1. TEMATIKUS EGYSÉG...Mosoly Nagy fej Kinyújtott karok Kést tart az egyik kezében Gombok a hozzájuk tartozó gomblyukakkal Kidolgozott ruházat Emberszerű alak Satírozott Szabálytalanabb,

Rajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt

1. TEMATIKUS EGYSÉG: A hétlépéses módszer (SSCA)

Előadásanyagok Oktatási segédanyag belső használatra



A tudományos módszer


1.Rajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt








13rajzelemzes.hu


http://www.rajzelemzes.hu

14rajzelemzes.hu



15rajzelemzes.hu





Rajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt 1. Kontextus-

elemzés

2. Folyamat-elemzés

3. Fenomenológiaielemzés

4. Intuitív elemzés

5. Globális elemzés

6. Item-analízis

Esszencia



előfeltétele

8 évesfiú

Rajzoló

egyedülOtthonInstrukció nélkül

Szituáció

Még sosem rajzolt ilyetKép

Rendszerelemzési nézőpont

Vizsgálatvezető

Kontextualizálás

A vizsgálatvezető olvashatónak és érdekesnek találta a rajzot

A rajzoló büszke alkotására

Rendszer-interakciók

1. Kontextus-elemzés

Eredetibb más rajzainál

Dekoratívabb

Szokatlan motívum

Sorozatos összehasonlítás

Nincs adatVerbális viselkedésNincs adatGesztus és mimika

Egyedüllét igénye rajzoláskor

Fokozott figyelmi bevonódás

Speciális tesztviselkedés

Nincs adatPszichomotoros jellemzők

Nincs adatRajzolási idő és sorrendPozitívan viszonyul rajzához

Vonakodó válaszadásVerbális utóteszt


Szemöldök keresztvonalakkalÓraGeometrikus formákKalap

RépaorrNagy fülek, vicces formákMosoly

Nagy fej

Kést tart az egyik kezébenKinyújtott karok

Gombok a hozzájuk tartozó gomblyukakkal

Kidolgozott ruházat

Emberszerű alak

Satírozott

Szabálytalanabb, mint az emberalaknál

Háttér


Dekorativitás

Tagoltság

Szokatlan cím

Nagy méret

"Öt" legfontosabb jellemző

Óra

Címadás

Répaorr

Spontán fi-gyelmi fókusz

Képes a lényegre össz-pontosítani

Az alkotás örömeMotoros empátia

Bohóckodás

Nevetgélve billeg

Kinesztetikus empátia

Mutatni akarja, mennyi mindent tud már

Kedves figura

Empátiás kérdezés

Nagy alak

Közel a nézőhöz

Mosolyog vagy nevet

Vizualizálás

Vicces, de min-denttudó karikatúra

Egymondatos leírás


Tréfás, játékos Érzelmi-hangulati tónusIntegrált

Differenciáltabb a 8 éves átlagnál

Integráció

Harmonikus Globális harmóniaÖnálló

HatározottDifferenciált

IntegráltKépzeletbeli

EgyediAutentikus Formadomináns

Formakép

KiegyensúlyozottMegkomponált Térhasználat

ÖsszeszedettRitmikus Mozgáskép

(Színhasználat)

A négy képi alaptulajdonság

Infantilis rajzstílus StíluselemzésSpontán kifejezésmód Egyebek


Fokozottan és kevéssé kontrollált részek egysége

Enaktív el-emzés

Transzformált ikonikus reprezentáció

Ikonikus elemzés

Enaktív-ikonikus elemzés

Részletgazdag

Határozott, magabiztos vonalak

Nagy méret

Formai-szerkezeti elemzés

Óra, cím

Répaorr, nagy fülek

Tartalmi-szimbolikus elemzés

6. Item-analízis

Esszencia

előfeltétele

8 évesfiú

Rajzoló


Szituáció



Vizsgálatvezető

Kontextualizálás






Dekoratívabb

Szokatlan motívum












Nagy fej




Emberszerű alak

Satírozott


Háttér


Dekorativitás

Tagoltság

Szokatlan cím

Nagy méret


Óra

Címadás

Répaorr




Bohóckodás

Nevetgélve billeg



Kedves figura


Nagy alak

Közel a nézőhöz

Mosolyog vagy nevet

Vizualizálás






Integráció





Formakép



(Színhasználat)





