HALTERMELÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGEÉS TERMÉKTANÁCSA

Legfontosabb tevékenységek

• Vállalkozási tevékenység szervezése, a termelés, a bel- és külkereskedelem területén.Közremûködés a termékek export értékesítésében.

• A termeléshez szükséges eszközök és anyagok hazai és külföldi beszerzése.

• Szaktanácsadás a tagoknak, halászati, gazdálkodási, környezetvédelmi, állategészség-ügyi, szervezeti, pénzügyi és jogi kérdésekben.

• Természetes vizeink halállományával kapcsolatos környezet- és természetvédelmikérdések vizsgálata, az állománypótlás hatásainak elemzése.

Biológiai alapok

• A Szövetség Dinnyési Ivadéknevelô Tógazdasága saját tenyésztésû, genetikailagellenôrzött tükrös és pikkelyes ponty, valamint növényevô halfajok és ragadozó halakivadék korosztályait ajánlja tógazdaságok, horgászvizek és természetes vizek népe-sítéséhez. Az ivadék felneveléséhez technológiát biztosít.

A Szövetség tagja lehet

• Minden halászati tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, valamint ezekjogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetei.

Címünk: HALTERMELÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÉS TERMÉKTANÁCSA1126 Budapest, Vöröskô u. 4/b

Fotó: Kunkovács László

Halászat102. évfolyam • 3. szám • 2009 ôsz

FVM RENDELET: A HALÁSZATI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA • MINÔSÉGI PONTYTENYÉSZTÉSI PROGRAM • KETRECES PONTYNEVELÉS

CSUKAIVADÉK ELÔKERÜLÉSE • A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG HÍREI • 50 ÉVE ÍRTUK • ERDÉLYI TITÁN-ELÔDÖK

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos folyóirata

AGROINFORM

1899 óta

FISH COOP KFT.ajánlatai:

Részletes felvilágosítás:

FISH COOP KFT., Csoma Gábor ügyvezetô5500 Gyomaendrôd, Áchim u. 3/1.

Telefon: 06-30/9952-187 vagy 06-30/9554-569, 06-56/446-016, Telefon/fax: 06-66/386-437

FISH

-COOP KFT.

GYO M A E N DRÔ

D

Tár sa sá gunk 2009-ben is elô se gí ti a tó gaz da sá -gok, ter mé sze tes vi zek ivadékolását.

Zsen ge és elô ne velt csu ka-, sül lô-, har csa-, ponty-, fe hér és pettyes bu sa-, amur iva dé kot,valamint ponty egy- és kétnyaras, illetve foghatóméretû korosztályát kíná lunk meg vé tel re.

Tár sa sá gunk igény sze rint a zsen ge és elô neveltiva dé kot hely szín re szál lít ja.

Az árak a ta vasszal kiala kult or szá gos árak nakmeg fe le lôen megál la po dás alap ján ke rül nek meg -ha tá ro zás ra.

A FISH COOP KFT. a GALATI „PLASEPESCARESTI” SA Há ló gyár ter mé kei nek ki zá ró la -gos ma gyaror szá gi for gal ma zó ja.

Vál lal ja:

� há lók (mû anyag),

� kö te lek (mû anyag és ken der),

� inslégek (mû anyag),

� há ló cér nák és kö tö zô anya gok (mû anyag),

� bálaköztözô zsi nó rok (mû anyag) rö vid ha tár -

idô vel tör té nô szál lí tá sát.

A há lók anya gá nak vas tag sá ga, szí ne, szem nagy -sá ga, bi zo nyos ha tá rok kö zött a léhés mély sé geés hossza egye di leg meg vá laszt ha tó.

Ugyanígy a kö te lek, inslégek, há ló cér nák és kö tö -zô anya gok vas tag sá ga és szí ne a meg ren de lôigé nye sze rint tel je sít he tô.

Most még idôben van!

Fizessen elô lapjainkra a 2010. évre!nyomtatott elektronikus (pdf)

Meg ren de lô lapAz elô fi ze té si dí jat � csek ken be fi ze tem.

Az elôfizetési díj ról � elô re ké rek szám lát, ame lyet 8 na pon be lül kiegyen lí tek. Pél dány szám . . . . . . . . . . . . . db.

Megrendelni kívánt lap(ok) kedvezményes áron: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Meg ren de lô ne ve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szám lá zá si név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cí me: � � � � . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . e-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A meg ren de lô la pot kér jük Kiadónk cí mé re pos tán, fa xon vagy e-mailen feladni.

Ügy fél szol gá la tunk: AGROINFORM KIADÓ • 1149 Bu da pest, An gol u. 34.e-mail: kereskedelem@agroinform.com • www.agroinform.hu • In for má ció: Sza bó Krisz ti na • tel./fax: 220-8331 • 06-20 573-4973

Számlaszám: K&H 10200885-32614451-00000000

Kiadványainkat megtalálja a www.agroinform.hu weboldalunkon, vagy kérésére katalógust küldünk Önnek!

A tájékozottság biztonságot ad!

Agroinform szaklap 4 500 Ft/év

Agroinform Tipp 2 500 Ft/év

Agroinform Géptipp 1 300 Ft/év

Növényvédelem 5 200 Ft/év

Állattenyésztésés Takarmányozás 6 300 Ft/év

Halászat 2 000 Ft/év

Élelmiszer-biztonság 3 300 Ft/év

A Falu 4 000 Ft/év

Hungarian AgriculturalResearch

3 200 Ft/év

International Journal ofHorticultural Science

18 000 Ft/év

Magyar Gyomkutatásés Technológia

1 600 Ft/év

A Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Minisztérium

tudományos folyóirata

Fôszerkesztô:DR. PINTÉR KÁROLY

Szaktanácsadó:DR. WOYNAROVICH ELEK

Szaklektorok:DR. BÍRÓ PÉTERDR. HARKA ÁKOS

DR. HORVÁTH LÁSZLÓDR. VÁRADI LÁSZLÓ

A folyóirat megjelenését támogatja:Haltermelôk Országos Szövetsége

és TerméktanácsaSzegedfish Kft.Fish Coop Kft.

Kiadja:

Budapest XIV., Angol u. 34.Tel./Fax: 220-8331

Postai irányítószám: 1149www.agroinform.com

Felelôs kiadó:BOLYKI ISTVÁN

H A L Á S Z A T

Megjelenik negyedévenként

Szerkesztôség: Budapest V.Kossuth L. tér 11. 1055Telefon: 301-4180

E-mail: Karoly.Pinter@fvm.gov.hu

Terjesztiaz AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft.

1149 Budapest, Angol u. 34.Elôfizethetô a kiadónál postai utalványon

vagy átutalássala K&H 1020 0885-32614451számú

csekkszámláján, a kiadványpontos címének megjelölésével.

Díja egy évre: 2800 Ft

2009/188 – AGROINFORM

HU ISSN 0133-1922Index: 125 372

CÍMKÉPÜNK: Ôszi halválogatás a hortobágyi halastavaknál(Dr. Harka Ákos felvétele)

ALAPÍTVA: 1899

A TARTALOMBÓL

Változások a halegészségügy szabályozásában . . . . . . . . . . . . . . . . . .A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 142/2009. (XI. 3.) FVM

rendelete a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. tör-vény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FMrendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és a környezetvédelmiés Vízügyi miniszter 88/2009. (VII. 17.) FVM-KvVM együttes rende-lete a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról,valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi idôkrôl szóló73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet módosításáról . . . .

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 111/2009. (VIII. 19.)FVM rendelete az idegen és nem honos halfajoknak akvakultúrá-ban való alkalmazásával kapcsolatos szabályokról . . . . . . . . . . . .

Ketreces pontytenyésztés Szigetszentmiklóson (Kozák Balázs) . . . .Erdélyi titán-elôdök, nagy évfordulók (Kászoni Zoltán) . . . . . . . . . . .

FROM THE CONTENTS

Carp rearing in net cages at Szigetszentmiklós (B. Kozák)

AUS DEM INHALT

Karpfenaufzucht in Netzkäfigen in Szigetszentmiklós (B. Kozák)

Halászat86

88

93

9496109

96

96

85

102. ÉVFOLYAM • 2009. 3. SZÁM • ÔSZ

2009. november 24–26.Oroszország, Moszkva

RIBPROMEXPO 2009Nemzetközi halászati szakkiál-lításInformáció: E-mail:fishexpo@Vvcentre.ru,honlap: www.fish-expo.ru

2009. december 9–12.Kína, Sanghaj

SHANGHAI INTERNATIONALFISHERIESAND SEAFOOD EXPONemzetközi halászati és vízi élel-miszer szakkiállításInformáció: E-mail:daniel@sifse.com,honlap: www.sifse.com

2010. február 2–4.Egyesült Királyság, London

LONDON SEAFOOD EXPO2010

Nemzetközi vízi élelmiszer szak-kiállítás.Információ: e-mail:orangex@emirates.net.ae,honlap:www.londonseafoodexpo.com

2010. február 21–23.Németország, Bréma

FISH INTERNATIONAL 2010Nemzetközi halfeldolgozási ésvízi élelmiszer szakvásárInformáció: e-mail:info@fishinternational.de,honlap:www.fishinternational.com

2010. február 21–24.Olaszország, RiminiMEDITERRANEANSEAFOOD EXHIBITIONA Földközi-tengeri térség víziélelmiszer szakkiállításaInformáció: e-mail:o.foschi@riminifiera.it,honlap: www.medseafood.com

2010. március 5–7.Németország,Friedrichshafen

AQUA-FISCHAkvarisztikai és horgászati szak-vásárInformáció: honlap:www.tmsmessen.de

2010. június 9–12.Thaiföld, Bangkok

GLOBAL CONFERENCE ONAQUACULTURE 2010Akvakultúra világkonferenciaInformáció:Conference Secretariat:Aqua-Conference2010@fao.org

2010. szeptember 15–19.Csehország, Ceske Budejovice

FISH SAMPLINGWITHACTIVE METHODSInformáció:E-mail: fsam2010@hbu.cas.cz.Honlap: www.fsam2010.wz.cz/

86

RRRReeeennnnddddeeeezzzzvvvvéééénnnnyyyynnnnaaaappppttttáááárrrr

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter106/2009. (VIII. 14.) FVM rendelete módosította atenyésztett víziállatokra és az azokból származótermékekre vonatkozó állat-egészségügyi köve-telményekrôl és a víziállatokban elôforduló egyesbetegségek megelôzésérôl és az azok elleni véde-kezésrôl szóló 127/2008. (IX. 29.) FVM rendeletet.Az alábbiakban a halászati gyakorlat szempontjá-ból legfontosabb új elôírásokat mutatjuk be olyanmódon, hogy a módosító rendelet fontosabb sza-kaszait, azok számozásának megfelelôen, szó sze-rint ismertetjük. A szövegben az R utalás az ere-deti, 2008. évi rendeletre vonatkozik.

2. §

(1) az R 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö-vetkezô rendelkezés lép, a § a következô (2) be-kezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2)-(4) bekez-dés megjelölése (3)-(5) bekezdésre változik:

„(1) valamennyi gazdaságban a tenyésztés tí-pusának megfelelô, kockázatalapú állat-egészség-ügyi felügyeleti rendszert kell alkalmazni képesí-tett víziállat-egészségôr vagy ennek hiányában azMgSzH területi szervének igénybevételével.

(2) Képesített víziállat-egészségôr kizárólag azlehet, aki

Változások a halegészségügy szabályozásában

87

a) magánállatorvosi tevékenységet folytat,vagy

b) halászati szak-üzemmérnöki, halászatiszakmérnöki vagy okleveles halászati mér-nöki képesítéssel rendelkezik, vagy

c) halászati témában dr. univ., PhD vagy kan-didátusi fokozatot szerzett, vagy

d) agrármérnöki képesítéssel és tízéves halá-szati munkakörben eltöltött igazolt gyakor-lattal rendelkezik,

és az MgSzH Központ által szervezett képesítôvíziállat-egészségügyi tanfolyam elvégzését köve-tôen eredményes vizsgát tett.”

(2) az R 10. §-a a következô (6) bekezdésselegészül ki:

„(6) A víziállat-tenyésztô vállalkozás köteles azMgSzH területi szerve által a nemzeti monitoringprogram keretében meghatározott mennyiségûmintát venni és azt saját költségére a koi herpesz-vírus betegség és a pontyfélék tavaszi virémiájakimutatására a nemzeti referencia laboratórium-ban (a továbbiakban NRL) megvizsgáltatni.”

3. §

Az R 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a követ-kezô rendelkezés lép:

„(1) A tenyésztett víziállatokat csak akkor sza-bad tenyésztési célból forgalomba hozni, ha – azV. fejezetben megállapított rendelkezések betar-tása mellett – elôzetes helyszíni szemle alapján aképesített víziállat-egészségôr:

a) írásban igazolja, hogy az állatokaa) betegségre mutató elváltozást nem mutat-

nak, ab)olyan gazdaságból származnak, ahol nem

áll fenn ismeretlen eredetû megnöveke-dett arányú elhullás,

ac) tudomása szerint állományában a koi her-pesz-vírus betegség és a pontyfélék tavaszivirémiája vírusát nem mutatták ki és nemállapították meg az ezen kórokozók általokozott betegséget,

b) fogékony fajok esetében a szállítólevélhezcsatolja a koi herpesz-vírus betegség és apontyfélék tavaszi virémiája kimutatásárairányuló, az NRL által a víziállat-tenyésztôvállalkozás költségére egy éven belül el-végzett diagnosztikai vizsgálatok negatíveredményét tartalmazó dokumentumnakaz általa aláírt másolatát.”

4. §

Az R 16. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyé-be a következô rendelkezés lép:

(A tenyésztett víziállatok állománypótlási cél-ból abban az esetben engedhetôk szabadon vagybérhorgászati területekre, ha)

b) olyan gazdaságból származnak, amelynek –a 2. számú melléklet A. része szerinti – egészségügyiállapota legalább egyenértékû azon vizek egész-ségügyi állapotával, amelyekbe ezeket kiengedik.”

8. §

Az R az „V. Fejezet: A víziállat-betegségek be-jelentése és a kapcsolódó járványvédelmi mini-mumintézkedések” alcímet megelôzôen a követ-kezô 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A harmadik országból származótenyészett-víziállat szállítmányok esetében a har-madik országokból az Európai Unió területére be-hozni kívánt állatok állat-egészségügyi ellenôrzé-sének szabályairól szóló 55/2004. (IV. 24.) FVMrendelet elôírásait az e rendeletben és a2008/946/EK határozatban foglalt eltérésekkelkell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szállítmány állat-egészségügyi határállomáson történô ellenôrzésesorán az importôrnek vagy megbízottjának be kellmutatnia a 2008/946/EK határozat 8. cikke sze-rinti tanúsítványt a határállomás hatósági állator-vosa részére.”

9. §

Az R 33. §-a a következô (3) bekezdéssel egé-szül ki:

„(3) A tenyésztett víziállatokkal kapcsolatos(1) bekezdés szerinti tevékenységet az állatvédel-mi elôírások betartásával kell végezni.”

10. §

Az R 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyé-be a következô rendelkezés lép:

(A 3. számú melléklet szerinti betegség jelenlété-nek megerôsítése esetén fertôtleníteni kell)

„a) a korlátozó intézkedéssel érintett gazda-ságban a tenyésztett víziállatok elhullása, lehalá-szása és elszállítása után, víz fertôtlenítését és le-bocsátását követôen a medr- vagy medencefene-ket annak kiszárításával és fertôtlenítésével,”

* * *A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny

2009. évi 114. számában és az on-line jogtárakbantalálható meg.

Az FVM Halászati és Vízgazdálkodási Osztályafelhívja a halászok és a horgászok figyelmét arra, hogy 2009. november 18. napjától a142/2009. (XI. 3.) FVM rendelet alapján

A MENYHALRA 20 cm-es legkisebb foghatóméret lép hatályba.

88

Ahalászatról és a horgászatról szóló 1997.évi XLI. törvény 56. §-a (1) bekezdéséneka)-b), f)-h) és m) pontjában foglalt fel ha -

talmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidék fej -lesztési miniszter feladat- és hatáskörérôl szóló162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának l)pont jában meghatározott feladatkörömben el -járva – a következôket rendelem el:

1. §

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. éviXLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairólszóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet (a t o váb bi ak ban:R.) 7. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

„7. § A haszonbérlô a halászati jog ha szon -bérletére kötött szerzôdését az 1. számú mellékletszerinti mintának megfelelô tartalommal és a Hhtv.14. §-ának (1) bekezdésében elôírt ha tár idôn belülköteles a halászati hatósághoz be nyújtani.”

2. §

Az R. 10. §-a a következô (8) bekezdéssel egé -szül ki:

„(8) Az állami halász és horgászjegy kiadójaköteles az állami jegyek, illetve az érvényesítô bé-lyegek igénylôjét a Hhtv. 20. §-ának (3) be kez -désében foglaltak alapján írásban nyilatkoztatni a10. számú mellékletben foglalt tartalommal. Az ál -lami jegyek kiadója az igénylôk nyilatkozatait há -rom évig köteles megôrizni és szükséges esetbena halászati hatóság rendelkezésére bocsátani.”

3. §

Az R. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a kö-vetkezô rendelkezés lép:

„(4) A halászati hatóság, illetve megbízottja adíjbevételeket havonta, a tárgyhót követô 5. napigköteles átutalni, illetve befizetni a MezôgazdaságiSzakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH)10032000-00289782-00000000 számú számlájára.A kiadott jegyekkel a forgalmazással megbízottnegyedévenként, a negyedévet követô hónap15.napjáig a halászati hatóság felé, a halászati ha-tóság pedig a tárgyévet követô év január 31-ig kö-teles a MgSzH Központ felé elszámolni.”

4.§Az R. 13. §-a a következô (8)-(10) bekezdéssel

egészül ki:„(8) Az országos területi hatályú, kutatási célú

halászati területi engedély akkor adható ki, haa) a kérelmezô rendelkezik a halászat foly ta -

tásához szükséges személyi feltételekkel;b) igazolja, hogy milyen szervezeti keretek kö-

zött végzi a kutatást;c) bemutatja a jóváhagyott kutatási témáját,

annak idôtartamát és módszerét.(9) Az engedélyes köteles a tevékenységérôl

elôre értesíteni a halászatra jogosultat.(10) A halászatra jogosult által kiadott és a ha-

tárvízre vonatkozó területi engedélyben fel kelltüntetni a külön jogszabályban vagy nem zetköziszerzôdésben rögzített, az államhatárral kap cso -la tos szabályok betartására vonatkozó fel hívást.”

5. §

Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö -vetkezô rendelkezés lép:

„(1) A halászati ôr köteles a halászattal és ahorgászattal kapcsolatos ismeretekrôl, a halászatés horgászat, a halászati ôrzés, a mezôgazdaságiôrszolgálat, valamint a vagyonôrökkel kapcsola-tos jogszabályok ismeretérôl a mûködésének he-lye szerint illetékes halászati hatóság vizs ga bi zott -sá ga elôtt vizsgát tenni. A vizsga letételérôl a ha -lá szati hatóság a 6. számú melléklet szerinti bi zo -nyítványt adja ki. A vizsga díja ötezer forint, me -lyet a halászati hatóságnál kell megfizetni.”

6. §

Az R. 20. §-ának (2)-(3) bekezdéseinek helyébea következô rendelkezés lép:

„(2) A halászati hatóság az eskü kivételérôl es-küokmányt ad ki. Az eskü letételérôl szóló ta -núsítványt – amelyet az érintettek aláírásukkal hi -telesítenek – a halászati hatóság ôrzi. Az eskü ki -vételének a díja kétezer forint, melyet a halászatiha tóságnál kell megfizetni.

(3) Az esküokmány mintáját a 6. számú mel -léklet tartalmazza.”

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter142/2009. (XI. 3.) FVM rendelete

a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI.törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló

78/1997. (XI. 4.) FM rendelet módosításáról

89

7. §

(1) Az R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe akövetkezô rendelkezés lép:

„(1) Az esküt tett halászati ôr részére a ha -lászati hatóság a 7. számú mellékletben foglaltminta szerint – díj ellenében – hatósági iga zol -ványt és az igazolvánnyal azonos sorszámú szol -gálati naplót ad át.”

(2) Az R. 21. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébea következô rendelkezés lép, egyidejûleg a § a kö-vetkezô (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hatósági igazolvány és a szolgálati nap-ló elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni ahalászati hatóságnál.

