l 1989. 'MÁJUS jó jó E ıı. EVFOLYAM 8. szAM I

Ü Egy adat: a mezőgazdaságban dolgozó felsőfokúképzettségűek (kutatók, gyakorlati szakemberek, ter-melésirányitok együtt) 40 százaléka jövedelménektöbb mint felét a- háztájliból szerzi. .

A mérnök vödröt fog, s eteti a dzisznót, -itatja amarlháıt.

Más szakmában mást csinál. Barátom jó nevűelektronılkafi oég fejlesztõmérnöke. Lakótelepi szom-szédjánál lehetetlen időben, vasárnap rom-lott el avideo. Délután vendégek-et -v-árıtak - videózni. Sza-badkozó felkérés, csava-rhúzó, peika, s jöhettek a ven-dégek. Így kezdődött. Azóta a lakótelepen, ha gyorssegítség "k-ell, nem várjáık a Gelkált. Mit kap érte aköszönömön kíıvül? Magánıüıgy. Pénzt nem fogad el.

Megint más. .Rövid külszolgázlatból hazatért mérnöklakást szeretne. Fgy kocsi-t tudott összegyűjteni a csa-lád eltartása mellett. De lakást szeretne. M-á~r megsem döbben az OTP-nél: 28 000 Et négyzetmétere, la-kótelepi sorház, .pici előıkerttel, pa-nelből. Barátomszámol. Mindent összead, s hiányzik csaknem félmil-lió. Kis telke megvan, -nem -messze a várostól. Azautó ára elég lesz az anyagra, a hivatalos kölcsönöka mesterekre. Mal-t-eres vödröt fog, s adja ő, mérnök--barátaival "a segédfm-unıkát.

Mérnök - vödörrel. A vödör számomra jelkép. Le-het az 'bármilyen szerszám, amire rákényszerül, hogycélját, pontosabban életének alapfeltételét elérlhesse.

Újabb kép. Milánói ismerősünk invitál: vasárnapláwgassurık, el vele a hegyekhe. A Lago maggiore.partján levő házban töltünk -el néhány órá-t, A fele-ség „csak” feleség, a nyár nagy részét kinıt tölti. Aférfi egy -ruıhagyár gépeit fejlsztő iroda vezetője.Nézzük a kertet. Fa, fű, virág. Es egy kis borsó, pap-riıka, paradicsom, hogy ne kelljen idehozni... Meg-jegyzésemen megütlnözik: mi ide pihenni járunk!

Magyar mérnök - vödörrel. Mondják: mekkoranépgazdasági haszon, hogy a mezőgazdasági termékekjó egyharmadát a kisüzemıben állítják elő. Mond-ják:milyen kıiegyensúl-yozó szerepe van az infrastruktu-rális piacon, a szolgálrtatásban a -hivatalosan. is be-

érnök - vödörrelják más oldalról: miként élhetne meg a legeredmé-nyesebb kutató is -hiiıvatallosan kapott fizetésből? .

Mikor is kezdődött? Talán a hetvenes évek köze-pén, mikor kzorımáznywunk úgy döntött: az olajárrob-banás nem gy-űrűzik be a szocialista piacra. Fejleszt-hetjük hát az energiafaló ágazatokat, miközben a vi-lág más részén ellenkező iırányıba-n léptek fıélemetmgyorsasággal. Mikor úgy dıöntöttüınk: tartjuik .továbbaz államıkıözi szerződ-when éutizedekre rögzírtet-t szín-vonaltalaınságot, meg nem sértve szocialista partne-reinket, s az igénytelenségbe zü-llesztve vállalaltatnlcegy részét. A filegfontosaıbb,-pedig: 1978 tá-ján a fej-lett gazdasággal rendelıkező országok úgy döntöttek,leértékelik eszköz-igénya a -kézimunkaigényes tenrne-lésüket, egyidőben f`elérté!kellik az úgynevezett szürkeállományt. Szabad »teret adtak a gondolaıtnaık, az iın-nováıciónak, egyetlen fel-tétel a hatékonyság nörveke-dése volt. Attól sem lijedtek meg, hogy - átmeneti-leg - nőtt a rnu-nkanélkü-liség, annak negativ ha-tá-sárt .tudatos áıtképzéssel, egyáltalán képzéssel csökken-tették.

Mi az ellenkező irányba ~ind-u-l-tunk. Néhány évmúlva jelentkezett a ha-tás. Vödör kerül-t a mérnökkezébe, mert a gyorsan növekvő adósságszol-gálatotcsalk a leértékelt munkaerő zlátszólagosan olosó pro-dzuıktuımáfvaıl lehetett úgy-ahogy teljesíıteni. Ez a fo-lyamat tart ma is.

Megélhetésért küzd hát a mérnök, a kutató és atanár, ~az újságíró és a. tudományos munkatárs, ha

vmz kezébe? Azért is. Jól kell láltnlınk azokokat, a „tágabb összefüggéseket is.

-A kialakul-t helyzet hátterében sokkal inkább egyrossz gazdasági szerkezet áll, amelyikben nincs helyeigazán az i.nnov»áoiónáık, amelyikben nem a szellemiprodzuktumnaık, -hanem a (leértékelt) kézimunka elő-áll`íõtott.a töımegterméknek van becsülete. Amíg ez ígylesz, amíg a magyar gazdaság nem képes - akár ál-dozatok árán is - a .valós hatékonyság útjára -lépn-i,addig az al-kotásra vágyó ember kezét kénytelenhasználni a feje -helyett.

jegyezhető alkalmi, kisegítő tevékenységnek. Es mond- Bán Béla

O

Felsőoktatás o plurolizmusbonÜ Al 1Dolgozók

Szakszervezete, ı Tu-dományos DemokratikusBzokızerveıetc, az Or-

ûdokkénvi--ıoleti .Szövetség 1980., március 30-vin "fórumot . rendezett „Natalia-nını ,o felsőokta-

` tűs a` nluralhmusbın" címmel st. Kossuth Klubban. ~ `*

El Emelje magasba a kezét, aki va-lamely tantárgy középiskolai orszá- . . \gos versenyén az első tíz között vég-zett! A jó szándékú provokáció avita harmadik órájában hangzott el,egy főiskolai aspiráns tette így pró-bára a rmztvevőketz zömüzkzbenegyetemi, főiskolai oktatókat, kuta-tóıkat. A mintegy százötven fős hall-gatóságból öten emelték magasba akezüket, s a meghívott államtitkár,egyetemi tanár és két akadémikusközül is -csupán egy jelentkezett.Messzemenő -következtetéseket per-sze nem lehet levonni az efféleszondázásból-, ismerte el az aspi-ráns, ám jól érzékelteti a felsőokta-tás egy-ik alapprobl-émáját: hovátűnnek a nyilvánvalóan tehetsége-sek. miért csak elvétve figyel-nekrájuk? A felsőoktatásban dolgozókkiválasztódásakor valóban a kontra-szelekció a legerősebb? .

A- tárgyi és anyagi feltételek hiá-nya, kontraszelekció, szellemi lefoj-tottság, szakmai szempontokból ide-gen irányítási elv és gyakorlat, par-tikularitás - ekként jellemezték afórum résztvevői az universitasszellemétől egyre távolodó hazaifelsőoktatást.

Az egyetemeknek versenyezniiikkell, jelentette ki Pungor Ernő aka-démikus. s amelyik nem bírja aziramot, képtelen korszerű és magasszintű tudást közvetíteni, illetvemegteremteni, az p egyszerűen szűn-jön meg. Abnormális feladatot ró azintézményekre, hogy az első két év-ben sok szempontból pótlólagosképzésre -kényszerülnek, behozva,kiegyenlitve a :középiskolai oktatáshiánya-it. A hallgatók többsége. pél-dául, egyetlen idegen nyelvet sembeszél, még társalgási szinten sem.

De nemcsak az egyetemi hallga-tók felkészül-tségé hiányos, hanemaz oktatóké ıis, sokuknak nincs sajáttudományos "élményiik arról a té-mától, amelynek okítására vállal-

Í

koztak, s csupán az előírásoknak, a„papírformána-k” megfelelően képe-sek „tudást” közvetíteni. Ez pedignem sokat ér, több a kára, mint ahaszna-_ Manapság az egyetemeknem az alkotó energia felszabadítói,hanem épp ellenkezőleg, annak gát-jai, a -.tehetséges hallgatók közül-alig marad néhány az intézmények-

-ıız: L, _,_, _, _. _ _. _ _. ' . Z

O

7 ' _

Flııılııı, Ilııılıı . ..1 , . ˇ

-llı ııııısıalıtlyokl -.L Napıdıj s Q! i

Amire már legnıeróııobb ólmunkbın.,-sem gondoltuk, a 23/100. III. 13. ıı.MT-rendelet értelmében ull. május,1-jétől emelkedik a nıpldflık õıııe-ge. A lııt órát ıııglıılıdó klkllldo- ,térben levõ. dolgoaıónak járó nnplıãä

-mértékéről.: helyi ııokııorveı i- szervnek óı ı munkáltatónak kozo- I

~ ren kell mególlapodnlı, amit a kol-lektív ııorıódóıbon, ı mıınkıfllfl iıııbtlyııtban vagy voıotól utasítás-lıın k'oll. Felhívjuk ı TU-

|D08Z- fiııerveıotok figyelmét ar-ra, hogy n tárgyalások ıorón 8 min-denkori (12) nıóıodoııtólyn vondóı-lttıóllsııl árakat. . szükséges -alapulV az oıııeg melóllıp ttıšhoı., A

- ııóınlı boınııtıtóıónık kőtoloıestıóge1 nélkül lgleljoblı lt forint ótılónyı

ııómollın el, ennél nagyobb költ-ıógotz - att kollektív ııorıódóıbon

0 lóval kell Igııolnıl.

MunkaidőMódosították `

kıldo nıóı-teki: Iı. -ıı. HIT-rendelet ııuln lmunkaidő lıoıııo hot!

.lıottroılııtó ınog. EIntóııtlıon ı munkahely] ıınkııorvo-.-ıotnok óı ;u mk kell :mp _

cıóıro ıı adott - .:gbolül monnylloıgsymohulmııíã-Iklldõ. Tırmóııotoıon a moılllefodl- .-zš„2„*t:„:.? l'.ı';““„“:*.““;.č:..°fã'„l''”"„.„*""„.*l'.'.'; '“'"'.ã“l.„“°“tt_'Š*„„.'ıısmıız ız ııyuıivóltoıóıoknt oıtık. Nóıııllog ıııóı-kópp lát,iuk_ ııonbın, ha flgyolımbo _veıızuk ut, hvoãy nem a noplilfiık:."..:.:.'....*“°*~ “:.„.t':.t::z..':“ :„...:troıyiltt járó kolflñlllñvekodóılııı 0:kormány központ! tlınogıtiıo--n33133 :zum 'uuıkooıfiııııkuué 12"oT ı-uıo wıııııukőıueíeııec. A ı:m ro:-rósok naıyıógóró óı lzfikőııógóról R-vv.-...u.“°.-.::.f°=....---.=:.'=.;.;.; ... .gıtyănıet, hogyaz šenti Jogızâbslyo-

8 más sza gızobólyo nemnıódoıíthıtfik.

lxiišššššë

A

ben, hiszen a fejlődésre, a nyelvis-meret csiszolásá-ra, utazásra, szak-mai tájékozódásra máshol és másuttnagobb lehetőséget látnak.

