06 2012 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - OSZKepa.oszk.hu/.../EPA00365_Konyvtari_levelezo_lap_2012_06.pdf · 2012. 9. 28. · Review. 2012. Vol. 90. Spec. no. 15. (A Statisztikai Szemle

KÖNYVTÁRILEVELEZÕ LAP

2 0 1 2

0 6

A z I n f o r m a t i k a i é s K ö n y v t á r i S z ö v e t s é g h í r - é s l e v e l e z õ l a p j a

IKSZ-közgyûlés az OSZK-ban

Mûhe lyInfláció, könyvárak, könyvkiadás Magyarországon 1948 és 2010 között

(Marton Ádám–Lencsés Ákos) ................................................................................... 3

Tovább csökkent a könyvpiac forgalma ...................................................................... 6

Kölcsönzés és könyvtárközi kölcsönzés a KSH Könyvtárban

(Sebõk Ferencné–Szabóné Búr Gabriella–Rózsa Dávid) ............................................. 7

NaplóAz IKSZ közgyûlése

(Csulákné Angyal Katalin) ...................................................................................... 10

Új áramlatok a gyermek-, az ifjúsági irodalom és az illusztráció terén

(Egri Krisztina) ...................................................................................................... 14

IX. Janikovszky Éva mesepályázat, 2012 ................................................................. 18

Közh í r ré té te t i k Árnyékod fény (Barati Lilla) .................................................................................. 19

Beszámoló a Zenei könyvtáros ismeretek I. tanfolyamról

(Darvassi Andrea Kamilla) ..................................................................................... 21

Szegedi könyvtári éjszaka

(Csengõdi Erika–Kiss Zsuzsanna) ........................................................................... 23

e -könyv tá rTanfolyam rendszergazdáknak, Tatabánya, 2012. április–május

(Márky Balázs) ....................................................................................................... 33

TextLib rendszergazdai tanfolyam

(Molnár András) ..................................................................................................... 35

Tud jon ró laBánffy Miklós karikatúrái és illusztrációi az OSZK kamara-kiállításában .................. 37

Eseménynaptár, 2012 .............................................................................................. 39

Ta r t a l o m

A könyv a kultúra és az információátadáslegelterjedtebb eszköze a XX. században.A könyv ára ezért jó lenyomata egy adottkorszak kultúrpolitikájának, és érdekesadalékot jelent arra vonatkozóan is, hogymilyen szerepet töltött be az emberekmindennapjaiban a könyv. Az árakra vo-natkozó adatok jótékonyan hallgatnakazonban arról, hogy az adott rendszerbenmûködött-e cenzúra, mennyire lehetettszabadon írni és olvasni, illetve milyenvolt a kiadott mûvek összetétele. Ezek fi-gyelembe vételével mégis érdekes lehetmegvizsgálni, hogyan változtak a könyv-árak Magyarországon. Az alábbiakbanelsõsorban az 1948 és 1989 közti idõszakgazdaságát és könyvárait mutatjuk be, kiskitekintéssel a korszakot megelõzõ és kö-vetõ idõszakra.

Az önálló magyar fizetõeszköz törté-nete száztíz éves. A XIX. században azOsztrák–Magyar Monarchiában az ezüst-alapú forint volt a fizetési eszköz. A szá-zad végén a forint helyett Magyarorszá-gon az 1892. évi XVII. törvény hozta létre az aranyalapú koronát, amelynektényleges bevezetésre 1900. január 1-jénkerült sor. Az I. világháború következmé-nyeként a koronát többször durván leérté-kelték. A fogyasztói árak a háború alatttizenhatszorosra emelkedtek.

1924. június 24-én megkezdte mûkö-dését a Magyar Nemzeti Bank. Hivatalo-san 1925. október elsején jött létre az újpénz, a pengõ. A pengõ egészen a II. vi-lágháború kezdetéig értékálló pénznekbizonyult. A II. világháború alatt azon-

ban egyre nagyobb lett az infláció. 1940és 1944 között a létfenntartási költségekévrõl évre gyorsuló ütemben emelkedtek,

1944-re közel megkétszerezõdtek. 1945második felében már teljes volt a pénz-ügyi káosz. 1945. december 19-én lebé-lyegzéssel 25%-ra csökkent a pengõ érté-ke. 1946 januárjában „új” pénz, az adó-pengõ jelent meg. Júniusra a pengõ telje-sen elértéktelenedett, a lakosság gyakor-latilag minden „pénzét” elveszítette, apengõkövetelések elértéktelenedtek.

1946 elején, az újjáépítés kezdetieredményei, a gazdasági élet valamelyeskonszolidálása után kezdõdhetett meg agazdaság „stabilizálásának” elõkészítése,az új, „értékálló” pénz megteremtése. Azátmenetet biztosító adópengõ paritása 1 Ft = 200 000 000 adópengõ volt. Az1938-as átlagos árszínvonalból az arany-alapú értékaránnyal számolva alakultakki az új forintárak, azaz ez az arány hatá-rozta meg az átlagos árszínvonalat. Az1947–48-as politikai fordulat nagy válto-zást hozott az ország életében. Az álla-mosítás, a kollektivizálás nyomán a ter-melõeszközök túlnyomó része társadalmitulajdonba került. A nagy államháztartásiés áruhiány miatt az új pénz bevezetéseután azonnal megindult az árak emelke-dése. Az infláció tehát nem szûnt meg, deannyira azért már erõs volt a gazdaság,hogy az kezelhetõvé vált.

Az általános ár- és bérreformra, ajegyrendszer eltörlésére 1951. december2-án került sor. Az új kiskereskedelmiárakat a tervgazdálkodás kívánalmainak

Könyvtári Levelezõ/ lap • 2012. június 3

M û h e l yInfláció, könyvárak, könyvkiadás Magyarországon 1948 és 2010 között

✒✒ Marton Ádám–Lencsés Ákos

megfelelõen hatóságilag állapítottákmeg. Az ötvenes években tulajdonképpencsak drága és még drágább cikkek voltak.Az 1952–68-as idõszakot – az idényárascikkek kivételével – a fogyasztói árakstabilitása jellemezte, ami a társadalmitulajdonon alapuló tervgazdálkodássalvalósult meg.

Az 1960. évi fogyasztói árszínvonalmintegy 4%-kal volt alacsonyabb, mintaz 1952. évi. 1968-ban pedig a fogyasz-tói árak Magyarországon 3,2%-kal vol-tak magasabbak, mint 1960-ban Így azárak 1968-ban alig voltak magasabbak,mint 1952-ben. Az átlagos árszínvonalviszonylagos stabilitásán belül a vizsgált

Könyvtári Levelezõ/ lap • 2012. június4

1. Fogyasztóiár-indexek (infláció) a javak fõcsoportjai szerint, 1952–1968

2. Fogyasztóiár-indexek (infláció) a javak fõcsoportjai szerint, 1968–1989

tizenöt év során számos ellen-tétes irányú központi árváltoz-tatás és burkolt áremelés volt.

Az új gazdaságirányításirendszer részeként 1968. janu-ár l-jén bevezetett fogyasztóiárrendszer elveiben lényege-sen különbözött a korábbitól.1968-ban, az új árrendszer bevezetésénekelsõ évében, a fogyasztói árak átlagosanvalamelyest csökkentek. Az árak 1970 és1975 között az elõzõ két évhez viszonyít-va valamivel gyorsabban, éves átlagbannem egészen 2,8%-kal emelkedtek Az1980-as években az egyre változó, „lazu-ló” gazdasági kötöttségek, valamint a„korszerûsítésre” törekvés jegyében azinfláció, a pénzromlás jelentõsen fel-gyorsult.

Ez a gazdasági háttér érhetõ nyomona könyvárak, illetve a könyvforgalomalakulásában is. A könyvek ára követte atöbbi termék árváltozásait. 1968-ig17–19 Ft volt egy könyv átlagára. Ez azérték a következõ években jelentõsenmegnõtt: 1980-ban már 24,80, 1988-ban52,50 Ft volt. A kormányzat elõszeretettel használta felpéldának a könyvkiadás adatait. 1958. jú-lius 25-én az MSZMP mûvelõdési politi-kájának irányelvei között a könyvkiadásés a könyvtárhálózat fejlõdésére hivat-kozva állapították meg, hogy „népünk»könyvolvasó néppé« lett”, és a magyarklasszikusok mûveinek magas példány-számát hozták fel példaként a jó iránybahaladásra. Ugyanakkor alig egy évvel ko-rábban, 1957. november 29-én, azMSZMP Központi Bizottsága PolitikaiBizottságának határozata a könyvkiadás-sal kapcsolatban még szükségesnek látta,hogy a kiadók a szépirodalmi mûvek

kiadását alaposabban fontolják meg. „A Politikai Bizottság tudomásul veszi,hogy ennek következtében átmenetilegcsökkenni fog az új magyar mûvek szá-ma.”

Ez a határozat egyben a könyvárakrólis rendelkezik: „A Politikai Bizottságegyetért értékes szórakoztató regényekkorlátozott kiadásával oly módon, hogyezek árát a szokásosnál magasabban álla-pítsák meg. Az így nyert összeget hasz-nálják fel fontos szépirodalmi és egyébmûvek olcsóbbá tételére.”

A rendszerváltozás után az inflációjelentõsen felgyorsult.

Egészen 1980-ig tartott a példány-számok és a mûvek számának töretlenemelkedése, ami 1980 után óvatosancsökkent.

Egy rövid, 1989–90-es fellendülésután a mûvek számának szelíd növekedé-se mellett 2000-ig drasztikusan lecsök-kent a kiadott példányszám. A piac fel-szabadulása tehát nem a példányszámok,hanem a féleség növekedését hozta ma-gával. Az írók és a kiadók szabadon dönt-hettek kiadásaik felõl, azonban a piac immár kevesebbet vásárolt a szélesebbválasztékból.

A könyvek ívenkénti áraiból kiindul-va az árak jóval az átlagot meghaladóannõttek. Míg 1989-ben „egy ívnyi könyv”3,5–3,6 Ft-ba került, addig 2010-benannak ára a 100 Ft-ot jóval meghaladta. ■


3. A könyvárak és a lakosság könyvvásárlásainak alakulása, 1955–1988

Irodalom

Oktatás, mûvelõdés, 1950–1990. Bp., KSH, 1992.

Kultúrstatisztikai adattár, 2000–2010. Bp., KSH,

2011.

A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és

dokumentumai, 1956–1962. Bp., Kossuth Kvk.,

1964.

Marton Ádám: Inflation in Hungary after the

Second World War In: Hungarian Statistical

Review. 2012. Vol. 90. Spec. no. 15. (A Statisztikai

Szemle angol nyelvû különszáma)


4. Fogyasztóiár-indexek (infláció) 1989 és 2011 között (1989=100,0)

5. A könyvkiadás adatai, 1950–2010Tovább csökkent a könyvpiac forgalma

További 3 százalékkal csökkent tavaly 2010-hez képesta magyar könyvpiac forgalma – közölte Zentai PéterLászló, a Magyar Könyvkiadók és KönyvterjesztõkEgyesülésének (MKKE) igazgatója. Míg 2010-benmég 61,5 milliárd forint értékben vásároltak könyvetMagyarországon, tavaly 2 milliárd forinttal kevesebb,mintegy 59,5 milliárd forint volt ez az adat, ami 3,32 százalékos visszaesést jelent. A könyvpiac forgal-ma már 2010-ben csökkenést mutatott a 2009-es ada-tokhoz képest.

A kommüniké felidézi, hogy a Központi StatisztikaiHivatal által közölt tavalyi hivatalos infláció 3,9 száza-lék volt, így a könyvpiaci forgalom visszaesése az el-múlt esztendõben valóságosan több mint 7 százalékos.

Ha figyelembe vesszük, hogy a könyvpiaci kon-junktúra utolsó évében, 2008-ban még több mint 67,6 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, „az el-múlt három esztendõben a forgalom csökkenése nomi-nálisan is 13,6 százalékot tett ki. Ha ehhez hozzá-vesszük, hogy 2009 és 2011 között a hivatalos inflációpontosan 13 százalék volt, akkor azzal a drámai adattalszembesülünk, hogy a magyarországi könyvpiac az el-múlt három esztendõben több mint 26 százalékos vesz-teséget szenvedett el” – olvasható a közleményben.

Az összegzés szerint a közoktatási tankönyvek ésnyelvkönyvek elmúlt évi forgalma 1 százalékkal növe-kedett, a tavalyi könyvpiaci forgalomból több mint16,7 milliárd forinttal, 28,2 százalékkal részesedett.

Az ismeretterjesztõ könyveknek a könyvkiadásonbelüli pozíciója az elmúlt évben sem változott lényege-sen, a teljes könyvpiac 24,3 százalékát tette ki ez aszegmens. A szépirodalmi, illetve fikciós mûvek az el-múlt évben is megõrizték piaci pozíciójukat, a több

mint 20 százalékos piaci részesedésük európai összehasonlításban is nagyon jó arány.A szakkönyvek, tudományos mûvek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsõoktatásban használatos kiad-

ványok összesített ágazatában látszólag nem következett be változás, a 8,96 százalékos piaci részesedés egy hajszállaljobb is, mint a 2010-es 8,66 százalék.

A gyermek- és ifjúsági könyvkiadás idei adatsora nominálisan jelentõs növekedést mutat: a 2010-ben regisztrált 7,6 milliárd forinttal szemben a kiadók 9,9 milliárd forintos 2011-es eladási adatot jelentettek, ami papíron 30,5 százalé-kos növekedés. A tavalyi növekedés valójában 13-14 százalékos, mivel a gyermekkönyv-kiadási piac egyik legjelentõ-sebb szereplõje téves adatot szolgáltatott, így növekedés helyett 2010-ben 16 százalékos csökkenést mutatott a szegmens.

A piaci csökkenés arányában mintegy 3,7 százalékkal mérséklõdött tavaly az idegen nyelvû könyvek importja. A kül-földrõl behozott idegen nyelvû kötetek a 2011. évi összforgalom 6,5 százalékát tették ki csaknem 4 milliárd forinttal.

