1 BEVEZETÉS - mogyorod.asp.lgov.humogyorod.asp.lgov.hu/sites/mogyorod/files/imce/kornyezetved_prg.pdfvárosi életkörülmények nem javulnak, sőt a környezeti elemek állapota

Mogyoród Környezetvédelmi Programja

1

1 BEVEZETÉS

Az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy a városok népessége egyre nő,

ugyanakkor a vidéki élet is egyre urbanizáltabbá válik, a lakott területek egyre inkább

koncentrálódnak. A háztartások növekvő mennyiségű, környezetet terhelő hulladéka,

a motorizáció, a zöld felületek eltűnése, a területpazarló fejlesztések mind fokozódó

problémát jelentenek, melyek megoldására érdemi lépések még nem történtek. A

városi életkörülmények nem javulnak, sőt a környezeti elemek állapota tovább rom-

lik, az emberi települések és környezetük ökológiai egyensúlya napjainkra egyre in-

kább felbomlik. Az egészséges környezet beszűkülése a jövő nemzedékeinek létfel-

tételeit is veszélyezteti.

A főváros agglomerációjában az egészségesebb, nyugodtabb környezet iránti igény

tömeges kiköltözéseket gerjeszt, melyek megterhelik a városkörnyéki településeket.

Ezzel a feladattal Mogyoródnak is meg kell birkóznia.

Egyre elkerülhetetlenebb feladattá válik tehát a települések környezetének védelme,

használatának szabályozása.

A települések minőségének megóvásáért a szubszidiaritás (minden problémát azon

a szinten kell kezelni, ahol a kezelés leginkább hatásos) értelmében elsősorban a

helyi önkormányzatok a felelősek. A 1995. évi LIII. törvény előírja feladatként az ön-

kormányzatok számára önálló települési környezetvédelmi program készítését. A

program a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a

település rendezési terveivel összhangban készül, melyet a képviselő testület hagy

jóvá.

1.1 A program készítésének alapvető lépései

Első lépésként áttanulmányoztuk a program szempontjából lényeges jogszabályokat,

majd áttekintettük azokat a már elkészült főbb terveket, programokat, melyekben

Mogyoród Környezetvédelmi Koncepciójára vonatkozó elvek, irányvonalak lettek le-

fektetve. Így többek között:

• az első és második Nemzeti Környezetvédelmi Programot,

• az Országos Területrendezési Tervet,


2

• és a Térségi Hulladékgazdálkodási Pilot-programot.

Ezután következett a jelenlegi állapot felmérése, mely során felkerestük a jelentő-

sebb ipari üzemeket, cégeket, az oktatási intézményeket. A széleskörű társadalmi

részvét biztosítása érdekében beszélgetést folytattunk a civil szervezetek képviselői-

vel is.

Nem kvóta szerinti kérdőíves felméréssel a lakosságot is közvetlenül bevontuk a

programkészítésébe.

Kikértük a Mogyoródra vonatkozó adatokat szakmai szervezetektől, szakhatóságok-

tól, szolgáltatóktól és a Környezetvédelmi Felügyelőségtől.

Mogyoród helyzetéből és a múltjából adódóan néhány lehetséges szennyező forrást

kiemelten kell vizsgálni, így többek között

• Budapest agglomerációs hatása,

• a települést ketté szelő M3-as autópálya,

• Az 1986-ban átadott Hungaroring Forma 1-es versenypálya,

• Egis Gyógyszergyár régi égetője,

• A Chinoin Gyógyszergyár Mogyoródra szállított és elhelyezett szennyezett ta-

laja,

• külterületen található két földdel letakart szemétdepónia

• számos működő és felhagyott kavics- és homokbánya.

Az előző pontokban említett lehetséges szennyező források jelentőségét tovább nö-

veli a Mogyoródtól néhány kilométerre található, a környék ivóvízellátásában nagy

szerepet játszó fóti ivóvízbázis.

A fenti tényezők ismeretében méréseket végeztünk, amely részben a felszín alatti

vizek, részben a Mogyoródi patak állapotára irányult.

Mindezen információk birtokában meghatároztuk a környezetvédelmi célokat, fenn-

tartani vagy elérni kívánt állapotokat.

Meghatároztuk a lehetséges lépéseket, a felelősök, résztvevők, a programok kezdé-

sének és befejezésének időpontjának kijelölésével.

A program készítése során folyamatosan tartottuk a kapcsolatot az önkormányzattal,

valamint helyi környezetet jól ismerő személyekkel.


3

2 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

JOGSZABÁLYI HÁTTERE

Ma hazánkban az Alkotmány ad keretet az önkormányzatoknak a környezetvédelem

területén végzendő kötelezettségeikhez:

18.§. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges

környezethez.

70/D.§. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb

szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmé-

nyek és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával,

valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait ma alapvetően a következő törvé-

nyek határozzák meg:

• az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról,

• az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről,

• az 1995. évi XLII. törvény a települési szilárd és folyékony hulladékokkal

kapcsolatos közszolgáltatások alapvető szabályairól,

• az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,

• a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról.

Az önkormányzati törvény a környezetvédelmi feladatok közül csak az egységes

ivóvíz ellátásáról rendelkezik. A környezetvédelmi törvény rendelkezéseinek egy

része megismétli, összegzi az önkormányzati feladat és hatáskörök egy részét, anél-

kül, hogy bármilyen eligazítást vagy értelmezést adna. Azonban felvetődik két új fel-

adat és hatáskör is:

A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a telepü-

lés rendezési terveivel összhangban illetékességi területére önálló települési környe-

zetvédelmi programot dolgoz ki, melyet a képviselő testület hagy jóvá.

Az önkormányzat elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén és arról


4

szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.

A két feladat kiegészíti egymást, hiszen a környezetvédelmi program is felméri bizo-

nyos mélységben a környezet állapotát és erről is tájékoztatni kell a lakosságot.

2.1 Az 1991. évi XX. Törvény – A helyi önkormányzatok és szerveik, fel-

adat- és hatásköréről

Környezet- és természetvédelem

85. § (1) A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe

tartozik:

a) a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása;

b) a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemu-

tatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás;

c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása;

d) csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő

létesítmény körül;

e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása;

f) védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi köve-

telmények megállapítása;

g) rendelettel rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv)

megállapítása;

h) az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott

légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítása;

i) az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás.

(2) A polgármester (főpolgármester) környezetvédelmi és természetvédelmi feladat-

körébe, illetőleg államigazgatási hatósági hatáskörébe tartozik:

a) a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) kidolgoz-

tatása;

b) szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű

zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozása, felfüggesztése, illetőleg feloldása;

c) a légszennyezést okozó, szolgáltató és/vagy termelő tevékenységet ellátó létesít-

mények üzemeltetőinek más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára köte-

lezése, a tevékenységnek időleges korlátozása vagy felfüggesztése;

d) a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett természeti te-

rületet veszélyeztető tevékenység legfeljebb három hónapra történő megtiltása, és a


5

tilalom legfeljebb 30 nappal történő meghosszabbítása;

e) a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység 30 napig

terjedő időtartamra való megtiltása, és a tilalom 30 nappal történő meghosszabbítá-

sa;

f) a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére

történő kötelezés, valamint a közlekedés és a tartózkodás korlátozása.

(3) A jegyző környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörét a Kormány ren-

deletben állapítja meg.

2.2 1995. évi LIII.törvény – A környezet védelmének általános szabályai-

ról

A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai

46.§.

(1) A települési önkormányzat … a környezet védelme érdekében

biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a

hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével

összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot

dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;

c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki,

illetőleg határozatot hoz;

d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más ön-

kormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;

e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség sze-

rint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;

f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elő-

segíti a környezeti állapot javítását.

47.§.

(1) A … települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:

a. a települési környezet tisztasága,

b. a csapadékvíz-elvezetés,

c. a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás,

d. kommunális hulladékkezelés,

e. a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés,


6

kiskereskedelem) eredetű zaj, rezgés- és légszennyezés elleni védelem,

f. a helyi közlekedésszervezés,

g. az ivóvízellátás,

h. az energiagazdálkodás,

i. a zöldterület-gazdálkodás,

j. a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a

környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és

előírásait.

(2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi program-

ban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figye-

lemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség sze-

rint – de legalább kétévente – felülvizsgálja.

Az 1995. évi LIII. törvény 48 § (1) bekezdése a más jogszabályokban előírtakról na-

gyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat szabhat meg.

Az önkormányzatok kötelesek környezetvédelmi alapot létrehozni, az alap más célra

nem használható. Az alapról a képviselő testület évente a költségvetési rendelet el-

fogadásával egyidejűleg határoz.

Az alap az alábbi bevételekből tevődik össze:

Felügyelőségek által a települési önkormányzat területén kiszabott bírságok össze-

gének 30%-a.

Díjak és járulékok, melyeket külön törvény szabályoz (mely még nem jelent meg).

Az önkormányzat által erre a célra elkülönített összeg.

Egyéb bevételek, támogatások.

A program készítése során még figyelembe vettük a következő jogszabályokat és

tanulmányokat:

• A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program a 2003-2008. közötti időszakra

• Térségi Hulladékgazdálkodási Pilot-program (2001)

• Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

• Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram

• Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program


7

3 KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS HELYI

SZABÁLYOZÁS

3.1 Mogyoród településrendezési terve és helyi építési szabályzata

A rendezési tervet és építési szabályzatot 2002-ben készítette a Pestterv Tervező

Iroda a mogyoródi önkormányzat megbízására.

A település szerkezeti terv általános előírásai közt szerepel, hogy minden

területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a

környezetvédelmi előírásokat. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és vé-

gezni, hogy a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze

elő. A környezetszennyezést, károsítást meg kell előzni, a meglévő ártalmakat és

szennyezéseket pedig megszűntetni, vagy legalább enyhíteni.

A település szerkezeti terv főbb környezetvédelmi vonatkozású rendelkezései:

• A kommunális hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén

szervezett gyűjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. A

település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakása, kezelése

tilos. A felhagyott vagy engedély nélküli hulladéklerakót rekultiválni kell. A föld-

területeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultiváci-

ója szükséges.

• Védeni kell a vízfolyásokat, felszíni vizeket.

• A levegőtisztaság és zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és

betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. A közlekedési eredetű lég-

szennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a

forgalom szabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősá-

vokat kell telepíteni. A meglévő, helyhez kötött légszennyező- és zajforrások

esetében technológiai-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával kell

megszüntetni a határérték feletti szennyeződést.

• A mezőgazdálkodási területeken biztosítani kell a tanyagazdálkodás lehető-

ségeit. Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és

erdőterületeken talajvédő gazdálkodást kell folytatni. Gondoskodni kell a köz-

és dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról. Törekedni


8

kell magasabb ökológiai értékű, vagyis erdő, rét-legelő, nádas területek kiala-

kítására.

• Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát. A közterületi parkolókat

fásítva kell kialakítani.

• A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jog-

szabályokban és tervekben előírt környezetvédelmi jellegű adatszolgáltatási

kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni.

• Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő

környezetterhelési adatokat (pl.: légszennyező pontforrások emissziós értékei,

szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok, stb), ezek felhasználá-

sával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását.

• A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvé-

delmi támogatások megszervezése érdekében települési környezetvédelmi

alapot hozhat létre az önkormányzat.

A helyi építési szabályzat környezetvédelmi vonatkozású rendelkezései:

• Általános előírás, hogy új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg

kell követelni a hatásvizsgálati tanulmányt.

• A lakó, vagy településközponti, illetve természetvédelmi terület határától mért

500 m-es védőtávolságon belül települési környezetet zavaró, szennyező te-

vékenység nem folytatható. A település közigazgatási területe levegőtisztasá-

gi- védelmi szempontból a védett I. kategóriába, zajvédelem szempontjából a

védett kategóriába tartozik. Lég-, illetve zajszennyezést okozó létesítmények-

nél meg kell szüntetni a határértéket meghaladó terheléseket.

• Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontja-

it.

• Véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani és a

telepítéshez a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

A rendelkezések mindegyike a környezetvédelem valós céljait szolgálja, gyakorlati

megvalósításuk azonban - főként anyagi források hiányában - még várat magára.

2003 közepén a képviselő testület egy új településfejlesztési koncepciót fogadott el.

E miatt szükségessé vált a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot

is módosítani.

A módosítás lényege:


9

Az új OTÉK jelkulcsnak megfelelő átszerkesztés.

A külső és belső közlekedési rendszer fejlesztése.(M0-M3 összekötő út kér-

dése, elkerülő úthálózat, belső úthálózat kialakítása, forgalomcsillapító zónák meg-

határozása)

A volt zártkertek egy részének későbbi lakóterületi, vagy üdülőterületi átsoro-

lásának lehetővé tétele.(Kakukk hegyi, Tavasz utcai)

Vállalkozási területek további növelése.

A HUNGARORING bővítését a településrendezési tervbe át kell venni.

Az erdészet hozzájárulása esetén a Berek-tetőn a korábbi erdőterületi besoro-

lás helyett kertgazdasági mezőgazdasági területi besorolást kell alkalmazni.

A módosítás következményeként a beépítés kiterjed, ami a természetes környezet

területi arányának csökkenésével jár. A település még nagyobb mértékű szétterülé-

sével növekedni fognak a közlekedési igények, pedig már most is egy kiadós séta

eljutni a település bármely végéből a központba.

A területhasználat rendezettebbé válik, mert a volt zártkerteket a tulajdonosok mos-

tantól hivatalosan is belterületként használhatják, így szabályozva a telekalakítást és

a beépítési lehetőségeket.

A 2004-es módosításában szabályozzák a zöldfelületek kialakítását, kiegészítik a

vízvédelmi szabályokat, módosítják a temető és a dögkút védőtávolságát és csatol-

ják "A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok" jegyzékét.

A településrendezési terv környezetvédelemmel kapcsolatos tervkészítési, jogalkotá-

si, tárgyi és személyi feltételek közül még sok nem valósult meg:

• Pénzügyi forrás hiányában még nem készült el a település vízrendezési terve.

Hiányzik a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke, a települési hul-

ladékgazdálkodási rendelet, a fakivágást és pótlást szabályozó rendelet és a

helyi értékvédelmi rendelet.

• Az önkormányzat 2004-ben helyezte hatályon kívül az önkormányzati

környezetvédelmi alapot.

• A szennyezett területek (Chinoin és Gödöllő által lerakott hulladék) rekultivá-

ciója még nem valósult meg.

• Közlekedési eredetű légszennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében

valódi lépések nem történtek, az önkormányzat és az Állami Autópálya Kezelő


10

Részvénytársaság nem tud közös nevezőre jutni.

• A természetes környezet védelme, a véderdők kialakulása helyett folyamatos

belterületbe vonásoknak lehettünk tanúi. A rendezési terv nem tárja fel és

elemzi ezen változások környezeti hatásait.

Az ipari létesítmények környezetvédelmi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségei

nincsenek betartatva. Az érdekelt szakhatóságoktól nem kérik meg a települést érin-

tő környezetterhelési adatokat, így az önkormányzat nem ismeri a település környe-

zeti állapotát, és annak változását.

3.2 A település meglévő önkormányzati rendeletei

A közterületek tisztaságáról és egyes helyi közszolgáltatások igénybevételéről

szóló 1/2003. számú rendelet szabályozza a települési szilárd hulladék kezelését. A

hulladék összegyűjtésével, elszállításával és elhelyezésével az önkormányzat a

Csömöri székhelyű Kupac Bt.-t bízza meg. A kijelölt lerakó a KER-HU Kft. csömöri

telepe. A rendelet gondoskodik a közterületek tisztántartásáról és a szennyvíz elszál-

lításáról is, megszabva a lakók, ingatlantulajdonosok kötelezettségeit.

16/2000. számú rendelet az állattartást szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed a

gazdasági haszonállatok-, az eb- és macskatartás szabályaira.

A parlagfű visszaszorításáról szóló 10/2003. számú rendelet kötelezi az ingatlantu-

lajdonosokat illetve bérlőket arra, hogy területük virágzó parlagfűtől mentesen tart-

sák.

A 2/2004. számú rendelettel 2004-ben az önkormányzati környezetvédelmi alap-

ról szóló 1996.-ban alkotott rendeletet hatályon kívül helyezték.


11

4 A MOGYORÓDIAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA

A helyi környezetvédelmi program megvalósításának az alapja az ott élő emberek,

azok saját környezetükkel való kapcsolata, környezettudatos magatartásuk. Ezért

első lépésként a környezetvédelmi program és a hulladékgazdálkodási terv része-

ként 2004. március 11.-én és 12-én a lakosság helyi környezettel kapcsolatos véle-

ményének, javaslatainak megismerése érdekében kérdőíves felmérést végeztünk. A

következőkre voltunk kíváncsiak:

Melyek azok a környezeti problémák, szennyező tényezők, szennyezett területek,

melyeket a helyiek ismernek, jelentősnek tartanak.

Milyenek a vásárlási szokásaik, illetve mit tesznek a keletkező hulladékkal.

Milyenek tartják a jelenlegi szemétszállítást és hogyan fogadnák a szelektív gyűjtés

bevezetését (akkor még nem voltak kirakva a szelektív kukák).

Ismernek-e illegális lerakókat, illetve az önkormányzat helyében mit tennének a hul-

ladékok okozta szennyezés elkerüléséért.

Részt vettek-e már valamilyen környezetvédelmi akcióban és milyen helyi civil szer-

vezeteket ismernek.

A program készítése során elsősorban a környezeti problémákkal kapcsolatos infor-

mációkat használtuk fel, míg a kérdőív második részének elemzése a hulladékgaz-

dálkodási tervben szerepel majd.

A felmérés lebonyolítása kérdőíves módszerrel történt. A teljes felmérést képező

minta 100 db megválaszolt, értékelhető kérdőív volt.

A kérdőív reprezentativitásának szempontjai az alábbiak voltak:

• utca-lakos arány,

• a település területi lefedése.

Nem volt szempont a nemek aránya, az életkor, a jövedelem és a végzettség.

A megkérdezettek 48 %-a nő; 54%-uk rendelkezik középfokú és 19%-uk felsőfokú

végzettséggel; 42%-uk 24-45, 27%-uk 45-60 év közötti, 23%-uk 60 év feletti, 6%-uk

8 és 18, 4 %-uk pedig 18 és 24 év közötti.


12

4.1 Jelentős és ismert környezeti problémák, szennyező tényezők,

szennyezett területek

A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb embert a közlekedés okozta levegőszennye-

zés és zajterhelés zavarja (40%), ami érthető, ismerve a Fóti, Gödöllői út forgalmát

és az autópálya által okozott állandó alapzajt. Másodikként legtöbben az illegális hul-

ladéklerakást (33%) jelölték meg, ami az egész agglomerációban jellemző, sokszor

nem is a helyiek okozzák, hanem a fővárosiak szabadulnak meg könnyebb úton a

szemetüktől. Külön kell foglalkozni a rekultiválatlan bányagödrökkel, amelyek ideális

helyet jelentenek nagy mennyiségű hulladék illegális lerakására. Az, hogy a harma-

dik helyre a lakosság által termelt hulladék (17%) került, a környezettudatosság fej-

lődését mutatja, az emberek érzékelik az általuk termelt hulladékmennyiség növeke-

désének problémáját (4.1-1. ábra).

Meglepő módon a megkérdezettek 50%-a se szennyező tényezőt, se szennyezet

területet nem ismer. Az igennel válaszolók szennyező tényezőként főként a közleke-

dést, az illegális lerakókat és az Egis égetőjét emelték ki, szennyezett területként

pedig az erdőket, a Mogyoródi patakot, a Berektetőt, a Kerek tó környékét és az Egis

környékét jelölték meg.

Helyi védelemre érdemes területet is 50% tudott megemlíteni: a Somlyót, Kakukkhe-

gyet, Berektetőt, a Kerek tavat, a Mogyoródi patakot, a pincéket és a régi lakóháza-

kat.


