Embed Size (px)
Citation preview
Szakcikk
6 | EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6.
1. Bevezetés
Az Innováció, versenyképesség, felzárkózás tudományos konferenciára készített előadásom középpontjában az egészség, az egészségügy áll. A tudásalapú társadalomban a jó egészségi állapot mint fontos termelőerő jelenik meg. Az egyénnek fontos szerepe kell, hogy legyen egészségé-nek fenntartásában, megőrzésében. De mégis miért igaz, hogy állami beavatkozás is szükséges az egészségügyben?
Népességünk egészségi állapota az előadásban részle-tesebben elemzésre kerül, megállapítható, hogy kívánni valót hagy maga után. Vajon lehet-e javítani az állampol-gárok egészségi állapotán a szűk források keretein belül? Az egészségügyi kiadások nem csupán költséget, hanem befektetést is jelentenek, mégpedig a humán tőke értékét növelik vagy helyreállítják. Némi megoldást jelenthet az egészségnevelés és a prevenció.
Az egészségügy intézményrendszere hazánkban több-szintű. Alapellátásra és szakellátásra, azon belül járó- és fekvőbeteg-szakellátásra tagozódik. Az egészségügyi re-formnak továbbá a társadalombiztosítási reformnak nap-jainkban központi helyen lévő kérdéskörét vettem szem-ügyre.
2. Állami beavatkozás szükségessége az egészségügyben
A jóléti szektor keretei között működő egészségügy vívó-dik a piac szerepének erősödése vagy gyengülése között.
A kompetitív verseny elemei közül talán csak az igaz teljes mértékben, hogy sok az eladó (egészségügyi intézmény) és sok a vevő (páciens, állampolgár), tehát sokszereplős piac. Az egészségügy a gazdaság speciális területe, több ponton piaci elégtelenséghez vezető sajátosságokat hor-doz magában. A piaci kudarcok a fő meghatározók, me-lyeknek a legfontosabb előidézői a piaci aszimmetria, az extern hatások, a politikai befolyásolás. Samuelson az álla-mi beavatkozás indokaként az ún. piaci kudarcokra hivat-kozik, ugyanis ilyenkor a gazdaság, azon belül a piac nincs Pareto-hatékony állapotban. Mindenképp állami beavatko-zás szükséges. Az állami beavatkozás egyik formája a sza-bályozás. De ez nem lehet tökéletes, mert információhiány jellemzi a hazai döntési folyamatokat.
Mindig az egészséges társadalomnak kell a viták közép-pontjában állnia.
3. Népességünk egészségi állapota
Az egészség a legfőbb érték. Az egészség nemcsak az egyén és a társadalom jóléte szempontjából fontos, hanem a gazdasági prosperitás miatt is. Az egészségügyi kiadások nem csupán költséget, hanem befektetést is jelentenek. Magyarországon a csökkenő lakosságszám még inkább fel-hívja a figyelmet az egészségre. Milyen tényezők befolyá-solják az egyén egészségi állapotát? Az 1. ábra részletesen összefoglalja.
Az Egészségügyi Világszervezet egészségmodellje há-rom egymásba ágyazódó részből áll: középen az egyén
Népességünk egészségi állapota és egészségügyi intézményrendszereAlvin H. Hansen írása talán sohasem és sehol nem volt aktuálisabb, mint ma Magyarországon, ahol több mint másfél évtizeddel az ország népességcsökkenésének megindulása után megállapíthatjuk, hogy megoldhatatlan gazdasági-társadalmi problémák elé nézünk. Az egészség a legfőbb érték. Az egészség nemcsak az egyén és a társadalom jóléte szempontjából fontos, hanem a gazdasági prosperitása, versenyképessége miatt is. Változtatásra van szükség. Nem politikai alapon, hanem az egészséges egyén, a gazdasági, közgazdasági kérdések szem előtt tartásával. Egészségügyi ellátórendszer összetevői jelenleg nem teszik lehetővé az orvosilag lehetséges és gazdaságilag hatékony működést. Az átalakítás csak folyamatként képzelhető el, a társadalom és a mindenkori hatalom megállapodásával. Maradjon az egybiztosítós rendszer, melyet az adókból fi nanszírozott rész egészít ki.
Dr. Karner Cecília Anna
Szakcikk
EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6. | 7
egészségét közvetlenül meghatározó tényezők, majd ezt körülveszi az egyént befolyásoló körgyűrű és legkívül a környezeti elemeket magába foglaló réteg következik.
A közvetlenül meghatározó tényező az egyén öröklött és szerzett tulajdonságait jelenti. Az öröklött tulajdonsá-gok (pl. az egyén neme, betegségre való hajlama) nem befolyásolhatóak, míg a szerzetteket (pl. pszichés tulaj-donságok) a képzettséggel, az iskolázottsággal az egész-ségtudatos viselkedéssel befolyásolni lehet, és egyben jelentősen meghatározzák az egyén életútját, anyagi le-hetőségeit, ami viszont az egészséges élet egyik alapvető feltétele.
A külső réteg között találjuk az egészségügyi ellátási kör-nyezetet. Ha szemügyre vesszük a szűkebb környezetet, ott a háziorvos jelenik meg. Ahogy egyre tágabban értelmez-zük az egészségügyi környezetet, úgy számításba kell ven-ni az egyén lakhelyétől leginkább elérhető járó- és fekvő-beteg-ellátó intézményeket stb. A három réteg egymással kölcsönhatásban létezik.