A CD-k, CD-ROM-ok piaci részesedése több mint 40 százalékkal csökkent, a tavalyelõtti 147,5 millió forintos for-galommal szemben a múlt évben már csak 82,7 milliós forgalmat regisztráltak, ami a teljes magyarországi könyvpiac0,7 százalékát jelenti.

Az MKKE összegzése szerint a magyarországi könyvpiac struktúrája lényegében nem változott: 2011-ben 14 piacvezetõ cég produkálta a kiadói összforgalom 56,65 százalékát, és 38 kiadó állította elõ a teljes összforgalomtöbb mint háromnegyedét. ■

A KSH Könyvtár a kezdetektõl fogva azOrszágos Dokumentumellátási Rendszer(ODR) tagkönyvtára. E minõségébenmindig nagyon fontosnak tartotta, hogyrendkívül gazdag könyv- és folyóirat-ál-lományát hozzáférhetõvé tegye a nagy-közönség és más intézmények olvasóiszámára is. Könyvtárunkban a kölcsön-zés és a könyvtárközi kölcsönzés elmúlttíz évét vizsgálva minõségileg és meny-nyiségileg egyaránt látványos fejlõdésttapasztalhatunk. Ennek fõbb tényezõit ésmutatóit próbáljuk számba venni az aláb-biakban.

Ami a számok mögött van

A technikai fejlõdés1 alapjaiban változ-tatta meg a hozzáférhetõséget és a könyv-tárközi kölcsönzés menetét. A „hõskor”négylapos, indigóval ellátott papíralapúkéréseitõl több lépcsõn keresztül eljutot-tunk a Magyar Országos Közös Kataló-gus (MOKKA) felületén küldhetõ igény-lésekig. Megszûnt a korábbi kérési hie-rarchia, amikor például egy községikönyvtár csak a megyeibe küldhette ké-rését. A könyvtárak megtalálják a kataló-gusokban a kívánt könyvet, és nem kellaz Országos Széchényi Könyvtár(OSZK) által üzemeltetett Könyvek Köz-

ponti Katalógusán keresztül tudakozód-niuk. A teljesítés gyorsasága tehát jelen-tõsen megváltozott.

2002-ben 182 404 példányt konver-táltunk át akkori Textar rendszerünkbõlaz újonnan vásárolt OLIB integráltkönyvtári rendszerbe. 2003 és 2011 kö-zött újabb 549 721 példányt rögzítet-tünk. Ebbõl 105 393 új, 444 328 pedigrekatalogizált dokumentum (294 328 afeldolgozó osztály, 150 000 a TÁMOP-projektben közremûködõ munkatársakrévén került át a cédulakatalógusból). Az idei évben május végéig összesen 17 401 példányt rögzítettünk az OLIB-ban, ezzel jelenleg több mint 750 000dokumentumot tartalmaz a rendszer.


Kölcsönzés és könyvtárközi kölcsönzés a KSH Könyvtárban

✒✒ Sebõk Ferencné–Szabóné Búr Gabriella–Rózsa Dávid

1 Az adott keretek között nem lehet célunk a könyvtár informatikai fejlesztésének minden részletre kiter-

jedõ bemutatása. A témával behatóan foglalkoznak a következõ munkák: Kótai Katalin – Nemes Erzsébet

– Rettich Béla: Az elsõ könyvlajstromtól az Internetig. A könyvtárgépesítés fõbb állomásai a Központi

Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat történetében. Tudományos és Mûszaki Tájékoz-

tatás, 2004. 1. sz. 30–35. o.; Székely Hajnal: A KSH Könyvtár és Levéltár informatikai fejlesztésének tör-

ténete kezdetektõl napjainkig. Szakdolgozat. Szeged, 2008; Nemes Erzsébet – Kótai Katalin – Lencsés

Ákos: A KSH Könyvtár fejlesztésének fõbb állomásai az ezredfordulótól napjainkig. Statisztikai Szemle,

2011. 12. sz. 1289–1298. o.

Bár a KSH Könyvtár és a MOKKAkapcsolata 2006-ban kezdõdött, az infor-matikai kapcsolat kialakítása néhányévig váratott magára. 2006–2007 folya-mán indult meg adatbázisunk javítása,valamint a Corvina és az OLIB közöttikapcsolat létrehozása. Mivel mind aKSH, mind a könyvtár az ElektronikusKormányzati Gerinchálózat (EKG) ré-szét képezi, a MOKKA-nak és nekünk isalkalmazkodni kellett az EKG által elõírtinformatikai biztonsági szabályokhoz.2007-ben az online küldést még nem si-került kialakítani. Azonban elsõ, kilenc-ezer címrekordból álló fájlunk eljutott aMOKKA adatbázisához. Ezt 2008–2009-ben további dokumentumcsomagok kö-vették. 2009 végére összesen 35 946címrekordunk jutott el a MOKKA-hoz.(Fontos jelezni, hogy a „régi” MOKKAmég nem tudott példányadatokat fogad-ni, ezért beszélhetünk csak címrekordok-ról. A mi esetünkben ez jó-val több könyvtári példánytjelent, hiszen például min-den egyes KSH-kiadvány-ból öt darabot veszünk ál-lományba.)

Az online kapcsolat2010 februárjában indultel. Több hónapig tartótesztüzemet követõen 2010

áprilisában vált folyamatossá a betöltés.2011 januárjára már 93 937 címrekordranõtt a MOKKA-ban elérhetõ állomá-nyunk. 2011-ben zajlott a MOKKA–ODR adatbázis éles összekapcsolása.2011. szeptember 27-ére állt fel újra kap-csolatunk az immáron összevont adatbá-zissal, és azóta példányadatokat is kül-dünk.

Jelenleg a feldolgozó osztály vala-mennyi munkatársa, új könyves és rekata-logizáló könyvtáros egyaránt továbbítjaaz általa formailag és tartalmilag teljesenfeldolgozott dokumentumot a MOKKA-ba. Ez naponta átlagosan 250–300 rekor-dot jelent. Ezen kívül folyamatosan javít-juk a Textarból átkerült dokumentumál-lomány bibliográfiai leírásait (ez alatt elsõsorban a HUNMARC szabvány sze-rinti javítást kell érteni), és ezeket is to-vábbítjuk a közös katalógusba. Elkezdtükleválogatni és esetenként több ezres re-kordfájlokban továbbítani a MOKKA ré-szére az OLIB katalogizált, de még nemelküldött anyagait is. Mindezek eredmé-nyeként 2012 júniusára 167 872 címre-kordra nõtt betöltött és visszakereshetõállományunk.

A technikai fejlõdésen kívül a könyv-tár kapuinak még szélesebbre tárása ishozzájárult a kölcsönzés „felfutásához”.Bár a könyvtár 1897 óta nyilvános intéz-


ményként mûködik, a kölcsönzést csak aKSH munkatársai számára tette lehetõvé.2010 õszétõl – könyvtárunk szabadpol-cos rendszerben mûködõ Bibó István-ter-mének megnyitásával egyidejûleg – a II. kerület lakosai és a helyi önkormány-zat munkatársai is kölcsönözhettek.2012. január 1-jétõl pedig valamennyi 14 éven felüli magyar állampolgár élhetezzel a lehetõséggel. Könyvtárunk állo-mányát és szolgáltatásait könyvtári estéin-ken és más kulturális rendezvényeken (akönyvhéten, az ELTE könyvtári napo-kon, Budapest II. kerületének napján és akulturális örökség napjain) igyekszünknépszerûsíteni. Rendszeresen veze-tünk könyvtárlátogatásokat gimnazisták,egyetemisták és nyugdíjas csoportok szá-mára.

A kölcsönzés és a könyvtárközi kölcsönzés adatai

A kölcsönzések száma nyolc év alatt kö-zel duplájára emelkedett: míg 2003-ban11 806, 2010-ben 21 351 dokumentu-mot vettek ki könyvtárunkból. Egyértel-mûen a kölcsönzési lehetõség kiterjeszté-sének eredménye, hogy míg tavaly az el-sõ öt hónapban összesen 9685, idén többmint másfélszer annyi, 15 487 mûvetkölcsönöztek. 2011. januártól májusig5323, idén ugyanezen idõszakban 8436kölcsönzõ vette igénybe szolgáltatá-sainkat.

A könyvtárközi kérések száma 2001és 2011 között 309-rõl 1653-ra nõtt. Azemelkedés az OLIB-ra való 2003-as átté-rés után válik szembeötlõvé. A következõnagy ugrás 2010-ben következett be,amikor megindult a tömeges retrospektívkonverzió és rekordjaink online feltöltése

az országosközös kata-lógusba. Azúj ODR-portál 2012.januári beve-zetése óta öthónap alatt1220 kérést regisztráltunk. Ezzel néhányhónapon belül alighanem meghaladjuk a2011-es 1653 igénylést. Az általunk le-bonyolított könyvtárközi kölcsönzések90%-a más intézményektõl érkezett kéré-sek teljesítése, 10%-a pedig a mi olvasó-ink igényeinek kielégítését segíti elõ.(Ezúton is köszönjük a könyvtári hálózatvalamennyi tagjának együttmûködését.)Az országban nem fellelhetõ dokumentu-mokat az OSZK-n keresztül a külföldikönyvtárközi kölcsönzés keretében biz-tosítjuk olvasóinknak. Sajnos az utóbbiidõben a megemelt, 4500 forintos posta-költség miatt e kérések száma erõsen vis-szaesett.

A másolatban küldött dokumentu-mokról 2007 óta vannak adataink. A fénymásolt küldemények száma az ak-kori 64-rõl 2011-ig 6-ra csökkent. Ezzelpárhuzamosan az elektronikusan teljesí-tett kérések száma 8-ról 53-ra nõtt. 2012elsõ öt hónapjában 10 fénymásolt és 42 elektronikus dokumentumot küldtünkel. A fénymásolt kérések számának lassúcsökkenésében nyilván a szabadon vagya könyvtáron keresztül hozzáférhetõadatbázisok elterjedése is szerepet ját-szik. A könyvtárközi kölcsönzések nö-vekvõ száma is jelzi, hogy a technikaifejlesztéseknek köszönhetõen a kollégákés a felhasználók egyaránt egyre széle-sebb körben fedezik fel gazdag és válto-zatos gyûjteményünket. ■


Papíralapúkérõlap

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség(IKSZ) 2012. május 16-án tartotta köz-gyûlését az Országos Széchényi Könyv-tár (OSZK) hatodik emeleti elõadótermé-ben.

Elsõként meghívott elõadónk, LovasLajos, a MaNDA fõigazgatója tartottameg elõadását, aki beszámolt a szervezettevékenységérõl. A MaNDA-TV web-oldala segítségével bemutatta a szervezetmunkáját, és beszélt terveikrõl is, melyekközött szerepel: oktatási csomagok ösz-szeállítása a NAT részére; kulturális GPSkialakítása, amelyben tízmillió helyszíntszeretnének rögzíteni, és telefonos alkal-mazásra is alkalmas lesz. A központihonlap azonban nem válthatja ki a sze-mélyes találkozást, a közösségi tereket,és ebben számítanak a könyvtárakra mintaz értékek õrzõire.

Elõadása után Ramháb Mária el-mondta, hogy a könyvtáros szakmát szá-mos kérdés foglalkoztatja a MaNDA mû-ködésével kapcsolatban: az elektronikusdokumentumok köteles példányát az

OSZK vagy a MaNDA kezeli-e; az ODR-hez való viszony – egy központi elektro-nikus szolgáltatás lesz-e; ma több tízmil-lió nyomtatott dokumentum kölcsönzésezajlik – erre megoldást nyújt-e a MaNDArendszere.

A MaNDA egyben könyvtár is, ezértrészletesebb egyeztetésre és az OSZK-val mint stratégiai partnerrel való együtt-mûködésre van szükség a megfelelõ mû-ködéshez.

Ezután Ramháb Mária levezetõ elnökköszöntötte a megjelenteket, ismertette aközgyûlés napirendi pontjait:

Lovas Lajos elõadása (elhangzott)A 2011. évi elnöki beszámolóA 2011. évi pénzügyi beszámolóA felügyelõbizottság beszámolója

a 2011. évrõl„A Könyvtárügyért” díj átadása

Miután a napirendi pontokat a részt-vevõk egyhangúlag elfogadták, RamhábMária felkérte Fodor Pétert, az IKSZ el-nökét, hogy tartsa meg elnöki beszámo-lóját.


N a p l óAz IKSZ közgyûlése

✒✒ Csulákné Angyal Katalin

Rendkívül viharos és ellentmondásosidõszak volt 2011 is – kezdte a beszámo-lót Fodor Péter.

Az IKSZ szervezeti kérdéseirõl el-mondta, hogy 2011-ben megtörtént atisztújítás, újraválasztották Fodor Pétert,az IKSZ elnökét. Két új tag került az el-nökségbe: Ramháb Mária és VirágosMárta lett a két alelnök, Fonyó Istvánné,Gyurics Zoltánné, Horváth Varga Margités Mender Tiborné az elnökségi tagok. A felügyelõbizottság is megújult, elnökeKnorrné Csányi Zsuzsanna lett, helyette-se Pádár Lászlóné, tagjai pedigBenczekovics Beatrix, Horváth József ésKoglerné Hernádi Ágnes. A tagozatokmegújítása részben sikerült, 17 helyett 11 tagozat mûködött az IKSZ kereteinbelül. Elnökségi ülésen további megbe-széléseket kell folytatnunk a tagozatokmunkájának valódi megújításáról.

Az IKSZ szakmai érdekvédelmi tevé-kenységérõl szólva kiemelte, hogy írás-beli javaslatainkkal segítettük a törvény-hozás munkáját az új önkormányzati és afelsõoktatási törvény esetében. Eseten-ként részt vettünk az Országgyûlés Kul-turális és Sajtóbizottságának ülésein. Ko-moly problémát jelent a megyei könyvtá-rak helyzete. Az új, átmeneti rendszerbenaz érintett könyvtárak nagy részénekhelyzete máig sem tisztázott. 2011-benhárom könyvtár maradt a megyei rend-szerben: Eger, Nyíregyháza és Szeged in-tézménye, a többire az átmeneti állapot a jellemzõ. A megyei könyvtárak fenn-tartásához külön állami forrásra vanszükség.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA)kollégiumainak megújításában a MagyarKönyvtárosok Egyesületével (MKE) kö-zösen vettünk részt. A megújult kollégiu-

mok közül a Közgyûjteményi, a Könyv-kiadási és a Szépirodalmi Kollégiumbanképviselik szakmánkat, Ramháb Máriapedig az NKA Bizottságának tagjakénttevékenykedhet.