13

Ipar okozta levegő- és

zajszennyezés4%

Illegálisan lerakott

hulladék33%

Közlekedés okozta

levegő- és zajterhelés40%

Lakosság által termelt

hulladék 17%

Mezőgazdaság okozta

talaj- és talajvízszennyezés

1%

Szennyvíz kibocsátás

5%

4.1-1. ábra Legfontosabb környezeti problémák Mogyoródon


14

4.2 Részvétel a környezetvédelmi akciókban, a helyi civil szervezetek

Kíváncsiak voltunk, hogy az évek óta szervezett szemétszedési akciókon mennyien

vesznek részt, ebből arra is következtethetünk, hogy mennyire környezettudatosak a

helyiek. 30%-uk részt vett már ilyen kezdeményezésben, viszont helyi civil szerveze-

tet csak 13%-uk ismert (Pisokmályi Kertbarát, Községünkért Mogyoródért Alapítvány,

Nőegylet), tehát valószínű, hogy szóban többen ügybuzgóak, mint a valóságban.

4-1. kép A gyűjtőszigetekre még számos nem oda való hulladék kerül, főleg hétvé-

géken


15

5 TERMÉSZETES KÖRNYEZET BEMUTATÁSA

5.1 A település elhelyezkedése

Mogyoród település Pest megye területén, Budapesttől 18 km-re az M3-as autópálya

mentén, a Cserhát délnyugati nyúlványát képező Gödöllői-dombság kistáj É-Ny-i ré-

szén helyezkedik el. Gépjárművel megközelíthető még a 3-as főútról, valamint Fót és

Szada irányából, vagy HÉV-vel a budapesti Örs vezér térről illetve Gödöllőről. Köz-

vetlen határos települések: Fót, Gödöllő, Csomád, Csömör, Kerepes, Szada és Ve-

resegyház.

5.2 Településrészek

A település legrégebbi része, az Ófalu, magas domboktól (Berek-tető 266 m, Somlyó

hegy 310 m, Juhállás 250 m) körülzárt K-Ny irányú, mély völgyben, a falun átfolyó

Mogyoródi patak két oldalán fekszik. Itt találhatjuk a település valódi építészeti érté-

keit: a pincesort és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkeket, bár már ez a

terület is kezd kertvárosias karakterűvé válni.

A központi belterület É-D-i irányban középtájon, az M3-as által, míg K-Ny-i irányban

szintén középtájon, a Budapest, Gödöllő közötti HÉV vonallal kettéosztva található. A

gazdasági területek a közlekedési adottságokhoz és az ellátási igényekhez alkal-

mazkodva alakultak ki településszerte elszórtan. A közintézmények a településköz-

pont környezetében centrálisan helyezkednek el. A központi belterületen kisebb-

nagyobb zöldfelületekkel, közparkokkal találkozunk. ÉK-n, D-n erdőterületeket talá-

lunk, a régi zártkerteket pedig Ny-on, É-on és K-en. A mostani rendezési terv módo-

sítása a volt zártkertek nagy részét belterületbe vonja.

Közigazgatási területe: 3446 ha.

5.3 Talajtani adottságok

A kistájra jellemző a 130 és 344 m közti tengerszintfeletti magasság, É-on közepes

(300 m-es tetőszintű), D-en (200 m átlagmagasságú), enyhén DK felé lejtő önálló

dombvidék. A kistájat Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra ÉNy-i csapású, sakktáblaszerűen

összetöredezett és különböző mértékben kiemelkedett dombsági, ÉNy-i peremén


16

kipreparált karbonátos felszínek jellemzik.

A határ nyugati része a szomszédos Pesti hordalékkúp-síkságra enyhén lejt. A dél-

nyugati részén a Duna V. számú alsópleisztocén teraszának kavicsos maradványai

figyelhetők meg. A területet egykoron beborította a pannóniai beltó, amelynek üledé-

kei a harmadkor végi és negyedkor eleji hegységképződés során kiemelkedtek. A

később rárakódott jégkorszaki löszt és löszös homokot, a külső erők lepusztítottak, s

felszínre hozták a régebbi keményebb és ellenállóbb rétegeket. Így található sok he-

lyen az oligocén szürke agyag, a miocén márga és a pliocén édesvízi mészkő és

homokkő. Ezeken a rétegeken a határ nagyobb részében az agyagbemosódásos

barna erdőtalaj az uralkodó, csupán a nyugati részen kerül túlsúlyba, a gyengébb

termőképességű, Ramann-féle erdőtalaj. A településén jellemző barnaföldek vízgaz-

dálkodás szempontjából igen nagy víznyelésű és vízvezető képességűek, gyenge a

víztározó képesség, valamint igen gyengén víztartó talajok. Gyengén savanyú kém-

hatás a jellemző. A talajok termőréteg-vastagsága a településen és környékén na-

gyobb, mint 100 cm. A Mogyoródi-patak mentén a nyers holocéni réti talaj a jellemző.

A lejtésviszonyoknak megfelelően, a talajerózió az északi, északkeleti részeken

számottevő, máshol közepes és kismértékű.

5.3.1 A településre jellemző talajtípus ismertetése

A kistájban a lejtősödésnek megfelelően barnaföldek és csernozjom barna erdőtala-

jok együttesen a terület 96%-át borítják.

Mogyoród településre a glaciális és alluviális üledékeken képződött barnaföld

(Ramann-féle barnaerdőtalaj) a jellemző.

Barnaföld jellemzői

A barna földekre jellemző a humuszosodás, valamint a kilugzás, továbbá az erőteljes

agyagosodás és a gyenge savanyodás. A kilugzási és felhalmozódási szint agyagtar-

talma közötti különbség, a két szint agyagtartalmának hányadosában kifejezve, nem

haladja meg az 1,2-et. A barnaföldek kilugzási szintje, a humuszos A-szint általában

20-30 cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás vagy szemcsés, kémhatása

gyengén savanyú vagy semleges. A mikroszerkezeti kép az agyag és a humusz szo-

ros kapcsolatát mutatja.

A felhalmozódási szint barna, vöröses árnyalatú. Szerkezete szemcsés vagy diós. A

kémhatás gyengén savanyú vagy semleges, a savanyúsági értékek kicsinyek. A telí-


17

tettség 60%-nál nagyobb. A vasvegyületektől a mikroszkópos kép vörösesbarna szí-

nű.

A felhalmozódási szint éles határral különül el. Ebben az esetben a talajképző kőzet

felső 30-40 cm-ében a szénsavas mész akkumulációja figyelhető meg.

A barnaföldek vízgazdálkodása kedvező. Vízáteresztő képessége közepes,

víztartóképessége jó. A tápanyag-ellátottsága is kedvező, és a nem erodált szelvé-

nyekben mind nitrogén-, mind foszfortartalom közepes, a káliellátottság pedig jó.

Három altípust különítünk el: a típusos, a visszameszeződött és a mélyben

kovárványos barnaföldet.

A homokos alapkőzeten kialakult barnaföldeket változatszinten rozsdabarna erdőta-

lajoknak nevezzük.

A kistájban a barnaföldek nagyobb hányada homokon képződött, emiatt vízgazdál-

kodási tulajdonságaik, kisebb humusztartalmuk miatt is kedvezőtlenebb (VII.), mint a

löszön kialakult barnaföldeké, amelyek az V. termékenységi kategóriába sorolhatók.

Mogyoród településén jellemző barnaföldek vízgazdálkodás szempontjából igen

nagy víznyelésű és vízvezető képességűek, gyenge a víztározó képesség, valamint

igen gyengén víztartó talajok. Gyengén savanyú kémhatás a jellemző.

A talajok termőréteg-vastagsága (kő, kavics, talajvíz) a településen és környékén,

nagyobb mint 100 cm.


18

5.3-1. ábra Gödöllői-dombság kistáj, Mogyoród település

5.4 Felszín alatti vizek

A talajvíz csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m mélyen

helyezkedik el. A dombságok mélyén fekvő talajvíz már a rétegvízhez számítható. A

talajvíz mennyisége fajlagosan csekély. Egységesen kalcium-magnézium-hidrogén-

karbonátos jellegű, mérsékelten kemény és szulfátszegény. Itt még a nitrát sem kon-

centrálódott. A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli. Víz-

hozamuk mérsékelt. Közepesen kemények és vasasak. A készletkihasználás meg-

haladja a 80%-ot. A községek nagyobb részének közműves vízellátása van. A tele-

pülés jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület

övezetébe tartozik. A település Fóti határában az EGIS Gyógyszergyár által égetett


19

veszélyes hulladék okoz talajvízszennyezést. A kárenyhítés jelenleg is tart. A Mátyás

király utca végében található a Chinoin és Gödöllő városa által lerakott hulladék, a

talaj és talajvíz állapota itt nem ismert, potenciális veszélyforrás, amire a jövőben

figyelni kell.

5.5 Felszíni vizek

A falu határában, a Csikvölgyi-forrásból, pár méteres oligocén homokkőfal alól ered,

a 13,5 km hosszúságú Mogyoródi-patak. A patak vizét táplálja a Kútvölgyi- és a

Hármaskúti-forrás, amelynek medre a Basabereknél, a Kerektónál, a Kisvizeknél

tóvá szélesedett. A Mogyoródi-patak vizét a falu nyugati részén, a vízhiány pótlására

felduzzasztották. A község területe a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő te-

rületének övezetébe tartozik.

5-1. kép A Mogyoródi patak forrásvidéke

5.6 Éghajlat

Az éghajlat mérsékelten meleg és mérsékelten száraz: az évi napfénytartalom1900-

1950 óra/év, az évi középhőmérséklet 9,7 ˚C, a csapadékösszeg éves átlaga 600

mm, a vegetációs időben 320-340 mm, az uralkodó szélirány északnyugati. (Pest

megye kézikönyve)


20

5.7 Élőhelyek, természetes környezet

A település közigazgatási határán belül elhelyezkedő természeti értékben gazdag

területek a következők:

5.7.1 A Mogyoródi patak és környéke

Természetközeli, sőt teljesen természetesnek tűnő szakasz. A patak a meder mé-

lyén, meredek partoldalak között helyezkedik el; hossz- és keresztszelvény mentén

változatos: az alsó, szélesebb részen kimondottan meanderező szakaszok figyelhe-

tők meg a rájuk jellemző formakinccsel (épülő és pusztuló part). A kis és nagyvízi

meder jól beágyazott, mély és széles, fákkal biztosított.

A mederanyag a mogyoródi belterületi szakaszon nagyobb szemcseméretű, a torko-

lati szakaszig homok; növényi törmelék alig jellemző.

Kísérő fás vegetáció elsősorban akácból (Robinia pseudoacacia) és zöld juharból

(Acer negundo) áll; a keresztszelvényt nem szűkítik le. Alsó szakaszon szintén ide-

genhonos lágyszárú fajok foltjai helyezkednek el (süntök – Echinocystis lobata, óriás

japán keserűfű – Reynuotria japonica).

A közvetlen környezet a belterületen lakott, másutt mezőgazdasági használatban

van.

Csatlakozó medrek a felső mogyoródi szakaszon találhatóak, ill. a fóti szakaszon

kisebb határárkok és egyéb vízfolyások szállítanak vizet a patakba.

Az utakról lefolyó csapadékvíz tisztítatlanul kerül a patakba, valószínűleg az autópá-

lyáról kerül a legtöbb szennyező anyag a vízbe. Az egész patak mentén gondot je-

lent az illegális szemétlerakás, a belterületen a telkek egész a patakig nyúlnak és

gyakran előfordul, hogy a tulajdonosok ide hordják a szemetet.


21

5-1. és 5-2. kép Mogyoródi patak Fót felöli szakasza

A fóti szakasz szabályozatlan, ami manapság már ritkaság. Jelenleg van folyamat-

ban a terület helyi védelemre jelölése. Veszélyezteti a szakaszt, hogy a talajvíz

szennyeződésre hivatkozva átminősítették a területet mezőgazdasági övezetből ke-

reskedelmi, szolgáltató övezetbe. A betelepülő vállalkozásokat ellenőrizve a patak

védelmére ezek után fokozottan kell majd felügyelni.

5.7.2 További értékes élőhelyek

• Somlyó és a Gyertyános, melegkedvelő tölgyesekkel és pusztafüves lejtő-

sztyeppekkel.

• Haraszti erdő. Telepített erdő, gyertyános és cseres tölgyesekkel.

• Nagyhomok, egy pusztai tölgyes maradvánnyal, nyílt évelő homokpuszta.

• Homokpusztarét, a belterület É-K-i határában.

• Nyílt évelő homokpuszta.

• Kerek tó feletti magassásos ligeterdő.

5.7.3 Ex lege védett területek

• Álom-hegyi-tó, mely lápterület.

• A folytatása, mely láp és mocsár.

• Sikáros, mely védett lápterület.


22

Álom-hegyi-tó

A terület mintegy 1500 m-re található a szadai réttől. Csapadékos időszakban ala-

csony vízborítás is található. A nedvességre utal az itt élő széleslevelű gyapjúsás

(Europhorium latifolium) és a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). Egyéb fontosabb

növények:

• Dianthus superbus

• Epipactis palustris

• Parnassia palustris

• Veratrum album

5.7.4 Natura 2000 és ökológiai hálózat

A Natura 2000 hálózat az európai jelentőségű védett területek hálózata, amelyet a

tagországok az Európai Unió Madárvédelmi Irányelve (Birds Directive 79/409/EEC)

és Élőhelyvédelmi Irányelve (Habitats Directive 92/43/EEC) alapján jelölnek ki.

A két irányelv alapján kijelölt ún. Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges

Természetmegőrzési Területek rendszere együtt alkotja a Natura 2000 természetvé-

delmi hálózatot. A tagországok emellett kötelesek felállítani az irányelvek megvaló-

sulását elősegítő intézményrendszert is.

A magyarországi területek feltérképezése már befejeződött, hamarosan pedig kor-

mányrendelet védi ezeket, meghatározva kezelésük szabályait.

A készülő kormányrendelet ösztönzi és szabályozza a fenntartható fejlődés céljaival

összeegyeztethető természethasználatot, illetve korlátozza vagy tiltja a Natura 2000

területek elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes beavatkozá-

sokat, beruházásokat.

További fontos eleme a szabályozásnak, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak

engedélyezési, szakhatósági és hatósági feladat- és hatásköröket teremt a Natura

2000 területekre.

Natura 2000 által védelemre jelölt területek:

• Nagyhomok.

• Sikáros.

• Álomhegy-tó.


23

A megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek sem lehetnek

elszigetelt egységek, mivel kis kiterjedésük miatt nem biztosíthatják hosszú távon a

populációk fennmaradását, nem akadályozhatják meg a fajok további eltűnését.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökoló-

giai struktúrában kell értékelni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek össze-

kapcsolódhassanak. Ennek megvalósítására tervezték meg az ökológiai hálózatot.

Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrend-

be is beépült.

Az ökológiai hálózattal kapcsolatos rendelkezéseket, utalásokat tartalmaznak a kö-

vetkező jogszabályok:

• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. §)

• 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13.,

19. és 22. §-ok)

• 132/2003. XII. 11. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról

• 46/1999. (III.18) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint

a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról

(6. §)

• Az ökológiai hálózat funkcionális elemei a magterületek, ökológiai folyosók,

pufferterületek és a rehabilitációs területek.

Ökológiai hálózat elemeiként Mogyoródon kijelölt területek:

• A Mogyoródi-patak.

• Sikáros.

• Álomhegy-tó.

• Gyertyános, Somlyó.


24

5.8 Összefoglalás

Mogyoród Pest megye területén, Budapesttől 18 km-re az M3-as autópálya mentén

Gödöllői-dombság kistáj É-Ny-i részén helyezkedik el. A település legrégebbi része,

az Ófalu, itt találjuk a település valódi építészeti értékeit: a pincesort és a zárt sorú,

részben fésűs beépítésű lakótelkeket. Sajnos az Ófalu kezdi elveszíteni hagyomá-

nyos építészeti karakterét, az újabb településrészek kertvárosias jellegűek.

A határ nagyobb részében a barna erdőtalaj és a homoktalajok az uralkodóak. A lej-

tésviszonyok miatt a talajerózió az északi, északkeleti részeken számottevő, máshol

közepes és kismértékű. A település jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti

vízminőség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területé-

nek övezetébe tartozik.

Az éghajlat mérsékelten meleg és mérsékelten száraz.

A falu határában, a Csíkvölgyi-forrásból ered a Mogyoródi-patak. A patak Mogyoród

és Fót közti szakasza természetközeli, sőt teljesen természetesnek tűnő szakasz.

Természeti értékben gazdag területek még a Somlyó, a Gyertyános, Haraszti erdő, a

Nagyhomok, a Homokpusztarét, a Kerek tó feletti magassásos ligeterdő. A települé-

sen ex lege védelmet élvező területeket is találunk és a Natura 2000 Különleges Ma-

dárvédelmi Területei és Természetmegőrzési Területei közé és az Ökológiai Háló-

zatba is besoroltak Mogyoródi természetes élőhelyeket.


25

6 ÖNÁLLÓ TELEPÜLÉSI HATÓTÉNYEZŐK ÁLLAPOTA

6.1 Hulladékgazdálkodás

6.1.1 Települési szilárd hulladékok kezelése

A lakosság hulladékát a csömöri Kupac Fuvarozó és Szolgáltató Bt. gyűjti össze és

szállítja el heti egy alkalommal, a szerződés jelenleg egy évre szól. A lakosok az

élelmiszerüzletekben tudják megvenni a Mogyoród feliratú zsákokat, amiket csütör-

tök reggel gyűjt össze a Kupac Bt. autója. A szállítást egy 12 éves M.A.N. 26.-291

típusú, tömörítős, univerzális hátfalú géppel végzik. Az összegyűjtött szemét még

aznap a Csömöri lerakóba kerül.

A Csömöri lerakót a Ker-Hu üzemelteti. 2001 óta működik a depónia, 2002. január

óta, egy kisebb megszakítással (2002 második félévében a VÜSZI végezte a sze-

métszállítást, a hulladék máshová került) a mogyoródi lakossági hulladékot ide szál-

lítják (6.1-1. táblázat). A lerakónak összesen 1,8 millió m3-re van kapacitása, ebből

eddig 100.000 m3-t használtak ki.

6.1-1. táblázat Mogyoródról a KER-HU Kft. telepére érkező lakossági szilárd hul-

ladék

2002. 2003. 2004. hónap tonna Január 19,24 65,62 65,06 Február 0,00 37,60 48,94 Március 21,10 53,86 52,54 Április 40,34 55,02 154,08** Május 137,75** 93,66** - Június 55,14 58,24 - Július 0,00* 83,82 - Augusztus 0,00* 77,90 - Szeptember 0,00* 43,12 - Október 0,00* 70,14 - November 0,00* 54,00 - December 0,00* 44,84 - *: VÜSZI Kht. (Gödöllő) gyűjtötte össze és szállította el saját kezelésében lévő tele-

pére (Ökör-telek)

**: lomtalanítás miatt magasabb


26

A szelektív gyűjtés

2004. április 19-én öt (5) helyszínre helyeztek ki összesen 18 darab 1,1 m3-es hulla-

dékgyűjtőt. A fajtánkénti gyűjtésről tájékoztatnak a konténereken lévő feliratok, és a

konténerek színei. (A nemzetközi szokásoknak megfelelően: kék = papír; sárga =

műanyag; szürke = fém; barna/zöld = zöldhulladék.)

A Ker-Hu Kft. és az Öko-Pannon Kht. együttműködésének köszönhetően lakossági

szelektív hulladékgyűjtő szigetek találhatók az alábbi helyeken, ahol a lakosság az

összegyűjtött papír, műanyag, fém, illetve zöldhulladékot díjmentesen a megfelelő

hulladékgyűjtő tartályokba helyezheti (6.1-2. táblázat).