Ezen egészségi állapotot befolyásoló tényezők után nézzünk meg pár egészségstatisztikai mutatót, azok ala-kulását.
3. 1. Születéskor várható, egészségben eltöltött életévek számaNemzetközi szinten összehasonlítva Magyarországon a születéskor várható egészségben eltöltött életévek száma alacsony, mutatja a 2. ábra.
Míg az EU-15 országaiban a férfiak és nők együttes és átlagos születéskor várható, egészségben eltöltött életéve-inek száma 71,1 életév, addig ez az érték Magyarországon kb. 8,7 százalékkal alacsonyabb. Nemenként ugyanezt a mutatószámot a 3. és a 4. ábra érzékelteti.
Ha nemenként készítünk elemzést (2002-es adatok fel-használásával), akkor megállapíthatjuk, hogy a magyar férfiak 61,5, a nők 68,2 egészséges életévet remélhetnek, 5,3 illetve 3,6 évvel kevesebbet, mint az EU átlaga. Összes-ségében átlagosan 8,4 évvel élnek tovább a nők, ebből az egészséges életévek száma átlagosan 6,7 év.
Bemutatom a 35 éves magyar nők és férfiak egészség-ben és betegségben várható hátralévő életéveinek számát településtípusonként és iskolai végzettség szerinti bontás-ban, 2005-ben (5. ábra).
Jól látható, hogy bár a nők mindegyik kategóriában kb. 5–10 évvel hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, de ebből egészségben csak 1-2 évet töltenek. Településtípusonként a férfiaknál láthatunk eltéréseket a községben élők hátrá-nyára, és az iskolai végzettség is döntően befolyásolja az életesélyeket. A leghosszabb élettartamra a középfokú végzettségű nők számíthatnak, várhatóan majd 20 évvel élnek tovább, mint az alapfokú végzettségű férfiak. Érde-kes, hogy a felsőfokú végzettségű nők rövidebb életre szá-míthatnak, mint a középfokú végzettségű nők.
Azért összességében a születéskor várható átlagos élet-tartam-növekedést mutat hazánkban, ami örvendetes, ezt a 6. ábra mutatja.
Míg 1970–1990 között 20 év alatt 0,2 évet növekedett a születéskor várható átlagos élettartam, addig 1990–2001 között mintegy 10 év alatt ez a növekedés 2,9 év. Javulás történt a rendszerváltás után.
Magyarországra vonatkozóan készítettek előrejelzést ne-menként a születéskor várható élettartamra. Az előrejelzés 2050-re azt mutatja, hogy a férfiak és a nők közötti különb-ség nem változik, de összességében emelkedés tapasztal-ható (7. ábra).
Az egészségben eltöltött életévek számának a növelése lenne a közös cél mind az egyén, mind a társadalom szem-pontjából. Talán a későbbiekben említett népegészségügyi programok részben megoldást jelenthetnek. Az egészség-nevelés, az egészségtudat kialakítása már gyermekkortól kezdve fontos lenne.
Társadalmunk is, mint nemzetközi szinten jellemzően, el-öregedő társadalom, ami hatással van az egészségi kiadá-sokra. Ezt mutatom be különféle adatok segítségével.
3. 2. Elöregedés és hatása az egészségügyreAz egészségügyre a terhet a nem egészséges életévek száma jelenti, ami jó lenne, ha magasabb lenne Magyar-országon. Egészségügyet befolyásoló tényező az elörege-dés. A népesség korösszetétele átalakul, mivel a fiatalabb népesség részaránya csökken, az idősebbek részaránya tendenciájában növekszik. A fiatalok és az idősebbek né-pességen belüli arányváltozását mutatja a 8. ábra.
Az öregedési folyamat olyan előrehaladott állapotban van, hogy a fiatalok számát előbb-utóbb meghaladja az időseké, még akkor is, ha megemeljük a fiatalkor felső (14 évről 19 évre) és az időskor alsó határát (60 évről 65 évre). 2010 előtt alacsonyabb az idősek aránya, mint a fiataloké, de ez várhatóan 2010 után megfordul.
A magyar népesség várható korösszetételét mutatja a 9. ábra.
65 év felettiek részaránya 26%-ra tervezett 2050-re, míg a 19 év alattiak részaránya 19%-ra csökken. Látható a fenti oszlopdiagramból az arányok megfordulása.
Szép dolog a hosszú és egészséges élet. Cél, hogy a je-lenlegi értékek növekedjenek. Mivel az idősebbek jobban rászorulnak egészségügyi ellátásra, esetleg hosszú idejű ápolásra, várhatóan növekedni fog az egészségügy kiadá-sa. Korcsoportonként az 1 főre jutó OEP-kiadás alátámasztja az életkor-növekedés és az egészségügyi kiadás-növekedés
1. ábra. Az egyén egészségi állapotát befolyásoló tényezők Forrás: Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005
Szakcikk
8 | EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6.
összefüggést (10. ábra). Nyilván részben állami feladat, ami nem mint teher kellene hogy megjelenjen a köztudatban, hanem siker és öröm.
Az egészséges öregedést az egészségmegőrzésre és betegségmegelőzésre irányuló akciókkal kell támogatni, olyan kulcsterületekkel foglalkozva, mint a nem megfele-lő táplálkozás, fizikai aktivitás, alkohol- és drogfogyasztás, illetve dohányzás, környezeti kockázatok, közlekedési bal-esetek, otthoni balesetek.