A német-í-orosz eredetű tanterv-utasításos rendszer gyors fölszámo-lását sürgette v-i-taindí-tójá-ban Dăró-czi Antal akadémikus. A tanszabad-.ságnok azonban össze kell kapcso-lódnia az egyetemi autonómiával, azegyetemen belüli döntési szabadság-gal - ennek ugyanis eddig csupána nyomai .láthatók, az is csak kariszinten.

A fórumon részt vevők, miként ameghívott vendégek, a .felsőoktatáshibáira, annak egy-egy elemére hív-ták fel a figyelmet. A költségvetés-ből szégyentelenül kevés, csupán 1-1 százalék jut a felsőoktatásra, azértelmiség társadalmi értékrendbenelfoglalt helyét nemcsak a pálya el-hagyására kényszer-ültek példázzák,hanem az is, hogy nemrég gyak-ran előfordult: a jószívű vállalatve-zetők a ké zett mérnököt szakmun-P .kás-kategóriába soroltak, csupánazért, mert így legalább ezer forint-tal magasabb fizetést tadtak adni.Kéts-égtelen, a felsőoktatás, a tudássok pénzt követel, ám ez nem leheta költségvetés számára ellenérv,mert a lemaradás sokkal többe ke-rül, ráadásul egyre inkább behozha-tatlan. Fel kellene eleveniteni azegyetemeken a magántanári rend-szert, -a -tudományos fokozattal bí-rók kapjanak lehetóséget az óra-adzásra. Ez nemcsak az egyetem-l-képzä szakmai nyi-tottságát erősíte-fné, hanem a versenyhelyzetet is, hi-szen a hallgatók döntenének arról,igényt tartanak-e vagy sem az ígymeghirdetett kurzusokra.

Stark Antal államtitkár hozzászó-lásában védekezésre kényszerült. El-ismerte, ha a pluralizmus -is érvé-nyesül a felsőoktatásban, akkor aza -kontraszelekciót gyen-gífti, s j-ó_ irá-nyú kiválasztódást eredményez. Atanszabadságot a különféle elméle-tek szabad ztaníthatósáyoként értel-mezte, a tanítás rendjének, szerve-zetének ezzel együtt járó megvál-toztatását nem tartotta szükséges-nek. Az oktatás-i törvény védelmé-ben kıijelentette, annak csupán avégrehajtási utasítása hibás, ezt aMiniszterta-nács -módosíthatja, smn-dékában -is áll. A minisztérium haj-landó lemondani a tanszékek és sza-kok alapítására, megszüntetésérevagy összevonására vonatkozó jogá-

(Folytotús 4 3. oldalon)

.I

Á demokráciaı O Malle:-nafívaı

. _\___í

II] Az elmúlt év decemberében tartott országos szakszervezeti ér-tekezlet áıllásfoglalásáznaık megfelelően az egyes szakszervezetek ál-tal delegált személfyekıből egy társadalmi bizottság alakult. Enneka bfizottsázgnak a feladata fvolt, hogy dolgozza ki annak az orszá-gos szakszer-vezeti szövetségnek az alapddkumentumát, amelyik ajelenlegi - az élet állta-l immár visszafordıíthata-tlanul meghaladott- szakszervezeti modell helyébe lépne.

A bizottság összeült. Nem egyszer, sokszor. Tagjai véget nemérőnek »tűnő szenvedélyes viftákba bonyolódtak, -heves, iıdőınıkén-ti:_rıd»uzla~toktó_1 sem men-tes k-iftörések között jelentek meg az egy-mással hornlokegyenest szembenálló és összebék-í-thetetlen vélemé-nyek - a teljes és végső megoldás rrvegtolálásánuık minden remé-nye néllkill. A dolog néhány iilm után nyilván-vaflóvá vált. Ettőlkezdve fm-ı.mık.afmódsze:rü-n.-k megvá-l~tozott, gyorsabban -peregtek azesemények; 'Nem végleges megoldásolkban, -hanem a-l=ternza-tiváık-ban-kezdtünk gondolkodni, amelyek egyike vagy másika mögé a bi-zottság többsége vagy éppen a kisebbségben maradtak sorakoztak.

Az alapokmány tervezete v~égü-l~ »is -elkészült. Nem tökéletes, lé-nyeges dolgokról nem szól, máshol lényeg-telent ıhangsúlyoz. Amaga nemében azonban ~a~llterna-tíváiıban konzeıkrvens és ami a leg-főbb gondolatokat, vitára ösztönző megállapításokat tesz egy olyankérdésről, wmiről ioazábnm - 8 ebben mindannyian egyetértettünlc- csak a tagság hivatott dönteni. Ez a- kérdés pedig az, hogy mi-zlyen -legyen az ország új szakszervezeti szövetsége.

A fentiek előrebocsá-tása után az emberben számtalan kérdésmerül fel, különösen, ha az ezután történteket is szemügyre veszi.Munkájuık »befejeztével a társadalmi bizottság tagúai ugyanis arrólkaptak 'tájékoztatást -(s az anyagot -részleteiben is -láthattuk), hogya SZOT elnöksége is készített egy alapokmány-tervezetet, s ilymódon végfüll is két alaıpdlemávny-variáció ker-ülft a SZOT plénuımaelé megvita-tásra. í `

A dolog ekkor :vá-lt kényessé. A két alapok-mány-tervezet ugyan-is sok vonatkozásban hasonlít egymásra, alapelveiben, egyes meg-oldási részleteikıberı összecsengenek. Továbbmenve, véleményemszerint az elnökségi anyag-nak van néhány olyan eleme, amely abizottsági an-Y&'80't szerencsésen kiegészíti, annak hfiányai-t pótolja.Mégis azt állítom - elismerve, hogy a SZOT még funkc-ióban levõelnökségének joga van a jövő szakszervezeti szövetségéről véle-ményt formálni -, hogy az elnökség-i vélemény kifejezésének különanyagban való előterjesztése rendkívül szerencsétlen lépés volt.

Ezzel a módszerrel ugyanis nem a bizottsági anyag és az elnök-ségi anyag hasonlóságai kerültek naprfényre, hanem a két anyuyalapvető különbözőségei is, hiszen :ha nem lennének a két anyagközött alapvető lrülönlbözős-égek is, nem lett volna értelme elnök-ségi tervezetet procluká~lni. Ez a különbség pedig - más lényegeskérdések mellett -_- Ilegszernbeötlıőıbb a Szaktanác-s létrejött-ére,összetételére, és a Szaıktanács ell-nöıkségére vonatkozó részekben.

~Az előterjesztést -megvi-tató, végül is ha-tá-rozaftképtelen SZOT-ülést követően a Népszavában '(ázpr`i=lis 6-án) közzétett alapokmány-tervezet még a korábbi variációkihoz képest is módosítást jelent,hiszen ebbe már visszacsempészték azokat a területi szer-veket,amelyek eredetileg még az elnökségi elképzelésben sem szerepel-tek. Ez annál inkább meglepő, mert ai .plénumon elhangzott elő-terjesztés »szerint a -területi szervezetek nem létrehozói az országosszövetsčoflek. ˇ

Míg a bizottsági anyag alapján az -új Szaktanáıcsot - a tagságdöntése alapján - létszá-rnarányos, -illetve paritásos a-lapon dele-gált .tagok alkotják, addig az elnökségi anyag ebben a kérdésbenszú-kiti az- alternatívák lehetőségét azzal, 'hogy a Szaktanács fel-építése ala-pjá-ul kizárólag a létszámarányos delegálás elvét -teszi.Csak látszólag liberális. az elfnıölksé-gi a-lapolkımán-y--tervezet a Szak-tanács elnöksége megfogalmazásnál. -Ltt ugyanis a bizottsági anyag-ban meglevő õlétszámarányos, illetve paritásos delegálás alternatí-váıjá-t egy ,újabbal bőıv-íti: nevezetesen a szövetség elnöksége úgy -islét-rejölhetne, hogy a thét legnagyobb szakszervezet mint állandó ıtagszerepelne, s mellettük az öszes többi szövetséget alkotó taazak-szervezet delegáltjai meghatározott időnként rotáoióval cserélőd-n-ének. Ez az alternatírva á-lılásponıtorn szerint meglehetősen jelen-tős visszalépés a bizottsági anyaghoz (és a demolcráciához) képest., A fenti wálláSp0n'tk'ülönbségek él'-telımezéséhez -még egy adallákottennék. M/iındkét anyag alapelvei között szerepel ugyanis a szövet-ség -tazgszakszervezetei ëšyfifllûgúságának az elve. Ez az elv jogilagcsak akkor értelmezhető, ha levonfjuk a következményeit, mégpontosabban, ha következetesen ra-gasz-kod-unık a tartahnálhoz:a szövetség minden -togszdkszervezetének - tagjai létszámétól füg-getlenül - azonos jogai vannak, is egyik tayszafk-szervezet semhelyezheti magát a i másik fölé, hogy eltérő társadalmi, létszámbelisúlya jogi, szwvazázsi és szervezeti kérdésekben nem nyomhot elmás szövetségen belüli érdekeket. Nem nyomhatja el egy más,esetleg kisebb közösség - e közösség számára hasonzlóan életbe-vágó - érdekét, egy önkéntesen vállalt és szol.id-aritás-t feltételezőszövetségben. .

Jelentheti mindazt, hogy a megújított szakszervezeti mozgalom-ban nem lenne szerepe egy adott szaıkszer-vezet társadalmi súlya-nak, esetleg 'tagjai létszámánaık? Korántsem hiszem, hiszen ez azélet -nap mint nap -megnyzi-lváınzuló tényeivel len-ne ellentétes. Eztaz előnyt azonban az adott szakmának ~(~á-gazat-nak stb.) a sajá-t ér-dekeinek ıképviseleténél, -táfrgyalása-i során magának kell 'kihasznál-nia a maga érdekeinek énvényesitésében.. És ez óriási előny egymások szolcidaritására- és .támogatására utalt 'kis szakszervezettelösszehasonlítva. Ezzel szemben azonban az országos szakszervezetiszövetség nem egyik vagy másik szuk-máért álllfnu ki vagy lobbizna,hanem a munkavállalók 'közös vagy esetleg -több szak-szervezet általi képviselt érdekekért, egyszóval mindenıképpen egyszafkszervezeten túlmutató érdekekért.

Fenti okfejtésünket - ha tartalmával nehéz is vitatkozni -könnyű -lenne az absztrekft és formális, s ily módon műıködéskép-telen demokrácia termékének tekzi-nteni. Még könnyebb »lesöpörniaz asztalról azzal: az érvıvel, 'hogy a világ -nagy szakszervezeti szö-vetségei a létszámarányos és nem a par-iitásos -képviselet a-lapjánépül-nek fel. A véleményem ebben a kiéndésben az, hogy ameddiga demokrácia és az ezt -til'-kröző gondolkodás nem 'kapott gyakor-lati megıvalósulási lehetőséget, nehéz azt eleve működésképtelen-nek nyilvá-nítanfi. Hogy a világ más orsúgaiban milyen megoldá-sokat a-lkalımaznazk, az or-ientállıhat, ztájékoztathat bennünket, azon-ban 1989 Magyaroıszágán nem a demokrácia mûlködtetéséról, nemhosszú -időn át történő folyamatos, rutinszerû fenn-tartásáról vanszó. Itt ennek létesítméről, intézményeinek -kiépítéséről, garanciál-nak m ről, a tagság bizallmának megszerzésérõl vanszó, ami most egy kicsit több - egyesek számára talán az ész-szerűség határalıt is feszegetnzi lá-tszó - demokratikus eszmével esszervezési megoldással alapozható meg. Ebben viszont alternatívasem képzelhető el.