6.1-2. táblázat Mogyoród területén található szelektív gyűjtők elhelyezke-

dése

Hulladékfajták: Papír Műanyag Fém Zöld HÉV állomás (Egri ingatlan) X X X X Bocskai és Széchenyi út X X X X Fóti-Mátyás király út (buszvégállomás) X X X Fóti út-Rózsa utca (virágüzlet mellett) X X X Béke út, tér (régi mozi előtt) X X X X

Az összegyűjtött hulladékot tovább értékesítik, míg zöldhulladék komposztálásra ke-

rül a Ker-Hu Kft. saját komposztáló telepén.

Lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok

Az elmúlt években két alkalommal a Palota Kft. gyűjtőjáratban több mint 2 tonna ve-

szélyes hulladékot gyűjtött össze (6.1-3. táblázat)


27

6.1-3. táblázat Mogyoródi veszélyes hulladék gyűjtés adatai 2002-ben és 2003-

ban

Hulladék tipusa 2002. 05. 11. 2003. 05. 11. Fáradt olaj 300 kg 700 kg Akkumulátor 700 kg 700 kg Festékes hulladék 600 kg 350 kg Olajos hulladék 150 kg 50 kg Gyógyszer 10 kg 30 kg Növényvédőszer 150 kg 100 kg Üveg 500 kg Fénycső 30 kg Elem 5 kg Elektronikai hulladék 150 kg Összesen 2410 kg 2115 kg

6.1.2 Szennyvízelvezetés és kezelés

A település 2003-ig nem rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. A keletkezett

szennyvizet az ingatlanok telkein zömmel elszikkasztották, illetve zárt szennyvíztáro-

ló medencékben tartották, melyekből a szennyvizet szippantó kocsikkal a kijelölt le-

ürítő helyre szállították. A gondot az jelenti, hogy a zárt szennyvíztározó medencék

gyakran nem vízzáróak, belőlük a szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajvízbe

kerül, ami a talaj, hosszabb távon a rétegvizek elszennyeződését, elnitrátosodását

okozhatja. Még nagyobb problémát jelent a szennyvizek ásott kutakba való beveze-

tése, mert ezzel a mélyebb vízadó rétegeket szennyezhetik.

Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítését 2003-ban kezdték

meg, a kivitelező az OMS-Hungária Kft. Az átadásra május 20.-án kerül sor, május

30.-ig próbaüzemben működik a rendszer. A település nagy részén gravitációs csa-

tornát (200 mm átmérővel) építenek ki, néhány utcában nyomóvezetékek (63-163

mm átmérővel,) gyűjtik össze a szennyvizet. Az elvezetett szennyvizek a rendszer

végátemelőjéből egy nyomóvezetéken keresztül a Fóti csatornarendszerbe, majd

azon keresztül a Dunakeszi szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a vizet megtisztít-

ják. A DMRV Rt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telep eleveniszapos technológiá-

val működik, a város déli részén található. Itt tisztítják jelenleg Göd, Dunakeszi és

Fót szennyvizét.

A telep kapacitása 6000m3/d, amelyet leterheltség miatt intenzifikálással bővítenek

7000m3/d-re. A tisztított szennyvíz először az Óceán árokba, majd végül a Dunába

kerül.


28

6.1.3 Dögkút

A település dögkútja az önkormányzat tulajdona. Az elpusztult tetemeket előírás sze-

rint csak az állatorvos vagy az önkormányzat viheti oda. Engedéllyel az állatorvos

gyógyászati eszközöket is elhelyez benne és a Hungaroring alatt a büfékből esetle-

gesen elkobzott eladhatatlan élelmiszerek is ide kerülnek. Gondot jelent, hogy nincs

szerződés az önkormányzat és az állatorvos közt, így a feltételek, kötelezettségek

nincsenek pontosan rögzítve.

A kút körülbelül 10 éve működik. A terület eredetileg be volt kerítve, de a kerítést el-

lopták, sőt előfordult, hogy a lakatot is levágták. A kút maga egy 6 méter mély, 5 mé-

ter átmérőjű betonteknő, elméletileg így zárt rendszert alkot, és egy 5 m˛ alapterületű

épület védi. Telítettsége 60-70%-os. Legutóbb 4 éve volt fertőtlenítve.

6.2 Ivóvízellátás

A vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a hálózat szinte 100%-osra kiépített. A vízellátó

hálózat a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. (DMRV Rt.) Balparti Regionális Rend-

szerének része, a vízellátást az Rt. biztosítja. A rendszer több mint 30 település víz-

ellátását biztosítja. A települést a Regionális Vízműtől átvett vízzel, valamint a fóti

vízbázisról látják le.

Mogyoródon három nyomászóna üzemel. Az úgynevezett alapzóna a regionális

rendszerről kap közvetlen betáplálást, a hálózati nyomást itt a 250 mł-es ellennyomó

tározó biztosítja. A település délkeleti, magasabban fekvő részein üzemel az un. déli

nyomászóna, itt a hálózati víznyomást nyomásfokozó szivattyúk alkalmazásával biz-

tosítják. A harmadik nyomászóna az úgynevezett Hungaroring zóna, amelyben a

víznyomást a regionális tározók vízszintje határozza meg.

A regionális vezeték Mogyoród belterületén keresztül van megépítve, átmérője NÁ

400-as. Mogyoród minden utcájában megépült a vízvezeték, általában körvezetékes

rendszerrel, a külterületek felé kifutó utcáknál vannak ágvezetékek is, melyekben

pangó vizes állapotok alakulhatnak ki.

A hálózat vezetékei általában NÁ 100-as és NÁ 150-es átmérőjűek, csak a regionális

vezeték belterületi szakasza NÁ 400-as méretű. A vezetékek anyaga zömmel

KMPVC, kisebb részben azbesztcement.


29

Az új fejlesztési területek vízigényének ellátásához a meglévő zónák fejlesztésére

van szükség, mellette új zóna, illetve esetleg zónák kialakítására. Az építendő új há-

lózat a meglévőhöz való csatlakozási pontjainak kijelölésére a meglévő rendszer hid-

raulikai felülvizsgálatát kell elvégezni.

6.2-1. táblázat Ivóvíz vízminőségi adatai

Vízmintavétel he-lye

Fót. 2×500+1000 m3-es medence

Gödöllő. 2×3000 m3-es medence

Dunakeszi gh. össz. kevert kime-

nő Vízmintavétel ideje 2004. 01. 26. 2004. 04. 16. 0,38 Összes aktív klór (mg/l)

<0,1 <0,1 0,54

pH 7,4 7,4 7,4 Fajl. el. vezetőképesség (µS/cm)

554 590 544

Kém. oxigénigény KOIps (mg/l)

0,6 0,3 0,8

Ammónium (mg/l) <0,05 <0,05 <0,05 Nitrit (mg/l) <0,01 0,02 <0,01 Nitrát (mg/l) 25 19,4 27 Összes keménység CaO (mg/l)

167 170 150

Karbonát kemény-ség CaO (mg/l)

132 148 106

Lugosság (mmol/l) 4,7 5,3 3,8 Klorid (mg/l) 25 31 29 Vas (mg/l) <0,02 <0,02 <0,02 Mangán (mg/l) 0,07 <0,02 <0,02

Vezetékes ivóvíz ellátásba kapcsolt lakások száma:

Állandó fogyasztó: 1517 + 126 (Parkfalu)

Idényfogyasztó: 891 + 57 (Parkfalu)

Gazdálkodói: 73 + 34 (Parkfalu)

A lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége 2003. év: 308.394 m³

Egységára 2003. év: 168 Ft/m³ + ÁFA

2004. év: 181 Ft/m³ + ÁFA

Közületi célra átadott víz mennyisége 2003. év: 73.524 m³

Egységára: 2003. év: 168 Ft/m³ + ÁFA

2004. év: 181 Ft/m³ + ÁFA

Elvezetett szennyvíz mennyisége 2003. év: 26.566 m³

Egységára 2003. év: 250 Ft/m³ + ÁFA

2004. év: 210 Ft/m³ + ÁFA


30

6.3 Csapadékvíz elvezetés

A településen két vízgyűjtő fogadja be az érkező csapadékot. A település legna-

gyobb része a Mogyoródi patak völgyében fekszik, a csapadékot ez a vízfolyás és

mellékágai szállítják a Dunába. Mogyoród keleti részei a Sződrákosi patak vízgyűjtő-

jére esnek, a víz innen is a Dunába kerül. A két patak társulati kezelésű vízfolyás, a

mellékágak önkormányzati kezelésűek. A vízfolyások medrei növényzettel borítottak,

jellemző sok helyen a feliszaposodás.

Az utcákon főként burkolatlan, nyílt árkokat találunk, egyik vagy mindkét oldalon.

Ezek a vizet jól-rosszul elvezetik, szikkasztják. Sok keskeny utcában egyáltalán nincs

megoldva a csapadékelvezetés. Esős időben az utak is erodálódnak, és gondot okoz

a nagy mennyiségű hordalék. A belterületi határok mentén a külterületi dombokról

lefolyó vizek ellen az övárok rendszer csak részlegesen épült ki. A meredek, homo-

kos szerkezetű domboldalakon lezúduló csapadék jelentős eróziós munkát végez.

A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a burkolt felületek aránya

tovább nő, tehát ezek a gondok megfelelő kezelés nélkül súlyosbodni fognak.

6.4 Zaj és rezgés

A településen jelentős gondot okoz a közlekedési eredetű zajszennyezés. Kiemelt

szennyezőforrás a belterületet kettévágó autópálya, a Pest Megyei Állami Közútke-

zelő Kht. (PEMÁK) kezelésében lévő Gödöllői és Fóti út, mely jelentős átmenő forga-

lommal terhelt és a Hungaroring.

A rezgést főként a közlekedés okozza.

6.5 Közlekedés

A település területén fontos, országos jelentőségű közlekedési létesítmények vannak

(belterületen áthalad az M3-as autópálya (6.5-2. táblázat), igazgatási területén

található a Hungaroring), azonban a község úttal viszonylag mégis rosszul ellátott.


31

6.5-1. táblázat Mogyoródon áthaladó utak napi átlagos forgalma 2002-ben

Közút száma 21.01. 21.01.

szelvény (km) 8+000

21.109. szelvény (km)

11+000 összes forgalom (j/nap) 6079 7312 4032 összes motoros forgalom 6020 7276 4010 összes tehergépkocsi 666 792 475 személygépkocsi 4312 4963 2802 Autóbusz 54 57 18 tehergépkocsi (összes) 664 492 475 tehergépkocsi (nyerges) 53 72 49

Ezek a létesítmények inkább terhére vannak a településnek. Az autópálya zaj- és

légszennyezést okoz és elvágja a települést. A versenypálya viszont évenként egy-

szer alig elviselhető túlterhelést okoz, azonban ez az egy alkalom nem ad egész év-

ben megélhetést a falu lakóinak. Mogyoród nem tudta kihasználni a Hungaroring

nyújtotta lehetőségeket. A cég és az önkormányzat közt nem tudott kialakulni konst-

ruktív együttműködés.

A Mogyoródot ért terhelést tovább növelte az 1998-ban bevezetett autópálya díjasí-

tása, amely következtében az áthaladó forgalom többszörösére nőtt, jóval nagyobb,

mint amelyet az út és környezete elbír (6.5-1. táblázat)

A községtől délre eső településekkel nincs Mogyoródnak közvetlen úthálózati kap-

csolata. A Budapesti Agglomerációs Területrendezési Tervben ezt a problémát már

orvosolják és ez a településrendezési tervbe is bekerül.


32

6.5-2. táblázat Átlagos napi forgalmi adatok az M3-as autópályán (1006 állomás,

28+700 szelvény Gödöllő II.)

2002 2003 Személygépkocsi 17458 23648 Tehergépkocsi (pótkocsis) 307 334 Tehergépkocsi (nyerges) 1222 1592 Busz 498 483 Speciális 2 19 Összes forgalom (j/nap) 26823 29642

6.6 Energiagazdálkodás

A települést vezetéken keresztül villamos energiával és földgázzal látják el.

A villamosenergia szolgáltatója az ELMŰ Rt. Észak-Pesti Üzletigazgatósághoz tarto-

zó Dunakeszi Kirendeltség. Az ellátás bázisai a Gödöllői és a Dunakeszi 120/20 kV-

os alállomás, amelyek betáplálása az országos 120 kV-os hálózat Kőbánya-Lőrinci

Mátrai erőmű illetve a Göd-Dunakeszi közötti kétrendszerű 120 kV-os vezetékről ki-

épített bekötésével biztosított.

Mogyoród külterületén, a belterülettől nyugatra, délnyugat-északkelet irányban átha-

lad két - a Zuglói alállomást és a Gagarin erőművet összekötő - 220 kV-os szabad-

vezeték hálózat nyomvonala, valamint észak-nyugat és dél-keleti irányban egy - Gödi

alállomást az Albertirsai alállomással összekötő - 400 kV-os szabadvezeték hálózat

nyomvonala.

A településhez legközelebb eső alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték háló-

zatok táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait. A településen a 20

kV-os ellátás zömmel szabadvezetékes, csak nagyon rövid szakaszon üzemel föld-

kábel. A település ellátást szolgáló transzformátor állomások oszlopállomások. A

fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik köz-

vetlen a fogyasztói igények kielégítése.

A település közvilágítása szinte mindenhol a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira

szerelt lámpafejjel történik. A megvilágítás minimális mértékű, csak a közlekedés

biztonságát szolgálja.


33

A település fejlesztésével párhuzamosan várható a villamosenergia igény növekedé-

se, melyet hosszútávon majd kezelni kell.

A település déli oldalán kelet-nyugat irányban áthalad a Zsámbok-Alag NÁ 800-as

nagynyomású gerinc földgázvezeték. A földgázellátás szolgáltatója a TIGÁZ Rt. A

gázellátás bázisa a Gödöllői gázátadó állomás, amely az országos nagynyomású

földgáz alaphálózatról táplálkozik. A gázátadó állomásról induló NÁ 160-as

nagyközépnyomású vezeték szállítja a gázt Mogyoródra. A település keleti szélén

található a gázfogadó és a nyomáscsökkentő. A nyomásszabályozótól épült ki a te-

lepülés középnyomású elosztású hálózata. A településen belül a gázelosztás közép-

nyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi

nyomásszabályzókkal történik. Az egyedi nyomásszabályzókat általában az előker-

tekben helyezték el vagy esetleg a ház falára szerelve.

A település nagytávlatban várható többlet földgázigénye 5500 Nmł/h. Az új igények

kielégítésére célszerű új gázátadó állomást létesíteni és onnan egy új NÁ 200-as

nagyközépnyomású gerincvezetéket építeni.

6.7 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

Mogyoródra jellemzőek homoktalajok, egy részük kötöttebb. 17 aranykorona alattiak,

sok 10 alatt van. A talajvíz mélyen van, kevés a fúrt kút. A belvíz nem jellemző a te-

rületre.

A településen mezőgazdaságból élők száma kevés, a főfoglalkozású termelők szá-

ma 2-3.

Legjelentősebb a szőlőtermesztés, több termelő foglalkozik vele, főként mogyoródi-

ak, összesen 110-115 ha területen. A szőlők az Észak-Magyarországi régióhoz tar-

toznak, a Gyöngyösi Hegyközségi tanácshoz. A szőlő nagy részét borászati cégek

vásárolják fel, csak néhány termelő dolgozza fel és értékesíti saját maga.

Szántóföldi növénytermesztés kisebb és nagyobb területeken is folyik. Főként gabo-

naféléket, kukoricát, napraforgót termesztenek.

A településen bikahízlalással, csirkekeltetetéssel foglalkoznak még. 1-2 családnál

tartanak tehenet.

ÉK-en, D-en erdőterületek találunk, melyek egyértelműen javítják a lakott területek

környezetminőségét, Ny-on, É-on és K-en zártkerteket.


34

6.8 Épített környezet állapota

Mogyoród spontán nőtt település, amely tervezett településrészekkel is rendelkezik.

A hagyományos településközpont az Ófalu, mely a Mogyoródi patak két oldalán fek-

szik. Itt találhatjuk a településre jellemző hagyományos építészeti karaktert: a pince-

sort és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkeket. Mint az egész országban,

Mogyoródra is jellemző az értékpusztulás, fokozatosan elveszíti az egyedi építészeti

jellegét hordozó épületállományát.

A fiatal épületállományra karakterszegénység jellemző. Az újonnan kialakuló lakóte-

rületek az urbanizálódás miatt kertvárosias jelleget mutatnak.

A volt zártkertek beépítése gyenge mind esztétikájában, mind minőségében.

Régészeti védelem alatt áll a Klastromhegy (273 helyrajzi számú építési telek). Or-

szágos műemlékvédelmi védettséget élvez a Nepomuki Szent János szobor, mely

barokk stílusban készült a XVIII. században (87 helyrajzi szám alatt) és az 1770-ben,

barokk stílusban épült Kálvária (87 helyrajzi szám alatt).

6.9 Szennyezett területek

6.9.1 Az Egis Gyógyszergyár Rt. felhagyott mogyoródi égetőjének te-

rületén lévő talaj- és talajvíz szennyezés

Az érintett terület a Mogyoród-Fót közötti műút Észak-keleti oldalán, Mogyoród köz-

igazgatási határán belül, a lakott területtől kb. 300 m-re található. A helyszíntől Dél-

nyugati irányban, kb. 400 m-re Fót felé folyik a Mogyoródi patak, Nyugatra kb. 1200

m-re található a fóti I. számú vízbázis (a Fóti Vízmű) termelőkútja. Az egykori tufabá-

nya udvarán kiképzett két gödörben 1962-től 1980-ig folyt a hulladékégetés.

A terület főként illékony szerves vegyületekkel szennyeződött: benzol, toluol, etil-

benzol, xilol (BTEX vegyületek), klórbenzol, kloroform, 1,2-diklóretán (VOCI vegyüle-

tek), dietoxi-metán, etil-acetát, tetrahidro-furán, glikol éterek, propanol származékok

kerültek a talajba.

1982-83-ban 9 darab talajvíz mintavételezésre alkalmas figyelőkutat létesítettek a

területen. A mérésekből kiderült, hogy a szennyezőanyag Dél-nyugati irányban 250-

300 métere terjedt, túljutott a Fót-Mogyoródi út vonalán, de nem jutott el a patakig.

1998-99-ben további 19 kút készült. A negyedévenként végzett mérésekből kiderült,

hogy csak a talajvízzel átjárt zónában mérhető szennyeződés, tehát a szennyezés a


35

talajvízáramlással terjedt a bányától távolabbra.

A veszélyes hulladék és a közvetlen alatta található talajréteg kitermelését 1998-ban

kezdték meg.

6-1. kép EGIS Gyógyszergyár égetőjének kármentesítése

Az Agruniver Kft. által végzett kármentesítés során a szennyezett talajvizet kiterme-

lik, az illékony szénhidrogéneket kilevegőztetik (sztrippelés). Ezt követően a szeny-

nyezett légáramot katalitikus oxidációval tisztítják meg. A sztrippelés utáni technoló-

giai víz egy részét visszanyeletik a kötött szennyezést tartalmazó talajrétegekbe,

mely elősegíti a még kötött szennyezőanyag mobilizációját. Ezzel a technológiával a

tisztítási hatásfok 99,99 %-os.

A kármentesítési beavatkozás 15-16 évig is eltarthat, ez az időtartam módosulhat.

Nehezíti a munkát, hogy a területen lévő tufa víztartó képessége jó, viszonylag kevés

a csapadék, így a természetes átmosódás is lassú. A szennyeződés magántulajdon-

ban lévő területekre is átjutott. Azonban a rövid távú érdekek nem mindig egyeznek a

hosszú távúakkal, így a tulajdonosok megkeresését a jegyző birtokháborításnak mi-

nősítette, hogy a cég a területükön figyelőkutat akart felállítani.