Míg 1990-ben Magyarországon az összlakosság 47%-a számított az aktív népességbe, addig 2004-ben 40%-ra mérséklődött az arányuk. A foglalkoztatott nyugdíjas né-pesség aránya is csökkent. Tehát a teljes népességet kisebb részarányú foglalkoztatott látja el.
3. 3. Vezető halálokok és egészségügyi ráfordításokA viszonylag alacsony születéskor várható egészségben eltöltött életévek számát befolyásolja pl. az egészségtelen életmódunk, ami miatt szinte világelsők vagyunk a daga-natos és a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta ha-lálozásban.
Az 1. táblázatban bemutatom a vezető halálokokat Ma-gyarországon.
A vezető halálok a magyar népességben a keringési rend-szer megbetegedései, férfiaknál 45, nőknél 58 százalékban felelős, ami több mint a felére csökkenthető lenne a vér-nyomás, koleszterinszint, dohányzás, elhízás mérséklésé-vel. Második helyen a daganatos megbetegedések állnak. Magyarországon nemzetközileg összehasonlítva a dagana-tos megbetegedések okozta halálozás a legmagasabb.
Az egészségügy pénzügyi vonzatának ismerete fontos, mert betegség esetén a szükséges ellátást sajnos nagyban befolyásolja.
Nézzük meg az egy főre jutó összes egészségügyi kiadást az EU-25 országaiban $ vásárlóerő paritáson, 2002-ben (2. táblázat). A legnagyobb és a legkisebb összeg között a szor-zószám: 6,8. A legtöbbet Luxemburgban, a legkevesebbet Lettországban fordítanak egészségügyre. Magyarország a 19. helyet foglalta el 2002-ben.
A regressziós egyenes alapján látható, hogy hazánk-ban is alacsonyabb a születéskor várható életkor, mint az amúgy is alacsony GDP-ből következne. Magyarországon
72
71
70
69
68
67
66
65
64
63
62
61EU-15
71,10
Kohéziós országok
EU-25 Visegrádi országok átl.
Magyaro.
64,90
66,33
68,73
70,90
2. ábra. Születéskor várható, egészségben eltöltött életévekszáma, 2002Forrás: Dr. Kiss István, 2007
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
Várh
ató é
letta
rtam
(év)
Nem egészséges életévek száma: 6,9 év Egészséges életévek száma: 61,5 év
Svéd
orsz
ág
Olas
zorsz
ág
Span
yolor
szág
Holla
ndia
Mált
a
Ném
etor
szág
Luxe
mbu
rg
Franc
iaorsz
ág
Ausz
tria
Egye
sült
Király
ság
Görö
gorsz
ág
Belgi
um
Finno
rszág
Dánia
Írorsz
ág
Cipru
s
Portu
gália
Szlov
énia
Cseh
Köztá
rsasá
g
Leng
yelor
szág
Szolv
ákia
Mag
yaro
rszág
Észto
rszág
Litvá
nia
Letto
rszág
3. ábra. Férfi ak születéskor várható egészséges életéveinek száma, 2002 Forrás: Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005
Szakcikk
EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6. | 9
átlagosan hat évvel rövidebb életet élünk, mint az euró-pai polgárok többsége. A születéskor várható élettartam Magyarországon alacsonyabb, mint a hozzánk hasonló fej-lettségű vagy az egészségügyre velünk nagyjából hasonló arányban költő európai országokban, tehát kevesebb ideig élünk, mint a „papírforma” szerint élhetnénk.
Az egészségügyi kiadások nem csupán költséget, hanem befektetést is jelentenek. Az egészségügyi kiadásokat lehet ugyan gazdasági teherként szemlélni, de a társadalomra a valódi költséget a rossz egészségi állapottal összefüggő köz-vetlen és közvetett költségek jelentik. A megelőzés jelent-hetne komoly megtakarítást. Főként akkor, ha a prevenció költéségét részben az oktatási költségekből fi nanszíroznák.
3. 4. PrevencióA fentiekből következően fontos szerepet kell szánni a preven-ciónak. A kormány indított megelőző programokat, melyeket nem teljes volumenében mutatok be. Áttekinthetően a 2006. évi Népegészségügyi Programot tartalmazza a 3. táblázat.
Ezt követi az EU Egészségügyi akcióprogramja (2008–2013), amely több mint 300 akciót és projektet finanszí-roz. A 2008–2013 közötti időszakra tervezett Egészségügyi Program célja, hogy kiegészítse, támogassa, valamint érté-ket teremtsen a tagállamok politikáinak, és hozzájáruljon az EU-n belül a szolidaritás és prosperitás növekedéséhez az emberek egészségének és biztonságának, valamint a közegészségügynek a fejlesztése révén.
EU: Egészségügyi program 2008–2013„A. A program célkitűzései:A polgárok egészségügyi biztonságának fejlesztése:– Az EU, valamint a tagországok kapacitásának fejlesztése
annak érdekében, hogy megfelelő választ tudjanak adni az egészségügyi veszélyekre, például a sürgősségi helyzetekre történő tervezés vagy készültségi intézkedések révén;
– Betegbiztonsággal, sérülésekkel és balesetekkel, kockázatértékeléssel, valamint a vérre, szövetekre és sejtekre vonatkozó közösségi törvényhozássalkapcsolatos akciók.