(4) A halászati ôr a megbízása vagy fog lal koz -tatása megszûnése esetén 30 napon belül kötelesa hatósági igazolványt és a szolgálati naplót a ha-lászati hatóságnak átadni, amely az átvételrôl iga-zolást állít ki. A szolgálati naplót öt évig meg kellôrizni.

(5) A halászati hatóság az esküt tett és hatósá-gi igazolvánnyal, valamint naplóval ellátott halá-szati ôrökrôl – a 8. számú melléklet szerint – nyil -ván tartást vezet.

(6) A halászati ôr igazolványának vissza vo ná -sát a halászati hatóságnál a halászati ôr mun kál -tatója, vagy megbízója, illetve a rendôrség kez de -ményezheti.

(7) A halászati ôrök továbbképzésérôl azMGSzH Központ gondoskodik.”

8.§

Az R. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a kö-vetkezô rendelkezés lép:

„(3) Halbetegség gyanúja esetén a jogosult ér-tesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, amelymegteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg ha-lat vagy a friss haltetemet a jogosult az állatorvosvizsgálati megrendelésével juttatja el az élelmi-szerlánc-felügyeleti szervnek.”

9. §

Az R. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö-vetkezô rendelkezés lép:

„(1) A halászati vízterületeken az egyes hal -fajok legkisebb fogási méretét a 9. számú mel lék -let tartalmazza. A legkisebb fogási méret a halaktesthosszúsága, amelyet a hal oldalán az orr csú-csától a farokúszó tövéig kell mérni.”

10. §

Az R. 27. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe akövetkezô rendelkezés lép:

„(1) A horgász a menyhal kivételével 9. számúmelléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó hal-fajokból – a (2) bekezdés szerinti gyer mek horgászkivételével – naponta legfeljebb összesen öt dara-bot, de fajonként legfeljebb három da ra bot, kô-

süllôbôl naponta három kilogrammot foghat ki. A kifogott halat a korábban fogottal kicserélni ti-los. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból ésmenyhalból naponta összesen tíz kilogramm fog-ható ki. Amennyiben a horgász a méretkorláto-zással nem védett halfajokból olyan példányt fogki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi,a halat megtarthatja, a hor gá szatot azonban a mé-retkorlátozással nem védett halfajokra köteles ar-ra a napra beszüntetni.

(2) A 9. számú melléklet szerinti mé ret kor lá -tozás alá tartozó halfajokból – a menyhal ki vé -telével – az állami gyermek horgászjeggyel ren -delkezô horgász naponta összesen egy darabot,méretkorlátozás alá nem esô fajokból és meny -hal ból pedig naponta összesen öt kilogrammotfoghat ki. Ha a gyermek horgász a mé ret kor lá -tozással nem védett halfajokból olyan példánytfog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túl-lépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azon bana méretkorlátozással nem védett halfajokra köte-les arra a napra beszüntetni.”

11. §

Az R. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö-vetkezô rendelkezés lép:

„(1) A halászati hatósági feladatokat ellátó ha -lászati felügyelô a halászati hatóság szer ve ze -tében látja el tevékenységét.”

12. §

Az R. 29. §-a a következô (3) bekezdéssel egé-szül ki:

„(3) A díjfizetésre kötelezettek körének meg -állapítására az illetékekrôl szóló 1990. évi XCIII.törvény 31. § (1) bekezdésének elsô mondatában,valamint a 31. § (8) bekezdéseiben foglaltakat, ajogorvoslati díj visszatérítésére a 32. §-ban fog lal -takat kell alkalmazni azzal, hogy állami adó ha tó -ság helyett Mezôgazdasági Szakigazgatási Hiva -talt, illeték helyett díjat kell érteni.”

13. §

Az R. 31. §-a helyébe a következô rendelkezéslép:

„31. § A halgazdálkodási, illetve halvédelmibírság összegét – a halászati hatóság ha tá ro za tá -nak jogerôre emelkedésétôl számított harmincnapon belül – a halászati hatóság határozatáhozmellékelt készpénz-átutalási megbízáson kellmegfizetni az MgSzH 10032000-00289782-00000000számú számlájára. A kiadott készpénz-átutalásimegbízáson a halászati hatóság feltünteti a fi ze -tendô bírság jogcímét és összegét, valamint a ha-tározat számát.”

14. §

Az R. 36. §-a helyébe a következô rendelkezéslép:

„36. § Ez a rendelet természetes élôhelyek, va-lamint a vadon élô állatok és növények vé del -mérôl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsiirányelv 14–15. cikkének és V. mel lék le tének va-ló megfelelést szolgálja.”

15. §

(1) Az R. 5–9. számú melléklete helyébe e ren-delet 1–5. számú melléklete lép.

(2) Az R. e rendelet 6. számú melléklete szerin-ti 10. számú melléklettel egészül ki.

16. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti ki-vétellel – a kihirdetését követô 15. napon lép ha-tályba azzal, hogy a 2. § szerinti nyilatkozati köte-lezettséget elsô alkalommal a 2010. évi államihorgászjegyek kiadásakor kell alkalmazni. Ez arendelet 2010. január 2-án hatályát veszti.

(2) Az 5. § 2010. január 1-jén lép hatályba.(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejûleg

az R.

a) 11. §-a (5) bekezdésének „a Magyar Ál lam -kincs tárnál vezetett FM Halgazdálkodási te -vé keny ségek elnevezésû, 10032000-01220191-55000000 számú” szövegrésze he-lyébe „az MgSzH 10032000-00289782-00000000 számú” szövegrész;

b) 21. §-a (2) bekezdésének „szolgálati iga zol -vány” szövegrésze helyébe „hatósági iga zol -vány” szövegrész

c) 29. §-a (2) bekezdésének a „jogorvoslati ké -relem” szövegrésze helyébe a „fellebbezési”szö vegrész lép.

17. §

Ez a rendelet a természetes élôhelyek, vala -mint a vadon élô állatok és növények védelmérôlszóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irány -elv 14. cikkének és V. mellékletének való meg fe -le lést szolgálja.

Gráf Józsefföldmûvelésügyi és vidékfejlesztési

miniszter

90

1. számú melléket a 142/2009. (XI. 3.) FVM rendelethez„5. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

A halász és a horgász fogási napló tartalmi követelményei

A halász és a horgász fogási naplót a halászatra jogosultnak úgy kell elkészíteni, hogy abból halászati vízterületen-ként egyértelmûen megállapítható legyen a tárgyévben az alábbi halfajok összes kifogott súlya:

a) Ponty (Cyprinus carpio) g) Fogassüllô (Sander lucioperca)b) Amur (Ctenopharyngodon idella) h) Kôsüllô (Sander volgensis)c) Balin (Aspius aspius) i) Harcsa (Silurus glanis)d) Márna (Barbus barbus) j) Angolna (Anguilla anguilla)e) Kecsege (Acipenser ruthenus) k) Garda (Pelecus cultratus)f) Csuka (Esox lucius) l) Egyéb halfajok együttesen

Megjegyzés: Amennyiben a halászatra jogosult haltáplálék-szervezet gyûjtésére is kiad területi engedélyt, a fogási napló vezetése helyett elegendô éves jelentés tétele az engedély szerinti hasznos víziállat évente kifogott mennyiségérôl.”

2. számú melléklet a 142/2009. (XI. 3.) FVM rendelethez„6. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

I. rész

A halászati ôr esküjének letételérôl szóló esküokmány mintájáról

MEZÔGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL.................................................... MEGYEI HALÁSZATI HATÓSÁGÜgyiratszám: ....................../20......

ESKÜOKMÁNYa halászati ôr esküjének letételérôl

Igazolom, hogy ................................................ (név) ............................................. (születési helye, ideje) ................................................................................................ (lakcím) .................................... szövegû szolgálati esküt a mai napon elôt temletette. Ennek alapján részére a .................. számú hatósági igazolványt és azonos számú szolgálati naplót kiadtam, ésnevezett személyt az esküt tett halászati ôrök nyilvántartásába .................. sorszám alatt bevezettem.

Kelt .................., 20... ........................ hó ...... napjánP. H.

................................................halászati felügyelô

91

II. rész

A halászati ôr vizsgabizonyítványának mintája

VizsgabizonyítványSorszám:

Igazolom, hogy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (név) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (születési hely) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (születési idôpont) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (lakcím)A………. Megyei Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény által elôírt halôri vizsgát sikeresen letette.

Kelt .................., 20... ........................ hó ...... napjánP. H.

................................................halászati felügyelô”

3. számú melléklet a 142/2009. (XI. 3.) FVM rendelethez„7. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

I. rész

Halászati ôr hatósági igazolványa

MEZÔGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL........................................................ MEGYEI HALÁSZATI HATÓSÁG

Igazolvány száma: ........................(Érvényes visszavonásig)

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Születési hely, év: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Lakcím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Foglalkoztató, megbízó neve, címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Mûködési helye, halászati vízterület megjelölésével: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Az igazolvány tulajdonosa jogosult a halászati ôrzési feladatok ellátására.

Kelt .................., 20... ........................ hó ...... napján

P. H.

................................................halászati felügyelô

Fényképhelye

3x4 cm-es

II. rész

A halászati ôr szolgálati naplójának kötelezô tartalmi elemei

Halászati ôr szolgálati naplója

MEZÔGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL.................................................... MEGYEI HALÁSZATI HATÓSÁG

Sorszám: ..................(Szigorú számadású nyomtatvány)

Igazolom, hogy e szolgálati napló vezetésére ............................................................(név) ...................(születési helye, ideje) ................................................................................................. (halászati ôr hatósági igazolvány száma) jogosult.A szolgálati napló ......... számú számozott oldalból áll.

Kelt .................., 20... ........................ hó ...... napján

P. H.

................................................halászati felügyelô”

92

Nyilvántartás a halászati ôrökrôl

HatóságiSzül. igazolvány

Foglalkoztató Mûködési HalászatSor-

Név hely, LakóhelyEskütétel

és szolgálati(megbízó) hely

hatósági Egyébszámidô

idôpontjanapló

neve, (halászatialáírása

számaszékhelye vízterület)

4. számú melléklet a 142/2009. (XI. 3.) FVM rendelethez„8. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

A halászati ôrök nyilvántartásának mintája

MEZÔGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL.................................................... MEGYEI HALÁSZATI HATÓSÁG

6. számú melléklet a 142/2009. (XI. 3.) FVM rendelethez„10. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

Az állami halászjegyet, illetve horgászjegyet igénylô személy a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény20. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozatának mintája

Nyilatkozataz állami halász-, illetve horgászjegy igényléséhez

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Születési hely, idô: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Állandó lakóhely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Állami halász, illetve horgászjegy száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Horgász szervezetének neve, címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .A) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetôleg hal fogásával (gyûjtésével) összefüggésben szabálysértési,

illetve büntetôjogi felelôsségemet nem állapították meg és velem szemben halvédelmi bírságot nem szabtak ki, továbbá nem állok ezekbôl eredô korlátozás hatálya alatt.

B) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetôleg a hal fogásával (gyûjtésével) össze füg gés ben szabálysértési,illetve büntetôjogi fele lôs sé gemet állapították meg, melynek hatálya alatt állok ............................................. -ig. Halvédelmi bír sá go lási eljárás kapcsán állami halász, illetve hor gász je gye met visszavonták, állami jegyet......................... …………………………. -ig nem válthatok.

C) Nyilatkozom, hogy érvényes állami halász, illetve horgászjeggyel nem rendelkezem.D) Nyilatkozom, hogy fogási naplómat határidôig leadtam.

Kelt .................., 20... ........................ hó ...... napján ………………………igénylô aláírása”

A halászati ôr szolgálati naplójának kötelezôek a rovatai, melyeket a napló 3. oldalán kell felsorolni:A bejegyzés sorszámaA bejegyzés kelteA szolgálati esemény leírása, helye és idôpontjaA tett intézkedés leírása, a bejegyzést tevô alá írá sávalMegjegyzés(ellenôrzés vagy egyéb bejegyzés)

A napló további lapjai üresek, a halászati ôr a kötelezô rovatok szerinti adattartalommal köteles a naplót vezetni.

5. számú melléklet a 142/2009. (XI. 3.) FVM rendelethez,,9. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

Egyes halfajok halászati vízterületrôl kifogható legkisebb mérete

1. Kôsüllô Sander volgensis 20 cm2. Sebes pisztráng Salmo trutta m. fario 22 cm3. Szivárványos pisztráng Oncorhynchus mykiss 22 cm4. Ponty Cyprinus carpio 30 cm5. Fogassüllô Sander lucioperca 30 cm6. Pisztrángsügér Micropterus salmoides 30 cm7. Márna Barbus barbus 40 cm8. Amur Ctenopharyngodon idella 40 cm9. Balin Aspius aspius 40 cm10. Csuka Esox lucius 40 cm11. Kecsege Acipenser ruthenus 45 cm12. Harcsa Silurus glanis 50 cm13. Menyhal Lota lota 20 cm”

93

Ahalászatról és a horgászatról szóló 1997. éviXLI. törvény 56. §-ának (2) bekezdésébenkapott felhatalmazás alapján, a föld mû ve -

lés ügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- éshatáskörérôl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. ren -delet 1. §-ának l) pontjában, valamint a kör nye -zetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és ha tás -körérôl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet1. §-ának b) pontjában meghatározott fela dat kör -ben eljárva a következôket rendeljük el:

1. §

(1) A nem halászható (horgászható) hal fa jok -ról és víziállatokról, valamint az egyes halfajoksze rinti halászati tilalmi idôkrôl szóló 73/1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban:R.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. szá -mú melléklete lép.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rende-let 2. számú melléklete lép.

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követô 15. na-pon lép hatályba azzal, hogy az R. e rendelet 1. számú mellékletévelmegállapított 1. számú mel -lék letében nyúldomolykóra vonatkozó ren del ke -zését 2010. január 1-tôl kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet 2010. január 2-án hatályátveszti.

Gráf József Szabó Imreföldmûvelésügyi környezetvédelmiés vidékfejlesztési és vízügyi

miniszter miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter

88/2009. (VII. 17.) FVM-KvVM együttes rendelete

a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti

halászati tilalmi idôkrôl szóló 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet módosításáról

I. Rákok: 1. Folyami rák Astacus astacus2. Kecskerák Astacus leptodactylus3. Kövi rák Austropotamobius torrentium

II. Körszájúak: 1. Dunai ingola Eudontomyzon mariae2. Tiszai ingola

(erdélyi ingola) Eudontomyzon danfordi

III. Halak: 1. Állasküsz Chalcalburnus chalcoides2. Botos kölönte Cottus gobio3. Cifra kölönte Cottus poecilopus4. Dunai galóca Hucho hucho5. Dunai nagyhering Caspialosa kessleri6. Felpillantó küllô Gobio uranoscopus7. Fenékjáró küllô Gobio gobio8. Fürge cselle Phoxinus phoxinus9. Gyöngyös koncér Rutilus frisii10. Halványfoltú küllô Gobio albipinnatus11. Homoki küllô Gobio kessleri12. Kövicsík Noemacheilus barbatulus

13. Kurta baing Leucaspius delineatus14. Lápi póc Umbra krameri15. Leánykoncér Rutilus pigus16. Magyar bucó Zingel zingel17. Német bucó Zingel streber18. Petényi-márna

(Magyar márna) Barbus meridionalis19. Pénzes pér Thymallus thymallus20. Réticsík Misgurnus fossilis21. Selymes durbincs Gymnocephalus schraetzer22. Sima tok Acipenser nudiventris23. Sôregtok Acipenser stellatus24. Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus25. Széles durbincs Gymnocephalus baloni26. Szivárványos ökle Rhodeus sericeus27. Törpecsík Sabanejewia aurata28. Vágócsík Cobitis taenia29. Vágótok Acipenser gueldenstaedti30. Vaskos csabak Leuciscus souffia31. Viza Huso huso

IV. Békák: valamennyi faja”

Melléklet a 88/2009. (VII. 17.) FVM-KvVM együttes rendelethez„1. számú melléklet a 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelethez

Nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok jegyzéke

Ahalászatról és a horgászatról szóló 1997. éviXLI törvény 56. §-a (1) bekezdésének g) pont -jában kapott felhatalmazás alapján a föld -

mûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter fel adat- éshatáskörérôl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rende-let 1. §-ának l) pontjában meg ha tá ro zott fela dat kö -röm ben eljárva a következôket ren de lem el:

1. §

(1) Az idegen és nem honos fajoknak az akva-kultúrában történô alkalmazásáról szóló 2007. jú-nius 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továb-biakban: 708/2007/EK rendelet) 5. cikke szerintiilletékes hatóság – a 3. §-ban foglalt eltéréssel – aMagyar Köztársaság tekintetében MezôgazdaságiSzakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban:MgSzH Központ).

(2) A 708/2007/EK tanácsi rendelet 5. cikkeszerinti tanácsadó bizottságot az MgSzH Központ– az idegen vagy nem ôshonos halfajok ak va kul -túrákban való alkalmazásának engedélyezéseszerinti feladatának végrehajtása érdekében –hozza létre. A tanácsadó bizottság hat tagú, tagjai

a) a Halászati és Öntözési Kutatóintézet,b) az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet,c) a Szent István Egyetem Halgazdálkodási

Tanszék,d) a Haltermelôk Országos Szövetsége és Ter -

méktanácsa,e) a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi nisz té ri -

um, valamintf) az MgSzH Központképviselôje, a bizottság elnöke az MgSzH Köz -

pontjának képviselôje. A tanácsadó bizottságügyrendjét az elnök határozza meg.

2. §

A 708/2007/EK rendelet IV. számú mel lék le té -ben fel nem sorolt idegen fajok nem rutin szál -lítása esetén a környezeti kockázatértékelést ké -re lemre – a 708/2007/EK rendelet 9. cikkének (1)bekezdése szerint – az MgSzH Központ rendeli el,és a kérelmezô költségére a Halászati és Öntözé-si Kutatóintézet végzi el, majd ennek eredményé-rôl tájékoztatja a tanácsadó bizottságot.

3. §

A szomszédos tagállamokat érintô szállításokesetén a tanácsadó bizottság véleménye alapján

az MgSzH Központ a szállítás engedélyezésérevonatkozó határozat-tervezetet készít, melyetmegküld a Földmûvelésügyi és VidékfejlesztésiMi nisztériumnak külön indoklással és a kör nye -zeti kockázatértékelésnek a 708/2007/EK ren -delet II. számú mellékletében meghatározott ösz-sze fog la lójával együtt. Az engedély meg adá sánakszán dé káról az érintett tagállamok és az EurópaiBi zott ság – a 708/2007/EK rendelet 11. cikke sze -rinti – értesítését a Földmûvelésügyi és Vi dék fej -lesztési Minisztérium végzi. Az Európai Bizottsághatározata alapján az MgSzH Központ ha tá ro -zattal dönt a szállítás engedélyezésérôl.

4. §

A szállításokra vonatkozó nemzeti nyil ván tar -tás vezetésérôl – az idegen és nem honos fajoknakaz akvakultúrában történô alkalmazásáról szóló708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtására vo -natkozó részletes szabályok megállapításáról szó-ló 2008. június 13-i 535/2008/EK bizottsági rende-let 4. cikke szerint – a Földmûvelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium a Haltenyésztési és Öntö-zési Kutató Intézet útján gondoskodik. A nyil -vántartás a szállítási kérelmekbôl, enge dé lyekbôlés értékelésekbôl áll. A Halászati és Öntözési Ku-tatóintézet internetes honlapján a nyil ván tar tástközzéteszi. A Halászati és Öntözési Kutató Intézetfelelôs a nyilvántartás üze meltetéséért és karban-tartásáért, az adatok védelméért, az in for mációsrendszer számítógépparkjának és prog ram jainakfolyamatos fejlesztéséért. A tárgyév után az Adat-tárat archiválni kell.

5. §

Amennyiben – a 708/2007/EK rendelet 18. cik-ke szerinti – megfigyelési programot kell le -folytatni, az MgSzH Központ dönt annak helyszí-nérôl. A tanácsadó bizottság véleménye alapján amegfigyelési program értékelését a nemzeti nyil-vántartásba vétel céljából az MgSzH Központ jut-tatja el a Halászati és Öntözési Kutatóintézetnek.