Enaktív el-emzés


Ikonikus elemzés


Részletgazdag


Nagy méret


Óra, cím



6. Item-analízis

Esszencia


előfeltétele

8 évesfiú

Rajzoló


Szituáció



Vizsgálatvezető

Kontextualizálás






Dekoratívabb

Szokatlan motívum












Nagy fej




Emberszerű alak

Satírozott


Háttér


Dekorativitás

Tagoltság

Szokatlan cím

Nagy méret


Óra

Címadás

Répaorr




Bohóckodás

Nevetgélve billeg



Kedves figura


Nagy alak

Közel a nézőhöz

Mosolyog vagy nevet

Vizualizálás






Integráció





Formakép



(Színhasználat)





Enaktív el-emzés


Ikonikus elemzés


Részletgazdag


Nagy méret


Óra, cím



6. Item-analízis

EsszenciaRajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt

előfeltétele

8 évesfiú

Rajzoló


Szituáció



Vizsgálatvezető

Kontextualizálás






Dekoratívabb

Szokatlan motívum












Nagy fej




Emberszerű alak

Satírozott


Háttér


Dekorativitás

Tagoltság

Szokatlan cím

Nagy méret


Óra

Címadás

Répaorr




Bohóckodás

Nevetgélve billeg



Kedves figura


Nagy alak

Közel a nézőhöz

Mosolyog vagy nevet

Vizualizálás






Integráció





Formakép



(Színhasználat)





Enaktív el-emzés


Ikonikus elemzés


Részletgazdag


Nagy méret


Óra, cím



6. Item-analízis

Esszencia


előfeltétele

8 évesfiú

Rajzoló


Szituáció



Vizsgálatvezető

Kontextualizálás






Dekoratívabb

Szokatlan motívum












Nagy fej




Emberszerű alak

Satírozott


Háttér


Dekorativitás

Tagoltság

Szokatlan cím

Nagy méret


Óra

Címadás

Répaorr




Bohóckodás

Nevetgélve billeg



Kedves figura


Nagy alak

Közel a nézőhöz

Mosolyog vagy nevet

Vizualizálás






Integráció





Formakép



(Színhasználat)





Enaktív el-emzés


Ikonikus elemzés


Részletgazdag


Nagy méret


Óra, cím



6. Item-analízis

Esszencia


előfeltétele

8 évesfiú

Rajzoló


Szituáció



Vizsgálatvezető

Kontextualizálás






Dekoratívabb

Szokatlan motívum












Nagy fej




Emberszerű alak

Satírozott


Háttér


Dekorativitás

Tagoltság

Szokatlan cím

Nagy méret


Óra

Címadás

Répaorr




Bohóckodás

Nevetgélve billeg



Kedves figura


Nagy alak

Közel a nézőhöz

Mosolyog vagy nevet

Vizualizálás






Integráció





Formakép



(Színhasználat)





Enaktív el-emzés


Ikonikus elemzés


Részletgazdag


Nagy méret


Óra, cím



6. Item-analízis

Esszencia


Rajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt 1. Kontextus-

elemzés





6. Item-analízis

Esszencia


Rajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt A fenomenológiai leírás

a rajzi jelenségek tárgyilagos leírása lényege: legyen vitathatatlan „leltározunk” anélkül, hogy értelmeznénk tudatosítás + lényeges elemek szűrése ez a megértés egyik szakasza! ha nem egyértelmű, hogy mit ábrázol: fogadjuk el más megítélő mást lát a rajzban? kerüljük el: hasonlítás, „mintha”, arckifejezés, pontatlan megfogalmazások, negáció

Mire irányul a néző spontán figyelme?Rajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt


Spontán figyelmi fókusz

q mire irányul a néző spontán figyelme?

q ami a rajzoló számára is a legfontosabb volt

q több expresszív vagy projektív tartalmat sűrít, mint más, jelentéktelenebb vagy érdektelenebb részek

q Több alakot tartalmazó rajzokban a néző figyelme a főszereplőre irányul, aki a rajzoló projektált énjét képviselheti

q Szabadrajzban vagy absztrakt kompozícióknál is

q A spontán figyelem által kiválasztott motívummal érdemes alaposabban foglalkozni, beszélgetni róla a rajzolóval, szabad asszociációkat kérni hozzá


Mókus (almák)



• Hárdi: „motoros empátia” (1983), azaz mozgásos beleélési módszer (először: Titchener, E. B. (1910). A Text-Book of Psychology. New York: Macmillan)

• a vizsgálatvezető lemásolja a rajzot

• utánozza a vonalvezetést

• a rajz keletkezésének folyamatát az egyes mozdulatokban újraalkotja

• különösen a nehezen értelmezhető rajzoknál lehet fontos

• Hárdi: „így még jobban sikerül felfogni, „meglátni” a rajzolók egyéniségét, különbségeit, változásait” (Hárdi, 2000, 73. o.).