A Nemzeti Erõforrás Minisztérium(azóta Emberi Erõforrások Minisztériu-ma) számos esetben kikérte az IKSZ vé-leményét a könyvtárügyet érintõ kérdé-sekben.

Az IKSZ és az MKE közös elnökségiülésen tárgyalta meg az együttmûködésszükségességét és lehetõségeit, mivelmég hatékonnyabbá kell tenni szakmaiérdekképviseletünket. 2012-ben könyv-tárügyi konferenciát szervezünk szak-mánk érdekérvényesítése érdekében.

2011-ben sikeresen pályáztunk prog-ramokra az NKA-nál, és a Nemzeti CivilAlaptól (NCA) is nyertünk támogatást azIKSZ mûködésére. E pályázatoknak kö-szönhetõen sikeresen lebonyolítottuk ha-gyományos országos programjainkat – azInternet Fiesta rendezvényeit március-ban, a Kárpát-medencei könyvtárosokcsongrádi konferenciáját május végén ésaz országos könyvtári hét (összefogás)programsorozatát októberben.

Racionális gazdálkodásunknak kö-szönhetõen jelentõs tartalékokkal rendel-kezünk, így munkánkat továbbra is ha-sonló színvonalon folytathatjuk.

Fodor Péter köszönetet mondott min-den kollégának, és arra kért mindenkit,hogy szakmai hozzáértéssel folytassákmunkájukat.

A beszámoló után több hozzászóláskövetkezett. Elsõként Ramháb Mária be-szélt arról, hogy nagyon sok változás voltés várható a könyvtárügyben. Néhánydologban szemléletváltásra van szükség,másrészt javítani kell a szakma részese-


désén az EU-s források kihasználásában.A közigazgatási változások miatt nagyonnehéz a helyzet a középszintû intézmé-nyek esetében, és áthatóbb figyelem for-dul a falusi könyvtári ellátás felé.

Utána Virágos Márta a digitális szol-gáltatásokkal kapcsolatban fontosnaktartotta a tulajdonjog kérdését, azaz aszerzõi jogok érvényesítését. A 2007–2013-as könyvtári stratégia csalódást ho-zott, jelentõsen csökkentek a pályázatitámogatások. Ez igaz a digitalizálás lehe-tõségeire is, hisz az ODR-pályázatEODR-re változott, és ez a lehetõség azOSZK-t és a MaNDA-t érinti elsõsorban.

Ambrus János hozzászólásában azegyüttmûködés új módjainak szükséges-ségérõl szólt. Arról beszélt, hogy intéz-ményfejlesztéshez a közigazgatási elittelvaló új kapcsolat kiépítése vezethet. Erõ-sítenünk kell a szakma jelenlétét, széle-sebb médianyilvánosságra, médiaszemé-

lyiségekre van szükségünk. Az MKE ésaz IKSZ együttmûködése intenzívebbévált, s ez nagy jelentõséggel bír a szak-mai érdekvédelem terén. Nyitottnak kelllennünk a társ értelmiségi szakmák felé,hiszen globális kérdésekrõl van szó, nemlehet elszigetelõdni. A digitalizálás terénmás típusú együttmûködésre van szük-ség, ugyanis ötezer kötet digitalizálása acélkitûzés az év végéig.

Fodor Péter a felmerült gondolatokután a hatékony cselekvésre, a feladatokmegoldására hívta fel a figyelmet. Ki-emelte annak fontosságát, hogy kikkel,mikor, hol és hogyan tegyük meg a meg-felelõ lépéseket. Meg kell találnunk az újhelyet és szerepet a helyi érdekérvényesí-tésben is. Az elnökség feladata lesz, hogya továbblépés lehetõségeit átgondolja, ésennek értelmében cselekedjen.

Harmadik napirendi pontként azIKSZ felügyelõbizottsága (FB) beszámo-lóját Knorrné Csányi Zsuzsa ismertette.A 2012. április 25-én tartott bizottságiülésen áttekintették az IKSZ pénzügyi-gazdasági tevékenységét, az alapszabályszerinti mûködést és a közhasznú tevé-kenységet.

Az IKSZ az elmúlt évihez képestmintegy nyolcmillió forinttal több bevé-tellel gazdálkodott, és a 2011. évi marad-vány (tartalék) meghaladta a 35 millió fo-


rintot. Ez azt jelenti, hogy a szervezetanyagi helyzete stabil. Az FB megállapí-totta, hogy 2011-ben a mûködés és a pályázatok esetében az analitikus köny-velés rendben megtörtént. Az éves költ-ségvetés bevételi-kiadási oldalának rész-letes egyeztetése után szúrópróbaszerûenkiválasztott számlákat is ellenõriztek. Azellenõrzött tételeknél az FB szabálysze-rûnek, rendezettnek találta a könyveléstés a pénzkezelés módját.

Tagjaink jellemzõen befizetik a tagdí-jakat, ugyanakkor az elmúlt évihez ké-pest tizenháromra emelkedett a tagdíjatnem fizetõk száma. Ez a tagdíjbevételbenmintegy 8%-os kiesést jelentett. Az FBjavasolja, hogy az elnökség tekintse át atagdíjfizetési kategóriákat, s tegyen ja-vaslatot a következõ közgyûlésnek a dif-ferenciáltabb kategóriák kialakítására.Talán ezzel meg lehet akadályozni a re-ménytelenül nehéz helyzetben levõkönyvtárak lemorzsolódását.

A hagyományos rendezvények, mintaz Internet Fiesta, a Kárpát-medenceikönyvtárosok konferenciája, az összefo-gás szervezése, valamint a Könyvtári Le-velezõ/lap megjelentetése sikeresen mû-ködik évek óta.

A közgyûlés utolsó napirendi pontjaaz „A Könyvtárügyért” elismerés átadásavolt. Fonyó Istvánné, a kuratórium elnö-ke mondta el a díjazottak laudációját,majd Fodor Péterrel együtt átadta a díjataz idei kitüntetetteknek. 2012-ben Venyi-géné Makrányi Margit, a II. Rákóczi Fe-renc Megyei Könyvtár (Miskolc) igazga-tója és az Országos Idegennyelvû Könyv-tár (OIK) részesült az elismerésben. ■


Az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetkö-zi Tanácsa) Magyar Szekciója és a Fõvá-rosi Szabó Ervin Könyvtár KözpontiKönyvtára 2001 óta rendezi meg közösszakmai konferenciáját. 2012-ben április2-án került sor a rendezvényre, melynekfõ témája a gyermek- és ifjúsági iroda-lom területén a mit olvassunk, hogyan ol-vassunk, illetve az iskolai kötelezõ olvas-mányok kérdésköre volt. Ez alkalommalkerült sor az Év Gyermekkönyve díjakátadására is.

A konferenciát Fodor Péter, a Fõváro-si Szabó Ervin Könyvtár fõigazgatójanyitotta meg. Ezután pedig Szõcs Gézakultúráért felelõs államtitkár mondta elköszöntõ beszédét, majd utána átadta adíjakat.

Az Év Gyermekkönyve 2011. díjazottjai:

Az Év Gyermekkönyve – Nyulász Péter: Helka

Az Év Gyermekkönyve – Lakatos István: Dobozváros

Az Év Gyermekkönyv-illusztrátora – Szántói Krisztián

Az Év Gyermekkönyv-mûfordítója – Gyõri Hanna Beate Teresa Hanika Soha senkinek címû regényének fordításáért

Az Év Ismeretterjesztõ Gyermekkönyve – Fekete-fehér két egér könyvek

A köszöntõk után Haszonné Kiss Ka-talin felolvasta a nemzetközi üzenetet(http://www.ibby.hu/gykn2012.html),bemutatta a plakátot és a két szerzõt. Rö-viden ismertette a nap menetét, majd fel-kérte az elsõ elõadót.

Gyermek- és ifjúsági irodalom régenés ma címmel Pompor Zoltán tartott elsõ-ként elõadást.

A fõ kérdés az, hogy mi számít klasz-szikus irodalomnak. Hogyan döntjük el va-lamirõl mi, felnõttek, hogy az hasznos-e,élményt adhat-e a gyermeknek vagy sem.Egyáltalán ismerjük-e eléggé a gyerekekvágyait, érdeklõdési körét, összessé-gében a gyermekek világát ahhoz, hogytudjuk, mihez lehetne kapcsolódni. A szülõ és a pedagógus is általában sajátélményei alapján ítéli meg a gyermekiro-dalmat. De feltehetõ a kérdés, hogy vajonaz, ami a mai felnõttek számára gyer-mekkorukban élményt adó, meghatározóvolt, a mostani gyerekeknek is az-e? Be-vallom, ez a kérdés számomra is örök di-lemma, amikor a könyvtárban vagykönyvesboltban állok a sok könyv fölött,és azon gondolkodom, hogy vajon a kivá-lasztott darab a kisfiamnak tetszeni fog-evagy sem. A könyvtárban általában mostmár a kisfiam dönt, hogy mit szeretne, ésbizony néha nem azt választja, amit éngondolnék.


Új áramlatok a gyermek-, az ifjúsági irodalom és az illusztráció terén

✒✒ Egri Krisztina

Gyõri Hanna,Szántói Krisztián,

Entz Sarolta,Fekete-Horváth

Erika, Jánosi-Halász Rita,

Mészáros János,Kun Fruzsina,Nyulász Péter,Lakatos István

További felvetés volt az elõadó részé-rõl, hogy vajon a szülõk és a pedagógu-sok, ha magyar gyermek- és ifjúsági iro-dalomról beszélnek, akkor a klasszikusés a kortárs írók mellett gondolnak-e az1990-es évek elõtti idõszakra is?

Minek alapján döntik el,hogy valami kötelezõ iro-dalom legyen? Meny-nyire van beleszólá-suk a pedagógu-soknak ebbe akérdésbe? Aholhelyi szintenengedik, ott apedagógus mi-nek alapján döntarról, hogy mit ol-vassanak a gyere-kek? Nem feltétle-nül igaz az, hogyamit olvasnak, azt el is ismerik, illetvenem biztos, hogy az a legjobb, amit mindenkiolvas.

A gyermek- és ifjúsági iro-dalomban a mai gyerekeknekmásfajta világot kell megjeleníte-ni, mint a húsz–harminc évvel ezelõttigyerekeknek. A körülöttünk lévõ világmegváltozott, mások a kihívások, másoka problémák. A gyerekeknek szükségükvan arra, hogy a meséken, történetekenkeresztül megismerjék környezetüket,felkészüljenek a világra.

A következõ elõadó, BencsiknéKucska Zsuzsa, egy abszolút aktuális kér-déskört boncolgatott: beletörik-e a fo-gunk a vámpírtörténetekbe?

A kortárs ifjúsági irodalomban lép-ten-nyomon belebotlunk olyan történe-

tekbe, amelyek fõhõse vagy legalábbisegyik szereplõje egy vámpír. Miért van ez?

Eddig még senkitõl sem hallottam azta kijelentést, hogy minden gyereknek, fi-

atalnak és felnõttnek megvan a maga„szörnyszükséglete”. Eddig ez

így még soha sem fo-g a l m a z ó d o t tmeg bennem,de egyet kell ér-tenem az elõ-adóval. Minden-kiben van valamifélelem, akár ön-magunktól, akáregy tárgytól, egyélménytõl, és mégsorolhatnám.

A vámpír mintolyan az olvasó fé-lelmének kivetülése.

A vámpírokat kultúr-történeti szempontból

mindig is egyfajta féle-lem, misztikum lengte

körül. Ugyanakkor ha vé-gigkísérjük a vámpír alak-

ját a különbözõ kultúrák,idõszakok folyamán, azt

tapasztalhatjuk, hogy a vámpír alakja,szerepköre átalakult. Ma az ifjúsági iro-dalomban a vámpír egy titokzatos, külön-leges, de ugyanakkor érzékeny személy-ként jelenik meg, akiben meg lehet bízni,lehet rá számítani, meri vállalni a tetteit,egyszersmind lovagias is.

Az Alkonyat megjelenése után érzé-kelhettük elõször a fiatalok körében avámpírok iránti fellángolást. Akár be-szélhetünk már „Alkonyat-nemzedék”-rõl is, hiszen a fiatalok körében kevesenvannak, akik nem olvasták.


Az elõadó – mint gyakorlott gyer-mekkönyvtáros (a Fõvárosi Szabó ErvinKönyvtár Terézvárosi Gyermekkönyvtá-rának vezetõje) – beszámolt arról, hogyazért a vámpírok iránti rajongásnak meg-vannak a maga pozitív hatásai is: a fiata-lok többet olvasnak, megismerik akönyvtárat (mivel sokszor elõjegyzéstkellett felvenniük valamelyik Alkonyat-kötetre, annyira népszerû volt). A törté-netek segítik a nyelvtanulást (többen elkezdték az egyes köteteket angolul ol-vasni, mert nem bírták kivárni a követke-zõ kötet magyar fordításának megjele-nését).

Összességében tehát elmondható,hogy az újfajta vámpírfelfogásnak vanelõnye és hátránya is, de továbbra is igaz,hogy nem mindegy, melyik könyv mi-kor kerül a gyerekek, illetve a fiatalok ke-zébe.

Rényi Krisztina a kortárs gyermek-könyv-illusztrációról tartott ismertetõt akonferencia résztvevõinek, kiemelve né-hány rangosabb illusztrátort.

Fûzfa Balázs Miért szeretik a gyere-kek jobban Háry Pétert, mint KukoricaJánost? címmel tartotta meg elõadását.Úgy kezdte el mondandóját, hogy meg-kérdezte e jelenlévõktõl, ki olvasta el aHarry Pottert és ki az Alkonyatot.

