnok 130 802 108 959 21 843 197 197

Komárom-Esztergom 117 473 100 362 17 111 131 514

Nógrád 74 329 63 508 10 821 99 724

Pest 394 467 318 038 76 429 464 383

Somogy 112 345 92 821 19 524 154 279

Szabolcs-Szatmár-Bereg 159 060 139 815 19 245 282 408

Tolna 85 795 71 227 14 568 112 356

Vas 107 593 91 503 16 090 106 816

Veszprém 141 879 119 417 22 462 153 961

Zala 103 512 87 208 16 304 136 215

Összes 3 617 871 3 058 053 584 497 4 559 773

Megye

EU sarc (mFt) - Forrás: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html

2004

május 1-

ig (mFt)

2004

május 1-

től

2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összes

Baranya 351 050 160 179 176 202 176 638 177 085 177 526 177 970 294 879 1 691 527

Bács-Kiskun 399 361 182 222 200 451 200 947 201 455 201 957 202 462 335 460 1 924 314

Békés 331 680 151 370 166 511 166 925 167 346 167 762 168 182 395 574 1 418 911

Borsod-Abaúj-Zemplén 466 090 212 709 233 994 311 237 312 024 312 802 313 585 519 578 2 682 018

Budapest 1 542 484 704 234 774 678 776 600 778 558 780 500 782 452 2 862 777 5 030 705

Csongrád 377 896 172 428 189 677 190 146 190 627 191 103 191 581 317 430 1 820 888

Fejér 239 365 174 129 120 144 192 022 120 746 192 988 121 350 320 562 1 838 854

Győr-Moson-Sopron 400 392 182 692 200 969 201 465 201 975 202 479 202 985 336 326 1 929 284

Hajdú-Bihar 483 306 220 525 242 586 243 185 243 800 244 409 245 020 405 974 2 328 804

Heves 278 086 126 886 139 580 139 925 140 279 140 629 140 980 233 591 1 339 956

Jász-Nagykun-Szolnok 348 909 159 202 175 128 175 561 176 005 176 444 176 885 293 081 1 681 215

Komárom-Esztergom 278 959 127 284 140 018 140 364 140 719 141 070 141 423 234 323 1 344 159

Nógrád 182 963 83 483 91 835 92 062 92 295 92 525 92 756 153 688 881 606

Pest 1 098 117 501 053 551 177 552 540 553 938 555 319 556 708 922 410 5 291 262

Somogy 284 382 130 603 143 669 144 024 144 388 144 748 145 110 240 434 1 377 359

Szabolcs-Szatmár-Bereg 500 388 228 319 251 159 251 780 252 417 253 047 253 680 420 322 2 411 111

Tolna 208 618 95 189 104 712 104 970 105 236 105 498 105 762 175 238 1 005 223

Vas 231 577 105 665 116 235 116 523 116 817 117 109 117 402 194 523 1 115 851

Veszprém 320 366 146 178 160 801 161 199 161 607 162 010 162 415 269 105 1 543 681

Zala 257 673 117 572 129 334 129 653 129 981 130 306 130 631 216 443 1 241 593

Összes 8 581 663 3 981 921 4 308 859 4 467 766 4 407 296 4 490 230 4 429 340 9 141 717 39 898 322

Hogyan

- 139 -

Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság

Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (Magyarország

államháztartása) az Alaptörvény tervezet szerint:

Vagyon-

növekedés

meg-

osztása %

Összes ebből

anyagi

ebből nem

anyagi

összes fő Nemzeti

vagyonnövekedés

megosztása

életfeltétel

biztosítás-

nál: lakás

millió ft Ft.