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követô 15. naponlép hatályba.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter111/2009. (VIII. 19.) FVM rendelete

az idegen és nem honos halfajoknak akvakultúrábanvaló alkalmazásával kapcsolatos szabályokról

94

95

7. §

E rendeleta) az idegen és nem honos fajoknak az ak va -

kultúrában történô alkalmazásáról szóló2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi ren -delet;

b) az idegen és nem honos fajoknak az ak va -kultúrában történô alkalmazásáról szóló

708/2007/EK tanácsi rendelet vég re haj tá sá -ra vonatkozó részletes szabályok meg álla pí -tásáról szóló 2008. június 13-i 535/2008/EKbizottsági rendelet végrehajtásához szük -séges egyes rendelkezéseket állapítja meg.

Gráf Józsefföldmûvelésügyi

és vidékfejlesztési miniszter

Vállalkozás/vállalkozó neve Támogatás (Ft)Szomor Dezsô 2 521 699Szegedfish Mezôgazdasági Termelô És Szolgáltató Kft. 2 521 699Dél-borsodi Agrár Kft. 2 029 665Agropoint Kft. 2 521 699Tógazda Halászati Zrt. 2 521 699Balatoni Halászati Zrt. 2 521 699Siltok Mezôgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2 521 699Czikkhalas Halastavai Kft. 2 261 762Körösi Halász Szövetkezet 1 843 866Kicel Mezôgazdasági És Kereskedel Kft. 772 649Sellô Haltenyésztô és Ker. Kft. 1 452 499Jászkiséri Halas Haltermelô Szolg. Kft. 1 578 584Tamási Hal Haltenyésztô és Keresk. Kft. 279 404Halászati és Öntözési Kutató Intézet 80 694Szabó Wieslawa Józefa 754 694Tatai Mezôgazdasági Zrt. 2 521 699Mohosz Nagybaracskai Haltermelô és Kft. 2 521 699Aranyponty Halászati Zrt. 2 521 699néhai Szabó József 286 969Nemes György 267 300Pannónia Mezôgazdasági Zrt. 862 421Szabó Ábel 415 374Békés Olga 293 526Stáció Kft. 2 521 699Hetényhal Haltermelô és Értékesítô Kft. 974 384

Vállalkozás/vállalkozó neve Támogatás (Ft)Mohácsi Halászati Termelô, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 996 777Szabó és Társa Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. 1 149 895Alba Agrár Zrt. 1 775 276Hortobágyi Halgazdaság Zrt. 2 521 699Szabolcsi Halászati Kft. 1 139 808Halász Termelô és Kereskedelmi Kft. 2 521 699Szabó József 783 744Szabó Andrea 777 944Békés Ferenc 696 998Békés Ferenc 319 045Béke Agrárszöv. 1 361 717Bocskai Halászati Kft. 2 521 699Agro-aqua Fejlesztô Szolgáltató Kereskedelmi Kft. 744 910Fish-coop Mezôgazdasági Termékértékesítô és Továbbképzés 2 521 699Szervezô Kft. Eurofish Kft. 1 898 335Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség 881 082Magyar Országos Horgász Szövetség 887 638V-95. Általános Vállalkozási Kft. 2 521 699Varsányi Józsefné 362 116Tiszasülyi Haltermelô és Kereskedelmi Kft. 2 521 699Lengyel Ferencné 193 666Haltermelôk Országos Szöv. és Terméktan. 1 020 279Összesen 69 490 205

A minôségi pontytenyésztési programban való részvétel alapján 2009-ben elnyert támogatások

96

Aszigetszentmiklósi HAL-INNO KV. már az1970–80-as évektôl próbálkozott ketrecbenhalneveléssel, de nem voltak meg hozzá a

kedvezô feltételek és a technológia. A HAL-INNO-FISH Kft önfinanszírozó kutatás-fejlesztési kere-tek között 1995-tôl kezdve kidolgozta több halfajketreces nevelését, többek között a ponty egy-,két- és háromnyaras nevelését is. Ez a nevelésdán eredetû tápon történik, amely nem csak ket-reces körülmények között lehet kifizetôdô, hanemtógazdasági körülmények között is. Különös fi-gyelmet érdemel az a tény, hogy kisebb telelôket,tavakat könnyebb a kormoránok támadásátólmegvédeni, ezáltal az ivadék és a tenyész méretûhal védettebb körülmények között nevelkedhet.Ez motiválta, hogy közkincsé tegyem azt a ponty -elôneveltbôl ivadékká, illetve áruhal méretûretörténô nevelést, amelyet kavicsbánya tavon ket-recekben végzünk. Természetesen mindezt a he-lyi viszonyokra kell adaptálni, amelyhez szinténnyújthatok segítséget, igény szerint.

Hely és morfológiai viszonyok

Szigetszentmiklós közelében két kavicsbányatavon gazdálkodunk. A tavak lefolyástalanok, a víz-ellátás a talajvízbôl forrásokon át történik. Ez a tó-mederben vertikális mozgásokat okoz. A 90-es

évek második felében a vizek szintje megemelke-dett 3–3,5 métert. A két tó összefolyt, s egy 10 ha-osvíztestet alkot jelenleg. A tó nagy vízfelületû, aszél hatására kialakult áramlásoknak határozottszerkezete van. A kinetikus energia nyáron a fel-sô 3 métert képes átmozgatni általában, ennekhatására végbemegy a nyílt víz és a parti víztömegidôszakonkénti cseréje, ami fontos a tápanyag el-oszlása és a víz minôsége szempontjából. Van egymásik függôleges áramlás is, amely a víz hômér-sékletbeli különbségek kiegyenlítôdését (hô ré-tegzôdés) indukálja. A nyári hirtelen lehûlések ésaz erôs szél hatására elôfordul, hogy a mélyebbiktó alsó oxigénben szegény vize átkerül a két tavatelválasztó, víz alatti régi gáton át a másik tóba,ahol oxigén problémákat okoz. Egy 2003.évi fel-mérés szerint az Öreg-tó meder mélysége ki-egyenlítettebb, 4–7 méter között változik, átlagosmélysége 6 m. A tórész víztérfogata 236 220 m3. Az Új-tó legkisebb mélysége 6 m, legnagyobb 10 m.A tórész térfogata 368 896 m3. A tavak vízszintje amindenkori talajvíz szintjéhez közelit. A vízszintévente egy métert is tud méréseink szerint változ-ni. A teljes vízcsere a tavakon 11,8 év alatt törté-nik meg.

Vízminôség

A víz pH-ja a lúgos tartományba esik,tavasszal alacsonyabb, II. osztályú, nyá-ron magasabb, IV. osztályú. A víz összessótartalma magas, IV. osztályú. A vízoxigén mennyisége tavasszal I. osztá-lyú, míg nyáron a felsô réteg, 2–3 m, I.osztályú, az alatt letális, V. osztályú. Abiokémiai és kémiai oxigénigény III.osztályú. Magas a szulfát és a kloridkoncentráció, az alsó vízrétegekben je-len van a kénhidrogén nyáron, télenalacsonyabb, s nincsen kénhidrogén,csak az iszapban. A tápanyagháztartásmutatói közül a nitrogénformák meny-nyisége alacsony, nitrit nem mutathatóki, I. osztályú. A foszfor koncentráció ta-vasszal alacsony, I. osztályú, míg nyá-ron gyakran nincs. A nyári üledékvizs-gálatoknál a fajlagos vezetôképesség ér-téke általában 210 µS/cm körül mozog.

Ketreces pontytenyésztés Szigetszentmiklóson

Kozák Balázs

Egynyaras ponty a második év márciusában

97

Az iszap szárazanyag-tartalma 37%, anedvesség-tartalom 63%. Az izzításiveszteség 12%, az izzítási maradék88%. Az összes nitrogén mennyisége3020 mg/kg szárazanyag volt, az összesfoszfor mennyisége 154 mg/kg száraz-anyag volt.

Az iszapban a nehézfémek az alábbiértékeket adták: kadmium – alacsony -0,5 mg/kg, ólom – alacsony – 15,1 mg/kg,réz – alacsony – 22 mg/kg, króm – ala-csony – 22,7 mg/kg, cink – alacsony- 63,8mg/kg, higany – a kimutathatóság hatá -rán, alacsony – 0,06 mg/kg, a vas- ésmangántartalom magas – 22000 és 545mg/kg, de nem külsô eredetû, hanemgeológiai okokra visszavezethetô. Az ar-zén – közepes – 5,6 mg/kg, míg a kobalt –alacsony – 7,9 mg/kg volt.

A fitoplankton biomasszáját általá-ban az Oscillatoriales-rendbe tartozó kékalgák(75%), Pseudanabaena- és Lyngbya-fajok adják. ANostocales-kékalgák, amelyek az elemi nitrogénmegkötésére is képesek, 5–11%-os, a Koliella fa-jok (Ulothricales) részvétele 3–5%-os a biomasz-szában. A különféle ostorosok 1–5%-ban fordul-nak elô. A tó egészére vonatkozó átlagos bio-massza értékek és az a-klorofill koncentrációkközépértéke alapján megállapított trofitási fokidôben általában így alakul:

március május július szeptember18,6 mg/l 17,6 mg/l 26,7 mg/l 35,9 mg/l5 (mezo- 6 (eutrofikus) 7 (eutrofikus-politrofikus)eutrofikus)

A tóban hínár növényzet nem található. A par-ti sávban helyenként gyenge nád megjelent. A na-pi oxigénméréseket HQ40d Hach Lange oxigén-mérô berendezéssel, 13 m mélységig, 1 m-es ré-tegekben, 6 állandó ponton, mindig a reggeliórákban, illetve alkalmanként, ahol kell, mérjük.

Az egyéb vízminôségi paramétereket a halászatiAqua-Merck szettel állapítjuk meg.

A termelô berendezések leírása

A halakat úgynevezett úszó ketrecekben tart-juk. A váz alumíniumból készült, mérete 6 x 4 mé-ter, eredetileg építkezési állványcsôbôl lettek át-alakítva. Egy-egy ilyen ketrec középen járó tartó-val van összekötve, ezeken járópalló található. A palló megválasztásánál ügyelni kell, hogy a fafajsúlya viszonylag alacsony legyen, de ez ne befo-lyásolja a tartósságát. A pallókat, amelyek 3–3 mé-teresek, három-négy helyen kötjük össze, legjobbcsavarozni. Ha a palló egyik végére alul egy ke-reszt lécet helyezünk fel, akkor ezzel megakadá-lyozhatjuk a szél mozgatása miatti gyakori leesé-sét a pallónak. Az alumínium csöveket ketrec osz-lopok tartják. Minden ketrecnek 6 db oszlopa van.Az oszlop belsejében egy ún. pogácsa tartja a szö-get, amelyet a csöveken fúrt lyukakon átszúrunk,bele az alsó pogácsába. Ez a nem statikus kötés

szükséges a ketrec stabilitásához. Azoszlopokra alumínium csô van hegeszt-ve, ezekre húzzuk fel a bójákat, ame-lyek fenntartják az egész ketrecet.

Az elônevelt kihelyezésénél a ket-recre három különbözô méretû hálótteszünk fel. A külsô háló kb 48 m3 víz-térfogatot határol körül, 15 mm-esszembôségû, ez szolgál majd a nagyobbtestû ivadék neveléséhez, középen 10mm kb. 30 m3-es, vagy 12 mm kb. 35m3-es hálót használunk, s legbelül 4mm szembôségû kb. 20 m3-es háló ta-lálható. Az összes hálót mûanyag bilincs -csel, a víz alatt több helyen rögzítjükegymáshoz. Erre azért van szükség,mert a viharos szelek képesek a hálót

A Halinnofish Kft. telephelye Szigetszentmiklóson

A ketrecek elhelyezkedése a kavicsbányatavon

98

felemelni, s az ivadékot kiszórni a külsô víztérbe.Gyakran még a 15 mm-es hálót külön a bójához isrögzítjük. Azon a helyen, ahova az etetôt helyez-zük, a 15 mm-es hálót az egymással szemben lé-vô ketreceknél szintén egymáshoz kötjük bálázózsineggel. Erre azért van szükség, mert a külsôvíztérben élô halak bandába állva támadják azetetôt, benyomják a hálókat, s eleszik a bent lévôállomány elôl a takarmányt. Nagyon fontos, hogyaz egyes hálókat úgy kell a ketrecre felrakni, hogyazok külön-külön eltávolíthatóak legyenek. A ket-recet raschel hálóval fedjük. Ezt jól ki kell akasz-tani, hogy az apróbb gémfélék se repülhessenekbe alá, de munkavégzéskor könnyen eltávolíthatólegyen. Ha busa is van a tóban, akkor nagy szemûmûanyag hálót, célszerû használni, mert az köny-nyen beugrik a finom portápra, benyomja a ras-chel hálót és ott elhullik. A legbelsô hálóba kb.20–25 m hosszú ún. könnyezô csövethelyezünk be, lesúlyozva. Az öntözésitechnikában használatos mûanyag el-osztókkal, csatlakozókkal, illetve olcsómûanyag slagokkal építjük ki a belsôlevegôztetést. A levegôztetésre kínaiAco-016 és hasonló alacsony nyomású,de nagy levegô bevitelû elektromoskompresszorokat használunk. A halaketetésére órával meghajtott automataetetôket használunk. A kihelyezéstôlfüggôen 3 kg-os (ebbe 5–6 kg táp is be-lefér, megpúpozva), vagy 5 kg-os (kb. 8kg megy bele) etetôket rakunk a ketre-cekre. A halak növekedésével 2–3 etetôis kell egy ketrecre. Az etetôket egy há-rom méteres palló két végére erôsítjükfel, s a járó palló közötti részen, az alu-mínium csövek belsô oldala felôl egy-egy léccel ellátva akadályozzuk meg apalló csúszkálását. Az etetô alá, hogy a

táp nehogy a fenékre süllyedjen, egymûanyag tálcát helyezünk el. A keres-kedelemben gyerek homokozóként áru-sított kagyló alakú tálcát a peremén és afenéken több helyen 4-es fúróval kifúr-juk, kívülrôl a feneket nehezékkel lát-juk el, s négy ponton bálazsineggel azetetô alá kötjük. A zsinegnél fogva min-dig lehet ellenôrizni a táp fogyasztását.

A ketreceket egy kötél rendszermentén, mint egy sakktáblán, a járópal-lóra állva tudjuk húzogatni, a helyüketváltoztatni. A köteleknek mindig fesze-seknek kell lenniük, mert a laza kötél-zet széljáráskor igen kellemetlen meg-lepetéseket okozhat. A szögeken lévôfülre tudjuk a ketreceket rögzíteni.

Kihelyezés

Gyakorlatilag a kihelyezés mennyiségét a kül-sô- és belsô életfeltételek, elsôsorban a reggelioxigén viszonyok, az elhelyezhetô etetôk mennyi-sége, valamint a megfelelô létszámú személyzetszabja meg. Etetés szempontjából a legkényelme-sebb, ha egy tálca fôlôtt két darab 5 kg-os etetôvan, amelynek takarmány mennyiségét reggelmég kézi etetéssel is növelhetjük, illetve kellôszemélyzet esetében még egy délutáni kézi ete-téssel is. Ha kézi etetést is alkalmazunk, nemminden esetben kapunk jó takarmány együttha-tót, mert a nagy tülekedésben sok táp lehullik, snagyrészt nem hasznosul. Ez javítható, ha úszó tá-pot is etetünk.

A ponty nevelése 1 g körüli kihelyezési súlyúivadékból indul. Termelésünk során alkalmaztunkmár 100 000 db/20 m2, 50 000 db/20 m2, 30 000 db/20 m2 és 16 000 db/20 m2 kihelyezéseket.

Compók a hálóketrecben

Ketrecben nevelt kétnyaras ponty

99

A nevelési cél meghatározása

Ketreces termelésben el kell felejtenia tógazdasági takarmányokat. A ketrecbenem kerül be plankton olyan mennyiség-ben, hogy ez a takarmányozásra kihas-son. A ponty fehérje igénye ebben a kor-ban nagyon magas, ezért csak magas fe-hérje tartalmú tápok jöhetnek szóba. A másik fontos tényezô a tápok szemcsemérete. Sajnos már a természetes elône-velés során, a halak mérete nagyon eltér.Nincs is ennek olyan nagy jelentôségeegy tavi nevelés során, mert ritkán okozjelentôs szétnövést. A ketrecben sajnos akisebb egyedek, ha lemaradnak, akkorbehozhatatlan hátrányba kerülnek. Ezérta takarmányozás elején meg kell fogal-maznunk a végtermék célját, amelyek akövetkezôk lehetnek:

– nagy megmaradással, viszonylag egyenletesállomány elérése a cél, vagy

– kisebb megmaradással, de nagy egyedsúlyúállomány a cél, olyan, amelynek 20%-a akövetkezô nyáron már eléri a 1,5–2 kg-osátlagsúlyt, 40%-a pedig az 1,0–1,5 kg-ot ôsz-re, míg a maradék 40% csak 3–4 éves cik-lusban lesz sporthal méretû. Ezt az utóbbitnem is érdemes a második évtôl az inten-zívben tartani.

Az elsô esetben a céltól függetlenül az alábbifeltételeknek is teljesülniük kell: mivel a halaklassabban nônek, tovább vannak a legkisebbszemméretû hálóban, ahol a legnagyobb az oxi-génhiány veszélye. A helyi körülményeink közöttezt max.3 hétig tudjuk biztosítani .Ebbôl követke-zik a második feltétel: rendelkezni kell kellô szá-mú személyzettel, aki a halat leválogatja egy má-sik ketrecbe. Ráadásul két ketrecet kell elôkészí-teni, egy 4 mm-es és egy 10 mm-es szembôségût.A lehalászott ketrec hálója csak hosszas szárításés mosás után használható újra. A hálószemek ta-karmánymaradvánnyal, ürülékkel és kiterjedtbaktérium telepekkel vannak benôve. Az utolsószakaszban már zömében csak a belsô levegôzte-tés tartja az oxigénszintet.

A második esetben egy munkae-rô takarékos, hidrobiológiailag biz-tonságosabb, valamint a populációleggyorsabban növekedô, kb 60%-át intenzív körülmények között fel-nevelô módszert kell alkalmazni, azúgy nevezett „háromhálós” megol-dással. 1–2 hét után kivesszük a 4mm-es hálót, s a halak a 10 mm-es-ben nônek tovább. Újabb 1–2 hétután ezt a hálót is eltávolítjuk, s ahalak a tenyészidô végéig a 15 mmszembôségû hálóban maradnak.

Takarmányozás

A technológia kidolgozásának kezdetén szarvasiponty elônevelô tápot használtunk. Alapvetô problé-mája a tápnak, hogy nem homogén szerkezetû, bi-zonyos nagyon fontos frakciókat már a nagyobbegyedek nem vesznek fel. Ez a táp önmagában nemvolt megfelelô. Alkalmanként hozzájutottunk külön-bözô extrudált tápokhoz, de ezeknek a szemcse mé-rete nem volt jó. Az ivadék ettôl függetlenül a kiala-kított viszonyok között maradéktalanul fel tudta ven-ni. A két táp kombinálásával a halak jól növekedtek.A másik súlyos problémája a tápnak a szennyezésmértéke volt, ami komoly oxigén deficitet okozott.

A megoldást az Aller-Aqua tápok jelentették. Az elônevelt ivadék nevelésére Aller Futura tápothasználunk. Az Aller Futura 2-es a 0,4–3,0 grammoshalak etetésére alkalmas, testsúly százalékuk 8%-átetetjük 20 °C felett. A táp beltartalmi értékeit az 1. táblázat tartalmazza. Ezen a tápon 0,7-es takar-mány együtthatót érhetünk el. Ez az érték igaz azösszes többi Aller Futura tápra is, mert a beltartalomnem változik, csak a szemcsék mérete. Különbenezt a tápot a pisztráng elôneveltre fejlesztették ki, demivel rövid idôn belül kell nagyobb egyedsúlyt elér-ni, ezt tartjuk alkalmasnak a ponty esetében is.