A többség mindkét történet köteteit ol-vasta. Az õ véleménye szerint a HarryPotter köteteit és az Alkonyatot a fiatalokés mi magunk is elsõsorban a történet miatt olvassuk el. Mutatja az is a mai vi-lágszemléletet, hogy mindkét sorozat tör-téneteit megfilmesítették. Azzal, hogy atörténeteket áttették egy másik médiumközegébe, magának a történetnek, az ol-vasásnak az élményét vették el tõlünk.

Az irodalom, mint az elõadó mondja,nem más, mint önmagunk és mások meg-ismerése. A kultúraváltás után általábanazok a mûvészetek maradnak fenn, ame-lyek beszélni tudnak a jövõ fontos eleme-irõl. Az irodalom története ilyen értelem-ben nem feltétlenül fontos. Példakéntemlíti, hogy Petõfi szövegei mind a mainapig aktuálisak, átültethetõk a ma vilá-gára.

Egy mû megítélése sok mindentõlfügghet: unalmas-izgalmas; a tempó las-sú-gyors; a fõhõs tulajdonságai szerethe-tõk vagy sem; mit tanulunk belõle. Az olvasmányokat és a képi élményeketegyénileg dolgozzuk fel.

Lehet és szükséges is arról vitatkozni,hogy kellenek e kötelezõ olvasmányok,de ezt objektív módon nem teljesen tud-juk megítélni.

A konferencia utolsó elõadója Bö-szörményi Gyula volt. Az író a 9… 8…7… és a további kötetek írása folyamánnyert betekintést a gót szubkultúra vilá-gába.

A stílus 1989–90-ben jelent meg Ma-gyarországon. Eleinte egyféle zeneiirányzat (a punk) követõire használtákezt a jelzõt. A stílus még ma is kihatássalvan a zenére, az irodalomra, a divatra.

Ezeknek a fiataloknak elsõdlegesen atolerancia a fontos: õk is elfogadnak min-


denkit, de cserébe elvárják, hogy õket isfogadják el olyannak, amilyenek. A kül-sõ szemlélõ, aki nincs ezekkel a fiatalok-kal kapcsolatban, csak azt látja, hogy õkmindig fekete ruhákban járnak, általábanmagányosak, szomorúak, a depresszióvalazonosítják õket. Ennek ellenére jellem-zõ rájuk a kreativitás, számukra ez a faj-ta öltözködés és viselkedés jelenti az ál-talánostól való eltérést, az egyendivatbólvaló kitûnést.

Az író a könyvei révén került kap-csolatba ezekkel a fiatalokkal, és szemé-lyes tapasztalatait osztotta meg a hallga-tósággal.

A konferencia zárásaként Rofusz Kin-ga illusztrátor kiállításának megnyitójavolt a Fõvárosi Szabó Ervin KönyvtárKözponti Könyvtárának Sárkányos Gyer-mekkönyvtárában.

A konferencia betekintést adott abba,hogy ma milyen tágan értelmezzük azirodalom fogalmát. Az új irányzatokmegjelenésére és befogadására nyitott-nak kell lennünk.

Ahhoz, hogy kísérõi, segítõi legyünka gyerekeknek és a fiataloknak, magunk-nak is meg kell ismerkednünk az általukkedvencnek tartott mûvekkel. Fontos,hogy a történetekrõl tudjunk beszélgetnivelük.

Az a kérdés pedig továbbra is min-denkinek a saját megítélésére van bízva,hogy szükség van-e kötelezõ olvasmá-nyokra az iskolában, és ha igen, akkorazoknak mely mûveknek kell lenniük. ■


Mi az IBBY?

Az IBBY Zürichben alakult 1953-ban. Ma vi-lágszerte több mint hatvan nemzeti szekciójamûködik.

Tagjai között vannak magas színvonalúkönyvkiadással és rendszeres olvasási progra-mokkal büszkélkedõ országok, de olyanok is,ahol csupán néhány elszánt szakember végzi agyermekkönyvkiadásal és -terjesztéssel kap-csolatos úttörõ munkáját.

A nemzeti szekciók szervezete igen eltéregymástól – egyesek nemzeti, mások regionálisvagy nemzetközi szinten mûködnek. A nemze-ti szekció nélküli országokban egyéni IBBY-tagság is elképzelhetõ.

A nemzeti szekciók tagsága szintén igen el-térõ; lehetnek írók, illusztrátorok, kiadók, szer-kesztõk, hírlapírók, kritikusok, egyetemi okta-tók, diákok, könyvtárosok, könyvkereskedõk,társadalmi munkások és szülõk.

Az IBBY irányelveirõl és egyes akcióiról atíz tagú és az elnök által irányított végrehajtóbizottság dönt. A bizottság tagjai tíz különbözõországból származnak. A testületet a nemzetiszekciók választják a IBBY kétévenkénti köz-gyûlésén.

A nemzeti szekciók évenként befizetett tag-díjai alkotják az IBBY egyetlen rendszeres jö-vedelmét. Ezért az IBBY-tevékenységek finan-szírozásához külsõ támogatók szükségesek.

A kormányzatoktól független szervezet,mely hivatalosan is helyet kapott az UNESCOés az UNICEF szervezetében, a gyermekköny-vek ügyének képviselõje. Az IBBY követi azEgyesült Nemzetek Szervezete által 1990-benelfogadott Gyermekjogok nemzetközi nyilat-kozatában meghirdetett elveket. A nyilatkozategyik legfontosabb megállapítása, hogy a gyer-meknek joga van az általános képzéshez, és ah-hoz, hogy közvetlenül hozzájusson az informá-ciókhoz. Az IBBY kezdeményezésére megfo-galmazott határozat felszólít minden nemzetet,hogy támogassa a gyermekkönyvek kiadását ésterjesztését.

Az IBBY kiterjedt kapcsolatokat ápol igensok nemzetközi szervezettel, valamint a vilá-gon mûködõ valamennyi gyermekkönyv-intézettel, továbbá rendszeres kiállítóként jelentkezik a Bolognai Nemzetközi Gyermek-könyvvásáron és más nemzetközi könyvsereg-szemléken.

www.ibby.hu/ibby_szerv.html

A kilencedik alkalommal elindított me-seíróverseny a vártnál sokkal sikeresebbvolt, hisz rekordszámú pályázó küldte elírását a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárfelhívására. Ebben az évben is elérte cél-ját a pályázat, amivel az iskolás korosz-tályt kívántuk mozgósítani az írásra, ön-kifejezésre, a mesélésre.

A 2012. április 3-án indult pályázatra2012. május 2-áig lehetett beküldeni azírásmûveket.

A felhívásra összesen 794 pályázó pá-lyamûve érkezett a két korcsoportban. AzI. (kicsik, 6–10 évesek) kategóriában 380pályázó, a II. (nagyok, 11–16 évesek) ka-tegóriában 414 pályázó indult. A tavalyiévhez képest ez jelentõs növekedés:

Az idén is, a már bevált gyakorlat sze-rint, a pályamûveket a könyvtár könyvtá-rosaiból álló elõzsûri értékelte és válasz-totta ki azt a 165 pályázatot, amit érde-mesnek ítélt a szakmai zsûrihez való to-vábbjutásra. A szakmai zsûri munkájá-ban ebben az évben Szepes Erika és RigóBéla vett részt. Õk döntöttek a díjak oda-ítélésérõl, a végleges díjazási sorrend fel-állításáról. A pályázatok számának növe-kedése a díjak számának növekedését ishozta: 7-7 különdíj helyett 10-10-et osz-tottak ki a két korcsoportban.

A beküldött mûvek minden évben új,a korábbitól eltérõ képet adnak a gyere-kek világáról, fantáziájukról, életszemlé-letükrõl, gondolataikról, a változásoknyomon követhetõen megmutatkoznak.Az idén nem volt fellelhetõ semmilyendivatvonal, mint korábban pl. a HarryPotter-történetek vagy a fantasy könyvekvilága.

A pályázatok többsége a klasszikusmesék típusába sorolható, amit a sci-fi tí-pusúak, a fantázia, a tudományos képze-let felé szárnyaló írások követnek. Ter-mészetesen számos igaz történetet leíró,nem is igazán a mese kategóriába sorolható alkotás érkezett, követve hûena verseny névadójának munkáit. Az írá-sok visszatükrözik azt a valóságot, ami agyerekeket körülveszi, és ez keveredikálmaikkal egy elképzelt mesevilágban.

A pályázati feltételek nem tartalmaz-tak szigorú megkötéseket az idén sem. A kötetlen témaválasztás biztosította azírások sokszínûségét. Területileg nem ha-tároltuk be a pályázók körét, így tényle-gesen országos versenyrõl beszélhetünk.Az országhatáron is túljutott a felhívás,hisz sok határon túli pályázó volt 2012-ben is.

Az idei tapasztalatok és eredményekazt bizonyították, hogy érdemes folytatnia munkát és meghirdetni évrõl évre ezt apályázatot.

Az érdeklõdés, a diákok aktivitásavisszaigazolta az elvárásokat. Mind a si-kere, mind a népszerûsége azt mutatja,hogy ez jó kezdeményezés volt, a gyere-kek élnek a megmérettetés lehetõségével,igénylik azt, és lelkesedéssel vesznekrészt benne. ■


IX. Janikovszky Éva mesepályázat, 2012

2011 2012 I. kategória (6–10 év) 320 380II. kategória (11–16 év) 348 414Indult összesen (fõ) 668 794

2011 2012 Továbbjutott (I. kat.) 71 97Továbbjutott (II. kat.) 73 68Összesen (fõ) 144 165

E nem mindennapi cím – szó szerint –nem mindennapi kötetet takar. A Miskol-ci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeumhatvanéves története során ugyanis eled-dig nem fordult elõ, hogy effajta kiad-ványt megjelentessen. Reméljük azon-ban, hogy hagyományteremtõ darabkéntutat tör a folytatás számára, miként fény-sugár a sötétben.

Az alcím kicsit részletesebben árul-kodik a tartalomról: Válogatás – az ismét-lés elkerülése végett – intézményünk dol-gozóinak alkotásaiból. Mondani semkell, igen hosszú út vezetett a felvetõdõötlettõl a kötet végsõ megjelenéséig:számtalan kérés, kérlelés, hosszas gyûj-tögetés, töprengés, kalkuláció, javítgatá-sok, szerkesztés stb. elõzte meg – és bekell vallanunk, még így sem lett tökéle-tes, de megszületett. Az összeállítás ta-pasztalatai pedig – reményeink szerint –hozzásegítenek minket ahhoz, hogy,amennyiben lesz „legközelebb”, ennél issokkal szebbet, jobbat tegyünk az asz-talra.

Tizenhárom munkatársunk – infor-matikusok, könyvtárosok, levéltárosok,közöttük nyugdíjas kollégák – adta össze

és közre szellemi termékeit, abban a re-ményben, hogy nemcsak maguknak, deazoknak az olvasóknak is, akikkel eddigelsõsorban munkakapcsolatban álltak,szép perceket szereznek velük. Rendkí-vül színes és széles a paletta, hiszen nem-csak a tanulmányok éveit kísérõ, kiválódolgozatok, szakdolgozatok, cikkek, ha-nem legalább ekkora terjedelemmel éssúllyal a más irányú, mûvészi képességektermékei is helyet kaptak egymás mellett.A számítástechnika, a néprajz, az iroda-lomtudomány, a könyvtár- és mûvelõdés-történet, a történelem, a szociológia, a ro-mantikus történetek, a humor és a versek,a grafikák és a szociográfiai fotók, tájké-pek kedvelõi egyaránt találhatnak szel-lemi táplálékot, emlékezetre méltó gondolatokat, problémafelvetéseket. A tanulmányok, versek jelentõs részeszámtalan szállal kötõdik Észak-Magyar-ország szépséges vidékeihez, történeté-hez, kultúrájához, s legfõképpen az itt élõemberek életéhez.

A sorok és képek mögé pillantva azéles szemû olvasó felfedezheti a mögöt-tük kibontakozó, egymástól nagyon sok-ban különbözõ, alkotó személyiségeket


✒✒ Barati Lilla

Árnyékod fény

K ö z h í r r é t é t e t i k

is. Egy dologban mégis hasonlítanak:szeretnék tudásuk, képességeik maximu-mát nyújtva a legjobban, legszebben ki-fejezni az általuk ismert és megragadottvilágszeletet.

A kötet bemutatójára 2012. március8-án került sor a Miskolci Egyetem Köz-ponti Könyvtára olvasótermében, melyetBurmeister Erzsébet fõigazgató bevezetõszavai nyitottak meg. Egyenként mutattabe a szerzõket, pontosabban szubjektívbenyomásairól szólt, hogyan hatottak rámint olvasóra az egyes mûvek. DobrókaMihály tudományos rektorhelyettes akönyvtárnak az egyetem életében betöl-tött szerepét, fontosságát hangsúlyozta,majd méltatta az alkotókat és alkotásai-kat. A kötet szerkesztõjének köszönõ-méltató mondatai után szót kapott min-den egyes szerzõ, s ezzel a lehetõséggel alegtöbben éltek is: többnyire motiváció-jukról beszéltek, illetve írásaik, képeiklegfontosabb mondanivalójáról, érdekes-ségérõl. A jó hangulatú bemutatót pezs-gõbontás, állófogadás zárta.

Ízelítõként, kedvcsinálóként álljon ittnéhány, helyenként nagyon is aktuális,olvasásra ösztönzõ kérdés – a válaszokrafény derül, ha fellapozzuk és tanulmá-nyozzuk a kötetet:

Hogyan mentesülhetett valaki a csöböradó alól?

Miért nem szerették a kassaipolgárok a porciószedõket?

Melyik darabbal nyitotta meg kapuit az ország elsõ kõszínháza

Miskolcon?Mit szoktak ebédelni

a Miskolci Egyetem oktatói?Mit kerestek a galambok és a kutyák

a XVI. századi bányában?Hogyan tájékozódhat egy európai

Amman kétmilliós városában, utcatáblák és házszámok híján?

