1.1. Az óvodai tevékenység (Henri Rousseau) · Fejlesztési feladatok: megfigyelő képesség fejlesztése, szín- és formaérzék fejlesztése, kompozíciós érzék fejlesztése,

1.1. Az óvodai tevékenység (Henri Rousseau)

1.1.1. Az óvodai tevékenység tervezete

1. A bemutató tevékenység helyszíne

1.1. az intézmény neve: Ferenczy Ida Óvoda Hosszú utcai óvodája

1.2. az óvodai korcsoport: 24 5-6 éves

1.3. a bemutató tevékenység időpontja: 2016.11.22.

1.4. a bemutató tevékenység helyszíne: csoportszoba

2. A bemutató tevékenység előkészítése

2.1. a fejlesztő tevékenységi forma: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

2.2. a fejlesztő tevékenység típusa: Új ismeret közlő - transzfer

2.3. a fejlesztő tevékenység előzménye:

2.3.1. élményelőzmény: Ismerkedés az állatokkal (Dzsungel „tánc”)

2.3.2. didaktikai előzmény: Papírra tök forma festése temperával

2.4. a fejlesztő tevékenység tartalma/témája:

2.4.1. cím: Dzsungel álom

2.4.2. munkakeret: Személyes közlés – Emlékezet utáni munkakeret

2.4.3. technika: festés temperával, ecsettel és szivaccsal, rajzolás, színezés

zsírkrétával, forma körülvágása és ragasztása

3. A fejlesztő tevékenység feladatai:

3.1. Nevelési feladatok: befogadói attitűd megalapozása, beszédfegyelem fejlesztése,

türelemre nevelés, figyelem fejlesztése, kitartás fejlesztése, feladattudat fejlesztése,

feladattartás fejlesztése, esztétikai nevelés

3.2. Oktatási feladatok: anyagok, technikák adaptív átültetése

3.3. Fejlesztési feladatok: megfigyelő képesség fejlesztése, szín- és formaérzék

fejlesztése, kompozíciós érzék fejlesztése, vizuális szerialitás fejlesztése, finommotorika

fejlesztése, transzfer képesség, átélés-beleélés, adaptáció, kép-absztrakció

4. Alkalmazott módszerek, eljárások: szemléltetés, beszélgetés, megfigyeltetés,

összehasonlítás, dicséret, ellenőrzés, értékelés

5. Eszközök: nagyméretű csomagolópapír, tempera, ecset, szivacs, vizes edény, színes

papír, olló, ragasztó

6. Előzetes szervezés: A megfelelő művészeti alkotások megkeresése, szükséges anyagok,

eszközök beszerzése.

A tervezet kidolgozása

Időte

rv A fejlesztő tevékenység felépítése

A feldolgozás

módszerei,

Indoklás

Magyarázó ábrák,

rajzok

5’

1. Előkészítés

a. Szervezés

A szükséges eszközök előkészítése; tiszta vízzel teli vödör

és üres vödör előkészítése. A festéshez szükséges vizes

edények, ecsetek, szivacsok és festékek előkészítése.

A rajzeszközök, lapok, ragasztók, ollók előkészítése.

Hely biztosítása: játékok elpakolása a szőnyegről, az

asztalokon és körülöttük ne legyenek játékok.

Teremrajz

b. Motiváció

Kirándulás a dzsungelben (szituációs játék):

„Képzeljétek el, hogy egy őserdőben vagyunk és egy

csoport majmot vizsgálunk. Láthatjátok, ahogy a majmok

játszanak és ennivalót keresnek. Megfigyelhetitek, hogyan

mozognak, ugrándoznak egyik ágról a másikra. De egészen

csendben kell lenni, nehogy megijedjenek az állatok. Hirtelen

furcsa zajt hallani! Láthatjátok, ahogy a majmok is

A szükséges

eszközök

előkészítése a

tevékenység

gördülékenysé

ge érdekében.

A négy asztalt

összetolom és

leterítem

terítővel.

A

mesesarokban

kezdődik a

motiváció,

majd

szőnyegre

leülve

mutatom meg

a képeket.


Időte


A feldolgozás

módszerei,

Indoklás


rajzok

mozdulatlanok és figyelnek valamire. Látjátok, ott egy tigris!

A majmokkal együtt kezdjünk el mi is szépen lassan hátrafelé

menni, befelé a sűrű őserdőbe. Óvatosan, halkan hátráljatok!