ZIP

E] -Bizonyára nem mindenki osztjaa véleményemet, de napjainkban azalkalmazott kurtatások területén -amilyaıek a távvıközlıésıhez kapcsoló-dó témák is - kiıtekıin-tés, a fejlettebbek, az élenjárók ered-ményeinek ismerete nélkül nemigenlehetünk, még itthon sem, eredmé-nyes-ek. Az ,,előnetantás", a fejlődésiirányok m más műhelyek eredmé-nyeinek ismerete kellő információt,vélem-énycsenét igényel és a szer-zett ismeretek feldolıgozásához, át-gondolásához és -adaptálásáıhoz szük-s-éges munkát is feltételezi. A nemakadémiai, hanem ágazati, vállalatiinztézeteknél, így nálunk, a PostaKísérleti Inztézetn-él (PKI) is, erreviszonylag kevesebb az objektív le-hetőség.

Alkalmazott anyagtudományokika-lés hardver megbízhatósá-ggal foglal-kozom. fMások eredményeinek .meg-ismenésére, a szakemberekkel valógondolaftcserére az -egész világon el-fogadott fórumrendszert képeznek anemzetközi részvételű konfferenoiák,szemináriumok, szimpóziu-mok. Aszakfolyóiratok hosszabb átfutásiideje, a tudományos viták és véle-ménycsere iránıti .i.-gıény .tette a ku-tatási irányok, műhelytitikok megús-merésének fő fóıruıma-iıvá ezeket. Apuõblıikálni is akaró és képes magyarkutatók, amennyiben nem 'vehetnekrészt oendszenesen szűkebb szakte-.filsetüık ezen rendezvényein, hát-rányba kerülnek. A részvételi díjak- természetesen a szocialista or-szágokon kívül - kizárólag de-vı-zaban fizetendőık, és az előadókis be kell fizessék ennek túlnyomórészét. Sőt, több rendezvényen a

eszfe

konferenoiall-Kiadvány'-ba is csak ak-kor kerülh-et 'be egy publikáció, haa részvételi díja-t vagy annak egyrfmzét Lbefizeti a kutató, ha előadá-sát előzetesen elfogadták. Ha azon-ban a főihátóság, a vállalat stb; nemrendelkezik devizával vagy nem jut-tat ilyen célra val-utát, az„egyéb források": a -tudományosegyesületek, a -külıkerf vállalatok,egyes azlaıpíıtvıányoık, esetleg az Ösz-tönıdijtanács - és asıp-iıránsokınál,egyszer az Akadémia. -Mivel ezek a:keretek .is szükösek, és többen osz-tozunk .ra~jtuık, rendszerm részvételilehetőséget nem biztosítanak és a„Tudományos célú mazgánutazás” issok devizát igényel.

Jómagam ıkıü-lföldi vezető kutatók-kal a kapcsolatot az első OÖFP--tan-ulmányu-tam (Svédország) -és egyBudapesten rendezett szalckonıfenen-cia (ICECP) révén vehettem fel. Az-óta négy konferenciára (Chicagó,Ny-Berl.in, Pár-izs, Peking) sikerültelőadóként eljutnom,~ egyszer csakaközlési díjat fbefizetnem. A felsorol-tak „tudományos célú magánutazá-sok" lévén a részvételi díjat és akinttartózkodás költségeit devizábanigényelték. Mi-vel egy nemzetközikonferencián nem lehet a város má-sik végében levő turistaszállásrólutazgatva rész-t venni, a szállodavá-

lasztásnál sem az árkategória, ha-nem a földrajzi közelség, 'illetvehelyfog-lalási lehetőség döntött. Fe-dezetül egy .korábbi ösztöndíjas ta-nulmányutam megtakarítása, fér-jem devizaszámlájáról 1-12 átutalás(befizetések) és a ,,turistakeretem”szolgált. Hozzá kell tennem ,az in-tézetem is lehetőségeihez képestmaximális' segítséget nyújtott: azútiköltséget minden esetben fizette.A nemzetközi kutatói közéletbe

kerülés, az érdemi ' kapcsolattar-tás elemi eszköze tehát sokun-któlnemcsak a hazai kutatási eredırné-nyeket .igényli (ezek nem ılen-ne mit zãulblikzálni), hanem különerőfeszítés is. Ízgy válunk mi egyben- saját zseblből - a nagy államiköltségvetés rtámogatóivá!

-Ez a külön erőfeszítés lassannemcsak anyagi természetű: a Pos-ta, amelynek. kutatóhelye .(-is) va-gyunk, joggal vánja el, hogy rfej-lesztési vés sajátos fenntartási, -üze-meltetési beruházás-előkészítési stb.problémáin dolgozzunk. Ez szépfeladat, de a rövidtávú, miewbbhzasznosíthıató feladatok előtérbe ke-rülése azt a veszélyt lhordoua, hogyegyre csökfken az ,,elõretartá.sunk”,hiszen nem jut elég idő a felkészü-lıésne, a módszer- és esıziközıfejlesztés-ne a saját alkalmazott kutatási ered-

Q _ SZÓSZÓLÓ Í 1989. mzíjzıs

lı . ~ 'égre szcıbălyoz cl?

mén-yeinık kidolgozására. ~A K+Ftémák ,főleg 1-2 évesek és miindtöbb a fejlesztés m a „ıtudomıányosszolgál;tatás»”, döntéselökészítés, Ibe-ruıházás-segítés a napi és éves prog-ramokban. Ha mégis végzünk kuta-tást, és .puıbliıkálnfi is szeretnénk, ar-ra külön idő és energia kell. Ná-lunk évek óta „kollektív függelék"-ként tudományos ösztönző rendszerműködik, idén már alapbértől iselkıüzllöníıtett, pótlékıkıént elíkiilönítvea fokozatszerzést kapott béremelésiösszegből 1%--3000 Ft-ot (egyetemidoktori, kandiıdátus-i, akadémiai dok-tori fokozatért) -biztoszí-tanak. Vanpublikációs nívzódíj is nálunk, még-is -kevesen rendelkezünk .tudomá-nyos fokozattal.

A tudományos közéletből, felsőok-tatásból is megpróbálj-ı.ık kivenni armzünıket, ami szakterü-letünkön aBME, a EICKVIMF m a .győri {K'DM=Foktatásában), a I-I'I`.E-ben és másegyesületeklben való munkát, ese-tenként OMIFB- és »M'IlA-tan~ulımá-nyokıban való is je-lent. Ezt a .tevékaıységet azonbannyilván csak a válılalaıt-i. fel-adatokmellett, látszólag azok rovására csi-nıáılihatjuk, -m .i-lyen jellegű kapacitás-

vagy a mások által fi-nanszírozott kutatásollcban valló »rész-vételünık korlátozott - aihogy konlá-

tozottazinrtézetilétszáımésaiberis. Maga az a tény, hogy „veszte-ségre szabályozott” a fmunkahe-lyünk, mert a K-HF ıköilftség is „vesz-teség” - elgondolkodtató. A válla-lati gazdálkodás-i rendszerű lnutartó-helyelcnél még szemfbeöt-lőlbıb, -mégsürgetõbıb a .gfors :hasznosítás .igé-nye, a `-bevételrforrásokaıt megoélzófeladatváıllalás, a szakosodási ten-dencia. Ez a lcutatásról tenmmzete-sen a fejlesztés, az innováció felétolja el a hangsıtlyokat - »és minő-sítések, v-ivs-gálatok, a sza-ktértés,szaktanácsadás' arányának növeke-déséhez vezet.

A -kutatási, a fejlesztési munkánaıkis vannak tárgyi feltételei - nem-csak a szalkirodalom, hanem a- labo-rok, a műszerek, a szám'í~tás«tech-niikaıi eszközök stb. is *nélkülözhetet-lenek. A zbenulházási források :nagy-sága,` a szakterület jellege eltérőhelyzetet teremt a ,,-nagyok” -és akisebbek, az eszköziıgényes és "a ke-vésıbé gyorsan gyakorlati alkalma-zásba vihető témákon dolgozó ku-tatóhelyek között. Az Akadzémiáınaıkmint al magyar ak-utatás egyetemes,,gazdá;jána'k”, nincs és nem »is lmz

dolga, 'ha a .k-utaıtói jogállást»tekintve bizonyos esıélyegyenlőségetszeretne biztosíftanzi a rtámogatásraérdemes -kutatók számára. Mégiscélszerű lenne ezzel is foglalkoznıiaz akadémiai törvény megalkotása-kor, és nemcsak olyan kutatóhelyekesetén, ahol az IMTA a munkáltató,az intézetgazda.

Kovács Gizellaa muszaki tudományok kandidátuıa

Posta Kísérleti Intézet

Fogyasztói kıısarak Nyuııai-Eurıiııában Olvasóink »lapunk márciusi szá-ˇmából már értesiilhettek arról..hogy a TUDQSZz elnöksége mog-kezdte a kutatók- fogyasztói ko-sflránalr „ös8z0állitását”. Most váz-latos bepillantášt nyújtunk né-hány nyugat-európai folyfisztólkosár ,,tartalmába”.

ı I

Ü A fogyasztói árindex alapjáulszolgáló kosár általában a tipikusvárosi lakos élelmiszerre. ruházat-ra, fűtőanyagra, közlekedésre, lakás-ra, orvosi ellátásra fordított súlyo-zott kiadásait tar.talmazza. Olaszor-szágban, Belgiumban, Franciaor-szágban, Dániában és Hollandiábana fogyasztói -kosárban levő termékekés szolgáltatások árainak változásaa bérindexelés alapjául, míg pl. azNSZK-ban az éves béralku iránytű-jéül szolgál. Mindig vita tárgya,hogy mi is kerüljön a kosárba; ki-fejezheti-e ez egyes rétegek és kor-osztályok specifikus fogyasztását;milyen legyen a súlyozás; hogyan-kövesse a ıbázisévhez -képest a fo-gyasztói szokásokzban, a javak minő-ségében és relatív fontosságábanbekövetkezett változásokat?

A fogyasztói kosár tartalma orszá-gonként jelentősen különbözik. Dá-niában -külön .kosár létezik az inf-láció mérésére, és külön a bérek in-dexeléséhez. Az előbbi -is a családokmagán-fogyasztását tartalmazza. 'depl. a biztosítási díjak nélkül. Azutóbbifból viszont hiányoznak- azenergiakölts-ée,ek_

A francia fogyasztói kosár 295 té-teles. de nem tartalmazza a kórháziköltségeket. Franciaországban létez-nek azonban úgynevezett nem hiva-talos kosarak is. Ilyen például a bal-

m__._4I *Im 1 ı l r R

4

1

' M` . - _

E-

` Y- ,_-f-"^„..- .- _,ˇ

\

Í.