1. táblázat:

Az Aller Futura tápok beltartalmi értékei

A táp fajtája 0 1 2 3 4

Táp mérete mm 0,2–0,6 0,5–1,0 0,9–1,6 1,3–2,0 1,6–2,4

Nyers fehérje% 64 64 64 64 64

Nyers zsír% 9 12 12 12 12

Szénhidrát% 6 5 5 5 5

Hamu% 13 11 11 11 11

Rost% 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

Energia Kcal/MJ 4733/19,8 4976/20,8 4976/20,8 4976/20,8 4976/20,8

Tápon nevelt harcsa (Kozák Balázs felvételei)

100

A 2,5–8,0 grammos állomány Aller Futura 3-astápot kap, testsúlyszázalékban 4,0%-ot. A 6,0–15,0grammos hal az Aller Futura 4-es tápot kapja,3,5–4,0%-ot. 15 gramm felett áttérünk egy alacso-nyabb fehérje értékû tápra, az Aller Performa 3-ra.Ezt 4,0%-ban etetjük. A tápon 0,8–0,9-es takarmány

együttható érhetô el. A táp beltartalmi értékeit a 2. táblázat tartalmazza. A 20 gramm feletti az állo-mányt az Aller Master 2 mm-es tápon tartjuk. A ha-lak továbbra is 4%-ot kapnak 40 grammos súlyig,3,5%-ot 100 g-os súlyig, s 3,0%-ot 300 g súlyig. A tápbeltartalmi értékeit a 3. táblázat tartalmazza.

Mivel az elônevelt ivadék az elsô évben rész-ben eléri a kétnyaras súlyhatárokat, a következôévben rátérünk az úszó tápok etetésére. A táp,amit használunk, eredetileg afrikai harcsa neve-lésére lett kidolgozva. Az adottságaink miatt jobb-nak látjuk az úszó táp etetését. A tápok beltartal-mi értékeit a 4. táblázat tartalmazza. A pontyokata növekedéssel arányosan 2,5%, 2,0%, 1,5% és1,0% arányban etetjük.

Növekedés

Ha nem történik rendszeres szelekció a tenyész -idô során, akkor az elônevelt ivadékból 2–80 g-igkb. 40%-a lesz az állománynak, 80–200 g-ig a má-sik 40%-a, míg a 20%-a (a kiugró egyedek)200–500 g között lesz. Az úgy nevezett „háromhá-lós” megoldásnál sikerül kiszûrni a genetikailaggyengébb, illetve az induláskor szerencsétlenebbültáplálkozó egyedeket. Ezáltal gyakorlatilag a ma-radék 60%-ot kétéves ciklusban fel lehet nevelni,ami egy intenzív rendszerben nem mindegy.

Következtetés

Adott egy módszer, adott egy jó táp, amely se-gítségével kis helyen sok ivadék, illetve áruhalfelnevelhetô. De ezt nem csak kavicsbánya tava-kon lehet megvalósítani. A 2009-es évben néhánytógazdasági telelôben is ígéretes nevelés folyt,mind ivadék illetve áruhal termelésben. Remélemez a technológia a jövôben, megfelelô adaptációkrévén, segíti a tógazdákat nagy ivadék megterme-lésében, csökkentve a kormoránok kártételét.

3. táblázat:

Az Aller Master 2 mm táp beltartalmi értékei

A táp mérete mm 2

Nyers fehérje % 45

Nyers zsír % 20

Szénhidrát % 16

Hamu % 8

Rost % 2

Energia Kcal/Mj 5171/21,6

4. táblázat:

Az Aller Exo táp beltartalmi értékei

A táp fajtája, mérete XS S MNyers fehérje % 45 45 45Nyers zsír % 7 7 7Szénhidrát % 32,5 32,5 32,5Hamu % 8 8 8Rost % 3 3 3Energia Kcal/Mj 4660/19,5 4660/19,5 4660/19,5

2. táblázat:

Az Aller Performa 3-as táp beltartalmi értékei

A táp mérete mm 1,3–2,0

Nyers fehérje% 54

Nyers zsír% 15

Szénhidrát% 11,7

Hamu% 10,8

Rost% 0,5

Energia Kcal/Mj 4969/20,8

HHHHaaaalllláááásssszzzzrrrruuuuhhhháááákkkk,,,, hhhhaaaalllláááásssszzzzccccssssiiiizzzzmmmmáááákkkktermészetes gumiból, méretre szabva!

Megrendelhetôk még:halszállító tartályok tömítôgumijai, méret szerint.

A termékek könnyen javíthatóak TIP-TOP és PANG javítóanyagokkal.Megrendelésnél a lábméretet,

a testmagasságot és a használó súlyát kell megadni.

A ruhákra egy év garanciát adok.

ARATÓ ISTVÁNgumijavító, mûszaki gumiárukészítô mester

Szentlôrinc, Munkácsy M. u. 22.T/fax: (73) 571-026 • Tel.: (73) 571-025

HALÁSZATI FELSZERELÉSEK

FORGALMAZÁSA,

ÖSSZEÁLLÍTÁSA

ÉS KÉSZÍTÉSE

www.halaszhalo.hu

Tel./fax: 06-96 324-65006-20 315-4312

101

Az Észak-dunántúli Környezet-védelmi és Vízügyi Igazgatóságés az Észak-dunántúli Környe-

zetvédelmi, Ter mé szet védelmi ésVízügyi Fel ügyelôség 2009. 05. 15-énközös terepbejáráson az EU Víz Keret-irányelve szerinti operatív moni -toringjának keretében mak ro zoo -benton és fitobenton mintavételt hajtottvégre a Kis-Pándzsa éren.

A vízfolyás Nyúl belterületén,dombvidéki szakaszon ered, ahola meder egy betonnal burkoltmeredek szurdokban halad. Az éra falu határában síkvidéki terület-re jutva egyenes vonalvezetésûtrapézszelvényû földmederbenhalad tovább és Gyôr alatt aNagy-Pándzsába torkollik. A víz-folyás teljes hossza 9821 m, mely-nek csak az utolsó néhány százmétere esik a dombvidékre. Ezena szakaszon a mederben egyrészta nagy esésnek, másrészt a me-der burkolatnak köszönhetôen ki-zárólag nagy csapadékok eseté-ben található víz a mederben. Asíkvidéki szakaszon az év zömé-ben jelentéktelen vízmennyiségtalálható a mederben. A meder,fenntartottság hiányában, makro-fitával szinte 100%-ban benôtt,szer ves törmelékkel, iszappal erô-sen feltöltôdött; nyílt víztükör, mé-lyebb gödör nem észlelhetô. A mintavétel idején pangóvizes ál-lapotok uralkodtak, kb. 20–30 cmvízborítás mellett, amely alatt szin-tén 20–30 cm mély szerves törme-lék, iszap felhalmozódás volt ta-pasztalható. A helyszínen vízminô-ségi mérésekre is sor került (pH:6,69, vezetôképesség: 1189 µS/cm,oldott oxigén: 6,54 mg/l, hômér-séklet: 12,8 ºC, színe: színtelen, fe-nékig átlátszó (0,3 m), szaga: víz-nek és üledéknek nincs). A vízfo-lyás jelenlegi állapota alapján fel-

tételezhetô, hogy ezekaz értékek lényegesenkedvezôtlenebbek lesz -nek a meleg nyári idô-szakban.

A makrozoobentonszabvány szerinti vizs-gálata során a kéziháló-ból egy csukaivadék iselôkerült, amely meg-lepetésünkre szolgált. A csukaivadék az ivaré-rett szülôk jelenlétét isfeltételezi a mintavétel-hez közeli vízfolyás-szakaszon. Hiszen azivadék kedvezô élô -helyrôl pl. halastóbólvaló lesodródásával,vagy az anyahalak me-derállapotok miatti al-vízi szakaszról való fel-vándorlásával nem szá-molhatunk.

A nem tipikus halélôhelyrôl elôkerültiva dék jelenlétét izgal-massá teszi továbbá a makrozoo-benton vizsgálati anyag kiértéke-lési eredménye is. A fajlista elem-zése során kitûnt, hogy az egym2-re esô, a halivadékokra poten-ciális veszélyt jelentô ragadozóbogarak száma is kimagasló. A csíkbogár lárvák egyedszáma

14,4 db/m2, a csíbor imágókegyedszáma 1,6 db/m2 volt.

Sajnos részletesebb halas vizs-gálatok elvégzését a mederálla-potok nem teszik lehetôvé, így azivadék jelenlétének magyarázatavalószínûleg nyitott kérdés marada jövôben is.

Csukaivadék elôkerülése extrém élôhelyrôl

Keserü Balázs1, Kovács Krisztián2, Tóth Ildikó1

(ÉDUKÖVIZIG1, ÉDUKTVF2)

102

Ahalastavakban keletkezôiszap feltárása – részben atápanyagok hasznosítása,

részben a rekonstrukciós mun-kák megkönnyítése érdekében –50 évvel ezelôtt is téma voltszakmai berkekben. Igaz, akkormég nem a napjainkban széleskörben reklámozott biológiai el-járásokkal, hanem alapvetôenmechanikai megoldások kere-sésével. A Halászat 1959. évi au-gusztusi számában jelent megDr. Veszprémi Béla ismertetôjeaz általa szabadalmaztatottiszap kultivátorról.

Dr. Veszprémi Béla (1922-2003) évtizedeken át a magyarhalászat elsô számú vízkémiaiszaktekintélyének számított. La-punk hasábjain 1948–1983 kö-zött 70 cikke jelent meg a vízké-mia, a vízszennyezések, a ha-lász- és horgászvizek biológiaivizsgálatának témakörében, éshálátlan feladata volt az idôsza-konkénti tájékoztatás a vizein-ken tapasztalt nagyobb halpusz-tulások mértékérôl és azokrészben feltárt okairól. Idézzünkhosszabban Iszapkultivátor –természetes hozam fokozására…címû cikkébôl:

„Woynarovich dr. azt írja egyévvel ezelôtt a Halászatban meg-jelent egyik cikke végén: „Gyak-ran az a bizarrnak tûnô gondo-lat érlelôdik meg a kutatóban,összehasonlítva a tavakban ter-mett algák mennyiségét, a hal-táplálék állatok tömegét és a le-halászott halhúst, hogy mi tulaj-donképpen nem halhúst, hanemelsôsorban rothadó iszapot ter-melünk a tavainkban.”

E bevezetés után táblázatbanmutatja be a szerzô saját vizsgá-latai alapján, példaként 31 ha-lastó iszapjának száraz-, ásvá-nyi- és szerves anyag tartalmát,majd így folytatja:

„Ennek a tápanyagokban dúsiszaprétegnek a feltáródása ter-mészetes úton és így a tó részvé-

tele számunkra hasznos anyag-körfolyamataiban – mely végsôfokon a területegység halhúshoza-mában jelentkezik – lassú és kishatásfokú. Rendes körülményekközött a természetben, a levegôtôlelzárt iszaprétegben un. anaerobfolyamatok dominálnak, amigyakorlatilag azt jelenti, hogy aziszapban elfekvô tápanyagkincskénhidrogénes bomlást szenved-ve, a haltenyésztô számára kevés-bé gazdaságos irányban és na-gyon lassan táródik fel.

A tenyészidô alatt némi segít-séget a szél okozta hullámverésfelkavaró hatása és a halak tur-kálása jelent. A téli szárazon ál-lás idején ugyanis az alacsonyhômérséklet fékezi az aerob fo-lyamatokat.

Az általam tervezett „iszap-kultivátor” alkalmazásával aziszapban elfekvô nyersanyag-kincs feltárása irányítható gaz-dasági mûveletté válik. A szintehermetikusan elzárt nyersanya-gok a tó felsôbb, tulajdonképpe-ni termôrétegébe jutnak, a szer-ves anyagok gyorsan és hasznosirányban (széndioxidos bomlás)alakulnak át, és az oxigéndú-sabb felsô vízrétegekben a plank-tonalgák számára azonnal fel-használhatóvá válnak. Ugyan-akkor az iszapban élô állati táp-lálékszervezetek is feltáródnak ahalak számára.

Az „iszapkultivátor” lényegé-ben vascsôbôl kialakított fúvó-csôrendszer, melyet ladik vontatmaga után a tófenéken. A ladik-ban elhelyezett benzinmotorosszivattyú által a tóból beszívottoxigéndús felsô víz az iszapkulti-vátor fúvócsövein keresztül nagyerôvel áramlik a tófenékre és aziszapot felhôszerûen finom elosz-lásban felkavarja a felsôbb víz-rétegekbe.”

Ez után a szerkezet rövidmûszaki leírása következik kétegyszerû ábrával, majd a szerzôígy folytatja:

„Természetes hozamaink nö-velésében fontos eszköze lehet ajövô gazdálkodásunknak, cso-dagépnek azonban nem szabadtekintenünk, és alkalmazásánakhátrányos oldalaival is meg kellismerkednünk. Nem alkalmaz-ható nyakló nélkül, mert a rot-hadó anyagok nagy mennyisége-inek a víz felsôbb rétegeiben tör-ténô feldolgozása a széntrágyá-záshoz hasonlóan nagyobbmérvû oxigénelvonással fog jár-ni, azért csak derült idôben, oxi-géndús tóvízben lehet majd al-kalmazni.

Figyelnünk kell a nyári vízvi-rágzással kapcsolatos különle-ges helyzetekre, a hasvízkór éskopoltyúpenész veszedelmekre,mely inváziókat egyesek a vízmagas rothadó szervesanyagtartalmával is kapcsolatban ál-lónak látnak. Szóval, akad majdbôven vizsgálni való az üzem-szerû bevezetéssel kapcsolatban.

Cikkemet nem zárhatomanélkül, hogy meg ne említsem,a tavak iszapjának a tenyészidô-ben való hasznosítása kérdésénegy idôben, de egymás munkájá-ról nem tudva, úgy látszik, töb-ben is dolgoztunk. Németh Sán-dor kiváló fôagronómusunk Sze-geden csónak után vontatott bo-ronával tervezi a fenékiszap fel-törését és levegôztetését, ami két-ségkívül hasznos mûvelet lenne,ha nem is érné el hatásfokában aleírt kultivátorozást.”

* * *

Szakmai publicisztikánkbanaz iszapfeltárásnál is gyakrab-ban visszatérô téma a tógazda-sági járulékos halfajok termelé-sének kérdésköre. Két cikket ér-demes kiemelni az 1959 harma-dik negyedévében megjelentlapszámokból. (Csak emlékez-tetôül: a tógazdasági polikultúraabban az idôben még ismeret-len fogalom volt, a növényevô

50 éve írtuk

103

halak honosítása évekkel ké-sôbb kezdôdött.)

Termeljünk több compót! –szólít fel már címében az O. Gy.szignójú cikk (feltételezem: Oeconomo György a szerzô, atitkolódzás okát nem tudom). Azírás egyrészt ismerteti a tógaz-dasági compótermelés máig isaktuális nehézségeit (lassú nö-vekedés, lehalászási, válogatásiproblémák), majd áttér a külke-reskedelmi vonatkozásokra:

„Másként fest a compókérdés,ha azt népgazdasági szempont-ból nézzük meg. A compó ugyan-is számos európai országbanigen kedvelt és megbecsült halfé-leség, amelyért magasabb áratfizetnek, mint a pontyért. Fôlegkét ország részérôl van iránta jelentôs érdeklôdés. EgyrésztOlasz ország vásárol tôlünk évekóta compót, másrészt Nyugat-Né-metország részérôl nyilvánulmeg évrôl évre emelkedô keres-let. Amíg Olaszország a 8 dkg-tól25 dkg-ig menô egyedeket kíván-ja, addig Nyugat-Németországcsak 30–60 dkg-os compót kíván.A két kívánság tehát termelésiszempontból jól összeegyeztethe-tô. Sajnos compótermelésünkelégtelensége miatt egyik országrészérôl mutatkozó keresletetsem tudjuk kielégíteni…. Az el-múlt évben kereken 60 q compótszállítottunk ki Németországba,

illetve 200 q kis compót Olaszor-szágba…

Nyugat-Németország bizo-nyos kontingenst állapított mega magyar hal behozatalára,amelynek fele esik a pontyra,míg a másik része egyéb halra.Ezen harcsa és compó értendô.Sajnos termelésünk kis volumen-je miatt e két halfajból az ex-portlehetôséget kihasználni nemtudjuk.”

Ha már a harcsánál tartunk:Dr. Woynarovich Elek helyzete-lemzô és új koncepciót megala-pozó cikket írt Harcsatenyészté-sünk feladatai… címmel lapunk1959. augusztusi számába. A szerzô elégedetten nyugtázzaa harcsa mesterséges szaporítá-sában elért magyar eredménye-ket és azok publikálását. „Bát-ran állíthatjuk, hogyha vala-mely gazdaságban a harcsaíva-tással nem tudnának megbirkóz-ni, – kivételes esetektôl eltekintve– ott durva mûhibát követnekel.” A gazdasági eredmények azextenzív körülmények közöttvégzett ivadéknevelés miatt ma-radnak el. Saját 10 éves akvári-umi harcsanevelési eredményeialapján vonja le a következte-tést: „Meg kell oldanunk a 12–13mm-es, táplálkozni kezdô, zsen-ge harcsa védett felnevelését a4–6 cm-es nagyságig.” Megol-dásként egyedül a védett körül-

mények közt, medencében tör-ténô nevelést fogadja el, és – azakkor még nem alkalmazott –mûanyag medencék használatátjavasolja.

Kihasználatlan lehetôségein-ket szemléltetendô, a szerzô Oeconomo egy korábbi cikkérehivatkozik, mely szerint a Hal-gazdasági Tröszt 10 ezer kat.holdat kitevô tavaiból 1956-banmindössze 331 q harcsát halász-tak le.

Nem tudtam ellenállni a csá-bításnak, hogy az 5 évtizeddelezelôtti termelési adatokat maidimenziókba helyezzem. A2008-ban országosan lehalászott12,5 tonnányi étkezési méretû(50 dkg-os átlagsúlyú) compómennyiség bô kétszerese volt az1958. évi németországi export-nak. Növendék compóból (13dkg-os átlagsúllyal) 4,3 tonnavolt az elôzô évi országos ter-més, ami csupán az Olaszor-szágba 1958-ban kiszállítottmennyiségnek alig több mintegyötöde! A Tröszt hektárra ve-títve 1956-ban mintegy 5,8 kgharcsát halászott le. Magyaror-szág 2008. évi tógazdasági étke-zési harcsa termelése 153,1 ton-na volt, ami az üzemelô tóterületegy hektárjára vetítve 6,3 kg-oseredményt jelent.

Dr. Pintér Károly

Kászoni Zoltán: Kerti tavak címû könyve az Agroinform Kiadó gondozásában!

A tartalomból

• Kerti dísztavak az ókorban és napjainkban

• Az akváriumtól a kerti dísztavakon át a háztáji halastavakig

• Kis hidrobiológia: A kerti dísztavak egyénisége, lelke, élôvilága

• A vízinövények, a tavak ékkövei

• Kerti tavak tervezése, építése

• Csak elkezdeni lehet

• Az akváriumtól – a kerti tavon át – a haltenyésztésig

Megrendelhetô: AGROINFORM KIADÓ • 1149 Budapest, Angol u. 34.Információ: Szabó Krisztina • tel./fax: 220-8331 • www.agroinform.hu

MEGJELENT • MEGJELENT • MEGJELENT • MEGJELENT • MEGJELENT

104

A III. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA

A Magyar Haltani Társaság immár harmadikalkalommal szervezett országos tanácskozást atermészetes vizek haltani kutatói és az eredmé-nyeik iránt érdeklôdô közönség számára. A szep-tember 11–12-én tartott konferenciát – az elôzô-ekhez hasonlóan – most is a Debreceni EgyetemMezôgazdaságtudományi Karának Természetvé-delmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke ren-dezte, amelynek vezetôje, dr. Juhász Lajos egybena társaság alelnöke is.

A kétnapos rendezvényen 20 elôadás hangzottel, egyebek közt a Fertô, a Kis-Balaton és a Mura,illetve az ország keleti felérôl a Tisza, a Bodrog ésa Hernád vízrendszerének a halairól. Mellettükszámos kisebb vízfolyás és csatorna vizsgálatárólis beszámoltak a kutatók, köztük a 2000. évi nagy-bányai cianidszennyezés kapcsán elhíresült Zazárfolyó ma is szomorú állapotáról. Ökológiai, popu-lációdinamikai, természetvédelmi és szaporodás-biológiai témák is szerepeltek a rendezvény prog-ramjában, de mellettük – egy gyakorló bírótól – azorvhalászat és orvhorgászat büntetôjogi megítélé-sérôl is tájékoztatást kaptak a jelenlévôk. Az elôa-dásokat minden esetben megbeszélés követte, ígya konferencia hasznos eszmecserékre, a tapaszta-latok átadására is lehetôséget adott.