Nagyon ügyesek voltatok, óvatos, csendes lépteiteket még a

tigris füle sem hallotta meg, így elment. Ekkor a kis majmok

továbbfolytatták a játékot a fák indáin himbálódzva. Most

búcsúzzunk el tőlük és üljetek le ide egy körben, hogy

elmeséljétek mi történt veletek!”

Henri Rousseau dzsungel témájú festményeit,

nagyméretben kinyomtatva és lelaminálva megmutatom a

gyerekeknek.

Szemléltető képek:

A

műalkotások

kiválasztásánál

figyelembe

vettem, hogy a

gyerekek

érdeklődését

felkeltse és

életkori

sajátosságai-

nak

megfeleljenek.

Szemléltetés


Időte


A feldolgozás

módszerei,

Indoklás


rajzok

8’

2. Főrész

a. A vizuális probléma megértése

„Mi látható a képeken?

Mi lehet a helyszín, hol játszódhatnak?

Mi történik a képeken? Miből gondolod?

Milyen állatok vannak a képeken?

Milyen állatok élek még a dzsungelben?

Hol vannak az állatok? Csak a földön vagy a fákon is?

Témakibontó

beszélgetés.

A művekkel

való közös

ismerkedés.

A lényeges

vizuális

elemekre

felhívom a

figyelmet.

Előre

megfogalma-

zott

kérdésekkel

irányítom a

beszélgetést.

Formák,

színek,

arányok

tudatosítása.

Az egyéni

megnyilatkozt

atásoknak teret

adok, viszont

igyekszem

visszavezetni a

témát a


Időte


A feldolgozás

módszerei,

Indoklás


rajzok

1’

20-

30’

10-

15’

Mi veszi körül az állatokat?

Milyen növényeket látunk a képeken? (indák, virágok,

pálmafák, bokrok)

Milyen formája van a leveleknek?

Sok vagy kevés növény van a képen? (sűrűség, sokaság

nyomatékosítása)

Milyen színűek a növények?

Mekkorák a növények az állatokhoz képest?

Mennyire látszódik a képeken az ég?”

A képeket elteszem, így a gyermekeknek a saját emlékképeiket

kell felidézniük.

b. A feladat megadása

„Először egy nagy dzsungelt fogunk megfesteni közösen, majd

zsírkrétával állatokat rajzolunk, kivágjuk azokat és elhelyezzük

a nagy festett dzsungel-képen.”

c. A munka megindítása és irányítása

1) A növények megfestése temperával; ecsettel és szivaccsal.

„Vegyétek fel a festős kötényt és húzzátok fel a ruhátok

ujját!”

„Milyen színűek legyenek a növények? Emlékeztek, hogy a

látványra.

Témamegadás

röviden.

Kompozíciós

készség

fejlesztése.

Emlékezet

fejlesztése. A

belső

emlékkép

előhívása.


Időte


A feldolgozás

módszerei,

Indoklás


rajzok

8’

képeken milyen színeket láttatok?”

„Mekkora legyen egy levél, ha ilyen nagy a lap? És a fű

meddig érhet?”

„Emlékeztek milyen növényeket láthatunk a dzsungelben?

Milyen a levelek alakja?”

2) Amíg a festett kép szárad, egy másik asztalnál fehér lapra

zsírkrétával állatok (majom, lepke, kígyó, oroszlán, madarak;

papagájok, tukán, páva, leopárd, gepárd, stb.) rajzolása majd

körbevágása és a festményre ragasztása.

Képek felidézése:

„Milyen állatokra emlékeztek?”

„Milyen állatok élnek még a dzsungelben?”

„Mekkorák voltak az állatok a növényekhez képest?”

„Hol voltak az állatok, a földön vagy a fákon?”

„Milyen volt a bundája/tollazata? Milyen színű volt? A

bundájának volt-e mintázata?”

A különböző állatok és azok jellegzetességeinek (bundájának

mintázata, tollazata) rajzolása zsírkrétával.

A különböző állatok megrajzolásakor a jellegzetes

tulajdonságok nyomatékosítása (Például oroszlán esetében:

nagy sörénye van, majom esetében: hosszú karok és farok,

Új ötletek

támogatása,

személyre

szóló

kérdések.

Egyéni

munkák

értékelése:

dicséret,

magyarázat.

Értékelés

Az értékelés

célja saját,

mások

munkájának

megbecsülése.

Az értékelés

szempontjai:

sűrűség,

bonyolultság,

összetettség,

sokaság

megjelenése.