B. Egészségfejlesztés, beleértve az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését:
– az egészség meghatározó tényezőire – így pl. táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás, valamint szociális és környezeti tényezők – irányuló akció;
– a fő betegségek megelőzésére és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló intézkedések;
– az egészséges életévek számának növelése és az egészséges öregedés elősegítése.
C. Egészségügyi információ és tudás:– az egészségügyi indikátorokra és az információ
terjesztésének módjaira irányuló akciók;– tudás- és információcsere olyan területeken, mint pl. a
nemi szerepek, gyermekegészségügy, ritka betegségek.” (Forrás: http://ec.europa.eu/health/ph_overview/pgm2008_2013_en.htm)
EU-szinten és országon belül is megtalálhatóak az egész-ség-megőrzéssel kapcsolatos programok. Az állampolgár-ok pozitív hozzáállása szükséges ezek megvalósításához. Hatni kell az egyénekre, a közösségekre, hogy tudatosuljon, közös a felelősségünk az egészségre való odafigyelésben.
Milyen az egészségügy intézményrendszere Magyaror-szágon?
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
Várh
ató é
letta
rtam
(év)
Nem egészséges életévek száma: 8,6 év Egészséges életévek száma: 68,2 év
Franc
iaorsz
ág
Span
yolor
szág
Svéd
orsz
ág
Olas
zorsz
ág
Ausz
tria
Luxe
mbu
rg
Ném
etor
szág
Belgi
um
Finno
rszág
Holla
ndia
Görö
gorsz
ág
Egye
sült
Király
ság
Portu
gália
Szlov
énia
Mált
a
Írorsz
ág
Dánia
Cipru
s
Cseh
Köztá
rsasá
g
Leng
yelor
szág
Szolv
ákia
Litvá
nia
Észto
rszág
Mag
yaro
rszág
Letto
rszág
4. ábra. Nők születéskor várható egészséges életéveinek száma, 2002 Forrás: Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005
Szakcikk
10 | EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6.
4. Hazánk egészségügyi intézményrendszere az egészségügyi reformok tükrében
A gyógyító-megelőző ellátások közé az alapellátás, a szak-ellátás tartozik. Az intézményrendszer ezen kívül még ma-gában foglalja a gyógyfürdőellátást, a gyógyszerellátást és a gyógyászati segédeszköz-ellátást is. Az alapellátáson belül megkülönböztetjük a háziorvosi, a fogászati ellátást, a védőnői hálózatot, anya-, gyermek- és ifjúságvédelmet, a gondozóintézeti gondozást, a betegszállítást és orvosi ren-delvényű halottszállítást. A szakellátás magában foglalja a járóbeteg-szakellátást, a CT-t, MRI-t, a művesekezelést, ott-honi szakápolást és a fekvőbeteg-szakellátást.
Kicsit részletesebben a háziorvosi, a járóbeteg-szakellá-tás és a fekvőbeteg-szakellátás intézményrendszerét, re-formintézkedéseit vizsgáltam.
Az intézményrendszer finanszírozásával összefüggésben nézzük meg, milyen forrásból gazdálkodik a magyar egész-ségügy.
A magyar egészségügy pénzellátásának jelenlegi fő for-rásai, arányváltozása:– Munkáltatók egészségbiztosítási járulékfizetése,
csökkenő arányú– Munkavállalók egészségbiztosítási járulékfizetése,
növekvő arányú– Egészségügyi hozzájárulás, kismértékben csökken
– Egyéb járulékok és hozzájárulások, kismértékben emelkedik
– A központi költségvetés befizetései, jelentős növekedés tapasztalható stb.2007. évben lett szufficites az Egészségbiztosítási Alap.
A költségvetés hozzájárulása arányaiban nem változott 2007-ben az előző évhez képest. A járulékbevételek rész-aránya nőtt meg jelentősen, 69%-ról 75,8%-ra. Az eddig nem fizetett járulékok behajtása sikeresnek bizonyult. Mi-ért nem kellett büntetést fizetni az eddig „lógó” cégeknek, személyeknek? Igaz, főként állami tulajdonban lévő válla-latok nem fizették a járandóságukat, talán ez az oka. Indo-kolatlan ok.
Milyen elveket kell a speciális helyzet miatt különösen fi-gyelembe venni bármiféle változtatás, nevezhetjük úgy is, hogy egészségügyi reform esetén, a sorrendiség fontossá-ga nélkül?1. Az egészséghez való jog elve – a szükséges
egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.2. Az egészségügyi ellátás feltételeinek gazdaságilag
megengedhető legmagasabb szinten történő biztosításának elve.
3. Szolidaritás elve. (Mindenki aktuális anyagi teherviselő képessége szerint fizet be, és aktuális szükségletei szerint részesedik a szolgáltatásokból.)
Községben lakó nők
Községben lakó férfiak
Városban lakó nők
Városban lakó férfiak
Megyei jogú városban lakó nők
Megyei jogú városban lakó férfiak
Budapesti nők
Budapesti férfiak
Felsőfokú végzettségű nők
Felsőfokú végzettségű férfiak
Középfokú végzettségű nők
Középfokú végzettségű férfiak
Alapfokú végzettségű nők
Alapfokú végzettségű férfiak
Nők
Férfiak
0 10 20 30 40 50 60
35 éves korban várhatóan hátralevő egészséges évek száma 35 éves korban várhatóan hátralevő betegségben töltött évek száma
24,6 17,6
23,1 10,6
28,2 15
25,6 9,9
28,6 15,3
27,2 9,1
30,6 13,3
29 8,8
37,1 9,9
37,7 5,7
33,6 14,1
29,7 11,3
22,2 18,7
17,6 11,1
27,5 15,5
25,8 9,8
5. ábra. A 35 éves magyar nők és férfi ak egészségben és betegségben várható hátralévő életéveinek száma településtípusonként és iskolai végzettség szerinti bontásban, 2005Forrás: Kollányi Zsófi a – Imecs Orsolya: Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre, 2007
Szakcikk
EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6. | 11
4. A páciens döntési szabadságának elve.5. Emberi méltóság tiszteletének elve.6. Lakosságközeli ellátás elve.7. Szektorsemlegesség elve.8. Esélyegyenlőség elve.