A konferencia anyagát – dolgozatok formájá-ban – a társaság idôszaki kiadványa, a Pisces Hun-garici még ez évben elérhetôvé fogja tenni azokszámára is, akiknek nem állt módjában részt vennia tanácskozáson. A kötet iránt az mhtt@freemail.hue-mail címen lehet érdeklôdni.

KARIKAKESZEG (BLICCA BJOERKNA)ÉRDEKES HÁTÚSZÓ-ABERRÁCIÓJA

Molnár Sándor 2008. február 14-én a Tisza-tóészaki részén, a Poroszló közigazgatási határáhoztartozó Tisza fômedrében, a Kis-Tisza kiágazásá-nál (429,8 fkm) egy furcsa kinézetû halat fogott.Gál Lajos (HNPI) munkatársamat kértem meg,

hogy hozza el, és készítsen róla néhány fénykép-felvételt. A délutáni órákban került hozzám a szo-katlan kinézetû hal, melyet megvizsgálva karika-keszegnek (Blicca bjoerkna) határoztam. Az adultegyed különleges megjelenését az okozta, hogyhátúszójának a növekedése valamilyen zavar kö-vetkeztében nem állt le idejében, hanem a fotónlátható módon tovább folytatódott. Érdekes, hogylátványos mivolta ellenére nem keltette fel a ra-gadozók érdeklôdését és valószínûsíthetô, hogy azúszásban sem zavarhatta, ha ilyen testméretet tu-dott elérni.

Sallai Zoltán

AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII)A ZAGYVÁBAN

Az egyik internetes horgászfórum adta hírül2008-ban, hogy a Zagyvában egy új gébfaj jelentmeg. Mivel a folyóból eddig csak a folyami géb ésa tarka géb volt ismert, a hír felkeltette érdeklô-désünket, s habár már novemberben jártunk, azenyhe idôjárást kihasználva az új hal nyomábaeredtünk.

Kereséséhez 2008. november 5-én Újszásználkezdtünk hozzá. Hat milliméteres szembôségûkétközhálónkkal elôbb a Tápió torkolati szakaszát

A Magyar Haltani Társaság hírei

A konferencia egyik elôadása (Jakab Tibor felvétele)

Rendellenes hátúszójú karikakeszeg (Sallai Zoltán felvétele)

105

szûrtük meg, majd a Zagyvát a Tápió torkolataközelében. Mintavételünk szerencsésen sikerült,ha nem is a várt eredményt hozta. Mindkét hely-rôl elô került 1–1 példánya az új halnak, amelyazonban nem a hasukon tapadókorongot viselôigazi gébfélék képviselôje volt. A Zagyva új halaaz alvógébfélék családjába tartozó amurgéb,amely 1997 óta ismert a magyar faunából.

Az amurgéb elsô hazai példányai a Tiszábólkerültek elô, így kézenfekvô a következtetés,hogy onnan úszott fel a Zagyvába. Ennek azon-ban ellentmond, hogy a Felsô-Tápióban (a TápióZagyvába ömlésétôl fölfelé 32 folyamkilométertávolságra) már akkor stabil állománya élt, ami-kor a Zagyvában még híre sem volt. Az elsô pél-dányt Kovács Norbert 2003. április 18-án észlelteTápióbicskénél. A következô évben magunk isfogtunk itt 1 példányt (2004. május 9.), majd2005. október 11-én ismét Kovács Norbertgyûjtött 3 példányt, 2006. április 11-én pedig TóthBalázs 1 példányt.

Az elôzmények tehát azt valószínûsítik, hogy afaj nem a Tiszából került a Zagyvába, hanem aFelsô-Tápióból, ahová valamelyik Tiszával kap-csolatban álló tógazdaság halszállítmányával ke-rülhetett. Erre vallanak azok a Felsô-Tisza ésBodrog vidékén szerzett tapasztalatok is, amelyekazt mutatják, hogy az amurgéb a folyókon lefelégyors ütemben halad, míg fölfelé csak lassan ter-jed. Ha halunk valóban a Tápióból került a Zagy-vába, a következô évek módot adhatnak rá, hogyaz eddigieknél pontosabban regisztrálhassuk afölfelé és lefelé terjedés ütemében mutatkozó kü-lönbséget.

Szepesi Zsolt, Harka Ákos

A PETÉNYI-MÁRNA (BARBUS PELOPONNESIUS PETENYI)ÉLÔHELYI IGÉNYEI

A fokozottan védett, 100 ezer forint eszmei ér-tékû Petényi-márna élôhelyeként Herman Ottó ésVásárhelyi István még csupán a sebes, hideg, ka-vicsos fenekû vizeket írta le. Petru Banarescu sze-rint Romániában annyira jellemzô hala a folyókpérzónájának, hogy indokoltnak tartotta átnevez-ni azt pér és Petényi-márna zónára („zona lipanu-lui si moioagei”). Ugyanakkor a korábbiaknál tá-gabb határok közt jelölte ki a faj élôhelyét, meg-állapítva, hogy az – a folyók pisztrángzónájától le-felé haladva – a pér- és paduczónán át, egészen amárnazónáig terjed.

Pintér Károly Magyarország halai címmel1989-ben kiadott könyve megállapítja, hogy a ha-zai állomány zöme az Északi-középhegység hegyipatakjaiban él. Harka Ákos 1997-ben megjelentHalaink címû könyve ezzel összhangban megerô-síti, hogy kisebb vizeink közül a hegyi patakokbangyakoribb, de élôhelyei között már az alföldre fu-tó hegylábi vízfolyásokat is megemlíti.

A Hernád jobb parti mellékvízfolyásain2008–2009-ben folytatott faunisztikai vizsgálatainksorán a Petényi-márnának több új lelôhelyére ta-láltunk. Ezeket a térképvázlaton fekete körök jel-zik, megkülönböztetésül a már korábbról ismert,üres karikákkal ábrázolt észlelésektôl. Új lelôhe-lyeink tovább bôvítették a faj környezeti igényei-re vonatkozó ismereteinket, ugyanis bebizonyo-sodott, hogy e nagy természeti értékelt képviselôbennszülött halunknak a dombvidéki patakok ki-sebb esésû, lassabb, növényzettel benôtt, síkvidé-ki szakaszain is élnek stabil, önfenntartó állomá-nyai.

Harka Ákos, Szepesi Zsolt

Egyre terjed az amurgéb (Harka Ákos felvétele)

A Vasonca patak Kázsmárk alatti, növényekkel benôttszakaszán stabil állománya él a Petényi-márnának

(Harka Ákos felvétele)

106

MTI jelentés: „A halászati ágazatfejlôdésérôl”. A halászat az egyiklegígéretesebb fejlôdés elôtt álló agrárágazat, az akva-kultúrában, az édesvízi és halas-tavi halászat fejlesztésében,ugyanis az Európai Unió minisz-tereinek véleménye szerint na-gyobb lehetôség van, mint a ten-geri halászatban – közölte azMTI-vel Gráf József. Az agrártár-ca vezetôje hangsúlyozta: a ta-valy elfogadott Halászati Opera-tív Program megvalósításávalversenyképes termelést valósít-hat meg a halászati ágazat. Aprogram megvalósításának cél-ja, hogy a jelenleginél jobbankarbantartott halastavakban azegészséges halállománytól na-gyobb hozamokat érjenek el agazdaságok, továbbá, hogy újtermékekkel jelenjenek meg apiacon. Az utóbbira példakéntemlítette a biohal-termelést,amelyben a magyar halgazdasá-goknak még szinte nincs ver-senytársuk. A program megvaló-sításában nagy segítséget jelent,hogy az ország több halgazdasá-ga szakmai befektetôk, a „szak-mából kinôtt emberek kezébenvan” – mondta a miniszter. A Operatív Halászati Programra34,5 millió eurót biztosít az

Európai Halászati Alap, amely-hez mintegy 12 millió eurós ön-résszel járul hozzá a hazai költ-ségvetés – mondta Karakas Já-nos, a tárcavezetô fôtanácsadója.Tájékoztatása szerint az unióstámogatás egyebek között új be-ruházások megvalósítására, a je-lenleg csak a haltermelés egyö-tödét feldolgozó üzemek kapaci-tásának növelésére, az élelmi-szer biztonsági rendszer, a kuta-tás, fejlesztés, a piacszerzés fej-lesztésére, a technikai eszközökbeszerzésére lehet felhasználni.A támogatás elnyerésére éviegy-két alkalommal pályázatotírnak ki. A fôtanácsadó a több-irányú hasznosítás fontosságárahívta fel a figyelmet. Arra, hogya halászatot jól kiegészítheti ahorgászat, rekreációs célokatszolgáló program, természetvé-delemmel kapcsolatos oktatás,az ökoturizmus és a gasztronó-miai turizmus is. A többcélú

hasznosítás jó példája az Arany-ponty Zrt, amely 1500 hektáronfolytat halgazdálkodást, országoshírû horgász központot alakítot-tak ki, nádi iskolát mûködtet,halászati múzeumot hozott létre,a halászmesterség relikviáinakbemutatására. A térség termé-szeti értékeinek megismerteté-sére, kifejlesztette az ökoturiz-must, amit jól kiegészít a haléte-lekre és a környék boraira ala-pozott gasztronómiai turizmus.

* * *

Új Néplap tudósítása: „Újesélyek a magyar halászati ága-zat számára”. Félidejéhez érke-zett az Európai Halászati Alap-hoz (EHA) kapcsolódó elsô pá-lyázati idôszak. 2013-ig együttösszesen 45,7 millió euróra le-het pályázni. Az ágazat hazaiszereplôinek, akiknek 2006. ótanem volt lehetôségük beruházá-si támogatásokhoz jutni, az elsôidôszakban, július 31-ig van le-hetôségük benyújtani kérelmei-ket. Az elôzetes felmérésekalapján a pályázat iránt az érin-tett cégek körében igen élénk azérdeklôdés mondta a lapnak Lé-vai Ferenc, az Aranyponty Halá-szati Zrt elnök-vezérigazgatója,

HazaiLAPSZEMLE

MAGYAR BUCÓK (ZINGEL ZINGEL)A KISKÖREI DUZZASZTÓ ALVÍZÉN

A 2000. évi cianid-szennyezés súlyosvesz teségeket okozotta magyar bucó közép-tiszai populációiban. A mérgezés hosszúévekre visszavetette azállományt, csak elvét-ve került elô egy-egypéldány. Napjainkraazonban örömteli gya-rapodás következettbe, amit jól mutat,hogy 2008. november19-én a kiskörei duz-zasztó alvizén többpéldány is fennakadt

Kiss Sándor gilisztával csalizott horgán. Egy hét-tel késôbb, november 26-án magam is tanúja vol-

tam jó étvágyuknak, ugyanis apró bodorkával csa-lizott horgomra elôbb egy 25, majd egy 29 centi-méteres magyar bucó akadt. A fokozottan védetthalaknak természetesen valamennyi példányavisszakerült a Tiszába.

Lengyel Zoltán

Egy szép magyar bucó (Lengyel Zoltán felvétele)

107

a Haltermelôk Országos Szövet-sége és Terméktanácsának (Hal-termosz) tógazdasági társelnöke.A jelenleg 24–25 ezer hektár ha-lastó területen az igényeknekmegfelelô mennyiségû hal te-nyészthetô. Ezért a tófelújításokmellett a Haltermosz inkább akorszerû feldolgozó kapacitás ki-építését tartja szükségszerûnek.Pintér Károly, a Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Minisztériumosztályvezetôje megerôsítette,hogy a nemzeti halászati straté-gia központi eleme a halfogyasz-tás növelése, valamint az, hogy afogyasztás minél nagyobb hánya-dát legyenek képesek kielégítenia magyar tógazdaságok. A jelekbíztatóak, hiszen 2000 óta folya-matosan növekszik a hazai hal-fogyasztás.

* * *

„Rapsicok varsáztak áradás-kor a vízen” – tudósít a Kisal-föld. A Lajta visszahúzódásanem okozott halpusztulást a ko-rábban megnyitott tározótérben.

A gyôri Elôre Halászati Szö-vetkezet a Lajtán levonult ára-dás után a korábban megnyitotttározótérben rekedt halak pusz-tulásától tartott. A vízügyes vé-delemvezetô segítségével úgyoldották meg a tározótér lecsa-polását, hogy a halak visszake-rülhettek a fômederbe. Az ára-dás alatt a halászati ellenôrökrengeteg bejelentést kaptak,például Gyôrzámolyról és Me-csérrôl. Egy kisszerszámos ha-lászt tetten is értek, de ô az esz-közeit is hátrahagyva elfutott.Ásványrárónál a Bár-Dunán akertek alatt, a csatorna útjátvarsával zárták le, de tulajdono-saik még arra sem vettek fárad-ságot, hogy az illegális eszközö-ket idônként ellenôrizzék, ab-ban ugyanis oszlóban lévô hal-tetemeket találtak.

* * *

„Törpeharcsa a közellenség”– Fejér Megyei Hírlap. A pátkaitározó halôre, Oláh Lajos sze-

rint is a törpeharcsák ellen szer-vezett ritkító akció szükséges.Szelektálásnak nevezik eztszak nyelven. Nagyon elszaporo-dott az utóbbi idôben vizeink-ben a törpeharcsa, mely keserí-ti a horgászok örömét. Ez látszika többi halfaj szaporodásánakcsökkenésében is. Oláh Lajosmegmutatta, milyen varsákkal,vízi csapdákkal gyûjtik össze afalánk állatot, mely lényegébenmindent eszik, amit talál. Azarasznyi példányokat a horgá-szok hazavitték sütni és halász-lének. Kiderült, ahány módszervan a pucolásra, legalább annyiaz elkészítésre. Bár a törpehar-csát a horgász utálja, azt a kony-hában, otthon lévôk elismerik,ha egyszer bográcsba kerül, ki-váló gasztronómiai élmény.

* * *

„Önkormányzatoknak a ha-lászati jogot” – írja a SomogyiHírlap. Állítsák le a haszonelvûhalászatot a Balatonon. Eztszorgalmazza a Balatoni Hor-gász Egyesületek Szövetsége.Továbbá, a halakat dézsmálókormoránokat is gyérítenék. Ti-zenkét pontban foglalták össze amegvalósítandó feladatokat, tá-jékoztatott Kontics Ferenc, aszervezet elnöke. Javasolják aBalaton vízrendszerén lévô hal-tenyésztô tavakban csak a tóbanôshonos halakat lehessen sza-porítani, nevelni. Állítsák visszaaz általános tilalmat. Kapjákmeg a halászati jogot az önkor-mányzatok. Varga László, a Ba-latoni Halászati Zrt. vezérigaz-gatója viszont úgy véli: nem biz-tos, hogy jó gondolat, mert 40önkormányzat van, és hol a ha-tár a vízen? A halász vezér kitértarra, annak már az 1888. évi ha-lászati törvény óta történelmihagyománya van, hogy a Bala-tont egységes vízfelületként ke-zelik, és azóta a halgazdálkodásis egy kézben van. Megjegyezte:a feladat ellátáshoz némi szak-tudásra is szükség van.

* * *

„Haldorádó” – a MagyarNemzet széles körû tájékoztató-jából. Hiába termelnek nyeresé-get, értékesíteni akarják a Bala-ton környéki hatalmas halasta-vakat. A befektetôk biztos üzlet-ben reménykedhetnek, hiszen aHalászati Törvény elôírja, hogyévi 350 tonna pontyot telepítse-nek a Balatonba, és ezt a meny-nyiséget korábban jórészt csak ahalastavak adták. Mégis min-denki arról panaszkodik: hal aznincs, és a tóparti sütödékben istöbbnyire csak hekk kapható.Kereskedelmi célú halászat kü-lönben sem zajlik a tavon úgy,hogy az éttermekben balatonijelzôvel ellátott ponty, süllô ere-dete is kétséges. Az MTI 2009.május 22-én kelt híre szerint aBalatoni Halászati Zrt. utolsóközgyûlésén döntött arról, hogya cég feladatkörének egy részétúj, bejegyzésre váró társaság, aBalatoni Halgazdálkodási Non-profit Zrt. viszi tovább – tájékoz-tatott Suchman Tamás, a Balato-ni Fejlesztési Tanács elnöke. A hírbôl kiderül az is, hogy aBalatoni Halászati Zrt. továbbmûködik, de megváltozott fel-adatkörrel, kereskedelmi tevé-kenységgel, a tógazdaságokkalés a halfeldolgozó mûködtetésé-vel foglalkozna. A hangsúly itt a„foglalkozna” szón van. „A meg-alakuló nonprofit társaság fel-adata a jövôben kizárólag a Ba-laton, mint nemzeti kincs, élôvi-lágának és biológiai egyensú-lyának megôrzése, valamint asporthorgász és horgász turiz-mus feltételeinek megteremtéselesz.” Május 25-én azután azMTI így ír: „A Balatoni Halásza-ti Zrt. értékesítésre kínálja fel atógazdaságokat, a halfeldolgozóüzemet, a halfeldogozáshoz éskereskedelmi tevékenységhezkötôdô eszközöket. Zákonyi Botond, a közismert horgász-szakújságíró szavai szerint a Ba-laton lényegében körbe van be-tonozva, korábbi ívóhelyeit el-veszítette. Utánpótlás nélkülmár nem lenne elegendô hal atóban.

Dr. Dobrai Lajos

108

Megjelent a Magyar Hal-tani Társaság idôszakikiadványának a har-

madik kötete. Túlnyomórésztazokat a dolgozatokat tartal-mazza, Dr. Harka Ákos szer-kesztésében, amelyeket a Deb-recenben 2009 szeptemberébenrendezett III. Magyar HaltaniKonferencián elhangzott elô -adások anyagából készítettek aszerzôk:

WILHELM Sándor: In memoriamPetru Banarescu

ELEK Balázs: Az orvhalászat ésorvhorgászat büntetôjogimeg ítélése

SZEPESI Zsolt, HARKA Ákos: A Kis-Sajó halfaunája

KERESZTESSY Katalin, BELICZKYGábor, KISS Gergô: Adatok aMura letenyei szakaszánakhalfaunájához

HARKA Ákos, SZEPESI Zsolt, NAGY

Lajos: A Marcal halállomá-nyának faunisztikai felmé-rése

POÓR Ádám, JUHÁSZ Lajos, FAZE-KAS Gergely: Adatok a Belfô-csatorna halközösségérôl

GYÖRE Károly, JÓZSA Vilmos: A magyar és a német bucó(Zingel zingel, Z. streber) el-terjedési mintázatának vál-tozása a romániai eredetûcianidszennyezés hatásáraa Tisza magyarországi felsôszakaszán

HALASI-KOVÁCS Béla, ERÔS Tibor,HARKA Ákos, NAGY SándorAlex, SALLAI Zoltán, TÓTH-MÉRÉSZ Béla: A magyaror-szági folyóvíztestek halkö-zösség alapú minôsítése

HARKA Ákos, CSIPKÉS Roland:Adatok a Bodrog magyarszakaszának halfaunájához

SALLAI Zoltán, GYÖRE Károly, HALASI-KOVÁCS Béla: A ma-gyar Fertô halfaunája amúltbeli adatok és az utób-bi évek vizsgálatainak tük-rében (2003–2008)

HARKA Ákos, LENGYEL Zoltán,SÁLY Péter: Adatok a Tisza-tó parti övében fejlôdô hali-vadékok elsô nyári növeke-désérôl

ANTAL László, CSIPKÉS Roland,MÜLLER Zoltán: Néhány víz-test halállományának fel-mérése a Kis-Balaton térsé-gében

WILHELM Sándor, GYÖRE Károly,ARDELEAN Gavril: A Zazár(Sasar) medencéje hal-kö zösségének felmérése

DEMÉNY Ferenc, ZÖLDI LajosGergely, DELI Zsolt, FAZEKASGergely, URBÁNYI Béla, MÜL-LER Tamás: A réticsík (Mis-gurnus fossilis) szaporításaés nevelése a természetes-vízi állományok fenntartásaés megerôsítése érdekében

WEIPERTH András, FERINCZ Árpád,STASZNY Ádám, PAULOVITSGábor, KERESZTESSY Katalin:

Védett halfajok elterjedéseés populációdinamikája aTapolcai-medence patak -jaiban

SÁLY Péter, ERÔS Tibor, TAKÁCSPéter, KISS István, BÍRÓ Pé-ter: Kisvízfolyások halegyüt-testípusai és karakterfajai aBalaton vízgyûjtôjén: élô -helytípus-indikátorok és fa-jegyüttes-indikátorok

HORVÁTH Jenô, PALKÓ Csaba: A nyugat-magyarországiLáhn-patakon végzett reha-bilitációs munkálatok hatá-sa a halállományra

SZEPESI Zsolt, HARKA Ákos: Ajászkeszeg (Leuciscus idus)2005. évi gradációjának ha-tása kisvízfolyásaink halkö-zösségeire

MOZSÁR Attila, ANTAL László, LÖVEI Gabriella Zsuzsanna: A Tisza-tó tiszavalki me-dencéjében lévô holtmed-rek halfaunája, valamint atermészetvédelmi értékes-ség megítélése

HARKA Ákos, SZEPESI Zsolt: AHernád jobb oldali mellék-vízfolyásainak halfauniszti-kai vizsgálata

Helyesbítés A faunakompo-nens fogalomrendszer és alkal-mazása a halfajegyüttesek ter-mészetességének minôsítésérec. dolgozathoz (SÁLY Péter, Pis-ces Hungarici 1. p. 93–101.)