Mi köze a szerelemhez Anika gondolatának Mikszáth novellájában, miszerint „milyen szép is az, hogy a gerlicemadár mind egyforma madár”?

Mi a dolga egy bacsának?Milyen volt a torockói népviselet?Mi az a kakasmandikó?Ki az, aki „tikon bonbont bontott”?Mitõl szenved legjobban a Miskolci

Egyetem Központi Könyvtáránakraktárépülete?

Miért lehetetlen Alpe d’Huez-ben, havas idõben vakvezetõ kutya nélkül közlekedni?

Hogyan rajzoljunk egy modern, mûködõképes telefont magunknak?

Hogyan élhetünk túl egy világméretû katasztrófát?

Hogyan gyõzhet a szerelem az elõítéletek felett?

Hogyan készült a vályogtégla?Mi volt az a „meszesi csoda”?Kiolvasható-e a boldogság receptje

egy erdei pocsolyából?Miért lehet tragikus vége

a házasságnak, ha „hiányoznak belõle a kis szavak”?

Hogy néz ki az igazi krokodilsült?Hogyan rajzolnak a fák önarcképet?

(A helyes megfejtést beküldõk közöttajándékköteteket sorsolunk ki.) ■


A könyvtáros nem annak születik, azzáválik – hallottam egyszer egy zongorata-nár könyvtárostól. Miközben az ELTE ta-nárképzõjén a könyvtártudományi tanul-mányokat végeztem, egyik oktatóm meg-jegyezte: az általános könyvtáros tudásmellett szükségem lesz szakirányú elmé-letre, zenei könyvtáros tudásra is. Meg-kérdeztem, mikor mehetek ilyen képzés-re. A válaszban nem kaptam konkrét idõ-pontot. Mindennek éppen tíz éve.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületeszervezetei között negyvenkét évvel ez-elõtt alakult meg – elsõként – a ZeneiSzekció, amely a képzéseket kezdettõlfogva támogatta. Így az elsõ tanfolyamo-kat szakmájuk kiválóságai tartották, töb-bek között Kárpáti János és Földes Imrezenetörténész, Gráfné Forrai Magdolnafõiskolai szolfézstanár, Pethes Iván,Skaliczki Judit, Gócza Julianna,Vavrinecz Veronika, Gyimes Ferenckönyvtáros.

Akkreditált zenei könyvtárosi tanfo-lyamot nem sikerült létrehozni, illetve el-indítani az elmúlt másfél évtizedben, eztsikerült elérnie a Zenei KönyvtárosokNemzetközi Szövetsége (AIBM) MagyarNemzeti Csoportjának és a szekciónak azidén. A tanfolyami terv: három modul. A benyújtott elsõ modult az akkreditá-ciós szakbizottság 2011-ben elfogadta,Zenei könyvtári ismeretek I. Zenei könyv-tári alapismeretek címmel. Helyszínt azOrszágos Széchényi Könyvtár (OSZK)épülete adott a Budai Várban, ahol tízrésztvevõ hallgatta könyvtárosok és aszerzõi jogi szakértõ tárgyszerû elõadá-sait. Naprakész információkkal, szakmá-juk teljes jártasságával felvértezve, érde-kes és nyílt párbeszéd formájában vezet-ték gondolatainkat az elõadók.

Az elsõ napon Gócza Julianna(AIBM Magyar Nemzeti Csoport), átte-kintést nyújtott a magyarországi zeneikönyvtárakról, valamint a honi és nem-


✒✒ Darvassi Andrea Kamilla

Beszámoló a Zenei könyvtáros ismeretek I. tanfolyamról

Újra elérhetõ Magyarországon is az akkreditált zenei könyvtáros képzés

A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM) Magyar Nemzeti Csoport-ja Gócza Julianna vezetésével ad hoc képzési bizottságot hozott létre, amelynekaktív tagjai: Gulyásné Somogyi Klára és Haszonné Kiss Katalin. A hazai és külföldi tapasztalatokra építve, az igények és a lehetõségek feltérképe-zése után, a bizottság Zenei könyvtári ismeretek címmel, 120 órás továbbképzésiprogramot dolgozott ki, amelynek elsõ modulja 2011-ben megkapta az indítási engedélyt. A Zenei könyvtári ismeretek I. Zenei könyvtári alapismeretek címû, 30 órás modul alapítója az AIBM Magyar Nemzeti Csoport, indítója a KönyvtáriIntézet. A képzés 2012 májusában indult, és a visszajelzések alapján az elsõ tan-folyam nagyon sikeres volt. Bõvebb információ: http://media.lib.unideb.hu/zksz/aibm/tovabbkepzes.php

zetközi szervezetekrõl. Ezután GulyásnéSomogyi Klára (Liszt Ferenc Zenemûvé-szeti Egyetem – LFZE – ZenetörténetiKutató Könyvtár) a dinamikus hangzózene statikus hordozóit, a zenei doku-mentumokat tárta elénk. Szerencsénkreaz OSZK rendezvény miatt korábban be-zárt ezen a napon, ezért kézbe vehettünk,sõt, fehér kesztyûben bele is lapozhat-tunk néhány kottaritkaságba a kutató-könyvtárban. Második napunkon Bán-doli Katalin (Fõvárosi Szabó ErvinKönyvtár – FSZEK – Zenei Gyûjtemény)az általános párbeszéd mentoraként agyûjtemény gyarapítási szempontjait te-kintette át. A résztvevõk a saját könyvtá-rukban tapasztaltakat is megosztottákegymással. Majd Kenyéri Katalin (Em-beri Erõforrások Minisztériuma –EMMI) a zenei könyvtárakat érintõ szel-lemi termékek szabad felhasználásábanés terjesztésében jelentkezõ különbsé-gekrõl, valamint a szerzõi jogokról be-szélt. A harmadik napon Zsoldos Mari-ann (Bródy Sándor Megyei Könyvtár,

Eger) az internet szinte teljes honlap-arzenálján végigszáguldott. Segítségévelmegismerkedtünk a fájlmegosztás, a tor-rentes letöltés, a public domain, valaminta web 2.0 szerepével. Utolsó napunkonHaszonné Kiss Katalin (FSZEK Zenei Gyûjtemény) a marketing tevé-kenység és a rendezvényszervezés zeneikönyvtárakra kiterjeszthetõ lehetõségeitosztotta meg velünk.

A tanfolyam zárásaként egy 31 kér-désbõl álló, javarészt eldöntendõ válasz-szal megoldható tesztlapot töltöttünk ki aKönyvtári Intézet távoktatási felületén.Mi tízen, akik elsõként vettünk részt ezena zenei könyvtáros képzésen, tapasztala-tokkal gazdagabban tértünk vissza gyûj-teményeinkbe.

Apránként beleolvadnak az ismereteka mindennapos munkánkba, de emellettegy fontos élménnyel lettünk gazdagab-bak. Megéreztük, hogy tudunk javítani,ha akarunk. Ötleteket és kapcsolatokatszereztünk, és természetesen várjuk a kö-vetkezõ tanfolyamot. ■


2012. április 25-én rendeztük meg a Sze-gedi Tudományegyetem KlebelsbergKunó Könyvtárában, röviden az SZTEKlebelsberg-könyvtárban a hetedikkönyvtári éjszakát. Az elmúlt években atávoli múltat idéztük meg a rendezvénytematikájával, az idén „csak” az 1920-as,1930-as évekre tekintettünk vissza.

Bizonyára sokak által ismert, hogy2011. november 11-én, az egyetem nap-ján, a szegedi egyetemi könyvtár felvetteKlebelsberg Kunó nevét. Emléktábláját2012. április 10-én tudományos konfe-renciával egybekötött ünnepség kereté-ben avattuk fel. A másik fontos momen-tum az volt, hogy éppen hetvenöt éve vehette át Szent-Györgyi Albert egyete-münk professzoraként a Nobel-díjat. Ezalkalomból március 22. és 25. között aSzegedi Tudományegyetem nemzetközikonferenciát rendezett, melyen a többmint ezer résztvevõ mellett kilenc Nobel-

díjas tudós is jelen volt. Könyvtári éjsza-kánkkal ezekhez a rendezvényekhezcsatlakoztunk, s így választottuk idei té-mánkul a XX. század húszas, harmincaséveit: a Klebelsberg kultuszminiszterimunkálkodásának kezdetétõl az egye-temhez kapcsolódó Nobel-díj átvételéigtartó idõszakot.

Az est elõkészületei a kulisszák mö-gött már január végén megkezdõdtek:zajlott a programok megtervezése, a te-matikához köthetõ elõadások, kiállításokelõkészítése, az éjszaka honlapjánakmegtervezése, támogatók gyûjtése. A nagyközönség és a sajtó a rendezvényelõtt egy hónappal értesült a várhatóprogramokról, de a könyvtár látható át-alakulása csak az éjszakát megelõzõ na-pokban kezdett megmutatkozni. Lassanvisszafordult az idõ kereke: rég nem lá-tott tárgyak, eszközök vándoroltak elõ araktárak mélyérõl; az átriumban a pestikabarék és a nyugatos kávéházak hangu-latát megidézõ díszletek épültek, akönyvtári hirdetõoszlopokon kilencven-éves reklámokat olvasgathattunk. Az elsõemeleti hídon, melyen április óta láthatókönyvtárunk új elnevezése, évrõl évreegy-egy hatalmas méretû díszlet, plakátvagy molinó harangozza be a rendez-vényt. Készítõje általában egyik kolléga-nõnk, T. Benedek Katalin, aki idén is egynagyszerû festménnyel keltette fel az ér-kezõk figyelmét. A kölcsönzõben egy éj-szakára megalakult a Vidám Szeszcsem-pészek Klubja, ahol a Fortuna kegyeibeférkõzött olvasók késedelmüket csök-kenthették a kegyelem órái alatt. Erre azegyetlen alkalomra a földszinti tájékoz-


✒✒ Csengõdi Erika–Kiss Zsuzsanna

Szegedi könyvtári éjszaka

tató Magyar Királyi Tájékoztatási Hiva-tallá alakult, ahol régi irodai eszközök ésírógépek sorakoztak a pulton. De az olva-sók elõl a mindennapokban elzárt folyo-sókon is hatalmas volt az átalakulás:épültek lámpaoszlopok, a padlót „macs-kakövekkel” fedték be, és mindenüttgirardi-kalapos, sétapálcás férfialakokvezették bubifrizurás hölgyeiket. Ezeketa díszleteket azok a vállalkozó kedvû ol-vasók láthatták, akik az éjszaka folyamánrészt vettek egy-egy, a kulisszák mögé isbevezetõ túrán.

A sok elõkészület közben szinte észresem vettük, milyen hamar elérkezett akönyvtári éjszaka. A programok ezúttalminden eddiginél korábban, 17 óra 30-kor kezdõdtek el, s az épület – máskorcsak halk zsibongással teli – aulájábanmegszólalt a jazz, majd – ahogyan egyretöbb látogató érkezett – lassan nõni kez-dett a forgatag. A zene szinte egész éjjelbetöltötte a házat: elsõként Fly me to theMoon címmel a Szegedi Deák Big Band,késõbb pedig a Riverside együttes mûso-rát élvezhették a látogatók. Éjfél elõtt

táncbemutató és tánctanítás szórakoztattaa közönséget, ahol a TánCentrum Szege-di Táncmûvészeti Iskola AMI társastáncés moderntánc tanszakának növendékeiléptek fel. A programban a húszas, har-mincas évek hangulatát idézõ charleston,dixie show, trombitás és latin-amerikaitáncok szerepeltek, de ha valaki kedvetkapott a táncoláshoz, még egy csacsacsátis megtanulhatott.

Szinte már hagyománynak számít,hogy az éjszakák során alkalmi színtár-sulatunk színre visz egy-egy darabot,amely mindig az aktuális tematikáhozigazodik. Idén sem volt ez másként: azimmáron harmadik alkalommal megren-dezett program címe most Apéritif öt da-rabban volt. A KönyvArt Színtársulat rö-vid, komikus jelenetekkel készült erre azestére: Nóti Károly A gomba, Vaszary Já-nos Bözsi mindent elintéz, Karinthy Fri-gyes A nagybácsi és Zerkovitz Béla Gye-re, te nimand címû mûvét láthatták éshallhatták az érdeklõdõk. Lelkes kollégá-ink nem csak próbák hosszú sorát vállal-ták, hanem a darabokhoz saját kezûlegkészítették a díszleteket, és maguk varr-ták a jelmezeiket is. Valamennyien úgygondolják azonban, megérte a fáradsá-got, hiszen a népes közönség lelkesen fo-gadta mindegyik darabot, így az áhítottsiker sem maradt el.


A már megszokott programokon túlszámos újdonsággal örvendeztettük mega hozzánk érkezõket, mint például a bejá-rat elõtt parkoló veterán automobilok ésbent, a földszinten – egy szintén old-timernek számító – motor, melyeket aMagyar Autóklub közremûködéséveltudtunk bemutatni. Nagy érdeklõdésövezte ezt a bemutatót, hiszen nem csakmegcsodálni lehetett az Oldsmobilecabriolet-t és a Bentley-t, hanem a

látogatóknak lehetõségük nyílt ezekkelaz autókkal lefényképezkedni, amihezkorabeli felöltõket, jelmezeket is felpró-bálhattak. A húszas évek autólázát azzalis próbáltuk feleleveníteni, sõt megörökí-teni, hogy az éjszaka elõkészületei köz-ben elkészítettük az Autómobil motor-sport címû folyóirat 1926 és 1931 közöttmegjelent számainak digitális változatát,amely a továbbiakban az EPA-ban is el-érhetõ. (A terjedelme körülbelül 4200 ol-dalnyi, formátuma pedig OCR-ezett pdf).

További érdekesség volt a program-jaink között az egyik könyvtáros kollé-

gánk, Szalai Anikó rendezésében el-készült A Böngész, avagy: Könyvtári tévelygések a boldog végkifejletig címûburleszkfilm olvasóról, könyvtárosról,melyet többször is nagy sikerrel vetítet-tünk az éjszaka folyamán. Ez a kizárólagkollégák szereplésével készült filmkönyvtári és könyvtárosi önreflexió vi-dám kivitelben, amit ma is bárki megnéz-het, ha ellátogat a honlapunkra.