• felhívja a figyelmet a rajz legfontosabb, legnagyobb érzelmi−indulati telítettségű részeire

A motoros empátia


• nem kell művészi pontosságú reprodukció

• nem kell minden apró részletet ugyanúgy reprodukálni

• elegendő az átlagos rajzkészség

• véletlen szabálytalanságokkal nem foglalkozunk

• cél: a rajzoló expresszív viselkedésének megértése

• ujjal a levegőbe „rajzolás”

• rajzolás gondolatban

1. Törekedjünk arra, hogy a másolás során megragadjuk érzéseinket, viszonyulásunkat a rajzhoz.

2. Hol történik változás a rajzhoz való viszonyunkban?

3. Melyik részt rajzoltuk szívesen, melyik zavar utólag?

4. Felfedezünk-e a rajz részleteiben eddig észrevétlen inkongruenciát, össze nem illést?

5. Élményt nyújt-e a rajzolás, vagy örömtelen, unalmas tevékenység?

6. A rajz melyik részét élvezte a rajzoló a legjobban?

7. Van-e olyan része a rajznak, amit egészen másképpen rajzolnánk?

Technikai tanácsokRajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt


A kinesztetikus empátia

q Hammer (1958): emberrajz elemzésekor a vizsgálatvezető az ábrázolt alak testtartását utánozza

q „másik személy mozgásában vagy a mozgás szenzoros élményében való részesülés képessége. Nincs benne semmi misztikus. A kinesztetikus empátia a testi emlékezetet és testi intelligenciát magába foglaló készség. Kinesztetikusan újraértelmezzük azt, amit a látás, hallás vagy érintés útján észleltünk. Ahogyan Stern írja, olyan fordítási teljesítmény, amellyel veleszületetten rendelkezünk” (Sklar, 1994, p. 15)

q a vizsgálatvezető testi átéléssel fejti meg a rajzban kifejeződő érzéseket, feszültségeket, inkongruenciákat


q az arckifejezést csak magasan differenciált rajzokban próbáljuk utánozni

q minden testileg „kikódolt” felismerést fogalmazzunk meg szavakban is

q a testtartást rövid ideg elegendő megőrizni, de egészen pontosan reprodukáljuk

q ha elsajátítottuk a technikát, gondolatban is képesek leszünk alkalmazására


Kérdések a kinesztetikus empátiához 1/II.

q Egyensúlyban van-e az alak? Ha nem, merre dől a figura, azaz merre dőlünk el mi magunk?

q Milyen intenzív az egyensúlyvesztés érzése, csak árnyalatnyi, vagy fizikailag lehetetlen a lerajzolt testhelyzetben maradni?

q Mozgási tendencia megjelenik-e, milyen irányban, milyen erősen? q Emóciókat felkelt-e bennünk a testtartás? Milyet, mennyire intenzívet,

egyetlen határozott érzelem jelenik meg, vagy többféle is? q Feszült vagy nyugodt-e a pozitúra? Ha feszült, melyik testrészünkben

érezzük az izomfeszültséget?


q Megjelennek-e szomatikus tünetek, akár csak alig észlelhető módon is, mint például szédülés, feszülés, fájdalom?

q Mennyire természetes vagy mesterkélt a póz? q Mit szeretne csinálni a figura, mi lehet a szándéka? q Folytassuk a mozdulatot, fejezzük be helyette! Mi alakul ki vajon ebből a

testtartásból? q Marad ugyanilyennek, vagy egészen más fejlődik ki belőle? Ha marad,

akkor mit változtatnánk rajta, merre forduljon, merre dőljön, melyik testrész hová kerüljön?

q Sok vagy kevés változtatást kell-e végrehajtanunk a figurán?

Kérdések a kinesztetikus empátiához 2/II.Rajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt


A vizualizálás módszere

q a rajz életre kel és megjelenik a térben q első, spontán benyomások q milyen méretben jelenik meg? q Hol bukkan fel? q közel vagy távol, a terem közepén vagy a sarkában, a

levegőben vagy a padlóhoz lapulva? q Mozog-e? Hogyan mozog? Lassan vagy gyorsan,

közeledve vagy távolodva? q Ha nem mozog: stabilan áll-e a lábán vagy dől, billen?


q Megszólal-e, mond-e valamit vagy hallgat? q Milyen lesz a hangja? q Melyek az első szavai? q Van-e szaga, illata? q Milyen lenne az érintése? A figura meg akar-e

érinteni téged? q Rád néz-e? q Interakcióba lép-e veled? q Kommunikál-e valamit, bármilyen formában? q Mit akar tőled?