Nemzeti vagyonnövekedés/év 50 118 490 20 297 988 29 820 502 10 013 738 5 004 973 /fő

Életfeltétel

biztosítás 41% 20 548 580 12 329 148 8 219 432 4 330 431 4 745 158 /család

családfenntartás 20% 4 109 716 2 465 829 1 643 887 949 031 /család

élelmezés 30% 6 164 574 3 698 744 2 465 830 1 423 547 /család

egyéb ellátás 30% 6 164 574 3 698 744 2 465 830 1 423 547 /család

lakásfenntartás 20% 4 109 716 2 465 829 1 643 887 949 033 /család

Közkiadás 34% 17 040 286 1 704 028 15 336 258 10 013 738 1 701 690 /fő

állam működtetés 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

nevelés, oktatás 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

egészségügyi

ellátás, szociális

szolgáltatás

10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

nyugdíj 18% 3 067 251 306 725 2 760 526 306 304 /fő

közlekedés

(személyszállítás) 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

energiaellátás,

közellátó

szolgáltatás

10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

védelem 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

kultúra, művészet 10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

települési

működtetés

(közigazgatás)

10% 1 704 028 170 402 1 533 626 170 169 /fő

tartalék 2% 340 811 73 340 738 34 034 /fő

Fejlesztés,

kiegészítés 25% 12 529 624 6 264 812 6 264 812 10 013 738 1 251 243 /fő

közlekedés

(árúszállítás) 20% 2 505 924 1 252 962 1 252 962 250 248 /fő

kereskedelem 20% 2 505 924 1 252 962 1 252 962 250 248 /fő

idegenforgalom 10% 1 252 962 626 481 626 481 125 124 /fő

fejlesztés

település

közvetlen

érdekében

40% 5 011 849 2 505 924 2 505 925 500 497 /fő

fejlesztés

település

közvetett

érdekében

10% 1 252 965 626 482 626 483 125 126 /fő

Hogyan

- 140 -

Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása

megyénként:

Megye

Nemzeti jöv. növekedés/év mFt - Forrás:

http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf

Összesen Életfeltétel

biztosítás Közkiadás Fejlesztés

Baranya 1 965 860 1 315 270 1 629 445 2 962 163

Bács-Kiskun 2 642 090 1 083 201 660 479 898 410

Békés 1 832 780 751 404 458 168 623 208

Borsod-Abaúj-Zemplén 3 463 855 1 420 002 865 826 1 178 027

Budapest 8 657 580 3 549 599 2 164 389 2 943 592

Csongrád 2 116 200 867 609 529 031 719 560

Fejér 2 137 080 549 547 534 226 726 701

Győr-Moson-Sopron 2 242 175 919 207 560 477 762 491

Hajdú-Bihar 2 706 490 1 109 620 676 589 920 281

Heves 1 557 270 638 424 389 267 529 579

Jász-Nagykun-Szolnok 1 953 875 801 052 488 439 664 384

Komárom-Esztergom 1 562 155 640 449 390 512 531 194

Nógrád 1 024 585 420 016 256 097 348 472

Pest 6 149 400 2 521 164 1 537 282 2 090 954

Somogy 1 602 890 657 071 400 626 545 193

Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 802 145 1 148 768 700 451 952 926

Tolna 1 168 250 478 930 292 020 397 300

Vas 1 296 820 531 596 324 120 441 104

Veszprém 1 794 035 735 449 448 435 610 151

Zala 1 442 955 591 491 360 643 490 821

Összes 50 118 490 20 729 869 13 666 522 19 336 511

Hogyan

- 141 -

VI. Országgyűlési képviselőválasztás

Akkor kell a hatalomátvétel eszközeként használni, ha az Alkotmányozó

Nemzetgyűlés valamelyik feltétele nem teljesül.

Az elöljárók – természetesen – csak közvetve töltik be hivatalukat.

A részterületek felsőházi képviselőjelöltjei a megyei és országos listát alkotják.

Az alsóházi képviselőjelöltek „egyéni” jelöltként indulnak a választáson.

Amennyiben Országgyűlési képviselőválasztáson történik a hatalmat gyakorló erő

meghatározása, akkor Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell kiírni, a pártrendszer

nélküli hatalomgyakorlás létrehozására.

Hogyan

- 142 -

VII. Alkotmányozó Nemzetgyűlés

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Továbbadó

Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi.

Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő

Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások

és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával.

Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az

alkotmányos joghézag miatt törvényes375

.