A film bemutatóját követõen szin-tén elsõ alkalommal szer-

veztünk iga-zi „nyuga-

tos” irodal-mi kávéházat,

ahol a kortársszegedi irodal-

mi élet jelesképviselõivel ta-

lálkozhattak olva-sóink. Az ötletet az

éjszaka tematikájaszolgáltatta, hiszen a

húszas-harmincasévekben köztudottan

fontos kulturális, köz-életi helyszínek voltak a

kávéházak. Ennek a szí-nes világnak a megidézésére tettünk kí-sérletet, abban a reményben, hogy olva-sóink nem csak egy feketére, hanem egyjóízû beszélgetésre is beülnek majd. Abeszélgetés témája is fõként ez a kulturá-lis közeg volt, de sok szó esett a szegediirodalmi kávéházról, illetve számos érde-kes anekdotát is megismerhettek a beté-rõk. Az este kilenc órakor kezdõdött be-szélgetésen Németh Gábor író, szerkesz-tõ és Szilasi László író, a Szegedi Tudo-mányegyetem Bölcsészettudományi Kar(SZTE BTK) Régi Magyar Irodalom


Tanszékének docense volt a Bohémtanyavendége, de a „törzsasztalnál” is olyanokfoglaltak helyet, mint Kovács András,Laczkó Sándor és Kokas Károly. A pezs-gõ hangulat megteremtésében fontos sze-repe volt Balog Józsefnek, az SZTE BTKKommunikáció- és MédiatudományiTanszék munkatársának, aki a fõpincér(moderátor) szerepét vállalta fel.

A sok színes és szórakoztató programmellett minden évben jelen vannak az éj-szakai programok között a tudományoselõadások is, melyeket általában egyete-münk neves oktatói tartanak. Ezek több-nyire az elsõ emeleti (társadalomtudomá-nyi) szakolvasói térben kapnak helyet, ésszintén kapcsolódnak az adott évi temati-kához. Az elsõ elõadónk Csákány Bélavolt, aki Matematika a két világháborúközött címmel ismertette meg a hallgató-sággal a szegedi matematika elsõ két év-tizedét, rövid tudománytörténeti váz-latot adva képekkel, képletek nélkül.

Késõbb Iványi-Papp Mónika mutatta beaz 1920-as, 1930-as évek hazai zenei vi-lágát Táncok és haláltáncok a 20–30-asévek hazai zeneéletében címmel. Meg-tudhattuk, micsoda változatosságot jelen-tett akkortájt, hogy a népzene, a jazz és amodern komolyzene irányzatai egyidejû-leg formálták a széles közönség ízlésvilá-gát – köszönhetõen a rádió vagy a hang-lemezek térhódításának.

Persze nem maradhatott ki a korszakgazdasági elemzése sem, hiszen ekkor isolyan nehéz kihívások elõtt állt hazánk,mint az elsõ világháború utáni pénzügyikonszolidáció vagy az önálló jegybankfelállítása, melyekrõl Kovács György be-szélt Az 1920–30-as évek pénzügyi prob-lémái és a szegedi egyetem nemzetgazdá-szai címû elõadásában. Természetesen ajubileumi évben nem feledkezhettünkmeg Klebelsberg és Szent-Györgyi mun-kásságáról sem, amire Marton János em-lékeztette a hallgatóságot Politikai diva-


tok: Klebelsberg vetése, Szent-Györgyiaratása címmel. Több alkalommal érkez-tek hozzánk olyan visszajelzések, hogyezeket az elõadásokat szívesen megnéz-nék azok is, akik nem tudnak jelen lenni,ezért online is nézni lehetett õket, vala-mint a felvételeket honlapunkon is elér-hetõvé tettük, hogy késõbb megtekinthe-tõk legyenek.Az évente egy alkalommalmegrendezett könyvtári éjszaka egybenalkalom arra is, hogy olyan látogatókathívjunk és lássunk vendégül, akik más-kor nem keresnének fel egy egyetemikönyvtárat. Így tehát olyan programokatis szervezünk, melyek nem (csak) azegyetemistákat, hanem a fiatalabb diáko-kat és az egészen kicsiket is mozgósítják.Az egyéni és csoportos tanulás harmadikemeleti tere szokott átváltozni gyereksa-rokká, ahol játszani, kézmûveskedni, já-tékos kvízeket kitölteni, esetleg mesétnézni és hallgatni lehet. Idén is így tör-tént, mikor is a Ludo Klubba invitáltuk alegkisebbeket: képtelen képrejtvények-kel, igazi húszas évekbeli tollas-tüllösfejdíszek készítésével, korabeli ügyessé-gi és társasjátékokkal és végül apró nye-reményekkel vártuk õket. Ezeket a prog-ramokat általában azok a kollégák talál-ják ki és mûködtetik, akik már maguk isszülõk, így van gyakorlatuk és kellõ kre-ativitásuk is. A játékos kedvû felnõtt láto-gatókat egy komolyabb „játszóházban”láttuk vendégül: a Boldogság SzigetekKaszinóban, ahol egész éjjel pörgött a ru-lett, dõltek a sakkbábuk és forogtak akártyalapok, továbbá volt még Activity ésegyéb mûveltségi játékok – persze nemkomoly pénzjutalmakért, pusztán a játéköröméért. Ebben a programban segítõkreis leltünk, hiszen az utolsó pillanatban je-lentkezett egy szegedi társasjáték-kör,

amelynek tagjai számtalan izgalmas játé-kot hoztak magukkal. Ezeket szintén ki-próbálhatták az éjszaka vendégei.

A könyvtári éjszaka egyik kedvelt ésmár régóta jól bevált programja a kvízekkitöltése. Az adott tematikához és kor-szakhoz tartozó hol komolyabb, tudomá-nyosabb, hol könnyedebb, szórakozta-tóbb kvízeket minden korosztály szíve-sen töltötte ki. Volt, aki egyszerûen csaka tudását szerette volna tesztelni, a kíván-csiság hajtotta, másokat a nyereményekis motiváltak a kvízek megfejtésében.

Vannak állandó, minden könyvtári éj-szakán megjelenõ kvízeink, melyek a kü-lönbözõ könyvtárbemutató túrákhoz kap-csolódnak, az ott elhangzott informáci-ókra kérdeznek rá (Informatikai túra-kvíz; Nagytúra-kvíz; Különgyûjtemé-nyek túra-kvíz; Könyv útja túra-kvíz).Ezeket azoknak volt érdemes kitölteniük,akik az adott könyvtári túrákon részt vet-tek, figyeltek a túravezetõk szavaira. Eztkövetõen biztosan helyesen tudtak vála-szolni a feltett kérdésekre. Az egyestúrakvízeket annak a szervezeti egység-nek a munkatársai állították össze,amelyhez a túra is tartozott, hiszen az éj-szakán õk maguk voltak a túravezetõk is,így az általuk elmondottakra vonatkoztaka kérdések. A Könyv útja túrához kapcso-lódó kvízt például a feldolgozó osztálymunkatársai írták, a zenei gyûjteményanyagához kapcsolódót a zenei gyûjte-mény könyvtárosai, az Informatikai tú-rán elhangzottakból pedig informatikuskollégáink állítottak össze tíz kérdésbõlálló tesztlapot. Természetesen az ilyenkvízeknél ügyelni kellett arra, hogy neugyanazok a kérdések hangozzanak elminden évben, hiszen sok a visszajáró„éjszakázó” vendégünk, s õk egy-egy al-


kalommal könyvtárbemutató túráinkon isrészt vesznek. A tudástesztek megírásá-nál a mottónk tehát a változatosság volt,amit a kérdések nehézségében, komoly-ságában vagy éppen játékosságában le-hetett tetten érni. A túrakvízek mellettminden évben igyekszünk olyan kérdés-sorokat is összeállítani, melyek az adottkorszak, az éppen aktuális téma egy-egyérdekes személyiségéhez, eseményéhez fûzõdnek. Ezeknek a témáit közös ötlete-léssel válogattuk ki, mindig szem elõtttartva, hogy a tárgy legyen érdekes, fon-tos és izgalmas egyaránt. Természetesenidén is, mint ahogy általában lenni szo-kott, inkább a bõség zavara volt a fõprobléma, hiszen jobbnál jobb ötletekmerültek fel, így a nehezebb rész a sok jóötlet közül a legjobbak kiválogatása volt.Az idei könyvtári éjszakánk tematikájá-hoz is rengeteg izgalmas és érdekes kvízkapcsolódott. Az érdeklõdõk ötféle teszt-lapot érhettek el az éjszaka honlapján,így aki nem tudott részt venni személye-sen az idõutazásban, az akár otthonról isbeküldhette az amerikai gengszterekrõl,

Klebelsberg Kunó életérõl és munkássá-gáról, a húszas-harmincas évek mozgal-mas kávéházi életérõl vagy AgathaChristie-rõl szóló kvízek megfejtését. A sebesség szerelmesei is megtalálhattáka nekik szóló kérdéseket: a korábban máremlített Automobil motorsport címû fo-lyóirat cikkei nyújtottak segítséget a kvízhelyes megfejtéséhez. De nem csak ahonlapon, hanem a könyvtár egyes hely-színein is felbukkantak a különbözõ szí-nû és témájú kvízlapok, melyek a Nyugatszerzõirõl, Charlie Chaplin életérõl, a ká-véházak világáról, tudományról, techni-kai vívmányokról vagy a korszak min-dennapi életérõl tettek fel érdekfeszítõkérdéseket. A nyerteseket az éjszaka utánkét nappal értesítettük ki, nyereményei-ket pedig a támogatóink által felajánlottajándékokból (bögrék, tollak, pólók, sap-kák, könyvek, aerobic bérlet, uszodai be-lépõjegyek, színházjegy stb.) állítottukössze. A honlapos kvízek megtekinthetõka 2012-es könyvtári éjszaka honlapján(http://sterope.bibl.u-szeged.hu/ejszaka_2012/#rejtveny-ter).


A kvízekhez is kapcsolódó éjszakaitúrákon olvasóink eljuthattak a könyvtármáskor elõlük elzárt területeire. A Nagy-túra keretében olvasótermeinken túl be-mutattuk nekik raktárainkat, a Könyv út-ja túrán megtudhatták az érdeklõdõk,hogy hogyan jut el egy könyv az állo-mánygyarapítástól a feldolgozó osztá-lyon át a kötészeti mûhelyig. Feldolgozókollégáink bemutatták a számítógépesfeldolgozás lényegét, kötészetes munka-társaink a gyakorlatban szemléltették egyelhasznált könyv újrakötését. De akit in-kább az informatika, a számítógépek vi-lága nyûgözött le, az az Informatikai túrakeretében bejuthatott a könyvtár digitali-záló mûhelyébe, a szerverszobába, smegtudhatta, hogy hogyan lehet mûköd-tetni egy ötszáz számítógépbõl álló háló-zatot, egy integrált könyvtári rendszert. A Régi Könyvek Tára már hagyományos-nak számító különleges túrája a Secre-tum-túra, mely mindig az adott történel-mi korhoz illeszkedõ érdekes történelmirejtélyeket, nagy érdeklõdésre számottartó titkokat tár fel. Az idei alkalommalismét három húszas-harmincas évekhezkötõdõ rejtélybe avatták be az érdeklõdõ-ket a Régi Könyvek Tárának munkatár-sai. Az egyik elõadás a trianoni béke-kötés után kirobbant frankhamisítási botrányt leplezte le: az I. világháborúokozta sérelemért Magyarország elsõsor-ban a franciákat tekintette felelõsnek.Hogy Franciaországon bosszút álljanakés egyúttal a revíziós propagandát anya-gilag is támogassák, 1922 és 1925 közöttegy eléggé naiv és kalandor magyar tár-saság ezer frankosok hamisításába kez-dett. Ezt a történetet ismerhették megelõször a kiváncsi érdeklõdõk, majdMata Harinak, a kurtizán kémnõnek tit-

kokkal teli életébe pillanthattak bele. A harmadik elõadás pedig az ún. Tun-guzka-jelenségre próbált magyarázatottalálni: 1908. június 30-án Szibériábanegy olyan jelenségre került sor, amelyetjoggal nevezhetünk a XX. század egyiklegrejtélyesebb eseményének. Jakutföldnyugati határán, a tunguzok által lakottterületen reggel 7 óra 10-kor egy hatal-mas tûzcsóva (más források szerint tûz-gömb) jelent meg az égen, átszáguldott alégkörön, és a földfelszínnel 10-15 fokosszöget alkotva óriási robbanással becsa-pódott (más szemtanúk szerint a talaj fö-lött néhány száz vagy ezer méterrel fel-robbant). Üstökös volt? Gömbvillám?Földönkívüli ûrhajó? Vagy egy rosszulelsült kísérlet? Akik részt vettek ezen atúrán, minden kérdésükre választ kaphat-tak! A könyvtárbemutató vezetések meg-határozott idõpontokban, 20, 21, 22, és23 órakor indultak, s elõzetesen az úgy-nevezett túraasztaloknál lehetett fel-iratkozni rájuk. Akik a nagytúrán résztvettek, annak befejeztével perecjegyetkaptak, melyet beválthattak Róbert bácsikonyhájában.

Könyvtárunk év közben is többszörrendez könyvbörzét, ahol selejtezettkönyveinket árusítjuk, általában kétszázforintos egységáron. Tavaly a könyvtáriéjszakára is szerveztünk ilyen kiárusítást,és sikeresnek bizonyult, így idén is meg-rendeztük ezt az akciót Ponyva (b)iro-dalom címmel. Olvasóink 20 órától válo-gathattak fõként pedagógiai, pszichológi-ai és történelmi témájú könyvekbõl, amíga készlet tartott. A program mottója: Tu-dásán, hogy ne legyen lék, ponyván aszellemi táplálék!