I .

lı_. nı *

1

i .Q ıi

,`! \ \IL, /

\

fi

- l ` 4

oldali szakszervezeti szövetségé, aCGT-é 'Ezt azért is szükségesnektartják, mert - szerintük - a sta-tisztikai hivatal rendszeresen keve-sebbre becsüli a la-káskiadásokat.

A görög fogyasztói -kosár csak atízezer lakosnál nagyobb városokpolgárainak fogyasztását követi. Itt- a hollandiai számításokhoz ha-sonlóan - a fogyasztói kosár össze-tételét 1975-ben állították ös.sze.Hollandiában viszpntwcsak a 31 ezerholland forint alatti jövedelemmelrendelkező munkás- és alkalmazotticsaládok fogyasztását vették alapul.

A nyugatnémet fogyasztói kosártartalmát először 1976-ban állítottákössze, majd azt 1980-ban módosítot-ták. ~Ennek 899 tétele a családok fo-gyasztásának széles körét igyekszikmagá-ba foglalni. A statisztikai hiva-tal zkülön közli a 4 fős, magasabbjövedelmű, állami alkalmazotti, akétfős nyugdíjas, a 4 fős, közepesjövedelmű munkás-, illetve alkal-mazotti családokra vonatkozó inde-xeket.

Az olaszországi fogyasztói kosárpéldája - az olasz szakszervezetekmég 1961-ben, a mozgóbérskála be-vezetésével párhuzamosan állítottákössze - ti-píkusnak tekinthető, ezértérdemes bővebben is szemügyrevennünk. A számitásoknál egy négy-tagú család hav-i átlagfogyasztásátvették alapul. Az akkori kalkulációkezért még nem tartalmazhattakolyan kiadásokat, mint például azelektromos .háztartás-i gépek, vagy amosóporok árai. A kosáron belül ta-lálható élelmiszerek között a legna-gyobb arányt a marhahús képviseli(havi 7 kg-mal a kiadások 13 száza-lékát). de jelentõs súllyal szerepel akenyér (havi 42 kg. a kiadások 7.28százaléka): a 'bor (25 liter. ami 3.95

-_

százalékot jelent); a zöldség és gyü-mölcs (42 kg havonta, ami 8,2 szá-zaléka a költségeknek), a száraz-tészta (.14,5 kg/-hónap, ez 3,07 száza-lék); a tej :(15 »liter/hónap, ami 1,98

százalékot jelent), de szerepel mégpéldául rizs, szárazbab, sonka, hal,olaj, vaj, sajtok; tojás, burgonya,szárított gyümölcs, paradicsompüré,cukor, lekvár, kávé -fm kony-hasó is.A ruházat részaránya (szövetek, 1öltöny évente, fehérneműk, kötött-áru, cipők - összesen hat pár -,sapkák és esernyő) a fogyasztói ko-sár 14,76 százalékát teszi `ki. Feltű-nzően alacsony a lakás, a lakbér rész-aránya a kosárban: mindössze 7,58százalék. Csekély a villamosenergia-fogyasztásra és üzemanyagra költöttrész is (3,38 százalék). A kiadásokközött mindössze 1,89 százalékkalszerepel a közlekedés. Pusztán akuriozitás miatt vessünk még egypillantást a ,,különfélék”, között fel-lelhető holmizkra: a tisztá-lkodásicikkek (pl. 15 tubus fogkrém éven-te); egy értelmező szótár, üdvözlő-lapok, a napi sajtó, mozijegf: éven-te 70 db. évente 10 belépőjegy sport-eseményekre, 145 csomag cigaretta,háztartási cikkek. lepedők, törülkö-ző, 18 lapos tányér. 10 üvegpohár.1 m2 siküveg, alumínium edényekés különféle javítási költségek,mindezt összesen, 18 százalékban. Azolaszok fogyasztói kosara az elmúltidők során -meglehetősen elavult.Amint láttuk, az élelmiszerek na-gyon magas arányban szerepelnekbenne, a lakásra, la-kfbérre fordítottkiadásokat ugyanakkor meglehető-sen alábecsülik. A módosításra tehátmár megérett. Ez viszont a minden-kori politikai erőviszonyok függvé-nye is.

` Borbély Szilvia

1-`

„-

`~„ 'I

g ˇ

" L'/7%

`\

3

mi mí í li I 7 4l-ˇ ˇ ,ii L il* W -

ıııi

ı-l

AKÉPEKETKONDORBÉLAHAGYA VÁLOGA

'ITUK_.ı

I] Az MTA Régészeti Intézetének bérszinvonala - a TUDOSZ bérbizott-sága által 1988-ban lıésütett felmérés szerint - a vizsgált 26 Intézet kö-zött az utolsó helyen áll. _ı

Ezzel megegyező képet mutattak 8 korábbi hasonló felmérések ls mindnálunk, mind a többi kis társadalomtudományi intézetben. Az .alkalman-ként végrehajtott részleges bérkorrekciók ellenére helyzetünk evrõl evreromlott. Munkánk jellegéből fakad, hogy külön jövedelem szerzésere.munkahely-»változtaiásra gyakorlatilag nincs módunk.

Mcgelégedéssel fogadtuk a' közgyűjteményl dolgozók bérrendezésétmelynek során a velünk azonos képzettségű kollégák életbelyzete javult.Ez még inkább tudatositotta bennünk helyzetiink tarthalatlanságát. Megvagyunk győződve, hogy az MTA társadalomtudományi iniézeteiben dol-gozók bérét legalább ugyanilyen mértékben kell rendezni ahhoz, hogy azország jelenlegi helyzetében szükséges felelősségteljes és önálló tudomá-nyos tevékenység folytatható legyen.

AZ MTA Régészeti Intézeténekszakszervezeti bizottsága

TUDOSZ NEWS "' TUDOSZ VILÁG " TUDOSZ NEWS ° TUDOSZ VILÁG

Egyéves NSZK-.beli -loüllıföldi -tanu.-l-mányútról hazatérfve ismét SomorjaiEndre fizikus, a fizikatudomány kandidátusa látja el az szb-titkáriteendőket az MTA Atommagkutató Intézetében (Debrecen). SomorjaiEndre, magszenkezet-kutatással foglalkozik, elsősorban a könnyümagokmagreakciójának gammaspektraszkópiája területén, alacsony energiáknál.

TUDOSZ NEWS * TUDOSZ VILÁG ' TUDOSZ NEWS °~TUDOSZ VILÁGi___ 1 _ _ ___ . _ _ . m

Az MTA Balatoni Limnológiai .Kutató Intézet (Tihany) szakszervezeti»tagsága 1989 febrıuá-rjába-n dr. Kemenes Gyorgy okleveles bıológusft vá-lasztotta alapszervezeti tirtkárrá. Kutatási területe: a kísérletes neurobio-lógián bel-ül a tanulási folyamata-k_ ~iıdeg~rendszer`i szabályozásának vizs-gálata a 'gerinctelen állatok modell ıdegrendszerén.

TUDOSZ NEWS * TUDOSZ VILÁG * TUDOSZ NEWS ° TUDOSZ VILÁG

Az Ipargazdasági Kutató Intézet TUDOSZ-tagsága Puskás Gyöngyi -tu-dományos ügyıintézőt ıbfízta mg .ideiglenesen az szb-ti-t'ká.ri teendők el-lártásáfil. A korábbi szb-titkár, dr. Szerdahelyi György munkıahely-vál-tozta-tás miatt mondott »le funkciójáról.

1 ı m.ıı___ I 1 íıııífi I T

TUDOSZ NEWS * TUDOSZ * TUDOSZ NEWS "' TUDOSZ VILÁG1

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport dolgozói a helyi TUDOSZ-alapszer-vezet tiftkárává dr. Tátrai Zsuzsa tudományos m-uınikatársa-t választottákmeg 1989 márciusában. Dr. Tátrai Zsuzsa népszokáskutató, a jeles napi,ünnepi szokások kutatásával foglalkozik. A hagyományos magyar paraszti lıeányélet -népraıjzázról vá-rthatóan a közeljövőben jelenik meg köny-V-E.

-~ .11 _flf H í _ _ _ ,J 1 _ '“ Ü-_'--- ~

TUDo`sz NEWS * 'runosz VILAG - TUDosz NE-:ws ~ 'ruoosz vıLAGOláhné dr. -Vágó Irén psziohológust választották szb--titkárnak az Ok-

tatáskutató Intézetben. Oıláihné dr. Vágó Irén tudományos témái: az al-ternatíıv programok pszichológiai hatásvimgálata; teheiségkıi-választás, teihetség-nevelés 'kis-iskolás korban; kognitív és szociális képes-ségek rejuõuési tendsmiai.

ˇ" _ - 7 . .I

TUDOSZ NEWS *' TUDOSZ VILÁG " TUDOSZ NEWS ' TUDOSZ VILÁG

A Tudományo Szakszervezetek Koordinációs Testülete* megvizsgáltaa Mhılsztertanácsnah 8 pályakezdő értelmiség induló alapbérének növe-lését, valamint a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülését, ösz-tönzésénck fokozását célzó 3397/1987. számú határozatának végrehajtásáta képviselt népgazdasági területeken (ipari, mezőgazdasági és akadémiaiıııuzıô intézetek, egyetemek, fõısxuısxı. i

Megállapították, hogy az MT-SZOT irányelvekben megfogalmazott 40százalékos bérfejlcsztés elsõ lépése alapvetően helyesen, mindazonáltal akülönböző ágazatokban különböző módon és mértékben történt meg 1988ãszén. Felhívták a figyelmet arra, hogy az eltérő kezelés feleslegesen keltfesziiltégeket a különbözö ágazatokban dolgozó míiszakiak között.

Leszögcztélı, hogy 8 társadalmi-gazdasági helyzet a korábbinál is job-ban indokolja a műszakisk bérrendezését. Ezért követelték, hogy a 3 évretervezett »béı-fejlesztés mértéke, különös tekintettel a tervezettet megha-ladó inflációra, 1989--ben egységesen legalább 20 százalék legyen, költség-vetési intézménycknél központi keretből, másutt adómentes béremelésformájában. Javasolták, hogy a béremelés részletei a nyilvánosság na-gyobb bevonásával és a szakszervezetek ellenőrzése mellett kerüljenekkldolgozásra.

0 Tagjai: a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), a MEDOSZ, a TU-DOSZ, a Vasas-, ıı Vegyéız-, és a Poıtáıızakızervezct. ,

\

U

Í `z45'*Ü"=FL"l'f ^=Ü=*1-ÉÍ'_ë1ÉÍ'I\I'l"l-` '&Is.I3fiImfYI 0m úa.-r9'mv,1tZm'I>L“ıımCF1fifiw`«$PH “V81! ~aLımxu-yám-m.1-4rnfi `Tmfi_wı =v`I':-"I=ıut::'D1tı-ııdIÚı-1'-1 “R son;-ıımır' LH->.4:_1-ıı Lu'-t-U-ı.2i..ı.k \:J'Aı -Al: '-1 Zıı' U-IP"'~DıAtıımı' ' _ Íf=m'ıfifi:.?mmıı=:m&-ıBmíıLÉ\mırm

LJ Ha ma gondolkodunk az érdek-képviseleti szervezetek hatóköréről,sok mindent figyelembe kell venni.A szakszervezet például lépjen túl agyári, intézményi kapukon? Legyena lakóteriileti lét egyi-k szereplője?Védje a faluban, a városban, a -ke-rületben tagjai infrastrukturális,közlekedési, helyi politikai, szociál-politikai érdekeit? Azaz a szakszer-vezet váljék a helyi hatalom része-sévé?

