11. osztály11. osztály

Gazdálkodási ismeretekGazdálkodási ismeretek

Kiadás→Ráfordítás→KöltségKiadás→Ráfordítás→Költség

Költség: Egy termelő által a termék előállításra, Egy termelő által a termék előállításra, kereskedelmi forgalmára fordított élő- és kereskedelmi forgalmára fordított élő- és holtmunka értékének pénzben kifejezett összege.   holtmunka értékének pénzben kifejezett összege.   

Ráfordítás:Ráfordítás: Tágabb kategória az előzőnél, ugyanis Tágabb kategória az előzőnél, ugyanis olyan eszközök felhasználását is magában foglalja, olyan eszközök felhasználását is magában foglalja, melyek a vállalkozás nyilvántartásában nem melyek a vállalkozás nyilvántartásában nem jelennek meg költségként, csak az értékcsökkenés jelennek meg költségként, csak az értékcsökkenés elszámolásakor. Például: beruházási ráfordítás, elszámolásakor. Például: beruházási ráfordítás, autóvásárlás.autóvásárlás.

Kiadás:Kiadás: Pénzügyi forgalom, az értékesítéshez Pénzügyi forgalom, az értékesítéshez szükséges feltételek ellenértékeként a vállalkozás szükséges feltételek ellenértékeként a vállalkozás által kifizetett pénzösszeg.által kifizetett pénzösszeg.

A költségek csoportosításaA költségek csoportosítása11

Költségnemek szerint: (a számviteli törvény bontása Költségnemek szerint: (a számviteli törvény bontása alapján)alapján)

1.1. anyagjellegű ráfordítások: ( anyag- és anyagjellegű ráfordítások: ( anyag- és eszközbeszerzések, valamint az igénybe vett eszközbeszerzések, valamint az igénybe vett szolgáltatások díjai)szolgáltatások díjai)

2.2. személyi jellegű ráfordítások: (az élőmunka személyi jellegű ráfordítások: (az élőmunka felhasználásához kapcsolódó ráfordítások felhasználásához kapcsolódó ráfordítások összessége) összessége)

3.3. értékcsökkenési leírás (écs; a tárgyi eszközök, értékcsökkenési leírás (écs; a tárgyi eszközök, immateriális javak elhasználódásának, kopásának immateriális javak elhasználódásának, kopásának pénzben kifejezett értéke)pénzben kifejezett értéke)

4.4. egyéb: (minden olyan költség, amely nem sorolható az egyéb: (minden olyan költség, amely nem sorolható az előző háromba)előző háromba)

A költségek csoportosításaA költségek csoportosítása22

Műveletek szerint: a technológiai folyamat mely részében Műveletek szerint: a technológiai folyamat mely részében merülnek felmerülnek fel

Kereskedelem technológiai folyamata: Kereskedelem technológiai folyamata: áruforgalmi tevékenységáruforgalmi tevékenység ( az áru változatlan formában ( az áru változatlan formában

történő továbbadása)történő továbbadása) vesz → (készletezés) → eladvesz → (készletezés) → elad

1.1. Beszerzéshez kapcsolódó költségekBeszerzéshez kapcsolódó költségek2.2. Készletezéshez kapcsolódó költségekKészletezéshez kapcsolódó költségek3.3. Az értékesítéshez kapcsolódó költségekAz értékesítéshez kapcsolódó költségek

A költségek csoportosításaA költségek csoportosítása33

Költséghely- költségviselő szerint: Költséghely- költségviselő szerint: a tevékenységre, termékre történő elszámolhatóság a tevékenységre, termékre történő elszámolhatóság

alapjánalapján

1.1. Közvetlen költségek: az adott költség közvetlenül Közvetlen költségek: az adott költség közvetlenül kapcsolható egy adott termékhez (pl. ELÁBÉ)kapcsolható egy adott termékhez (pl. ELÁBÉ)

2. Közvetett költségek: az adott költség helyhez, 2. Közvetett költségek: az adott költség helyhez, funkcióhoz köthető, nem bontható le egy adott funkcióhoz köthető, nem bontható le egy adott termékre (pl. világítás, fűtés…)termékre (pl. világítás, fűtés…)

A költségek csoportosításaA költségek csoportosítása44

A forgalomhoz való viszony szerint:A forgalomhoz való viszony szerint:A forgalom változásával a költségek is változnakA forgalom változásával a költségek is változnak