A könyvtári éjszakák alkalmával tájé-koztató csoportunk mindig külön éjsza-


kás honlapot készít, melyen az érdeklõ-dõk tájékozódhatnak a programokról,helyszínekrõl, és ezen keresztül érhetõkel online játékaink is. Az idei honlapegyik fõ menüpontja a Mûsor-tár nevetviselte, ez alatt voltak megtekinthetõk aprogramok, elõadások idõpontokra ésemeletekre lebontva. A másik fõ menü-pont pedig a Rejtvény-tér volt, aholonline kvízjátékaink voltak kitölthetõk.A könyvtári éjszaka weboldalának tech-nikai hátterérõl Szûcs Viktor, a honlapotkészítõ kollégánk, a következõket mond-ta el: „A könyvtári éjszaka honlapjatöbbéves egyedi fejlesztés eredménye.Technikailag egy keretrendszert valósí-tottunk meg, ami alapul szolgál a továbbikönyvtári éjszakai honlapoknak, vagybármilyen más hasonló jellegû, portfolió,bemutató oldal elkészítéséhez. Különvá-lasztottuk a tartalmat és a megjelenítést.A honlap drótvázát a PHP-nyelven írtSmarty sablonrendszer alkotja, lehetõvétéve, hogy bármilyen elrendezést, struk-túrát könnyen, a tartalmat kiszolgáló mo-tor megváltoztatása nélkül megvalósít-sunk. A keretrendszer motorja egy Ajaxtechnológiát használó JavaScript és PHP-nyelven írt egyedi megoldás, ami aszink-ron módon, gyorsan és akadásmentesenszolgálja ki a felhasználó által kért tartal-mat. JavaScript keretrendszerként aPrototypejs és az arra épülõ Scripta-culous könyvtárakat használtuk. Ezekegyrészt biztosítják a böngészõfügget-lenséget, másrészt nagyon sok olyanmegoldást tartalmaznak, amely meg-könnyíti a programozó dolgát, így azokatnem kell kézzel, egyedileg fejleszteni. A programozás során az ingyenes Net-beans integrált fejlesztõkörnyezetet hasz-náltuk. (IDE=Integrated Development

Environment).” A honlap az alábbi címenérhetõ el: http://sterope.bibl.u-szeged.hu/ejszaka_ 2012.

A rendezvény egyik leglátványosabbprogramja kétségkívül a divatbemutatóvolt. Szlogenje: Zöld emprimée ruha,zöld kis bársonykabát, nerc ujjával. Ezazonban nem egy hagyományos ruhabe-mutató volt, hiszen itt a jelentkezõknekmaguknak kellett a húszas-harmincasévek stílusát idézõ toalettet összeállíta-niuk,majd egy verseny keretében komolyszakmai zsûri díjazta a ruhákat és az azo-kat bemutató bátor jelentkezõket. A szak-mai zsûri persze csak részben igaz, hi-szen fõként könyvtáros kollégák és kollé-ganõk pontoztak. A zsûri elnöke viszontTandori Mária volt, a Szegedi Tudo-mányegyetem Újkori Egyetemes Törté-neti Tanszékének oktatója, könyvtárunkfeldolgozó osztályának munkatársnõje,aki többek között az életmód és a divattörténetérõl tart elõadásokat egyetemün-kön. A szebbnél szebb ruhák, nappali ésestélyi viseletek között nehéz volt a vá-lasztás, a zsûrinek az eredetiséget, a ki-egészítõk összhangját és az önállóan el-készített ruhákkal járó munkát is szemelõtt tartva kellett meghoznia a végsõdöntést. Összesen tizenhét jelentkezõ vo-nult végig az átriumon. Voltak a manöke-nek között egyetemi hallgatók és vállal-kozó szellemû könyvtáros kolléganõk is,sõt, még néhány fess fiatalember is felvo-nult sétabottal, girardi kalapban a kifu-tón. A nyertesek végül a szponzoraink által felajánlott ajándékokkal lettek gaz-dagabbak.

Az egyik legkülönlegesebb progra-mot támogatóink közül a Mozaik Kiadószolgáltatta. A könyvtári éjszakára digi-tális tananyagokon alapuló, saját fej-


lesztésû játékokkal készültek, melyeketinteraktív táblán próbálhattak ki a részt-vevõk. A vetélkedõ rendkívül népszerûvolt, felnõttek, fiatalok és gyerekek egy-aránt ismerkedtek az interaktív táblanyújtotta lehetõségekkel. Néhány peda-gógus elhozta az egész osztályát, s a gye-rekek együtt próbáltak válszt adni az ál-talános ismereteket tesztelõ kérdésekre.A sok apróbb jutalom mellett három do-bostorta is gazdára talált a Mozaik jóvol-tából.

Az egyes programok, mûsorok hely-színeit nem csak a sok színes plakát, húszas-harmincas évekbeli magyar reklá-mok, hirdetések, és más díszletek, kiegé-szítõk színesítették, hanem több külön-bözõ ponton tematikus kiállítások ismegtekinthetõk voltak. A földszinti kiál-lítási térben korabeli irodalommal, festé-szettel, filmekkel, színházzal kapcsolatosplakátkiállítás kapott helyet Emlékek út-ján címmel. Zenei gyûjteményünkben le-velekbõl, cikkekbõl, tanulmányokbólvett részletek, valamint fotók segítségé-vel idéztük fel a korszak zenei életénekkét nagy alakját, Bartók Béla és KodályZoltán munkásságát. Ezen kívül voltposzterkiállítás a könyvtár névadója, grófKlebelsberg Kunó tiszteletére, s termé-szetesen megemlékeztünk Szeged egyikbüszkesége, Szent-Györgyi Albert Nobel-díj átvételének hetvenöt éves évforduló-járól is. Keleti gyûjteményünket két kiál-lítás is gazdagította: az egyik a modernTörökország megszületésének állítottemléket, ami az 1919 és 1938 közöttiidõszakra tehetõ. A másik Az ismeretlenBelsõ-Ázsia címet viselte, a múlt századhúszas-harmincas évei alapozták ugyanismeg Ligeti Lajos tudományos pályafutá-sát. E kiváló tudós éppen huszonöt éve

adományozta magánkönyvtárát egyete-münknek, amivel egyrészt megalapozta amai keleti gyûjtemény létét, másrésztnagyban hozzájárult az egyetemen mû-ködõ Altajisztikai Tanszék kutatási felté-teleinek megteremtéséhez. A könyvtártársadalomelméleti gyûjteménye BartókGyörgy professzornak szentelt kiállítást,aki 1921 és 1941 között egyetemünk filo-zófiai intézetét vezette, s tevékenységeszorosan kötõdött a két világháború kö-zötti szegedi egyetemi élethez.

Ötletekben s azok lelkes megvalósítá-sában idén sem volt hiány, s a közel száz-harminc fõs dolgozói gárda is szépen lassan megszokta, hogy az évnek ezen akülönleges estéjén nem a pihenésé a fõ-szerep, de a sikerélmény minden fáradsá-gért kárpótol bennünket. Az éjszakát követõen természetesen megszülettek astatisztikák, archiváltuk a sajtóban rólunkmegjelent híreket, összegeztük az elérteredményeket, megvitattuk az eseménye-ket, s szinte már másnap újult erõvel ter-vezgettük a jövõ évi könyvtári éjszaka le-hetséges témáját. Ez azonban legyenmeglepetés! ■



A Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban,Tatán, februárban tartott TextLib-konfe-rencián elhangzott, hogy milyen hasznoslenne több képzést is tartani azért, hogy arendszer által nyújtott lehetõségeket job-ban meg lehessen ismerni.

Hamarosan meg is jelent a felhívás alevelezõlistákon, miszerint a tatabányaiJózsef Attila Megyei Könyvtár tanfolya-mot szervez. A regisztráció könnyen le-zajlott, Vitéz Veronika minden kérdésrekészségesen válaszolt, és mindenkireodafigyelt a tanfolyam során. A távolabb-ról érkezõknek nagy könnyebbséget je-lentett, hogy a városban az állomások akönyvtár közelében helyezkednek el.

Az elsõ alkalommal letöltöttünk és te-lepítettünk egy kis gyakorló TextLib-adatbázist már korábban feltöltött ada-tokkal, megismerkedtünk a rendszermúltjával, összetevõivel, a mentésekkel,a naplózás menetével és jelentõségével.A résztvevõk folyamatosan kérdezhettek,ha a szóban forgó témával kapcsolatbanvoltak saját tapasztalataik, módszereik. A tanfolyam oktatója, Thék György,igyekezett minden felmerülõ kérdésreválaszolni. A Dunántúl szinte mindenszegletébõl érkeztek kollégák, voltak,akik több órát utaztak oda-vissza azért,hogy részt vehessenek a tanfolyamon, ésvolt fõiskolai hallgató, aki azért jött, mertnagyon érdekelte a rendszer.

A továbbiakban elmélyedtünk azadatbázis kezelésének rejtelmeiben, ami-nek során parancssoros kifejezéseket ishasználtunk, megtudtuk, milyen adatbe-

viteli mezõkkel dolgozhatunk, a rekor-doknak milyen típusai vannak. Kiderült,hogyan is történik az indexelés, mikép-pen lehet javítani, törölni a többször be-került azonos helységneveket, alkotókata kapcsolódó mezõkbõl is, foglalkoztunka jogosultságok megadásával. Kipróbál-tuk, hogyan lehet nyomtatási formátumo-kat létrehozni. Szó volt a MOKKA–ODR(Magyar Országos Közös Katalógus –Országos Dokumentumellátási Rend-szer) rekordfeltöltések kapcsán aHunmarc formátumú fájlok mentésérõl.A gyakorlás során megtudtuk, hogyan le-het elõre megadott feltételekkel keresése-ket lefolytatni (például olvasók adatai-val), akár több lépcsõben.

A tanfolyamon mindig ott volt akönyvtár rendszergazdája, Török Csaba,aki egy alkalommal külön is tartott elõ-adást a szerver kezelésének módjáról(már okostelefonról is képes elérni), és megmutatta az eszközöket, amelyek a TextLib mûködtetését biztosítják. A TIOP-pályázat keretében vásárolt lap-topok rugalmasan használhatók, raktárimunkákhoz is igénybe veszik, és hordoz-hatóságuk révén a tanfolyamhoz is köny-nyen lehetett használni õket.

A könyvtár hétfõnként zárva tart, eze-ken a napokon volt lehetõség tanfolya-mot tartani. Közben egy alkalommal ép-pen árusítást tartottak az állományból tö-rölt kiadványokból, az olvasók részérõlkomoly érdeklõdés mutatkozott rájuk azegész nap folyamán. Egy másik alkalom-mal a gyerekkönyvtár tartott rendezvényt


✒✒ Márky Balázs

Tanfolyam rendszergazdáknak, Tatabánya, 2012. április–május

e - k ö n y v t á r

kisgyermekes családoknak, jó volt látni,ahogy folyamatosan érkeztek babakocsi-val az édesanyák és kisgyermekeik. Azintézményben arculatos tollakkal, naptá-rakkal vártak minket, kávé, meleg tea,aprósütemény mindig elõ volt készítve, akönyvtár logójával ellátott bögrékkel. A könyvtár berendezése egyre szebbé vá-lik, nagyon tetszett az ökosarok, az oda-illõ bútorokkal. A tanfolyamon kívül mégkíváncsi voltam az idõszaki kiadványokkezelésére is, amirõl sikerült is minden

fontosat megtudnom a kollégáktól, akiknagyon segítõkészek voltak.

A négy nap lehetõvé tette, hogy aTextLib integrált könyvtári rendszer általnyújtott lehetõségekkel megismerked-jünk és hasznos ötletekkel gyarapod-junk.

Sokat segített abban, hogy a saját ha-tárainkat megismerjük, hogy eldönthes-sük, milyen beállításokat végezhetünk elmi magunk a rendszerben és mihez kell afejlesztõk segítsége. ■


Országos TextLib rendszergazdai képzés a József Attila Megyei Könyvtárban

A József Attila Megyei Könyvtár és az InfoKer Számítástechnika-alkalmazásiSzövetkezet országos rendszergazdai tanfolyamot hirdetett TextLib integráltkönyvtári rendszert használó könyvtárak számára. A képzésre a József Attila Me-gyei Könyvtárban négy hétfõn, 2012. április 2-ától május 7-éig került sor. Az or-szág számos pontjáról: Zalaegerszegrõl, Bicskérõl, Marcaliból, Tatáról, Paksról,Szombathelyrõl, Székesfehérvárról, Devecserbõl érkeztek rendszergazdák, akikérdeklõdtek Thék György, az InfoKer munkatársa, egy alkalommal pedig kollé-gánk, Török Csaba rendszergazda elõadása iránt.

A képzés tematikájában szerepelt a TextLib telepítése, felújítása, üzemeltetéseés a rendszergazda feladatai windowsos vagy linuxos környezetben, szervergépe-ken, illetve a munkaállomásokon.

A tanfolyamon szerzett élményeirõl Márky Balázs, a székesfehérvári Vörös-marty Mihály Megyei Könyvtár munkatársa és Molnár András, a Nyugat-magyar-országi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ mesterképzéses hallgatója számoltbe. (Külön köszönet értük! – a szerk.)

Az ingyenes tanfolyamsorozat folytatódik a József Attila Megyei Könyvtár-ban. A következõ kurzusra június 18-án, 25-én és július 2-án, valamint 9-én, minda négy nap tíz órától kerül sor. Jelentkezésre és a további tanfolyamokra történõelõzetes regisztrációra ezen a címen van lehetõség:

http://www.jamk.hu/jelentkezes_textlib_2012_06/

Fõként TextLibet használó könyvtárakból várjuk az új jelentkezõket!

A rendszergazdai tanfolyam az általános programhasználattal nem foglalkozik,hanem azt kiindulópontnak tekinti.

Érdeklõdni Vitéz Veronikánál a [email protected] e-mail címen vagy a 06 34/513-674-es telefonszámon lehet.