Az egészségügyi reform célja korszerű, hatékony rend-szer létrehozása, amely jó minőségű egészségügyi ellátást biztosít a fenti elvek figyelembevétele mellett.
Mit is jelent az egészségügy reformja?Több elemből álló folyamatot, így pl. azt, hogy változ-
zon-e az, hogy a lakosság, illetve a járulékfizetők milyen elvek alapján juthatnak az egészségügyi ellátásokhoz.
Továbbá, az állami ellátáson kívül eső ellátások költ-ségtérítésének elvei miként kerüljenek meghatározásra. Szabályozzák az egészségügy és a társadalom kapcsolat-rendszerét, ideértve a lakosság egészségmegőrzését és betegségmegelőzését, a társadalmi berendezkedés jelle-gének (pl. tulajdonviszonyok, adó stb.) érvényesülését az egészségügyben. Tehát az egészségügy átalakítása csak folyamatként képzelhető el, és része a társadalom és a min-denkori hatalom megállapodásának.
Az egészség ügye mindig verseng az egyéb társadalmi-gazdálkodási ügyekkel: a gazdaság termelőágazataival, mert onnan a munkaerő költségeinek növelése útján pénzt von el, egészséges, munkaképes dolgozókat biztosít. Ver-seng pl. az oktatással, a szociális ellátással, a művészetek támogatásával, melyek adóbevételekből táplálkoznak. Ver-seng az egyének és az állam egyéb igényeivel az egyszerű „mire költsem a kevéske pénzemet”-elv szerint.
MOK alapelvei a reformmal kapcsolatban: olyan straté-giai irányt támogatnak, amely az egészségmegőrzést, a betegségmegelőzést, a gyógyítást és a rehabilitációt egy-séges rendszerként kezeli, a finanszírozás és ellátás szabá-lyai, feltételei, szervezetei stabilak, kiszámíthatóak, mert ez jelenti a minden állampolgárra kiterjedő egységes, nemzeti kockázatközösségen alapuló kötelező egészség-biztosítás alkotmányosan beágyazott intézményi és szer-vezeti hátterét.
Az egészségügyi ellátás szintjei alapján elemzem a to-vábbiakban az egészségügy reformját.
4. 1. Reform az alapellátásbanAz alapellátásban a több mint 35 ezer dolgozó orvos közül mintegy 6600 a háziorvos, a házi-gyermekorvos. Milyen a régiók ellátottsága? A 11. ábra a 10 ezer lakosra jutó házi-orvosi szolgáltatások számát mutatja.
Legjobban ellátott régió a dél-dunántúli régió, a legke-vésbé ellátott az észak-alföldi régió. Nincs lényeges eltérés az egyes régiók szerint.
A háziorvosok leginkább vállalkozói formában működ-nek. 2001-től lehetővé vált, hogy az orvosi rendelő és tel-jes felszerelése az önkormányzat tulajdonából a működé-si joggal rendelkező orvos tulajdonába kerüljön (2001. évi CVII. törvény). A háziorvos ilyenkor lemond a közalkalma-zotti státuszáról, cserébe az Országos Egészségbiztosítá-si Pénztártól a háziorvosi ellátásért kapott pénzösszeget, mint praxisának bevételét – mely személyes jövedelmén kívül magában foglalja a praxis működési költségeit is (a
év
3
2,5
2
1,5
1
01970–1990 1990–2001
6. ábra. Születéskor várható átlagos élettartam változásaMagyarországonForrás: OECD Health Data, 2004
80
70
60
50
40
30
1890 1925 1966 1993 2020 2050
NőkFérfiak
7. ábra. Előrejelzés a születéskor várható élettartamra Forrás: Államreform Bizottság (2006): A magyar egészségügy reformja
Szakcikk
12 | EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6.
rendelő fenntartási költségei, az asszisztens munkabére, a fogyóeszközök költségei stb.) – sokkal szabadabban használhatja fel.
A vizitdíj megszüntetése a közhiedelemmel ellentét-ben nem jelent forráscsökkenést a háziorvosok számára (közel 200 ezer forint praxisonként havonta), mert kom-penzálásként a fejkvóta pontszámát emelték. Fontos a tb-jogosultság ellenőrzése, most már működik.
Véleményem szerint nem megfelelő az alapellátás re-formja, mert nem ösztönöz prevencióra, ami összességé-ben költségcsökkentést jelenthetne az egészségügyben. Természetesen ehhez a funkcióhoz jobb technikai felsze-reltségnek is társulnia kell.
4. 2. Reform a járóbeteg-szakellátásbanA kormány 2008-ra meghatározta, hogy a fejlesztés regi-onális súlypontjainak kijelölésével a kapacitásokat a szük-ségletekhez igazítja, arányos és egyenlő, magas színvonalú ellátást biztosít az állampolgárok számára.