36

6-2. kép Figyelő kút az út túloldalán (EGIS), a területet nem művelik, újabb ku-

tak létesítését a tulajdonosok nem engedik

6.9.2 Chinoin Rt. által lerakott szennyezett talaj

Az 1980-as években a Chinoin Rt. 50 000 m3 szennyezett talaja és Gödöllő kommu-

nális hulladéka került lerakásra a volt tufabánya területén. A hulladék szennyezettsé-

géről nincs megfelelő adat. A terület kerítéssel körülvett, a lerakott szennyezett

anyag a lejtés irányában betonfallal lezárásra került. 1985-től működik egy talajvíz

figyelő kút. Az EGIS Rt. a területének kármentesítése előtt a lerakó irányába is elhe-

lyezett egy figyelő kutat, ezzel kizárva az esetleg onnan érkező szennyezést.

6-3. kép Chinoin által lerakott szennyezett talaj


37

A Chinoin által létesített figyelőkútban szennyezést nem tapasztaltak (megjegyzés: a

figyelőkút mintegy 300 –re található a település belterületén). Az EGIS Rt. által léte-

sített figyelőkútból mintát csak az EGIS kármentesítése előtt vettek, ezzel kívánták

kizárni az esetlegesen fentről érkező szennyezést. A program készítése során

mintát vettünk a figyelőkútból, amelyben megjelentek szennyező anyagok (lásd

7. fejezet).

6.9.3 Felhagyott bányák

Mogyoród területén számos felhagyott, illetve feltöltött homok és sóder bányát talá-

lunk. Ezek a területek ideális helyszínt nyújtanak az illegális hulladék, sitt lerakásra.

Rekultivációjuk szükséges és elkerülhetetlen.

6-4. kép 6-5. kép

6-7. kép 6-6. kép

6-4. kép: A mogyoródi szőlőkben lerakott építési törmelék.

6-5. és 6-6. kép: A Mogyoródi patak forrásának feltöltése elsősorban földdel.

6-7. kép HUNGRORING-től nem messze még működő bánya a.


38

6.10 Társadalmi adottságok

6.10.1 Népesség, demográfia

2004- ben a lakosok száma 5234, ebből férfi 2588, nő 2646.

A fővárosból kiköltözők miatt az országos tendenciával ellentétben a település né-

pessége nő. A területrendezési terv módosítása kapcsán a Pestterv munkatársai két

prognózist készítettek a település népesség várható alakulásáról, melyek szerint

2015-ig 7 360 illetve a lakásszám változásából kiindulva 10 262 fő lesz Mogyoród

lakossága. Az őslakos népesség aránya évtizedek óta folyamatosan csökken. A la-

kosság növekedése jobban megterheli a környezetet, ezzel a tervezés során szá-

molni kell.

6.10.2 Környezeti nevelés

Jelenleg a településen két óvoda és egy általános iskola működik. Mindhárom in-

tézményben fontosnak tartják, hogy a gyerekek megismerkedjenek környezetük ér-

tékeivel. Rendszeresek a környezetvédelmi programok, a legfontosabb jeles napo-

kon kirándulások, kézműves foglalkozások és rangos környezetvédelmi versenyek

az általános iskolában.

Az önkormányzat által üzemeltett óvodában zajló nevelési program tevékenység

központú, a gyerekeknek folyamatosan a kreativitásukat és ügyességüket fejlesztő

foglalkozásokat biztosítanak. Ebbe beletartozik mind a környezet, mind pedig a min-

dennapok során előforduló anyagok megismertetése (magvak csíráztatása, termé-

szetes anyagok felhasználása a foglalkozások során, kirándulások a jeles napokon).

A katolikus óvodában a környezeti nevelés az egész évet felöleli. (patak gondozás,

növény ültetés, kirándulások, madáretetés).

Az általános iskola rendszeres, évenkénti akcióként rendez elemgyűjtést, alumíni-

umgyűjtést és papírgyűjtést.

Az iskolában két rangos környezetvédelmi versenyt szerveznek. A Kán Károly Or-

szágos Környezet- és Természetismereti Verseny megyei fordulóját több éve, a

Curie Környezetvédelmi Verseny megyei fordulóját idén először fogják megszervez-


39

ni. A Föld Napján a gyerekek az iskola környékét takarítják meg. Pár éve működött a

"savas eső program", melynek keretében a gyerekekkel a csapadék pH-ját vizsgál-

ták, a "zuzmó program" során kén-dioxid mérés és a "patakfigyelő akció", a szeny-

nyezettség vizsgálatával.

6.11 Környezetegészségügy

Mogyoród környezetegészségügyi mutatói a Nemzeti Környezet-egészségügyi Ak-

cióprogram (NEKAP) keretében elkészítésre kerültek: Fontosabb betegségek miatti

halandóság területi eloszlása Magyarországon (1986 – 1997) című dokumentáció

alapján – Írták: Dr. Vincze István, Nádor Gizella, Dr. Páldy Anna, Dr. Pintér Alán,

Málnási Tibor – jellemezzük.

„A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) megvalósításához

alapvető, hogy széles körű és részletes értékelés álljon rendelkezésre a különböző

betegségek, illetve betegségcsoportok miatti halálozás gyakoriságáról és térbeli el-

oszlásáról. A NEKAP keretében kialakított környezetegészségügyi információs rend-

szer lehetővé teszi a halálozási adatok részletes, sokrétű elemzését. Ennek első lé-

péseként a magyarországi legfontosabb halálozás okokat az 1986-1997 közötti idő-

szakban, korcsoportos bontás nélkül vizsgáltuk, és elemeztük a térbeli megoszlásu-

kat.

Magyarországon a halálozások mintegy 85-90%-át a keringési betegségek, a daga-

natok, az erőszakos halálok, a légzőszervi és az emésztőszervi betegségek teszik ki.

Az itt bemutatott elemzéseket ezen betegségcsoportok miatti halálozások körében

végeztük az erőszakos halálok kivételével, s a későbbiekben további betegségek

miatti halálozások sajátosságait fogjuk elemezni. Az emésztőszervi betegségek miat-

ti halálozásokból csupán az alkoholos májbetegségeket elemeztük. Tekintettel arra,

hogy a betegségcsoportok több, gyakran etiológiailag is különböző betegségeket

takarnak, ezen nagy csoportokon belül további elemzésekre is szükség van.

A halálozási statisztikai adatok elemzésekor azonban több bizonytalansági tényezőt

is figyelembe kell venni, így például a halottvizsgálati adatlap kitöltését, a halálozást

befolyásoló tényezők sokrétűségét, a lakóhely változtatásából fakadó bizonytalansá-

got stb.


40

A Központi Statisztikai Hivatal az 1986 és 1997 közötti időszakra vonatkozó orszá-

gos, lakóhelyre lebontott, egyedi (kor, nem, időpont stb.) halálozási adatokat, míg a

BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal az 1993-1996-os

időszakot felölelő országos, helységenkénti koréves populációs adatokat biztosította.

Az áttekintő elemzés során mind nemi bontás nélkül, mind férfiaknál, illetve nőknél a

teljes lakosság (0-100 évesek) halandóságát együttesen elemeztük a teljes vizsgált

időtartamra (1986-1997) összevontan.”

6.11-1. A vizsgált haláloki csoportok a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztá-

lyozása) közbülső névjegyzék szerint, valamint a Mogyoródra vonatkozó ada-

tok

BNO kód Elnevezés Országos átlaghoz való viszony

A00-Y99 Összes halálozás magas C00-C97 Rosszindulatú daganatok magas I10-15 Magasvérnyomás-betegségek alacsony I21 Heveny szívizomelhalás alacsony I60-69 Cerebrovascularis betegségek magas J40-44 Idült alsó légúti betegségek alacsony K70 Alkoholos májbetegség magas

A fenti adatok természetesen csak egy szűk metszetet adnak a település lakosságá-

nak egészségi állapotáról, illetve a környezettel esetlegesen összefüggő halálokok-

ról.

6.12 Összefoglalás

A kommunális hulladékot a csömöri Kupac Bt. gyűjti össze és szállítja el heti egy al-

kalommal a boltokban megvásárolható Mogyoród feliratú zsákokban. Az összegyűj-

tött szemét 2002 óta a Ker-Hu által üzemeltet csömöri lerakóba kerül. 2004. áprilisá-

tól öt helyen találunk szelektív hulladékgyűjtő konténereket, melyeket szintén Csö-

möre szállítanak.

A település 2003-ig nem rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. A keletkezett

szennyvizet az ingatlanok telkein zömmel elszikkasztották, illetve zárt szennyvíztáro-

ló medencékben tartották, melyekből a szennyvizet szippantó kocsikkal a kijelölt le-

ürítő helyre szállították.


41

Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítését 2003-ban kezdték

meg. Az átadásra májusban került sor.

Az elvezetett szennyvizek a Fóti csatornarendszerbe, majd azon keresztül a Duna-

keszi szennyvíztisztító telepre kerülnek.

A vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a hálózat szinte 100%-osra kiépített. A vízellátó

hálózat a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. (DMRV Rt.) Balparti Regionális Rend-

szerének része, a vízellátás az Rt. biztosítja. A települést a Regionális Vízműtől át-

vett vízzel, valamint a fóti vízbázisról látják le.

A településen két vízgyűjtő fogadja be az érkező csapadékot. A település legna-

gyobb része a Mogyoródi patak völgyében fekszik. Mogyoród keleti részei a

Sződrákosi patak vízgyűjtőjére esnek, a víz mindkét patakból a Dunába kerül.

Az utcákon főként burkolatlan, nyílt csapadékvíz elvezető árkokat találunk. Ezek a

vizet jól-rosszul elvezetik, szikkasztják. Sok keskeny utcában egyáltalán nincs meg-

oldva a csapadékelvezetés. Esős időben az utak is erodálódnak, és gondot okoz a

nagy mennyiségű hordalék.

A település területén fontos közlekedési létesítmények vannak (belterületen áthalad

az M3-as autópálya, igazgatási területén található a Hungaroring). Ezek a létesítmé-

nyek azonban inkább terhére vannak a településnek. Az autópálya zaj- és légszeny-

nyezést okoz és elvágja a települést. A versenypálya viszont évente egyszer alig el-

viselhető megterhelést jelent.

A villamosenergia szolgáltatója az ELMŰ Rt. Észak-Pesti Üzletigazgatósághoz tarto-

zó Dunakeszi Kirendeltség. A földgázellátás szolgáltatója a TIGÁZ Rt.

A településen mezőgazdaságból élők száma kevés, a főfoglalkozású termelők szá-

ma 2-3. Legjelentősebb a szőlőtermesztés, összesen 110-115 ha területen.

Mogyoród fokozatosan elveszíti az egyedi építészeti jellegét hordozó épületállomá-

nyát.

A fiatal épületállományra karakterszegénység jellemző. Az újonnan kialakuló lakóte-

rületek az urbanizálódás miatt kertvárosias jelleget mutatnak.

Az Egis Gyógyszergyár Rt. felhagyott mogyoródi égetőjének területén lévő talaj- és

talajvíz szennyezés alakult ki, a kárenyhítés, később kármentesítés jelenleg is zajlik.


42

7 FELSZÍN ALATTI ÉS FELSZÍNI VÍZ VIZSGÁLATOK

EREDMÉNYEI

Mogyoród felszíni és felszín alatti vizei potenciálisan ki vannak téve a szennyezés-

nek. Ezek az anyagok számos helyről származhatnak, így többek között

• EGIS Gyógyszergyár volt égetője,

• Chinoin Gyógyszergyár által lerakott szennyezett föld,

• hulladékkal feltöltött bányák,

• illegális hulladék lerakások,

• szigeteletlen szennyvízaknák,

• stb.

A szennyezések feltárására (csak tájékoztat) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-

térium támogatásával vizsgálatokat végeztünk. (7-1. táblázat)

7-1. táblázat Mintavételi helyek

Minta azonosító Hely

A04/216/1 EGIS kármentesítés termelőkutak átlag

A04/216/2 EGIS figyelőkút Chinoin mellett

A04/216/3 I. bánya fúrás

A04/216/4 Chinoin mellett fúrás

A04/216/5 II. bánya figyelőkút (buszparkoló)

A04/216/6 Mogyoródi patak forrás

A04/216/7 Mogyoródi patak Fóti úti híd

A04/216/8 Mogyoródi patak Dózsa György úti híd

A04/216/9 Mogyoródi patak EGIS után

A04/216/10 Kerektó kilépő

A04/216/11 Mogyoródi patak M3 előtt

A vizsgálatok különböző szennyezőanyagokra lettek elvégezve, figyelembe véve a

lehetőségeket (7-2. táblázat).

A mintavételt és a vizsgálatokat a Környezettechnológia Kft. (1152 Budapest, Fóti út

2/1., akkreditálási okirat száma: NAT-1-1171) végezte el. A vizsgálati jegyzőkönyvet


43

az 1. mellélet tartalmazza. A legfontosabb eredményeket a 7-3-tól 7-9-ig mutatjuk

be.

Itt emeljük ki, hogy a kapott értékek a pillanatnyi helyzetet mutatják be, szennyezés

teljes körű megállapítására, illetve lehatárolására nem alkalmas, ellenben további

lépésekhez adhatnak támpontot, azok megtételét sürgetheti.

7-2- táblázat Laboratóriumi vizsgálatok

Minták azonosítói

VIZSGÁLAT

A04/216/1

A04/216/2

A04/216/3

A04/216/4

A04/216/5

A04/216/6

A04/216/7

A04/216/8

A04/216/9

A04/216/10

A04/216/11

Benzol és alkilbenzolok (BTEX) Halogénezett alifás szénhidrogének Halogénezett aro-más szénhidrogé-nek Poliaromás szén-hidrogének (PAH) Általános vízkémiai és fémek Összes alifás szén-hidrogén (TPH-GC C10-C 40) Toxikus fémek

7-3. táblázat Benzol és alkilbenzolok (BTEX) koncentrációja a vizsgálati minták-

ban

Megnevezés Mée. A04/216/1 A04/216/2 benzol µg/l 992 toluol µg/l 377 etil-benzol µg/l 20 xilolok µg/l 116 1,1 1,3,5-trimetil-benzol µg/l 0,3 egyéb alkilbenzol összesen µg/l 0,3


44

7-4. táblázat Benzol és alkilbenzolok (BTEX) koncentrációja a vizsgálati minták-

ban

Megnevezés Mée. A04/216/1 A04/216/2 1,2-diklór-etán µg/l 3090 1,1 diklór-etánok µg/l 3090 1,1 kloroform µg/l 308 11,3 széntetraklorid µg/l 1 triklór-etilén µg/l 8 3,1 1,1,2-triklór-etán µg/l 39,5 dibróm-klór-metán µg/l 1 1,2-dibróm-etán µg/l 0,9 tetraklór-etilén µg/l 0,8 0,5 halogénezett alifás összesen µg/l 3448 17 7-5. táblázat Halogénezett aromás szénhidrogének koncentrációja a vizsgálati min-tákban Komponens Mée. A04/216/1 A04/216/2 klórbenzol µg/l 1900 0,4 1,2-diklór-benzol µg/l 2,9 1,4-diklór-benzol µg/l 5,5 1,3,5-triklór-benzol µg/l 1,4 1,2,3,5-tetraklór-benzol µg/l 1,3 Halogénezett aromás szénidrogének összesen µg/l 1911 0,4

7-6. táblázat Poliaromás szénhidrogének koncentrációja (PAH) a vizsgálati min-

tákban

Megnevezés Mée. A04/216/1 A04/216/2 naftalin µg/l 18,1 3,84 fluorén µg/l 1,35

7-7. táblázat Összes alifás szánhidrogén koncentráció (TPH-GC C10-C 40)

Megnevezés Mée. A04/216/1 A04/216/2 TPH-GC C10-C 40 µg/l 26300 56


45

7-8. táblázat Vizsgálati minták általános vízkémiai jellemzői, fémek koncentráci-

ója

A04/216/1

A04/216/2

A04/216/3

A04/216/4

A04/216/5

A04/216/6

A04/216/7

A04/216/8

A04/216/9

A04/216/10

A04/216/11

Vizsgálati jellemző

pH 7,52 7,38 7,83 6,76 7,96 7,83 7,92 8,15 7,97 7,88 7,53

Fajlagos elekt.

vezetőkép.[µS/cm] 2040 842 403 560 477 782 906 961 538 1222 767

Klorid [mg/l] 99,4 61,1 8,5 <7 12,8 19,9 23,4 45,5 13,5 44 25,6

permanganát-index

[mg/l] 400 2,2 0,31 0,67 0,41 0,82 1,23 1,38 3,54 4,77 0,05

Nitrát [mg/l] 10 17,4 6,2 12 18,1 47,4 41,8 62,9 2,8 5,2 77,4

Szulfát [mg/l] 24 38 <10 19 26 76 112 94 18 <10 91

Összes kemény-

ség [mg/l] 664 292 133 200 161 237 267 289 180 380 280

Fémek megneve-

zése

Nátrium [mg/l] 15 11 7 6,8 7,3 26 33 34 13 40 5,2

Kálium [mg/l] <14,1 <14,1 <14,1 <14,1 <14,1 <14,1 17 23 <14,1 43 <14,1

Kalcium [mg/l] 307 114 52 72 69 114 125 131 72 165 90

Magnézium [mg/l] 101 57 26 42 28 33 40 45 34 64 66

Mangán [mg/l] 3,76 0,86 0,09 0,13 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

Vas [mg/l] 1,24 11,7 4,37 3,14 1,59 0,33 0,27 0,15 0,2 0,21 9,05


46

Mogyoród a település érzékenységi besorolás alapján „B” kategóriába tartozik. Így a

laborvizsgálati eredményeket a (B) szennyezettségi határértékekhez hasonlítottuk

(10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet), amely alapján a követke-

ző eredményekre jutottunk:

• az A04/216/1 minták (EGIS volt hulladék égetője) a jellemző szennyeződése-

ket határérték felett tartalmazzák,

• az A04/216/2 minták (Chinoin lerakó mellett régebben mélyített fúrás) tartal-

maznak határérték alatti, de nem természetben jelenlevő xilolokat (1,1µg/l)

,egyéb alkilbenzolokat (0,3µg/l), széntetrakloridot (1,0µg/l), triklór-etilént

(3,1µg/l), tetraklór-etilént (0,5µg/l), klórbenzolt (0,4µg/l) és határérték felett

diklór-etánokat (1,1µg/l), kloroformot (11,3µg/l) és naftalint (3,84µg/l),

• a többi mintavételi ponton kimutathatósági határérték alatt voltak a mért ada-

tok, kivéve a településre jellemző magasabb nitrát tartalmat és az összes ke-

ménységi értéket.

A Mogyorodi patak eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a forrás után a te-

lepülésen szennyezés éri a patakot. Ezzel szemben, mire elhagyja Mogyoród külte-

rületét az öntisztulás következtében az értékek jelentősen csökkennek. Ezt szemlél-

teti a 7-1-től a 7-4-ig ábra (vezetőképesség, pH, nitrát, szulfát tartalom).

0

200

400

600

800

1000

1200

forrás Fóti út Dózsa Gy.út

M3 előtt EGIS után

[µS/cm] Fajlagos elekt.vezetőkép.[µS/cm]

7-1. ábra Fajlagos vezetőképesség változása a Mogyoródi patakban


47

7,2

7,4

7,6

7,8

8

8,2



pH pH

7-2. ábra A pH változása a Mogyoródi patakban

0

20

40

60

80

100

forrás Fóti út Dózsa Gy. út M3 előtt EGIS után

nitrát (mg/l)

Nitrát [mg/l]

7-3. ábra A nitrát változása a Mogyoródi patakban

0

20

40

60

80

100

120



szulfát [mg/l] Szulfát [mg/l]

7-4. ábra A szulfát változása a Mogyoródi patakban


48

8 AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK –

CÉLÁLLAPOTOK, KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

PONTJAI

A települési környezet védelmén az embert körülvevő épített és természetes elemek

összhangjának megteremtését, állapotuk javítását, környezetterhelésük csökkenté-

sét, illetve az erre irányuló műszaki-jogi-igazgatási tevékenységet értjük.