A Magyar Haltani Társaságtevékenysége 2006–2008-ban(HARKA Ákos)

A Magyar Haltani Társaságtagjai 2009-ben

A kötet hozzáférhetôségérôl tájékozódni lehet

a Magyar Haltani Társaságnál(e-mail: mhtt@freemail.hu;

mobil: 30/416-0490).

Pisces Hungarici III

109

Atitánok az ógörög mitológiában óriások vol-tak, akik, ha kellett, még a rettegett fôis-tennel, Zeusszal is harcba tudtak szállni.

Az összmagyarságnak – benne Erdélynek ésabban a csodás Székelyföldnek – szintén megvan-nak a titánjai. A miénkek. Akiket a régebbi és amai utókor példaképnek tekint, és akikrôl napja-inkban szerte Kárpát-medencében hálásan emlé-keznek meg: Szülôföldjeiken – ezek kis székelyfalvak, városok – kultúr-rendezvényeken, tudo-mányos ülésszakokon, a budapesti SzéchenyiKönyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémi-án, s annak kolozsvári fiókjában, a veszprémi Péter-Pál Kiadóban, egyetemek tanszékein. A titá-nok születési – és halálozási – megemlékezései-nek hosszú a sora, hála azok nagyságának, alko-tásaik múlhatatlanságának.

A legszebb megemlékezések az emberek –kárpát-medencei és más földrészek magyarjainak– lelkében fogantatnak. Azok különösen értékesekés múlhatatlanok, ha óvódás és iskolás gyermek-ek lelkében születnek, amikor azok nagyanyókmese-felolvasásaira emlékeznek vissza, vagy anagyapók által felsorolt elôdök székelyföldi utazá-sainak említésére emlékeznek. A megemlékezés-bôl a felnôttek sem hiányoznak: a most 150 évealapított Erdélyi Múzeum-Egyesület régi és maigyûjteményében, okirattárában, kiadványaibanemlékeznek a „Székely Titánoknak”, az összma-gyar szempontból felbecsülhetetlen munkássá-gukról, alkotásaikról, példamutatásaikról, s nemutolsó sorban, magyarságukról.

A titánok neves évfordulóiról – legyen az szü-letési vagy elhalálozási évfordulójuk vagyfômûveik másfélszázados kiadási éve – a mai ma-gyar „halas nemzedék” sem feledkezhet meg. Azegyik nagyság – ôt a szülôföld a „Legnagyobb Szé-kely” örökös titulussal ruházta fel – Orbán Balázs,kortársa, sôt az Erdélyi Mezôség tavai madár- éshalvilágának kutatásában társa volt Herman Ottó-

nak. Együtt kutatták és leírták a cegei és más ot-tani tavak halait, cégéit, vejszéit és téli, jég alatti gyalomos halászatait, az ottani halászokat, szer-számokat és a halász folklórt.

A másik székely titán meséket írt azokról. Igaz,nem a mezôségiekrôl, hanem a kissé távolabbiak-ról, a Dél-Hargita csodás erdeinek, üvereinek,lankáinak, csobogó hegyi vizeinek halairól: piszt-rángról, pérrôl, öles harcsákról, síkos meny -ha lakról és feketebélû paducokról, de nem feled-kezett meg gyermekmeséiben a vadpáváról (ez asiketfajd), a ravasz rókáról, a még okosabb far-kasról, az egymáshoz hûséges hollópárról, Erdô-vidék és a szülôfalu neves mesemondó és legen-dákat szülô öregjeirôl sem. Ô a székely Aiszoposz(Ezopusz): Benedek Elek apó.

Az erdélyi halhatatlan titánok közé tartozikgróf Mikó Imre is, aki most 205 éve született a Ko-vászna megyei Zabolán, s akit már kortársai „Er-dély Széchenyi”-jének neveztek alkotásai, a tudo-mány fejlesztése iránti szellemi és anyagi elköte-lezettsége okán. Hatalmas vagyonának egy jelen-tôs részét adományozta az erdélyi kutató életanyagi és tudományos bázisának a megalapításá-ra: neki köszönhetô a Kolozsváron most 150 évemegalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, amely aztjelentette Erdélynek, mint a Magyar TudományosAkadémia a mai anyaországnak. Mi halasok is so-kat köszönhetünk az EME-nek: annak korabeli amai Természettudományi Szakosztálya mindig tá-mogatta az erdélyi zoológusokat, az ottani álló- és

Erdélyi titán-elôdök, nagy évfordulók

Gróf Mikó Imre

110

folyóvizek életközösségeinek kutatóit; anyagaikata múzeum rendszerezte, kiadta a kutatások ered-ményeit. Az EME szellemében mûködött a ko-lozsvári Bolyai Tudományegyetem, az Erdélynagy folyói halállományának kutató munkaközös-sége (1952–1980; amelynek tagja lehettem), sugyancsak az Egyesület adta ki a közelmúltban alegújabb „halas könyvét”, egy kis tudományosmonográfiát a lápi pócról Dr. Wilhelm Sándor tol-lából.

Ismerjük meg, idézzük fel a 2009-es évfordu-lón Erdély nekünk példát mutató székely óriásait.

A „Legnagyobb Székely”

Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti kisfa-luban, Lengyelfalván született 1829. február 9-én.Amikor a megemlékezést írom, ennek éppen 180éve. Módos család fia volt, vagyonát keleti, majdszékelyföldi utazásaira fordította. Gyalog, lóháton,szekéren, mikor hogy lehetett, bejárta egész Szé-kelyföldet, annak minden települését, hegyeit,bérceit, patakjait, tavait, bányáit, vízimalmait ésszintén vízi gattereit. Megismerkedett személye-sen a hegyi szénégetôkkel, juhokat és marhákathavasokon legeltetô pásztorokkal és azok kutyái-val, havasokon kaszálókkal, a csupasz kézzelpisztrángot „halászókkal”, falusi tanítókkal és ahárom magyar felekezet (református, katolikus,unitárius) papjaival, aranybányászokkal és falusinélkülözôkkel is, borvizet és korondi edényeketés parajdi sót messzi földön árulókkal, vándorcigányokkal, gazdag szászokkal és román szegényhavasi mócokkal. Mindenkivel ismerkedett, 30 ki-lós fényképezô masinájával nyáron fényképezte(a napfényen), s annak hiányában ôsszel-télenrajzolta is népviseletüket, házuk táját, a környe-zetüket, hegyeket, folyókat, természetes tavakatis. Azóta sem akadt párja nemzetünk történelmé-ben. Munkájának eredményeit 6 kötetben össze-gezte: az a halhatatlan Székelyföld leírása, amelyelôször most 140 éve jelent meg, s azóta Magyar-országon többször is kiadták: legutóbb díszes kétkötetben, de kinyomtatták annak rövidítet válto-zatát is. Munkásságát a Magyar Tudományos Aka-démia a jeles „levelezô tag” címmel jutalmazta.Volt országgyûlési képviselô is, az 1848-as forra-dalom szellemében hadakozva társaival (anyagi-lag is támogatta a Világos utáni, újbóli harc felé-lesztését).

A „Legnagyobb Székely”, a nagy magyar haza-fi, e jelzôket már kortársai is megérdemeltenmondták-írták rá. Igazi polihisztorként, de mond-hatni, hatalmas tudású régészként, történészként,irodalmárként és néprajzosként is leírta Udvar-hely-, Csík-, Háromszék, Marosvidéke, az erdélyiMezôség déli része, Aranyosszék és a Barcaság(Brassó környéke) magyar történelmi eseménye-it, fellelhetô legendáit, mondáit, az ott élôk eskü-

vôi szokásait, a folklór minden elemét. Az archai-kus magyar szavakat is gyûjtötte, megszólaltatvaa három nemzetség fiataljait és öregjeit. A 6 kötetma is hiteles forrása néprajzosoknak, nyelvészek-nek, irodalmároknak. Leírta Székelyföld összeshegyét, azok ôstörténetét, embereivel, növény- ésállatvilágával.

Orbán Balázs éles szeme nem kerülte el a szé-kelyföldi, mezôségi, torockói és barcasági pata-kok, folyók, természetes tavak és „kenderáztatók”s a Szent-Anna- és a Gyilkos-tó hidrológiai viszo-nyait és azok halvilágát sem: köteteiben 188 élô -vizet (!) név szerint sorol fel nekünk, halasoknak.Neveik az erdélyi múltunk és archaikus szavainkszókincstárát is jelentik, összes hegyi-, dombvidé-ki halfajaival, amelyek élôhelyeit minôsíti, elôfu-táraként a késôbbi „szinttájaknak”. E mai szakfo-galmunkat ugyan nem említi, de a halak ebbeliélôhelyeit valódi halbiológusként sorolja fel! Leír-ja a hegyvidéki patakok és folyók halainak külle-mét, biológiáját, népi fogási, halászmódszereiket,az akkor és ma is használatos halászeszközöket.Herman Ottót megelôzve, egyik kötetében már1868-ban megemlíti a „szigonyozó székely ha-lászt”, a „fáklyánál a pisztrángot megvillázó ha-lászt”, a hegyi patakokból kifogott „5 –6 fontospisztrángokat” (azok felfüstölését, csereklyés, fe-nyôágas csomagolási módszerét, amely ott ma isdívik). Mesébe illô szépségesen – keverve az ar-chaikus és az ô korabeli halász-népi terminológi-át a tudományossal – leírja a mezôségi sárháló-patkát, amelybôl a nyári sekélyvíz alkalmával halhelyett sáros hálót húzták a partra. A mezôségi,Lekence-melletti nagy tavak-nádasok, azokba fo-lyó patakok csukái, pozsárai, cigányhalai stb. fe-lett 3 falu, Madaras, Sámsond és Kölpény halászaivitatkoztak, olykor ökölre menve a vélt zsákmá-

Orbán Balázs mellszobra Székelylengyelfán

111

nyért. A nagy tudós fejedelem,Bethlen Gáborra is szükség vala,aki dorgáló levelével szabályoz-ta azokon az atyafiak vésszel,gyalommal történô halászatát.Orbán Balázsnak elmondták acége szájánál foglalatoskodóhelybeli halászok: néha jó a 2–3mázsás fogás is, de ha ellátogat-tak a Wass grófok cegei vagymezôzáhéi tavaihoz, az ottaniak-kal társulva „ötven mázsa halatis húztak ki a jég alól nagy fagyidején egyetlen gyalamászattal”.Még mit olvashatunk oldalakonát Orbán Balázsnál? „A vész nád-ból, vesszôbôl kötött oly kertelés,mely cikk-cakk alakban van csi-nálva, minden két, keskenyedveegybeszûkülô ily kertelés csú-csánál kasnak nevezett, kör-ido-mú kerítés van, s abból nem tudkihátrálni a belékerülô pozsár,lapos kárász, compó”. Le is raj-zolja szakszerûen az ôsi, helyinépi halász-szerszámokat, a ná-dasokkal övezett tavak látképétés a hegyipatakok fenyvesekkel,erdôkkel övezett hargitai, gôrgé-nyi, gyergyói vagy Kelet-Kárpá-tokbeli tájait. A szerzô leírja,hogy a Szentegyház-tava és másnádasok melletti helybeliek milymódon készítik a gyékénybôl a„lábszônyegeket”, a lakásaikbanhasználatosakat, a szatyrokat,papucsokat, s hol és hogyan áru-sítják is azokat messzi vidéke-ken. A hat kötetben szétszórtan leírt halas-oldalakösszesen külön kötetnyit tesznek ki a Székelyföldleírásából. Ezért is forrásmunkának tekinthetôkszámunkra a kötetekben leírt halas-vizes-nádas-halfogó-haltartósító, az ôsi magyar halszerszámos„Orbán Balázsos” oldalak.

Halas lelkünknek a kötetekben akad sok másdelikátesz is: mesterien, szinte élô riportként írjale, miként úsznak le a Csíki-havasokbl a Tatros ésSzeret vizén a Dunáig Galacnál, vagy Sulinánál aFekete-tengerig a „székely hegyek hajó-árbócfái”,a 30–40 méter hosszú fenyôrönkök; hogyanmûködtek az akkori hajómalmok (vízimalmok) ésa vízi fûrészmalmok, a ma is mûködô, vízhajtásúgatterek. Leírja, miért „gyilkos” a mai Gyilkos-tó(a hegycsuszamlás zárta el a Likas- és Békás-pa-takokat). Nosztalgiázva olvashatunk a kötetekbena Maroson, Küküllôkön lomhán a Tiszába eresz-kedô „sóhajókról”, sót szállító tutajokról, az egy-szerû, vagy többszelvényes, farönköket szállító tu-tajokról s kezelôinek életérôl. Orbán Balász a ró-

maiak által felfedezett és épített fürdôkrôl is regél(Olthévíz s annak gazdájáról, az irodalmár ÁrvaBethlen Katáról is). Leírja a „kôgátakat”, a völgy-zárógátas halastavak helyi építési módját, a Ki-rály-folyó (Maros) és más vizek melletti régi vá-rakat, várromokat, tatár és török s osztrák-laban-cos dúlásokat is, köztük a mádéfalvai gyilkolásszinte helyszíni ismertetését.

Egyszóval: nekünk, mai halasoknak is el kellolvasni a 6 kötetes mestermûvet, a Székelyföld le-írását. Sokat tanulhatunk abból…

Meseíró Elek apó

Most 150 éve, szülôfalumtól 7 kilométerre, aDél-Hargita nyugati oldalán, a Kakukk-hegy (1558m) és a Mitács (1280 m) lábánál, a Fenyôs- és Ba-rót-pataka összeölelkezésénél (mindkettô csodáspisztrángos víz!), a valóban kis településen, Kis-baconban, 1859. szeptember 30-án született min-den magyar gyermek kedvelt meseírója, Benedek

Orbán Balázs rajzai halászeszközökrôl

Vejsze Cegérôl

Gyalom az Erdélyi Mezôségrôl

Elek apó. Ott is halt meg most 80 éve (óh, ezek anagy számok!), ott is van eltemetve közös sírbanfeleségével, a Budapesten született Fischer Mári-ával. Gazdag kereskedôcsaládból vállalta az élet-et férjével örökre a kis, világtól nagyon eldugotttelepülésen, ahol napjainkban nagyon sokan láto-gatják a kettejük által épített, csinos Marika-lakot(ez ma B. E. Emlékház, írásaival, könyveivel, em-léktárgyaival).

Hiszem: ha Elek apó az ógörög Hellászban (Aiszoposz), az újabb kori Franciaországban (LaFontain), netán Dániában (Andersen) születettvolna, gyermekeknek írott meséivel, ifjúsági ok-tatásaival vetélkedne mesemondó külföldi társai-val, a Terrán ma neve mindenütt ismert lenne.Mit tehetett Elek apó, aki csak székely-magyarnakszületett s ráadásul Székelyföldön, az ismeretlenKárpát-patkó fenyvesekkel, ôs-bükkösökkel öve-zett, de csodás emberekkel és vaddal-hallal Isten-tôl megáldott vidéken: ez számára szerencsét, ih-letôt, számunkra sok meséskönyvet szült. Szét-nyüvésig olvasott köteteket, felejthetetlen mesé-ket. Halhatatlanokat. Minden magyar nagyanyó ésnagyapó Elek apó meséit olvasta unokáinak elal-vásukig. Ebben szüleink is kivették a részüket,számunkra és mi is köteteibôl olvastunk altatókatunokáinknak, esetemben dédunokámnak is.

Kisbaconban a szép emlékû halôr és erdész-vadász, Áfra Viktor Benedek Eleket egyszerûen„Nagy Embernek” titulálta, és punktum, mondta,ebbe mindent belesûrített: felejthetetlen szülô,nagy székely-magyar hazafi, szülôföld imádó, akiKós Károlyhoz hasonlóan sutba dobta a felajánlottpesti állást és a Fischerék gazdagságát: Trianonután feleségével hazaköltözött Kisbaconba. Örök-re. És írta, szerkesztette folyóiratait, leveleit írók-hoz és hivatali hatalmasságokhoz. Köves földjéngazdálkodott a szegényes pityókaföldön, falus tár-sakat nevelt és segített, írta a petróleumlámpa fé-nyénél feledhetetlen gyermekeséit. Nem magá-nak: nekünk.

Elek apó ihletôi voltak a hegyeinek, havasai-nak, patakjainak lakói: hollók, farkasok, rókák,vadgerlék és vadgalambok, hangyák, ôzek, csókákés varjak s a hegyi patakokból a pisztrángok, für-ge csellék, kövi márnák, menyhalak, küllôk éspénzes pérek, hegyi rákok s néha az azokra vadá-szó medvék, hiúzok. Elek apó nem volt vadász, deerdôjárásai alkalmával a vadászoknál jobban meg-ismerte a Hargita nagy- és apróvadját. Ellenbenszívesen hallgatta a székely öreg vadászok vélt ésvalós történeteit, ihletôként könyveihez. Meg is je-lentette azokat köteteiben. Elek apó gyakran hor-gászott, s mint Áfra Viktor mondta, nem a hal ked-véért, hanem azok megismerése okán.

Engedtessék meg itt néhány családi élmé-nyünk. Édesapám, a baróti órásmester (KászoniGáspár) jó barátja volt Elek apóéknak. Sokszor ki-rándultak együtt természetimádóként, anyagi

gondjaikat is megosztották egymás között, s a ne-héz trianoni sorsot s a megoldásokat. Édesapámjavította Elek apó kedvelt, negyedet is ütô faliórá-ját és ezüst zsebóráját. Mindkettô ma is látható azEmlékházban, az utóbbi üvegbúra alatt. Elek apólánya, Flóra kisasszony apja halála elôtt „Gáspárbácsit” ajándékozta meg apja fényképével, amelyszobámban féltett Benedek Elek ereklye. Résztvettem Elek apó halálának 1979-es, 50 éves meg-emlékezésén, ahol unokája, „Juca mama” is jelenvolt, Réka dédunokájával s a rokonsággal, meg-számlálhatatlan tisztelôjével. Akkor is példaké-pemnek, – Orbán Balázzsal együtt – követendô-nek, hargitai fenyôszerû, egyenes derékúnak tar-tottam mindkettôjüket.

Utas és halász-horgász, céhünk tagja, olvasdSzékelyföld leírását (nem bánod meg a fáradsá-got), Elek apó írásait is! És ha arra jársz, vigyélegy bakonyi vagy alföldi, hazai szál virágot a Szej-kefürdôn felállított, két kopjafás Orbán Balász sír-hoz (a 7 székelykapun áthaladva), de egy szálatSzékelyudvarhelyen is elhelyezhetsz a Fôtéri szo-bornál. És vedd a fáradságot, zötyögôs, göröngyös3 kilométeren haladva Kisbaconba is: mindenkitszretettel vár a Marikalak s a házaspár sírja ahelybeli temetôben.

Ôk nem haltak meg! Velünk vannak! Követendôpéldaként. Természetbarát elôdként, halasként is.