Az ilyen kérdésekre adandó - el-méleti, hiszen mostanság ez nem le-het gyakorlati -- válaszoknál kellsok mindenre figyelni. A szakszer-vezet klasszikusan a munkavállalóiérdekek őre. Egy parancsoló koordi-náció szülötte és szereplője. A mun-ka világa ugyanis nem lehet a` de-mokratikus koordináció birodalma,mert az anyagi javak és a szellemiproduktu.mok termelése tudatos hie-rarrhiát, utasítást, pontos végrehaj-tást követel. E szisztémában .kell vé-deni a munkavállalói érdekeket.Természetes. hogy az érdekvédelmiszervezet is idomul a parancsoló»koordinációhoz - hierarc.hia-tiszte-let, teljesítés-megkövetelés stb. -,ehhez alakítja munkamódszerét,ilyen etalon mentén válogatódna-kki tisztségv-iselői.

A :munka vi-lágán kivül, a telepü-lésén, a politikai életben elképzel-hető a demokratikus koordináció. Acitoyen-létben ugyanis - amelynekhajtóereje a civil kurázsi - valóraváltható a közösség demokratikushatalom- és uralomgyakorlása. Azaza helyi, területi érdekek megvédhe-tők, érvényesíthetők teljességgel de-mokrati-kusan létrehozott elöljárósá-gokkal - a többpártrendszeri vá-lasztás a településirányításban isbiztositaná a pártplural.izmust -,amelyek szigorú választói és párt-kontroll alatt működhetnének. A ci-vil létben nagyon sok olyan formaadód-ik - egylet, egyesület, társa-ság -, amelyben megszólaltathatóka különböző helyi érdekek, s a meg-

fogalmazók tömegsúlya alapján ki-harcolhatók, megvédhetők. A lokál-patrióták szervezeteitől a városszé-pítőkön át, a konkrét ügyekre szer-veződ-őkig - lett légy-en az közleke-dési, lakásépít-ési, út-, csatornafej-lesztési stb. -- széles paletta szolgál-hatja a települési, lakossági érdekekérvényesitését. Természetesen a de-mokratikus .koordinációban a civilkurázsi mentén választódna-k ki aszószólók, a tisztségviselők is.

Kimondhatjuk-e, hogy a kétfajtakoordináció simán egymásra, egy-másıba csúsztatható? Nem. Hiszenmás és más szisztémáıban születnekaz -érdekek, más módszerekkel vív-hatók meg az érdekküzdelmek --feltehetően a munkahelyen többharcosságra, a lakóhelyén több to-leranciára, vitatúrésre van szükség-. s mások a kiválasztódás feltéte-lei is. Mai és -holnapi összekeveré-sük azzal a veszéllyel jár, hogy pa-rancsuralmi elemekkel keveredik ademokratikus koordináció, illetvedemokráciázással satnyul a paran-csoló koordináció.

Úgy tűnik,.hogy a helyi, településiinnováció meg-valósítható a válasz-tói, pártharcok következtében cseré-lődő testületi irányítással, az érde-kek megvédhetők a civil társadalomönszerveződésével, jól tagolt érdek-artikulációjával. M-ivel ~a pártküz-delmek színhelye a lakóterület lesz,valószínűleg ezt a helyszínt nem kellmajd terhelni a munkahely-i érdek-védelem csúcs-kompetenciájú szerve-nek. a szakszervezetnek területiharcaival.

-E ,gondolatmenet csak arra voltjó, hogy kétséget keltsek a szakszer-vezetek helyi hatalmát illetően. Edilemmára azonban csak a .gyakor-lat adhat majd választ: marad-eolyan érdekterület, ahová a gyárrból,intézmény-ből a sza-kszervezeteknekkell kivonulnia? Lesz-e érdekvédel-mükben olyan plusz, amelyet nemnélkü-lözhet élethelyszínén sem a la-kosság?! -

F. P.

lerüleli euvenlılllensiuekII] A világkiállitásıra készülő Buda-pest konıtirasztjakén-t ismenetm egy„másik lMagyarország” is: a sárlbanés porlban fiuldokló, uztalkart, telefont,egéswéges ivóvizet, munkahelyet ésislkolát falusias térségek,amelyeknek kevlés j.ut a. kul-

tőkéből. Nem Budapest faaz ország része, nem a váro-sok és a ıfalvalk természeteskülönlbségekrői, nem az organıiıkıusanfejlődő, sajıáıt éntékeit, ,,mássá.gát”őrző regionális társadalomfejlődéssajátosságairól van tehát itt szó, ha-nem -az ország nagy területeinek el-szakadásáról, elsziıgetellődéséről.

A társadalmi-gazdasági moderni-záció bázisa és lenditõ ereje -amint azt régről tudjuk, és ahogyanazt más országok példiáıiıból is. is-merjük - a kimúvelt emberfők so-kasága. Naigylvárosaıinlk ma az-zal és ezért boy gyenmie-keiket jobb gimnıáziumolkıba, színlvo-naılasabb sza-kiközépiskolálkba, nép-szerű egyetemekıne j-uıttass-álk be. Le-smıkadó falusi ıtérségeink gyenmekei-nelk horizonltján legfeljebb egy szalk--mfunlkáslképző 'lebeg elérendő oélık.é_n.t,nagy -tömegeik újra és úıjra nemjutna-k el még az általános iskola-befejezéséig sem. Ha a lakóhelyi fel-tételek gazdasága magasabb művelt-

ségi, képz-ettségi szint elérésére ösz-tőnöz, »ennek az ellenkezője is érvé-nyes: ahol mindez nem elénhető, ottaz egyéni erőif-eszírtfs -is oélıtalanfna-k-tűnlilk.

-Egy modern -társadallom-ban mamár nem lehet 10 százaléknál maga-sarblb azoknak az aránya, akik ki-zárólag fizikai erejükkel járulnakhozzá a gazdasági tel~jesitményhez,az élet minőségéhez. »(flA gazdag or-szágok még ezt a munkaerőt is im-pontáljálk.) A ınagylvárosi ipar ha-.gfornányosan működik, az országelımzaradottaıbıb tájairól származó,,<vendégrnıu.nlk.ások' dolgoznak a hely-beli-ekıkel már elzlátıhatatlan mıunıka-helyeken, gyermekeik tanıulnaık azok-ban a szalkim-áıklban, amely-ekre anagyfzvıárosokban már nincs 'jelent-kező. Ha folytatódik a polarizálódásaz iskolázásban, ha nagrvár-osainzkgazdasága modernıizálódilk, ez a tar-talék munkaerő már az alacsonyabbszintet igénylő munka-helyeket semlesz képes betölteni. -De nem telep-szilk meg igényesebıb -munkahely afalus-i térségekben sem, ahol sokegyéb mellet-t a kva-lifilkálft vagy aki- -és »átképezhető is hi-á-nyzik.

KA sta-tıisztikálk mennyiségi adataielmaradást multaztnalk: fogyó népes-

t

I

séget, alacsony mkolázottságot, rosszminőségű lakásokat, -hiányos inffra-st-ruıktúráıt, a mérni lehet, mennyiidőt vesz igénylbe a kapcsolat amunkahelyet adó fváros és a lakó-hely, a kónház, az islkola és a lakó-hely között. Ennelk ala-pjzán hátrá-nyos helyzetről is lehetne beszélni,de a címke félrevezető: azt a -látsza-tot kelti, hogy csupán a fejlődésiütem eltér-éséről van szó, s. idő kér-dése, amig a kü~l-önlbség felszámoló-dik.

Valójában a regr-esszió tén-ben iselhatárolódó társadalmi szulbkontli-

nensei alakulnak, alakultak ki, aho-vá mind kevesebb jut közös java-inkıból. Saját kulturális örökségetsok ilyen fa'l~us-i közösség elvesztetteVay elvet-ték-elvettük tőlük. Az ön-bizalom, az önérték tudata, amelyrefel lehetne építeni a modem társada-lom falusi-paraszti pilllénét sok év-tizedes politilkai gyakorlat eredmé-nyeképpen elcsökevényesedett, .el-halllt.

Az ország e területeinek leszaka-dása társadalmunk egészének, :benne

llıelyi hatalomE] Először hasznosnak tűnik szám-ba «ven-nzi azt a hlaxllalrni környezetet,amelyben helyben, a» -településszi-nt-jén a munkaválla-lói érdekekszakszervezeti képviselete megjele-nik vagy éppen nem jelen-ik meg.Ma már anakronizmus lenne ar-rólvitatkozni, hogy 'van-e helyi hata-lom Magyarországon, avagy nincs.A helyi hatalom jellege, társ-adalm-itöl-tete nagyjáıban-egészében leképe-zi a -maklropollítilka állapotát. Eny-nyiben teki-ntlhető természetes fo-lyarnatnaik a napjainkban zajiló,,.tis-ztogatási hadművelet” a köz-ponti hatalom ánnyékáıban, az azzalkiépített ,,meghitt, jó viszony” jó-tékony '-védelmében elkényelmese-dett és korrumpálódott helyi veze-tés ellen. Csak sajnálni lehet, hogya szocialista pol-itika-meehaznizmıusban is virulensen érvényesü-lő do-minó-el-v zmegtisztí-toitta terepenegyelőre nagyobb érdeklődés irá-nyul a személyekre, a -poli-tika sze-replői-re, s -kevés figyelem azokra astruktúrákra, amelyek pontosan ésszigorúan körü-lhatároljálk a politi-ka mindenkori szereplőinek moz-gásterét és lehetőségeit.

A központból mozgaltott reform-folyamatban még mindig nem épül-tek ki azok a garanciák, amelyeka központ és a vidék konszenzusos,a korálblbináıl -lényegesen kevésbéhierarchikus viszonyát intézménye-sitenék. Erősen centrlaflizált, s erő-sen autorativ .poli'lliıka~i mechanizmu-sunlk működési reflexei még min-dig hamalk, s félő, az így diktáltreform újıra elhlafnyagolja a szelle-mében és jellegében más decentra-lizáló -fontosságát.