1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei

Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat

kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie:

a./ a 2014-es országgyűlési választás győztes pártjára (FIDESZ) szavazók

számánál (2 165 342376

) nagyobb választói támogatottság, valamint

b./ az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben

meghatározottak szerint megtörtént.

375

Ki a törvényellenes? - http://nemzetiegyseg.com/Kiatorvenyellenes.pdf

376

2014. évi Országgyűlési Képviselő Választás -

http://www.valasztas.hu/hu/ogyv2014/861/861_0_index.html

Hogyan

- 143 -

2. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai

a/ Kimondja, hogy

- a Lisszaboni Szerződés, a nemzetek feletti érdekérvényesítés

iránymutatása, így nem Magyarország Alkotmánya, ezért annak hatálya

megszűnik,

- a 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye a

Lisszaboni Szerződés szerinti idegen érdekeket képviselő irányelveket

tartalmaz, ezért megszűnik annak hatálya.

b./ Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság

Alkotmányát377

Magyarország alkotmányaként meghatározva.

c./ Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország

Alaptörvényeként378

.

d./ Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere379

szerint, a választók által

kiválasztott elöljárók és népképviselők megbízását380

, ezzel létrehozva

Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.

377

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. - Magyarország Szabadság

Alkotmánya (9 – 16. oldal) és Magyarország Szabadság Alkotmánya rövid változata (17. oldal)

- http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

378

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. – Magyarország Alaptörvénye

(19 – 118. oldal) - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

379

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. – Nemzetgyűlési képviselők,

Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az

Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény (191 – 230. oldal) -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

380

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. – „Az államhatalom

gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény (119 – 190. oldal) -

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

Hogyan

- 144 -

3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai

a./ Ismeretátadás

Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele

megkezdődött, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre:

részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni.

b./ A Szent Korona Értékrend ismertté tétele azokon a településeken, ahol

nem volt ismertetés

Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a

rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett

településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk.

c./ Jogszabálytervezetek vitára előkészítése

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő

jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok

alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése.

Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések

Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az

elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival.

d./ Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét.

e./ Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést

A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg

megbízatásuk elfogadását.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a

Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával

vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.

Hogyan

- 145 -

A Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap

könyvei az interneten

Gondoskodó Magyarország Program és programpontok http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf

Paradigmaváltás Az ősi civilizáció és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta

(paradigma) részenként

http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - A Szent Korona Értékrend

alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei

http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. - Az iránymutató Szabadság

Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei

http://nemzetiegyseg.com/Iranyelvek.pdf

A Szent Korona Értékrend „miért”, „mit” és „hogyan” kérdésre adott válasza a Világtörténelmi

Korszakváltáshoz

http://nemzetiegyseg.com/Valasz.pdf

Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe

http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf

Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá

http://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf

Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga

http://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf

Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga

http://nemzetiegyseg.com/Masodikfokozat.pdf

Alulról fel és felülről le - A Szent Korona Értékrend Akadémia Harmadik Fokozatának Átadó Szere

http://nemzetiegyseg.com/Alulrol%20fel%20es%20felulrol%20le.pdf

Útmutató az Összehangolt Önellátó rendszer felépítéséhez

http://nemzetiegyseg.com/Utmutato.pdf

Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás

http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu.pdf

Emberközpontú közgazdaságtan

http://nemzetiegyseg.com/Emberkozpontu_kozgazdasagtan.pdf

A Szent Korona Értékrend társadalomszervezési rendszere (Összefoglaló)

http://nemzetiegyseg.com/SzKE_tarsszerv.pdf

Hogyan

- 146 -

Magyarország Szent Korona eszme szerinti

Szabadság Alkotmánya

1. §

(1) Magyarország örökké szabad.

2. §

(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot

élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.

(2) A Szent Korona tagja:

a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek

3. §

(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és

elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona

tagjai birtokolhatnak.

(2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:

a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.

b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.

c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.

4. §

(1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

5. §

(1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának

nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

(2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:

a./ az állam szabadságának,

b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,

c./ a birtoklás szabályának,

d./ a vendégjog szabályainak,

e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok

megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.