Milyen regionális különbségek vannak országon belül (12. ábra)? 1000 lakosra jutóan a legjobban ellátott régió a közép-magyarországi. Fejlesztésre szorul az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a közép-du-nántúli régió. Összességében 22 kistérségben nincs járóbe-teg-szakellátás, felszámolása fontos lenne.
A háziorvosi ellátás és a járóbeteg-szakellátás kapuőri funkcióját hatékonyabban kellene betölteni. A gyógyítás
0,50
0,45
0,40
0,35
0,30
0,25
0,20
0,15
0,10
0,05
0,00
1900 1910 1920 1930 1940
0–19 évesek aránya 60-x évesek aránya 0–14 évesek aránya 65-x évesek aránya
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050
8. ábra. A fi atalok és az idősebbek népességbeli arányának alakulása Magyarországon Forrás: KSH, 2008
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0 %1995 2000 2010
65– éves 20–64 éves 0–19 éves
2020 2030 2040 2050
27%
59%
14%
24%
62%
15%
21%
63%
16%
20%
61%
18%
20%
60%
20%
19%
59%
22%
19%
55%
26%
9. ábra. A magyar lakosság korösszetétele 1995–2050 között Forrás: Hablicsek László – Tóth Pál Péter: A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében 1999–2050 között Népesedés és Népességpolitika: tanulmányok
Szakcikk
EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6. | 13
ezeken a szinteken lényegesen kisebb mértékben terhelik az egészségügyi kasszát.
4. 3. Reform a fekvőbeteg-szakellátásbanTényleg kórházcentrikus a magyar egészségügy? Az ábrá-ban szereplő országokhoz képest alacsony a kórházsűrűsé-günk. Lehet, hogy túl nagyok a kórházaink? (13. ábra)
A helyzet rosszabb: egyszerre sok a túl kicsi (95 kórház<300 ágy) és a túl nagy (60 kórház>600 ágy) kór-ház (14. ábra). A 2007. évi reform előtt 79 971 a kórházi ágyszám, a reform után 71 384 kórházi ágy. Az aktív kór-házi ágyak számát 59 846-ról 44 215-re csökkentették, a krónikus kórházi ágyak számát 20 125-ről 27 169-re nö-velték. Az ágykihasználtság 2007-ben alacsony, 70–75%. Kevés nagy kórház fenntartása a gazdaságosabb és a be-tegség szempontjából is kedvezőbb. Például, az 4. számú táblázat adatai is rámutatnak, hogy a több esetet ellátó kórházaknál kisebb a halálozási ráta. Mi lehet az oka? Finanszírozási kérdésekhez a reform során alig nyúltak,
inkább a kórházak, a kórházi ágyszámok meghatározása került előtérbe.
A 2007. évi reform után a magyar fekvőbeteg-gyógyinté-zeti ellátásban háromszintű ellátást alakítottak ki:– Alsó szint: az alapvető osztályokkal rendelkező városi
kórházak mindenki számára elérhetőek lakóhelyük 25–30 km-es körzetében.
– Középső szint: megyei kórházak, amelyek több budapesti kórházzal együtt néhány szakma esetében regionális központként is működnek.
– Felső szint: országos intézetek és egyetemi klinikák regionális és országos feladatkörrel egyaránt rendelkeznek, gyógyító, módszertani és szakmapolitikai feladatokat látnak el – súlyponti kórházak.Az OECD-országoknál 2005-ben 100 ezer lakosra 390
kórházi ágy jutott, Magyarországon ez a mutató 550 kór-házi ágy, magas.
A kórházi ágyszámokat összehasonlítva nemzetközi ada-tokkal, megállapítható, hogy hazánkban magas, ésszerűen,
250 000
200 000
150 000
100 000
50 000
0
Férfi Nő Összesen
0–4 5–14 15–34 35–50 51–60 61–70 71–80 81– Összesen
10. ábra. Egy főre jutó OEP-kiadás korcsoportonként Forrás: KSH, 2008
1. táblázat. Vezető halálokok a magyar népességben 1991–2006 (Forrás: KSH, 2007)Év Összesen Rosszindulatú Heveny Egyéb ischaemiás Agyér-betegség
daganatok szívizom-elhalás szívbetegség
1991 144 813 31 407 14 569 14 300 20 8981995 145 431 32 941 14 630 16 112 19 8142000 135 601 33 280 11 312 18 487 18 9392001 132 183 33 318 10 948 19 014 18 8212002 132 833 33 013 10 215 19 459 18 5102003 135 823 33 530 10 160 21 287 18 6262004 132 492 33 502 9 733 22 291 17 4672005 135 732 30 615 10 247 26 646 15 5572006 131 603 31 283 8 777 26 133 14 536
Szakcikk
14 | EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6.
a betegségeloszlásnak megfelelően kellene átalakítani. A betegeket elsősorban az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban kellene ellátni.
Az egészségügyi kassza legfontosabb bevétele a társa-dalombiztosítási járulék. A továbbiakban foglalkozom a társadalombiztosítás reformjával.
4. 4. Társadalombiztosítási reformNézzük meg, milyen biztosítási rendszerek vannak Eu-rópában? Önkormányzati rendszer működik Skandiná-viában, állami ellátás nagy-Britanniában. Egybiztosítós
rendszer kizárólag a volt szocialista országokban talál-ható. Európa nagy részén azonban több-biztosítós rend-szer működik.