A magam 'korálbbi kuftatási ered-ményei egy elitista helyi hatalmatigazoltak. Ebben a hatalomban mar-'

J

Felsőoktatás a pluralizmusban ~ı O

(Folytatás az 1. oldalról)

ról, valamint az intézeti tanácscëkösszetételének központi meghatár -zásáról. Nem mond le ugyanakkora rektorok, főigazgatók, egyetemitanárok központi kinevezéséről, stovábbra iš ragaszkodik -hatósági jo-gaıihoz. -

Az államtitkár akkor .kel-tette alegnagyoblb figyelmet, amikor sta-tisztikai adatokkal jellemezte a fel-sőoktatás költségeit. 'Megtud-tuk: afelsőoktatás a költségvetésből 1,1százalékkal részesül. Az- egyetemioktatók havi :bruttó átlag-keresete880-5 forint. Akad olyan egyetem,ahol az oktatók átlagos heti óraszá-ma nem éri el még az egy órát sem.A Közgazdaságtudományi Egyetemnépgazdasági tervezés-i tanszékén ezaz óraszám 0,6(!) csupán. (Mi-közbena főiskolákon a heti átlagos óraszám14-16 - jegyezte meg később egyhozzászóló.) Az egy.hallgatóra -jutóéves átlagos képzési költségek is na-gyon eltérőek: Pécsett olcsóbb(35000 fonint) jogászt -képezni, mintPesten (66 000 forint). A KLTE-negy hallgató egyéves képzäe 59000forintba kerül, az ELTE-n húszezerforinttal több.

Toldozgatás és foltozgatás, a fé-kek lazítása, a -károsnak bizonyultelemek fölváltása a felsőoktatáshelyzetén csak látszólag segít, való-jálban az alappilléreket kell kicse-rélni, egy új modell szellemében kellazt újjászervezni - jelentette kiGazsó Ferenc egyetemi tanár, a tár-ca egykori miniszterhelyettese. Megkell teremteni a kínálati tipusú fel-sőoktatást. Amí.g mesterségesenfenn-tartott hiány uralkodik e térenis, addig alacsony marad a felsőok-tatás színvonala, addig él és virul akontraszelekció, addig az uniformi-zált -tudás -képtelen valóban produ-kálni. Ha erre van ennek a társada-lomnak szüksége, akkor megteheti,hogy a működtetésének alsó feltéte-leihez alkalmazkodva finanszírozzaa felsőoktatást, s -érték-mérőnek ahatóság elvárásaihoz való, alkalmaz-kodást tekinti. Ha nem, s ez evidens,akkor nincs mit tétovázni, radikálisváltoztatásokra van szükség - mu-tatott rá Gazsó Ferenc.

Variábilis, választási lehetősége-ket kínáló felsőoktatás mellett száll-tsíkra, elutasítva a zkreált tanterve-

\ Wket a manapság még oly jellemzobetanított szellemi-munkás képzést.Az egyetemeknek meg kell adni azt

a jogot, -hogy kompetenciájuk fa fe-lelósségük alapján dönthessék el,how mire vállalkoznak, s mit kínál-nak. Egyetértett az egyetemi kurzu-sok szabad meghirdetésének rend-szerével, azok tan-ítsanak, akik ahallgatóság lbizalımát, elismerését ki-vívják, az oktatókat nem hatósági,hanem tudományos tevékenységük__szerint kell megítélni -és értékelni.

A TUDOSZ képviselői - BakaAndrás, Kovách Ádám, Révész Már-ta - felszólalásaikban többek kö-zött azt a ,kérdést sem kerülték meg,hogy mit tehetnek a szakszervezeteka felsőoktatás pluralizmusának ki-ala-kításáért. Az egyéni érdekvéde-lem mellett meg kell szervezni aprofesszionális, szakmai érdekvédel-met is, hangoztatta-k. =Ezt a hiátustmielőbb pótolni kell. A szakszerve-zetek ebben az átalakuló helyzetbennem húzódhatna-k háttérbe, s ott isjelen kell lenniük, ahol jogosítvá-nyaik szerint közvetlenül nem szól-hatnak bele a dolgok menetébe.Nemcsak a tájékozódás és tájéko-zottság kedvéért, hanem azért is,hogy ennek_ tudatában vethesséklatba érdekérv-ényesítő eszközeiketa felsőoktatás gyökeres átalakításá-ért.

(mezővárl)

a lközponıtnalk, a astagınálásázt is magával hozza, s il-luzórikussá teszi- a -politikai, társa-dalmi, gazdasági modernıizállódáseg-ész folyamatát. A fal-unaık a fváros-ba, a- fvidélknek a fővárosba mene-külése nem jelent megoldást, önerő-ből felzárkózni pedig nem lehetsé-ges. A nyolcvanas években világossákel-lett válnia annak is, hogy nemelegendő deklarálni egy településsor-vasztó politika befejezését, 'hanemszakitani kell a spontán fejlődésbevetett kényelmes hittel _ is.

Nemcsak a humánum, az igazság-szeretet az, ami arra kıëztetlhet,hogy törekedjünlk megállítani az el-nyomorodásnak ezt a folyamatát.Fel kell .ismenn-i, hogy közös javun-kat szolzgállja, ha- a .kiegyenlitettebbfejl-esztã mellett érvelünk. .A ıköz-érdek eblben az esetben nemcsak amateriáflis, pénzügyi támogatástigényli, hanem a tár-sadalrni szolida-ritás erősitését .is. -

A fejlődésben megrekedt falusitérségek érdekképviseletét nehéz el-képzelni szakszervezeti keretek kö-zött. A kutatók, tudósok, akik maa társadalmi progressziót ıkıépviselzilk,felelősséggel tarıtoznaik azént, hogyapelláljanak a lvözvéllemény -és a -tör-vényhozás lellkilismeretére is. 1Né-hány száz ikuta-tó nem jánhatja ke-rékıpá-ron a~ faılivallca-t Kert-lMagyar-orszáıgért - hiszen minztánık nem le-het a századforduló Nzémıetallföldjevagy Skand-ináıviája -, de .gyűlése-inken és írása-inlkban felemelhetjükszavunıkart a szolidar-irtás nevében;csak így fv~ezethetjük át az országota modern nemzetek emancilpálllt 'kö-

Forral R. Katalin

k-áns *befolyást lényegében háromszervezeti szféna gyakorolt: a párt,a tanács és a termelőszervezetek.A párftirányitás módszerei és eszkö-zei alakıitottáık ki azt a személyesfüggelmi köteléket, amelyen kenesz-tül valarnennyli tellepüléspoli-tikaidöntést a megye (járás) pártvezé-tésének szájize szerint lehetett be-folyásolni. A tanácsi `szjiéra márszerkezetében és rendeıltetésében, segylben eszközeiben is kizárólag vég-r-ehıajtásra rendezkedett be A helyipolitika, :formállis döntési centnum-ként, feladata lett volna a helyi tár-sadalom bekaıpcsollása, azonsban eh-hez hiányoztak (és -h-iá-nyozınalk is)az összekötő intézmények és fóru-mok, s hiányzik még ma is a helyinyilvánosság.

A gazdasági szféra túlsúlyos poli-tikai szerepe erősen el-osztási mechanizm~usunik sajátossá-gaifva-l, -továbbá azzaıl, hogy a ter-melőszervek olyan - rendeltetésük-től lényegében idegen - feladato-kat is ellátnak, amelyek a telepü-lések életére `dlöntő hatással vannak(például jelentős telepüflıãfejlesztésiés szociá-lrpoliıtikai tevékenységet).Ez a "tény háta-lmi szerepilket azegészségesnél nagyobbra puffasztot-ta, úgy azonban-, hogy e szerepmindvégig -inlformális maradt. A he-lyi hatalmli follyarnatolkiban a gazda-sági szervezetek .többsége saját, el-sősorban szervezeti-gazdasági érde-keit -érvényesítette, s a munıkalvál-lıalók településsel szembeni szociá-lis stlb. igényel a tanáwhoz kötődő-általlános lakossági érdekképviseleti

szfénájához Meg kell je-gyezm, hogy a munkavállalók nemvoltak képesek a gazdasági szerve-zetek hatalmi súlyált a maguk ér-dekében hasznosítani, azt jobbáraa munlkaszenvezeti belsõ demokrá-cia idézte elő. Y

~E nagyon vázlatos képletlből islátható, az állampolgár a helyi po-litikálba»n kettős éntelerniben is csakstatisztaszerepet játszik. Egyrésztva-ıasztokent nozzasegıti a tanácsivezetést a hatallomlhoz, aznélküll,hogy a továbbiakban befolyásolhat-ná vagy legalább ellenőr-izhetné azt,más-részt muznlkavál-l.allóként nyoma-tékositja a gazdasági vezető politi-kai tekintélyét, anélkül, hogy sajátérdekeinek képviseletét elvárhatnátőle.

Mi a megoldás? Egy demokrati--kusan működő helyi poliftika fel-nőtt helyi támsoclaılmat feltételez,szervezett, egymással eg.yü-turnűködőközösségeifvel. Egy demokratikushelyi politilka kellően decentralizáltdemokratikus intézményrendszertfeltételez, amelyik legalálbıb annyi-ra nyitott a -helyi társadalom, mintaz áll.amli-politikai intézménynend-szer ventilkális kapcsolódási pontjaiirányába is. Egy demokira-tikus he-lyi poli-titka tisztább munkamegosz-tási viszonyokat feltételez, amely-ben a ténylegesen létező és hatóérdekszféráik nem húzódhat-nak megaz infomnaıli-tás ánnyélovilágálban.Egy ilyen rendszerben szükségtelen-né váliık a munlkıaıvállaılói érdekekközvetett A szak-szervezeti munka szerrvezeti és -tar-talmi megúj-ullásálban a lehetségespolitikai partnerek helyes megvá-lasztása attól függ, hogy mi-lyenmérltéklben- sikerül rendet ra-kni azegyre i-nkálblb bonyolódó, összeku-szállódó érdekviszonyok és szerveze-teik kapcsolási rajzálban. A rövid--zárlatok megelőzése valószínűsíthe-tően ha-tékonyalbb lenne, ha a tervv-rajzok' finom részleteinek kidolgo-zását a természetes műlködési kö-zeg tényleges szereplőire bíznánlk.Az önmagát folytonosan tökéletesí-tő helyi .politika - ha hagyjáık -kihordja, megteremti azt a modellt,amelylben helyére kerülnek a helyiközösség funkciói és a működltetëtszervező intézményei.

.A *szalkszenvezetek számára nagytanulság, hogy önálló társadalmiszervezetként - a munkáltatóiszerfvezetelıtől e tekintetben függet-lenü-lve - meg kell jele-nnie a he-lyi politikában, s artilkulálnlia kell_a munkaváišlla-lói éndekeket a tele-pülés-i dönıtésekıben. Eddig a kıülőn-böző szervezeti közvetítések inkábbsem-legzesítették, semmint `kıidom_.bo-ritotıtálk volna. Igy maradt jószeré-vel figyelmen kivül a településfej-lesztési stra«tégiá.kíból például az i-n-gázók- speciálllis igényrendszere, vagyéppen a dolgozó nők helyzetét ja-vító szolgáltatási szféra szerepe.vagy éppen a település szintű fog-lalkozáspolitika szociális-ztársadaimikaraktere fa gazdasági-'hatékonyságistratégiáikloal szemben-, illetve mel-lett. Ha valóban. hiszünk abban.hogy a politikai meclhan-izmus va-lamelyest alulról építkezilk, ak-kor a szakszervezet ,pantnerei kö-zött a kormány, a pá-rit, s a mun-káltatók mellett meg kell jellenniea helyi hatalma letéteményeseinekts.

A szakszervezetek települési szin-tű szövetségeinelk riêszesednie kella helyi hõatalomfból!