A rendszergazdáknak szervezett tanfo-lyam alapvetõen a TextLib könyvtári in-tegrált rendszert alkalmazó könyvtárakmunkatársai számára hivatott részlete-sebb információt szolgáltatni a rendszer-gazdai feladatokról. A fenti kategóriábólmindössze én jelentettem kivételt, hiszenegyelõre nem könyvtárban dolgozom, aNyugat-magyarországi Egyetem, SavariaEgyetemi Központ, informatikus könyv-táros szak mesterképzéses hallgatója va-gyok. A képzésemhez tartozó gyakorla-tok során már több integrált rendszert issikerült megismernem, azonban a Text-Libet még korábban nem használtam.Könyvtárszakos hallgatóként úgy gondo-lom, hogy a meglévõ ismereteket folya-matosan bõvíteni kell, hiszen a sokolda-lúság és a széles látókör napjainkbanalapvetõ elvárás a szakmában, ezért döntöttem a tanfolyamon való részvételmellett.

Az integrált rendszer mellett a tatabá-nyai megyei könyvtár is újdonságot je-lentett számomra, hiszen még nem voltszerencsém megismerkedni vele. Magátaz intézményt talán a város legjobb, leg-megfelelõbb részén építették fel. Tömeg-közlekedéssel gyakorlatilag bárhonnankönnyen elérhetõ. A könyvtár mellett ta-lálható park nyugalma pedig külön han-gulatot teremt a kultúra fellegvárának. Azépület kissé zordon külseje azonban le-nyûgözõ belsõt takar. A kedves olvasó-kat, érdeklõdõket pedig már a bejáratnálegy érintõképernyõs információs felületfogadja. Számomra rendkívül szimpati-kus ez a modern megoldás. A könyvtárjelmondata, a „Nyitottak vagyunk”, tehát

találó – nyitottak a modern technológiaés a felhasználók irányába is! Ezt követõ-en már nem is tûnt olyan meglepõnek abelsõ elrendezés. A hatalmas üvegfelüle-teknek köszönhetõen a bejutó természe-tes fény élettel tölti meg a belsõ teret. A folyóiratolvasó megyei könyvtárhozméltó állománnyal rendelkezik, a sza-badpolcos könyvállomány esetében pe-dig ötletes kiemeléseket alkalmaz az in-tézmény. Ráadásul a könyvtár számítás-technikai arzenálja is irigylésre méltó amagyarországi könyvtárak számára.

A környezet tehát minden szempont-ból kiváló volt a tanfolyam megrendezé-sére. Az oktatás összesen négy hétfõi napot érintett, április 2-ai kezdéssel. A hasznos ismereteket az InfoKer Szö-vetkezet képviseletében Thék György ad-ta át. Az elsõ alkalom magától értetõdõenrövid bemutatkozással vette kezdetét. Eztkövetõen a TextLib integrált rendszer le-hetõségeivel és képességeivel ismerked-tünk meg, elõször természetesen csak el-méletben.

A rövid TextLib-történeti áttekintõután pontos képet kaphattunk a rendszerkészleteinek tartalmáról, a különbözõösszefüggésekrõl és a jogosultságokról.A hardver-, softver- és hálózati rendszer-igények mellett a www, MOKKA,z39.50, tlmsg modulokról informálód-hattunk. Az elméleti alapok után a gya-korlat ösvényére léptünk. Elsõ lépéskénta telepítés és a felújítás következett. A délután folyamán az üzemeltetés téma-köre került középpontba a mentés, a nap-lózás és az adatbázis-ellenõrzés aspektu-sából. A szerver mellett természetesen a

✒✒ Molnár András

TextLib rendszergazdai tanfolyam

munkaállomásokról, kliensekrõl is esettszó.

A második alkalommal foglalkoztunka hibaüzenetekkel, log-fájlokkal és a hi-baelhárítással. Szó esett a parancsso-ros programokról, és közülük eggyel (w-drefch.exe) részletesen is foglalkoz-tunk. Szembesültünk a bibliográfiai re-kordok importja során azzal, hogy azegyes besorolási rekordok sokszorozód-nak, éppen ezért ennek a problémának agyors és hatékony orvoslásával is megis-merkedtünk. A fent említett programmaltöröltük a fölösleges besorolási rekordo-kat és természetesen a rájuk irányuló hi-vatkozásokat is, és megtartottuk a leg-jobbnak választottakat. Az adatbázisrólmegszerzett alapvetõ ismereteink elmé-lyítése végett elkezdtük részletesebbenvizsgálni az adatbázis szerkezetét, ponto-sabban az adatfájlokat, rekordtípusokat,kapcsolati típusokat, indextípusokat.

A harmadik hétfõn a Linux szerverkörnyezetét ismerhettük meg Török Csa-ba, a tatabányai megyei könyvtár rend-szergazdája tolmácsolásában. Ennek oka,hogy a jelenlegi, linuxos TextLib szerverkihasználja az operációs rendszer adta le-hetõségeket, ami számos elõnnyel jár.Betekintést nyerhettünk a linuxos paran-csokba és könyvtárszerkezetbe, a leg-fontosabb config fájlokba. További adatbázis-manipuláló paranccsal is talál-koztunk, és az adatbázis szerkezetét is sikerült teljesen kielemeznünk. Miveltöbben is leltározás elé néznek, kiemelttémaként foglalkoztunk a felvetéssel.

Az utolsó találkozás volt a legössze-tettebb, hiszen a már elsajátított ismere-tek alkalmazása mellett rengeteg felada-tot terveztünk el a munkaállomáson.Kezdésként a különféle alapadatok –

könyvtár adatai, dolgozók adatai, állo-mány, olvasói kategóriák – beállításávaltöltöttük az idõt. Ezek után a rendszer-eszközök használata és létrehozása kö-vetkezett, konkrétabban a nyomtatási ésrendezési formátum, a statisztikai bontá-sok, projekció. Különféle keresõkérdéseklétrehozásával kiemelten is foglalkoz-tunk. A TextLib rendszerben lehetõségvan a keresõnyelv használatára. Enneksegítségével lehet a bonyolult keresõkér-déseket megfogalmazni. A nyelv lehetõ-séget ad keresésre az indexeken, halma-zok projektálására, szûkítésére, valamintlehetõvé teszi halmazmûveletek elvégzé-sét is. Folytattuk a már elõzõ alkalommalmegemlített leltározást is, így a gyakor-latba is sikerült átültetni a folyamat lépé-seit.

Természetesen négy nap nem elégegy összetett rendszer teljes megismeré-sére, de az egyes folyamatok megértésé-hez, az integrált rendszer szerkezeténekmegismeréséhez kiváló. Minden egyestanfolyami napra csak pozitívan tudokvisszagondolni, egyrészt a tatabányaimegyei könyvtár kollégáinak szívélyesvendéglátása, másrészt pedig a jó hangu-lat okán. Úgy érzem, most is rengeteghasznos információval tudtam gyarapíta-ni a meglévõ tudásom. ■


2012. június 21-én 17 órakor nyílt meg a grófBánffy Miklós karikatúráiból és illusztrációibólösszeállított kamara-kiállítás a Nemzeti Erek-lyetér melletti folyosószakaszon.

A kiállítás része annak az Országos SzínháziMúzeum és Intézet által megszervezett vándor-kiállítás-sorozatnak, amely Bánffy Miklós(1873. Kolozsvár–1950. Budapest) mûvészpá-lyáját állítja középpontba. Az Erdély és Magyar-ország történelmét, kultúrtörténetét, képzõmû-vészeti és irodalmi életét is alapvetõen befolyá-soló rendkívül sokoldalú ember egyaránt voltszínházi intendáns, díszlet- és jelmeztervezõ,író, grafikus, politikus és irodalomszervezõ.

E páratlan gazdagságú és méltatlanul elfele-dett életmû egy része látható az OSZK kamara-kiállításán, amely elsõsorban az 1922-es geno-vai nemzetközi gazdasági konferenciára reflek-táló (vö.: 1921–1922-ben Bánffy Miklós a Beth-len-kormány külügyminisztere), valamint a BenMyll álnéven publikált Bánffy-karikatúrákatmutatja be.

A kiállítás 2012. július 16-ig látogatható aNemzeti Ereklyetér melletti folyosószakaszon, akönyvtár nyitvatartási idejében.

Látogatók részére a belépõjegy ára 400 Ft. Beiratkozott olvasóknak a belépés díjtalan.


Tu d j o n r ó l a

Bánffy Miklós karikatúrái és illusztrációi az OSZK kamara-kiállításában

Helsinki Könyvvásár

A 2012. október 25. és 28. közötti nagyszabá-sú Helsinki Könyvvásár idei meghívottja Ma-gyarország lesz. A könyvvásárt minden évbenmintegy ötezer diák látogatja szervezett formá-ban.A vásáron a vendégország-státust öt éve vezet-ték be, a kiemelt ország nagy hangsúlyt és fi-gyelmet kap.

Forrás: Közkapcsolatok. A Külügyminisztérium Elektronikus Hírlevele

Civileknek. 8. évfolyam 2. szám

Magyar író könyvbemutatója a Kongresszusi Könyvtárban

2012. június 13-án a Kongresz-szusi Könyvtár Madison Épüle-tében Krasznahorkai Lászlótart könyvbemutatót az 1985-ben írt Sátántangó címû mûvé-rõl, melynek Szirtes György ál-tal angolra fordított kiadása2012 márciusában jelent megaz S. Fischer Verlag és aCanada Penguin Book kiadógondozásában, Satan-tango

címmel. A bemutatón szó esik a magyar iroda-lom mai helyzetérõl is.Krasznahorkai Lászlót potenciális Nobel-dí-jasként említi a The New Yorker 2011. július 4-ei számában James Wood kritikus, a Madnessand Civilization. The Very Strange Fictions ofLászló Krasznahorkai címmel közölt írásában.

Forrás: Nyugati Hírlevél Közzétette: Haraszti Katalin

Elkobzott könyveket adna vissza a berlini könyvtár

A világhálón keresik a nácik által elvett köny-vek jogos tulajdonosait. Az intézmény araubgut.zlb.de honlapon tett közzé adatbankot,amelyben a kérdéses könyvekrõl nyújt majd

részletes tájékoztatást. „Még ha nincs is jelen-tõs anyagi értékük, emléktárgyként felbecsül-hetetlenek a holokauszt túlélõinek és a meg-gyilkoltak hozzátartozóinak” – fogalmazottcsütörtökön Annette Gerlach, a központi éstartományi könyvtár gyûjteményét felügyelõvezetõ.

A nácik számtalan könyvet és egész könyvtá-rakat koboztak el az üldözött zsidóktól 1933 és1945 között. Csak a központi könyvtárba többmint kétszázezer „gyanús” kötet került, ebbõl4500 már felkerült az adatbázisba.Az internetes állományban az érdeklõdõk le-hetséges nyomok – többek közt aláírások,ajánlások és pecsétek – alapján keresgélhetneka könyvek között.

Forrás: dehir.hu

Ifjúsági könyvtár nyílt a Városi Könyvtár alagsorában

A klubként is üzemelõ könyvtárrészt a 83. ün-nepi könyvhét keretén belül avatták fel péntekdélelõtt a ceglédi Városi Könyvtár alagsorában.Az elsõsorban a középiskolás korosztályt meg-célzó létesítmény az olvasáson kívül egyébszórakozási lehetõségekkel is várja az érdeklõ-dõ fiatalokat.Az ifjúsági könyvtár gondolata külföldi példákalapján már évekkel ezelõtt megfogant. Az újkönyvtár megvalósulásához a Nemzeti Kultu-rális Alapon kívül a város önkormányzata, akönyvtár alapítványa, valamint helyi vállalko-zók is hozzájárultak.A könyvtár elsõ író-olvasó találkozójának ven-dége Varró Dániel költõ volt, aki tapasztalatainkívül néhány verséti is megosztott az egybe-gyûlt középiskolásokkal.

Forrás: infocegled.hu



Barati LillaMiskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum, Miskolc

Csengõdi ErikaSZTE Klebelsberg-könyvtár, Szeged

Csulákné Angyal KatalinInformatikai és Könyvtári Szövetség, Budapest

Darvassi Andrea KamillaBartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest

Egri KrisztinaFõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára, Budapest

Kiss ZsuzsannaSZTE Klebelsberg-könyvtár, Szeged

Lencsés Ákos KSH Könyvtár, Budapest

Marton ÁdámKSH, Budapest

Márky BalázsVörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár

Molnár AndrásNyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, informatikus könyvtáros szak

Rózsa DávidKSH Könyvtár, Budapest

Sebõk Ferencné KSH Könyvtár, Budapest

Szabóné Búr GabriellaKSH Könyvtár, Budapest

Júniusi lapszámunk szerzõi

Dátum

VII. 12–14.

IX. 26.

X. 12.

X. 1–7.

Hely

Gyõr

Bp., OIK

Bp., OIK

országosan

Rendezvény

Az MKE 44. vándorgyûlése

Idegen nyelvû gyûjtemények és szolgáltatásaik – szakmai konferencia

Katolikus kultúrpalotából idegen nyelvûkönyvtár – 115 éves az OIK épülete

Összefogás hete

Rendezõ intézmény

MKE

OIK

OIK

IKSZ

Információ

vandorgyules.sze.hu

www.oik.hu

www.oik.hu

[email protected]

Eseménynaptár, 2012

KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ/LAPXXIV. évf. 2012. 6. szám

Kiadja az Informatikai és Könyvtári Szövetség

a Nemzeti Erõforrás Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

Felelõs kiadó: Fodor PéterFõszerkesztõ: Fülöp Ágnes ([email protected])

Nyomdai elõkészítés: Tóth János

Szerkesztõség:1827 Budapest, Budavári Palota F épület

Tel./fax: 331-1398

Megjelenik évente tizenkétszer A megrendelõknek befizetési csekket vagy számlát küldünk

Egy szám ára 520 Ft Éves elõfizetési díj áfával és postaköltséggel együtt 6200 FtNyugdíjasoknak és könyvtár szakos hallgatóknak 2600 Ft

HU-ISSN 0865-1329

www.epa.oszk.hu/[email protected]

Készült az Inkart Kft. nyomdájábanFelelõs vezetõ: Somogyi Sándorné

EMBERI ERÕFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Documents

06 2012 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - OSZKepa.oszk.hu/.../EPA00365_Konyvtari_levelezo_lap_2012_06.pdf · 2012. 9. 28. · Review. 2012. Vol. 90. Spec. no. 15. (A Statisztikai Szemle