1.1. Állandó költségek: függetlenek a forgalomtól, mindig Állandó költségek: függetlenek a forgalomtól, mindig jelen vannak állandó mértékben (pl. bérleti díj, fűtés,…)jelen vannak állandó mértékben (pl. bérleti díj, fűtés,…)

2. Változó költségek: a forgalom változásával együtt 2. Változó költségek: a forgalom változásával együtt változnakváltoznak

lineárisan változó költségek: azonos ütemű változás lineárisan változó költségek: azonos ütemű változás progresszív költségek: a forgalomnál nagyobb progresszív költségek: a forgalomnál nagyobb

mértékben változikmértékben változik degresszív költségek: a forgalomnál kisebb ütemben degresszív költségek: a forgalomnál kisebb ütemben

változikváltozik

Költségekre ható tényezőkKöltségekre ható tényezők

A forgalom nagyságaA forgalom nagysága A forgalom összetételeA forgalom összetétele Az árukészlet nagysága, összetételeAz árukészlet nagysága, összetétele A hálózat nagyságaA hálózat nagysága A munkaszervezésA munkaszervezés A költségtényezők árának alakulásaA költségtényezők árának alakulása

(a költségtényezők ára = költségtarifa)(a költségtényezők ára = költségtarifa)

A költséggazdálkodásA költséggazdálkodás

Fogalma: a vállalkozás működéséhez Fogalma: a vállalkozás működéséhez szükséges ráfordítások biztosítása, szükséges ráfordítások biztosítása, elemzése, tervezése, nyilvántartása.elemzése, tervezése, nyilvántartása.

Célja : az erőforrások felhasználásának Célja : az erőforrások felhasználásának optimalizálásaoptimalizálása

Alapelve: ésszerűség - racionalitásAlapelve: ésszerűség - racionalitás

A költségelemzéshez használt A költségelemzéshez használt mutatatók 1mutatatók 1

Abszolút mutatókAbszolút mutatók

1.1. A költségek dinamikájaA költségek dinamikája:: időbeli időbeli összehasonlítás ( azt mutatja meg, összehasonlítás ( azt mutatja meg, hogy egyik időszakról a másikra hogy egyik időszakról a másikra hogyan változtak a költségek)hogyan változtak a költségek)

2.2. A költségek tervfeladat- A költségek tervfeladat- viszonyszáma: viszonyszáma:

3.3. A költség tervteljesítési A költség tervteljesítési viszonyszáma:viszonyszáma:

4.4. A költségek dinamikája változatlan A költségek dinamikája változatlan tarifákon:tarifákon:

5. A költségek megoszlása: 5. A költségek megoszlása: ( a költségek ( a költségek összetételét, belső arányait mutatja összetételét, belső arányait mutatja meg)meg)

VVdd = (tktg : bktg) = (tktg : bktg) ·· 100 (%) 100 (%)

VVtftf = (tervezett ktg : bktg) = (tervezett ktg : bktg) ·· 100 (%) 100 (%)

VVtttt = (tkgt : tervezett ktg) = (tkgt : tervezett ktg) ·· 100 (%) 100 (%)

Ktg dinamikája folyóáron : tarifaindexKtg dinamikája folyóáron : tarifaindex

VVmm = (rktg : öktg) = (rktg : öktg) ·· 100 (%) 100 (%)

A költségelemzéshez használt A költségelemzéshez használt mutatók 2mutatók 2

Relatív mutatókRelatív mutatók1.1. Költségszínvonal:Költségszínvonal:

megmutatja, hogy az árbevétel megmutatja, hogy az árbevétel hány százalékát fordítjuk hány százalékát fordítjuk költségekre (100 Ft bevételből költségekre (100 Ft bevételből mennyi a költség)mennyi a költség)

2.2. Költségfedezeti hányad:Költségfedezeti hányad: megmutatja, hogy az árrés megmutatja, hogy az árrés mekkora részét kell költségként mekkora részét kell költségként figyelembe vennifigyelembe venni

3.3. Költségigényesség:Költségigényesség: megmutatja, hogy 100 Ft megmutatja, hogy 100 Ft eredmény eléréséhez mennyi eredmény eléréséhez mennyi költség kellköltség kell

4.4. Költséghatékonyság:Költséghatékonyság: megmutatja, hogy 100 Ft megmutatja, hogy 100 Ft költség mennyi eredményt költség mennyi eredményt realizálrealizál