' Pálné Kovács Ilona

m

:Š /7?/I kfll `. Lg \ \

li/

.-

1ıı-ım_ı1_.__.-.„- .-. Q »_ -_--. .ıı- _. m--14-»--_

._.__`_ .-L____.=

1;-, /I.r'-'

.É ııgıı-mí-ov-É

_..,',./.

\

z/ fiˇˇf

,-1-4''ıuf-""ıı_:._,4

Í.~<..-2.._, >

\.*"el ._-,x«|l"

„JF-ffÍ'7c_`Í

1,..-_.-<Í̌

ˇ *-"=-fr.-__

W'

`\

\. ` Í';„ I„H \:\_,._I _: \`A

`:Š.`.%" `Č'~"\.Št'l.. ~ ` '

tl \

/_ı41,É-.I

ıın-.-.- - .- --_ .-.us-ıaıı-ı--ıo-ıııımı-.ıı. -Q-_.-gıfl-.gpıı-.ın

\T

' Felelős szerkesztő:

_ 0 g SZOSZOLÓ I 1989. majus

széııissv ı'EvÁTO

elnökségünk tagját

Szenássy Éva 1943-(ban szü-letett. 1961-ben a Pet-riık La-jos Vegyipari Techlni-kuımbanvegyesztech-niıkusi okleveletszerzet-t.

1961 óta a Magyar Tudo-mányos Akademia KísénletiOrvostudományi Kuta-tó Inıté-zet ~gy-ógyszerk-u-tartási osztá-lyán dolgozílk. Számos -új bio-lógiailag- aıktí-v vegyület elő-álılí-tásáıban vett -részt. 1975-ban az Aıkadémlia Klivá-ló dol-gozója. Jelen-leg új hetero-ci'kl.ik-us molekulák előállítá-sá-n dolgozik, téımacsoportjaegy-üttműıköd-iık a gyógyszer-gyá-ra-kıkall ls.

1972- óta szb-ıtag. Tagja volta Magyar Tudományos Aıka- .démzia a ,,Nőık' helyzete a -tu-dományos életben" bizottságá-nak, l984 óta az »i-nıtézet szb-tiflkára. 1988-ıbaın a TUDOSZel-nöfkségi tagjának választot-táík, a szociálıis és üdülésiügyek irányítását végzi.

\

ıf e*`-`* í""`*`* í ~ _

mi Bıılsısst'~ S Pıslls ııtts I.

lslsisı: ill-281| _

,..

ı-

I

Í -í-- -- - - -- -1 Š-Í É

A. Tudományos Doıgozõız _„ Szakszervezetének '

lapja

dr. DuraLásslóA Szószóló szerkesztőségi 'tanácsadó ,

testületének elnökedr. Pomogáts BélaOlvasószerkesztó : -

Somosi SaroltaÁ 09.0880 Népszava Kiadó Vállalat

~ Ságvári NyomdájaFelelős vezető: .

Szilágyi Tamás igazgatóHU ıssn mt-ooss _

'

_ _ '

A JOGFÍEZTÁS _RHTEIT DIMENZIÓIA Ssóssóló múlt havi számában esorok . írója arról merengett, hogymennyire káros és egy nagykorúság-ra sıpirsıo eı-eéııveiıeıınt-eı-oııuıep-viselet! szervezetre mennyire meg-alázó gyakorlatnak tartja a napokalatt ,,lesavsrt”, tényleges érdek-egyestetést nem látott törvény- ésrendeletalkotást. Pedig a rendeletekkibocsátása csupán csak végsö tási-sa az elhamarkodott döntések nor-ınába öntésének, a társadalmi visze-nyok alakitásának. ó ~-

Az azóta megtett jogalkotó! lépé-sek sajnos messzemenően aláhúztákazon elöleltevés igazságát, hogy egészdöntési mechanlzmusunk átalakítás-ra szorul. Vagyis s korábbi cikkben

ãtlpologizált sajátos „idözavar" nem.működési, hanem strukturális zava-rokra vezethetö vissza. amelyet igaz-ságtalan dolog. lenne .kizárólag egydöntésképtelennek és tétovának biso-.nyuit kormányzat nyakába varrnunk.A betegség tehát távolról sem he-veny, hanem .inkább akut, így aeélravezetö gyógymódnak is hosszabbtávúnak és leglóképpen rsdikállsnakkell lennie . . . ~

Mindez szakszervezeti oldalról néz-ve azt jelenti. hogy a jogsértés át-`vitt_ lormáeióinak megjelenését csakakkor tudjuk konstatálnl és . diag-Ilfillülfllllt ha az érdeksérelemmelösszelúggö valamennyi döntési szem-Pfilltot „megélllnk”, azaz megpróbál-juk megérteni az állami szervek dön-tési dllemmáit is! Am mindez csakIddis ...mazsola-~, mig partnereinknyíltak és össinték hozzánk, _s vég-leg leısáınolnakˇ a paternalista jelle-gű parancsklhlrdetéssel.

Persze, magát a döntési mechaniz-must nem könnyü egyik nap;-61 amásikra átalakitani. Sok rossz be-lflfiliõdélı kis túlzással évszázadosmıııu-ı vıııptzzıızıõ „ıeıımuénıszinyomaték". konlliktuskezelési kultú-rálatlanság nehezíti a tisztániátást,mindkét oldalon. Vagyis a „magyar1003” gyakran a törvénylogalıııgzókezet is rossz irányba vezeti. s ígya néma érdekek nemcsak a társada.lom. hanem ı iosaıııoto oısaısıı ııÍQÍQÍIÜRÖŠI-nfik, mfifvfi mi iew ua

P01 felismerni azok némaságát. Akölcsönös odafigyelés - bármennyi-re ls aburdnak ttlnika dlrigizmusbajnokai. számára - végsö soronmindkét ,,elienlábas" érdekeit szol-sflllik.-. . .s t l . --

lllflen ezért . figyelmünket ma egy-re inkább a joglosstás- „rejtett dl-HIRMM”-rı. .Játnzıstıııı csapott"-rı zeu- :oı-ouaııuıııı, mm . gımu...'Ükfl Ü! 1103!! a ollllllílfl. ame-lflk 0401: úsyzıoıvsıı ıuımıı z un-ııeıım el-sıxıspviıoııu ııčı-vızeıuılıorlsontjábói. lis _ a gyakorlatban aztiolvlltl. hogy a „lorınsiismus csapdá-JÉ”-Iısk klkeriiiéséhez napjainkban11151' Ile!!! _ oléglézesek azok a koráb-blı. ..,bevott".- sm ,oıımısıınızıfı nlormális eszközök, amelyek mıggn.Ios' a jogtlllanság „nyu-godalmaı” állapotát. ˇ_ `

az éıoeııu sısızvsoııemıwı `mıaoez-lıúelõtt IDG- kefli 116 II új gondo-latok megeınésztéséhez, idö s -telve-tett -javaslatok sokoldalú megvitatá-ıáboz, idö a .,testvérszaksserveze-tek"-kel való konzultáclólıos és per-sze legalább ennyi idö a tagság vé-leményének meghallgatásáhos, a né-ma érdekek lelszinre . hozásáhos. Akampányszecd „rmdelet-lezavaráıok"ugyanis többet ártanak, mint hasz-nálnak, mert lehetetlenné teszik azuõısus ııoınpı-omıuınoıı ınzpvscıiı-lását és az okos konszenzusok meg-km O ı`ı `

- ` TOTB ANTAL

VÁMIDEFOBM. . . .

'A Tudományos SzakszervezetekKoordinációs Tanácsa (tagjai: a Fel-sőoktatási- Dolgozók Szakszervezete(rosz), s ıaosz, s Tunosz, ıı.Vasas, s Vegyész és a Postás Szak.-szervezet) list. április 5-l iiléıén vé-leményt alkotott az új yámrendelke-zésröl, “és azok várható hatásáról aııopvııııı mamazon. _

_ Szakszervezeti vélemény .- v9v°"°"Ő' Az akadémiai Iörvéııy

- intézkedéseket ıı no stAz egy e en

nem gondolt, kapkodó pénzügyi ` politika újabb` 'megnyilvánulásánaktartja. _ ,

Eddig azok a kutaˇtók, ak-ik sajáteröböl munkájukhos korszerű eszkö-zöket hoztak be, jelentös vámkal-vényeket kaptak. Ennek eltörlé-se az érintett kutatókat- fokozottansújtja, ezért követeli az új rendelke-zés vlsszavonását vagy megfelelö el-lentételesés biztosítását.

. ˇ ˇ UIQ. ÁPRILIS 5.

NÉHETH MIKLOSNAK, ÓA HINISZTEITANÁCSELNÜKENIII

. .s

'rıımn ıuıııııtemıııoıı or: - _Szeretnénk Ont ezúton h tájékoz-

mnı _ıı-ıoı, hogy ıı ınııiııtııtaıızcıssuıeıı .ıı dual: ıııvııııe-séröl igen nagy ınegrökönyödést éslelháborodást *váltott ki doigosólnk-ból. Tudjuk, hogy az államháztartás-nak súlyos gondjai vannak, de nemhiszünk- sbban._ hogy azokat éppenilyen átgondolatlan és nem eléggédillerenciáit mértékű bevételekkel le-

_ . , 4

het ellensúlyozni. Nagyon sok autóscsak egyszer-kétszer kerul negyed-évenként az autópályákra, de az es-zel járó _` benzinmqtakaritás nincsarányban a dijtétellel. Súlyos gon-dokat log okozni az autópályák mel-Ietl orsságntak - ugrásszerd terhelés-növekedése. és a már ma sem kevésszámú halálos- balesetek tovabbi ssa-poı-oosıı; a megnövekedett .benzin-logyasztásrói nem is beszélve. Ez amitalán a legáltalánosabb következ-mény. ennek az intézkedésnek islnlláclónövelö hatása le a kereske-delmi Jfillegfi saállitások költséglıö-vekedése miatt. Úgy gondoljuk." hogymég nem késö visszavonul _ ezt arendeletet, vagy legalább úgy módo-sítani, hogy a lent emlitett negativhatások csökkenjenek. Magyarorszá-gon az autózás már régen nem.lwmıisenyı „lego ıu, us: igen zon-léges, hanem a tömegközlekedés visz-szalogottsága miatt egyerden csakaz egyedüli lehetséges. közlekedésimódot' jelenti igen sok esetben. En-nek meglelelöen kérjük Önt, hogy alenti "rendeletét -s .Minisztertanácıvizsgálja lelill és vonja vissza!

` j ms. Arnıus ıı.