Részletesen tárgyaljuk a természetes környezet elemeire, az egyes önálló hatóté-

nyezőkre vonatkozó célállapotokat. Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi

állapot megőrzése Mogyoród esetében az első és legfontosabb feladat, majd a

megőrzés biztosítása után következhetnek a javítás lépései.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program külön fejezetben foglalkozik a települési kör-

nyezet védelmével az elérni kívánt célok között.

Ennek megfelelően az általános településkörnyezeti célok a következők:

• Környezeti szempontok érvényesítése a településfejlesztésben, rendezésben

és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése.

• A települési légszennyezés csökkentése az önkormányzatok környezetvédel-

mi programjainak megfelelően.

• A talaj és talajvízszennyezések feltárása, a kármentesítés megszervezése.

• A települések csatornázottságának, szennyvíztisztításának és speciális

szennyvízkezelésének fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme.

• A települési szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása, a sze-

lektív hulladékgyűjtés elterjedésének elősegítése, az illegális hulladéklerakók

felszámolása.

• Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése. Például

védelmi beruházások a káros hatások terjedésének megakadályozása érde-

kében, ezek között zajvédelmi műtárgyak, zajcsökkentő elemek építése, véd-

erdők telepítése.


49

• A települési zöldfelületek lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minő-

ségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésé-

nek szinten tartása, illetve növelése elsősorban a nagyvárosokban. A sport-

és rekreációs szerepű létesítmények és területek kiemelt gondozása és fej-

lesztése.

• A települések területén található természeti értékek, élőhelyek védelme és

sokszínűségének megőrzése.

• A lakosság, civil szervezetek bevonása a települési környezetvédelmi dönté-

sekbe és azok végrehajtásába. Szemléletformálás, környezeti nevelés.

• A feladatokat az egyes környezeti elemeknél, hatótényezőknél mutatjuk be,

ugyanakkor olyan ideális célállapotot, amely minden tényezőt figyelembe

vesz, jelenleg nem lehet meghatározni. A témakörrel kapcsolatos legfonto-

sabb célok: az önkormányzat környezetvédelmi munkájának erősítése, a tele-

pülési környezetvédelmi tervezés módszertanának kialakulása, alkalmazásá-

nak elősegítése.

Az előrehaladás mutatói, melyek jól érzékeltetik a települési környezetvédelmi prog-

ram hatékonyságát is:

• terheléseknek a határértékekhez való viszonya;

• a terhelések csökkentése érdekében tett intézkedések (pl. megépített új elke-

rülő utak, zajvédelmi létesítmények, zöldterületi ellátottság alakulása, közpar-

kok mérete és száma, forgalomba állított kis fajlagos szennyezőanyag kibo-

csátású tömegközlekedési járművek száma és aránya), valamint ezek terhe-

léscsökkentő hatása;

• a kedvező változásokkal érintett terület nagysága, lakosok száma;

• megfelelő állapotúnak tekintett létesítmények, területek, eszközök aránya;

• a helyi és helyközi tömegközlekedés részesedése a közlekedési módokon be-

lül;

• a helyi és helyközi tömegközlekedés kihasználtsági mutatói;

• a szelektív hulladékgyűjtés arányának és szolgáltatási feltételeinek alakulása;

• a környezeti problémák, a környezeti okokra visszavezethető megbetegedé-

sek gyakoriságának alakulása.


50

8.1 A környezetvédelmi program pontjai

8.1.1 Talajvédelem

FÖV-1. A belterületen az erózió által veszélyeztetett területek, talajok védelme.

FÖV-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi használatának feltárása, a szükséges vé-

delmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.

FÖV-3. A talaj multifunkcionalitásának - termőképességének, szerkezetének, puffer-

kapacitásának helyreállítása, fenntartása.

FÖV-4. A környezetre veszélyt jelenthető szennyezésekkel kapcsolatos együttműkö-

dés (VÍZ-1, VÍZ-2)

8.1.2 Felszín alatti vizek védelme

VÍZ-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítés-

ben, kármentesítésben való együttműködés.

VÍZ -2. A Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a

talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtételének elősegítése.

VÍZ-3. A káros mértékű vízkivétel megakadályozása, a vízkészletek ésszerű felhasz-

nálásának ösztönzése.

VÍZ-4. Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvize csak megfelelő előtisztítás

után kerüljön a kommunális szennyvízbe.

VÍZ-5. A kutakban található vizek, ezáltal a talajvíz állapotának felmérése, kúttérkép

készítése.

8.1.3 Felszíni vizek védelme

VÍZ-6. A patakok állapotának megőrzése, rendezése.

VÍZ-7. Mogyoródi patak Fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása.

VÍZ-8. Kerek-tó védelme.


51

8.1.4 Levegőtisztaság védelem

LEV-1. Légszennyezés védelmi védőterületek, -távolságok, zöldsávok meghatározá-

sa, illetve érvényesítése.

LEV-2. Ipari létesítmények légszennyezésének ellenőrzése, visszaszorítása.

LEV-3. A kerti égetésekre vonatkozó szabályozás kialakítása.

LEV-4. A kommunális fűtésből és a nem megfelelő szigetelésekből eredő káros ki-

bocsátások csökkentése.

8.1.5 Természetvédelem

TEV-1. A Mogyoródi patak fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása.

TEV-2. A természeti területek, élőhelyek jelenlegi állapotának megőrzése, javítása.

TEV-3. Erdősültség növelése.

8.1.6 Hulladékgazdálkodás

HULL-1. Hulladékgazdálkodási terv készítése

HULL-2. Illegális hulladéklerakók felszámolása, keletkezésük megelőzése

HULL-3. Bányák ellenőrizetlen anyagokkal, hulladékokkal való feltöltésének meg-

akadályozása

HULL-4. Patakok medrének, környékének hulladékkal való feltöltésének megszünte-

tése

HULL-5. FORMA-1 idején keletkező hulladék kezelése, illetve a hulladék keletkezé-

sének megelőzése

8.1.7 Szennyvízkezelés

SZE-1. A kommunális szennyvízkezelés egész folyamatának ellenőrzése.

SZE-2. Szennyvízcsatornára kötöttség maximalizálása, egyedi szennyvízaknák mű-

ködésének megszüntetése.


52

8.1.8 Ivóvízellátás

IVO-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítés-

ben, kármentesítésben való együttműködés és a Chinoin Rt. és Gödöllő városa által

hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intéz-

kedések megtétele.

8.1.9 Csapadékvíz-elvezetés

CSV-1. A csapadékvíz levezető csatornahálózat megtervezése, kialakítása.

8.1.10 Zaj és rezgés elleni védelem

ZAJ-1. A zajvédelem biztosítása a településfejlesztés eszközeivel. Védősávok, zajel-

nyelő védőfalak, véderdők kialakítása az autópálya mentén.

ZAJ-2. Közlekedési eredetű zaj- és rezgés csökkentése a Fóti és Gödöllői úton, köz-

lekedés szervezéssel, úthálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével.

8.1.11 Közlekedés

KÖZL-1. A közlekedés okozta levegő és zajterhelés csökkentése.

8.1.12 Energiagazdálkodás

ENE-1. Megújuló energiaforrások, energiatakarékos építési, fűtési módok terjedésé-

nek elősegítése.

8.1.13 Gazdaság, ipar

IPAR-1. Környezettudatos gazdasági fejlődés valósul meg. Az újonnan létesülő gaz-

dasági beruházások engedélyezésénél a környezetvédelem és a természetvédelem

szempontjai elsődlegesek.


53

8.1.14 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

MEZG-1. Az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó technológiák alkalmazása a ta-

laj, a talajvíz, az élővilág védelmében és egy diverzebb táj kialakulásáért.

MEZG-2. Dűlőutak karbantartása, szegélyek, élő sövények, fasorok telepítése.

8.1.15 Tájvédelem, települési zöldterületek

TÁJ-1. Erdősültség növelése.

TÁJ-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi hasznosításának feltárása, a szükséges

védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.

TÁJ-3. A települési zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonat-

kozásban, a belterületi zöldtelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése.

A további belterületbe vonások megakadályozása.

TÁJ-4. Tájvédelmi szemlélet kialakítása.

8.1.16 Épített környezet

ÉP-1. Jobb, az esztétikai, történeti, nemzeti szempontokat figyelembe vevő tervezé-

si, építési módszerek kialakítása, elterjesztése a településkép javításának befolyáso-

lására.

ÉP-2. A műemlékvédelmi szabályozás és finanszírozás kialakítása. A fenntartási

tevékenység javítására megfelelő szabályozás kialakítása és alkalmazása.

8.1.17 Az emberi egészség védelme

EMB-1. A pihenés, rekreáció, sportolás lehetőségeinek biztosítása a településen.

EMB-2. A pollenek okozta allergiás megbetegedések visszaszorítása.

8.1.18 Környezettudatosság

TUD-1. Az önkormányzat döntés előkészítési és döntési folyamatába a környezetvé-

delmi és környezetgazdálkodási szempontok beépítése.

TUD-2. Az oktatásban a környezeti értékek megismertetésének arányának növelése.


54

TUD-3. A civil szféra szerepének növelése a környezettudatos életmód és viselkedés

kialakításában.

TUD-4. A helyi vállalkozások munkájára és viselkedésére egyre jellemzőbb lesz a

környezetgazdálkodási szempontok figyelembe vétele.

TUD-5. A Települési Környezetvédelmi Program aktualizálása, felülvizsgálata két-

évente

8.1.19 Környezetbiztonság

BIZ-1. Cselekvési program kidolgozása rendkívüli környezeti káresemények kezelé-

sére

8.2 Környezetvédelmi program pontjai részletesen

8.2.1 Talajvédelem

FÖV-1. A belterületen az erózió által veszélyeztetett területek, talajok védelme.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdése előírja

többek közt a csapadékvíz elvezetés feladatát.

A lejtőkről, árkokból esőzések során nagy sebességgel lezúduló víz magával sodorja

a talajt, időszakos vízfolyásokat létrehozva. A termőtalaj lemosódása közlekedési

nehézségeket (gyalogosok számára) és esetenként épületkárokat okoz.

A vízkárok megelőzésére és elhárítására az önkormányzat feladata vízrendezési terv

készítése. Ennek keretében csapadékvíz levezető csatornahálózat optimális, legin-

kább környezetkímélő kialakításának megtervezése, a település belterületén a vizek

természetes áramlásának, lefolyásának biztosítása, az eredeti állapotok helyreállítá-

sa (72/1996. (V.22.) Korm. rend. 25. § (1) bek. B) pont). A csapadékvíz-elvezető

közmű kiépítése, üzemeltetése és karbantartása.

Az újonnan épülő csapadékvíz elvezető rendszernek a potenciális szennyező forrá-

sok területén (telephelyek, ipari üzemek, utak lefolyásai) rendelkeznie kell tisztításra,

szűrésre alkalmas berendezésekkel.


55

Mindezek mellett a megfelelő páratartalom, talajnedvesség szempontjából fontos

minél több csapadék talajba szivárogtatásának megoldása, ezért törekedni kell arra,

hogy a településen csak ott legyen burkolva a talaj, ahol arra valóban szükség van,

és ahol lehetséges a csatornahálózat is burkolatlan legyen.

A programpont végrehajtásában résztvevő

szervezetek:

Polgármesteri Hivatal

A programpont elkezdésének ideje: 2004.

A programpont befejezésének határideje: folyamatos

FÖV-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi használatának feltárása, a szükséges vé-

delmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.

Mogyoród külterületén számos régi, valamint ma is működő külszíni bánya található.

A 2000. évi XLIII. törvény 30-31.§-k értelmében az önkormányzat feladata az illegális

hulladéklerakók feltárása és megszüntetése.

A felhagyott, jelenleg hulladéklerakásra használt bányák tulajdonosaival, kezelőivel

való egyeztetés után, a lerakott hulladék mennyiségének, minőségének feltárása. A

további lerakások megakadályozása. A hulladék elszállítása egy hulladékártalmatla-

nító helyre. A rekultiváció megtervezése, a szükséges anyagi források előteremtése,

a rekultiváció végrehajtása.


szervezetek:


Felhagyott bányák tulajdonosai, kezelői




56

FÖV-3. A talaj multifunkcionalitásának - termőképességének, szerkezetének, puffer-

kapacitásának helyreállítása, fenntartása.

Mogyoród domborzati adottságai segítik az erózió, defláció kialakulását: a sokszor

növényzettel kevésbé vagy csak szezonálisan takart domboldalakon az eső és a szél

szabadon pusztítja a termőréteget. Ezért ösztönözni kell a lejtős területeken a folya-

matos talajborítást biztosító művelést, vetésforgó alkalmazását, a rétegvonalakkal

párhuzamos művelést, a táblák megosztását, a táblák határán erdősávok telepítését,

a tág sortávolságú növények termesztésének kerülését.

Elsődleges lépésként fel kell mérni az erózióra érzékeny területeket, meg kell keresni

a tulajdonosokat, illetve a területek művelőit. Ki kell dolgozni a veszélyeztetett terüle-

teken a védelmi lépéseket, ezek megvalósulását biztosító eszközöket (támogatások,

pályázatok, csatlakozás a NAKP-hoz).


szervezetek:


Falugazdász

Pest megyei Növényegészségügyi és

Talajvédelmi Állomás

Gazdálkodók és földtulajdonosok

Civil szervezetek



FÖV-4. A környezetre veszélyt jelenthető szennyezésekkel kapcsolatos együttműkö-

dés (VÍZ-1, VÍZ-2)

8.2.2 Felszín alatti vizek védelme

VÍZ-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítés-

ben, kármentesítésben való együttműködés.

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. saját forrásból és kezdeményezésre elkezdte a régi,

nyitott gyógyszergyári hulladék égető által elszennyezett terület kárenyhítését, majd


57

a kárelhárítást, annak ellenére, hogy nemcsak az EGIS hulladékát égették hosszú

éveken keresztül.

Az elszennyezett talaj és talajvíz megtisztítása közös cél, amely nemcsak mogyoró-

diakat érinti, hanem a fóti vízbázis által ellátott más településeket is.

Ezért az önkormányzat figyelemmel kíséri a kárenyhítési, kármentesítési munkálato-

kat, valamint együttműködik az EGIS Rt.-vel. Az önkormányzat segíti a figyelőkutak

zökkenőmentes működtetését: megkeresi a területek tulajdonosait, kideríti az érintett

földtulajdonosok együttműködéstől való elzárkózás okait és mindhárom fél számára

elfogadható megoldást keres.


szervezetek:


EGIS Gyógyszergyár Rt.

a kármentesítést végző cég (jelenleg:

AGRUNIVER Holding Kft.)

érintett földtulajdonosok

falugazdász

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi

Felügyelőség



VÍZ -2. A Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a

talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtételének elősegítése.

A területen jelenleg egy db felszín alatti víz figyelő kút található, amely önmagában

biztonsággal nem jelezheti a szennyezést. Mivel lerakásra elsősorban a Chinoin

Gyógyszergyár által elszennyezett talaj került, így nagyon sokféle szennyező anyag

lehet jelen. Ezt támasztják alá a legfrissebb mérések is, amelyek (A04/216/2 minta,

Chinoin lerakó mellett régebben mélyített fúrás) tartalmaznak határérték alatti, de

nem természetben jelenlevő xilolokat (1,1µg/l), egyéb alkilbenzolokat (0,3µg/l),

széntetrakloridot (1,0µg/l), triklór-etilént (3,1µg/l), tetraklór-etilént (0,5µg/l), klórben-

zolt (0,4µg/l) és határérték felett diklór-etánokat (1,1µg/l), kloroformot (11,3µg/l) és

naftalint (3,84µg/l).


58

Ezért az önkormányzat összegyűjti és rendszerezi a területre vonatkozó meglévő

információkat. Felveszi a kapcsolatot Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügye-

lőséggel és a Chinoin Gyógyszergyár Rt.-vel, valamint tájékoztatja a feleket a telepü-

lési környezetvédelmi program készítése során 2004. július 23-i jegyzőkönyv ered-

ményeiről. Az önkormányzat kéri a hatóságot és a Chinoin Gyógyszergyár Rt.-t to-

vábbi vizsgálatok elvégzésére, a szükséges intézkedések megtételére. Egyben tájé-

koztatja a lakosságot az eredményekről és a megtett lépésekről. A nyilvánosság és a

lakosság folyamatos tájékoztatása kiemelt szerepet kap.


szervezetek:


Chinoin Gyógyszergyár Rt.


Felügyelőség



VÍZ-3. A káros mértékű vízkivétel megakadályozása, a vízkészletek ésszerű felhasz-

nálásának ösztönzése.

A felszín alatti vizek fizikai, kémiai állapotának, a szennyezettség mértékének, a ta-

lajvíz szintjének és áramlási viszonyainak felmérése. A meglévő adatok átvétele a

vízügyi igazgatóságtól, illetve a környezetvédelmi felügyelőségtől (3/2000.(III.17.)

Korm. rend. 17.§.; 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet).

A talajvizek terhelhetőségének meghatározása. A talajvíz használatok mértékének

megállapítása, az adatok átvétele az illetékes hatóságoktól.

A felszín alatti vizek túlzott kivétele felszíni süllyedéseket, alakváltozásokat okozhat.

Épületek rongálódhatnak meg, a természetes környezet átalakulhat, pusztulhat.

Ezért elengedhetetlen a talajvíz használatok hatósági szabályozása, a káros mértékű

vízkivétel vagy szennyvízterhelések korlátozása, illetve megszüntetése, vagy ennek

kezdeményezése az eljáró hatóságoktól (72/1996. (V.22) Korm. rend. 24. §.). A víz-

készletek ésszerű felhasználásának ösztönzése, a (mezőgazdasági, ipari) vízigé-

nyek indokoltságát figyelembe véve.

Vízrendezés, művelési ág-váltás, bányászati tevékenység, valamint a bányászati

tevékenység által megváltozott területhasználat ne csökkentse a felszín alatti vizek


59

utánpótlódó mennyiségét és minőségét.


szervezetek:


Duna Menti Regionális Vízmű Rt.


Felügyelőség

Talajvízhasználók (mezőgazdasági,

ipari üzemek)



VÍZ-4. Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvize csak megfelelő előtisztítás

után kerüljön a kommunális szennyvízbe.

Egyes, az ipari és mezőgazdasági üzemekből kikerülő szennyező anyagok károsak

lehetnek a csatornahálózat anyagára, illetőleg csökkenthetik a biológiai tisztítás ha-

tásfokát. El kell érni, hogy mérgező anyagot tartalmazó ipari szennyvizek ne jussa-

nak kommunális szennyvizekbe. Az önkormányzat a kommunális szennyvízkezelés

egész folyamatára áttekintéssel rendelkezik. Az ipari és mezőgazdasági üzemekből

származó szennyvizek összetételének ismeretében az önkormányzat előírja a meg-

felelő előtisztítását. Ennek végrehajtását megfelelő gazdaságszabályozási (elvonási,

támogatási) rendszer, valamint környezetterhelési díj használatának segítségével

fokozatosan biztosítja. A közműves csatornahálózatra való ipari rácsatlakozás és a

szükséges előtisztító berendezés kialakításának szabályait és a kapcsolatos önkor-

mányzati feladatokat a 38/1995. (IV.5.) Korm. rend tartalmazza. Az új üzemek ese-

tében már eleve csak a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő megoldások enge-

délyezhetők és a környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező.


60


szervezetek:




Felügyelőség


ipari üzemek)



VÍZ-5. A kutakban található vizek, ezáltal a talajvíz állapotának felmérése, kúttérkép

készítése.

A település közigazgatási határán belül lévő ásott és fúrott kutak felmérése. A vizek

állapotának feltárása, a talajvíz szintjének, áramlási viszonyainak meghatározása.

Ezen információk alapján kúttérkép összeállítása.