Időte


A feldolgozás

módszerei,

Indoklás


rajzok

stb.).

Az állatok körbevágása.

A festék száradása után a képen az állatok helyének

megkeresése, majd elhelyezése a képen, az állatok ráragasztása

a képre.

3. Befejező rész

a. Szervezés

Kézmosás, kötény levétele

Eszközök elpakolása (ecsetek, szivacsok, tálak elmosása)

b. Visszajelzések a gyermekek és a csoport munkájáról

Beszélgetés az elkészült alkotásról:

„Hányféle növény/állat van a képen?”

„Hány színt láthatunk a képen?”

„Melyik állat/növény tetszik? Miért pont az?”

1.1.2. Az óvodai tevékenység menete

A fejlesztő tevékenység tartalma egy közös kép készítése festéssel (temperával, ecsettel

és szivaccsal), rajzolással (színezés zsírkrétával), majd forma körülvágása és felragasztása. A

képzőművészeti alkotás, melyet feldolgoztak a gyerekek, Henri Rousseau dzsungel témájú

festményei voltak.

A gyermekek könnyen motiválhatók voltak, egy szituációs játékkal kezdtem a

tevékenységet így lehetőséget adtam a gyermekeknek az élményszerzésre, melyből a

képalkotás során, a későbbiekben táplálkozhattak. Egy-két gyermek kivételével, akik

csendben tevékenykedtek tovább, mindenki részt vett a játékban. Fontos volt, hogy a lényeges

vizuális elemeket (melyek a dzsungelt jellemzik) átéljék, megérezzék, valamint elképzeljék,

hiszen ez a személyes közlésforma egyik alapja. Ezután megmutattam a festményeket a

gyerekeknek, akikre jellemző volt a befogadói attitűd. Kíváncsiak és érdeklődőek voltak,

valamint rendkívül közlékenyek. Az előre eltervezett kérdéseimre sokféle választ kaptam, így

ez továbbvitte a beszélgetést újabb irányokba. A festményekről való beszélgetés alatt a

gyermekek igazán türelmesek és figyelmesek voltak, így elég alaposan sikerült

megismerkedniük a műalkotásokkal.

Ezután az összetolt asztalokat leterítettem, közben a festős kötényeket felvették a

gyermekek, majd elővettem a lapot és a kikészített, festéshez szükséges eszközöket is kitettem

egy asztalra. A lap nagysága miatt fontos volt megbeszélni, hogy melyik lesz a kép alja és

melyik a teteje. Először a fatörzseket festették meg a gyerekek. Furcsa volt számukra, hogy

csak a fa törzsét kell megfesteni, mert általában egy fa rajzolásánál, megfestésénél

elengedhetetlen a lombkorona ábrázolása, hiszen ritkán alkalmazzák a képkivágás technikáját

a vizuális alkotások során. Közben elkezdték festeni a füvet is, aminél először nehézséget

okozott a méret, ami a lap arányaihoz képest kicsi volt. Először idegen volt a gyerekek

számára a megszokottól eltérő nagyságú alkotást készíteni, de miután megmutattam nekik a

megfelelő méreteket, már tudták azokat alkalmazni. A különböző levélformák kialakítás a

legtöbb gyermek számára nehézséget okozott. Az indák festése során észrevettem, hogy nem

mertek a kép közepébe belemenni, csak a lap tetején festettek. Nehéz volt a gyerekek számára

átlátni a képet, ezért sokszor irányításra, ötletekre szorultak. Amikor megjegyeztem, hogy az

indák lóghatnak lejjebb is, meglepődtek rajta és furcsállták, hogy nincsenek a megszokott

ábrázolási konvenciók közé szorítva. A cél egy sűrű, zsúfolt hatású háttér megfestése volt,

ami izgalmas volt a gyerekek számára. A következő lépésben a virágokat, gyümölcsöket

festették rá a képre. Ekkor vettem csak elő a többi színt, és a szivacsokat is, nyomatozni

lehetett. A gyerekek a virágok ábrázolásánál a berögzült sémákat követték, hiába utaltam

vissza a festményen látott virág típusokra.