Empátiás kérdezésq = a rajz empátiás elemzése kérdező viszonyulás útján q a megítélő saját magának tesz fel kérdéseket a rajzokkal

kapcsolatban, dialógust folytatva önmagával q a rajz erőt sugárzó összhatása q a figura gyengesége q a figura elveszettsége és bizonytalansága q a figura szeretetre méltó összhatása q a figura összhatása, amely szerint uralja érzelmeit q a figura összhatása, amely szerint érzelmei uralják




Öt legfontosabb jellemző

Listák módszere

Például tréfás, játékosÉrzelmi-hangulati tónus

Például: differenciáltabb a 8 éves átlagnál Integráció

Globális harmónia

Öná"ó

Határozott

Differenciált

Integrált

KépzeletbeliEgyediAutentikus

Formadomináns

Formakép

Kiegyensúlyozott

MegkomponáltTérhasználat

Összeszedett

RitmikusMozgáskép

Színhasználat


Például: infantilis rajzstílusStíluselemzés

Spontán vagy sztereotip kifejezésmód

A projekció szabad áramlásaEgyebek




Enaktív és ikonikus elemzés


q a mozgásmintázatot elemezzük q a vizsgált személy kifejezőmozgásainak a papíron megmaradt nyomát q például a mozdulatok szaggatottságát, illetve fluenciáját, vagy a

pszichomotoros tempót q a tanult sémák használatát q nem keressük a hasonlóságot az ábrázolás tárgyával, q és nem vizsgáljuk a valósághűséget sem. q eltekintünk az ábrázolás tartalmától, q kizárólag az expresszív mozgással, q és a szerkezeti-formai jellegzetességekkel foglalkozunk.

Enaktív elemzésRajzelemzési Intézet Online Tutoriális Program A 10 legfontosabb rajzelemzési terület 12 hét alatt


Ikonikus elemzésq hogyan jeleníti meg a rajz az ábrázolt tárgy valóságos alakját és

részleteit? q A tárgy ikonikus reprezentációja valós tárgyat mutat be, többé-

kevésbe felismerhető formában. q Az ikonikus reprezentáció csak az absztrakt ábrázolásban és a

firkákban hiányzik. Ha azonban az absztrakció csak részleges, és az alkotás felismerhetően utal egy valóságos tárgyra, akkor már az ikonikus hasonlóság is megjelenik.

q nemcsak a rajz és az ábrázolt motívum között keressük, hanem rajzok között is. A rajzok közti analóg hasonlóság megvilágíthat jelentésbeli kapcsolatot (manifeszt és látens állatképek)


Ikonikus elemzés

q az állatrajz és az emberalak egyes részeinek, különösen a fejnek és a szájnak hasonlósága is fontos lehet pszichodiagnosztikai szempontból (Hárdi, 2002).

q Ha több emberalakot is rajzoltatunk, akkor minden esetben megvizsgáljuk az alakok formai hasonlóságát, keresve a szintén diagnosztikus jelentésű sablonosságot vagy különböző nemű figurák között a nemi differenciáció mértékét

q Az ikonikus reprezentációnak két alapvető típusa van: az analóg és a transzformált ábrázolás.


Analóg reprezentáció

q a tárgy alakja többé-kevésbé realisztikus, felismerhető módon képeződik le. q A realizmus mértékét befolyásolja a rajzoló kézügyessége, művészeti

képességei, az ábrázolás igényessége, a rendelkezésre álló idő stb. q A pszichodiagnosztikában a rajz valóságkövető teljesítményét értékeljük a

Hárdi-féle személyiségszintekben, vagy az összecsapott vs. precízen részletezett rajzokban.

q A csekély szintű analóg hasonlóság utalhat tesztellenállásra, noncompliance viselkedésre, defenzív attitűdre, de (megjelenési formájától függően) jelezhet demenciát vagy organikus agyi károsodást is.


Ikonikus elemzés: miben különbözik a rajz a valóságtól?

Az iskola idealizált rajza

A valóságos iskola

A rajzért és a fényképért köszönet Mátyás Attilának (2006)








Documents

1. TEMATIKUS EGYSÉG...Mosoly Nagy fej Kinyújtott karok Kést tart az egyik kezében Gombok a hozzájuk tartozó gomblyukakkal Kidolgozott ruházat Emberszerű alak Satírozott Szabálytalanabb,