A térkép kétévenkénti felújítása megmutatja, hogy mennyit javul a talajvíz állapota a

csatornázás hatására, később ez alapján korlátozott mértékben e kutak vize öntö-

zésre használható. A lakosság tájékoztatásába be lehet vonni a civil szervezeteket,

míg a vizsgálatokba a felsőoktatási intézményeket. A térképek alapján idejekorán

észrevehetővé válnak bizonyos szennyeződések, a kármentesítési költségek így je-

lentősen csökkenhetnek. Emellett jól követhetők azok a várható pozitív változások,

amely a szennyvíz csatorna hálózat üzemelésének a következménye.


61


szervezetek:


civil szervezetek, lakosság


Felügyelőség


ipari üzemek)

Szent István Egyetem

A programpont elkezdésének ideje: 2005., 2007., 2009.

A programpont befejezésének határideje: 2009.

8.2.3 Felszíni vizek védelme

VÍZ-6. A patakok állapotának megőrzése, rendezése.

A Mogyoródi patak a belterületen keresztülfolyva jelentős mennyiségű szennyező

anyagot fogad(hat) be. Sok helyütt illegálisan raknak le szemetet a patak mellett,

vagy közvetlen a mederbe. A belterületen a telkek közvetlen a patak partra nyílnak, a

tulajdonosok gyakran csatornaként használják a patakot.

Mindhárom pataknál elmondható, hogy a csapadékvíz a motorizált közlekedés (par-

koló és működő gépjárművek egyaránt) által kibocsátott szennyező anyagokkal

együtt, közvetlenül, tisztítás nélkül kerül a patakokba. Alkalmanként szennyezéseket

okoz a kisebb-nagyobb vállalkozások telephelyeinek udvaráról kikerülő, esetlegesen

szennyezett csapadékvíz.

Elsődleges feladatként meg kell határozni a patakok elérni kívánt vízminőségét és a

vizes élőhelyek cél-állapotát, együttműködve a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal.

Az illegális lerakók feltárása, megszüntetése.

Az önkormányzat tegyen intézkedéseket Mogyoródi patak forrásánál lévő illegális sitt

lerakás megszüntetésére, és javaslatot a Hungaroring területéről induló 3-as forrás

védelmére.

Évente a civil szervezetekkel közösen megszervezett szemétszedési akciók támoga-

tása, a szemét elszállításának, lerakásának megszervezése.

Mederkotrást csak akkor engedélyezzen az önkormányzat, ha az valóban elkerülhe-

tetlen és környezet-, természetvédelmi szempontokból is indokolt, kikérve a Nemzeti


62

Park véleményét. Az élőhelyek felesleges zavarását az állat- és növényvilág megőr-

zése érdekében, a populációk védelme miatt kerülni kell.

Az utakról, ipari telepekről befolyó szennyezett csapadékvizet műtárgyak segítségé-

vel meg kell tisztítani. Ennek megtervezését, kivitelezését a vízrendezési tervben kell

meghatározni.

A vizek védelme érdekében a téli síkosság mentesítés szakszerű, környezetkímélő

végrehajtása.

A Mogyoródi patak védelme érdekében fontos lenne, ha a felső szakasza visszake-

rülne az önkormányzat tulajdonába.


szervezetek:




Felügyelőség

Duna-Ipoly Nemzeti Park



VÍZ-7. Mogyoródi patak Fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása.

Lásd TEV-1.

VÍZ-8. Kerek-tó védelme.

A tó ipari területen, üzemekkel, utakkal körülvéve helyezkedik el, magántulajdonban

van. Fontos feladat vízminőségének, élővilágának megőrzése. Első lépésként az

önkormányzat vízminőség vizsgálatot végez. Az újonnan épülő csapadékvíz elvezető

rendszernek a tó körül elhelyezkedő potenciális szennyező források területén (telep-

helyek, ipari üzemek, utak lefolyásainál) rendelkeznie kell tisztításra, szűrésre alkal-

mas berendezésekkel. Az önkormányzat feladata, hogy a megfelelő műtárgyakon

kezelje, kezeltesse a csapadékvizet.

A megmaradt környező élőhelyek védelmére tervet kell kidolgozni.


63


szervezetek:


tó tulajdonosa



Felügyelőség

környező ipari üzemek



8.2.4 Levegőtisztaság védelem

LEV-1. Légszennyezés védelmi védőterületek, -távolságok, zöldsávok meghatározá-

sa, illetve érvényesítése

Területrendezési eszközökkel meg kell akadályozni, hogy a légszennyezéssel legin-

kább károsított területeken a zöldövezetek területe csökkenjen. Ezeken a területeken

növelni kell az erdőtelepítést és a védő zöldsávok területét, illetve kezdeményezni a

közlekedési hatóságnál (21/1986. (VI.2.) MT rendelet 9. §. (2) bek.).

A kedvező klimatikus hatások, a por megkötése miatt a település belterületén belül is

meg kell őrizni, növelni kell a zöldterületek méretét. Ezt magába foglalja a parkok

területének növelését, új parkok létrehozását, illetve fenntartását. Előnyösebb a ke-

vesebb gondozást igénylő, természetes állapothoz jobban közelítő, több hazai nö-

vény- és állatfajnak helyet adó extenzívebb zöldterületek létrehozása.


szervezetek:






64

LEV-2. Ipari létesítmények légszennyezésének ellenőrzése, visszaszorítása

Cél az ipari eredetű légszennyezés csökkentése. Az önkormányzat figyelemmel kísé-

ri a település levegőminőségének alakulását. Ennek érdekében hosszú távon leve-

gőtisztaság-védelmi mérőhálózat kialakítása szükséges, a település speciális szeny-

nyezettségéhez igazodva, az üzemek környékén, több helyen és több komponens

tekintetében mérve a levegő szennyezettségét, melynek keretében érdemes lenne

az autópálya mentén is mérni a levegő szennyezőanyag tartalmát. Jelenleg a cél,

hogy a hatóságokkal együttműködve gyakoribb mérések történjenek a településen.

Fokozni kell az adatszolgáltatásra kötelezett légszennyezők rendszeres ellenőrzését.

A kibocsátási határérték megállapítása után, meg kell valósítani a jelentős helyhez

kötött légszennyezők kibocsátásának határérték alatt tartását.

Mindemellett szükséges a jelentősebb ipari és energetikai létesítményeket ösztönöz-

ni szennyezőanyag kibocsátásuk csökkentésére technológiai vonatkozású intézke-

désekkel. A légszennyezést okozó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordo-

zó és/vagy üzemmód használatára ösztönzése, kötelezése, a tevékenység időleges

korlátozása vagy felfüggesztése (1991. XX. Tv. 85. §. (2) bek. c) pont).


szervezetek:


ipari üzemek

ÁNTSZ


Felügyelőség



LEV-3. A kerti égetésekre vonatkozó szabályozás kialakítása

Az őszi és tavaszi szerves hulladék égetéséből származó kibocsátás csökkentése

elsősorban adminisztratív jellegű önkormányzati feladat, költségigénye kicsi. Ezek a

következők:

Adminisztratív tiltó és büntető rendelkezések alkotása. Ennek jogi hátterét a környe-


65

zet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (módosítva a

2000. évi CXXIX. tv. 1. §-ával) adja, mely szerint a települési önkormányzat képvise-

lő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszeny-

nyezésre vonatkozó egyes sajátos szabályok, valamint az avar és kerti hulladék ége-

tésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.

A termelődő avart és kerti hulladékot azonban valahogy kezelni kell, hiszen lerakóba

kerülése sem cél. Ezért szükséges alternatív lehetőség biztosítása. Ez elsősorban a

helyi komposztálás elősegítése, népszerűsítése.

Ezzel csökken a szabadtéri égetésekből származó levegőszennyezés, csökken az

ártalmatlanításra kerülő települési szilárd hulladék biológiailag bomló szervesanyag

tartalma, a komposzt felhasználásával javul a talajok tápanyag-gazdálkodása, szer-

kezete. Végső cél, hogy a kertekben biomassza helyben komposztálásra, majd

hasznosításra kerüljön.

Mindezen célok elérése érdekében tudatformáló, ismeretterjesztő lépések, melyeket

elsősorban a helyi média és a civil szervezetek bevonásával kell végezni.


szervezetek:



Pest megyei Növényegészségügyi és




LEV-4. A kommunális fűtésből és a nem megfelelő szigetelésekből eredő káros ki-

bocsátások csökkentése.

A fűtésből származó levegőszennyezés csökkentése korszerűsítéssel, alternatív

energiaforrások előtérbe kerülésével. A fűtési energiaigény csökkentése kis szeny-

nyezőanyag kibocsátású tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok

alkalmazásának elterjedésével. Ez a programpont csak a lakosság tájékoztatásával,

tudatformálással lehet sikeres, megvalósításába elengedhetetlen a civil szervezetek

bevonása.

Lásd még ENE-1. programpont.


66


szervezetek:





8.2.5 Természetvédelem

TEV-1. A Mogyoródi patak fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása.

A természetes és természetközeli vízfolyások az ökológiai hálózatok alapelemei;

megőrzésük növeli a biodiverzitást egy uralkodóan mezőgazdasági-ipari-urbánus

környezetben.

Az önkormányzatok természetvédelemmel kapcsolatos feladatait az 1991. évi XX.

törvény 85. §-a szabályozza. A törvény szerint az önkormányzatok feladata:

a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása,

a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemuta-

tásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás.

A patak védelmére az egész vízgyűjtőterületen törekedni kell, melyre, mint élőhelyre

minden – legnagyobb részt humán – folyamat hatással van.

A vízfolyás a medret kísérő növénysávval egy ökológia egységet, egy vizes élőhelyet

képez. Az 1,0 – 2,0 m mederszélesség a fás vegetáció-sávval átlagosan 10 m-re

bővül.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény kimond-

ja, hogy a vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és

partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működő-

képességük biztosításával szabad megváltoztatni.

Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek

természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illető-

leg funkcióit nem veszélyezteti.

Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kultu-

rális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokfé-

leség megőrzése céljából arra érdemes vadon élő szervezeteket, életközösségeiket,

továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket; természetes, természetközeli tájakat, táj-


67

részleteket; álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat.

A forrásvidéktől Fótig tartó szakasz természetes (a meder érintetlen) vagy termé-

szetszerű (kisebb beavatkozások érték, ill. visszatermészetesedett), ezért helyi véde-

lemre jelölése indokolt.

A természetesség megítélésében fontos szempont a természetes felszínformáló fo-

lyamatok érvényesülése: a patak szabadon fejleszti kanyarulatait, különösen a patak

rövid, fóti szakaszán. Így változatos mederviszonyokat teremt, mely az öntisztulás és

a vízi élőlények előfordulásának elengedhetetlen feltétele.

Lényeges szempont az ilyen típusú vízfolyás-szakasz helyreállítása, ami európai

uniós (Víz Keretirányelv) kötelezettségünk, és sokkal nehezebb, költségesebb, mint

megőrizni azt.

Az önkormányzat feladata az érdekek egyeztetése (az önkormányzatok, szakható-

ságok, szakemberek, a társadalmi szervezetek, a lakosság, a gazdálkodók, és a vál-

lalkozások között). Az eredményes munkát segítheti egy szerveződő szövetség, ér-

dekképviseleti fórum, melybe Fót önkormányzatát is be kell vonni.

Az állapotjavításhoz legfeljebb lassú fafajcsere (őshonos fajok telepítése) és a víz-

minőség-védelmi intézkedések (befolyók védelme, szűrés) szükségesek.

Ezt a természeti környezetet kihasználhatják az oktatási intézmények a civil szerve-

zetekkel közösen a gyerekek környezettudatosságának erősítésére: tanösvény ké-

szülhet; erdei iskolai, jeles napi program lehet a patak látogatása, gondozása.


szervezetek:



Fót Önkormányzata



Felügyelőség

oktatási intézmények




68

TEV-2. A természeti területek, élőhelyek jelenlegi állapotának megőrzése, javítása.

A települési természetvédelem célja, hogy megőrizze és fenntartsa azokat az élőhe-

lyeket, ahol az őshonos növény és állatfajok még előfordulhatnak. Az önkormányzat

természetvédelemmel kapcsolatos feladatait az 1991. évi XX. törvény 85. §-a szabá-

lyozza.

A programpont első lépéseként az önkormányzat elkészítteti a természeti területek

és egyedi tájértékek jegyzékét.

A programpont céljai közé tartozik, hogy a helyi ismeretek növelésével elősegítsük a

természetvédelmi és természeti területek védelmét.

Ezért az önkormányzat a helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek be-

vonásával ismertetőtáblákat helyez ki, valamint a társulások különbözőségét kihasz-

nálva, tanösvényeket hoz létre. A területek kezelésével, ellenőrzésével a civil szer-

vezeteket kell megbízni, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereinek felügyelete

mellett.

Az önkormányzat támogassa az iskolákban, a környezetvédelmi jeles napokon szer-

vezett kirándulásokat, a természeti táj karbantartására, jobb megismerésére szerve-

zett akciókat.


szervezetek:






TEV-3. Erdősültség növelése

Az emberi egészség, életminőség és az élővilág megőrzése miatt fontos feladat az

erdők fejlesztése és fenntartása. Így megvalósul a település klimatikus viszonyainak

megőrzése, javítása, a levegőszennyezés csökkentése, a zajvédelem, az erózió és

defláció elleni védelem. A véderdők vizuálisan és térben választják el a lakóterülete-

ket az egyes szennyezőforrásoktól (autópálya, ipari üzemek).

Az önkormányzat elsődlegesen a településrendezési terven keresztül befolyásolhatja


69

a beépített és szabad területek arányát, a zöldfelületek nagyságát. A törvényalkotás

folyamatában biztosítani kell a tájvédelmi felhatalmazások szükség szerinti beépíté-

sét az egyes törvényekbe. Az önkormányzat az erdők védelmét biztosító, fakivágást

és pótlást szabályozó rendeletet készít, melyben biztosítja, hogy ne csökkenjen az

erdők összterülete.

Fel kell mérni a meglévő erdők állapotát, tulajdoni viszonyát, művelési rendszerét.

Javasoljuk szabályozni azokat a területeket, ahol intenzív, monokultúrák telepítése

nem javasolt. Növelni kell az erdők biológiai sokféleségét, mind a korosztály megosz-

lás, mind a fafaj összetétel, mind pedig az erdőművelési, fahasználati módok és

technológiák megválasztásával (hagyásfa, szálalás). A véderdők esetében is első-

sorban őshonos fafajok használata, illetve a helyi természetes erdőtípusoknak meg-

felelő összetétel kialakítása javasolt.

Az erdők telepítésekor minden esetben a természetvédelmi hatóságok véleményét is

ki kell kérni.


szervezetek:



Pilisi Parkerdő Rt.

Erdőtulajdonosok



8.2.6 Hulladékgazdálkodás

HULL-1. Hulladékgazdálkodási terv készítése

A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerint:

„35. § (1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal,

feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormány-

zat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települé-

si önkormányzat rendeletben hirdeti ki.”

A hulladékgazdálkodási terv célja, az emberi egészség védelme, a természeti és az

épített környezet megóvása. A környezettudatos magatartás kialakítása a hulladék-


70

gazdálkodás eszközeivel; valamint a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás,

a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, megelőzése (hosszú

élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyi-

ségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb

arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosu-

ló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.


szervezetek:




Felügyelőség



HULL-2. Illegális hulladéklerakók felszámolása, megelőzése

Az illegális hulladékokkal a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a

30. és 31. paragrafusaiban rendelkezik. A törvény egyértelműen meghatározza a

hulladék tulajdonosára vonatkozó szabályokat, azaz ha a hulladék tulajdonosa nem

ismert, akkor az ingatlan tulajdonosáé a hulladék, így az ezzel kapcsolatos költségek

is (szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás). Természetesen közterület esetében

mindez az önkormányzatokat terheli.

Az illegális hulladéklerakás megelőzési módjai közé tartozik a megfelelő tájékozta-

tás, tudatformálás, alternatíva nyújtása (hulladékudvar, konténersziget), valamint a

jogi szabályozás.

A közterületek és a település külterületének tisztán tartása közegészségügyi, talaj-

és talajvíz-, valamint tájképvédelmi feladatok.

A vadlerakók egyszeri felszámolása nem hoz tartós eredményt, az agglomerációban

az illegális hulladéklerakás mindennapos gyakorlat. A feltérképezésnek folyamatos-

nak kell lennie a település teljes területére, területenként időszakosan visszatérő jel-

leggel (mezőőr).

Az illegális hulladéklerakók kataszterének elkészítése után lehet a hulladék, vagy a

terület tulajdonosát megkeresni, és a felszámolásra kötelezni, vagy önkormányzati

felszámolás esetén a költségeket meghatározni.


71

A program során kiemelten kell foglalkozni a felhagyott bányákkal, a patakokkal és

környékükkel.


szervezetek:





Felügyelőség

Pest Megyei ÁNTSZ



HULL-3. Bányák szeméttel való feltöltésének megakadályozása

Lásd FÖV-2.

HULL-4. Patakok medrének, környékének hulladékkal való feltöltésének megszünte-

tése

Lásd VÍZ-6.

HULL-5. FORMA-1 során keletkező hulladék kezelése

A HUNGARORING, az augusztusi FORMA-1 Magyar Nagydíj ideje alatt nagy meny-

nyiségű szennyvíz kerül szétlocsolásra a környező erdőkben, mezőkön. Hasonló

gondot okoz az eldobott, a szolgáltató egységeknél keletkezett és kiöntött hulladék,

műanyag poharak és tányérok, üdítős palackok, sörös dobozok.

Bár elsősorban Mogyoródon jelentkeznek a gondok, de még három település (Kere-

pes, Kistarcsa, Csömör) is közvetlenül érintett a térségben.

Térségi Hulladékgazdálkodási Pilotprogram javaslatai közt szerepel, hogy a műkö-

dési engedélyek kiadása (büfé, parkoló, stb) során letéti díjat fizetett az önkormány-

zat a várható hulladék mennyisége alapján. Ezt csak abban az esetben kapja vissza


72

a vállalkozó, ha igazolja a keletkezett hulladék szakszerű elhelyezését vagy átadá-

sát.

A probléma hatékony megoldásához fontos azt nyilvánosságra hozni, többnyelvű

szórólapok kiadásával, figyelemfelkeltéssel, tudatformálással és a szigorúbb bünte-

tések alkalmazásával.


szervezetek:



Kistarcsa, Kerepes, Csömör Önkor-

mányzata



Felügyelőség

Hungaroring Rt.



8.2.7 Szennyvízkezelés

SZE-1. A kommunális szennyvízkezelés egész folyamatának ellenőrzése.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. Évi LVII: törvény (Vt.) 4. §.-a a helyi önkormányzat

feladatának nyilvánítja a szennyvízelvezetést és tisztítást, mint vízi közüzemi tevé-

kenységet.

A tevékenység célja, hogy a keletkező kommunális, ipari és egyéb szenny- és hasz-

náltvizek, úgy kerüljenek vissza a természetes körforgásba, hogy gyűjtésük, kezelé-

sük, vezetésük, tisztításuk és elhelyezésük során se a települési környezetet, se a

környezeti elemek (befogadó vízfolyás, talaj, talajvíz) állapota ne sérüljön, a szeny-

nyezés a terhelhetőség határain belül maradjon.

Az önkormányzat a kommunális szennyvízkezelés egész folyamatára áttekintéssel

rendelkezik, azt a szakhatóság közreműködésével megfelelően kézben tartja, szabá-

lyozza a háztartások szennyvízkezelésétől, illetve rácsatlakozásától, az ipari előtisztí-


73

tástól a központi szennyvíztisztításig, a tisztított szennyvíziszap ártalommentes elhe-

lyezéséig.

Alternatív szennyvízkezelési módszerek támogatása azokon a területeken (üdülők),

ahol nem megoldható - elsősorban a távolság miatt - a csatornahálózat kiépítése.

Nagyobb mennyiségű szennyvíz esetén javasoljuk a gyökérágyas tisztítók telepíté-

sét.

Lásd még: VÍZ-3., VÍZ-4.


szervezetek:




Felügyelőség

Pest Megyei ÁNTSZ



SZE-2. Szennyvízcsatornára kötöttség maximalizálása, egyedi szennyvízaknák mű-

ködésének megszüntetése.