KKsz sz = (tktg : árbevétel) = (tktg : árbevétel) ·· 100 % 100 %

KKfhfh = (tktg : árréstömeg ) = (tktg : árréstömeg ) ·· 100 % 100 %

KKii = (tkgt : eredmény) = (tkgt : eredmény) ·· 100 % 100 %

KKhh = (eredmény : tkgt) = (eredmény : tkgt) ·· 100 % 100 %

Egy komplex feladatEgy komplex feladatEgy áruház gazdálkodásáról az alábbi adatokat ismerjükEgy áruház gazdálkodásáról az alábbi adatokat ismerjük. . Végezzük el a költségelemzést! Végezzük el a költségelemzést! Írjunk szöveges értékelést az áruház és a boltok Írjunk szöveges értékelést az áruház és a boltok

gazdálkodásáról!gazdálkodásáról!

BoltBoltKöltségekKöltségek

(eFt)(eFt)

ÁrbevételÁrbevétel

(eFt)(eFt)

EredményEredmény

(eFt)(eFt)

20092009 TervTerv 20102010 20092009 20102010 20092009 20102010

A boltA bolt 1345013450 -3%-3% 1410014100 113000113000 129000129000 1070010700 1215012150

B boltB bolt 1310013100 -5%-5% 1425014250 9100091000 100400100400 98509850 97509750

ÖsszeseÖsszesenn 2655026550 -4%-4% 2835028350 204000204000 229400229400 2055020550 2190021900

Az abszolút mutatók Az abszolút mutatók kiszámítása 1kiszámítása 1

A költségek dinamikájaA költségek dinamikája

A.A. bolt: 13450 → 14100 (növekedés 650 eFt)bolt: 13450 → 14100 (növekedés 650 eFt)

VVdd = (14100: 13450) = (14100: 13450)·· 100 = 100 = 104,8 %104,8 %

B. bolt: 13100 → 14250 (növekedés 1150 eFt)B. bolt: 13100 → 14250 (növekedés 1150 eFt)

VVdd = (14250:13100) = (14250:13100)··100 = 100 = 108,8%108,8%

Összköltség: 26550 → 28350 (növekedés 1800 eFt)Összköltség: 26550 → 28350 (növekedés 1800 eFt)

VVd d = (28350:26550)= (28350:26550)··100 = 100 = 106,8 %106,8 %

Az abszolút mutatók Az abszolút mutatók kiszámítása 2kiszámítása 2

A költségek megoszlásaA költségek megoszlása

A.A. bolt: bolt:

2009. Év V2009. Év Vmm = (13450:26550) = (13450:26550) ·· 100 = 50,5 % 100 = 50,5 %

2010. Év V2010. Év Vmm = ( 14100:28350) = ( 14100:28350)·· 100 = 49,7 % 100 = 49,7 %

B.B. bolt:bolt:

2009. Év V2009. Év Vm m =( 13100:26550) =( 13100:26550) ·· 100 = 49,4 % 100 = 49,4 %

2010. Év V2010. Év Vmm = ( 14250:28350) = ( 14250:28350) ·· 100 = 50,3 % 100 = 50,3 %

Az abszolút mutatók Az abszolút mutatók kiszámítása 3kiszámítása 3

Tervfeladat viszonyszám:Tervfeladat viszonyszám:

A.A. Bolt : -3%Bolt : -3%→100 – 3 →100 – 3 V Vtf tf = 97% ; 13450 = 97% ; 13450 ·· 0,97 = 13044 eFt 0,97 = 13044 eFt

B.B. Bolt: -5%→ 100 – 5 VBolt: -5%→ 100 – 5 Vtftf = 95% ; 13100 = 95% ; 13100 ·· 0,95 = 12445 eFt 0,95 = 12445 eFt

Összesen: -4% → 100 – 4 VÖsszesen: -4% → 100 – 4 V tftf = 96% ; 26650 = 96% ; 26650 ·· 0,96 = 25584 eFt 0,96 = 25584 eFt

Tervteljesítési viszonyszám:Tervteljesítési viszonyszám:

Bolt: VBolt: Vtttt = (14100: 13044) = (14100: 13044)··100 = 108,1%100 = 108,1% Bolt: VBolt: Vtttt = (14250 : 12445) = (14250 : 12445)··100 = 114,5%100 = 114,5%