Kászoni Zoltán

112

Benedek Elek

113

Idén múlt 45 éve, hogy 1964 ôszén Lengyelor-szágban az elsô magyar állami ösztöndíjasmegkezdte tanulmányait az olsztyni Agrár-

mûszaki Akadémia Vízvédelmi és Édesvízi Halá-szati Karán. Az elsô végzôs magyar hallgató 1970-ben vehette át okleveles halászati agrármérnökdiplomáját. Az ezt követô negyedszázadban mégharmincan tértek haza ilyen diplomával, hogygyakorlati és elméleti tudásukkal erôsítsék a ma-gyar halászatot. Az ösztöndíjasok kiküldése annakaz állami elképzelésnek volt része, hogy ily mó-don biztosítsa a magyar halászat tervezett fejlesz-téséhez szükséges gyakorlati szakembereket. Er-re a megoldásra azért volt szükség, mivel ebbenaz idôszakban hazánkban még nem volt ilyenszintû és ennyire szakma specifikus felsôfokúképzés. A tervgazdálkodás korában úgy vélték,hogy az évenkénti néhány szakember képzésemiatt nem kifizetôdô ilyen irányú felsôoktatásmegszervezése. Ebbôl a megfontolásból küldtekki halászati képzésre ösztöndíjasokat az akkoriSzovjetunióba is. Sajnos a gazdasági lehetôségek,majd az ágazat szerkezeti átalakulása nem tettéklehetôvé, hogy a hazatérést követôen mindenki atanult szakmájában boldoguljon. Ennyi évtizedmúltán azonban már megállapítható, hogy ennekellenére az állami elképzelés elérte célját mivelvolt ösztöndíjasaink sikeresen helytálltak az álta-luk választott szakterületen. A szakmában dolgo-zók tevékenységükkel emelték a hazai halászattermelési kultúráját függetlenül attól, hogy a ter-melésben, a kutatásban vagy az államigazgatás-ban dolgoztak.

A 45 éves évforduló kapcsán került megszer-vezésre Szarvason 2009. október 3–4-én „A Len-gyelországban végzett édesvízi halászok I. orszá-gos találkozója”. A találkozónak stílszerûen, a Ha-lászati és Öntözési Kutatóintézet biztosította ahelyszínt. A résztvevôk, a rendezô rövid köszöntô-je után meghallgatták dr.hab. Jacek Kozłowski-nak, a jogutód olsztyni Warmia-Mazuria Egyetem,Környezetvédelmi és Halászati Kar volt dékán-he-lyettesének beszámolóját az Alma Mater mai szer-vezeti felépítésérôl, oktatási stratégiájáról. Felol-vasta, majd átadta a volt hallgatóknak a kar Dé-kánjának üdvözlô levelét. Ezt követôen a résztve-vôk egy rövid filmvetítésnek köszönhetôen fel-idézhették volt tanulmányaik helyszínét, és meg-ismerhették annak a fejlesztéseknek köszönhetôúj arculatát. A találkozó hivatalos részének záróakkordjaként mindenki röviden beszámolt szak-mai- és magánéletének alakulásáról. Ezt követô-

en a svédasztalos ebéd következett, ahol a Szar-vas-Fish kft. által biztosított termékeket fogyasz-tották el jóízûen.

Az esti vacsorán, már kötetlen hangulatbanfolyt az emlékezés és ismerkedés a korábban éskésôbben végzettek között. Ennek során derült ki,hogy annak idején az újjászervezett Halászati Kar1. számú diplomájának tulajdonosa magyar ösz-töndíjas, Rácz Zoltán volt. Az eltelt idônek és azelfogyasztott szívmelegítônek köszönhetôen oldó-dott a hangulat és eltûntek a korosztályi „ellenté-tek”. Érdekes színfoltja volt az estének, hogy aKar képviseletében Kozłowski professzor egy sze-mélyben, mint volt csoporttárs, és mint volt okta-tó is jelen volt. A jó ízû vacsorát követô „kiscso-portos” beszélgetések eredményeként mindenkiteljes körû áttekintést szerzett a sok esetben évti-zedekig nem látott sorstársáról.

A találkozó megszervezését mindenki sikeres-nek ítélte és a tisztelt egybegyûltek úgy döntöttek,hogy kétévente megismétlik azt.

A Lengyelországban végzett édesvízi halászoknévsora:

1970: Rácz Zoltán; 1971: SzöllösiJózsef, Pannonhalmi Miklós;1973: Mayer István dr, PintérKároly dr, Tarnai István; 1974:Csordás Sándor; 1975: SvédaMiklós; 1976:Székely Béla; 1977:Kozák Balázs, Szövényi András

dr; 1978: Szabó Zsolt; 1979: Madarász Károly, Pig-nitzky István; 1980: Nyilas Péter; 1982: LukácsÁkos, 1983: Józsa Vilmos dr, 1984: Petô Tibor,Szerencsés István dr; Vászon Béla; 1985: FarkasTamás; 1992: Fodor István, Komár László; 1993:Antal Péter dr, Fieszl József, Sebestyén András;1994: Németh Péter; 1995: Bartos Ádám dr; ImreAttila, Stark Tibor; 1996: Császár Csaba.

Józsa Vilmos és Jacek Kozłowski

Lengyelországban végzett halászati szakemberek találkozója

114

ENGEDÉLYEZIK A GÉNMÓDO-SÍTOTT LAZACOT? Az USA-beli Aqua Bounty Technologiesbiotechnológiai cég gyors növe-kedésû génmódosított lazacotállított elô. A génmódosított la-zachoz a tenyésztôk nagy remé-nyeket fûznek, mivel az lénye-gesen lerövidítené a piaci méreteléréséhez szükséges idôszakot.A cég szerint haluk terméket-len, így nem keresztezôdhet anormális lazaccal. Az élelmi-szerbiztonságért felelôs Élelme-zési és Gyógyszer Hivatal janu-árban kiadta a genetikailag mó-dosított szervezetekre vonatko-zó végleges irányelveit. Ezekszerint az elôállító cégeknek aztkell kimutatniuk, hogy a gén-módosított szervezetek nem fe-nyegetik sem az állatok, sem afogyasztók egészségét, ameny-nyiben a termék emberi fo-gyasztásra kerül. Az irányelvekkiadását követôen a genetikai-lag módosított szervezetek rövi-desen megtalálhatják az utat afogyasztók felé, így az Aqua Bo-unty lazaca is engedélyt kaphat.Eurofish Magazine, 2/2009.

* * *

LENGYEL PONTY FORGAL-MAZÁS. A lengyel Belvízi Halá-szati Kutatóintézet (IRS,Olsztyn) kérdôíves felméréseszerint 2008-ban 17 150 tonnaétkezési pontyot halásztak le a

lengyel tógazdaságok, szembena megelôzô évi 15 432 tonnával.Ezek szerint megtört az étkezé-si ponty termelésének 2000 ótatartó csökkenô tendenciája, bára szakértôk felhívják a figyelmetarra, hogy ez a mennyiség mégmindig mintegy 15%-kal alacso-nyabb az 1993-2008-as idôszakéves átlagánál. A lengyel gazda-ságok továbbra sem kielégítôjárványügyi helyzete tükrében(A pontytermelés visszaeséseLengyelországban a koi her-peszvírus okozta veszteségek-nek tulajdonítható – szerk.megj.) a 11% körüli növekedéstpozitív eredménynek tekintik. A kérdôívek tanúsága szerint adecemberi értékesítés jól ala-kult, a telelôkben 700 tonna ét-kezési ponty maradt, kevesebb,mint a megelôzô évben. A ked-vezô értékesítési szint mellettugyanakkor a szállítók többségeelégedetlen volt a kialkudottnagykereskedelmi árakkal,amelyek 3,5%-kal alacsonyab-bak voltak. Az alacsonyabb árakvalószínûleg ösztönözték na-gyobb mennyiség átvételét minda nagy-, mind a kiskereskede-lemben. A beszámoló megálla-pítja, hogy az európai pontypiacgyakorlatilag néhány kelet-kö-zép-európai országra korlátozó-dik, ami az egyes országokban(fôleg Csehországban és Litvá-niában) jelentkezô túltermelésesetén zavart okoz az árak ala-

kulásában. Az idônkénti pontyfelesleg a kereskedés jellegébôladódóan az év utolsó negyedérekoncentrálódik. Lengyelországnépességébôl következôen Németország mellett a pontylegnagyobb importôre. Az im-port szoros kapcsolatban alakula zloty (PLN) más valutákhoz vi-szonyított árfolyamával. A gyen-ge zloty ösztönzi a nagyobb im-portot, az erôs zloty ezzel szem-ben korlátozza azt. A hivatalosstatisztika szerint 2008-ban élô -súlyra visszaszámítva mintegy1106 tonna ponty érkezett Len-gyelországba, amibôl Csehor-szág részesedése 76,8%, Litvá-niáé 11,1% volt. Az import pontyéves átlagára 6,97 PLN/kg volt.Új tendenciaként értékelik a fa-gyasztott ponty importját Cseh-országból és Litvániából. A ko-rábban rendszeresen importáltázsiai és dél-amerikai ponty2008-ban már nem jelentkezett,ami azt tanúsíthatja, hogy arendkívül vonzó ár ellenére azárú minôsége nem felelt meg afeldolgozók követelményeinek.Az utóbbi években Lengyelor-szág ponty exportja minimálismértékû volt, mindössze a bel-földi termelés körülbelül 1%-a,ami a piacot nem befolyásolta.Nem váltak be a termelôk remé-nyei, hogy növelhetik majd aponty kivitelét azokba az orszá-gokba, ahová sok lengyel mun-kavállaló utazott: Írországba5538 kg fagyasztott pontyot,Nagy-Britániába pedig 9760 kgfriss, hûtött pontyot sikerültcsak exportálni.

* * *

A MAGYAR HALÁSZATRÓL.A legnépszerûbb európai halá-szati folyóirat augusztusi számaPintér Károly cikkét közli a ma-gyar halászat helyzetérôl, ter-melési eredményeirôl, problé-máiról és fejlesztési céljairól. Azáttekintést követôen a lap HoitsyGyörgy segítségével bemutatjaa Hoitsy és Rieger Kft pisztráng-

Mirôl számol beaa kküüllffööllddii ssaajjttóó??

115

termelési és feldolgozási tevé-kenységét. Eurofish Magazine,4/2009.

* * *

ÚJ LENGYEL TOKTELEP.2009. júliusában Pieczarkibanátadásra került a lengyel BelvíziHalászati Kutatóintézet (IRS,Olsztyn) új toknevelô telepe. Az építés részben állami támo-gatással, részben az Intézet sa-ját pénzügyi forrásából történt.Az új komplexum hat recirkulá-ciós rendszerbôl áll a tokfélékanyajelöltjeinek és anyaállomá-nyának nevelésére, illetve tartá-sára, valamint halszaporítóhelységbôl, McDonald-féle ké-szülékekbôl álló keltetôházbólés négy ivadék elônevelô egy-ségbôl. A berendezések teljesegészében lehetôvé teszik a hô-mérséklet szabályozását, amelya szezon nagy részében teszi le-hetôvé a tokfélék szaporítását.Az ivadéknevelô egységben márfolyik 60 ezer hegyesorrú toknevelése az állomány helyreállí-tási programhoz. A 6 méteresátmérôjû rotációs medencékbôlálló utónevelô egység feltöltésefolyamatosan történik majd. A szakemberek nagy reménye-ket fûznek az ivarérési ciklus le-rövidítéséhez a megfelelô hô-szabályozásnak köszönhetôen.Ennek jelentôs szerepe lehet aBalti-tenger vízgyûjtô területén

folyó tok állomány helyreállításiprogram sikerében. Kommuni-katy Rybackie, 4/2009.

* * *

FEDÉLZETI HALSZILÁZS. A Danish Technological Institu-te a halászhajók fedélzetén ke-letkezô nagy mennyiségû hal-zsiger hasznosítási lehetôségeitvizsgálta annak érdekében,hogy a zsákmány értéke ésegyúttal a halászat jövedelme-zôsége is növekedjék. Ahelyett,hogy a tengerbe öntenék a hal-tisztítás hulladékát, egy ötletesberendezéssel, amely a hajóméretéhez igazodik, értékes szi-lázst állítanak elô. Ennek olajtartalma a halászatban, fehérjetartalma pedig a nyérc takarmá-nyozásban hasznosítható. A dánhalászok évente 14 ezer tonnabelsôséget selejteznek a tenge-ren, ezért a pótlólagos bevételelérheti a 3 millió eurót. Euro-fish Magazine, 5/2009.

* * *

LITVÁNIA PONTYTENYÉSZ-TÉSÉRÔL. Litvániában a XVII.században honosították meg apontyot, a pontyos tógazdaságokdöntô többsége pedig a XIX. szá-zad vége felé épült. A mintegy 10ezer hektáros tóterület lényege-

sen azóta sem változott, de az I.világháború pusztításait követô-en a terület jelentôs részét ujjákellett építeni. Napjainkban 19pontyos tógazdaság van az or-szágban, nagyságuk 250–1200 haközött változik. A legnagyobbgazdaság a Raseiniu Zuvininkys-te állami halkeltetô állomástólbeszerzett zsenge ponttyal indítjaa 3 éves termelési ciklust. A tava-kat gravitációs úton töltik fel egy-másból, majd a legalsó tóból a víz60-70%-át visszaforgatják. Csak ahiányzó mennyiséget kell a gaz-daság melletti folyóból pótolni.Abrakos és extrudált tápos takar-mányozást egyaránt alkalmaz-nak, de az utóbbit részesítik elô -nyben, amellyel az 1300 kg/ha-oshozamot is elérik. A végtermék1,7–2,0 kg-os. A 4000 tonnás litván tógazdasági termelés90%-át adja a ponty, de csuká-val, süllôvel és harcsával is fog-lalkoznak. A megtermelt hal-mennyiség 60%-át értékesítikbelföldön, a többit exportra szál-lítják, elsôsorban Lengyelor-szágba és Lettországba. A né-metországi értékesítést a nagyszállítási távolság akadályozza.Alternatívát jelenthet a belsô fo-gyasztás növelése. Ebbôl aszempontból bíztatónak tartják,hogy a litvánok ponty fogyasztá-sa ugyanakkora, mint az országfüggetlenségének elnyerése elôtt. Márpedig akkor árkiegé-szítés segítette a fogyasztást,azóta megszûnt az árkiegészítésés az árak egyébként is meg-emelkedtek. Nem segítette azutóbbi idôkban a forgalmazást,hogy az ÁFA 21%-ra emelke-dett, ami viszonylagosan olcsób-bá tette a lengyel pontyot. Pró-bálkoztak új pontyból készülttermékek, így filé és füstölt halforgalmazással, de ezt nem kí-sérte siker; részben a rossz ki-hozatali arányok miatt, részbenazért, mert a litvánok hagyomá-nyosan friss, egész pontyot vásá-rolnak. Eurofish Magazine5/2009.

Dr. Pintér Károly

HálószaküzletKiváló minôségû skandináv húzó-, illetve dobó-, eresztôhálók, profi halász ruhák, valamint varsák értékesítése kedvezô árakon.

Cserháti Zoltán

Telefon: 06-20-346-6648

116

ASustainAqua konzorcium záró tanácskozá-sa Trondheimben, Norvégiában kerültmeg rendezésre. A találkozó az Aquaculture

Europe konferenciával egyidôben volt, ahol afenntartható akvakultúrás termelés új technoló-giáival foglalkozó egyik ülésszakon a SustainAquakonzorcium tagjai több prezentációt tartottak.

A gyakorlati kurzusokon hatszázan vettek részt

Ahogy a SustainAqua projekt a 3 éves kutatásiperiódusának végéhez közeledik, az utolsó mun-kálatok folynak, melyek a projekt sikeres teljesí-téséhez szükségesek. Mára nyilvánvalóvá vált aprojekt kiemelkedô jelentôsége a kutatás, a kép-zés és az új eredmények elterjesztése területén. A három hónapos nyári idôszak alatt akvakultú-rában érdekelt termelôk és szakemberek részére8 országban, 21 gyakorlati kurzus került megren-dezésre. Nagyon vonzónak bizonyultak ezek az 1 illetve 2 napos képzések, összesen 600 érdeklô-dô vett részt a gyakorlati oktatáson. A kitöltöttkérdôívek elemzés alapján elmondható, hogyrésztvevôk messzemenôkig elégedettek a képzésprogramjával, hajlandóság és érdeklôdés mutat-kozik a SustainAqua projekt modulok megvalósí-tására, mely módszerek célja a halgazdálkodásfenntarthatóságának fejlesztése a termékek mi-nôségének javításával, a termelési folyamatokhatékonyságának és jövedelmezôségének növe-lésével és a piaci termékek választékának bôvíté-sével.

Tanulás a világhálón keresztül (Online távoktatási szemináriumok)

Júniusban és júliusban fenntartható akvakul-túrában érdekelt, gyakorló halgazdálkodók szá-mára két e-szemináriumot szerveztek. Mindkétkurzus 4 napos idôtartamú volt, melynek kereté-ben 90 perces elôadásokat tartottak, minden napegy-egy témában. Az alap témakör a fenntarthatóakvakultúra volt, az elsô 3 napon konkrét esetta-nulmányok kerültek bemutatásra, az utolsó na-pon pedig a jogi háttér ismertetésére és az anyagáttekintésére került sor. Ezek a tanfolyamok isigen sikeresnek bizonyultak 50 hallgató és szak-ember részvételével, akik nagyon pozitívan érté-kelték a programot.

A SustainAqua kézikönyv népszerû

a gazdálkodók körében

A projekt egy másik értékes „terméke” a fenn-tartható édesvízi akvakultúrával foglalkozó kézi-könyv, amely gyakorlati útmutatást ad a halgaz-dálkodók számára. A kiadvány 110 oldalon ke-resztül foglalkozik a projekt lényegének bemuta-tásával, részletezi az 5 országban, különbözô hal-fajokkal végzett esettanulmányok eredményeit. A kézikönyv a halgazdálkodók részére szándéko-zik útmutatást adni, fejezetenként egy-egy esetta-nulmány eredményeinek bemutatásával, mindenfejezetben kifejti, hogy az új módszerek alkalma-zásával hogyan valósultak meg az elérni kívánteredmények az aktuális gazdaságokban. A kézi-könyv része még egy összefoglaló fejezet is, amelya vezetô európai édesvízi halgazdaságokban al-kalmazott termelési rendszereket és technológiá-kat mutatja be, és tartalmaz egy összefoglaló résztaz európai édesvízi akvakultúra szabályozási ésigazgatási hátterérôl is. A kézikönyv az esettanul-mányokra alapozva tartalmaz információkat a ter-melôk számára, úgymint a termékek minôségé-nek javítása szolgáló technikák, a termelés válto-zatosabbá tétele potenciálisan értékesebb, vizesterületeken termesztett növényekkel, valamintgyümölcs és zöldségnövények termesztésénekhaltermeléssel való kombinációja. A kiadvány, azadott ország hivatalos nyelvére lefordítva, a kép-zések alkalmával került kiosztásra illetve letölt-hetô formában elérhetô lesz a projekt honlapjánis (www.sustainaqua.org). A visszajelzésekbôlítélve a kézikönyvet, a tanfolyamok során mind arésztvevôk, mind pedig az oktatók, nagyra be-csülték gyakorlati szemlélete és alkalmazhatósá-ga miatt.

A fenntartható akvakultúra wikimára

a nagyközönség számára is elérhetô

A SustainAqua wiki (wiki.sustainaqua.org) cél-ja, hogy segítséget nyújtson azoknak a halterme-lôknek, akik szeretnék fenntarthatóbbá és ver-senyképesebbé tenni hagyományos rendszereiket.A wiki-n található információk az esettanulmá-nyok során nyert tapasztalatokra és a kutatásokeredményeire épülnek. A wiki egy olyan szer-

A SustainAqua projekt kiemelkedô eredményei

117

kesztett oldal, amelyen az információk egy világosés átlátható rendszerben osztályozva kerültek arendszerbe, segítve a felhasználókat a számunkralényeges információk felkutatásában. Példáulminden egyes esettanulmányt bemutató fejezet-ben meghatározásra került a kutatás célja, a kivi-telezés módja, valamint a kivitelezés elônyeinekés korlátainak ismertetése. Néhány esettanul-mány kiegészítô javaslatokkal is szolgál a vízmi-nôség javítására vagy az elfolyóvíz kibocsátáscsökkentésére vonatkozóan. A felhasználók bizo-nyos témákhoz kapcsolódó információkhoz ishozzájuthatnak. Abban az esetben például, ha egygazdát az energiaigény csökkentése érdekel, aholland esettanulmányban közvetlenül juthat azagy denitrifikáló reaktort (Manure DenitrifyingReactor-MDR) bemutató részhez vagy a magyaresettanulmányban a létesített vizes élôhelyen ter-mesztett energianövények termesztésérôl szólórészhez. Más megfogalmazásban a projektmodu-lok keretében kutatott területek, mint a polikultú-ra, a létesített vizes élôhelyek és az új típusú víz-visszaforgatásos haltermelô rendszer, egyszerûenelérhetôek a menürendszerbôl.