_. A , Tisztelettel:` o -ııraıözııowrırızııaı

KUTATOÍNTÉZIT, TUDOSZTITKÁIOK TANÁCSÁ

z .^ı

EGY KORHÁNYK MABGOJÁRÁ

s

A kormány as április is-'i lorlnt-ıeeı-tsaııeıt asııémenyben msoııoıoı._Nem ıuıgylııtjux us ııslsnı" ıı ııoııe-mésybııı hangoztatott ıazoııısgı ser-Ől J5_v`e_delem helyzetet. A közöltadatok (a lakosság pénzbevételei azelmúlt három hónap alatt s tavalyiöv hlıfmló zııepııı mz.-ksl nöttekl napnál vllágoıabbá te-Illk. hosv sz alkoto ınóızaaı erte!-Illllég -mıuıkájánal „kiemelkedõlll0lb00lül6s_e_"_ -arra sem volt elegen-Gfiı MI? MP6!! tartson „a-lakosságiréıızbevetaıgı nsvezessısvıı. Ameny-Hflllon, az ország vezetése komolyansondol.-Is. .ııozv ıı gaısaıagı bajosmegoldá`sának_ alapleltétele a maga-san kvalilikált munka részaránya-Ufik HÖNÍČIB. a tudomány eredmé-nyeinek felhasználása, úgy gondoz-livdion róla. hogy az alkoto enél-lllllëlifill 6002811!! .ne a_ népi megél-ımeır zoıııoız aoıısz íz: A 'TU-DOSZ-hoz tartózó .intézmények .|;õ|,|,.séze költségvetési intézmény - en-nek meglelelöen nem engedélyt ké-rünk a béremelésre, hanem béreme.lésre és járulékaira fordítható költ-ısgvaeıı ıuıııtjsı-uısı-ıovezmeııyı-ztartunk igényt!

_ ısaı. Araıus ıı.. ırra közösen-rı

nmuaı KUTATO nvrszsr. ' SZAKSZIIVEZIIPI IIZOTTBÁGA

ı '- J Lm __.. _

\

_1$A

g .

\

--- . 4- - ---- _ - 7 7:; ---- -- -- --i---l-1llSzakszervezetilnk az akadémia,

lőtitkárától megkapta véleménye- ,1zésre az akadémiai törvény `pre-Í~`

* koncepcióját. A TUDOSZ-slaıhszervezetektől beérkezett vélemé-

. nyek ligyelembevételével és a, TUDOSZ elnöksége 1988. március

7-én és 22-én rendezett vitál alall- Íján, valamint a Tudományos Szak-szervezetek koordinációs Tanácsá- -ban részt vevő Felsőoktatási Dol- F

, gozók Szakszervezete (FDSZ), ME-l DOSZ, TUDOSZ, Vasas, _Vegyész,l Postás észrevételei alapján Baka

András összegezte a tapasztalato-kat. Állásloglalásunkat eljuttat- i

f tuk az M'1'Ailletékeseihez, amely-ről a TUDOSZ Úûšsãaát ls tájé-

|\-- _.

A ımztzmı uvaıııuız. 'l- A.

Ü Szakszervezetünzk tagsága általá-ban »egyetért a koncepció alapelkép-zelésével, miszerint az Akadémia -megtartva a nagyakadémiai szerke-zetet - önkormányzati testületté,köztestületté alakuljon, s azzal ls,hogy mindezt a jogforrási rendszerlegmagasabb szintjén .álló törvénygarantálja, -bizonyos védelmet advaezzel az Akadémiának, biztosítva azOrszággyűlés alá rendelés-ét, szüksé-ges anyagi forrásai egy részénekközponti megálla-pítását és államigarantálásá-t (adott eset-ben a nem-zeti jövedelem egy meghatározottszázalékában).

Mindezek mellett a pr-ekoncepciómegítélésében v-éleményeltérések isvoltak, aggályok »is felmerültek:

-A koncepció jellegét tekintveolyan, amely az Akadémián és -in-tézményein túl - kifelé - a jelenviszonyok és a politikai rendszerkeretei között teljesen indokolt, denehezen elfogadtatható igényeketfogalmaz meg. Önállóság, lehetõlegnagyobb tulajdonosi, pénzügyi ésadminisztratív függetlenség. A meg-valósításnak ilyen -körülmények kö-zött ala-pfeltétele az is, hogy az Aka-démia és .int-ézm-ényhálózata, annakkutatói a törekvést magukévá te-gyék -és támogassák.

Ezzel a kifelé irányuló igénnyelszemben a koncepció legnagyobbproblémája az, hogy befelé, a kuta-tók számára meglehetősen kevesetígér. Miközben a kutatótársadalmonbelül eddig soha nem tapasztalhatómozgások indultak meg - a társa-dalom számos területén, de ebben akörben leginkább érzékelhető és er-jesztett általános demokratizálásifolyamat részeként -; addig a kon-cepció a belsõ struktúra megújításá-ra lényeges új elemet nem tartal-maz. Nem állít tehát az egyébkénthelyes koncepció mellé, attól a ku-tatókat el .is idegeníti.

A fentiek alátámasztására azegyes véleményekből a következőkritikai elemek volta-k kiszűrhetők.

.Miközben a koncepció kifelé azön-kormányzati elv minden lényegeselemét igényli az Akadémia számá-ra. ennek az elvnek az érvényesíté-sére való törekvés befelé, az intéze-tek vonatkozásálban nem mutathatóki. Ennek következményeként az in-tézetek az Akadémia testületezinekminden vonatkozásuleban alárendel-

IIJIIIJSZIIIIIISZallicsi Ilaıılúlııil

nézve

ten működnek, autonómiájuk, dön-tési struktúrájuk, vezetőik kiválasz-tásának módja nincs kidolgozva. Azintézetek tulajdonosi státusa - s ezelsősonban a nagy, gazdálkodást isfolytató -kutatóin-tézetek számára lé-nyeges -, bizonytalan. Úgy tűnik,hogy a prekoncepcíó tulajdonnal.kapcsolatos elemei nem kimunkál-tak, lényegében a jelenlegi tulajdonistruktúrát (egy szinttel alacsonyab-ban) rögzítik.

Bizonytalan a koncepció az aka-dém-ikusok státusának a meghatá-rozásánál is. Általánosságban azoka vélemények fogalrnazódtak meg,hogy az akadémi-kusok jelenlegi ki-váltsága-it meg kel-lene őrizni, kzivá-lasztásuk -rendszerét azonban -esetleges pályázati rendszerrel, tu-dományos testületek -és szervezetekajánlásával stb. - az -eddiginél lé-nyegesen nyíltabbá kellene tenni.Kívánatos lenne az idős szakembe-rek emberséges visszavonulásánakmódjai-t is kimunkálni, amellett,hogy indokolt lehet az akadémiaitagság egy esetleges felső határánakmeghúzása is.

A legsúlyosabb ellentmondások akutatóintézetek, -illetve a kutatókjogállásáv-al kapcsolatban kerültekfelszínre. A nagyakadémía koncep-cióból következően az Akadémia azintézeteivel és az in-tézetekıben dol-gozó -kutatókkal együtt meghatározórésze .a nemzet tudományos élete-nek. Ennek következménye pedigszükségképpen az, hogy mind az in-tézetek, mind pedig a zkutatók auto-nóm jogállásának garanciális érvé-nyű meghatározása egy jövendő tör-vény elmellõzh-etetlen tartalmakéntfogalmazódott meg, csakúgy, mint akuta-tás szabadságának 'biztonságotadó rögzítése. A -viták -során élesenkritizálták az akad-émikusok szere-pének túlhangsúlyozásá-t, kiváltsá-gaiknak a megfelel-ő formákat tük-röző, anakro-nisztikus szervezeti kö-rülbástyázását.

A koncepció fent jelzett elemei-nek dominanciája különösen azértvál-thatott ki visszatetszést, mert akutatói jogállást a prekoncepciócsak esetlegesen tekinti a törvénytartalmi elemének. „A kutató aztcsinálja, amit mondanak neki”szemlélettel szemben ma. már teljesjoggal merülhet fel (ha nem is atörvény részletesen kifejtett eleme-ként. de a -koncepció szintjén) - anemzetközi p-éldálk által is igazoltan- a kutatói jogállás megnyugtatómeghatározása és a kutatói pályatermészetes ív-ének a felrajzolása.

Szakszervezeti álláspontunk meg-fogalmazásánál tisztában vagyunkazzal, -hogy az számos olyan kérdéstis érintett, amit az akadémiai tör-vény természeténél fogva nem fog-lalhat magába, vagy nem lenne cél-szerű, ha tartalmát képezné. Úgygondoljuk azonlban, hogy a prekon-cepcló szelleme, valamint a vélemé-nyüknek -hangot 'adó kutatóintézetidolgozók szemlélete mutat eltérése--ket, melyet pedig - .s itt még egy-szer hangsú-lyozzuk: a .közösen vál-lalt cél sikere érdek-ében - minden-képpen szükséges lenne közelíteniegymáshoz.

Ü Megszívlelendő következtetések Levonasárakínál -jó lehetőséget, ha egy messziről jött :ide-gen -beszéli el nekünk: miıként látnak ikülfölld-ről bennünket. Felet-tıébb -tanulsáıgos lehet szá-mufnlkra, ha máskülönben természetesnek tar-tott dolgaink kerülnek ezáltal merőben új -meg-

- világi-tásba. Magával ragadó élményt jelent, :hapéldául egy külföldi fi-lmoperatőr kamerája priznıaıtöresén kérsz-tül szembesüalhetün-k hétköznapi életünk apró-cseprő törtérvéseivel.

A

A kív-ülá-lıló éleslá-tásá.-val .méretett meg nemrég két magyar, zö-mében éntelmis-égi-eket .tömörítő szakszervezet - a TUDOSZ és aTDDSZ - a Bécsi -Napló (X. évfolyam 1. szám, 5. oldafl) *hasáb-jain. A 1.25 soros cikk szerzője, Szereda-i Béla információit a Szó-szólóból, .ill-etve a TDDSZ kü-ldöttgyülésein szerzett benyomásaziıbólmer-ítette. Szeredai tárgyszerű rokonszenvvel írt a *két k-utatói szer-vezet-ről. Korreloten számba vette - többek *között - mindazokata 'közösen váll-la-lõt prog-raniköveteléseket, amelyek megvalósításáértegyvnásswl vállvetve közösen küzd -a 'két szakszervezet. Nem hall-gatta el azonlba-n a kıét szervezet közötti különbségeket sem.

A TUDOSZ -(SZOT-»hoz -kötődő) szervezett' hovatartozásának kér-déseit - a szerző pusztán - fammwlttálsndk ítélte, s arra a követ-

` kez-tetésre jutott, hogy a Tudományos Dolgozók Szakszervezeteezért u íloýa-liıtásért - nagyobb legtrtmitásra számíthat a hatalomrészéről (!). E -megıál-lazpitását azonban .kfwőbb azzal egészítette ki:a huıtu-lom a két szulcszervezethez fűződő viszonyát tekintve is in-gadozó, Joapkodó, eilentrnondásos magatartást tamúsít, mint mosta-nában oly sok területen.

A SZOT 8 a Közallloalmazottaik Szakszervezete olyan, a sztálinikorszak-ból ránk maradt struktúrák - áillí-tot-ta, les-újtó véleményét..vléka aılá nem rejtve, ~a Bécsi Napló szerzője -, melyeket felújí-tam' alıighıa -lehet, legfeljebb -lecserélni. Ezzel szemben a- két tudo-mányos szaıkszervezerbet, a magyarországi demok-ratizálási folyamatletéteméırıyeseinelk tételezte, aımfilkor arzról írt, *hogy kívdncsánm vár-juk az első magyar független szakszervezetek sonsámwk alakulását,mely fn-em lehet közömbös egy magyar számáfra sem, hiszen o mu-gy_a-r demokrácia sorsa forog kookáu.

Úgy gondolom, -hogy ez utóbbi gondolattal különösen egyetért.-hetüfnık !

(dura)