Miközben száradta a festmény egy másik asztalnál zsírkrétával megrajzolták a

gyerekek az állatokat. A kontrasztosabb hatás elérésének érdekében, a háttér barnás színétől

eltérően fehér papírra, festék helyett pedig zsírkrétával készítették az álatokat. Az állatokat

szemből ábrázolták, kivéve a kígyót, amit profilból. Annak ellenére, hogy A/3-as méretű lapot

adtam és ki is hangsúlyoztam, hogy a háttér nagysága miatt az állatok töltsék ki a lapot, de

volt aki elsőre így is kicsit rajzolt. Érdekes volt látni, hogy két legjobb barátnő például egy-

egy oroszlánt készített. Ezután kivágták a formákat, ami a nagycsoportos létükre nem okozott

problémát, hiszen a megfelelő ollóhasználatot már sikerült elsajátítaniuk. Végül, a kivágott

állatokat rákomponáltuk a dzsungelképre, majd oda is ragasztottuk a háttérre.

1.1.3. Az elkészült alkotás elemzése

A gyerekeknek sikerült megértenie, hogy ezeknek a festményeknek minimális a tere,

illetve ami tér az a világos-sötét, kicsi-nagy kontrasztjára épül. Az egymásra festett rétegek és

a festék enyhe transzparens tulajdonsága miatt átüt a fatörzs a fűszálak mögül így imitálva ezt

a minimális teret. A szivacsnyomatok esetén is látszódik az alsó réteg. Ezenkívül, nem

különül el előtérre, középtérre és háttérre a kép.

Az állatokat megfelelően ki tudták emelni a gyerekek azzal, hogy egyrészt eltérő

technikát használtak, eltérő színű lapra, ezáltal érvényesül a sötét- világos kontraszt az állatok

és az esőerdő között. Másrészt az állatok mérete megfelelő abból a szempontból, hogy nem

vesznek bele a háttérbe hiszen, ha túl kicsik lennének az állatok, akkor beleolvadnának a

háttérbe. Érdekes az állatok különböző jelezése, hiszen a míg a majom például teljes testtel

szerepel a képen addig az oroszlán csak mint egy felnagyított fej jelenik meg.

Az eredeti festményekre jellemző töretlen dekorativitás az erőteljes sötét-világos, alap

és mellékszín kontrasztnak valamint a folyamatos kontúrnak köszönhetően jön létre. A

formák belső sötét-világos tagolása is kontúros. A formáknak ugyanakkor nincsen vetett

árnyéka, továbbá nincsenek reflexszínek tehát a figurák forma logika alapján kapcsolódnak

össze és nem atmoszférikusan.

A műalkotások feldolgozása során a gyerekek, ugyanakkor nem a műalkotás hatására

hanem az életkori sajátosságaik miatt, nem alkalmaztak árnyékokat, a nyomat technikával

pedig egyszerűen lehet homogén felületet létrehozni.

Az egyik legfontosabb szempont pedig a sűrűség, bonyolultság, összetettség kérdése, a

formák logikus összekapcsolásának problematikája ami megvalósult, hiszen nem láthatók

nagy üres -, és homogén, egyszínű felületek sem.

Rousseau dzsungel témájú képei festésénél például általános tigrist jelenít meg, amit a

mesefantázia alakít ki. Stilizálásával a gyermeki formavilágra reflektál. Ezenkívül síkra való

komponálásának, és lefinomított formáinak köszönhetően megfelelően beépíthető az óvodai

vizuális nevelésbe.

4. ábra

1.2. Az óvodai tevékenység (Piet Mondrian)

1.2.1. Az óvodai tevékenység tervezete

1. A bemutató tevékenység helyszíne

1.1. az intézmény neve: Ferenczy Ida Óvoda Hosszú utcai óvodája

1.2. az óvodai korcsoport: 24 5-6 éves

1.3. a bemutató tevékenység időpontja: 2017.03.09.

1.4. a bemutató tevékenység helyszíne: csoportszoba

2. A bemutató tevékenység előkészítése

2.1. a fejlesztő tevékenységi forma: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

2.2. a fejlesztő tevékenység típusa: Új ismeretközlő

2.3. a fejlesztő tevékenység előzménye:

2.3.1. élményelőzmény: séta a vasútállomásra, közlekedési eszközök megfigyelése

2.3.2. didaktikai előzmény: zászlódíszítés piros- zöld háromszögekkel

2.4. a fejlesztő tevékenység tartalma/témája:

2.4.1. cím:

2.4.2. munkakeret: Személyes közlés – Emlékezet utáni munkakeret

2.4.3. technika: egyenes vonalak festése temperával, geometrikus alakzatok vágása és

felragasztása

3. A fejlesztő tevékenység feladatai:

3.1. Nevelési feladatok: befogadói attitűd megalapozása, feladattartás fejlesztése, feladattudat

fejlesztése, figyelem fejlesztése, beszédkedv fokozása, mondatalkotás fejlesztése