A wiki folyamatos fejlesztését az eredeti elgon-dolás szerint, úgy tervezték, hogy létrehoztak egyalap adatbázist melyet a közösség tagjai saját ta-pasztalataik alapján egészíthettek volna ki. A wi-ki jelenleg elérhetô ugyan a nagyközönség szá-mára, de csak az információk olvasása engedé-lyezett. A jövôben a közösség tagjai is kiegészít-hetik a beírásokat vagy módosíthatják a meglévôadatokat. Csak a regisztrált felhasználók kapnakjogosultságot a wiki-n történô változtatásra.

Az esettanulmányok eredményeinekértékelése

alkalmazhatóságuk szempontjából

Öt esettanulmány értékes minôségi és meny-nyiségi adatokkal szolgál arra nézve, hogy hogyannövelhetô az édesvízi akvakultúra fenntarthatósá-ga Európában. A kísérletek során számos innova-tív módszer került kipróbálásra a különbözô ta-nulmányok keretén belül, kezdve a technológiáraalapozó recirkulációs haltermelô rendszerek (dánesettanulmány) alkalmazásával, denitrifikáló re-aktor használatával (holland esettanulmány), azökológiai megközelítésû integrált akvakultúrarendszerekig (holland, lengyel, magyar és svájciesettanulmányok)

Integrált trópusi hal-növény „polikultúra”

A svájci esettanulmányban résztvevô kutató-csoport tagjai egy földgázvezeték kompresszorál-lomásának hulladékhôjét hasznosító trópusiüvegházban, tilápia illetve zöldség és gyümölcsfé-

lék integrált termelésének megvalósíthatóságátvizsgálták. A tilápia termelésébôl származó, táp-anyagban gazdag elfolyóvizet öntözésre és táp-anyagforrásként is hasznosítják a trópusi gyümöl-csök termesztéséhez. Ezzel összefüggésben, aSustainAqua projekt keretében a trópusi üvegházmodellrendszert fejlesztették tovább, egy akvapó-niás szûrô kifejlesztésével és beállításával, amelyegy kiemelkedôen hatékony technológiát ered-ményezett. A kutatók a többi konzorciális part-nerrel együttmûködve a jövôben piacra kívánjákbocsátani a projekt során kifejlesztett szûrôt. A kutatók folyami rák (Astacus astacus) tilápiávalvaló egyidejû nevelését is vizsgálták a termékpa-letta választékának bôvítésére, ami fô célkitûzés-ként jelenik meg a SustainAqua projektben. Egymásik kísérlet során a tilápiák takarmányozásacéljából egy édesvízi rákféle, a közönséges vízi-ászka (Asellus aquaticus) nevelésének lehetôsége-it vizsgálták meg. A svájci esettanulmány legfôbbkövetkeztetéseként elmondható, hogy az akvakul-túra esetében a fenntartható fejlôdés egyik legí-géretesebb módja a haltermelés mezôgazdaságitermelésbe való intergálása. A kutatók tapasztala-tai szerint munkájuk eredménye kellô alapot szol-gáltat a hulladékhô alkalmazására az energiaellá-tás elsôdleges forrásaként és a termelés diverzifi-kációjára. A trópusi üvegház alapötlete és a Sus-tainAqua projekt szemlélete meggyôzte az egyiklegnagyobb svájci kiskereskedelmi lánc vezetôitis, akik aktívan támogatják a fenntartható gazdál-kodási rendszer termékeinek terjesztését. A pro-jekt kezdeti, biztató eredményeire alapozva kétnagyobb rendszert dolgoztak ki a közelmúltban,amelyek a tervek szerint ez évben illetve várható-an 2010 kezdik meg a mûködésüket.

Svájci kutatók megvizsgálták a vízkultúrás nö-vények és trópusi gyümölcsök, mint megújuló el-sôdleges termékeknek a kozmetikai iparban po-tenciális alapanyagként való felhasználhatóságát.Néhány üvegházi terméket a kozmetikai iparszempontjából hasznos összetevôkre nézve, vizs-gálatnak vetettek alá. Az analízis eredményeiszerint a trópusi növényházban melléktermék-ként megtermett növények nem tartalmazták azismert hatékony összetevôket magasabb kon-centrációban, mint a hagyományosan termesztettnövények, azonban értékesítési szempontbólfenntartható rendszerbôl való származásuk elô -nyös lehet.

Ponttyal polikultúrában nevelt lapátorrú tok növelheti a halgazdaságok

jövedelmezôségét

A lengyel esettanulmány alapját a lapátorrútok (Polyodon spatula) pontyos polikultúrába va-ló bevezetése képezte. Ez a gyors növekedésûhalfaj magas piaci értékének köszönhetôen fon-

118

tos szerepet játszhat a ponty-tenyésztô tógazda-ságok jövedelmezôségének növelésében. A kuta-tási eredmények azonban fényt derítettek néhánykorlátozó tényezôre is, úgymint a faj népesítésisûrûséggel szembeni érzékenysége és az idegenfajok akvakultúrába való bevezetésével kapcso-latos európai uniós korlátozások. Ez indokolhat-ja azt, hogy a faj a piacon gyakorlatilag ismeret-len. A lengyel esettanulmány másik vizsgálati te-rülete egy halastavakból létesített átfolyóvizesrendszer, amely képes hasznosítani a más mezô-gazdasági termelés során melléktermékként ke-letkezô szerves hulladékot, például egy tejgazda-ságból vagy egy sertésteleprôl. Ezzel csökkenthe-tôk a takarmányozási költségek és az elfolyóvízszervesanyag terheltsége is, miközben a tápele-mek és az ásványi anyagok bekerülnek a tavi táp-lálékhálózatba, és végsô soron haltáplálékkénthasznosulnak. A tanulmány szerint a rendszer le-hetôséget biztosít a szennyvízkezelés költségei-nek csökkentésére egy kaszkád rendszerû, sza-bályozott tavi ökoszisztéma segítségével. Az ered-mények igazolására további vizsgálatok szüksé-gesek.

A lengyel esettanulmány vizsgálta továbbá akülönbözô halgazdálkodási rendszerek (polikul-túra vagy monokultúra) és táplálékforrások (ter-mészetes vagy gabona) a ponty húsának ízére ésminôségére gyakorolt hatását. A vizsgálatokeredményei szerint a természetes táplálékon ne-velkedett pontyok kevésbé voltak zsírosak, ma-gasabb volt a többszörösen telítetlen zsírsavak(PUFA) aránya, valamint a halak húsa is ízlete-sebbnek bizonyult, mint a gabonafélékkel takar-mányozott halaké. A halhús ízét az alkalmazottmono- vagy polikultúrás rendszerek nem befo-lyásolták.

Intenzív és extenzív rendszerek kombinációja elônyös

lehet a környezet számára

Magyarországon az esettanulmány eredmé-nyei azt mutatják, hogy az intenzív és az extenzívhaltermelô rendszerek kombinációja alkalmas azintenzív halgazdaságok által kibocsátott elfolyó-víz szervesanyag tartalmának csökkentésére, éseközben az extenzív halastavakban értékes hal-és növényfajok bevonásával ezek a tápanyagok piacképes melléktermékekké alakíthatóak. Az extenzív egység kapacitása növelhetô élôbevonatalkalmazásával. Ez a mesterséges szubsztrátu-mon nevelt élôbevonat javítja a víz minôségét ésezzel egyidejûleg táplálékforrásként szolgál a ha-lak részére. A kutatási modul fô célkitûzései a ra-gadozó fajok tavi termelése új módszerének fej-lesztése és a tápanyagok haltermelés során törté-nô hatékonyabb felhasználása volt. A kísérleteredményei szerint a halgazdálkodás termelési

kapacitásának emelésével magasabb fokú táp-anyag hasznosítás és alacsonyabb környezetter-helés érhetô el.

A másik kísérleti modul keretében a halter-melést, jelen esetben az afrikai harcsa termelé-sét, kombinálták létesített vizes élôhellyel az el-folyóvíz szerves- és szennyezôanyag tartalmánakcsökkentésére. Az eredmények azt mutatják,hogy a létesített vizes élôhelyek, összehasonlítvaa mesterséges szennyvíztisztító rendszerekkel azépítési és mûködési költségek valamint a szüksé-ges környezeti szabványok szempontjából, meg-felelô kezelést biztosítanak. Az elfolyóvíz kezelé-sére használt rendszerben járulékos termékkéntolyan növényeket termesztettek, melyek megúju-ló energiaforrásként hasznosíthatók. A magyaresettanulmányban két növényt, a közönséges ná-dat (Phragmites australis) és a gyékényt (Typhalatifolia/angustifolia) vonták termesztésbe. A vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy efajok alkalmasak energianövényként vizes élôhe-lyen való termesztésre. Azonban a vízkezelôrendszer alkalmazásakor néhány korlátozó té-nyezô is felmerült, például amikor dönteni kellarról, hogy az akvakultúrás gazdálkodás során al-kalmazott növényeket a haltermelés során kelet-kezô elfolyóvíz kezelésére vagy a bioenergia ter-melésére használják föl elsôdlegesen.

Az energia és felhasznált vízmennyiség csökkentése recirkulációs

rendszerekben

A holland esettanulmány a vízvisszaáramolta-tó akvakultúra rendszerek által felhasznált ener-gia és vízmennyiség csökkentésének lehetôségé-re fektette a hangsúlyt. A kutatók azt találták,hogy zagy denitrifikáló reaktor alkalmazásával afelhasznált energia mennyisége csökkenthetô ahagyományos recirkulációs rendszerekéhez ké-pest. Az új rendszer esetén kevesebb mennyiségûvíz cseréjére és melegítésére van szükség és abaktériumok oxidációs tevékenysége során, ahulladék tápanyagok bontásából termelôdô tete-mes mennyiségû energia miatt. A denitrifikációseljárás hatására csökkent és koncentrálódott ahulladék kibocsátás is. A tesztek alapján a piacratermelôk elôállítási költségei a lehalászott hal ki-logrammonkénti árára vetítve 10%-kal alacso-nyabbak, mint a hagyományos recirkulációsrendszerben megtermelt halak esetében. a hol-land esettanulmány másik kísérleti moduljakéntaz élôbevonat reaktor alkalmazásának elônyeitvizsgálták tavi körülmények között. Az élôbevo-nat gyepet egy bevonatalkotó mikroorganizmusegyüttes alkotja, amely többek között baktériu-mokból és mikroalgákból áll, és alámerült felüle-teken, fény jelenlétében alakul ki. Az élôbevonatkiváló táplálékforrást elônyös jelent számos hal-

119

faj számára a természetes vizekben és hozzájárula vízminôség javításához is. A kutatók egy inten-zív pontytermelô tó és a hozzá kapcsolódó, tilápi-ával népesített élô bevonatos vízkezelô rendszerüzemelése során néhány elônyös tulajdonságotfigyeltek meg. A halakban a N és a P visszatartásmértéke magas. Ezen kívül a tavakban keletke-zett N és P vegyületekben gazdag ürülék trágya-ként szolgálhat szántóföldi növénytermesztésszámára. A termelés nagysága 5–10-szerese a ha-gyományos extenzív termeléshez képest és a kör-nyezeti terhelése is nagyon alacsony. Másfelôl vi-szont a termelési terület viszonylag nagy terüle-tet foglal el és folyamatos levegôztetés szükséges,amelyeknek jelentôs a beruházási, illetve azener giaköltsége.

A dán pisztrángtenyésztô mintagazdaságok sokkal hatékonyabbak,

mint a hagyományos gazdaságok

Dániában a kutatók összehasonlították a min-tagazdaságok és a hagyományos gazdaságokszervesanyag kibocsátását, hogy bemutassák amintagazdaságokban alkalmazott módszerrelsokkal hatékonyabban távolítható el a termelés-re használt vizek szervesanyag tartalma, mint az

átlagos farmokon alkalmazott módszerekkel. Az ammóniát, a foszfort és a szervesanyagot aziszapfogó és a biofilterek segítségével távolítottákel a rendszerbôl, miközben a maradék foszfort ésa szervesanyagokat a lagúnás részben termesz-tett vízinövények hasznosították. A lagúnák al-kalmasak lehetnek értékes növények termeszté-sére is, e termékek értékesítése pedig kiegészítôjövedelmet biztosíthat a haltenyésztés mellett, defigyelembe kell venni a növények kezdeti ülteté-si, gyomlálási és késôbb az aratáskor jelentkezômunkaigényes idôszakait is.

A SustainAqua projekt új eredményei nagy-mértékben hozzájárultak az édesvízi halgazdál-kodás meglévô tudásbázishoz, és iránymutatástadnak a halgazdálkodók számára, arra vonatko-zóan, hogy hogyan tehetik rendszereiket méggazdaságosabbá és versenyképesebbé. Ha valakitöbbet szeretne megtudni a programról, láto-gassa meg a SustainAqua honlapját awww.sustainaqua.org címen vagy vegye fel akapcsolatot Alexandra Oberdieck, projektkoordi-nátorral a aoberdieck@ttz-bremenhaven.dee-mail címen.

(Eurofish Magazine nyomán;fordította: J. Dankó Kata)

120

A Bizottság 409/2009/EK rendelete (2009. május18.) a feldolgozott halak tömegének élôtömeggétörténô átszámításánál alkalmazandó közösségiátváltási együtthatók és kiszerelési kódok megál-lapításáról és a 2807/83/EGK bizottsági rendeletmódosításáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L123, 2008. május19. 78. oldal

A Tanács 439/2009/EK rendelete (2009. márci-us 23.) az Európai Közösség és az Orosz Föderá-ció kormánya közötti, a halászati együttmûködés-rôl és a balti-tengeri élô erôforrások védelmérôlszóló megállapodás megkötésérôl

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L129, 2008. május28. 1. oldal

Megállapodás az Európai Közösség és az OroszFöderáció kormánya között a halászati együtt -mûködésrôl és a balti-tengeri élô erôforrások vé-delmérôl

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L129, 2008. május28. 2. oldal

2009/550/EK A Tanács határozata (2009. már-cius 5.) az északkelet-atlanti halászatban folyta-tandó jövôbeni többoldalú együttmûködésrôl szó-ló egyezménynek a vitarendezési eljárások létre-hozását, az egyezmény hatályának kiterjesztésétés az egyezmény célkitûzéseinek felülvizsgálatátlehetôvé tévô módosításai elfogadásáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L184, 2008. július16. 12. oldal

A Tanács 679/2009/EK rendelete (2009. július7.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetszabályozási területén alkalmazandó védelmi ésvégrehajtási intézkedések megállapításáról szóló1386/2007/EK rendelet módosításáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L197, 2008. július29. 1. oldal

A Bizottság 710/2009/EK rendelete (2009. au-gusztus 5.) a 834/2007/EK rendelet részletes vég-rehajtási szabályainak megállapításáról szóló889/2008/EK rendeletnek a tenyésztett víziállatokés a tengeri moszat ökológiai termelésére vonat-kozó részletes szabályok megállapítása tekinteté-ben történô módosításáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L204, 2008. augusztus 6. 15. oldal

A Tanács 753/2009/EK rendelete (2009. július27.) a 43/2009/EK rendeletnek az egyes halállo-mányokra vonatkozó halászati lehetôségek és akapcsolódó feltételek tekintetében történô módo-sításáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L214, 2008. augusztus 19. 1. oldal

A Bizottság 756/2009/EK rendelete (2009. au-gusztus 17.) a Portugália lobogója alatt közlekedôhajók által az V, VI, VII, VIII és IX övezet közössé-gi vizein és harmadik országok felségterületéhezvagy joghatósága alá nem tartozó vizein folytatott,mélytengeri cápákra irányuló halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L214, 2008. augusztus 19. 20. oldal

A Bizottság 764/2009/EK rendelete (2009. augusztus 20.) a Svédország lobogója alatt közle-kedô hajók által az ICES IV övezetben, a IIa öve-zet közösségi vizein, valamint a IIIa övezetnek aSkagerrakon és a Kattegaton kívüli részein folyta-tott, közönséges tôkehalra irányuló halászat tilal-máról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L218, 2008. augusztus 22. 3. oldal

A Bizottság 765/2009/EK rendelete (2009. augusztus 20.) a Hollandia lobogója alatt közleke-dô hajók által a Skagerrakban folytatott, közönsé-ges tôkehalra irányuló halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L218, 2008. augusztus 22. 5. oldal

A Bizottság 766/2009/EK rendelete (2009. augusztus 20.) a Hollandia lobogója alatt közleke-dô hajók által a Skagerrakban folytatott, sima le-pényhalra irányuló halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L218, 2008. augusztus 22. 7. oldal

A Bizottság 773/2009/EK rendelete (2009. augusztus 20.) a Franciaország lobogója alatt köz-lekedô hajók által a VI övezetben, az Vb övezetközösségi vizein, valamint a XII és XIV övezet kö-zösségi és nemzetközi vizein folytatott, közönsé-ges tôkehalra irányuló halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L223, 2008. augusztus 26. 22. oldal

EU ha lá sza ti jogszabályfigyelô

FISH COOP KFT.ajánlatai:

Részletes felvilágosítás:

FISH COOP KFT., Csoma Gábor ügyvezetô5500 Gyomaendrôd, Áchim u. 3/1.

Telefon: 06-30/9952-187 vagy 06-30/9554-569, 06-56/446-016, Telefon/fax: 06-66/386-437

FISH

-COOP KFT.

GYO M A E N DRÔ

D

Társaságunk 2009-ben is elôsegíti a tógazdasá-gok, természetes vizek ivadékolását.

Zsenge és elônevelt csuka-, süllô-, harcsa-,ponty-, fehér és pettyes busa-, amurivadékot kíná-lunk megvételre.

Társaságunk igény szerint a zsenge és elôneveltivadékot helyszínre szállítja.

Az árak a tavasszal kialakult országos áraknakmegfelelôen megállapodás alapján kerülnek meg-határozásra.

A FISH COOP KFT. a GALATI „PLASEPESCARESTI” SA Hálógyár termékeinek kizáróla-gos magyarországi forgalmazója.

Vállalja:

� hálók (mûanyag),� kötelek (mûanyag és kender),� inslégek (mûanyag),� hálócérnák és kötözôanyagok (mûanyag),� bálaköztözô zsinórok (mûanyag) rövid határ-

idôvel történô szállítását.

A hálók anyagának vastagsága, színe, szemnagy-sága, bizonyos határok között a léhés mélységeés hossza egyedileg megválasztható.

Ugyanígy a kötelek, inslégek, hálócérnák és kötö-zôanyagok vastagsága és színe a megrendelôigénye szerint teljesíthetô.

102. ÉVFOLYAM • 2009. 1. SZÁM • TAVASZ

HALTERMELÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGEÉS TERMÉKTANÁCSA

Legfontosabb tevékenységek

• Vállalkozási tevékenység szervezése, a termelés, a bel- és külkereskedelem területén.Közremûködés a termékek export értékesítésében.

• A termeléshez szükséges eszközök és anyagok hazai és külföldi beszerzése.

• Szaktanácsadás a tagoknak, halászati, gazdálkodási, környezetvédelmi, állategészség-ügyi, szervezeti, pénzügyi és jogi kérdésekben.

• Természetes vizeink halállományával kapcsolatos környezet- és természetvédelmikérdések vizsgálata, az állománypótlás hatásainak elemzése.

Biológiai alapok

• A Szövetség Dinnyési Ivadéknevelô Tógazdasága saját tenyésztésû, genetikailagellenôrzött tükrös és pikkelyes ponty, valamint növényevô halfajok és ragadozó halakivadék korosztályait ajánlja tógazdaságok, horgászvizek és természetes vizek népe-sítéséhez. Az ivadék felneveléséhez technológiát biztosít.

A Szövetség tagja lehet

• Minden halászati tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, valamint ezekjogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetei.

Címünk: HALTERMELÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÉS TERMÉKTANÁCSA1126 Budapest, Vöröskô u. 4/b

Fotó: Kunkovács László