A település csatornázott részein el kell érni, hogy egyre nagyobb legyen a rákötött-

ség aránya. Ezzel párhuzamosan az egyedi szennyvízaknákat fel kell számolni. A

feladat végrehajtását három módon kell elősegíteni:

Lakossági tájékoztatás.

Célja, hogy az önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét a helyi sajtón és egyéb, az

önkormányzat által használt kommunikációs csatornán keresztül a csatornára rákö-

tés környezetvédelmi jelentőségére.

Környezetterhelési díjakról helyi rendelet alkotása és végrehajtása.

Jogszabállyal segíti elő az önkormányzat a rákötést, hiszen a talajterhelési díj maga-

sabb, mint a csatornadíj. A rendelet megalkotása még 2004 feladata.


74


szervezetek:




Felügyelőség

Pest Megyei ÁNTSZ

lakosság, civil szervezetek



8.2.8 Ivóvíz ellátás

IVO-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítés-

ben, kármentesítésben való együttműködés és a Chinoin Rt. és Gödöllő városa által

hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intéz-

kedések megtétele.

Lásd VÍZ-1., VÍZ-2.

8.2.9 Csapadékvíz elvezetés

CSV-1. A csapadékvíz levezető csatornahálózat megtervezése, kialakítása

A vízrendezési tervvel megvalósul a település belterületén a csapadékvíz természe-

tes áramlásának, lefolyásának biztosítása, kiépül, korszerűsödik a csapadékvíz-

elvezető csatornahálózat. A koncepció készítése során fel kell tárni a leginkább kör-

nyezetkímélő megoldásokat csapadékvíz elvezetésére. Biztosítani kell az elsődleges

befogadók (patakok) védelmét. Az önkormányzat feladata a csapadékvíz-elvezető

közmű tevékenységének figyelemmel kísérése, hatósági szabályozása, illetve ennek

kezdeményezése az eljáró hatóságnál.

Ha a település területére hulló csapadékvíz olyan mértékben szennyeződik, hogy

annak befogadóba történő vezetése veszélyeztetné a befogadó állapotát, élővilágát,

akkor megfelelő műtárgyakkal (ülepítők, üledékfogók) tisztítani szükséges.


75

A megfelelő páratartalom érdekében a csapadékvíz felszín alá szivárogtatásának

növelése a cél, ennek érdekében csak a valóban indokolt helyeken szabad burkolni

a talajt.


szervezetek:




Felügyelőség



8.2.10 Zaj és rezgés elleni védelem

ZAJ-1. A zajvédelem biztosítása a településfejlesztés eszközeivel. Védősávok, zaj-

elnyelő védőfalak, véderdők kialakítása az autópálya mentén.

Manapság a települések egyik legkellemetlenebb, legidegesítőbb jelensége lett a

környezeti zaj. Mértéke egyre nő, következményeként egyre erősödik az emberek

feszült kedélyállapota, de kimutatható betegséget okozó hatása is (magas vérnyo-

más, halláscsökkenés, vegetatív idegrendszeri zavarok).

Az önkormányzatnak elsődlegesen a településfejlesztés eszközeivel kell ezt a prob-

lémát kezelnie. A belterületbe vonások során az M3 autópályával közvetlen határos

részeken, lakóövezet helyett inkább kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület kell

kijelölni (a belterülettel D-DK-ről és az M3-as autópályával közvetlen határos volt

zártkerti területek).

A pályától 100 m-en belül védősávot kell kijelölni, ahol javasolt véderdő, fasor telepí-

tése.

A Kakkuk-hegyi volt zártkertek M3 autópályától D-re eső területének bevonása során

a területi kategóriák megtervezésénél az autópályával párhuzamosan, sávosan ala-

kítsák ki a különböző területeket, méghozzá úgy, hogy az autópályától legtávolabb az

üdülőterület, utána közeledve a pálya felé a lakó, majd a pálya közvetlen szomszéd-

ságában a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kerüljön.

A már létrejött zaj terjedésének megakadályozására az un. transzmissziós megoldá-

sok alkalmazhatóak, ilyenek a zajelnyelő, -árnyékoló vagy -visszaverő falak. A legha-


76

tékonyabb zajvédő lehetőség többszörös fasorok, zajvédő erdősávokat telepítése,

mert más zajvédő berendezésektől eltérően ezek megszűrik a port, lekötik a káros

anyagokat, csökkentik a talajeróziót is.

Szentjakab Parkfalu határa egyre közelebb kerül az autópályához és már erdősáv

sem védi az ott lakók nyugalmát. Terjeszkedése során is figyelembe kell venni, és

meg kell őrizni az autópályától számított védőtávolságot, véderdő telepítése itt is ja-

vasolt.

A régebbi belterületeken meg kell találni az önkormányzat és az Állami Autópálya

Kezelő Részvénytársaság számára is megfelelő zajvédő megoldásokat.


szervezetek:


Állami Autópálya Kezelő Rt.


Felügyelőség



ZAJ-2. Közlekedési eredetű zaj- és rezgés csökkentése a Fóti és Gödöllői úton, köz-

lekedés szervezéssel, úthálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével.

Zaj és rezgés elleni védelem keretében műszaki és településrendezési intézkedé-

sekkel meg kell oldani a közúti forgalom zajkibocsátás növekedésének mérséklését.

Ennek módjai a növénytakaró növelése, utak burkolatának javítása, illetve minősé-

gük megőrzése, a sebességkorlátozás.

Folyamatban van a 18-as km-nél lévő felhajtó kiszélesítése. Így a Gödöllői, Fóti út

forgalma várhatólag mérséklődni fog. Ha még szükség lesz rá, az önkormányzatnak

lehetősége van a Pest megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) által kezelt úton

középszigetek építésére, sárga lassítójelek felfestésére, esetleg fémházas fényvisz-

szaverő prizmák kihelyezésére. Ezek megtervezését és kivitelezését az önkormány-

zat finanszírozza, a PEMÁK-kal és a Közlekedési Felügyelettel engedélyezteti.

Az önkormányzat tervezi a Gödöllői út és a patak kereszteződésénél középsziget

építését. A terv engedélyeztetés alatt áll.

Szükség lenne még forgalomlassításra az iskolánál és az óvoda előtt.

Ha ez az igény továbbra is fenn áll, akkor az önkormányzat megtervezi, engedélyez-


77

teti és kialakítja a forgalomlassítás eszközeit.


szervezetek:



PEMÁK



8.2.11 Közlekedés

KÖZL-1. A közlekedés okozta levegő és zajterhelés csökkentése.

A feladatok alapvető célja: az utak mentén a területre vonatkozó zaj- és levegő kibo-

csátási határértékek betartásának biztosítása. Az önkormányzathoz közvetlen a helyi

közutakkal kapcsolatos feladatok tartoznak. Ezeket főként a közúti közlekedésről

szóló 1988. évi I. törvény és a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK

tartalmazza.

Az önkormányzat feladatai:

Közlekedésszervezési módszerekkel

A közlekedési hálózat településszerkezetbe való illesztése, tömegközlekedési háló-

zatok jó kapcsolati rendszerének kialakítása.

A helyi közutak műszaki, minőségi, forgalmi adatainak és forgalmi rendjének nyilván-

tartása, a nyilvántartás folyamatos vezetése. A helyi közutak forgalmi rendjének ki-

alakítása és biztosítása, a forgalomterhelés szabályozása, országos közutak esetén

(Fóti, Gödöllői út) azok kezdeményezése.

A közlekedési struktúra környezetvédelmi szempontú alakítása, a tömegközlekedés

és a villamosított közlekedés fejlesztése, működtetésének biztosítása.

Gyalogosoknak szánt területek fejlesztése, a járdák akadálymentesítése, gyalog-

átkelőhelyek, erre szolgáló közúti jelzések megfelelő arányainak kialakítása.

Kerékpáros közlekedés támogatása.

Forgalomszabályozási módszerek

A közúti forgalom terhelésének csökkentése, megfelelő forgalmi rend kialakítása for-


78

galmi tilalmakkal, sebességkorlátozás bevezetésével.

A közúti forgalom összetételének szabályozása (teherforgalom korlátozása vagy kitil-

tása) egyidejűleg más, forgalom-levezető útvonalak biztosításával (körgyűrű, elterelő

útvonal).

Forgalomcsillapító létesítmények (forgalomterelő zöld sziget, körforgalmú kereszte-

ződések), gyalogátkelőhelyek, kerékpárút átvezetések létesítése, sávszűkítés.

A helyi parkolás szabályozása, szükség esetén parkolási rendelettel.

Környezetvédelmi beavatkozások

A járművek által keltett zajhatás és légszennyezés közúti forgalomban történő ellen-

őrzése, ennek megvalósítására a forgalmi útvonalak mentén, illetve azok védő (biz-

tonsági) sávjain a zaj- és levegő-imissziós mérőhálózat kialakítása együttműködve

az illetékes hatóságokkal. A káros szennyezés elleni védelem általános feladatainak

ellátása, illetve azok kezdeményezése.

Fasorok, védő erdősávok, cserjesávok telepítése, zajvédő falak, töltések kialakítása.

A helyi védelem alatt álló természeti területen a közlekedés korlátozása.

Lásd még ZAJ-1. és ZAJ-2. programpontok.

A programpont megvalósítása hosszú távú és folyamatos, a cél az, hogy a közleke-

dési eredetű zaj- és légszennyezés csökkenjen.


szervezetek:



PEMÁK




79

8.2.12 Energiagazdálkodás

ENE-1. Megújuló energiaforrások, energiatakarékos építési, fűtési módok terjedésé-

nek elősegítése.

Az önkormányzat feladata a civil szervezetek bevonásával történő oktatás és isme-

retterjesztés elősegítése, valamint a pályázatok írásánál a szakmai segítségnyújtás.

Az első néhány mintaprojekt megvalósításában az önkormányzat anyagi támogatás-

sal is részt vehet, társtámogatóként fellépve valamely állami, vagy európai finanszí-

rozási rendszerhez.

A megújuló energiaforrásoknak nagyobb szerepe lehet az üdülő területeken, ahol a

fűtés mellett melegvíz és áram előállításra is használhatóak.


szervezetek:





8.2.13 Ipar

IPAR-1. Környezettudatos gazdasági fejlődés valósul meg. Az újonnan létesülő gaz-

dasági beruházások engedélyezésénél a környezetvédelem és a természetvédelem

szempontjai elsődlegesek.

A környezettudatos ipar kialakulása nem történik meg külső szabályozás nélkül,

ezért elengedhetetlen a településen működő gazdasági szervezetek tevékenységé-

nek ismerete, nyilvántartása.

E során fel kell tárni a telephelyen folytatott tevékenységeket, környezeti veszélyes-

ségüket, az üzemekben használt veszélyes anyagokat és technológiákat, a haszná-

lattal érintett környezeti elemek állapotát.

Az iparfejlesztés környezetvédelmi szempontjai a következők:

Az iparterület kijelölése a település lakóterületétől lehetőség szerint a megfelelő vé-


80

dőtávolságra, véderdőkkel határolva történjen.

Az üzemek területe nem érint ivóvízbázist, illetve a 33/2000 kormányrendelet szerinti

fokozottan és kiemelten érzékeny területet. Az iparterület megközelítése nem okoz

forgalomnövekedést lakott területen.

Előnyben kell részesíteni a barnamezős beruházásokat, miközben a korábban oko-

zott környezeti károk felszámolásra kerülnek.

A betelepíteni kívánt technológia megítélésekor figyelembe veendő, hogy okoz-e

levegőszennyezést; történik-e kockázatos anyag felszín alatti tárolása; az energiafel-

használása mekkora, kielégíthető-e; a telep szennyvíztermelése okoz-e problémát a

szennyvíztelepen; milyen a hulladéktermelés és újrahasználat aránya.

A betelepülni kívánó cég megítélésekor figyelembe kell venni a cég más üzemeinek

környezetvédelmi megítélését; az előállított termékek csomagolásának módját; a cég

minőségpolitikáját, irányítási rendszerét; a cég környezetpolitikáját és kapcsolódó

környezeti irányítási rendszerét.

A fenti szempontokat érvényesíteni kell a betelepülő cégek megítélésekor, és figye-

lembe kell venni a már meglévők támogatása esetén is.


szervezetek:


ipari üzemek



8.2.14 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

MEZG-1. Az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó technológiák alkalmazása a ta-

laj, a talajvíz, az élővilág védelmében és egy diverzebb táj kialakulásáért.

Azokat a mezőgazdasági termelési eljárásokat kell előnyben részesíteni, amelyek az

élő környezetet minimálisan terhelik, és a lehető legkevesebb, az emberi szervezet

számára káros anyagot alkalmaznak.

"A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programról (NAKP) és bevezetéséhez szüksé-

ges intézkedésekről" szóló 2253/1999. (X.7.) határozatában döntött a Kormány a


81

NAKP céljairól a következőképpen:

Olyan termelési módszerek elterjesztését kell támogatni, melyek természeti értéke-

ink, a táj, a termőföld és a vízkészletek megőrzését biztosítják. Hozzájárulnak egy

fenntartható, Magyarország agro-ökológiai adottságainak megfelelő kiegyensúlyozott

és stabil földhasználat, ésszerű területhasználat kialakulásához.

A cél piacképes, kiváló minőségű, értékes termékek termelésének növelése, és ezál-

tal a mezőgazdasági exportlehetőségek javítása.

Emellett a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővülnek, a vidéki

életminőség javul, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek alakulnak ki.

A turisztikai potenciál fejlődik, elsősorban a vidék, a táj képének javítása, az

ökoturizmus, a falusi turizmus feltételeinek javulása révén.

Hozzájárul egyéb vidékfejlesztési intézkedések sikeréhez, a vidéki népesség, a gaz-

dálkodók termelési-környezeti ismereteinek fejlődéséhez, szemléletváltás elősegíté-

séhez.

Az országos célprogramok támogatják a környezeti szempontokat figyelembe vevő

gazdálkodást, az integrált növény-, zöldség-, ill. gyümölcstermesztést, az ökológiai

gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és a vizes élőhelyek megfelelő hasznosítá-

sát, valamint a környezetbarát állattartást.

Az NAKP programjaihoz való csatlakozás önkéntes. A feltételeket vállaló gazda mi-

nimum 5 évre szóló szerződést köt az állammal, és a szerződésben foglalt feltételek

teljesítése esetén évente megállapított (hektárra vagy számosállatra vetített) kifize-

tést kap a szerződés időtartamára. Ez a támogatás fedezi az esetleges jövedelem-

kiesést, a felmerülő többletköltségeket, és tartalmaz további ösztönzőt annak érde-

kében, hogy ezt a termelési módot versenyképessé tegye. Az összeget évente hoz-

záigazítják az infláció mértékéhez.

Mogyoródon kevesen foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, azonban a dombol-

dalakat pusztító erózió, és a viszonylag sok természetes terület körüli védelmi zó-

nákban indokolt lehet a NAKP elvei szerint való gazdálkodás. Az önkormányzat fel-

adata, hogy az információk eljussanak a gazdákhoz, és így minél többen csatlakoz-

zanak a programhoz.


82


szervezetek:


Falugazdász


Mezőgazdasági vállalkozások, őster-

melők




MEZG-2. Dűlőutak karbantartása, szegélyek, élő sövények, fasorok telepítése

A programpont célja, hogy a jelenleg meglévő mezőgazdasági utak, nagyobb össze-

függő táblák mellett olyan fás (cserjék és fák) sávok alakuljanak ki, melyek védelmet,

élőhelyet biztosítanak az őshonos növény- és állatfajoknak. Így segítik megőrizni a

biodiverzitást és csökkentik a táj egyhangúságát.

Az 1970-80-as évek intenzív mezőgazdálkodásának, majd a 90-es évek tulajdoni

szerkezet átalakulásának vesztesei ezek a területek. Közvetlen nem vesznek részt a

mezőgazdasági termelésben. Azonban a defláció elleni védelem révén, és a kárte-

vők ellenségeinek élőhelyet biztosítva kedvezően hatnak a termőképességre. Ilyenek

az utak, táblák szegélyei, fasorok, cserjés, gyepes ligetek, gyepek, árkok szegélyei,

partoldalak.

Első lépésként a jelenlegi állapot felmérése, majd ütemterv az újratelepítésére.

Mindezt a földtulajdonosokkal, a terület művelőivel egyeztetve kell elvégezni, a nem-

zeti park szakembereinek tanácsát kikérve. Az utak karbantartása folyamatos.


83


szervezetek:


Falugazdász



melők




8.2.15 Tájvédelem, települési zöldterületek

TÁJ-1. Erdősültség növelése.

Lásd TEV-3.

TÁJ-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi hasznosításának feltárása, a szükséges

védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.

Lásd FÖV-2.

TÁJ-3. A települési zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonat-

kozásban, a belterületi zöldterületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése.

További belterületbe vonások megakadályozása.

A klimatikus viszonyok javítása (helyi légmozgások segítése, megfelelő páratarta-

lom), a szennyeződések, por megkötése, zajok, rezgések tompítása, felfogása érde-

kében gondoskodni kell a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből

(parkok, utcai fasorok), mezőgazdasági területekből és az erdőkből álló egységes

zöldfelületi rendszer kialakításáról, fejlesztéséről, mind mennyiségi, mind minőségi

vonatkozásban.

A növényzettel borított területek elősegítik a lakosság egészségének védelmét, a

kedvező településkép kialakulását és lehetőséget nyújtanak a rekreációra.


84

Az önkormányzat feladata a jelenlegi állapot részletes felmérése, e területek kezelési

tervének elkészítése, a zöldterületek arányának (parkok, fasorok) növelése.

Be kell építeni a tájvédelmi szemléletet az óvodai, iskolai nevelésbe. A települési táj

védelméhez kapcsolódó oktató programok, pályázatok, akciók támogatása. A lakó-

házak környéki fásítás növelésének érdekében szemléletformálás a civil szervezetek

bevonásával.

Vissza kell szorítani a területpazarló fejlesztéseket.


szervezetek:


Falugazdász



melők




TÁJ-4. Tájvédelmi szemlélet kialakítása.

A tájvédelmi szemlélet több szinten valósul meg: az önkormányzat (településterve-

zés, koordinálás, támogatás), az önkormányzati intézmények (tájékoztatás, példa-

mutatás), oktatási intézmények (környezeti nevelés, példamutatás), civil szervezetek

(tudatformálás, akciók) munkájában, a lakosság helyes viselkedésében és környe-

zethasználatában.

A településtervezés egyre fontosabbá váló feladata korunkban, hogy a városiaso-

dással együtt járó emberi egészségre káros hatásokat minimálisra csökkentse, az

ökológiai tényezők figyelembe vételével.

Az új lakó, ipari, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetek helyének megválasz-

tásakor, tervezésekor, a településrendezés során, a zöldterületek kialakításakor a

megfelelő ökológiai kutatások és felmérések kell képezzék a tervező munka alapját.

A tájvédelmi tervezés alapjai:

Az energia- és területtakarékos építkezési és települési mód, amely figyelembe ve-

szi, illetve kihasználja az éghajlati adottságokat, a növényzet és a vízfelületek klíma-


85

szabályozó hatását, a besugárzási és széljárási viszonyokat, a hőmérséklet napi és

éves ingadozásait.

A környezeti elemek védelme (talaj, víz, levegő).

Az önkormányzat támogatja a tájvédelmi szemléletet erősítő kezdeményezéseket az

önkormányzati intézményekben, az oktatási intézményekben, a civil szférában. Ilye-

nek lehetnek a szemétszedési akciók, rendezvények a környezetvédelmi jeles napo-

kon, tanösvények kialakítása és fenntartása, erdei iskolák szervezése, faültetések,

stb.


szervezetek:


Falugazdász



melők





8.2.16 Épített környezet

ÉP-1. Jobb, az esztétikai, történeti, ökológiai szempontokat figyelembe vevő terve-

zési módszerek kialakítása, elterjesztése a településkép javításának befolyásolásá-

ra.