3.2. Oktatási feladatok: absztrakt formakoncepció létrehozása

3.3. Fejlesztési feladatok: megfigyelő készség fejlesztése, kompozíciós érzék fejlesztése,

szín- és formaérzék fejlesztése, fantázia fejlesztése, finommotorika fejlesztése, képi

gondolkodásmód erősítése,

4. Alkalmazott módszerek, eljárások: szemléltetés, beszélgetés,megfigyeltetés, dicséret.

buzdítás, értékelés

5. Eszközök: fehér négyzetes rajzlap, vastag és vékonyabb ecsetek, vizes edények, terítők,

színes papír (kék, fehér, vörös), ollók, ragasztók

6. Előzetes szervezés: A megfelelő művészeti alkotás kiválasztása, szükséges anyagok,

eszközök beszerzése.


Időte


A feldolgozás

módszerei, Indoklás


rajzok

1. Előkészítés

a. Szervezés

A szükséges eszközök; tiszta vízzel teli vödör és üres

vödör előkészítése. A festéshez szükséges vizes edények,

ecsetek, citromsárga tempera és fehér lapok kikészítése.

A ragasztók, ollók és ceruzák előkészítése.

Hely biztosítása a vetítővászon, a projektor és a laptop

számára.

Teremrajz

b. Motiváció

Mondrian festményeiből készített kis játékos videót

vetítek ki projektorral a gyerekeknek.

(URL: https://www.youtube.com/watch?v=iSCmWnIoRpI)

Ezután a Broadway Boogie Woogie című alkotását

A szükséges

eszközök

előkészítése a

tevékenység

gördülékenysége

érdekében


Időte


A feldolgozás



rajzok

kivetítem a gyermekeknek.

Szemléltető kép:

2. Főrész

a. A vizuális probléma megértése

„Mi látunk a képen?”

„Szerintetek mi lehet a képen/mit ábrázolhat?”

„Történik valami a képen? Meséld el, mire gondolsz!”

„Milyen színeket láthatunk? (sárga, kék, vörös és fehér)”

„Milyen formák láthatóak a képen?”

Miután a gyermekek megfigyelték a képet és a formákat,

színeket rajta, kikapcsolom a projektort, hogy ne azt

másolják, hanem az emlékezetükre hagyatkozzanak.

A műalkotás

kiválasztásánál

figyelembe

vettem, hogy a

gyerekek

érdeklődését

felkeltse és

életkori

sajátosságainak

megfeleljen.

Szemléltetés

Megfigyeltetés

Témakibontó

beszélgetés.

A művel való

közös

ismerkedés.

Előre

megfogalmazott

kérdésekkel

irányítom a

beszélgetést.

A lényeges

vizuális elemekre

felhívom a

figyelmet.

Formák, színek

tudatosítása.

Az egyéni

megnyilatkoztatá

soknak teret

adok.


Időte


A feldolgozás



rajzok

b. A feladat megadása

„Most mindenki megfestheti a saját úthálózatát, majd

színes papírból kivágjuk a felülnézetben látható autókat,

buszokat, házakat és felragasztjuk az útra vagy mellé.”

c. A munka megindítása és irányítása

Az úthálózat megfestése sárga temperával.

„Vegyétek fel a festős kötényt és húzzátok fel a ruhátok

ujját!”

„Milyenszínű is volt az út, emlékeztek?”

„Nagyon fontos, hogy ti is olyan kereszteződéseket

fessetek, mint amilyeneket a képen láttatok! Tehát

egyenes vonalakat fessetek, amik keresztezik egymást.”

Amíg a sárga tempera szárad, az előre kiválogatott (kék,

fehér és vörös) színes papírokból a gyerekek különböző

geometriai formákat (négyzet, téglalap, kör) vághatnak ki.

A festék száradása után a gyerekek elhelyezik a képen a

kivágott elemeket, majd fel is ragasztják azokat.

Miután ezzel elkészültek, lehetőséget adok arra, hogy

színes ceruzával kiegészítsék a hátteret vagy a formákat.

3. Befejező rész

Kompozíciós

készség

fejlesztése

Új ötletek

támogatása,

személyre szóló

kérdések,

ötletadás.

Egyéni munkák

értékelése:

dicséret,

magyarázat.