Összesen: VÖsszesen: Vtt tt = (28350:25584)= (28350:25584)··100 = 110,8%100 = 110,8%

Az adatok táblázatba Az adatok táblázatba foglalásafoglalása

BoltBolt VVdd (%) (%)VVmm (%) (%)

2009 20102009 2010

VVtftf

(%)(%)VVtt tt

(%)(%)

A boltA bolt 104,8104,8 50,550,5 49,749,7 9797 108,1108,1

B boltB bolt 108,8108,8 49,449,4 50,350,3 9595 114,5114,5

ÖsszesenÖsszesen 106,8106,8 100100 100100 9696 110,8110,8

Szöveges értékelésSzöveges értékelés

A költségek 4%-os csökkenését tervezték, de A költségek 4%-os csökkenését tervezték, de ez nem valósult meg.ez nem valósult meg.

A költségek dinamikája azt mutatja, hogy a A költségek dinamikája azt mutatja, hogy a költségek összességében 6,8%-kal nőttek, költségek összességében 6,8%-kal nőttek, tervezett értékhez képest pedig 10,8%-kal tervezett értékhez képest pedig 10,8%-kal növekedtek.növekedtek.

Az összköltség alakulásában a nagyobb Az összköltség alakulásában a nagyobb hányadot 2009-ben az A bolt, 2010 évben hányadot 2009-ben az A bolt, 2010 évben pedig a B bolt képviselet. A két bolt közötti pedig a B bolt képviselet. A két bolt közötti különbség nem jelentős, mivel majdnem fele-különbség nem jelentős, mivel majdnem fele-fele arányban „osztoznak” az összköltségen.fele arányban „osztoznak” az összköltségen.

Relatív mutatók Relatív mutatók kiszámítása 1kiszámítása 1

KöltségszínvonalKöltségszínvonal(a költségek az árbevétel százalékában)(a költségek az árbevétel százalékában)

2009. év:2009. év:A.A. bolt: (13450:113000)bolt: (13450:113000)··100 = 11,9 %100 = 11,9 %B.B. Bolt: (13100:91000) Bolt: (13100:91000) ·· 100 = 14,4 % 100 = 14,4 %Összesen: (26650:204000) Összesen: (26650:204000) ·· 100 = 13,1 % 100 = 13,1 %2010. év:2010. év:A.A. bolt: (14100 : 129000) bolt: (14100 : 129000) ·· 100 = 10,9 % 100 = 10,9 %B.B. Bolt: (14250 : 100400) Bolt: (14250 : 100400) ·· 100 = 14,2 % 100 = 14,2 %Összesen: ( 28350 : 229400) Összesen: ( 28350 : 229400) ·· 100 = 12,4 % 100 = 12,4 %

Relatív mutatók Relatív mutatók kiszámítása 2kiszámítása 2

Költségfedezeti hányadKöltségfedezeti hányad( a költségek az árréstömeg százalékában;( a költségek az árréstömeg százalékában;

Árréstömeg = költségek+eredmény)Árréstömeg = költségek+eredmény)2009. év:2009. év:A.A. bolt: (13450: (13450+10700))bolt: (13450: (13450+10700))··100 = 55,7 %100 = 55,7 %B.B. Bolt: (13100: (13100+9850)) Bolt: (13100: (13100+9850)) ·· 100 = 57,0 % 100 = 57,0 %Összesen: (26650:(26650+20550)) Összesen: (26650:(26650+20550)) ·· 100 = 56,5 % 100 = 56,5 %2010. év:2010. év:A.A. bolt: (14100 : (14100+12150)) bolt: (14100 : (14100+12150)) ·· 100 = 53,7 % 100 = 53,7 %B.B. Bolt: (14250 : (14250+9750)) Bolt: (14250 : (14250+9750)) ·· 100 = 59,4 % 100 = 59,4 %Összesen: ( 28350 : (28350+21900)) Összesen: ( 28350 : (28350+21900)) ·· 100 = 56,4 % 100 = 56,4 %

Relatív mutatók Relatív mutatók kiszámítása 3kiszámítása 3

KöltségigényességKöltségigényesség(költség az eredmény százalékában)(költség az eredmény százalékában)

2009. év:2009. év:A.A. bolt: (13450:10700)bolt: (13450:10700)··100 = 125,7 %100 = 125,7 %B.B. Bolt: (13100:9850) Bolt: (13100:9850) ·· 100 = 133,0 % 100 = 133,0 %Összesen: (26650:20550) Összesen: (26650:20550) ·· 100 = 129,7 % 100 = 129,7 %