Egy egészségügyi reformhoz kapcsolódó központi kér-dés, ami miniszterek leváltását is eredményezte, a magyar-országi társadalombiztosítási rendszer reformja.
Magyarországon 2008-ban a vezető politikai hatalom a több-biztosítós rendszer bevezetése mellett állt ki. A kor-mányzat szerint a több-biztosítós rendszer bevezetése szá-mos előnnyel járhat a szolidaritás, a verseny, a biztonság megtartása mellett. A viták során a több-biztosítós modell
75
70
65
60
55
50
45
40
Közé
p-M
agya
rorsz
ág
Dél-D
unán
túl
Dél-A
lföld
Össze
sen
Észa
k-Al
föld
Közé
p-Du
nánt
úl
Észa
k-M
agya
rorsz
ág
Nyug
at-D
unán
túl
11. ábra. Háziorvosi szolgálatok száma 10 000 lakosra jutóan Forrás: ESZCSM
40
30
20
10
0
Közé
p-M
agya
rorsz
ág
Dél-D
unán
túl
Dél-A
lföld
Össze
sen
Észa
k-Al
föld
Közé
p-Du
nánt
úl
Észa
k-M
agya
rorsz
ág
Nyug
at-D
unán
túl
12. ábra. Regionális különbségek a járó beteg átlagos heti szakorvosi óraszáma alapján 1000 lakosra jutóan
Szakcikk
EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6. | 15
bevezetése mellett érvelők részéről gyakran elhangzó állí-tás, hogy a több biztosító megjelenése be fogja indítani a szolgáltatók közötti versenyt.
Ezzel ellenkező vélemény alapja: Magyarországon ma olyan az ellátórendszer, hogy kb. hétmillió embernek nincs lehetősége a kórházak között választani, tehát a szolgál-tató válogathat majd a biztosítók között. A magánszektor felszámolná a szolidaritást és a kockázatközösséget, hiszen mindenki saját egészségbiztosítási folyószámláját gondoz-ná, amelyről alkalomadtán lehívná gyógyíttatásának költ-ségeit.
A több-biztosítós rendszer sajtóvisszhangja:1. „A több-biztosítós modell miatt mondott le Molnár
Lajos egészségügyi miniszter. Kormányzati körökből szár-mazó információk szerint.” (A több-biztosítós modell miatt mondott le Molnár, hírszerző.hu, 2007. április 4.)
2.„Legyünk tárgyilagosak: Molnár öt reformtörvényt vert át a parlamenten, s a hatodikkal, a biztosításról szóló jogszabállyal koronázta volna meg karrierjét. Úgy tűnik, az ő keménysége – persze politikai háttérrel – kellett ah-hoz, hogy radikális változás kezdődjön az ágazatban. An-nak minősítése az utókor kompetenciája.” (Nógrádi Tóth Erzsébet: Molnár reformált, majd távozott, Világgazdaság, 2007. április)
3. „Története során a Fidesz nézetei többször is ingadoz-tak az egészségügy és a magántőke kapcsolatáról. Közvet-lenül kormányra kerülése előtt, 1998-ban a párt még be-vezette volna a több-biztosítós modellt, amelyet ma már a leghatározottabban elutasít. Mikola István ezt utólag úgy magyarázta, kormányra kerülve rá kellett jönniük, hogy a több biztosító nem célravezető, sőt »viselhetetlen problé-mákat« okozna az ellátórendszerben.” (2008. 07. 18. origo)
4. „Az egészségügyben tehát a leghatékonyabb az adó-ból és a járulékból való kombinált finanszírozás. Az adóból finanszírozott rész nagysága a bruttó nemzeti termék bér-hányadának a csökkentését kompenzálja az egészségügy finanszírozásában. Az így kialakított kombinált finanszíro-zási forma megoldhatná Magyarországon is az egészség-ügyi ellátás pénzügyi alapjainak biztosítását, amennyiben ésszerű takarékossággal és a társadalombiztosítási forrá-sok felhasználásának szigorú ellenőrzésével párosul.” (Gidai Erzsébet: A piac szerepe az egészségügyben – nemzetközi összehasonlítás, 2006)
A társadalombiztosítási rendszer átalakítását illetően mi-előbbi konszenzusra lenne szükség. Ne a politika, vagyis a hatalom és ne az érdekviszonyok határozzák meg az egyé-nek egészégének finanszírozási, intézményi kérdéseit.
5. Összefoglalás
Népességünk egészségi állapota az egészségben eltöltött életévek, a vezető halálokok alapján további javítást igé-nyel. Mivel információs aszimmetria jellemzi az egészség-ügyet, piaci kudarcokon keresztül, ezért állami beavatko-zásra van szükség. Ideje lenne a magyar társadalomnak is elgondolkodnia azon, hogy az elöregedés és a népes-ségfogyás, a magas megbetegedési mutatók hova fognak vezetni gazdasági téren. Népegészségügyi programok, jól prosperáló egészségügyi reformok szükségesek, mivel mindenki elégedetlen. A beteg, aki szeretné tudni, mi tör-ténik vele, az egészségügy a hiánygazdasági problémák miatt méltatlankodik, kevés a pénzügyi forrás a humán és a holt tőkére egyaránt.Tenni kell, mert az országunk ver-senyképességét az egészséges munkaerő nagymértékben befolyásolja.