Időte


A feldolgozás



rajzok

a. Szervezés

Kézmosás

Eszközök elpakolása

Festős kötény levétele

b. Visszajelzések a gyermekek és a csoport

munkájáról

Az elkészült alkotások egymás mellé helyezése:

„Mik láthatóak a képeken?”

„Hány színt is láthatunk a képeken?”

„Melyik tetszik legjobban? Miért pont az?”

„Egymáshoz tudnátok illeszteni őket? Melyiket?

Mutasd meg és illeszd össze úgy, hogy az út ugyanott

folytatódjon!”

Értékelés

Az értékelés

célja saját, mások

munkájának

megbecsülése.

Az értékelés

szempontjai:

1.2.2. Az óvodai tevékenység menete

A fejlesztő tevékenység tartalma festés temperával, geometrikus formák kivágása

színes papírból és felragasztásuk. Piet Mondrian Broadway Boogie Woogie című absztrakt

festményét dolgoztuk fel a gyerekekkel.

Ugyanabban az óvodában és óvodai csoportban tartottam a foglalkozást, mint az első

műalkotás esetében. Ebben a csoportban nem volt jellemző a műalkotás-feldolgozás, de a

gyerekek igazán nyitotta és érdeklődőek voltak a festmény iránt.

Először projektor segítségével kivetítettem a gyerekeknek, egy rövid rajzfilmet, amely

Mondrian műalkotásait mutatja be játékosan. Nagyon tetszett a gyerekeknek, viccesnek

találták, és mivel az utolsó kép a feldolgozandó festmény volt, így közvetlenül a videó után

meg is mutattam a gyerekeknek a festményt. Az előre eltervezett kérdéseimet végigvettük, a

gyerekek ötleteltek, hogy mik is lehetnek a négyzetek, téglalapok. És a kivetítésnek

köszönhetően még egy-egy részletet kinagyítottam, így közelebbről is meg tudtam mutatni a

gyerekeknek. Miután megismertettem őket az alkotással a rajzos asztalhoz invitáltam őket,

ami már elő volt készítve, így csak a munkafolyamatot kellett ismertetnem a gyerekekkel.

Akkora motiváló hatása volt a kis rajzfilmnek és a kivetítés hangulatának, hogy szinte az

összes gyermek odasietett az asztalhoz.

A munkafolyamat első felében sárga temperával festették meg a gyerekek az

úthálózatot, ami újszerű volt számukra, de nagyon élvezték. Egy-két gyermeket bíztatni

kellett, hogy kezdjen bele, de miután ötleteket adtam nekik és a segítségükre voltam, már

önállóan tudták komponálni a képet. Érdekes volt látni a sok különböző munkát, és a

különböző keskeny/széles vonalak alkalmazását. A tervezettnél lassabban száradtak a képek,

mivel az óvodában már kikapcsolták a fűtést, ezért addig a gyerekek visszamehettek picit

játszani. Amikor megszáradtak a munkák, újra kiosztottam a gyerekeknek, így közvetlenül a

saját képükre tehették a kivágott formákat. Csak azután tettem ki a ragasztót az asztalra,

miután elhelyezték a képen a színes formákat, így előre meg tudták komponálni a képet.

Voltak olyanok, akik sokáig foglakoztak a vágással, ragasztással, és részlet gazdag,

kidolgozott munkát készítettek.

1.2.3. Az elkészült alkotások elemzése

Az elkészült alkotások közül kiválasztottam azokat, amelyek eltérnek a többi alkotástól,

és megkérdeztem a képek készítő gyermekektől, hogy mit készítettek.

1. kép

A kiválasztott alkotások közül az első képen a vonalhálózat vékonyabb, jól elkülönülő

vonalakból áll, amik 90°-os szöget zárnak be egymással. Megfigyelhető a „kevert látás”,

illetve működik a jellemző felületek törvénye, hiszen az úthálózatot felülnézetből, a buszt

pedig oldalnézetből, vagyis leginkább jellemző felületét ábrázolta a gyermek. De a kerekeket

nem jelölte, hiszen kör formát nem használtunk.

Óp.: Mit látsz a képen?

Gy.: Ez lehet egy parkoló. A sárga az út. Az egy busz, és ott vannak az ablakai.

Óp.: Mik azok, amik nem az úton vannak?

Gy.: Azok is kocsik, és amikor ilyen fehérben vannak, akkor leparkolt autók.

Óp.: Miért ragasztottál egymásra két formát? Jelöl valamit?

Gy.: Nem tudom.