Az Alkotmány az állampolgárok testi és lelki egészségét többek közt az épített és a

természetes környezet védelme útján kívánja megvalósítani.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

szakmai követelményként fogalmazza meg az értékes településkép, építészeti-, be-

építési jellegzetesség és látvány védelmét, a kedvező tájolást, a higiénia, egészség-

és környezetvédelem, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és

hővédelem, valamint az életvédelem követelményeinek figyelembevételét. A telepü-

lésrendezés és az épített környezet alakítása emberhez méltó és esztétikus, magába


86

foglalja az építészeti örökség, a települések zöld területeinek védelmét.

Műemléki jelentőségű a település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete,

összképe, a tájjal való kapcsolata. Megtartásra érdemes, akkor is ha egyes alkotó-

elemei nem védett műemlékek.

Elsődleges feladat a hagyományos településképet őrző épületek feltárása, helyi vé-

dettségbe helyezése. A Mogyoródra jellemző hagyományos zárt sorú, részben fésűs

beépítésű lakótelkek pusztulnak, a település mostanra fokozatosan elvesztette az

egyedi építészeti karaktert hordozó épületállományát.

A programpont végrehajtása során részletes tervek készülnek a helyi védettségbe

vont épületekről. A részletes terveknek a következőket kell tartalmazniuk:

Jelenlegi állapot (külső, belső, valamint a környezet).

Jelenlegi hasznosítás.

Felújítási ütemterv, költségkalkuláció.

Jövőbeni hasznosítás, használat, esetleges kompenzációk.

A hatékony védelem az épített környezettel kapcsolatos szemlélet átalakításával

kezdődik. Első lépése a tervezési szemlélet módosulása lehet, melyben jó példával

járhat elő az önkormányzat.


szervezetek:





ÉP-2. A műemlékvédelmi szabályozás és finanszírozás kialakítása. A fenntartási

tevékenység javítására megfelelő szabályozás kialakítása és alkalmazása.

Az önkormányzat feladata, hogy segítse a műemléki értékek megőrzésével kapcso-

latos feladatok teljesítését. Ezért a műemlékek feltárása, állapotfelmérése után ren-

deletet alkot a védendő épületekről és környezetükről, azok esztétikai értékükkel

összhangban álló hasznosításukról, a helyreállításról, illetve meghatározza az ön-

kormányzat és a jelenlegi használók, tulajdonosok jogait és kötelezettségeit.

Országos műemlékvédelmi védettséget élvez a Nepomuki Szent János szobor, mely

barokk stílusban készült a XVIII. században (87 helyrajzi szám alatt) és az 1770-ben,


87

barokk stílusban épült Kálvária (87 helyrajzi szám alatt).


szervezetek:





8.2.17 Emberi egészség védelme

EMB-1. Pihenés, sport, rekreáció lehetőségeinek biztosítása a településen

Biztosítani kell, hogy a helyi lakosság számára elérhető pihenést és sportolási lehe-

tőséget biztosító létesítmények készüljenek a jövőben.

A szükséges beruházások a település idegenforgalmi, turisztikai elképzeléseinek

szerves részeiként valósulnak meg.

A befektetők és állami támogatás segítségével lehetőséget kell biztosítani a turizmus

vendégein kívül a helyi lakosság számára is a rekreációs lehetőségek helyi igénybe-

vételére.

Az idegileg, fizikailag fáradt ember felfrissülését a zöldterületek segítik. A művi kör-

nyezet függőleges-vízszintes vonalrendszere után természet összetett kuszasága,

színei, hangjai segítik a feltöltődést. Ezért nagyon fontos a zöldfelületek (erdők, me-

zőgazdasági területek) védelme, fejlesztése és a belterületi zöldterületek (parkok,

kertek) kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése.


szervezetek:




idegenforgalmi befektetők




88

EMB-2. Pollenek okozta allergiás betegségek visszaszorítása

Nem könnyű védekezni olyan gyom ellen, amely ún. pionírnövény, vagyis az elsők

között jelenik meg az üres földterületeken, másrészt erősen allergén.

Az összefüggő humán rendszerek (utak, vasutak, cső-, légvezetékek) folyosót bizto-

sítanak a gyomok terjedésének, ugyanakkor a szétszakadozott természetes ökológi-

ai háló sajnos egyre alkalmatlanabb az őshonos fajok zavartalan, megfelelő kiterje-

désű élőhelyeinek fenntartásához. Így gyakran változó és szélsőséges feltételekhez

alkalmazkodó fajok versenytársak nélkül maradnak.

A parlagfű irtása háromféle hagyományos módon történhet:

Kézi gyomlálással, mely során teljes egészében eltávolítjuk a növényt. Különösen

játszóterek, homokozók, parkok, sportpályák mentesítésénél, ahol a kémiai védeke-

zés mellőzendő, ezen parkokat gyepesíteni és ápolni kell.

Kaszálás, általában 3 kaszálás biztosít megfelelő eredményt.

A vegyszeres gyomirtás előtt alapos környezettanulmányt kell folytatni. A

Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

A jelenlegi problémakezelés "csővégi" művelet: kaszálás után a parlagfű elveszíti a

korábbi versenytársait, s mielőtt azok utolérnék, már szétszórta pollenjeit, a gyökeres

gyomlálás magágyat készít egy újabb parlagfű számára. A parlagfű végleges, a terü-

letről történő kiirtását kizárólag a természetes szukcessziós folyamatok mesterséges

meggyorsításával érhetjük el.

Fontos a lakosság, civil szervezetek bevonása a felvilágosításba, akciókba. Az ön-

kormányzati rendelet területek tulajdonosaira vonatkozó rendelkezéseinek betartatá-

sa, ellenőrzése.


89


szervezetek:


Falugazdász


Pest Megyei Növényegészségügyi és



melők





8.2.18 Környezettudatosság

TUD-1. Az önkormányzat döntés előkészítési és döntési folyamatába beépülnek a

környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szempontok.

Ahhoz, hogy a település életében érvényesüljenek a környezetvédelem szempontjai

elengedhetetlen a környezettudatos településirányítás megvalósítása. Ennek meg-

alapozását szolgálja a települési környezetvédelmi információs rendszer, mely karto-

nos, térképes, a települési környezetvédelmi feladatok ellátásához célszerűen tagolt

szakterületi bontású és felépítésű adatrendszerrel rendelkező, áttekinthető nyilván-

tartású információs rendszer. Célja a környezeti területi és környezethasználati ada-

tok szolgáltatása. Tervezési alapadatokat és értékelési kritériumokat tartalmaz a kör-

nyezeti károkat megelőző, azokat csökkentő környezetvédelmi tervezés, valamint a

települési környezetet és a természeti erőforrásokat kímélő településrendezés és

településfejlesztés számára.

Egyben információs és kiindulási háttéranyagot szolgáltat a külső szakértők, a helyi

közszolgáltatást végző vállalkozások, társadalmi szervezetek, továbbá a lakosság

számára.

Polgármesteri Hivatal munkatársai már eredményesen használhatnák egy ilyen

rendszer eszköztárát, de a település még nem engedheti meg magának a rendszer


90

telepítésének költségeit. Azonban hosszú távon sor kerülhet egy ilyen beruházásra.

Első lépésként készüljön el egy környezeti monitoring rendszer terve, ezután lehet a

finanszírozásról, megvalósításról gondolkodni.

A rendszer alrendszere az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszernek (a

környezet védelméről szóló 1995. Évi LIII. törvény 12. §. (3) bek.,64. §. (1) bek. b)

pont).


szervezetek:




TUD-2. Az oktatásban a környezeti értékek megismertetésének arányának növelése.

A programpont célja a környezetért felelős társadalmi tudat kialakítása. A környezeti

nevelés feladata, hogy az emberek megismerjék egyes döntéseik környezeti követ-

kezményeit és a választható helyes megoldásokat. Szereplők és feladataik a kör-

nyezeti szemléletű oktatásban, nevelésben:

Önkormányzat

Szerepe: a programpont szervezése, lebonyolítása.

Feladata:

Környezeti információk publikálása,

a környezetvédelemmel kapcsolatos szórólapok, plakátok, kiadványok szerkesztése,

a média folyamatos tájékoztatása,

lakossági fórum(ok) szervezése, azokon részvétel,

civil szervezetek támogatása.

Önkormányzati intézmények

Szerepük: példamutatás, akciók, környezetvédelmi jeles napok szervezése plakátok,

szórólapok kihelyezésének helyszínei.

Feladatuk: elsőként itt kerülhet bevezetésre a szelektív hulladékgyűjtési rendszer, így

fontos szerepük van a tájékoztatásban és a példamutatásban.


91

Tanárok

Szerepük, feladatuk:

a gyermekek oktatása,

szülők folyamatos tájékoztatása,

példamutatás,

részvétel a rendezvények, akciók megszervezésében,

programokon való részvétel.

Civil szervezetek

Szerepük, feladatuk:

akciók, rendezvények megszervezése, lebonyolítása,

lakosság tájékoztatása,

kapcsolattartás a lakossággal,

önkormányzati feladatokban való részvétel, illetve azok átvállalása.


szervezetek:



oktatási intézmények és tanárok



TUD-3. A civil szféra szerepének növelése a környezettudatos életmód és viselkedés

kialakításában.

A település érdekeit képviselő önkormányzat célul tűzi ki a közösségi konszenzus-

teremtést, érzékelteti, hogy a lakosokkal együtt a közös érdekek alapján dolgozik egy

egészséges környezetű, lakható településért.

A lakosság és a civil szervezetek bevonása a környezetvédelmi tervezésbe és vég-

rehajtásba csak a környezet állapotáról és az aktuális tervekről való megfelelő tájé-

koztatással valósulhat meg. A tájékoztatásnak megfelelő fórumokat kell biztosítani,

ahol a civil és egyéb érdekvédő szervezetek, a lakosság, a vállalkozások kifejthetik

véleményüket. Fontos az információk pontos, közérthető tálalása.

A nyilvánosság bevonásával jól tájékozott, aktívabb, környezettudatos közösséget


92

alakíthatunk ki.

Az önkormányzat munkáját megkönnyítendő javasoljuk önkormányzati feladatokba a

civil szervezetek bevonását és évi rendszeres támogatását.

A civil szervezetek, alapítványok számára elérhetők olyan anyagi források, melyeket

a települési önkormányzatok nem érhetnek el. A civil szervezeteknek viszont szük-

ségük van egy folyamatosságot biztosító állandó segítségnyújtásra, melyet helyi

szinten csak az önkormányzaton keresztül valósulhat meg.

A civil szervezetek önszervező jellegük miatt könnyen szét is esnek, esetleg egy-egy

aktívabb tag vezetése alatt tevékenykednek látványosan, majd elsorvadnak. E hul-

lámzó teljesítményt kell az Önkormányzatnak közreműködési, együttműködési szán-

dékkal és folyamatos kisegítő támogatások (anyagi, eszköz támogatás, működési

hely) nyújtásával kiegyensúlyozottá tenni.


szervezetek:





TUD-4. A helyi vállalkozások munkájára és viselkedésére egyre jellemzőbb lesz a

környezetgazdálkodási szempontok figyelembe vétele.

Lásd IPAR-1.

TUD-5. A Települési Környezetvédelmi Program aktualizálása, felülvizsgálata két-

évente

A program aktualizálására, felülvizsgálatára két okból van szükség. Az egyik az ál-

landóan változó jogszabályi környezet.

Az egyes környezetvédelmet érintő törvények meghatározóak a programpontok vég-

rehajtását tekintve, illetve új programpontok megfogalmazására késztethetik a dön-

téshozókat. A jogszabályi környezet változása az európai integrációs folyamat követ-

keztében sok esetben felgyorsult.

A másik ok a felülvizsgálatra, hogy a programok teljesülése esetén, 3-4 év után fel


93

kell mérni azok eredményességét és a szükséges következtetéseket le kell vonni.

Egyes rövid távú programpontok teljesülése előfeltétele egy, vagy több más prog-

rampontnak. Ezekre a részprogramok elkészülte után, azokat figyelembe véve új

költségvetést és megvalósítási tervet kell készíteni. Ilyenkor újra meg kell vizsgálni,

hogy jól van-e meghatározva a probléma, az előidéző okok továbbra is fennállnak-e,

nem változtak-e idő közben, ugyanazok-e az elérendő célállapotok. Végrehajtás

módja és a feladatok végrehajtói továbbra is a legmegfelelőbbek-e?

A teljes környezetvédelmi program újrafogalmazása 6-8 év elteltével lehet szüksé-

ges.


szervezetek:



A programpont végrehajtásának időpont-

jai:

2006., 2008.

8.2.19 Környezetbiztonság

BIZ-1. Cselekvési program kidolgozása rendkívüli környezeti káresemények kezelé-

sére

A település környezeti biztonságára különösen veszélyesek lehetnek az ipari vagy

mezőgazdasági veszélyes anyagok, illetve veszélyes technológiák alkalmazása, va-

lamint a nem megfelelő hulladékkezelésből, tárolásból, elhelyezésből származó kör-

nyezeti katasztrófák.

Az önkormányzat a település környezeti biztonsága érdekében megteremti a telepü-

lési környezeti védekezés feltételeit, ellátja a feladatkörébe tartozó védekezési fel-

adatokat (1999.évi LXXIV. Törvény 19-23. §-ai). Nyilvántartja a veszélyes anyagokat

használó, illetve azokat előállító, továbbá veszélyes technológiákat alkalmazó üze-

meket, azok telephelyeit, a veszélyforrást jelentő felhasznált vagy termelt anyagokat

és technológiákat, a lehetséges káros kihatásokat, hatókörzetüket.

A veszélyes technológiát alkalmazó üzemeket környezeti kárelhárítási terv készítésé-

re kötelezi. Kijelöli a veszélyeztetett területek körüli védőterületet, védőtávolságot.

Felkészül egy esetleges rendkívüli környezeti kárelhárítás koordinálására, meghatá-

rozza a veszélyes létesítmények bejelentési és közreműködési kötelezettségét, a


94

védekezést végrehajtó szerveket és feladataikat és a polgármesteri hivatal feladatait.


szervezetek:


Ipari, mezőgazdasági üzemek



8.3 A környezetvédelmi program ütemezése


95


96


97


98

8.4 Költségek

A település környezetvédelmi programjának végrehajtását 2004. második felében

lehet elkezdeni. Azoknál a programpontoknál, amelyek költségeit az önkormányzat

nem, vagy csak részben tudja felvállalni, ott pályázati úton kell a forrásokat szerezni.

Itt a program megkezdése a pályázat megírása és beadása, végrehajtása, vagy be-

fejezése a költségek fedezetének meglétéhez kötött. A programpontok egy része

jelenlegi folyamatokba beilleszthető, minimális átszervezéssel, illetve prioritás váltás-

sal megoldható.

FÖV-1, VÍZ-6, TUD-1, LEV-3: Első lépésben elsősorban helyi szabályozást igényel,

így külön költséggel nem jár.

VÍZ-1, VÍZ-2, ZAJ-2, KÖZL-1: Minimális költségek, elsősorban kapcsolatfelvételre,

kölcsönös tájékoztatásra szolgál.

SZE-2, TUD-3: elsősorban a lakosság tájékoztatása a feladat.

ÉP-1, ÉP-2: a település múltjának fontos része a régi épületek, védelmük, illetve

azok előkészítése nélkülözhetetlen.

HULL-1: A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésére már szerződést kötött az

önkormányzat, tervezett költség.

TUD-2: Elsősorban a környezetvédelmi program rövid változatának a sokszorosítást

tartalmazza, ez része a program készítésének, nem jelent külön kiadást.


99

A tervezett legfontosabb feladatok 2004-re a következők:

Kód Környezetvédelmi program pontjai

FÖV-1. A belterületen az erózió által veszélyeztetett terüle-tek, talajok védelme. -

VÍZ-1.

A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítésben, kármentesítésben való együttműködés. 10.000,- Ft

VÍZ-2.

A Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklera-kásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgála-ta, szükséges intézkedések megtételének elősegíté-se. 10.000,- Ft

VÍZ-6. A patakok állapotának megőrzése, rendezése. -

LEV-3. A kerti égetésekre vonatkozó szabályozás kialakítá-sa -

HULL-1 Hulladékgazdálkodási terv készítése 625.000,- Ft HULL-2 Illegális hulladéklerakók felszámolása, megelőzése

SZE-2.

Szennyvízcsatornára kötöttség maximalizálása, egyedi szennyvízaknák működésének megszünteté-se. 50.000,- Ft

ZAJ-2.

Közlekedési eredetű zaj- és rezgés csökkentése a Fóti és Gödöllői úton, közlekedés szervezéssel, út-hálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével. 10.000,- Ft

KÖZL-1. A közlekedés okozta levegő és zajterhelés csökken-tése. 10.000,- Ft

ÉP-1.

Jobb, az esztétikai, történeti, ökológiai szempontokat figyelembe vevő tervezési módszerek kialakítása, elterjesztése a településkép javításának befolyásolá-sára. 100.000,- Ft

ÉP-2.

A műemlékvédelmi szabályozás és finanszírozás kialakítása. A fenntartási tevékenység javítására megfelelő szabályozás kialakítása és alkalmazása. 100.000,- Ft

TUD-1.

Az önkormányzat döntés előkészítési és döntési fo-lyamatába beépülnek a környezetvédelmi és környe-zetgazdálkodási szempontok. -

TUD-2. Az oktatásban a környezeti értékek megismertetésé-nek arányának növelése. 400.000,- Ft

TUD-3. A civil szféra szerepének növelése a környezettuda-tos életmód és viselkedés kialakításában. 100.000,- Ft


100

9 FORRÁSMUNKÁK, ADATOKAT SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK

• Mogyoród Településrendezési terve és helyi építési szabályzata

• 1/2003. számú rendelet a közterületek tisztántartásáról és egyes helyi köz-

szolgáltatások kötelező igénybevételéről

• 16/2000. (VII.13) Ör.sz.rendelettel módosított Az állatok tartásáról-szóló

16/1999. (XI.15.) számú rendelet

• A parlagfű visszaszorításáról szóló 10/2003.(V.9.) Ör.sz. számú rendelet

• 2/2004. (II.6.) számú rendelete az önkormányzati környezetvédelmi alapról

szóló 4/1996.(III.26.) sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről

• Kistájkataszter

• Dr. Kasza Sándor (1998): Pest megye Kézikönyve.

• CEBA Kiadó, Budapest

• Bándi Gyula (2000): Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest

• Barna Bertalan (2000) Települési önkormányzatok környezetvédelmi feladata-

inak végrehajtása. Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató, Budapest

• Horváth Zsuzsa, Buzás Kálmán, Jász-Suba Lajos (2002) Az Európai Unió

környezeti politikája és annak önkormányzati hatásai. Municipium Alapítvány,

Budapest

• Tóth Zoltán (1997) A települések világa. Ponte Press Kiadó, Pécs

• Mogyoródi Hírek, Mogyoródi Hét Forrás

• Házi Judit: Vegetációtérképezés észak Pest megyében (ELTE, 1997)

• Térségi Hulladékgazdálkodási Pilot Program

• Nemzeti Környezetvédelmi Program I.-II.

• Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

• Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram

• Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

• Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia

• Duna Menti Regionális Vízmű Rt.

• Állami Autópálya Kezelő Rt.

• EGIS Gyógyszergyár Rt.

• Chinoin Rt.

• Duna-Ipoly Nemzeti Park

• Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség


101

• Ker-HU Kft.

• Kupac Bt.

• Palota Környezetvédelmi Kft.

• Aquapark

• Hungaroring

• Ten-Line Kft.

• Agruniver Holding Kft.

Documents

1 BEVEZETÉS - mogyorod.asp.lgov.humogyorod.asp.lgov.hu/sites/mogyorod/files/imce/kornyezetved_prg.pdfvárosi életkörülmények nem javulnak, sőt a környezeti elemek állapota