2. táblázat. Egy főre jutó összes egészségügyi kiadás
az EU országaiban (Forrás: Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005)Tagországok US dollár vásárlóerő paritáson 2002
Luxemburg 3065Németország 2817Franciaország 2736Hollandia 2643Dánia 2580Svédország 2517Belgium 2545Írország 2367Ausztria 2220Olaszország 2166Egyesült Királyság 2160Finnország 1943Görögország 1844Málta 1709Portugália 1702Spanyolország 1646Ciprus 1162Csehország 1148Magyarország 1079Szlovákia 698Lengyelország 654Észtország 625Litvánia 588Lettország 451Szlovénia n.a.
3. táblázat. Nemzeti egészségügyi programok (Forrás: Dr. Kiss István, 2007)Szakmai Táplálkozás, elhízás Lelki egészség, Környezet-egészségügy Szív-érrendszeri Daganatos
programok ellenes program Dohányzás, Alkoholpolitika betegségek megelőzése betegségek
mozgás – sport megelőzése
Színterek TÉT-program, (ÉFOSZ), alkoholpolitika elkészítése, parlagfű, alapellátási tevékenységek, szűrőprogram szerint egészségnapok, társadalmi megvitatása, levegőszennyezettség, rizikószűrés, munkahelyi programok, dohányzás ellenes program vizeink állapota kistérségi programok, pályázatok (ellenőrzés) kistérségi akciókifj úság iskolai, óvodai dohányzás-megelőző programok iskolai környezeti nevelés egészséges életmód programok közétkeztetés és büféesélyegyenlőség minden program elemeként beépül és speciális akciókkal kiegészülnek a szakmai programokmédiatájékoztatás akciók mentén folyamatosegyéb aids-megelőzés, baleset-megelőzés, női egészség, diabétesz osztrák program, szakmai konferenciák, nagyobb események, országos kommunikációs programok
Szakcikk
16 | EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6.
Változtatásra van szükség. Nem politikai alapon, nem egyéni érdekek által vezérelve, hanem az egészséges egyén, a gazda-sági, közgazdasági kérdések szem előtt tartásával.
Továbbá kiemelem, hogy ma a közteherviselés alól való ki-bújás lehetősége a szürke- és feketegazdaság alapja. Akinek sikerül kibújnia az szja-fi zetés alól, az megússza a járulékfi zetést is (egészségügyi + nyugdíjjárulék). Ennek a felszámolása fontos, de a kibújtak megbírságolása is kívánatos lenne! Az egészség-ügyi reform szellemében pár gondolatot megfogalmaztam el-látási szintenként, továbbá a társadalombiztosítási reform nap-jainkban központi helyen lévő kérdéskörét vettem szemügyre.
Irodalomjegyzék
1. A kompromisszumos vegyes modell [2008]: www.eum.hu/letoltes.php?d_id=2452
2. Államreform Bizottság [2006]: A magyar egészségügy reformja. http://www.allamreform.hu/letoltheto/egeszsegugy/hazai/kiemelt/arb_eureform_mcs.pdf
3. Dózsa Csaba [2007]: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár modernizációja – a szol gáltatás vásárlói és biztosítói szerepek erõsítése. http://www.eum.hu/download.php?docID=1356
5,5
5
4,5
4
3,5
3
2,5
2
1,5
1
0,5
0
FranciaországFranciaország NémetországNémetország CsehországCsehország AusztriaAusztria SzlovákiaSzlovákia LengyelországLengyelország MagyarországMagyarország SzlovéniaSzlovénia
13. ábra. Kórházsűrűség 100 ezer lakosra, 2004 Forrás: KSH, 2005
100 150 200 250 300 350 400 450 Ágyszám (db)
Írország
Törökország
Olaszország
Németország
Csehország
Ausztria
Szlovákia
Lengyelország
Dánia
Hollandia
Magyarország
14. ábra. Átlagos kórháznagyság, 2003 Forrás: KSH, 2004
Szakcikk
EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/6. | 17
4. Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció [2005]: http://www.eum.hu/archivum/sikeres-magyarorszagert/egeszsegugyi
5. Forgács Iván [2000]: Az egészség ára. Magyar Tudomány 2000. szeptember epa.oszk.hu/00700/00775/00022/1113-1119.html
6. Heti Válasz 2007. április 12. Macskaköröm: Molnár megtette, Molnár ment.
7. Kiss István Dr. [2007]: A szív- és érrendszeri betegségek megelõzésének és gyógyításának nemzeti programja, (elõadás) Balatonfüred 2007. május 18–20.
8. Lepp-Gazdag Anikó [2004]: Néhány gondolat a magyar egészségügy reformjához. mek.oszk.hu/04400/04426/
9. Vita a biztosítási rendszer reformjáról. Medical Tribune 2007. február 15. www.medical-tribune.hu/index.php?pid=2&lid=1&sid=254&aid=4465
10. Weltner János [2008]: Az egészségügy a társadalom állatorvosi lova? www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=15423
11. Zöld Könyv [2007]. www.magyarorszag.hu/zoldkonyv/Elhangzott: Innováció, versenyképesség, felzárkózás Tudományos Konferencia, Sopron, 2008. november 4.
A szerző PhD egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar.
4. táblázat. Infarktusok száma, halálozási arányszáma, 2006 (Forrás: KSH, 2007)Ellátott infarktusok száma (évente) 0–99 200–299 300–Ellátottak halálozása 23,8% 18,0% 14,2%