2. kép

Ezen a képen is megvalósult a geometrikus rácsszerkezet. Ez az alkotás kissé elnagyolt, a

többi képhez késpest, kevésbé aprólékos és kidolgozott. Érdekes, hogy az autót és a házat

azonos négyszöggel jelölte a gyermek, így csak a környezete határozza meg, hogy mit

„ábrázol” az adott geometrikus forma. A buszt viszont formailag és egy-egy fehér téglalappal

jelölte.

Óp.: Mit készítettél?

Gy.: Egy autópályát.

Óp.: És mit ábrázolnak a téglalapok?

Gy.: Ez egy busz és ez egy lakás.

Óp.: És ami az, ami az úton van és olyan, mint a lakás?

Gy.: Ami az úton van, az kocsi.

3. kép

A harmadik képen is szélesebb vonalhálózat és elnagyolt formák láthatók, de a második

képhez képest több négyszöget ragasztott fel a gyermek. A rácsozatok geometrikusan

találkoznak, a vonalak nem hullámoznak. Az elhelyezett mértani alakzatok közül csak egyet

osztott fel a gyermek, ami az ablakot jelöli.

Óp.: Mi van a képen?

Gy.: Hát ezek itt kocsik, ezek inkább házak, ez is kocsi, ez kamion, ez kamion, ez is.

Óp: Mit jelent a fehér négyszög a piroson?

Gy.: Az, az ablak.

Óp.: És mik a sárga vonalak?

Gy.: A sárga az út, a fehér a föld.

4. kép

A vonalhálózat nagyon aprólékos és sűrű ezen a képen. A vonalak igen keskenyek a

többiek alkotásaihoz képest. A hármas képhez hasonlóan ezen a képen is csak egy téglalap

felosztott. Érdekes, hogy ábrázolásban azonos mértani alakzatok közül a gyermek néhányat

garázsként, a többit pedig házként nevezett meg.

Óp.:Mesélj a képről! Mi van rajta?

Gy.: Ezek itt a vonalak az autópályán, ez pedig az ablaka a háznak.

Óp.: És mik azok a kicsik, amik a fehéren vannak?

Gy.: Azok a házak.

Óp.: És akkor mik a sárga vonalak?

Gy.: Az autótest.

Óp.: Az micsoda?

Gy.: Amin mennek az autók.

Óp.: Az úttestre gondolsz, nem?

Gy.: De, csak én úgy szoktam nevezni.

Óp: És ami nem az úton van, az mi?

Gy.: Ő, azok a házak. Itt pedig a garázs, ez a három.

5. kép

A rácsozat az ötös számú képnél nem teljesen egyenes, inkább hullámzó. A gyermek

szándékosan megkülönböztette az alkotás során a járművek és a házak színét. Ezenkívül a

házakat homogén felületű négyszögek jelzik, az autókat és buszokat pedig felosztotta. A

formák az adott jármű funkcióját is tükrözik, ezért hosszabb a kamion az autóknál, derül ki a

képhez fűzött magyarázatból. (Ez egyébként, az egyes, a kettes és a hármas képnél is

megfigyelhető.)

Óp.: Mit látsz a képen?

Gy.: Autó, ház, kamion. A kamion azért ilyen hosszú, mert az szállít mindenfélét.

Óp.: Mit ábrázolnak a sárga vonalak?

Gy.: Az, az út.

Óp.: Ami nem az úton van, az micsoda?

Gy.: Az ház.

Óp.: És mi az a fehér az autókon?

Gy.: Az, az autó teteje.

6. kép

A hatos számú képen is megfelelő a vonalhálózat, hiszen körülbelül 90°-os szöget zárnak

be a vonalak egymással. Talán ezen a képen a legnagyobb az alakzatok közötti méret

különbség. A képhez fűzött magyarázatból kiderül, hogy a gyermek úgy értelmezte a

feladatot, hogy a sárga rácsozat nem az utat, hanem a járdát jelöli, így ő arra nem is ragasztott

geometrikus formákat.

Óp.:Mit készítettél? Mesélj róla!

Gy.: Ez egy busz,és azok ablakok, ez két ház, és ez egy autó, ez is autó.

Óp.: Mit jelent a sárga vonal?

Gy.: Járda.

Óp.: És ha az a járda, akkor hol mehetnek az autók?

Gy.: Hát mehetnek így és így, a gyalogosok meg itt átmehetnek.