2010. év:2010. év:A.A. bolt: (14100 : 12150) bolt: (14100 : 12150) ·· 100 = 116,0 % 100 = 116,0 %B.B. Bolt: (14250 : 9750) Bolt: (14250 : 9750) ·· 100 = 146,2 % 100 = 146,2 %Összesen: ( 28350 : 21900) Összesen: ( 28350 : 21900) ·· 100 = 129,5 % 100 = 129,5 %

Relatív mutatók Relatív mutatók kiszámítása 4kiszámítása 4

KöltséghatékonyságKöltséghatékonyság( az eredmény hány százaléka a költség)( az eredmény hány százaléka a költség)

2009. év:2009. év:A.A. bolt: (10700:13450)bolt: (10700:13450)··100 = 79,6 %100 = 79,6 %B.B. Bolt: (9850:13100) Bolt: (9850:13100) ·· 100 = 75,2 % 100 = 75,2 %Összesen: (20550:26650) Összesen: (20550:26650) ·· 100 = 77,1 % 100 = 77,1 %2010. év:2010. év:A.A. bolt: (12150:14100) bolt: (12150:14100) ·· 100 = 86,1 % 100 = 86,1 %B.B. Bolt: (9750:14250) Bolt: (9750:14250) ·· 100 = 68,4 % 100 = 68,4 %Összesen: ( 21900:28350) Összesen: ( 21900:28350) ·· 100 = 77,2 % 100 = 77,2 %

A kapott eredmények A kapott eredmények táblázatba foglalásatáblázatba foglalása

boltboltKöltségszín-Költségszín-

vonal (%)vonal (%)

Költségfede-Költségfede-

zeti hányadzeti hányad

Költségigé-Költségigé-

nyességnyesség

Költséghaté-Költséghaté-

konyságkonyság

20092009 20102010 20092009 20102010 20092009 20102010 20092009 20102010

A boltA bolt 11,911,9 10,910,9 55,755,7 53,753,7 125,7125,7 116,0116,0 79,679,6 86,186,1

B boltB bolt 14,414,4 14,214,2 57,057,0 59,459,4 133,0133,0 146,2146,2 75,275,2 68,468,4

Ösz-Ösz-szesnszesn 13,113,1 12,412,4 56,556,5 56,456,4 129,7129,7 129,5129,5 77,177,1 77,277,2

Szöveges elemzésSzöveges elemzés

A költségszínvonal 13,1%-ról 12,4 %-ra csökkent, ami 0,7%-os javulást A költségszínvonal 13,1%-ról 12,4 %-ra csökkent, ami 0,7%-os javulást jelent. 100 Ft árbevételből 12,4 Ft a költség.jelent. 100 Ft árbevételből 12,4 Ft a költség.

A költségfedezeti hányad lényegében szinten maradt, 0,1%-os A költségfedezeti hányad lényegében szinten maradt, 0,1%-os csökkenése nem mondható jelentősnek. A mutató azt mondja meg, hogy csökkenése nem mondható jelentősnek. A mutató azt mondja meg, hogy 100 Ft árrésből 56,5 Ft a költség, ez az arány a kereskedelemben jónak 100 Ft árrésből 56,5 Ft a költség, ez az arány a kereskedelemben jónak mondható.mondható.

Ha a költségeket az eredmény százalékában vizsgáljuk Ha a költségeket az eredmény százalékában vizsgáljuk (költségigényesség), a mutató 100 fölött van, ami azt jelenti, hogy 100 Ft (költségigényesség), a mutató 100 fölött van, ami azt jelenti, hogy 100 Ft eredményt 129,5 Ft ráfordítással lehet elérni. Ez az arány is szinten eredményt 129,5 Ft ráfordítással lehet elérni. Ez az arány is szinten maradt.maradt.

A költséghatékonyság azt mutatja meg, 100 Ft eredményből 77,2 Ft a A költséghatékonyság azt mutatja meg, 100 Ft eredményből 77,2 Ft a költség és 22,8 Ft a tiszta eredmény. Ez a mutató sem változott, 0,1%-os költség és 22,8 Ft a tiszta eredmény. Ez a mutató sem változott, 0,1%-os növekedése nem jelentős.növekedése nem jelentős.