7. kép

A hetes számú képen 90°-os szöget tárnak be egymással a vonalak, de ez valószínűleg az

eszközhasználatnak és az életkori sajátosságoknak köszönhető. A mértani formák között

viszont négyszögeket láthatunk. A hatos számú képpel ellentétben itt a sárga vonalakon

láthatjuk az alakzatok nagy részét, mellette pedig nagyobb, üres felületeket, amik a házakat

jelölik.

Óp.: Miket készítettél?

Gy.: Kocsikat meg házakat. Ezek kocsik, a fehérek a házak.

Óp.: És akkor mik a sárga vonalak?

Gy.: Az, az út.

8. kép

A nyolcas számú kép talán az egyik legaprólékosabban elkészített munka. A rácsozat

nehezen kivehető a széles vonalak miatt. A lap fehér része szinte alig látható. Az úton haladó

autók mindegyike egyformán van jelölve, felosztott téglalapokkal. Közvetlenül az utak

mellett állnak a házak, melyek tudatosan, minden hézagban megtalálhatók. A képen minden

felülnézetből látható, még a házak tetején látható ablakok is tetőtéri ablakok – derült ki a

képhez hozzáfűzött magyarázatból. Az alkotások közül talán ez a legtudatosabban elkészített

munka, mutatva ezzel, az azt készítő gyermek magas értelmi fejlettségi szintjét.

Óp.: Mesélj a képről!Mit készítettél?

Gy.:Ami nem a sárgán van azok a házak, amik itt vannak, azok az autók.

Óp.: És mi a sárga?

Gy.: Út.

Óp.: Mit jelentenek azok a fehér négyszögek?

Gy.: Az autó tetejét.

Óp.: És a házakon?

Gy.: Azok az ablakok, mert a tetőtérben is laknak.

Azért ezt az alkotást választottam a feldolgozáshoz,, mert úgy gondolom, hogy az

óvodában ritkán, vagy egyáltalán nem foglalkoznak az absztrakció fogalmával. Pedig fontos

lenne, hiszen ez egy olyan élménybázis megteremtésére ad lehetőséget a gyermekek számára,

ami a későbbi és a jelenlegi megismerésben az absztrakt fogalmakat, absztrakt értelmezési

mezőket és absztrakt gondolkodást folyamatossá, további asszociációs bázisokká alakítja.

Egyrészt a vizuális absztrakció megismerése a cél, hiszen ezáltal a gyermekek elindulhatnak a

formamegfeletetések mindennapi és exkluzív irányába. Ráéreznek olyan

formamegfelelésekre amelyek a különleges vizuálisnyelvi üzeneteket (műalkotás) jellemzik..

Másrészt a hétköznapokban használatos vizuális absztrakció megismerése is fontos, ami a

mindennapi vizuális kommunikációban a direkt közlésformákban mutatkozik meg jelek →

szimbólumok, indexek, piktogrammok, emblémák (kereszt, közlekedési táblák, diagrammok)

formájában. A vizuális absztrakciós gyakorlatok segítségével a vizuális információk

feldolgozásának hatékonysága, a jelek felismerése, és használata is fejlődik. A végső cél,

természetesen hogy a gyerek alakítani is tudja ezeket a vizuális információkat és ne csak

passzív befogadó legyen.

A mai gyerekek számára pedig különösen fontos lehet, hogy megtanuljanak

elvonatkoztatni a konkrét dolgoktól, hiszen rengeteg olyan képi információval találkozhatnak

a különböző modern kommunikációs eszközök használata során ami analóg jelenik meg. Ezek

használatához viszont gyakran nincs szükség különösebb gondolkodásra, mert az információ

készen jut el a felhasználóhoz.

Az absztrakció Mondrian egyik, - nagyvárosi életérzést közvetítő - festményével könnyen

beemelhetővé válik az óvodai vizuális nevelésbe. A felhőkarcolók struktúráját játékosan

megfogalmazott,a gyorsaságot és a változatosságot árasztó festmény hangulata és színvilága

közel áll a gyermekek életkori sajátosságaihoz.

És ezután képes lesz a gyermek arra, hogy bármilyen eseményt, szituációt absztrakt

módon tudjon kezelni. Új utakat nyitunk meg az ehhez hasonló élményekkel, hiszen a

gyermekek számára ez élményként jelenik meg.

1. kép

3. kép

5. kép

7. kép

2. kép

4. kép

6. kép

8. kép

Documents

1.1. Az óvodai tevékenység (Henri Rousseau) · Fejlesztési feladatok: megfigyelő képesség fejlesztése, szín- és formaérzék fejlesztése, kompozíciós érzék fejlesztése,